Olcsóbb vagy drágább?

Az a vicc ugye mindenkinek megvan, hogy a tanítónéni megkérdezi Mórickától:
- Mennyi kétszer kettő?
- Az attól függ...
- Mitől függ, Móricka? - csodálkozik a tanítónéni.
- Hát ha veszek, akkor 3, ha eladok, akkor 5 - válaszol Móricka.

Namármost ha megkérdezem tőled, hogy most akkor olcsóbb vagy drágább a Lánchíd felújítása, akkor a válaszodból rögtön tudni fogom, melyik párhuzamos univerzumban élsz. Ha azt mondod, olcsóbb, hiszen 26.75 < 35.29, akkor tudjuk, hogy sorosista libernyák vagy, ha pedig azt mondod, drágább, hiszen 26.75 > 21.8, akkor tudhatjuk, hogy egy orbánista hátrafelényilas. Pedig mindkettőtöknek igazatok van.

Szóval akkor mi mennyi? Megtaláltam egy 2019. augusztusi I. kerületi újságcikket (akkor még fideszes városvezetés volt kerületünkben), és a várhatóan ősszel meginduló hídfelújításról írnak benne. A cikk a teljes beruházásra - Lánchíd, Alagút, 2-es villamos aluljárója - 23 milliárd forintot irányoz elő (minden bekerülési költséget brutóban, azaz ÁFA-val együtt adok meg, mert ezzel is lehet ám nagyon jól trükközni).

A főváros arra is ígérvényt kapott a kormánytól, hogy a várható bekerülési költség ÁFA-tartalmát, mintegy 6.2 milliárd forintot visszatérít a fővárosnak.

Tarlós főpolgármesterségének utolsó heteiben érkeztek be az ajánlatok, a legolcsóbb is 35.29 milliárd forint volt. Tarlós és a közgyűlés kijelentették, hogy ez az összeg elfogadhatatlan, majd szépen megbuktak az önkormányzati választásokon.

Mivel a Karácsony Gergely-vezette főváros nem éppen baráti viszonyt ápol a kormánnyal, nem igen volt esélye arra, hogy még további 10 milliárdot kisírjon. Akkoriban az állami média még azt kommunikálta, hogy van a fővárosnak pénze, tessék csak megnézni, mennyi van a számlájukon.

Közben beütött a ragály, kezdődtek az önkormányzati pénzelvonások, jól látható volt, hogy ebben a formában a Lánchíd-projekt nem finanszírozható. A főváros úgy döntött, hogy újabb pályázatot ír ki, melyben már csak a Lánchíd felújítása szerepel, de mindenképpen garanciát szerettek volna kapni a kormánytól, hogy a korábban a teljes projektre fennálló 6 milliárdos ígérvényük erre a részprojektre is megmarad. Ekkoriban hallhattuk az állami híradóban, hogy Karácsonyék csak szerencsétlenkednek, ahelyett, hogy cselekednének.

Végül múlt év novemberében lezárult az új pályáztatás, hogy-hogynem ugyanaz az A-Híd Zrt. nyert, amelyik a korábbi pályázatban is a legolcsóbb ajánlatot adta. Ajánlati ára most 26.75 milliárd forint volt.

Győztünk - mondták Karácsonyék - 8 és fél milliárdot spóroltunk! Karácsony a szerencsétlenkedésével 5 milliárdot húzott ki a fővárosiak zsebéből - érvel a kormányoldal, hiszen a korábbi, 35.29 milliárdos ajánlatból tételesen csak 21.8 milliárd esett volna a Lánchídra. Kinek van igaza?

Aki már rendelt könyvet valamilyen webshopból, az tudja, hogy a postaköltség ugyanannyi, ha egy könyvet rendelsz vagy ha hármat. Minden komplex projektnek vannak olyan költségei, melyek részekre bontva sokszorozódnak. Valószínűleg így van a Lánchídnál is. Akár utána is lehetne nézni, hiszen minden pályázó a pályázatában minden részösszeget műszaki tartalommal kell hogy alátámasszon, ráadásul szerencsés módon mindkét pályázatot az A-Híd nyerte, így a két pályázat költségtételei jól összehasonlíthatók. Persze ezzel a politikusok nem fognak bíbelődni, hiszen a hívek a maguk információ-buborékaiban egybites üzenetekre várnak.

• Libernyák oldal: a kormány sanyargatja a fővárost, de mi nagy pénzt megspórolva felújítjuk az ország büszkeségét, a Lánchidat.
• Hátranyilas oldal: a liberális városvezetés szerencsétlenkedése miatt a Lánchíd felújítása jelentősen megdrágult, pedig a kormány minden támogatást megad a fővárosnak.

Az állami híradó - Gulyás Gergely miniszterre hivatkozva - még attól az ordas csúsztatástól sem riadt vissza, hogy azt állítsa: drágább összegért kevesebbet kapunk, mint az eredeti szerződés szerinti műszaki tartalom, pedig a nagyobb műszaki tartalom éppen hogy nyolc és fél milliárddal több lett volna!

De hát, kedves hátranyilas barátaim, ilyen a ti alternatív valóságotok.

Ami a fővárosban zajló állami beruházásokat illeti, ott folyhat a pénz presztízsberuházásokra számolatlanul:

• Multifunkciós sportcsarnok a Népligetnél bruttó 101.5 milliárdért; 
• Atlétikai stadion a Kvassay-zsilipnél durván bruttó 200 milliárdért;
• Állatkerti Biodóm több mint 50 milliárdért (még nem tudni, hol lesz a vége);
• A Lovarda és a Főőrség épületének visszaépítése a Várban 7.6 milliárdért. Ezeknél az épületeknél, és a Várba tervezett további épületeknél (József főhercegi palota, egykori Vöröskereszt székház) meg kell említeni, hogy ezek replikák, betonvázra felhúzott díszletek zömében tisztázatlan funkcióval. A Lovardáról például menet közben derült ki, hogy sohasem lesznek benne lovak, majd találunk neki más funkciót.

A fővárosi beruházásokról van egy jó beszélgetés Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével. Erő Zoltán alattam járt a Móriczba, de nemcsak ezért szeretem, hanem mert nagyon sok mindenben egyezik a szemléletünk a városépítészetről:

"Régi, egykor volt vagy csak terven szereplő épületek történeti stílusban megépítve a 21. században. Ez sok esetben csak a tanácstalanságot fedi el, hogy nem tudnak egy jó épületet elképzelni egy már meglévő telekre. Holott a kortárs építészet és a történeti építészet párbeszédéből mindig sokkal izgalmasabb alkotások jönnek ki, mint egy fantáziátlan visszaépítésből."

Valószínűleg a lánchídi csata tényleg elveszett, ha nem is pontosan úgy, ahogy egy korábbi posztomban megjósoltam, de folyamatosan azt hallgathatjuk majd, hogy a főváros vezetése szerencsétlenkedik, bezzeg a kormány épít.