Az Erkel

Tegnap Katival egy zseniális koncerten voltunk a MÜPA-ban: a Budapesti Fesztiválzenekar és Igor Levit zongorista egy háromnapos Prokofjev-fesztivál részeként az orosz zeneszerző műveit adta elő: két zongoraversenyt, közülük a híres, csak balkézre írott B-dúrt, aztán kamaszkorom nagy kedvencét, a klasszikus szimfóniát, melyet a zenekar tagjai - a bőgősök és csellisták kivételével - állva adtak elő. De a legelső darab A három narancs szerelmese szvit volt. A három narancs szerelmese operát még édesanyámmal láttam az Erkel Színházban, úgyhogy eszembe jutott róla, hogy a március elején az Erkelben háromszor előadott János vitézzel lezárult egy korszak: az Erkel többé már nem az Állami Operaház játszóháza, fenntartója egy új zenés színtársulat lesz, mely főleg musicaleket ad majd elő a házban.

Nővéremmel volt hangversenybérletünk a Zeneakadémiára és operabérletünk az Operaházba. Szüleink biztonsággal elengedtek minket egyedül, mert a házunk előtt kellett felszállni a 66-os villamosra, és az Operaházhoz a November 7.-e téren (Oktogon), a Zeneakadémiához pedig a Majakovszkij utcánál (Király utca) kellett leszállni. De az Erkel Színházba zömével édesanyám vitt el bennünket, főleg különféle balettelőadásokra, de operaelőadásokra is. Számos orosz balettot és operát is láthattunk (Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov, Hacsaturján, Prokofjev). Engem mindig is lenyűgözött az Erkel a méretével. Az eredetileg több mint 3000 férőhelyes Népopera ma 2400 néző befogadásával még mindig a legnagyobb kőszínház Magyarországon. És az art-deco stílusa is mindig megfogott.

A '60-as években a BKV még támogatta a kultúrát: az előadások végén a színház előtt "színházi buszok" várakoztak, melyek aztán a számuknak megfelelő menetrendszerinti járat útvonalán mentek tovább. Így a 6sz buszra a színház előtt felszállva egyenesen hazáig utazhattunk. Persze az Erkelben - nagy befogadó mérete miatt - az operaelőadásokon kívül mindig voltak egyéb koncertek is, itt lépett fel Gilbert Bécaud és Ella Fitzgerald is. Bori lányom magzati életére két jelentős befolyással is volt az Erkel. Egy Koncz Zsuzsa koncerten mozdult meg édesanyja hasában először, és egy 1992. május 7.-én előadott Végzet hatalma kényszerű meghallgatása után döntött úgy, hogy inkább megszületik.

Katinak ugyanis már akkor volt közös operabérlete anyósommal, mely szokás megmaradt egészen 2019-ig, anyósom haláláig. Istenem, de sokszor mentem értük az előadás végére, hogy hazataxizzam őket. De a két nagyobbik lányommal is volt ifjúsági bérletünk az Erkelbe, eszembe jut, ahogy sétálunk a Kenyérmező utcában a színház felé, és megállapítjuk, hogy azért kell most hármunknak operát hallgatni, mert Kati operarajongó. De egyszer Bori az iskolával volt megnézni a Varázsfuvolát, és az ájult Tamino mellett lángra kapott a díszlet drapériája. Az énekes felugrott, letépte a függönyt, eltaposta a tüzet, majd visszafeküdt.

Az Erkel 1951-ben került az Állami Operaház kezelésébe, így tulajdonképpen napjainkig Budapest azon ritka városok közé tartozott, melyben két operaház is működik, három időszakot leszámítva:

• 1980-1984 között, az Operaház felújítása alatt;
• 2007-2013 között az Erkel ideiglenes bezárása alatt;
• 2015-2017 között, az Operaház újabb felújítása alatt.

2017-ben egy újabb játszótér, az Eiffel Műhelyház kialakításához kezdtek hozzá, és ezzel a három játszóhellyel Budapest tényleg a világ operafővárosává válhatott volna. 2021-re, mire elkészült, már tombolt a COVID, amikor a másik két helyszínen is szüneteltek az előadások.

Az Erkel 2007-es bezárását a leromlott műszaki állapota indokolta, és akkor komolyan felmerült a teljes lebontása is. 2010 környékén egy új, 4-5 ezer főt is befogadni képes korszerű kongresszusi központ helyszínén gondolkodtak, és felmerült az Erkel Színház helyére építendő kongresszusi központ + szálloda komplexum felépítése a Köztársaság térre (ma II. János Pál pápa tér). Aztán jött az új Fidesz-kormány, amely végül úgy döntött, hogy a színház megkapja a szükséges ráncfelvarrást, de az eredeti formában működik tovább. Ez meg is történt 2013-ra. Az új kongresszusi központot pedig megkaptuk 2021-ben a Vadászati Világkiállításra a Hungexpo területén (itt tartotta első kongresszusát a TISZA párt).

Én utoljára idén január 15.-én voltam az Erkelben egy Pink Floyd tribute-koncerten, ahol a The Wall és a Dark Side of the Moon albumokat - ifjúkorom nagy kedvenceit - adták elő élőben. Viszont, ha már posztomat A három narancs szerelmesével kezdtem, beszúrom ide legnépszerűbb részletét, az indulót:

---

RAGÁLY

Bár a Világot már három hónappal korábban fenyegette, Magyarországon öt évvel ezelőtt márciusban robbant be a koronavírus-járvány. Első posztom a témában 2020 március 14.-én született, ebben számoltam be arról, hogy az iskolák átmentek online üzemmódra (bár erre egyáltalában nem voltak felkészülve), a színházak és mozik bezártak. Tíz nappal későbbi posztomban már saját home-office-om első hetéről írtam, amely még további kilenc héten át tartott. Tulajdonképpen meghitt időszak volt, én és Petra folyamatosan itthon, Kati pedig heti váltásban hol itthon, hol a munkahelyén. A koronavírus-járvány különféle aspektusairól nagyon sokat posztoltam, ragály taggel az összeset elolvashatjátok, ha van türelmetek hozzá.

A ragály három éve kitörölhetetlen nyomot hagyott a népességi statisztikában, íme a KSH januári gyorsjelentése:

Katt a nagyobb képért

Jól látszik rajta a koronavírus 2., 3., és 4. hullámának hatása a halálozásra. Persze erre az antivaxerek (oltásellenesek) azt mondják, hogy maga az oltás okozta a halálozást, de egyrészt ezt minden egyéb statisztikák (a koronavírusban elhunytak és az oltottság korrelációja) cáfolják, másrészt 2020 októberében még nem állt rendelkezésre vakcina.

Apropó oltásellenesség. Sohasem gondoltam volna, hogy a Világ legnagyobb gazdasági és katonai hatalmának élére egy oltásellenes elnök kerül, aki már a beiktatásakor bejelentette, hogy rehabilitálja azokat a katonákat, akik a COVID-védőoltás elutasítása miatt szereltek le. Ebből a szempontból hatalmas respekt Orbán Viktornak, aki nagy Trump-imádata ellenére is következetesen kitartott a járványellenes intézkedések mellett.

Persze nagy volt a káosz és a fejetlenség, sok kapkodó vagy elhamarkodott intézkedést hoztak (kb. tízszer annyi lélegeztetőgép beszerzése, mint amennyire szükség volt, kínai és orosz vakcinabeszerzés, sok kórházi osztály indokolatlan kiürítése és az emiatt sok idősnél előálló ellátatlanság), emiatt volt időszak, amikor Magyarországon volt az egymillió lakosra vetített legmagasabb halálozás a koronavírus miatt.

Mindezek ellenére idén januárban a kormány egy propagandafilmmel rukkolt elő, hogy milyen mintaszerű volt hazánkban a járványkezelés. A film premierjével egy időben Magyar Péterék a járványkezelés fonákját mutatták be egy tiszás EU-képviselővel, egy egykori COVID-frontharcossal, Dr. Kulja Andrással. Érdekes volt így együtt látni a két filmet.

Én magam a posztjaimon kívül több dalt is énekeltem a járványról:

• A Ragálydal-ban rosszallásomat fejeztem ki, hogy a járványhelyzetet Orbán a rendeleti kormányzás bevezetésére használja ki;
• A Vakcinaváróban arról énekeltem, hogy milyen visszásságok révén lehet hazánkban oltáshoz jutni;
• A Húsvéti vakcinázásban a lányoknak húsvéti locsolás helyett védőoltást ajánlottam;
• Nyitni kék! című dalomban a járvány elmúltával a nyitást sürgettem.

A koronavírus-járvány szinte hajszálra ugyanúgy zajlott le, mint 100 évvel korábban a spanyolnátha. Három hullámban kerülte meg a Földet, kezdetben nagyon súlyos volt a lefolyása magas mortalitással, végül megenyhült, és itt maradt nekünk influenza formájában. Mostantól ha ágynak dönt bennünket egy megfázási tünetegyüttes, egyaránt gyanakodhatunk influenzára és COVID-ra. Na de mit köszönhetünk a járványnak:

• Sok munkahelyen részben vagy egészben fennmaradt a home-office. Én nem tudnám megszokni, nekem a napi rutinomhoz hozzátartozik a munkahelyre járás.
• A személyes részvételű értekezleteket felváltották a Teams-en vagy Zoom-on megtartott megbeszélések.
• Egyre elfogadottabb, hogy ha valaki köhög vagy tüsszög, maszkot visel a tömegközlekedésen és a munkahelyén.
• Rutinná vált a rendszeres kézmosás és kézfertőtlenítés, a kézfogás kerülése.
• Elterjedtté vált a futárkaják fogyasztása, sokak számára pont az ételfutárkodás jelentett kiutat a járvány miatti zárások által okozott munkanélküliségből. A netről való rendelés is sokkal általánosabbá vált.
• Sokkal gyorsabban elterjedt a bankkártyával történő fizetés a készpénzhasználat helyett (bár épp most kerül bele az Alaptörvénybe a készpénzzel való fizetéshez való jog).
• Egy negatív hatása is volt a járványnak: a járvány idején korlátozták az egészségügyi intézmények, rendelőintézetek látogatását, minden rendelést előjegyzéshez kötöttek. Sajnos ez megmaradt, már a háziorvoshoz sem lehet előjegyzés nélkül bejutni, és egyre távolabb kap az ember időpontot.

Én a járványidőszakot iróniával próbáltam túlélni, ezért dalaimon és posztjaimon kívül sok 10 mp-es végtelenített videót, coubot gyártottam, lehet csemegézni:

Trump és a Mélyállam

Sokáig nem is ismertem azt a fogalmat, hogy "mélyállam". Mély álomról már hallottam, ha valaki mélyen és pihentetően alszik, és a tojásosdobozokon olvashatunk mélyalmos tyúktartásról is, de mi a fene lehet az a mélyállam.

Aztán az amerikai elnökválasztási kampány hajrájában Orbán egyik seggnyalonc szervezete, az Alapjogokért Központ ezt tette közzé Facebook-oldalán:

Vagyis Kamala Harris a Deep State jelöltje, míg Trump a zemberek jelöltje. Gyorsan utána olvastam, mi a csuda az a Deep State. Nos, definíció szerint a hadsereg, a védelmi ipar, a pénz, a bankszektor, a hitel és a pénzügyek, a kutatóegyetemek, az olaj és az energia, a közlekedés, a lakhatás, az élelmiszeripar és a közművek, valamint természetesen a mindent eldöntő elektronikus éter. Vagyis mindaz, ami működőképessé teszi az államot. Lehet egy országban vezetési válság, a boltok kinyitnak, a közművek működnek, a vonatok járnak, az iskolákban tanítanak, a bíróságokon elítélik a latrokat, kenyeret sütnek a pékek, a tűzoltók kiszállnak, ha ég a házad, a mentők kórházba visznek, ha rosszul leszel.

Annyit utólag kiegészítésül, hogy attól "mély" vagyis "deep", hogy az intézményi struktúrák és hierarchiák beágyazottak, megmerevedettek, nehezen változtathatók. Ezért kihívás a Deep State egy új hatalom számára, mert ott vannak benne az előző hatalom emberei, akik mindig gyanúsak.

A mélyállam olyan, mint egy önvezető autó: beprogramozod neki az összes közlekedési szabályt, ellátod minden érzékelő és beavatkozó szervvel, ami a biztonságos közlekedéshez kell, megmondod neki az útirányt, és ő célba juttat. Persze szükség lehet az önvezető program tökéletesítésére, az esetleges hiányosságok pótlására - erre szolgál a törvényhozás. És persze léphetnek fel előre nem látható események - erre való az operatív vezetés. De hogy egy önvezető autó szóljon bele abba, hogy mennyivel szabad menni lakott területen, meg hogy mi legyen az úti cél, nos arról még nem hallottam.

A mélyállam tipikus mintaországa Svájc. Svájcról nem is tudjuk, van-e vezetése, ki a miniszterelnöke. Svájc önjáró. Talán a legbefolyásosabb ember a Svájci Nemzeti Bank elnöke, ő a döntéseivel meg tud rengetni országokat. (Bizonyára sokan emlékeznek 2015-re, amikor Svájc elengedte a frank korábban rögzített árfolyam-küszöbét, és a csillagokba lőtt ki a svájci frank a többi devizához képest, sok magyar devizahitelest juttatva a tönk szélére).

És akkor elkezdik terjeszteni, hogy a Deep State más, mint egy óraszerkezet. Belebújt egy óramanó, és ő akarja megmondani, hogy hány óra van. Hogy ki ez az óramanó? Tudjukki! Háttérhatalom! Soros! Szabadkőművesek! Sion bölcsei! Ott vannak Amerikában és elnököket mozgatnak bábfiguraként, befészkelték magukat a brüsszeli bürokráciában és az európai emberek akaratával szembe menve (akiket tudjuk, hogy csakis a Patrióták képviselnek hitelesen) próbálják érvényesíteni hatalmukat, gendert, bevándorlás és zöld fordulatot hirdetve.

Az, hogy Magyarországon intézményesen, Schmidt Mária és Szánthó Miklós segédletével lehet ilyen konteókat terjeszteni, még csak-csak érthető, de az USA-ban, az alkotmányos demokrácia őshazájában, ahol még a seriffet és az államügyészt is a nép választja, az engem nagyon meglepett. És tulajdonképpen erről, vagyis a mélyállam elutasításáról szólt Trump egész beiktatási ceremóniája is.

Minden tiszteletem Joe Bidené, aki annyira hisz az alkotmányos folytonosság kimutatásában, hogy annak ellenére végigülte Trump folyamatosan az ő kormányzását becsmérlő beszédét, hogy erre a hiú elnök négy éve fordított helyzetben nem volt hajlandó. Ami viszont rettentően meglepett, hogy micsoda felugrálás volt a Capitoliumban. Trump minden lózungjánál felállva ovációzott a díszes publikum (félek, hogy ez hamarosan nálunk is divattá válik Orbán évértékelő beszédeinél).

• Visszaküldjük a hadseregbe a COVID-oltás felvétlének megtagadása miatt leszerelt katonáinkat! - állvatapsolás (zárójelben: aki járványügyi szabályokat szeg meg, az egészségügyi közveszélyokozás bűnét követi el. Katonaságnál ez egyben parancsmegtagadás, a legsúlyosabb függelemsértés. De ez Trumpot nem érdekli, szinte első intézkedésével lépett ki a WHO-ból)
• Felmondjuk a Green New Deal-t, nem kérünk a zöld diktatúrából! - állvatapsolás (Ki is léptek e Párizsi Klímamegállapodásból. A világ legnagyobb gazdasági hatalma megteheti, hogy újragondolja zöldpolitikáját, hiszen az nagyon sok korrekcióra szorul, de a teljes megtagadása egy klímaválság küszöbén őrültségnek hangzik. Nemrég olvastam egy cikkben: "Az energiapolitikai átállásról szóló vitákat nem szabad hogy továbbra is kizárólag olyan témák uralják, mint a napelemek vagy az energiatárolás, miközben az energiagazdálkodás és az energiatakarékosság gyakran háttérbe szorul. Pedig ezek a szempontok alapvető fontosságúak az energiaellátási rendszer sikeres átalakításához. Ahogyan az evolúció is mutatja, egy életképes rendszertervezés három alapvető pilléren nyugszik: az erőforrások csökkentésén és az egyszerűségen, a decentralizált autonóm egységeken és a hibákkal szembeni rugalmasságon.")
• Mostantól Amerikában ismét csak két nem létezik: férfi és nő! - állvatapsolás (Itt fogtam végre gyanút, hogy Trump lózungjai csak híg trágyaléként szolgálnak a nép számára. Trump valójában leszarja a gendert - ahogyan egyébként azt a legtöbb heteroszexuális teszi -, mert pénzügyminiszterének Soros egykori jobbkezét, Scott Bessent-et, a Deep State emberét választotta, aki mellesleg melegházasságban él és férjével két gyermeket nevelnek.)

Az elkövetkező évek majd megmutatják nekünk, sikerül-e Trumpnak megzaboláznia az óramanót, a mélyállam legmélyén rejtőzködő Tudjukkit.

Köteles beszédek

A rendszerváltozás utáni politikatörténetben "köteles beszédnek" hívnak minden olyan szövegkörnyezetéből kiragadott, kifordított értelmű politikai beszédet, nyilatkozatot vagy elszólást, amit aztán az adott politikus és pártja elleni karaktergyilkolásra jól fel lehet használni, akár egy komplett kampány is építhető rá. Nevét Kövér László fideszes politikus egy választási gyűlésen elmondott beszédének részletéből kapta, de erről még lesz szó a posztban.

Tekintsük hát át 1990-től napjainkig a legjellemzőbb köteles beszédeket.

Micisapka a címeren

Az első szabad választásokon az MDF-FKgP-KDNP koalíciónak nem volt alkotmányozó többsége, ezért megkötődött az azóta sokat kárhoztatott MDF-SZDSZ paktum, hogy a legfontosabb alkotmányjogi alapelvekben megállapodás születhessen. A miniszterelnököt az MDF (Antall József), a köztársasági elnököt pedig az SZDSZ (Göncz Árpád) adta.

Sok volt a tennivaló és szorított az idő, a parlament mégis túl sok időt fecsérelt olyan szimbolikus dolgokra, mint az új állami címer kinézete. Az MDF a koronás királyi címer mellett, az SZDSZ pedig a koronátlan köztársasági címer mellett kardoskodott. Kis János, aki nem volt tagja a parlamentnek, de mindig is az SZDSZ szellemi-ideológiai vezérének számított, ezt találta mondani: "Mindegy, mi kerül a címerre, akár micisapka is, csak állapodjunk meg végre."

Hát így történt, hogy évekig azt hajtogatták a kormánypártok, hogy az SZDSZ a Szent Koronát micisapkának nevezi, nekik semmi sem jó, ami magyar. Ennek ellenére az 1994-es választásokat az MSZP-SZDSZ koalíció úgy megnyerte, mint a pinty.

Hordót a "zsidónak"!

Ezekben a hősi időkben, amikor még szilveszter este is a költségvetésről vitáztak a parlamentben, az akkor még SZDSZ-es Tölgyessy Péter (később átlépett a Fideszbe) nagyon kemény, időnként kissé demagóg interpellációt intézett a miniszterelnökhöz. Torgyán József kisgazda frakcióvezető közbekiabált: "Hordót a szónoknak!" Viszont az egyik ellenzéki lap azt írta az esetről, hogy a magyar parlamentben zsidóznak, mert valaki azt kiabálta Tölgyessynek: "Hordót a zsidónak!"

Sajtótájékoztatót tartottak, ahol bejátszottak egy homályosan hallható felvételt, amelyet így is lehetett érteni, meg úgy is. Talán kicsit manipulált is volt a felvétel. Torgyán viszont jó politikus volt, nem szállt bele a küzdelembe.

Kövér László köteles beszéde

Ez már az első Fidesz-kormány vége felé volt, fideszes politikusok választási gyűléseket tartottak szerte az országban. Kövér Békéscsabán beszélt a híveihez, ahol többek között ezt mondta: "Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat."

Az MSZP helyi parlamenti képviselője azonnal lecsapta a magas labdát, és innentől arra építették választási kampányukat, hogy a Fidesz akasztással fenyegeti politikai ellenfeleit. Ezt a hatalmas csúsztatást aztán négy év múlva kamatostul visszakapták.

A 23 millió románnal való riogatás

2001-ben a parlament nagy többséggel megszavazta a "státusztörvényt", a határon túl élő magyaroknak úgynevezett "magyar igazolványt" adtak, mely hazánkban ugyanazokat a jogokat biztosította a tulajdonosának (tartózkodáshoz való jog, munkavállaláshoz való jog, társadalombiztosítási ellátáshoz való jog, ingyenes oktatáshoz való jog stb.), mint a hazánkban élő magyaroknak.

Adrien Nastase és Orbán Viktor 2001 decemberében

Ezt azonban le kellett tárgyalni a szomszédos országokkal is. Románia csak úgy ment bele a magyar nemzetiségűek szabad magyarországi munkavállalásába, ha ezt Magyarország kiterjeszti minden román állampolgárra. Ez volt az elhíresült Orbán-Nastase paktum. Ennek parlamenti vitáján mondta az MSZP-s Keller László (hogy eltűnt ő is), hogy ezzel megnyílt az út 23 millió román munkavállaló előtt.

A dolog érdekessége, hogy ez a kijelentés négy év múlva, a kettős állampolgársági népszavazáskor jött elő, és a Fidesz Gyurcsány szájába adta, pedig ő ilyet soha nem mondott. Tény, hogy 2004-ben a kettős állampolgárságról szóló népszavazás érvénytelen lett, azt csak a 2010-ben hatalomra kerülő második Orbán-kormány adta meg a határon túli magyaroknak.

Az őszödi beszéd

A 2006-os választások megnyerése után az MSZP zárt frakcióülést tartott Balatonőszödön. Itt Gyurcsány egy szenvedélyes hangú záróbeszédet mondott, mellyel megpróbálta feltüzelni a tespedtségbe, punnyadtságba süppedt párttársait, emlékeztetve őket az elmúlt négy év hibáira. „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi.”

Gyurcsány óvatlan volt. Az MSZP ókonzervatív fele - élén Szili Katalinnal - elérkezettnek látták az időt Gyurcsány megbuktatására, és titokban hangfelvételt készítettek a beszédről, melyet kiszivárogtattak a Fidesznek. Szerintem ennek pusztító hatására ők maguk sem számítottak. Szinte lángba borult az ország, a felháborodott tömeg megostromolta a Magyar Televízió székházát, majd október 23-án az utcán csapott össze a rendőrökkel, akik az összecsapás során gumilövedékeket is használtak.

Így lett az Őszödi Hazugból Szemkilövető Gyurcsány, és innentől kezdve a hatalomból távozni nem akaró miniszterelnök csaknem két évtizedig negatív hivatkozási pont volt a Fidesz szemében. Ettől fogva ha egy ellenzéki politikust ki akartak csinálni, elég volt annyit mondani, hogy ő is Gyurcsány embere.

Krekó Péter és az "oltásellenes baloldal"

A koronavírus-járvány idején, 2020 decemberében már látótávolságba kerültek a COVID-elleni vakcinák, és az Európai Unió közös oltóanyag-beszerzésről döntött. Orbán azonban külön tárgyalásokat folytatott európai törzskönyvvel nem rendelkező orosz és kínai vakcinák beszerzéséről, és ezekkel kezdték meg a lakosság oltását. A baloldali Krekó Péter politológus a Politico című újságnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a kínai vakcinák alá fogják ásni a lakosság oltási hajlandóságát. Így fogalmazott: „Az emberek oltási hajlandóságának aláásása politikai következményekkel járhat Orbán Viktorra nézve”

A kormánysajtó úgy forgatta ki Krekó szavait, hogy a baloldal célja az oltási hajlandóság aláásása, mert ez kedvezőtlen következményekkel jár a hatalom számára. Krekó az emberek halála árán akarja megbuktatni Orbánt. Innentől kezdve lényegében egészen a 2022-es választásokig a baloldalra rásütötték az "oltásellenes" bélyeget. És bár Krekó Péter azóta minden rágalmazási és becsületsértési pert megnyert, a karaktergyilkolás elérte a hatását.

"Sötétben tartott, híg trágyával táplált gombák"

A 2022-es választás közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter - hiába Simon András volt a sajtófőnöke - gyakran elszabadult hajóágyúként, megfontolatlanul nyilatkozott a sajtónak. Amikor arra próbált célozni, hogy a kormányzat "sötétben tartott, híg trágyával táplált gombák"-ként kezeli a választóit, könnyű volt úgy kiforgatni a szavait, hogy Márki-Zay nézi sötétben táplált, híg trágyalével táplált gombáknak a fideszes szavazókat. Pedig a szövegkörnyezet nyilvánvaló volt, de abból kiragadva könnyen meg lehetett téveszteni az embereket.
Gondoljunk csak bele, vajon minek tekinti a választóit a Fidesz a jelenlegi Nemzeti Konzultációban, amelyben már régen eldöntött gazdasági kérdésekről várják az "egyetértési pontokat"

Orbán Balázs megadná magát az oroszoknak

Orbán Balázs, a Fidesz pártigazgatója a miniszterelnök politikai igazgatója és egyik fő ideológusa Kohán Mátyással, a jobboldali újságírás tehetséges fenegyerekével beszélgetett egy új televíziós műsorban, a Stratégiai Részlegben. Ebben a beszélgetésben hangzott el ez a fejtegetés: „Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett."

Mivel két héttel voltunk október 23.-a előtt, nem volt nehéz felvázolni a magát az oroszoknak azonnal megadó szabadságharcos képét. Bár a miniszterelnök megvédte névrokonát, szerinte vállvetve küzdenének a Corvin közben, az október 23.-ai ellenzéki tűntetéseken Orbán Balázs volt a legfőbb gyáva, aki tárt karokkal várná az oroszokat. Én pedig dalra fakadtam a pártigazgató kijelentését hallva.

Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond

Az alaptörvényünk 12 módosítása nyomán az év elején megalakult Szuverenitásvédelmi Hivatal szeptember közepén egy saját kutatóintézetet hozott létre, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetet. Élére egy volt titkosszolgálati tisztet, Horváth József nyugállományú vezérőrnagyot nevezték ki, megerősítve azt a gyanút, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal titkosszolgálati módszerekkel is óhajt kutakodni.

Október elején kutatóként csatlakozott a kutatóintézethez Somkuti Bálint biztonságpolitikai elemző, aki azelőtt különféle katonai kérdések elemzésével tűnt fel különféle hírcsatornákon. Az NKE és az MCC oktatójának szerepe a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetben nem is volt teljesen világos.

Alig melegedett meg Somkuti feneke alatt a szék, november 4.-én, nemzeti gyásznapunkon az alábbi szöveget posztolta ki Facebook-oldalán:

"Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond!"

Hamar rájött, hogy az ellenséges túlerő nem feltétlenül érdemel tiszteletet, ezért bejegyzése szövegét így módosította: "Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond".

Már tombolt az internet népe, amikor rájött, hogy talán mégiscsak kijár a hős megnevezés 56 hőseinek, ezért posztja ebben a formában véglegesedett: "Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem elsősorban hős, hanem bolond!". Vagyis az 56-os hősök valóban hősök, de csak másodsorban. Elsősorban bolondok.

A felháborodás-cunami hatására még egy magyarázó posztot is kitett, de ezzel már nem tudott javítani a helyzetén. A főnöktől még aznap megkapta a selyemzsinórt. FB-oldalát természetesen törölte. Én viszont azon gondolkodom, hogy vajon mi értelme volt ennek a politikai öngyilkosságnak. Lehet, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal időközben megjelent jelentései (TI és Átlátszó) váltak számára vállalhatatlanná és ezt találta legjobb módszernek a távozáshoz?

Raskó György és a nyugdíjasok halála

Raskó György nagytudású agrárközgazdász, aki a rendszárváltozás utáni második parlamenti ciklusban MDF-es képviselőként kezdte meg működését, majd a pártszakadás után átlépett az MDNP-be. Fő szakterülete a mezőgazdaság privatizálása volt, de jelenleg is irányít több mezőgazdasági nagyvállalatot és saját családi gazdaságot is működtet. Gyakran mondja el véleményét a mindenkori kormányok mezőgazdaság-politikájáról.

Raskóval személyesen egy Bokros Lajos által rendezett eseményen találkoztam. Bokros a 2014-es választási vereség után a Modern Magyarország Párt (MoMe) létrehozásával egy hasonló néppártot próbált a Fidesszel szemben grundolni, mint most Magyar Péter TISZA pártja. Ennek egyik kezdeti megbeszélésén, ahol Bojár Gábor az iparpolitikáról, Pusztai Erzsébet az egészségügyről, Magyar György az igazságügyről tartott előadást, Raskó egy korszerű 21. századi mezőgazdaság vízióját vázolta fel. Kár, hogy abból a kezdeményezésből nem lett semmi.

Hasonlóan más ős-MDF-esekhez (pl. Jeszenszky Géza), Raskó is szimpatizál Magyar Péter mozgalmával, de nem jelöltje és nem tagja a TISZA-nak. Viszont a napokban egy Facebook-posztjában a TISZA esélyeit latolgatta, és ezt írta: "Tiszának kedvez, hogy az idős korosztály tagjai közül a következő választásokig sokan, százezres nagyságrendben kiesnek mint szavazók... A tipikus Fidesz-szavazó 65 évnél idősebb nő, maximum 8 általánost végzett, falusi, alacsony jövedelme van, illetve nyugdíja van."

Pártpreferciák megoszlása
(katt a nagyobb képért)

Annak ellenére, hogy Raskó csak pártpreferencia-béli és demográfiai tényeket közölt, a Rogán-művek azonnal lecsapott rá. Kocsis Máté ezt írta: "A sok bukott liberális és ősbaloldali után Magyar Péter pártja is attól vár eredményt, hogy majd kihalnak a jobboldali szavazók". Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig egyenesen így írt: "gyomorforgató, hogy nyugdíjasok halálát kívánják a Tisza Pártban". Pedig Orbánék is érzik a veszélyt, nem véletlen, hogy Orbán Tusnádfürdőn "bátor, két lábbal a földön járó, nemzeti elkötelezettségű fiatalokat" várt a Fideszbe.

Hiába, most már mindenre lőni kell, ami mozog.

 

Egészen biztos vagyok benne, hogy a 2026-os választásokig még nagyon sok köteles beszéddel fogunk találkozni.

2025.04.11.

Már meg is van a TISZA párt újabb köteles beszéde. Kollár Kinga EP-képviselő egy bizottsági felszólalásából kiragadott részletekkel támadják a TISZÁ-t. Kollár Kinga elmondta, hogy az uniós pénzalapok visszatartása milyen károkat okozott hazánknak, és az egésznek egyetlen pozitív hozadéka a TISZA megerősödése. Ebbe az utóbbi mondatrészbe kapaszkodnak most bele: ami az országnak rossz, az a TISZÁ-nak jó.

Ó, ió, ció, konzultáció

Konzultálunk megint.

Ha baj van, a Rogán-műveknél a következő ötletek vannak: Egy ordenáré plakátkampány (esélyes még későőszre egy Magyar Péterrel bábozó Ursula von der Leyen plakát), egy békemenet (az már volt idén) vagy egy Nemzeti Konzultáció. Orbánék az elmúlt másfél évtizedben kétszer próbálkoztak népszavazással (először a migrációról majd a "gyermekvédelmi törvényről"), de annyira megszigorították maguknak az érvényesség feltételét, hogy egyik sem lett érvényes. Utóbbi esetben együtt tartották meg az országgyűlési képviselőválasztással, megsem lett elég érvényes szavazat. Persze ez nem tartotta őket vissza, hogy "hatalmas társadalmi felhatalmazásról" papoljanak, de egy újabb népszavazásnak csak végszükség esetén futnának neki.

Szóval Rogánnak nem jutott jobb eszébe, konzultálunk megint. A Nemzeti Konzultációval kapcsolatban már minden vitát lefolytattak, új érv már alig merül fel vele kapcsolatban, nagyjából olyan, mint a halálbüntetés, az abortusz, az eutanázia vagy a melegházasság: mindenki kialakította saját véleményét. A kormányoldal szerint a demokrácia legmagasabb foka, mely az EU-ban csak nálunk van, bizonyítva, hogy nálunk a legerősebb a demokrácia. Az ellenzék szerint viszont a sugalmazott kérdések, melyekre valódi válaszok nem is adhatók, valójában a legócskább propaganda eszközei. Én egy vitában bármelyik oldalt képes volnék hitelesen képviselni, bármelyik oldal mellett érvelni.

Mi általában ötösével kapjuk meg a konzultációs íveket, így volt most is. Ki is tettem a halloweeni töknek az erkélyre, hátha ő majd kitölti. A Nemzeti konzultációra számos posztomban reflektáltam már, volt, amelyikben komolyan, volt, amelyikben viccesen. És ez az a tematika, melyről a legtöbb dalom is született. Fogok erről a konzultációról is komoly posztot írni, de most hadd idézzem vissza az elmúlt évek Nemzeti Konzultációiról készült dalaimat.

Minek a kérdés, ha tudod a választ, 2015. 05. 13, 2.700 megtekintés

2015 tavaszán a migrációról kezdődött konzultáció, ekkor borították el az országot azok a plakátok, amiken ilyesmik szerepeltek: Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját. Érdekes, hogy ekkor még nem, vagy csak szőrmentén kezdtük el Soros Györgyöt kóstolgatni.

Ne hagyjuk szó nélkül, 2017. 10. 16, tízezer megtekintés

2017 őszén teljes mellszélességgel nekimentünk Sorosnak, és a "Soros-tervről" indítottunk konzultációt. Soros-plakátok lepték el az országot, a 2018-as választások előtt még egy Stop-soros törvényt is benyújtottak a parlamentnek. Én egy alternatív konzultációs ívet is készítettem, mely még tipográfiailag is megegyezett az eredetivel és azt három példányban postára is adtuk (Kapuváron, Sopron felé menet).

Új Nemzeti Konzultáció, 2020. 06. 08, ezer megtekintés

Még szügyig a koronavírus-járványban jártunk, de a kormány indított egy konzultációt a járványról és az újranyitásról. A vicces az volt a dologban, hogy még ebbe is sikerült Soros Györgyöt beletuszakolni (volt ugyanis Soros Györgynek egy javaslata egy finanszírozási konstrukcióra, amit mi úgy értelmeztünk, hogy Soros el akar adósítani minket). Ezért aztán a dalom is arról szólt, hogy: Egy dologban biztos lehetsz, Soros György is benne lesz.

Készítsünk papírhajót, 2020. 08. 17, ezer megtekintés

Ez egy prózai klip volt, a konzultációs ívekből papírhajókat hajtogattam (elég bénán sikerültek) és leúsztattam őket a Dunán). Hadházyék egyébként begyűjtötték ezeket a kérdőíveket és lepakolták a Karmelita elé. Ezen a tüntetésen is ott voltam.

A Karmelita előtt a konzultációs ívek

Konzultációs loop, 2021. 07. 17, 600 megtekintés

Már kifelé lábaltunk a járványból (bár 2021 őszén még volt egy hullám), de a járvány utáni életről indítottunk egy Nemzeti Konzultációt (ebben pl. a válaszadók 99.99%-a arra szavazott, hogy épüljön Debrecenben egy oltóanyaggyár, ami azóta sem épült meg). Az utcákat pedig különféle emoji-s  plakátok lepték el, és már a gyermekvédelmi törvény előkészítéseként LMBTQ-val kapcsolatos kérdések is voltak. Mivel a kérdésekben ezek a kifejezések jelentek meg: Soros György, migránsok, LMBTQ, Brüsszel, egy olyan filmet készítettem, mely a looping technikával ezeket a kifejezéseket keveri egymásra.

Szankciós dal, 2022, 11. 06, 1.300 megtekintés

Az "elhibázott brüsszeli szankciók" lettek minden baj okozói, Negro-cukorkás plakátok kerültek fel a falakra, és a Nemzeti Konzultáció is ezt próbálta erősíteni.

Nem táncolunk úgy..., 2023. 11. 10, 3.500 megtekintés

Orbán Viktor 2023. október 23.-án elmondott beszédében azt mondta, hogy többé nem táncolunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül. Megindult a harc a nemzeti szuverenitásért, úgyhogy gyorsan egy Nemzeti Konzultációt indítottak a témában. Én pedig táncoló majmokat választottam a témához kapcsolódó dalomhoz, akik boldogok, hogy nem kell úgy táncolniuk, ahogy Brüsszel fütyül.

Kékre van a füttyös plakát festve, 2023. 11. 18., 26.000 megtekintés

A Nem táncolunk úgy... kampány egyik legszürreálisabb epizódja az volt, hogy egy plakátkampány is kísérte, melyre Soros György kijelölt utódja, fia, a Kissoros, vagyis Soros Alex került fel Ursula von der Leyen társaságában. A Kissoros felemelt mutatóujjal szerepelt a plakáton, ami valamiért nem tetszett a Főnöknek, ezért a fenyegető kezet az össze kiragasztott plakátról el kellett távolítani. Ezt én annyira viccesnek tartottam, hogy megszületett ez a dalom, mely egyben a legnézetteb konzultációs dalom lett, és animációja mindössze annyiból áll, hogy Kissoros fenyegetően és elutasítóan integet az ujjával.

Megint konzultálunk, 2024. 10. 29.

És ezzel már el is jutottunk a mába, az új gazdaságpolitikáról indított konzultációhoz. És én nem tehettem egyebet, mint újra - immár kilencedszer - dalra fakadtam a konzultációról. Hallgassátok szeretettel:

---

Ahogy egymással bánunk az a hazánk

2014 augusztusában pilisi kirándulásunk során bukkantunk a Kő-hegyen arra az emlékoszlopra, amelyre ez a nagyon fontos mondat van felírva. Túl voltunk már a Fidesz második kétharmados győzelmén, a gyalázatos német megszállási emlékmű lopva, felavatás nélküli felállításán, az illiberális demokrácia meghirdetésén. Legnagyobb lányunk már nagyban arra készült, hogy ősszel megkezdje tanulmányait a CEU-n, mert akkor még Soros György jóbarát volt.

Szóval tíz évvel ezelőtt, ebben a változóban lévő országban ez a felirat reményt és biztatást adott nekünk. Most olvastam el Karácsony Gergelynek az önkormányzati választások előtt megjelent kis könyvecskéjét, melynek címe? Falak helyett hidak, és ennek is egyik legfontosabb mottója ez a kő-hegyi felirat: Ahogy egymással bánunk az a hazánk.

A könyv címadó idézete állítólag Ferenc pápától származik: a 2023-as magyarországi pápalátogatás során őszentsége a nunciatúrán fogadta a főpolgármestert (a Fidesz nem kis bosszúságára), ahol Karácsony egy Lánchidat ábrázoló metszetet adott át a pápának. Ekkor mondta Ferenc pápa azt, hogy korunkban falak helyett hidakra van szükség.

Bár politikai pamfletet olvasni - pláne a választások után - kicsit unalmas lehet, mégis fontos, hogy megismerje az ember a második ciklusát  újrakezdő főpolgármester élettörténetét, nézeteit, vízióit a városról. A könyv Petráé, Karácsony egy, a Széchényi István Szakkollégiumban elhangzott előadása után vásárolta meg. Tudni való, hogy Karácsony is SzISz-es volt, akárcsak Petra, vagy például Rogán Antal. (Ezzel kapcsolatban szerepel egy rövid történet a könyvben, miszerint Rogán és Karácsony sokat beszélgettek a szakkollégiumban, mert Rogán csak az 1998-as első Fidesz-győzelem után költözött ki. Karácsony nagyszerű koponyának tartotta Rogánt, akiről már akkor látni lehetett, hogy sokra viszi majd. 20 évvel később találkoztak a bíróságon legközelebb egy rágalmazási vagy személyiségi jogi per kapcsán).

A politikai propaganda nyomán Karácsonyt egyszerűen egy külföldről finanszírozott, háborúpárti baloldali politikusnak tarthatják sokan. Könyve alapján viszont egy, a nyitott társadalom eszméi mentén cselekvő embert ismerhetünk meg. Persze amióta Soros a főgonosz lett, a nyitott társadalom is valamiféle liberális felforgatás, woke-ideológia. Pedig Soros György világosan leírta A nyílt társadalom, avagy a globális kapitalizmus megreformálása című gazdaság- és társadalomfilozófiai művében:

"A nyílt társadalom azon fontos felismerésen alapul, hogy a végső igazságot sohasem ismerhetjük meg. El kell fogadnunk, hogy az embereknek különböző érdekeik, nézeteik vannak, és meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyek révén ezek összeegyeztethetők egymással."

 Érdemes például megnézni Karácsonynak a 2021-es Pride-on elhangzott szavait:

"Hetero vagyok, apa vagyok, keresztény vagyok. De nem annak ellenére vagyok itt, mert ez mind igaz rám. Hanem éppen ezért."

Karácsony tevékenységét két fő elv hatja át: a szolidaritás és a környezetért való aggódás, és ez rányomja bélyegét Budapest-politikájára is. Budapest bevándorló város, hiszen szinte minden budapestinek vidéki gyökerei vannak. Maga Karácsony Nyírtassról származik, és szerintem vidéki származása jót tesz annak, hogy képes Budapestet kicsit távolabbi perspektívából nézni. (Nekem valamennyi nagyszülőm vidéki, édesapám is huszonévesen került fel Budapestre). Budapest olyan, mint az Egyesült Államok, ahol mindenki bevándorlók leszármazottja, ez adja azt a sokszínűséget, ami fővárosunkat jellemzi. Karácsony ezért az érdekegyeztető politizálás (ha úgy jobban tetszik: a konszenzusos demokrácia) híve, ezért tűnik a Fidesz egészpályás letámadásának fényében határozatlannak, teszetoszának. Pedig az első polgármesteri ciklusának válságai (járvány, energiaválság) jól lettek menedzselve, és méltán lehet büszke a Lánchíd sikeres felújítására is.

Érdemes megnézni a kormányzat fővárosi "játszóterein", pl. a Budai Várban vagy a Gellérthegyen végzett tevékenységét. Facebookon követem a Hauszmann Alajos-program tevékenységét. Pár hete egy FB-posztból derült ki, hogy a felújított Szabadság-szobor talapzatára egy hatalmas kőkereszt kerül majd. Nem tudható, hogy ez milyen körben lett eldöntve. Így lesz, és puntktum! Akárcsak a tíz évvel korábban felálított német megszállási emlékmű.

A főpolgármesteri cím a legnagyobb legitimitással rendelkező cím, hiszen csaknem másfél millió ember név szerint szavaz egy személyre. Tudjuk, hogy az idei választást Karácsony mindössze 293 szavazattal (a leadott szavazatok 0.02 %-ával!) nyerte Vitézy Dávid előtt. De hogy! A választási eredmény kihirdetésekor 324 szavazatnyi különbség volt, de az NVI elrendelte az érvénytelen szavazatok újraszámolását. A különös szabályértelmezés alapján ha valaki a szavazólapra csak egy hatalmas brokit rajzol, de az kiadja két vonal metszését valamely jelölt melletti karikában, akkor az érvényes szavazatnak számít. Ennek az újraszámolásnak a nyomán Karácsony előnye 41-re olvadt. Viszont Vitézy fellebbezésére a Kúria elrendelte az összes szavazat újraszámolását, ennek alapján alakult ki az ismert végeredmény. Kell-e nagyobb legitimitás, mint három újraszámolásból győztesen kikerülni?

Az októberben megalakuló új közgyűlésben Karácsonynak nem lesz könnyű dolga, hiszen a Fidesz, a Tisza Párt és a többi képviselő egyharmad-egyharmad arányban osztoznak a mandátumokon. Itt lesz fontos szerepe a főpolgármester kompromisszum-kereső képességének és konszenzusos politizálásának.

2023 dióhéjban

Hát akkor megkezdem bejglimámoros beszámolómat.

Nem igazán hozott szerencsét a három 7-es (7*17*17=2023), a szomszédunkban dúló háború mellé a családomat is érintő brutális konfliktus robbant ki Gázában. Van olyan családtagom, aki mindkét konfliktusban érintett: Kárpátaljai származású és Izraelben él. Sajnos az aggódáson kívül egyebet nemigen tudunk tenni, őszi unokalátogatásunk a konfliktus miatt maradt el.

Szerencsére a családban voltak örömteli események is: két unokahúgom esküvőjén is jelen lehettünk, és mind a kettőt követte gólyahír is, a második pont a karácsonyi ünnepek alatt.

2023-ban ingatlanokat adtunk-vettünk: a szüleinktől örökölt szentendrei telket még januárban eladtuk, így az angyali-szigeti telek tavalyi eladása után végérvényesen telek nélkülivé váltunk. Ennek köszönhetően 2023-ban lényegesen többet utaztunk, mint a korábbi években (lásd a beszámolóm utazásokról szóló részét). Két hete Bori lányomnak is vásároltunk egy lakást, februárban fog beköltözni, így már két lányunknak is segítettük a lakáshoz jutását. Petra lányom még velünk lakik, de az ő szobája is átesett egy nagygenerálon.

Volt cégem, a CENTROMATIC pont a mai nappal a végelszámolás útjára lépett, céges autómat és céges telefonomat már az év elején kivásároltam. Cégünk utolsó érvényes szerződése már két éve, 2021. végével járt le. Én már 2021. tavasza óta nyugdíjban vagyok és nyugdíj mellett dolgozom tovább főállásban, mostantól (egészen pontosan december 29.-étől) Kati is erre az útra lép: ő ezév őszén vált jogosulttá a nők 40 évi munkaviszony után járó nyugdíjra, és mivel 2020 óta már lehetőség van e mellett is főállású munkaviszonyra, Kati is tovább szeretne dolgozni még egy darabig.

2023-ról nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utazások éve volt. Összeszámoltam, 48 napot aludtam idegen ágyban. Ötször voltunk külföldön több napra, de sok többnapos belföldi túránk is volt:

• Február 16.-20. között az ausztriai Murauban síeltünk;
• Március 8.-12. között unokánk 1 éves születésnapját ünnepeltük Izraelben;
• Március 24.-26. között a Mátrában, Gyöngyössolymos közelében töltöttünk egy hosszú hétvégét;
• Április 6.-11. között egy szervezett izlandi utazáson vettünk részt;
• Május 26.-29. között a Somogyi Dombságban kirándultunk;
• Június 16.-18. között a házassági évfordulónkat a szombathelyi Bloomsday fesztiválon töltöttük;
• Június 30.-július 2. között Tolcsván kóstolgattuk a hegyaljai borokat;
• Július 8.-12. között a balatonszemesi Vadvirág Kempingben nyaraltunk;
• Július 20.-26. között egy galíciai (dél-lengyelországi) kirándulást tettünk;
• Augusztus 11.-13. között részt vettünk a Szegedi Szabadtéri Játékokon;
• Augusztus 18.-19. között egy Veresegyházon tartott ottalvós esküvőn vettünk részt;
• Szeptember 1.-7. között az Őrségben nyaraltunk;
• Szeptember 9.-10. között Pannonhalmán kóstoltuk meg az apátsági borokat;
• Október 20.-23. között Rozsnyó környékén csatangoltunk;
• December 29.-január 1. között az újévet a Bükkben szándékozunk köszönteni.

A sok utazás miatt régi hobbim, a geocaching is felvirágzott: idén eddig 83 ládát találtunk meg, Magyarországon kívül Lengyelországban, Szlovákiában, Ausztriában és Szlovéniában is volt találatunk, de talán az év végén a Bükkben is horogra akad néhány. Találatokban leggazdagabb hónapom 2023. szeptembere volt 29 találattal!

Számos színházi előadásra is eljutottunk 2023-ban:

• Mary Chase: Barátom, Harvey (Vígszínház);
• John Kander, Fred Ebb: Kabaré (Vígszínház);
• Valcz Péter, Olt Tamás: Nagymester (Karinthy Színpad);
• David Seidler: A király beszéde (József Attila színház);
• Geszti, Monori, Tasnádi: Ezeregy éjszaka (Szegedi Szabadtéri Játékok);
• Szörényi, Bródy: István, a király (PappLászló Sportaréna);
• Hubay Miklós,Ránki György,Vas István: Egy szerelem három Éjszakája (Pesti Színház);
• Michael Frayn: A legszebb férfikor (Thália Színház).

Néhány könnyűzenei koncertre is eljutottunk:

• A cigány dal napja (KOBUCI);
• Május 1.-i tabáni koncert (Vikidál Gyula, Deák Bill Gyula);
• Szombathelyi Bloomsday Fesztivál (Paddy and the Rats, Dé:Nash);
• Még vár ránk ma este egy Nyári Károly-koncert a Kongresszusi Központban.

Idén is kevesebb könyvet sikerült elolvasnom, mint szerettem volna:

• Békesség, remény, szeretet, karácsony füveskönyve;
• Presser könyve;
• Nagy Olga: Parasztdekameron;
• Alexander Watson: Az erőd;
• James Joyce: Ulysses, a Bloomsday Fesztiválon felbuzdulva kezdtem olvasni ezt a nem túl könnyen olvasható könyvmonstrumot, jelenleg kb. a harmadánál tartok;
• Kertész Balázs: Közgazdaságtan lelkes amatőröknek;
• Bödőcs Tibor: Prímszámok hóesésben;
• Budapest nagyregény, a Budapest egyesítésének 150. évfordulójára kiadott novelláskötet a főváros minden kerületéről tartalmaz egy novellát különböző szerzőktől, jelenleg Kőbányánál tartok.

A karácsonyi előkészületeket két dolog is nehezítette. Egyrészt viszonylag sokat kellett Paksra járnom munka ügyben, másrészt advent utolsó hetében elkapott a covid, de szerencsére nagyon könnyű lefolyású volt, tulajdonképpen csak egy erős nátha. Csak a két pozitív teszteredmény utalt erre a fertőzésre. Az ünnepek viszont már nagyon kedélyesen telnek. Szentestét négyesben töltöttük de WhatsAppon Orsi is csatlakozott hozzánk. A menü limehabos körteleves volt, utána pulykasült aszaltszilva-mártással. Utána persze bejgli és stolle.

Kisunokám is nagyon élvezte a kiküldött ajándékot (de jó lett volna személyesen odaadni):

25-én délben mandulás pisztrángot ettünk narancsos majonézes burgonyasalátával. Délután vendégül láttuk sógornőméket és lányaik családját, valamint vejem öccsét, de virtuálisan most is velünk volt Orsi. Volt egy kis terülj-terülj asztalkám:

26.-án délelőtt felkerestük a karácsonyi geoládát.

Délben burgundi marharagu volt ebédre, délután eljött hozzánk a család legidősebb tagja, édesanyám 85 éves unokatestvére.

Ma, 27.-én este egy Nyári Károly-koncert vár ránk, holnap reggel megnézzük a Renoir-kiállítást, 29.-én délután pedig irány a Bükk.

Idén már nem jelentkezem, hagyományos szilveszteri versemet majd olvashatjátok Facebook-on, vagy itt ezen a blogon 2024-es első bejelentkezésemkor. Addig is boldog újévet kívánok minden kedves olvasómnak.

Mi így vakcinázunk

Friss hír, hogy a Pfizer és a BioNTech beperelte Magyarországot 3 millió adag ki nem fizetett koronavírus-vakcina miatt. Hazánk erre úgy reagált, hogy ezeket a vakcinákat nem a magyar állam, hanem az Európai Unió rendelte, Magyarországnak erre nincs szüksége, fizessen tehát az EU. Nem kellett sokat várni az Unió reakciójára sem: Az Európai Bizottság nem vásárolt Covid-19 elleni oltóanyagot, hanem a tagállamokkal folytatott konzultációk alapján keretszerződéseket írt alá vakcinák beszerzéséről a gyógyszercégekkel.

2020-ban, a koronavírus-járvány kitörésekor a világ epedve várta az oltóanyag kifejlesztését és vigyázó szemünket a nagy vakcinagyártó cégekre vetettük. Talán emlékeztek még rá, hogy 2020 őszén arra próbálták rávenni az embereket, hogy legalább a hagyományos influenza ellen oltassák be magukat, mert egy betegségben legyengült szervezetet könnyebben támad meg a koronavírus.

Mivel magam is 60 év feletti, krónikus betegségben is szenvedő ember vagyok, jelentkeztem a háziorvosomnál, aki először hitegetett, majd őszintén bevallotta, hogy nem kaptak oltóanyagot. Ekkor a magánkórházakat kezdtem hívogatni, de végül csak a Wáberernél tudtam felvenni a védőoltást, természetesen jó pénzért. Erről akkoriban írtam is egy füstölgő posztot.

2020 végére aztán kezdtek megjelenni a koronavírus elleni oltóanyagok. Először a Pfizer-BioNTech mRNS-technológián alapuló és nagyon ígéretes eredménnyel kecsegtető vakcinája jelent meg a piacon, ezek első szállítmányait a gazdag országok, pl. Izrael hatalmas pénzért felvásárolták. Az Európai Unió gazdagabb tagállamai is megtehették volna ugyanezt, de az EU példát mutatott szolidaritásból: Az Unió első körben hat vakcinagyártóval állapodott meg, és a tagállamok megegyeztek abban, hogy az Európai Bizottság által vezetett közös tárgyalások mellett nem tárgyalnak külön-külön, netán egymást túllicitálva a közös vakcinabeszerzésbe bevont gyártókkal. Ez biztosította, hogy az oltóanyagok mindenhol egységesen, lakosságalapú elosztási kulcs szerint álljanak rendelkezésre, és például a kisebb tagállamok se szenvedjenek hátrányt a nagyobb, jelentősebb mennyiségeket megrendelni képes országokkal szemben. Azonban semmi nem tiltotta, hogy egy tagállam külön tárgyaljon olyan vakcinagyártókkal, amelyekre nem terjed ki a közös beszerzési program, és adott esetben saját hatáskörben – és saját felelősségére – adjon ki ideiglenes, vészhelyzeti engedélyt egy ilyen oltóanyag alkalmazására.

Mivel a hat gyártóból a Sanofi-GSK és a CureVac már induláskor elbukott, a maradék négy vakcinagyártóból pedig a AstraZeneca, a Janssen és a Moderna késlekedve indította meg a szállítást, csak a Pfizer-BioNTech kezdhette meg idejében az oltóanyagok leszállítását. Utóbbi cég annyira komolyan vette a feladatát, hogy a kelet-európai piac ellátására Németországban egy vadonatúj vakcinagyárat is beröffentettek.

A ravasz Orbán mindenképpen szerette volna megnyerni az európai vakcinacsatát, ezért Oroszországgal és Kínával kezdtünk tárgyalásokat a vakcinabeszerzésről, és a Szputnyik V. és Sinopharm oltóanyagokkal meg is kezdtük a vakcinázást annak ellenére, hogy ezek Európában nem voltak törzskönyvezve, ráadásul a kínai oltóanyagról utólag bebizonyosodott, hogy az időseknél jóval kevésbé hatékonyak, mint a többi vakcina. Így fordulhatott elő, hogy kezdetben az átoltottság tekintetében megelőztük az európai átlagot.

Az Unió és Magyarország lakosságának átoltottsága

A fenti grafikonon jól látható, hogy az Unió csak valamikor 2021 augusztusában ért utol bennünket, aztán persze le is hagytak, mivel nyugaton nagyobb az állampolgári fegyelem és a bizalom az állami intézményekben, mint keleten.

2021-ben volt egy nemzeti konzultáció a járvány utáni gazdaság újraindításáról, és ennek utolsó, 14. pontja egy új hazai vakcinagyár létesítéséről szólt. Ezt a válaszadók 99,9999%-a meg is szavazta, eldőlt, hogy Debrecenben lesz, sőt, hatalmas érzékkel 2021 őszén - fél évvel az orosz-ukrán háború kitörése előtt - még abban is megállapodtunk az oroszokkal, hogy a Szputnyik V. oltóanyagot fogjuk itt gyártani. Ennek az oltóanyaggyárnak már termelnie kéne, de egyelőre még csak az épület áll. Hiába, haderőfejlesztésre kell most a pénz.

Itt vagyunk most 2023 őszén télvíz idején, amikor a hagyományos influenza és a koronavírus lecsendesült változata egyformán jelen van és veszélyezteti az időseket (mindkettő egy-egy nagy világjárvány maradványa). Előbbire természetesen van a WHO ajánlása alapján összeállított vírustörzsek ellen készült vakcina. A Fluart Kft. egy nagyobb családi ház méretű pilisborosjenői üzemben képes évente nagyjából egymillió adag oltóanyag előállítására. Viszont a Covid szezonális variánsára jelenleg nincs oltóanyag Magyarországon, pedig pont a Pfizernek van erre is készítménye, más országokban már alkalmazzák.

Nos, ilyen előzmények után vagyunk képesek arra a bunkóságra Karikó Katalin országában, hogy nem fizetjük ki a nekünk leszállított* oltóanyagokat. Azt az oltóanyagot, ami azért maradt a nyakunkon, mert kínai és orosz vakcinákat is behoztunk és kisebb a lakosság átoltottsága, mint tőlünk nyugatabbra.
*Pontosítok: az oltóanyag nem került leszállításra, csak megrendelésre.

Pofám leszakad.

PS. 2023.12.08.
Tegnap megírtam ezt a posztot és mára kiderült, hogy a kormány mégiscsak rendelt uszkve 800 ezer adag Covid-19 elleni vakcinát, igaz, nem Pfizert, hanem kifejezetten az Omikron-változatra kifejlesztett Modernát. Vagyis volt 3 millió adag Pfizerünk*, de az már megromlott, de szerencsére elég balekok voltak az amcsik, hogy előbb leszállították, mielőtt kifizettük volna. A Moderna gondolom előre kéri majd a pénzt.
*Nem jött be az országba, mert bár megrendeltük, nem kértük.

Nem táncolunk úgy - első tétel (appassionato)

Megint levelet hozott a postás, ráadásul nekünk ötösével jönnek a konzultációs ívek (minden lányunk hozzánk van bejelentve, még Orsi is, neki Barukh Orsolya névre címzik).

Ráadásul az új nemzeti konzultációhoz, egy brutális, vizuális környezetszennyezéssel felérő plakátkampány is párosul, a hirdetőoszlopokon már megjelentek ezek a képek:

Egyszer már jelentek meg az utcákon hasonló plakátok, azon Ursula von der Leyen elődje, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke szerepelt még az idősebb Soros társaságában, de most már a fia, Alex Soros lett a soros. Abból a plakátból is szép botrány kerekedett, ha jól emlékszem, szépen kizártak minket az Európai Néppártból.

A nemzeti konzultációkat a kormány a közvetlen demokrácia legmagasabb fokának, az ellenzék közönséges hazug populista propagandának tartja. Az ellentét antagonisztikus. Sokszor a szemünkre vetik, hogy ha annyira ellenezzük a konzultációt, miért nem adunk az elvárttal ellentétes válaszokat. Nagyon egyszerű: a kérdéseket, mindig egy bevezető állítás vezeti fel, sőt, a kérdőív mellé mindig érkezik egy kísérőlevél is. Mind a kisérőlevél, mind a kérdéseket bevezető állítások nettó hazugságok szoktak lenni, és hazug kérdésre nem lehet igaz választ adni. Például hogyan válaszolhatnánk azt, hogy "Meg kell nyitnunk a piacunkat a génmódosított ukrán gabona előtt", amikor Ukrajna egyáltalán nem akar nekünk génmódosított gabonát eladni.

Idézet a kísérőlevélből: "Brüsszel azonban most újabb veszélyes tervekkel állt elő. Korlátozni akarják hazánk szuverenitását, és ránk akarják erőszakolni az akaratukat." Mivel ez a konzultáció már nyílt háború az Európai Unióval, úgy gondoltam, hosszabban foglalkozok a témával. Ebben a tételben azokat a dalaimat idézem fel, melyek a nemzeti konzultációkra reflektáltak.

A 2015-ös nemzeti konzultáció volt az első, amely a bevándorlással foglalkozott. 2015-ben még főleg a szíriai polgárháború elől menekülő értelmiségi és iparos emberek érkeztek Európába, ezért mi leginkább attól féltünk, hogy elveszik a munkánkat. A kérdéssor hasonlóan a későbbiekhez súlyosan demagóg volt, ekkor született meg a Minek a kérdés, ha tudod a választ című dalom.

A 2017-es nemzeti konzultáció szlogenje az volt, hogy "Ne hagyjuk szó nélkül, konzultáció a Soros tervről". A hét kérdésből álló kérdőív kimaxolta a Soros György elleni gyűlöletkampányt. Hasonlóan a mostani konzultációhoz, ahol minden kérdés első szava Brüsszel, abban a kommunikációban Soros volt ez a varázsige. Az én dalom címe is ez volt: Ne hagyjuk szó nélkül!

2020 tavaszán hazánkat is elérte a koronavírus-járvány, és kormányunk úgy érezte, leginkább egy nemzeti konzultációval vehetjük fel a vírus ellen a harcot. Ez nem is lett volna baj, ha nem sikerült volna ezek közé a kérdések közé is migránsokat és Soros Györgyöt beleerőltetni. Az Új Nemzeti Konzultáció című dalomban pont arról énekelek, hogy Soros György bizonyosan szerepel minden konzultációban.

Még ugyanannak az évnek a nyarán Hadházy Ákos és Szél Bernadett nagy konzultációsív-begyűjtő kampányt szerveztek, de én egy vidámabb módját találtam a kérdőívektől való megszabadulásnak: papírhajókat készítettem belőlük.

A 2021-es nemzeti konzultációt egy nagyon vicces plakátkampány kísérte: mindenféle emojik illusztrálták a konzultációs kérdéseket. Akkor már a korábbi ellenségek (Soros, bevándorlás, unió) mellé felsorakozott az LMBTQ propaganda is. Mivel a kérdések papagáj módjára a Soros György - migránsok - LMBTQ - Brüsszel szavakat ismételgették, egy kellően kakofón hangzású Konzultációs loop-ot készítettem.

A mostani konzultáció szlogenje az lett, hogy "Ne táncoljunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül". Orbán Viktor 2023. október 23-án Veszprémben elmondott ünnepi beszédéből származik a mondat, és annyira megtetszett a főninek, hogy egy 11 kérdésből álló konzultációs kérdéssort kanyarított köré. Úgy vélem, ezzel a konzultációval szintet lépünk az Európai Unió intézményeivel, határozataival és szellemével szemben. Természetesen erről is énekeltem egy dalt.

Ismétlem, komolynak tartom a helyzetet, ezért nem akarom ezt a 11 kérdést félvállról venni. A következő tételekben sorra veszem őket. A tételszünetben ki lehet menni a büfébe, a zenekar hangol egy kicsit.

2 nap - 2 Nobel-díj - 2 K

Forrás: HVG

Ki gondolta volna, hogy a svédeknek annyira kell a NATO-csatlakozás és úgy becsicskulnak nekünk, hogy a Svéd Királyi Akadémia rögtön két Nobel-díjjal is megkínál minket, büszke magyarokat, Karikó Katalin (orvostudomány-élettan) és Krausz Ferenc (fizika) személyében. Sőt, azért vártam posztommal máig, mert volt még egy esélyesünk az irodalmi Nobel-díjra, egy harmadik K, Krasznahorkai Lászlóra, de az már tényleg olyan lett volna, mint egy álom. Minden esetre ha ettől sem lágyul meg az országgyűlési képviselőink szíve a svédek iránt, akkor semmitől (bár ma éppen azzal voltak a képviselő urak elfoglalva, hogy Bedő Dávid momentumos képviselő svéd állampolgárságán rugóztak, mármint hogy ez miért nem szerepel az életrajzában).

Herskó Frerenc 2004-es kémiai Nobel-díja után 19 évet kellett várnunk a legmagasabb tudományos díjra. A korábbi Nobel-díjasaink közül már csak Herskó és Polányi János (kémiai Nobel-díj, 1986) van életben, igaz, Polányi csak magyar származású, de nem Magyarországon született, nem is élt itt egy percet sem. Viszont a Polányit követő magyar Nobel-díjasainkat nemcsak, hogy nem becsültük meg, de zsidó származásuk miatt egyenesen fizikai megsemmisítésükre törekedtünk:

•  Elie Wiesel (béke Nobel-díj, 1986) erdélyi születésű, a máramarosszigeti gettóból deportálták Auschwitzba.
• Oláh Györgyöt (kémiai Nobel-díj, 1994) a német megszállás alatt Sztehlo Gábor evangélikus lelkész bújtatta.
• Harsányi Jánost (közgazdasági Nobel-emlékdíj, 1994) szintén deportálták, de Ausztriában sikerült megszöknie és végigbujdokolnia a vészkorszakot.
• Kertész Imre (irodalmi Nobel-díj, 2002) sorsa közismert, elég elolvasni hozzá a Sorstalanságot.
• Herskó Ferencet (kémiai Nobel-díj, 2004) családjával együtt deportálták Karcagról, de a család szerencsésen túlélte a vészkorszakot.

A két új díjazottunk is pályája elején hagyta el hazánkat, Karikó Katalin 1985-ben (30 évesen) az USA-ba, Krausz Ferenc 1987-ben (25 évesen) Ausztriába távozott. Bár sokat cikkeznek arról, hogy képtelenek vagyunk megtartani tudósainkat, azt azért be kell látni, hogy az amerikai és német brain-drain-nek ilyen kaliberű koponyák nem tudnak ellenállni. Szerencsére legalább a tudomány globális, vagy ha úgy tetszik egyetemes, végül is innen származik az egyetem, univerzitás kifejezés is. Az a tény, hogy mindkét most díjazott tudósunk itt végezte alap- és középfokú tanulmányait és egyetemi stúdiumait, azt mutatja, hogy az alapszintű természettudományos oktatás a '70-es, '80-as években még kiemelkedő volt, talán még mindig az (legalább is lányom és vejem magyarországi érettségivel nagyon jól elboldogultak Izraelben), bár most éppen mindent elkövetünk, hogy ezt a szellemi tőkénket is eltékozoljuk.

(Közbevető megjegyzés: autózunk Szlovéniában, ahány helységen keresztülmegyünk, mindenhol szebbnél szebb iskolaépületeket látunk. Petra megkérdezi: Apu, itt miért ilyen szépek az iskolák? Ezt válaszoltam: Tudod, kislányom, itt nem stadionokra költik a pénzt. Idén 120 konténer-tanteremben indult meg az oktatás ideiglenesen Magyarországon).

Karikó Katalin Nobel-díjára évek óta számítunk, a koronavírus-járvány óta hatalmas sztár, mert azon az mRNS módszeren dolgozott már több évtizede, amelyik az alapját képezte a Pfizer-Biontech vakcinájának, melynek három adagja énbelém is került. És bár szinte az összes hazai és nemzetközi tudományos díjat megkapta, amit lehetett, és ezt koronázta meg a Nobel-díj, pont ettől vált teljesen megosztó személyiséggé. A konteo-hívők, vírus- és oltásellenesek kóklernak, tömeggyilkosnak mondják, sőt, szellemi termék ellopásával is vádolják, ráadásul azt is felhánytorgatják neki, hogy még Magyarországon zsarolással beszervezték a BM III/II-es (kémelhárító) osztályára. Ezért aztán a sok-sok laudáció alatt, amik az internetes portálokon a professzorasszonyról megjelentek, csak úgy áradnak a gyalázkodó kommentek. Beszúrok ide néhányat:

"Mózes Stájer

Újabban a neonáci szervezetek embereit ilyen negy becsben tartják? Nahát oda ne rohanjak.😂😂 Kanadában taps viharral ünnepelték a veterán ss tisztet, nálunk nobelt osztanak neki. Hurrá, jobban élünk mint négy éve 😂😂😂

---------------------------

Emőke Szlama

🤮🤮🤮

---------------------------

Amália Veres Zoltánné Hódi

Van egy nóta a Tankcsapdától, hát valóban aktuális!: JÖNNEK A FÉGEK!!

---------------------------

Adam Mokos

Mostmár lehet kezdeni minket kiirtani. Hajrá Kati-mama, jó munka!

Persze a C-vírusra nem mũködött ugyan ez a szuper technológia (terjesztettük is, el is kaptuk, meg hosszan bent is feküdtünk), de mindegy, ne legyünk olyanok, minden más vírusra ragyogóan fog.

Nobel-díjat érdemel, kétségen kívül. De miért is?

------------------------------

Andrea Komáromy

🤮🤮🤮🤮

------------------------------

Tamásné Major

Az biztos ekkora kárt még senki nem okozott az embereknek.

-------------------------------

Markus Katalin

Remélem, hogy mihamarabb az akasztásáról is ugyanilyen részletekbe menő alapossággal tudósítanak majd.

--------------------------------

Én Vagyok

Az mRNS technológiát Dr. Robert Malone fedezte fel és szabadalmaztatta 1996-ban, nem Kirakós kém Kati nevéhez fűződik.

-------------------------------

Eniko Florescu

Csodalkozom hogy vannak idiotak akik gratulalnak a kazar maffia hoherjanak !

-------------------------------

Róbert Szabó

Kikellett volna már rég végezni... Tömeges emberölést követ el!!!

--------------------------------

György Schvecz

Miféle eredmény? 😃🤣 Hammm-hamm? 🤣

--------------------------------

Zsolt Gyenge

Népírtásért nobel jár ..fasza

--------------------------------

Diósi Attila

Ez màr a tömeg gyilkosság küszöbe!

---------------------------------

Zsolt Király

Ha népirtásért kapta volna akkor érteném ,de így ?!

Kiderült, hogy a találmánya nem ott szórja a tüskefehérjét ahol kéne, és emiatt emberek hallnak meg és lesznek súlyos betegek, de ezek szerint ez nem gond. Persze ha Obama anno Nobel Béke díjat kaphatott ….

-----------------------------------

Rita Csizmarik

Sátánfattya🤮🤡

-----------------------------------

Viki Sz

https://www.facebook.com/photo/?fbid=3472516683060144&set=a.3303458596632621 mocskos ügynök gyilkos

-----------------------------------

Egyed Péter

Az bíztos! Még az unokák is emlegetni fogják, már ha lesznek.

------------------------------------

Judit Takács

Dr Mengela! Gratulálok!

------------------------------------

Nemec Mariann

Oppenheimer csodálatos elme volt. Sok nagytudású kollégáival együtt létrehozták például mit is? Ja az atombombát. Pont kell egy minden családba. Meg egy hidrogén bomba is jöhet, abból sosem elég...

-------------------------------------

István Vinkovits

Lesz még kőrözés alatt 👍👍

-------------------------------------

István Vinkovits

Dr Mengele nőstényben

-------------------------------------

Viki Sz

mocskos gyilkos hazaáruló

--------------------------------------

Nagy Sándor Lajos

Gyilkosok

--------------------------------------

Agnes Sinkovics

Milyen eredmény?..mert az még most sincs.

--------------------------------------

Barna Richárd

Nem inkább a népirtásnak adtak új ötletet??? Persze tevedhetek, de bár úgy lenne

---------------------------------------

Népírtóügynökgyilkos!🤮🤮🤮🦎🦎🦎

--------------------------------------

Viktor Stefán

Ez,nem Nyunyókanéni tesója?Tutira egy alom 🤣🤣🤣🤣🤣🤣"

Félő, hogy magyarországi nyilvános szereplésein Gődény híveinek tábora komoly demonstrációkat fog szervezni. Bár ne így lenne!

Ami Krausz Ferencet, az atommag fotográfusát illeti, róla sohasem hallottam korábban, pedig ő is elég sok tudományos díjat megkapott már, és részben az ő eredményeit is használják a Szegeden létesített ELI-ALPS Kutatóintézetben. Az általa kifejlesztett rendkívül rövid, attosecundum időtartamú (10^-18 másodpercig tartó) lézerimpulzusokkal nagyon jól lehet anyagszerkezetet vizsgálni.

(Megint egy közbevetett megjegyzés: Szóbeli fizikai felvételi vizsgámon az egyetemen azt a kérdést kaptam, hogy egy fémlemezt zöld fénnyel megvilágítva nem lép fel elektron-emisszió, azaz fotóelektromos hatás. Várható-e emisszió fellépése a fény intenzitásának növelésével. A válasz nyilvánvalóan nem, hiszen egy elektront csak egy foton képes a pályájáról kilökni, és a foton energiája a hullámhosszával arányos*, vagyis eredményt csak kék vagy lila fénnyel remélhetünk).

* fordítottan arányos

Szóval ezen a héten megint nagyon jó érzés volt magyarnak lenni.

Az én Lánchidam

A két fotó között majdnem pontosan 11 év telt el, a baloldalit 500. geoládám megtalálásakor készítettem, a jobboldalit pedig most pénteken, a hídavató pikniken. Született budapesti lakosként természetesen voltak olyan életkorszakaim, amikor napi vagy heti rendszerességgel közlekedtem a Lánchídon.

Óvodás koromban Földművelésügyi Minisztérium óvodájába jártam: a Kossuth téri épületben volt a gyűjtő, innen vittek fel minket busszal a Sas-hegyi óvodába (A Lejtő úti épület ma a Kiemelt Edzőtáborok Igazgatóságához tartozik, de teljesen elhanyagolt állapotban van, pedig úszómedence és teniszpálya is tartozik hozzá). A busz általában a Margit hídon járt, de hetente egyszer a mosodát is útba ejtettük, ilyenkor a Lánchídon és Alagúton át mentünk. Az Alagútban aztán elszabadult a pokol: mi gyerekek teli torokból üvöltöttünk. Manapság is rendszeresen autózom az Alagúton, ilyenkor mindig eszembe jut, hogy most kiabálni kellene...

A Lánchídon való közlekedés legközelebb 1969-ben jött elő, amikor öttusázni kezdtem, és a Csepel SC József nádor téri vívótermébe (ma bankfiók) a 60-as busszal jártam hetente kétszer-háromszor, egészen 1973-ig, amikor felhagytam ezzel a túl sok energiát igénylő sporttal. Utána hosszú évekig kiesett a Lánchíd a rendszeres útvonalamból.

1986-ban költöztem Lovas úti lakásomba, és az akkor még a Gresham palotában (ma Four Seasons Hotel) működő VEIKI-be a 16-os busszal tudtam a legkönnyebben eljutni. Ugyanúgy a József nádor térnél száltam le, mint azelőtt a vívóterembe menet. Ez egészen addig tartott, amig Bori bölcsődés korú nem lett, és én hoztam-vittem az MNB Szabadság téri bölcsődéjébe, ekkor ugyanis átszoktunk a metróra. Innentől kezdve a Lánchídon csak autóval közlekedtem, ha valamiért autóval kellett menni a munkahelyemre vagy a munkahelyemről autóval mentünk a százhalombattai vagy paksi erőműbe. 1997-ben aztán a VEIKI Budára költözött a Gellérthegy utcába, és megint kiesett a rendszeres útvonalaimból a Lánchíd.

2020-ban mostani cégem, a SCADANET a Ferencvárosba költözött, és még autóval jártam dolgozni (most már, hogy ingyen tehetem, inkább a BKV-t választom), a Petőfi híd volt a legtermészetesebb útvonal. Viszont márciusban kitört a COVID, én öt hétre home office-ba kerültem, Kati is jobbnak látta, ha nem tömegközlekedik, és ekkortól minden nap én fuvaroztam el a munkahelyére, mégpedig a Lánchídon keresztül a Báthory utcába. Amíg még nem zárták le az autós forgalom elől a Szabadság teret, a Honvéd utca - Szabadság tér - Zoltán utca - Széchenyi rakpart útvonalon indultam vissza a Lánchíd felé, később már kerülnöm kellett a Bajcsy-Zsilinszky út - József Attila utca felé. Aztán amikor a COVID engedett a szorításából, továbbra is együtt mentünk dolgozni: Katit kitettem a Báthory utcában, én meg indultam tovább a Bokréta utca felé. Tulajdonképpen ez a másfél év volt az életemben az egyetlen időszak, amikor napi rendszerességgel autóztam a Lánchídon.

2021 júniusában a Lánchidat lezárták a forgalom elől. Ekkorra már betöltöttem a 65-öt és ingyen utazhatok a BKV-n, ezért reggelente együtt megyünk Katival. Amíg a Lánchíd zárva volt a tömegközlekedés elől, az Erzsébet hídon jártunk, tavaly december óta azonban ha a 178-as busz jön előbb, akkor ismét a Lánchídon visz át az utunk.

A Lánchíd felújításáról több posztot is írtam. 2020 júliusában annak a félelmemnek adtam hangot, hogy Orbán a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva államosítja a Lánchidat és állami pénzből fogják felújítani, azt kommunikálva, hogy "Karácsony erre is képtelen volt".  Egy 2021-es posztomban azon füstölögtem, hogy a felújításra kötött szerződést a Fidesz úgy kommunikálja, hogy "drágább, kevesebb műszaki tartalommal", és emellett az állításuk mellett két éve kitartanak. Két éve Demszky Gábor volt főpolgármester a Klubrádióban arra figyelmeztette Karácsonyt, hogy nagyon vigyázzon a szerződéssel, mert őt a Margit híd felújításánál a kivitelezők becsapták. Az Átlátszó cikkében le van írva, hogyan nőtt a Margit híd felújításának költsége a hatszorosára. Ehhez képest a Lánchíd felújításának szerződés szerinti 26.75 milliárdos költsége soknak tűnhet, de a kivitelező A-Híd Zrt. mind a költségkeretet, mind pedig a határidőket betartotta.

Na de mi a helyzet a forgalomkorlátozással? Már a felújítás elkezdésekor felmerült, hogy nem kéne a teljes gépjárműforgalmat visszaengedni a hídra. Karácsonyt a jobboldal autósüldözéssel vádolja: autós sávokat biciklisávokká alakít, utcákat zár ki az áthaladó gépjárműforgalom elől. Pedig tudható volt: a városvezetés elkötelezett a belváros forgalomcsillapítása  mellett és a tömegközlekedés illetve a kerékpározás felé próbálja terelni a közlekedőket. Mivel ez a téma a Lánchídnál különösen élesen merült fel, 2022 decemberében a hídra csak a tömegközlekedést és kerékpárokat/motorkerékpárokat engedték fel, mintegy teszt jelleggel. Ezalatt az időszak alatt egy, a kormány nemzeti konzultációjára erősen hajazó kérdéssorban tették fel a budapestieknek a kérdést a híd végleges forgalmi rendjéről. Bár nosztalgiával gondoltam vissza 2020-21-re, végül beláttam, hogy a belváros magjára nem engedhető rá ekkora autósforgalom, és én is az autómentes változatra szavaztam.

Valószínűleg a kormány a '24-es önkormányzati választásokig kitart amellett, hogy nem fizeti ki a Lánchíd felújításához ígért 6 milliárd forintos hozzájárulást, mert a "főváros nem tartotta be a megállapodást": „A gépjárműforgalom teljes vagy részleges korlátozása nem haladhatja meg a 18 hónap időtartamot”. Egyes jogászok szerint a kormánynak van igaza, a főváros szerint viszont Budapestnek jár a 6 milliárd, hiszen a hidat 18 hónap után visszaadták a forgalomnak, viszont forgalomkorlátozás elrendelése fővárosi hatáskör. Ha jövőre marad Karácsony Budapest élén, a 6 milliárdra keresztet vethet, ha jobboldali városvezetés lesz, nagy kérdés, hogy egy érvényes szavazással szembe menve visszaengedik-e az autóforgalmat 175 éves hidunkra.

Lehet ez is, az is. Végül is a híd négy oroszlánja az évek alatt már annyi mindent látott. Minden esetre pénteken kigyúlt a fény a megszépült új Lánchídon.

---