Je suis non Orbán!

Ezen a Charlie Hebdo-címlapon (valószínűleg csak hamisítvány) egy ...khm spermium kikéri magának és tiltakozik, hogy ő nem Orbán. Igen, 10 éves a híres G-nap, de '14 nyarától '15 tavaszáig nagyon sok minden történt a magyar belpolitikában.

2015 januárjában, a Charlie Hebdo francia szatirikus lap munkatársai elleni brutális merénylet elleni tiltakozásul összegyűlt Párizsban Európa minden vezetője, hogy kiálljanak a szólásszabadság mellett és a terrorizmus ellen. Ebben a látszólagosan nagy egyetértésben Orbán lényegében mindenkit megdöbbentve így nyilatkozott:

A bevándorlásról és az azzal összefüggő kulturális kérdésekről az eddigieknél sokkal nyíltabban, őszintébben, teljes egyenességgel kell beszélni. Abban reménykedem, a mostani események higgadt, nyugodt elemzése abba az irányba viszi majd el az európai vezetőket és Brüsszelt is, hogy egy szigorú, a bevándorlást korlátozni akaró politika nyerjen polgárjogot Európában.

Akkoriban még csak szállingóztak Szíriából a polgárháború elől menekülők, a Magyarországon keresztül nyugatra igyekvők többsége kosovói menekült volt, akiket elkezdtünk leszállítani a vonatról és visszaküldeni Szerbiába.

De ha visszalépünk még néhány hónapot, akkor emlékezzünk meg arról, hogy a Fidesz 2014-es második kétharmada után Orbán Tusnádfürdőn illiberális zászlóbontást hirdetett. A Telekomtól megvásárolt Origo fokozatosan kormánybefolyás alá került. A főként Simicska Lajos által birtokolt Fidesz-közeli médiumokra (Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió, HírTV) pedig megemelt reklámadót vetettek ki. Válaszul Simicska ezeken a médiafelületeken egyre erőteljesebb kormányellenes hangot ütött meg, ezért a kormánnyal lojális szerkesztők 2015. február 6.-án felmondtak. Simicska válaszul végighaknizta az egész ellenzéki médiát, pedig addig hosszú éveken keresztül senkinek sem nyilatkozott. Ekkor hangzott el a ma már csak O1G-vel rövidített mondat. Totális médiaháború és oligarchaváltás indult meg Magyarországon.

Tulajdonképpen a G-napig két hatalmi ága volt a Fidesz-kormánynak: egy politikai és egy, a médiát is birtokló gazdasági. Az igazi oligarchát az jellemzi, hogy függ a politikától, de egyben befolyásolja is azt. Ebben a tekintetben vitathatatlanul Simicska volt az utolsó mohikán, mára már a politikai és gazdasági hatalom egyértelműen az Orbán-dinasztia kezében összpontosul. Simicska még három évig tartotta magát a felszínen, médiái egyre élvezhetőbbé váltak, bár a KÖZGÉP egyre kevesebb pályázatot nyert el. A 2018-as választások előtt nagyon vártuk, hogy majd "ledobja az atomot", de helyette teljes kapituláció következett be. Simicskáról én magam is sokat posztoltam, "simicskalajos" tag alatt megtalálhatjátok őket, de van egy jó kis húszperces film a 444-től, ami összefoglalja a Simicska-sztorit.

Mivel nagyjából ekkor uralta le teljesen az Origo-t a kormány, az onnan kilépő szerkesztők egy maroknyi csapata létrehozták a Direkt36 tényfeltáró portált. A Direkt36 másként dolgozik, mint a többi hírportál. Kevés üggyel foglalkoznak, de azokkal nagyon alaposan és átfogóan, az újságírói etika és a tényellenőrzés minden szabályát aprólékosan betartva. Bori lányom projektmenedzserként dolgozott náluk két évig, ekkor váltam én is a Direkt36 olvasójává és támogatójává. Most ünnepelték 10 éves fennállásukat, és ezzel összekapcsolva vetítették le premier előtt A dinasztia című dokumentumfilmjüket az Orbán család meggazdagodásáról.

A rendezvényen, mint támogató magam is jelen voltam. Büszkén állapítottam meg, hogy a stáblistán Bori lányom is szerepelt, mint produkciós asszisztens. Igen, mert egy évig tartott a forgatás, a kezdeteknél még Bori is ott volt. A film elég megdöbbentő és hatásos. A Direkt36 azt ígéri, hogy hamarosan megjelenik a YouTube-on, ahol bárki megtekintheti.

Vicces volt, hogy a rendezvény előtti napon Kocsis Máté bejelentette, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság számára készült egy jelentés, miszerint Ukrajna a magyar ellenzéki sajtón keresztül igyekszik lejáratni Orbán Viktort, amire rákontrázott a Magyar Nemzet, hogy ukrán pénzből készül a Direkt36-nál egy film az Orbán család gazdasági ügyeiről. Szóval értitek: már a hrivnya az új dollár, és nem azt kell mondani, hogy az amerikai titkosszolgálatok által pénzelt dollárbaloldal, hanem az ukrán titkosszolgálatok által pénzelt hrivnyabaloldal. Óceánia mindig is a szövetségesünk volt!

Minden esetre a Direkt36-ot már a SzuveNERitásvédelmi Hivatal is belevette egy jelentésébe. Én nem hiszem, hogy a Sutyerákvédelmi Hivatal csak pitykegomb Orbán mentéjén, és hogy a jelentéseinek sohasem lesz semmi következménye. Azt gondolom, ezek a jelentések kilövési engedélyek egyben, és a Transzparency, az Átlátszó és Direkt36 nyugodtan elkezdhet aggódni.

Én viszont a G-nap emlékére beteszem ide azt a dalomat, amit két évvel az esemény után énekeltem Simicska-maszkban, hogy megemlékezzek az emberről, aki megteremtette a Fidesz gazdasági és médiabirodalmát, aki az indulótőkét adta Tiborcz István gazdasági tevékenységéhez.

---

PS. 2025.02.07

Már kinn is van a film, a Telex oldaláról elérhető.

És Orbán a ma reggeli rádióinterjúban bejelentette, hogy a külföldi hálózatok ki lesznek söpörve, amit a SzuveNERitásvédelmi hivatal lelkesen üdvözölt.

Bem tér

Ma délelőtt dolgom akadt a Bem tér közelében, és ha már arra jártam, körbe jártam a sokak által egekig magasztalt, mások által porba gyalázott új épületet, az egykori Radetzky laktanya helyére épült Bem Centert.

A Tölgyfa utca felé eső traktus

A Bem téri épületszárny

A homlokzat a díszes kovácsoltvas kapuval

Tudjátok, hogy rajongok a kortárs építészetért, ezért ez az épület is nagyon tetszik nekem. Tökéletesen megtartotta karakterét az épületegyüttes Bem tér felé eső hotelszárnya (az építés során a homlokzati fal mögül teljesen elbontották az épületet, a homlokzatot egy speciális állványzat tartotta, akárcsak most a Budavári Palota A-épületének Duna felé néző homlokzatát). Ugyanakkor a hátsó traktus modern irodatömbje jól csatlakozik a már évtizedek óta meglévő Margit Házhoz.

Eredetileg a Radetzky laktanyát gabonatárolónak építették, aztán élelmiszerraktár lett, majd a 19. század végén alakították át laktanyává. Működött benne hadikórház, aztán lett Gestapo-központ, nyilasház, majd működött benne az Államvédelmi Hatóság is. Az 1956-os forradalom egyik legfontosabb eseménye pont az épület előtt, a Bem-szobornál zajlott, jelenleg minden október 23.-án a Rákóczi Szövetség rendez a szoborhoz fáklyás menetet.

A forradalom után az épület munkásőr laktanya lett, és anyai nagypapám is itt szolgált. Amikor már eszméltem, nagyapám nyugdíjas vasutas volt, de lelkes munkásőr, szerintem az ő nyugdíjas életét ez töltötte ki. Nem messze laktak a Bem tértől, a Budai László utcában.

Nagypapám kissé szocreál, túlszínezett
fotója vasutas egyenruhában, de munkásőr
 kitüntetésekkel

Aztán a Bem tér 3-ban működött a II. kerületi pártbizottság is. Élénken él az emlékeimben, hogy egyszer az általános iskolában (6.-os vagy 7.-es lehettem) szóltak, hogy egy másik osztálytársammal másnap menjünk ünneplőben és kössünk úttörő-nyakkendőt. Az volt a feladatunk, hogy a párttitkár elvtársnak postázzuk el az iskolaigazgató névnapi (vagy születésnapi?) ajándékát és szóban adjuk át jókívánságait.

De az épület életébe az igazi fordulatot a rendszerváltás hozta el. Az új parlamentbe jutott pártok ugyanis a következő épületeket kapták meg pártszékháznak:

• Fidesz–MDF: Váci utca 38., és Széchenyi rakpart 3.
• Fidesz: Lendvay utca 28., Andrássy út 105.
• MDF: Bem tér 3.
• SZDSZ: Mérleg utca 6.
• KDNP: Nagy Jenő utca 5.
• FKGP: Belgrád rakpart 24.
• MSZP: Köztársaság tér 26.

Az MDF a Bem téri székházát egészen 2001-ig megtartotta, ahogyan a Fidesz is a Lendvay utcát (ebbe az épületbe járt a nővérem óvodába, később az Állami Egyházügyi Hivatal működött benne). Viszont a kormányon lévő MDF és az ellenzékben lévő Fidesz által közösen birtokolt Váci utca 38. számú épületet, a volt tiszti kaszinót szerették volna értékesíteni. Ehhez az MDF, mint legnagyobb kormánypárt egy olyan törvényjavaslattal járult hozzá, hogy pártvagyon értékesítése esetén nincs ÁFA-fizetési kötelezettség, sem pedig iparűzési adó, az ellenzéki Fidesz pedig ehhez lelkesen asszisztált.

Így történt, hogy 1993 tavaszán egyrészt mindenki megismerhette a Fidesz zseniális gazdasági igazgatóját, Simicska Lajost, másrészt a fiatal demokraták elveszítették az ártatlanságuk hímporát és vele együtt az 1994-es választásokat is. Azóta viszont a Fidesz tényleg úgy működik, mint egy jól vezetett, prosperáló gazdasági társaság. A Váci utcai épületet az MKB vásárolta meg, azóta is birtokolja, bár most már MBH-nak hívják és Orbán új intézője, Mészáros Lőrinc a tulajdonosa.

Visszatérve a Bem tér 3-ra, az épület 2001 óta gazdátlanul állt, illetve a Feketesas utcai szárnyában működött a Hadtörténeti Intézet központi irattára 2007-ig. A rossznyelvek szerint itt őrizték azt az iratanyagot is, mely Horn Gyulának a szabadságharc leverése utáni viselt dolgait tartalmazta. Ezt az iratanyagot 1994-ben, Horn miniszterelnökké választása előtt valaki kikérte, és többé nem vitte vissza.

Az épület 2006-ban műemlékvédelmi oltalmat kapott és 2011-ben védetté nyilvánították, de 2018-ban egy MvM rendelettel a védettségét megszűntették, így a Market Asset Management Zrt. számára szabad lett az út a beruházás megvalósítására. A cég annak a cégcsoportnak a tagja, amely a milliárdos NER-vállalkozó, Garancsi István, Orbán Viktor barátja, a Fehérvár FC elnöke tulajdonában áll. Így már érthető, hogy a beruházás úgy haladt, mint kés a vajban. Tulajdonképpen ezért van a sok fanyalgó, de szerintem rendszerek jönnek-mennek, Orbán barátsága - mint tudjuk - sohasem életre szóló (Soros, Simicska, Iványi), de az épületek maradnak. És ez most valóban egy jól sikerült épület (tervező: 3H, Csillag Katalin, Gunther Zsolt).

Akár egy Dumas-regény

Forrás: 444.hu

A püspök, a kegyelmes asszony, a napkirály és Richelieu, mint egy romantikus francia regényben. Higgyétek el, a kegyelmi ügy kirobbanása óta szerettem volna posztolni erről a legújabb botrányról, de nap-mint-nap újabb fejlemények voltak, melyeknek meg kellett várni a lecsengését. Tegnap a miniszterelnök évértékelőjével  lassan minden fátyol fellebben, de nem zárom ki, hogy posztolok még az ügyről.

Kis magyar gyermekvédelem

Magyarországon nagyjából ugyanolyan gyakorisággal fordultak elő pedofil bántalmazások, mint más európai országban, hatalmas látenciával, zömében családon belül. A Kaleta-ügy volt az első, amely kicsit felbolygatta a közvéleményt, mert mégiscsak egy volt nagykövet számítógépén találtak gyermekpornográf fotókat. De nagy port vert fel a Böjte Csaba gyermekotthonában történt gyermekmolesztálási ügy is. Így aztán 2021 tavaszára igazi nemzeti egység alakult ki atekintetben, hogy szigorítani kell a gyermekvédelmi törvényeket, és ezek megalkotásában az ellenzék teljes mellszélességgel együttműködött a kormányoldallal. Együttműködött egészen addig, amíg a gyermekvédelem fókusza szép lassan át nem fordult az "LMBTQ-propagandára" és a "genderideológiára". Nemváltó óvodások víziójával kezdték riogatni a magyarokat, és ebben a kutyakomédiában az ellenzék már nem volt hajlandó részt venni.

Két nemzeti konzultáció és egy sikertelen népszavazás is volt a témában, és magunkra vontuk az Unió nemtetszését is, miközben a "gyermekvédelmi"-nek nevezett intézkedések mindössze könyvek lefóliázására, a könyvesboltok és könyvtárak felnőtt részlegeinek gyermekek elől való elzárására, fotókiállítások betiltására, múzeumigazgatók kirúgására terjedtek ki. Még a kegyelmi botrány kellős közepén is megbüntettek egy Líra-könyvesboltot Kecskeméten, mert iskola és templom 200 m-es körzetén belül adott át egy web-en megrendelt lefóliázott könyvet.

A kecskeméti Piaristák tere, baloldalt alul a könyvesbolt

Így aztán egy valódi pedofil botrány kirobbanása nagyobbat szólt a vártnál.

A kegyelem intézménye

A kegyelmi botrány egyik hozadéka az volt, hogy a laikus közvélemény is mindent megtudhatott arról, hogyan zajlik egy kegyelmi kérvény elbírálása. Mind az Igazságügyminisztériumban, mind a Sándor Palotában külön osztály foglalkozik egy-egy kegyelmi kérvénnyel. A kegyelem alapvetően nem nyomozati vagy eljárási hibák reparálására szolgál, arra ott van a jogorvoslati lehetőség, hanem az ítélet és a társadalom igazságérzete között feszülő ellentét feloldására. Ha például egy, a nevelőapja által rendszeresen bántalmazott kamaszlány már nem tud kihez fordulni, ezért megöli az apját, a bíróság nem tehet egyebet, mint kiszabja a megfelelő büntetést. A lány kétségbeesett helyzetét és kilátástalanságát átérezve a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolhat (pl. Simek Kitty-ügy).

Mivel egy kegyelmi kérvény az Igazságügyminisztériumon kétszer is átmegy (egyszer a felterjesztéskor, egyszer az ellenjegyzéskor), véletlenül kegyelmet adni nem lehet. A kegyelmi döntéseket és azok indoklását nem kell nyilvánosságra hozni.

Maga a kegyelmi ügy

A bicskei gyermekotthon igazgatója éveken át szexuálisan molesztálta az otthon lakóit. A vád szerint Kónya Endre igazgatóhelyettes rávette a gyerekeket, hogy hallgassanak az ügyről, ezzel kényszerítés bűnét követte el, és jogerősen börtönbüntetésre és foglalkozásától való eltiltásra ítélték.

Kónya Endre több fórumon, többek között a Facebook-on is ártatlanságát hangoztatta és nyomozati és eljárási hibákra hivatkozott. De amint az előző pontban írtam, ez nem lehet alapja kegyelmi eljárásnak, erre a jogorvoslati fórumok valók.

Nem tudni, hogy Kónya Endre ügyét ki terjesztette fel végrehajtási kegyelemre, de a köztársasági elnöki kegyelem révén büntetését felfüggesztették és mentesült a jogkövetkezmények alól. Mivel azonban Kónya felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Kúriánál, a kegyelmi döntés után a Kúria - bár anonimizálva - de megjelentette ügyét a lezárt ügyek között. Itt fedezte fel egy éles szemű civil, aki leadta a drótot a botrányt kirobbantó 444-nek.

A kegyelmes asszony

Novák Katalin Orbán számára mindenképpen jó választás volt: Fiatal, nyelveket beszélő, megnyerő modorú hölgy aki Fidesz- és Orbán-hűségéről korábban már fülbevalóival is hitet tett, akire számíthatott a legkényesebb törvénymódosítások ellenjegyzésénél is és aki még a jó zsaru/rossz zsaru játékot is hajlandó volt eljátszani. Orbán biztos lehetett, hogy az elnök asszony megtesz mindent, amit kér, és nem tesz semmit a háta mögött. Ezért tajtékzott annyira: amint az a Direkt36 cikkéből kiderült, a Kónya Endrének adott kegyelemről tényleg nem tájékoztatták.

Orbánnak mind Novákot, mind a kegyelmi kérvényt eredetileg "kegyelemre nem javasolt" záradékkal felterjesztő, majd azt mégis ellenjegyző korábbi igazságügyminisztert, Varga Juditot muszáj volt lemondatnia, hogy kellőképpen távol tartsa magát a történtektől. Varga lemondása is nagy veszteség a miniszterelnöknek, hiszen az európai lista élére kiszemelt ex-miniszter is Orbán tenyeréből evett.

A püspök úr

Novák és Varga lemondása után azt mondtam a Direkt36-nál dolgozó lányomnak, hogy idén is számíthatnak adóm 1%-ára, de csakis akkor, ha kiderítik, ki súgott az elnökasszonynak kegyelmi ügyben. Nem kellett sokat várni, hamar kijött a cikk arról, hogy Novák Katalin korábbi főnöke, mentora, tanácsadó testületének tagja (és a rossznyelvek szerint korábbi szeretője), Balog Zoltán korábbi emberi erőforrás-miniszter, református püspök, a református zsinati elnök afféle Raszputyinként telepedett a Sándor Palotára és befolyásolta Novák Katalin döntéseit. Az erdélyi református Kónya családot régebb óta ismerte, hitt Kónya Endre ártatlanságában, ezért rávette a köztársasági elnököt, hogy az igazságügyminiszter nemleges javaslata ellenére adjon kegyelmet a bicskei igazgatóhelyettesnek.

Az ügy kirobbanásakor Balog megpróbált elvonulni a nyilvánosság elől egy ausztriai kolostorba, de a közvélemény nyomására visszatért, ám még így is egy hétig halogatta a lemondását. Hibáját nem ismerte be, az egész ügyet a református egyház elleni támadásnak tekintette. Püspöki palástját még így is megtartotta. Nekem pedig egy régi, még Balog minisztersége idején énekelt dalom jutott eszembe:

A napkirály, a főmiszlik

Orbán hat nappal a kegyelmi ügy kirobbanása után lépett színre, kijelentette, hogy minden pedofilt miszlikbe aprít, gyermekek ellen elkövetett bűn esetében nincs helye kegyelemnek, ezért alaptörvény-módosítást nyújt be erről. Természetesen önmagában is visszás, ha a végrehajtói hatalom feje minden előzetes egyeztetés és előkészítés nélkül alkotmánymódosítást terjeszt be, de a kegyelmi jogkör korlátozása önmagában is aggályos. Felvet olyan kérdéseket, hogy miért csak gyermekek elleni bűncselekmény esetében nem lehet kegyelmet adni, mi van a kéjgyilkosok segítőivel, a rablógyilkosokkal.

De azért jól ki van ez találva, hiszen ha az ellenzék egy ilyen alaptörvény-módosítást nem szavazna meg, újabb bélyeget lehetne rájuk sütni: lám a gyermekvédelmi törvényt is támadtátok, most ezt az alaptörvény-módosítást is, ti vagytok az igazi pedofil-simogatók.

Az évértékelőn Orbán már egyéb törvénymódosítást is kilátásba helyezett, pl. a gyermekotthonok vezetőinek fokozott átvilágítását, ezenkívül elmondta, hogy Novák és Varga kisujjában több méltóság van, mint az egész baloldalban együttvéve. Igy lett a kegyelmes asszonyból egyben méltóságos asszony is.

Az ex-miniszter ex-férje

A történet legbizarrabb epizódja Magyar Péternek, Varga Judit ex-férjének coming-outja volt. Magyar Péter a NER egyik leggyűlöltebb ellenséges médiájának, a Gulyás Márton által vezetett Partizánnak adott nyilatkozatot, melyben elmondta, hogy bár eddig a rendszer kegyeltje volt, de mostantól nem hallgat tovább egészen addig, míg az általa csak Richelieu-nek nevezett Rogán Antal el nem tűnik a közéletből. Azóta minden nap posztol valamit a Facebook-on, és az ellenzék pontosan úgy elkezdett reménykedni Magyar Péter atombombáiban, ahogyan egykor Simicskában, tavaly ősszel pedig Pesty Lászlóban reménykedtek.

Pedig minden csoda csak három napig tart, ne a szélre várjunk, hanem ragadjuk meg az evezőket.

Richelieu

A Rogán-féle propagandagépezet olyan, mint egy birodalmi romboló vagy birodalmi lépegető: hatalmas tűzereje van, de borzasztó lassan manőverezik. Egy hét kellett, mire az állami propaganda magára talált, és a megafonos fiúkat és lányokat (Bohár, Trombitás, Deák Dani és a kedvencem, Déri Stefi meg a többiek) sikerült feltölteni munícióval. Azóta mindenre lőnek, ami mozog. A fő irányvonal, hogy lám, a jobboldalon a legkisebb hibának is van következménye, bezzeg a szemkilövető baloldalon semminek. Magyar Péter is megkapja a magáét, aki persze most afféle boxzsákként áll ki ellenük.
Régóta nem mozdult meg akkora ellenzéki tömeg, mint az "influenszer-tüntetésen", melyről az állami médiából megtudhattuk, hogy a demonstrálók erőszakos megmozdulásra készültek (ezzel szemben kifejezetten méltóságteljes tüntetés volt okos és megható beszédekkel).

Saját fotóm a tüntetésről

Mindent összevetve szerintem szép mentés volt a napkirály és Richelieu részéről ez a teljesen váratlanul jött helyzet. Talán még megerősödve is jönnek majd ki a dologból, bár pár hétig még biztosan  tematizálja a közbeszédet a kegyelmi ügy. Jöhet a köztársasági elnöki casting, az új európai listavezető kijelölése, egy fideszes főpolgármesterjelölt megnevezése. A választásokig el is felejtjük az egészet.

A legendás tizenegy

 

Tamás Gáspár Miklós halála kapcsán jutott eszembe az SZDSZ legendás Tudjuk-Merjük-Tesszük plakátja a rendszerváltás hajnaláról, melyről az SZDSZ  11 politikusa tekintett ránk, köztük TGM-mel.

Fura, változatos életutat tudhatnak maguk mögött az azóta eltelt 33 esztendőben, ráadásul van köztük néhány, mellyel valamilyen módon kapcsolatba kerültem. Bevallom őszintén, többségükről a rendszerváltásig semmit sem tudtam. Haladjunk a képen balról jobbra:

1. Mécs Imre

Annak ellenére nem hallottam róla a rendszerváltozás előtt, hogy a 11 politikus közül ő az egyetlen, akit 56-os tevékenysége miatt halálra ítéltek. Ő az, aki az SZDSZ-ből 2006-ban az MSZP felé vette az irányt, 2006-ban a második fordulós visszalépések miatt még a mi választókerületünkben is volt egyéni jelölt. A rendszerváltás első 20 évében volt parlamenti képviselő.

2014-ban barátaival folyamatos élőlánccal próbálták megakadályozni a német megszállási emlékmű felépítését - persze eredménytelenül. Én viszont 2015-ben kerültem vele kapcsolatba. A Steindl Imre program keretében ugyanis eltávolították a Kossuth térről a Forradalom Lángja emlékművet, amelyet még az 56-os Szövetség - melynek Mécs is tagja volt - javaslatára emeltek. Rendszeres tűntetést tartottak a Kossuth téren, hogy követelik vissza a Lángot. Én viszont pár emaillel és telefonnal kiderítettem, hol őrzik az emlékművet, és erről tájékoztattam Mécs Imrét. Az elkövetkező napokban azzal lett tele a sajtó, hogy megkerült a Láng. A láng azóta egy félreeső parkban áll, ünnepélyes meggyújtására és eloltására már nem kerül sor, sőt, 2022-ben már meg sem gyújtották, elárvulva várta a jobb időket.

2. Tölgyessy Péter

A tőlem másfél évvel fiatalabb Tölgyessy a háromoldalú tárgyalások egyik lokomotívja volt, tulajdonképpen neki köszönhettük azt a választási rendszert, ami 24 éven keresztül jó volt nekünk, míg a Fidesz át nem alakította egy alapvetően csak a nagy pártoknak kedvező egyfordulós választási rendszerré. A rendszerváltozás előtt maga is részt vett a reformközgazdászok által írt Fordulat és reform tanulmánykötet megírásában. Az első két parlamenti ciklusban az SZDSZ képviselője volt (egy darabig a párt elnöke is), második két ciklusban viszont a Fidesz képviselője volt úgy, hogy a pártnak nem volt tagja. 2006-ban kivonult a közvetlen politizálásból, de elemzéseivel a még ellenzékben lévő Fideszt támogatta, majd 2010-es újbóli hatalomra jutása után egyre inkább bírálta a Fidesz politikáját.

Kezdetben a Kossuth Rádióban heti rendszerességgel jelentek meg elemzései, amiket sohasem mulasztottam el meghallgatni, de ahogy egyre inkább elhallgattatták a bíráló hangokat, úgy vették le a műsorról Tölgyessyt is. 2016-ban már egy előadásában többek között így nyilatkozott: "A Fidesz ... nem hisz a piaci automatizmusokban vagy az uralomgyakorlás indirektebb formáiban, ...az udvari értelmiségi szerep felé tereli a véleményformálókat....A jogi normák a változékony politikai akaratnak megfelelően akár egyetlen esztendőn belül is többször megváltozhatnak".

3. Kis János

Az SZDSZ legfőbb ideológusa és első elnöke soha semmilyen egyéb politikai szerepet nem vállalt, nem volt sem országgyűlési képviselő, sem miniszter vagy államtitkár. A rendszerváltásig nem hallottam a nevéről, de távolmaradása a politikától mindig szimpatikus volt nekem. Szinte a kezdetektől a CEU professzora, és mivel a manapság a "liberális", az "SZDSZ" és a "CEU" szitokszókká váltak, a Fidelitas képes volt Kis Jánosról a 2022-es választások előtt ezt kiposztolni: „A bukott miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és emberei még mindig hatalmon vannak. Nem hiszed? Tudtad például, hogy Kis János az SZDSZ alapító tagja és első elnöke volt, és közel harminc éve tevékenykedik a CEU tanáraként? A baloldalnak csak a hatalom megszerzése számít. Emlékezzünk erre a 2022-es választáson is.”

Arra a Kis Jánosra sikerült ezt böffenteniük, akitől semmi nem állt távolabb, mint a hatalom megszerzése. Kis János is részese volt az 1988-as "júniusi csatának", amikor a Batthyány-örökmécsesnél Nagy Imre és mártírtársai mellett tüntettek és összecsaptak a rendőrökkel.

Kis János a rendőrökkel küzd, a rendőrök gyűrűjében Orbán

Azt tudtátok-e, hogy Kis János korábbi házastársa az a Hegedűs Zsuzsa szociológus volt, aki később beállt a Fidesz zsoldjába, de Orbán tusványosi fasiszta beszéde után lemondott tisztségéről, majd visszamondta a lemondását. Utána nem sokkal elhunyt.

4. Magyar Bálint

Ő is alapító tagja az SZDSZ-nek, és kétszer töltött be oktatási miniszteri posztot, először 1998-2000 1996-1998 (jav. PJ, 2023.01.29.) között, másodszor 2002-2006 között. Ez utóbbi hivatali idejét róják fel a CEU egyik fő bűnének, a miniszterelnök állítása szerint: "a ’90-es években Soros hűséges szövetségese, Magyar Bálint, a liberális-exkommunista kormány oktatási minisztere olyan szabályt hozott, amely a magyar egyetemekkel szemben indokolatlan versenyelőnyt biztosított a Soros-egyetemnek."  Az, hogy ez a mondat a miniszterelnök tolláról kikerülhetett, önmagában is botrány, hiszen a CEU-nak sohasem volt indokolatlan versenyelőnye más külföldi egyetemekkel szemben, és a lex-CEU létrehozásakor a Fidesz-kétharmad által megszavazott felsőoktatási törvény, a 2011. évi CCIV. sz. törvény volt érvényben. Egyszerűen Orbán azért gyűlöli Magyar Bálintot, mert 2013-ban írt Magyar polip. A posztkommunista maffiaállam című könyvében tűpontos látleletét adta az orbáni korrupt államkapitalizmusnak.

Magyar Bálint családilag is több ponton kapcsolódik a plakáton szereplő politikusokhoz: testvére, Magyar Fruzsina Mécs Imre felesége, a szintén SZSDSZ-es Hodosán Róza, aki korábban Demszky Gábor felesége is volt, 1993 óta Magyar Bálint felesége.

5. Szabó Miklós

Ő annyira szürke eminenciás volt az SZDSZ-ben, hogy sem munkássága, sem korai halála (2000-ben halt meg) nem tűnt fel nekem. Két ciklusban volt képviselő az országgyűlésben.

6. Pető Iván

Nyugodt, magabiztos stílusával a rendszerváltás egyik meghatározó egyénisége volt, fontos résztvevője az ellenzéki kerekasztalnak. Sohasem felejtem el a Kónya-Pető televíziós vitát, amelyben a kormánypárti Kónya Imrével a kommunista múlthoz való viszonyulásról vitatkoztak. Annak ellenére, hogy 2010-ig, vagyis öt cikluson át országgyűlési képviselő volt, az MSZP-SZDSZ koalícióval sohasem békélt meg, állami tisztséget nem töltött be. A Liberális Internacionálénak volt alelnöke (Ki nem? - kérdezné most Orbán Viktor).

7. Haraszti Miklós

Annak idején szamizdatban megjelent és betiltott Darabbér című könyve ott pihen a könyvespolcomon. A rendszerváltás hajnalán minden ilyen könyvet összevásároltam, mert ki tudja, hátha jön a visszarendeződés. Volt, amit elolvastam (pl. Kornai: Hiány, Liska: Ökonosztát), volt, amit nem.

Haraszti Miklós médiapolitikus, de manapság már nemigen hallani a hangját, 2004-től az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél dolgozott, mint sajtószabadság-felelős.

Személyesen 2019 decemberében találkoztunk az Andrássy Egyetem tükörtermében, ahol Edward Serotta 1989, az év, mikor Európa önmagára talált című fotókiállítás megnyitóján voltunk. A kiállítást az a CENTROPA alapítvány rendezte, melynek Bori lányom akkor a magyarországi ügyvezetője volt. A kelet-európai országokban lezajlódott 1989-es változások fotóinak egyikén Haraszti is feltűnik, egy másikon Orbán látható Simicskával.

Bori mellett a jobb alsó képen Konrád György és Haraszti Miklós

Bal felső sarokban Orbán és Simicska

Pont arról elegyedtünk beszélgetésbe a kiállításmegnyitón jelen lévő Haraszti Miklóssal, hogy milyen kevés fotó maradt meg Simicska Lajosról. Beszélgettünk továbbá Rajk László nem sokkal korábbi haláláról is.

8. Demszky Gábor

Demszky Gábor tevékenységével viszonylag hamar megismerkedtem, mert egy tankörtársam 1980-ban a húgát vette feleségül. Többször jártam náluk az Eszék utcában, ahol az egyik illegális stencilgép is működött, amin a szamizdat kiadványok készültek. Egyszer még együtt is síeltem Demszkyékkel, sőt, ültem abban a Trabantban, amit időnként rendőrségi Ladák üldöztek a Bocskai úton. Amikor időnként bemondta a rádió, hogy ismét letartóztatták Demszkyt (általában március 15.-e vagy október 23.-a előtt tették ezt preventív jelleggel), évődve mondtam apámnak: lesz még Demszky belügyminiszter.

Ha belügyminiszter nem is lett, de Kamermayer Károly után ő volt Budapest második leghosszabb ideig, 20 évig regnáló polgármestere. Budapest népe ötször választotta meg erre a posztra (1990-ben még a közgyűlés, de a következő ciklusokban már közvetlenül a fővárosiak). 2006-ban, már az őszödi beszéd kiszivárgása után is tudott nyerni Tarlóssal szemben.

9. Tamás Gáspár Miklós

TGM-ről, most, halála kapcsán nagyon sok méltatás jelent meg, még Orbán is meleg szavakkal emlékezett meg róla, pedig az utolsó évtizedben kapott a filozófustól hideget-meleget. Ennek az az egyszerű oka, hogy arról a már említett 1988-as júniusi csatáról Orbán Viktorral együtt vitte el a rendőrség. Bár erdélyi, kolozsvári családból származik, a rendszerváltás idején ott virított az egyik Zrínyi utcai ház falán a felirat: Tamás Gáspár, Izrael visszavár (akkoriban mindenkit lezsidóztak, aki SZDSZ-es volt). Ő már fél évvel az első szabad választások előtt bekerült a parlamentbe, mert akkor még érvényben volt a képviselők visszahívhatóságának lehetősége, és ezt a rendszerváltás hajnalán néhány kurucos választókerületben meg is tettek. TGM beszámolója szerint amikor először lépett be a Parlamentbe, egy őr megpróbálta útját állni, de ő férfiasan kezet fogott vele, majd tovább haladt.

Ha valahol megjelent TGM-től írás, azt szívesen elolvastam, és nagy élvezettel hallgattam a Bolgár Györggyel a Klubrádióban folytatott beszélgetéseit. TGM nézetei az utóbbi időben már nagyon radikálisak voltak, például szerinte a világturizmust és a sport-világversenyeket a klímakatasztrófa elkerülése érdekében haladéktalanul le kellene állítani.

10. Kőszeg Ferenc

Kőszeg Ferencet is nagyon régről ismerem, mert egyik volt kolleganőm baráti köréhez tartozott, és egyszer eljött az akkor 12 év körüli kislányával egy, a cégem által a visegrádi jurtatáborba szervezett kétnapos kirándulásra. Együtt énekelte velünk a tábortűznél a Ha én rózsa volnék című Bródy-dalt.

A Magyar Helsinki Bizottság nevű civil egyesület alapítója és elnöke volt. Ez a jogvédő szervezet fontos szerepet játszik a menekültek, fogva tartottak jogvédelmében, a tisztességes eljáráshoz való jog illetve a rendőri tevékenységek ellenőrzésében.

A Magyar Helsinki Bizottságot ugyanúgy külföldről támogatott NGO-nak nyilvánították, mint az Amnesty-t vagy a Transparency-t egy 2017-ben elfogadott törvényben, amit uniós nyomásra végül visszavontak.

11. Rajk László

A legendás tizenegy harmadik halottja Rajk László (2019-ben hetvenévesen halt meg). A koncepciós perben halálra ítélt politikus fia ugyanúgy snagovi gyerek, mint Vásárhelyi Mária szociológus, Donáth László evangélikus lelkész vagy a két éve elhunyt Hankiss Ágnes (Vitézy Dávid édesanyja, Orbán Viktor nagynénje): a forradalom bukása után a jugoszláv követségről szüleikkel együtt a romániai Snagovba vitték őket házi őrizetbe Nagy Imrével együtt.

Édesanyjával, Rajk Júliával édesapám egyik Győrffy-kollégista rendezvényén találkoztam. Rajk László építészként fontos szervezője volt az Iparterv avantgárd képzőművészeti kiállításainak, melyet Aczélék kezdetben tűrtek, később tiltottak. Látványtervezőként Rajknak köszönhetjük a Nagy Imre újratemetés díszletét, a Lehel téri csarnokot, második Oscar-díjas filmünk, a Saul fia látványterveit, egy, a veszprémi közgyűlés által elfogadott és kifizetett, ám az új fideszes polgármester által fölállítani nem engedett 56-os emlékművet, és még oly sok mindent.

Nagy Imre újratemetése a Hősök terén

A 11 rendszerváltó politikus neve, akárcsak a "liberális" szó és a Szabad Demokraták Szövetsége, mint rendszerváltó párt mára mind szitokszavakká váltak, de TGM halála kapcsán ne feledkezzünk meg róluk sem, amikor Orbán Viktor magát utcai harcosnak nevezve védi a magyar demokráciát.

PS 2023.01.19.

Nem gondoltam, hogy fél nappal posztom megjelenése után Mécs Imre haláláról értesülök. Nyugodjon békében. "Szabadság nélkül nem lehet élni".

Simicska majd ledobja az atomot

Öt évvel ezelőtt, 2015 február 6-án a legújabb kori magyar történelem érdekes napja volt: a G-nap. Ekkor nevezte Simicska Lajos, Orbán Viktor legrégebbi barátja, harcostársa és anyagi támasza a miniszterelnököt szexuális testváladékhoz hasonlónak.
Az Orbán-Simicska konfliktusról rengeteget posztoltam már, akinek van kedve, olvasgassa. Csak emlékeztetőül: a Simicska Lajos befolyása alatt álló, kormányközeli médiumok, A Magyar Nemzet, a Heti Válasz, a Hír TV és a Lánchíd Rádió a 2014-es önkormányzati választások után fokozatosan kezdtek kormánykritikussá válni, Rogán Antal ingatlaneladási ügyeivel és Kósa Lajos házügyeivel foglalkozni. Válaszul a kormány öt százalékos reklámadót vezetett volna be, erre reagálva Simicska a Népszava (mely lapot titokban magánvagyonából szintén támogatott) a G-napon megjelenő számában interjút adott, totális médiaháborút hirdetve meg. Még aznap délelőtt puccsszerűen lemondott a Simicska-médiumok csaknem összes vezetője:

• Liszkay Gábor főszerkesztő, Szerető Szabolcs és Csermely Péter főszerkesztő-helyettesek és Élő Gábor online főszerkesztő a Magyar Nemzettől;
• Szikszai Péter vezérigazgató-helyettes a Hír TV-től;
• Gajdics Ottó főszerkesztő a Lánchíd Rádiótól.

A korábban az újságírók és a fotósok elől rejtőzködő Simicska szinte végighaknizott minden rádiót, televíziót, nyomtatott és online újságot, hogy elmondhassa nevezetes mondatát.
Az utána következő időszakban mintha Orbán került volna vesztes pozícióba, hiszen a Veszprémben és Tapolcán elveszített időközi választásokat - mellyel a Fidesz elveszítette kétharmadát - a Simicska-média befolyásának tulajdonították. Ezután a háború a két egykori jóbarát között teljesen nyílttá vált.

• Március 8-án Simicska bejelentette, hogy Orbán katonakorukban jelentett róla, a HVG nyilvánosságra is hozta Orbán elhárítási kartonját;
• Március 28-án adóvégrehajtást jegyeztetett be a NAV a Közgépre;
• Március 31-én leállíttatták a Közgép által kivitelezett M4-es autópálya építését;
• Április 16-án Garancsi megvásárolt a hirdetőoszlopok használati jogát;
• Másnap a Hír TV Lázár Jánost hazug, cinikus politikusnak nevezte;
• Április 30-án kiderült, hogy a Közgép a közelmúltban öt közbeszerzési tenderen is alulmaradt;
• Június 10-én szintén kizárták a Közgépet egy tenderből, mert "túl olcsó ajánlatot" adott;
• Júniusban további Simicska-közeli embereket váltottak le, így Baji Csabát, az MVM elnök-vezérigazgatóját és Szentpétery Kálmánt, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatóját.
• Július 6-án a Simicska által szponzorált veszprémi kézilabdacsapat mögül kivonult az MKB Bank;
• A Közbeszerzési Döntőbizottság kizárta a Közgépet minden közbeszerzésből, ezt azonban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság augusztus 17-én felfüggesztette;
• Augusztus 30-án a főváros egyoldalúan szerződést bontott Simicska Cipyposter Kft. reklámcégével;
• Október 13-án Andy Vajna megvásárolta a Hír TV-t, melyre egyébként Simicskának elővásárlási joga volt.

A Simicska-médiabirodalomra kezdtünk úgy tekinteni, mint ellenzéki médiára. Kedvenc politikai műsoraim lettek a Hír TV-ben, mint például a Szabadfogás vagy a Sznobjektív. Ez nagyjából egybeesett azzal az időszakkal, amikor az ATV kezdett felhagyni az esti politikai műsorokkal, a helyüket bulvárműsorok kezdték kitölteni, olyan sztárriportereket szerződtettek, mint Jakupcsek Gabriella, Bochkor Gábor, vagy Hajdú Péter.
Az ellenzék meg csak várta-várta, hogy Simicska ledobja az atomot, és a Fidesz végérvényesen elveszíti a 2018-as választásokat. Atombomba helyett csak két gyengécske petárdára futotta, Semjén Zsolt rénszarvas-vadászatos botrányára valamint Kósa Lajos és a titokzatos örökösnő zavaros pénzügyi ügyletére. A két érintett politikus bele sem rezdült a támadásokba, azóta is élvezik a miniszterelnök bizalmát.
A nemcsak egészségileg, de szellemileg is egyre inkább leépülő Simicskának már csak elkeseredett magánakciókra futotta, pl. éjszakánként a Fidesz plakátjait firkálta össze és ezekkel szelfit készített:

A csodavárás megint súlyos ellenzéki vereséghez és a Fidesz újabb kétharmadához vezetett. Simicska nem sokkal a választások után feladta médiabirodalmát és végérvényesen kivonult a politikából.
A G-napból pedig mindössze egy mém maradt fenn, amiről sokan már nem is tudják, kitől származik, de tavaly még a naßfeldi sípályán is olvasható volt.

O1G a hóban

Posztom végén ideteszem azt a dalomat, amit a G-nap kétéves évfordulójára készítettem:

---

Rogán megint odab@szott

Idén 40 éves a HVG. 1979-ben alapította Vincze Mátyás, a Világgazdaság című lapból nőtte ki magát, és hamarosan Magyarország legmértékadóbb közéleti gazdasági-politikai hetilapja lett. Majdnem a kezdetektől rendszeres olvasója lettem, vagy 5-6 éven keresztül megvásároltam az aktuális lapszámot.
A VEIKI-ben szinten tartó angol nyelvtanfolyamra jártam, angoltanárom Vincze Judit volt, a főszerkesztő felesége. Vince Judit leánykori neve Schweitzer Judit volt, annak a Schweitzer József főrabbinak a lánya, aki apósom jó barátja, sógorom és sógornőm esketője, apósom búcsúztatója volt. Sohasem felejtem el azokat az angol káromkodásokat, melyeket Judit megtanított nekünk, de hozott Cohen-felvételeket, azok költői szövegét próbáltuk hallás után megérteni. Amikor a '80-as évek közepén német tanfolyamra jelentkeztem a BTI-be, a felvételiztető tanárok között ott volt Judit is, aki az angolosokat felvételiztette. Amikor megtudta, hogy én németre jelentkezem, megkérdezte: Jóska, van neked lelkivilágod?
Visszatérve a HVG-re: a hetilap nagyon hamar zseniális címlapfotóiról lett híres. A kiváló fotógrafikával megalkotott, poénos, áthallásos címekkel ellátott címlapok feltalálója a lap főszerkesztő-helyettese, Horváth Zoltán volt. A címlapképekről rendeztek kiállításokat, kiadták könyv formájában.

Horváth Zoltán az egyik címlapkiállítás megnyitóján

Íme néhány HVG-címlap, jól látható, hogy a HVG kormányoktól függetlenül kritikus és ironikus. Cikkei alaposak, mélyen elemzők.
Ráadásul a HVG címlapjait már a kezdetek kezdete óta láthatjuk a budapesti hirdetőoszlopokon, így ezek a műalkotások 40 éve hozzátartoznak Budapest városképéhez.
A rendszerváltozás után kipróbáltam más hetilapokat, a '90-es években pár évig rendszeresen megvettem a Reform című hetilapot, Tőke Péter újságját. Hosszú ideig járt nekünk a Time magazin, és vagy egy évtizeden keresztül mindig megvásároltuk a 168 Órát is. Kb. nyolc éve lettünk megint HVG-előfizetők, mert Bori, mint egyetemista kedvezményesen fizethetett elő. Mivel egyre fogyatkozik azon hetilapok száma, melyeket még nem kaparintott meg valamelyik NER-oligarcha, fontosnak tartjuk, hogy így támogassunk egy független hetilapot.
A HVG legújabb címlapja azonban már nem kerülhetett ki a hirdetőoszlopokra. Az történt ugyanis, hogy azon nem más, mint Rogán Cecília, a kékplakátügyi miniszter felesége szerepel.

Talán olvastátok nem régi posztomat arról, hogyan került ki Rogán feleségének fotója azokra a plakáthelyekre, amelyeken nemrég még Sorost és Junckert gyalázta kormányzati tájékoztató kampánynak álcázva milliárdokért, elérve vele Magyarországnak az Európai Néppártból való kizárását (na jó, felfüggesztését).

A HVG egyébként a cikkben a következőt írja Rogánnéról: "A rivaldafényben tetszelgő feleségek szimbolikus alakja vitán felül Rogán-Gaál Cecília, aki az elmúlt 10 évben szürke kisegérből kiszőkült, kisportolt, drága dizájnerruhákba bújt celebbé formálódott. Volt mit eltanulnia propagandaminiszter férjétől, Rogán Antaltól, de kétségtelen, hogy a záróvizsgát sikerrel abszolválta. Rogán Cecília ma már tökéletesen használja a médiát, a közösségi platformokat, hogy olyan képet teremtsen magáról, amellyel elnyerheti nőtársai irigységgel vegyes csodálatát. A családbarát kormány és a női magazinok elvárásait gyúrja egybe, amikor egyszerre sikeres üzletasszonynak, gondoskodó feleségnek és családanyának állítja be magát."
Ezt már Rogán Antal nem tűrhette el. Bár a hetilapot nem tiltathatta be, mint tette ezt két és fél évvel ezelőtt a Népszabadsággal. Akkor a helikopterezős cikksorozat miatt állt bosszút.

Most is csak egy telefonjába került, hogy a MAHIR Cityposter Kft. azonnal szerződést bontson a HVG-vel. Arra hivatkoztak, hogy olyan sok megrendelésük van, hogy a megrendelt példányszámban nem áll módukban a HVG plakátjait kihelyezni. Árulkodó azonban, hogy nem próbáltak egyezkedni, szerződést módosítani.
A MAHIR Cityposter a Simicska-birodalom részeként ez év elején került át Nyerges Zsolt közvetítésével Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, így az egyébként is jó megbízónak számító propagandaminiszter kérése nem ütközött túl nagy ellenállásba, gondolom, az üzleti veszteséget zsíros megbízásokkal pótolja majd a miniszter úr (ne legyen kétségünk, a mi adóforintjainkból).
Normális világban azt mondhatná a HVG, lesz@rom a MAHIR-t, megyek a konkurenciához. De konkurencia a hirdetési piacon már réges-régen nincs, ezért jutnak csak nagy nehezen és csak nagyon kevés plakáthelyhez az ellenzéki pártok, pedig a választási plakátok kihelyezésére a szolgáltatókat törvény kötelezi.
Ostoba és hiú feleség, arrogáns és hatalmi dölyfben szenvedő férj: jó kis páros.

Akár egy negatív fénykép

Ha valaki ma tekint arra a fiatalemberre, aki 29 évvel ezelőtt, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén egycsapásra országosan ismertté vált, az egy negatív fényképet láthat maga előtt. Orbán Viktor mára szinte mindenben az ellentéte lett annak a lánglelkű szónoknak, akit akkor megismertünk.

Liberalizmus

Talán azt már mindenki tudja, hogy a Fidesz liberális pártként indult. 1992 és 2000 között tagjai voltak a Liberális Internacionálénak, sőt, Orbán volt a szervezet alelnöke. Mikor 1998-ban a kisgazdákkal közösen kormányt alakíthattak, a meggyengülő MDF után hirtelen üressé vált a nemzeti konzervatív politikai tér. A Fidesz habozás nélkül foglalta el a sakktáblán ezt a mezőt, magukat polgári pártnak definiálva. A "polgári" szó ellen senkinek nem lehetett kifogása, hiszen pont azt vártuk a rendszerváltástól, hogy megerősödik az öntudatos, saját sorsát a kezébe vevő, saját ügyeiről maga döntő magyar polgárság.

Másfél évtizedig a Fidesz "polgári szövetségként" működött, aztán 2014-ben a bálványosi szabadegyetemen a frissen újraválasztott miniszterelnök meghirdette az illiberális államot, egyben kijelentve, hogy Európában a liberalizmus tévútnak bizonyult.

Négy év kellett, hogy a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt megelégelje az illiberalizmus hirdetését, és idén tavasszal ultimátum elé állították Orbánt: vagy szakítanak az illiberalizmussal, vagy repülnek a néppártból. Orbán Brüsszelből hazatérve már azt hangoztatta, hogy kormányunk a kereszténydemokrácia értékei mentén végzi a a néptől és Istentől kapott kétharmados felhatalmazás alapján tevékenységét.

Kereszténység

A '90-es évek elején a Fideszről az terjedt el, hogy valahányszor a Parlamentben egy kereszténydemokrata politikus emelkedett szólásra, "Csuhások, térdre imához!" bekiabálással zavarták meg a felszólalását. Bár ezt nem jegyezte fel az Országgyűlés jegyzőkönyve, azt viszont igen, hogy Andrásfalvy Bertalan akkori oktatási miniszter panaszkodott, hogy valahányszor szólásra emelkedik, a fideszesek azt kiabálták: "Térdre imához vagy énekeljük el a Himnuszt!".

Orbánék a történelmi egyházakat megvetették, mert úgy vélték, hogy kollaboráltak a kommunistákkal. Orbán maga is egy, a régi rendszerben üldözött kisegyházhoz, a Magyar Evangéliumi Testvérközösséghez vonzódott, annak vezetőjét, Iványi Gábort lelki támaszának tekintette, ő eskette az Orbán házaspárt, ő keresztelte gyermekeiket.

A Fidesz fanyalogva fogadta 1997-ben a szocialisták és a Szentszék közötti államközi szerződést, akárcsak az MSZP koalíciós partnere, az SZDSZ.

Mára a helyzet gyökeresen megváltozott. A Fidesz először csak állandó koalíciós partnerévé tette a Parlamentbe saját jogon már több mint két évtizede be nem jutó KDNP-t, hogy mostanra a kereszténydemokrácia eszméjét is teljesen elorozza tőlük. Iványi Gábor egyháza állítólag Orbán utasítására veszítette el egyházi státuszát. Bűnük az volt, hogy kritizálni merték a kormányt. Tegnapi hír, hogy Semjén Zsolt egy képviselői kérdésre világossá tette, hogy a MET sohasem lesz hivatalos egyház.

A vatikáni szerződést 2013-ban újratárgyalták, pár éve keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság alakult, és most készülnek betenni az Alaptörvénybe a keresztény kultúra védelmének kötelezettségét.

Oligarcha barátok

Orbán Viktor legrégebbi barátja a már a középiskolában megismert Simicska Lajos, akit a legokosabb fideszesnek tartott. Barátságuk 35 évig volt töretlen. Simicska, a nagy gazdasági kombinátor intézte a Fidesz gazdasági ügyeit, első nagy húzása az állami apportként kapott pártszékház eladása volt. A milliárdos jóbarát az első Fidesz-kormányban az Adóhivatal elnöke is volt, 2002 és 2010 között pedig lényegében ő finanszírozta a pártot.

2010 után a miniszterelnök nem volt hálátlan, szinte az összes nagy állami beruházást Simicska cége, a Közgép nyert el. Aztán 2015 tavaszán eljött a G-nap. A pletykák szerint Simicska nem értett egyet az oroszokhoz való törleszkedéssel. A megbízások megcsappantak, Simicska bepöccent, a többi már ismert.

Simicska helyett került új barát a falubéli vállalkozó, Mészáros Lőrinc személyében. Mészáros gyorsan átvette Simicska helyét, pár év alatt Magyarország második leggazdagabb embere lett, mindent felvásárol állami hitelből, legyen az megyei újság, szállodalánc, erőmű vagy éppen egy pénzintézet. Simicskát még a veszprémi női kézilabdacsapat elnöki székéből is kitúrta.

Soros György

Orbánnak nem az volt a baja, hogy a rendszerváltáskor Soros-ösztöndíjjal tanult. Sok keresztény-konzervatívnak tekinthető ismerősöm volt Soros-ösztöndíjas, hiszen Sorosék nem egyes ideológiákat támogattak, hanem a nyitott társadalmat. Ma Nyugat-Európában találunk szocialista, keresztény-konzervatív és liberális kormányokat, de szinte valamennyi nyitott társadalomnak tekinthető, hiszen a társadalmi párbeszéd folyamatos, a fékek és ellensúlyok rendszere kiforrott és stabil, a sajtó szabad, a civil szervezetek virágoznak.

A '90-es években Orbán számos fórumon adott hangot a nyílt társadalom eszményének, a dialógust, a nyitottságot és a partnerséget hirdetve. Igen, két évtizeddel ezelőtt Orbán sorosista volt.

Valamikor 2016 elején kezdett Soros bűnbakká válni, de csak tavaly jelentek meg a köztudatban olyan fogalmak, min Soros-terv, Soros-hálózat, Soros-zsoldos. A Parlament épp most tárgyalja a Stop Soros törvényjavaslat 3.0-ás verzióját, de ez megér egy külön posztot.

Nagy Imre és 56 hősei

Végül Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 60. évfordulóján essék szó arról is, hogyan változott meg Orbán véleménye az 1956-os forradalomról.

Orbán Viktornak az országos ismertséget Nagy Imre és mártírtársainak az 1989. június 16-ikai újratemetése hozta el. Ekkor szólította fel a Vörös Hadsereget a távozásra. Az egykori kommunista Nagy Imre mára már kényelmetlenné vált a Fidesz számára, a forradalom 60. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatban szinte alig esett szó a mártír miniszterelnökről, a Forradalom Lángja-szobrot eltávolították a Kossuth térről és éppen most reppent fel, hogy talán a Nagy Imre-szobornak is el kell tűnnie a Vértanúk teréről. Nagy Imre 62 éves volt, amikor kivégezték, épp annyi, mint most én.

Bár a nagyot mondó Dózsa Lászlóról bírósági ítélet mondta ki, hogy elbitorolta Pruck Pál képét és dicsőségét, a miniszterelnök makacsul ragaszkodik a háryjános színész nevének a hősök között történő felsorolásához, ezért készítettem az alábbi coub-ot:

Foglaljuk össze, ki mindenkit tagadott meg Orbán az elmúlt 30 évben:

• Egykori liberális harcostársait;
• Iványi Gábort, lelki támaszát;
• Simicska Lajost, barátját és anyagi támaszát;
• Soros Györgyöt, szellemi hinterlandját;
• Nagy Imrét, egykori példaképét.

Egyetlen dologhoz maradt hű az elmúlt három évtizedben: a hatalomhoz.

Simicska feladta

A Jobbik kudarcos választási szereplése után Simicska úgy döntött, nem finanszírozza tovább médiabirodalmának két ékkövét, a Lánchíd Rádiót és a Magyar Nemzetet.
Már másfél évvel ezelőtt, a Népszabadság megszüntetésekor azt írtam, hogy az újságoknak is megvan a maguk sorsa. A Népszabadságé is fordulatos volt, de a 80 éves Magyar Nemzet története egyenesen regényes. A Pethő Sándor által alapított lap vészterhes időkben, az Anschluss évében született és polgári de antifasiszta értékeket vallott. Tudatosan Landerer és Heckenast nyomdájának a '48-as 12 pont betűtípusát választották a címsorba:

A márciusi ifjak legelső helyen említették a sajtószabadságot.
Emlékszem, gyerekkoromban öt országos politikai napilap volt: a Népszabadság az MSZMP központi lapja volt, a Népszava a szakszervezeteké, a Magyar Hírlap a kormány szócsöve volt, a Magyar Nemzetet jobb híján a Hazafias Népfront névre hallgató, a kádári "Aki nincs ellenünk az velünk van" szellemében létrehozott szervezet kapta meg. Ja, az ötödik az Esti Hírlap volt, ez inkább bulvárhíreket hozott.
A Magyar Nemzet mindig különbözött kicsit laptársaitól, a '80-as évektől már kifejezetten bátor hangneműnek számított.
A rendszerváltás után - néha a megszűnés szélére sodródva - végül a jobboldal kezén, Simicska Lajosnál kötött ki. A G-napig csontig benyalt a Fidesznek, utána folyamatosan ellenzékivé vált.
Ne szépítsünk: prostituálódott.
Utolsó főszerkesztője az a Schlecht Csaba volt, aki 1995-ben összesen 13 Fideszhez közel álló céget adott el egy bizonyos Kaya Ibrahimnak (van-e ki e nevet nem ismeri?), így fantomizálva a jelentős adótartozást felhalmozó cégeket. Schlecht megbízója a Fidesz főpénztárnoka, Simicska Lajos volt. A "zsiványból lesz a legjobb pandúr" elvet követve az első Orbán-kormányban Simicska lett az adóhivatal elnöke, az ügyészség pedig évekig falazott a nyilvánvalóan adócsaló Schlecht Csabának.

A Magyar Nemzet utolsó száma

Ez a patinás újság szebb véget érdemelt volna.
Hasonló utat járt be a Lánchíd Rádió is: a G-nap után egyre inkább kormánykritikussá vált, munkatársai kicserélődtek. Én gyakorlatilag sohasem hallgattam. Míg a másik Simicska-rádióval, a Class FM-mel az utolsó országos kereskedelmi rádió szűnt meg, a Lánchíd, bár több régióban sugárzott, akárcsak Vajna rádiója, a Rádió1, de nem birtokolt országos hálózatot. Azért az adás utolsó perce szívszorító:

A két médium sorsa rávilágít a magyar sajtóban uralkodó fő problémára: a független médiumokat a fogyasztók alig tudják eltartani, a hirdetési bevétel nem elegendő. Az ellenzéki hang a potenciális hirdetők jelentős részét elriasztja. A főszerkesztők filléres adományokból koldulják össze a működés/kiadás költségeit. Állami hirdetésekre és kormányhivatali, minisztériumi előfizetésekre kizárólag kormányhű lapok számíthatnak. A lakájmédia szörnyszülöttei (Magyar Idők, Riposzt, Figyelő) az újságírás legalapvetőbb szabályait megcsúfolva ontják az álhíreket.
A mindenkori hatalomnak - ebbe beleértem a korábbi szocialista-szabaddemokrata kormányokat is - sohasem volt érdeke ezen a helyzeten változtatni és törvényben előírni, hogy az állami hirdetéseket példányszám, nézettség, hallgatottság vagy kattintásszám szerint terítsék szét a médiumok között.
Nem kétséges, hogy a hatalom már a "sorosista" hírportálokra, az Index-re és a 444-re feni a fogát, elorigósítva a még meglévő ellenzéki hangot.
Mi a nyomtatott hetilapok közül a HVG-t előfizetésünkkel támogatjuk, a Klubrádiót pedig rendszeres pénzadománnyal segítjük. Ma tette közzé a Klubrádió, hogy tavaszi adománygyűjtő akciójuk során mintegy 5000 hallgató csaknem 60 millió forintot ajánlott fel a rádiónak. Az átlag 12.000 Ft-os fejenkénti adomány gyanúsan egyezik a választási rezsicsökkentésül kapott 12.000 Ft-os júdáspénzzel. Mi is pont ezt az összeget ajánlottuk fel a Klubrádiónak. Köszönjük, Viktor!
Az elkövetkező években a médiaharc tovább fog élesedni, valószínűleg egyre több áldozatvállalásra lesz szükség, hogy egy-két kritikus hang életben maradjon.

Korona

Egy két évvel ezelőtti posztomban írtam Európa optimista fél évtizedéről, mely 1975 augusztus 1-én a Helsinki Záróokmány aláírásával vette kezdetét és 1979 december 24-ig, Afganisztán szovjet megszállásáig tartott. Ebbe az optimista fél évtizedbe esett az amerikai-magyar kapcsolatok felerősödése, Az USA részéről a Szent Korona visszaszolgáltatása (pont 40 éve, 1978 január 6-án) és a legnagyobb kereskedelmi egyezmény megadására (1978 július 7-én).
Mindkét gesztus Carter elnök új kelet-európai politikája folyománya volt, így próbálták korlátozni a Szovjetunió képességét, hogy a területet ellenséges célra használja fel. Az amerikai Kongresszust megosztotta az ügy, ahogyan az amerikai magyar emigrációt is. Carter külpolitikájában az egyensúlyt a galamb Cyrus Vance külügyminiszter és a héja Zbignew Brzezinski nemzetbiztonsági tanácsadó személye biztosította.
A korona visszaszolgáltatását 22 évesen nagy figyelemmel követtem. Korábban a Mátyás templomban kiállított másolatát már többször láttam és méltatlannak éreztem, hogy fogva tartják Amerikában. Néztem a televíziós közvetítést, a parlamenti ünnepséget. Kádár "egyéb elfoglaltsága miatt" nem lehetett jelen a ceremónián, gondolom a nemzetközi balneológiai kongresszus megnyitójára készült és még fel kellett készülnie a bálnákból (na meg a málnákból is). A koronát a "magyar nép nevében" Apró Antal, az országgyűlés elnöke vette át, mit csináljunk, nem találtunk jobbat. Azért egy jelenet nagyon megragadott a ceremóniából: Az amerikai küldöttségben is részt vettek a magyar emigráció jeles képviselői, köztük Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas tudós is. A magyar vendégkoszorúban híres művészek és alkotók is voltak. Amikor Szentgyörgyi professzor meglátta a meghívott vendégek között Illyés Gyulát, átverekedte magát a kordonon, hozzá lépett és megölelte. Felejthetetlen pillanat volt.
A Szent Koronát és a többi koronázási ékszert, a jogart, az országalmát, a pallost és a palástot a Nemzeti Múzeum a legrövidebb időn belül kiállította. Erre valószínűleg még januárban sor kerülhetett, mert még javában tartott a vizsgaidőszakom. Mindenképpen az első napon akartam megtekinteni nemzeti ereklyénket, gondoltam lesz ami lesz, kiállom a soromat. A Nemzeti Múzeum is készült az eseményre, hosszú kordonsort húzott ki a Múzeumkert bejáratától az épület kapujáig. Ehhez képest talán ha 10-en, 20-an lehettünk mindössze. Tulajdonképpen ekkor volt lehetőségem utoljára igazán közelről megszemlélni a koronát, kb. 1 m távolságról.
A Szent Korona egyszerű - de azért meglehetősen megbecsült - múzeumi tárgyként pihent a Nemzeti Múzeumban, a figyelem középpontjába először 1990 derekán az úgynevezett címervitában került. Az MDF-SZDSZ paktum biztosította, hogy a legalapvetőbb törvények és alkotmánymódosítások hamar megszülessenek, de az új magyar köztársaság címerében a kormánykoalíció és az ellenzék sehogyan sem tudott megegyezni. A kormánykoalíció a magyar államiság folytonosságát szimbolizáló koronás címer mellett kardoskodott, az ellenzék viszont a köztársasági eszméhez jobban illő koronátlan Kossuth-címert szerette volna. A Kossuth címer nemcsak a 48/49-es szabadságharcot és az 56-os forradalmat szimbolizálta, de ez volt hazánk címere 1945-48 között, az úgynevezett koalíciós időkben is.

Koronátlan címer egy '47-es, koronás egy '92-es kiadású százforintoson

Kis János, az SZDSZ elnöke nem volt tagja a Parlamentnek, de szerette volna, ha a törvényhozás hamar túljut az ilyen részletkérdéseken és végre érdemi dolgokkal foglalkozik, ezért azt találta mondani: Felőlem akár micisapkát is tehetünk a címerre, csak döntsük el végre. Ez a mondás aztán évtizedekig muníciót adott az SZSDSZ elleni küzdelemre. Az viszont történelmi tény, hogy az akkori Fidesz és maga Orbán Viktor is a korona nélküli címerre szavazott.
Egy évtized múlva, kormányra kerülve a Fidesz már az MDF után üresen maradt nemzeti centrumot foglalta el és jelentősen megváltozott a nézete a Szent Korona ügyében is. Az első Fidesz-kormány döntött a koronázási jelvények Parlamentbe szállításáról, melyre 2000 január 1-én került sor. Ezzel kezdődött Habony Árpád egykori koronaőr, a magyar Raszputyin felemelkedése is.

Aznap tízezrek álltak sorba, hogy új helyén, a kupolateremben tekinthessék meg a koronázási ékszereket, mi is beálltunk a sorba, de aznap már nem jutottunk be. Másnap, január másodikán ismét megnyitották a Parlament kapuját, aznap sikerült bejutnom. Ekkor jártam először a Parlament épületében.
Az első Orbán-kormány minden lehetőséget kihasznált, hogy a millennium évében minél több hasznot húzzon a történelmi ereklyéből, mint nemzeti szimbólumból. 2001 augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján a koronát hajó vitte Esztergomba és vissza Budapestre, ez volt a híres koronaúsztatás. A Fidesz azt gondolta, büntetlenül lenyúlhatja nemzeti szimbólumainkat, de fél év múlva, a kokárdás választás megbosszulta magát. A magyarok többsége nem vette be, hogy a nemzeti trikolór csak a Fidesz-szavazókat illeti meg. Orbánék 8 évre ismét ellenzékbe és Simicska Lajos kegyelemkenyerére kényszerültek.
Most, a Szent Korona hazatérésének 40. évfordulóján ismét nyílt nap volt a Parlamentben, bárki megtekinthette a nemzeti ereklyét. Petrával elmentünk megnézni, délután 2 óra körül álltunk be a sor végére, de egy rendőr figyelmeztetett minket, hogy ne számítsunk arra, hogy bejutunk, mert a sort már 20 méterrel előrébb lezárták. De tudjátok, milyenek a magyarok, még mögénk is beállt vagy 20 méter. Bár a rendőr folyamatosan szólt, hogy hiába várakozunk, nekünk beszélhetett. És nekünk volt igazunk: bejutottunk.

Talán 6-7 méterről láthattuk ezt a sokat megélt, 900 éves tárgyat. Kálvinista ivadékként nem tekintek bálványként rá, de mégis volt benne valami megható: volt bölcs és ostoba, igazságos és kegyetlen, jóságos és alattomos uralkodók fején. Sohasem tehetett róla, milyen fejre került. 101 éve került utoljára királyi főre.
A látogatók közül sokan csak álltak és megrendülten nézték.
A Szent Koronát egyetlen politikai oldal sem veheti el a másiktól

Dalaim, mik ilyenkor teremnek, villámlási haragos lelkemnek

Idén is aktívan töltöttem protestsong-jaimat a YouTube-ra. Összesen kilenc dalt énekeltem, követőim száma 50-nel emelkedett, 750 lelkes ember. Több barátom is mondta, hogy ha új dalom van, a szomszédokkal együtt hallgatják meg. Teljes kattintásaim száma meghaladta a 900.000-t. Idén 59.000 kattintást kaptam, persze tudom, hogy ennek a fele robot volt.

Katt a nagyobb képért

Katt a nagyobb képért

33.000 kattintás a korábbi évek dalaiból, 26.000 az ideiekből jött össze. Hát akkor nézzük 2017 történéseit a dalaim tükrében.

• Miért írtam: Simicska és Orbán történelmi összeveszésének második évfordulójára készült.
• Szöveg: Sztefanovity Dusán Eső előtt, eső után című dalszövegének parafrázisa.
• Zene: Gerendás Péter zenéje, bevállaltam a saját zongorakíséretet.
• Film: Mivel farsang volt, Simicska-maszkot öltöttem nadrágtartóval, és végig pantomímeltem a dalt.
• Nézettség: 551.

---

• Miért írtam: A Heineken - Csíki sör háború furcsa fordulatot vett, amikor Semjén Zsolt és Lázár János az országgyűlés elé terjesztették azt a javaslatot, hogy önkényuralmi jelképek ne lehessenek márka-védjegyek, ellehetetlenítve ezzel a Heineken vörös csillagát. Bár a javaslat részletes vitáját már lefolytatták, a szavazást elnapolták.
• Szöveg: Én írtam, alapvetően a Csíki - csiki-csuki, a hej! nekem, hely nekem és Heineken rímpárokra épül.
• Zene: Én írtam latinos ritmus-alapra.
• Film: Élőben énekelek (playback-elek) egy-egy üveg sörrel és két mackóval, némiképpen utalva a Csíki sör mackós reklámjára
• Nézettség: 5696, mert több erdélyi internetes portál is lehozta.

---

• Miért írtam: Hirtelen felindulásból a CEU bezárása miatt. Így kiáltottam fel: Most már mindent elvesz tőlünk Orbán?
• Szöveg: Gryllus Vilmos Volt egy kicsi kakasom, elvitte a róka kezdetű dala alapján.
• Zene: Az eredeti Gryllus-dal némiképpen módosított dallammal. Az ismétlésben két szólamban énekelek.
• Film: A Magyar népmesék rajzfilmsorozatból kölcsön vett róka szimbolizálja Orbánt, aki mindent elvesz, de a végén két kopó elkapja.
• Nézettség: 402.

---

• Miért írtam: Orbán Viktor közzétett egy filmet, melyben meglátogat egy idős nénit egy elnéptelenedett faluban. Az egész filmnek '50-es évek fílingje volt, különösen, hogy Orbán ilyeneket mondott benne: "talán fogok tudni nyugdíjat emelni...".
• Szöveg: Ferenc József-kori, Horthy-kori és Rákosi-kori csasztuskák, katonadalok szövegének felhasználásával.
• Zene: A Gyertek lányok öltözzetek fehérbe kezdetű dal dallamára 2/4-es induló-ritmusban.
• Film: Az eredeti film, némiképpen rövidítve.
• Nézettség: 11702, idei legnézettebb dalom, bár valószínűleg sokan komolyan vették. Főleg Facebook-on terjedt.

---

• Miért írtam: Még mindig a CEU-n füstölögtem.
• Szöveg: Isham Jones It Had To Be You című dalszövegében a címadó sort mindenhol az "I stand with CEU" szövegre cseréltem.
• Zene: Gus Kahn zenéje, a kíséretet a netről szedtem le. Nemcsak éneklek, de melodicán is játszom.
• Film: Angyali-sziget környezetében készítettem.
• Nézettség: 161.

---

• Miért írtam: Kósa Lajos korábbi Fidesz-frakcióvezető felfelé bukott. Az ős-fideszes már agyhalott bohóccá vált, Orbán jobbnak látta visszavonni a frontvonalból. Nélküle unalmasabb a Parlament.
• Szöveg: Én írtam egy harminc évvel ezelőtti szakításra írt dalom szövegének átírásával.
• Zene: Harminc évvel ezelőtt írtam, most csak a meghangszerelés és a gitárszóló volt a feladat.
• Film: Ezen is playback-elek, a gitárszóló alatt Kósa bakijaiban gyönyörködhetünk.
• Nézettség: 399.

---

• Miért írtam: Rogán Antal helikopteres repülésének sajtóban való megszellőztetése a Népszabadság megszűnéséhez vezetett. Ennek egyéves évfordulójára írtam a dalt.
• Szöveg: Egy közismert műdal szövegéből írtam, amit még gyerekkoromban apám egy kollégájától tanultam.
• Zene: Az eredeti zenét játszottam fel polka-alapra és én játszottam a baritonkürt-szólamot is.
• Film: .png képekből összeállított animáció, a "Magyarország erősödik" szöveg átalakul "A Rogán család erősödik"-ké.
• Nézettség: 151, legalacsonyabb nézettségű dalom.

---

• Miért írtam: Tyukod külterületén uniós pénz felhasználásával 11 kilátótorony épült. A terület sík, a tornyok nagy része alig megközelíthető és magánbirtokon van.
• Szöveg: Régi kurucnóta átirata.
• Zene: A kurucnóta bossa nova-ritmusban.
• Film: Egy labdarúgó pályán 11 torony emelkedik ki 11 játékost szimbolizálva, fokozatosan megjelennek rajtuk az Aranycsapat tagjainak nevei.
• Nézettség: 300.

---

• Miért írtam: Nemzeti konzultáció a Soros-tervről. Olyan arcpirítóan blőd, hogy először azt hittem, hogy csak vicc vagy kandi-kamera kísérlet. Nem hagyhattam szó nélkül.
• Szöveg: Saját, az Orbán-terv négy pontját sorolja fel (ellenségkép-kreálás, haveri oligarchia hizlalása, távolodás az Uniótól, a független média lenyúlása).
• Zene: Saját, alapvetően a '70-es évek német slágereinek stílusában.
• Film: A Just Dance videojáték egyik tánc-animációját használtam fel, melyet keretbe foglal a "Nemzeti konzultáció az Orbán-tervről" plakát.
• Nézettség: 5892, több internetes hírportál is lehozta, fb-on is szépen terjedt.

Kommentben kaptam a filmekért hideget és meleget egyaránt, a legutóbb ezt: A JÓ KURVA ANYÁDAT! És persze semmi sem változott. Idézem a posztom címéül is választott Petőfi-vers (Dalaim) teljes versszakát:

De mit tűr a szolgaságnak népe?
Mért nem kél föl, hogy láncát letépje?
Arra vár, hogy isten kegyelméből
Azt a rozsda rágja le kezéről?
Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
Villámlási haragos lelkemnek!

Országjárás

Ebben a hónapban csak üdüléssel meg utazással kapcsolatos posztokat írtam, semmi politika, folytatom a sort.
Amióta a plakáttörvény miatt eltűntek a jobbikos és sorosozós plakátok (basszus, már megint politizálok!), a Soros-plakátok helyén új turisztikai hirdetések jelentek meg. (A jobbikos plakátok helyére Simicska mindenhová azt írta ki: A népet nem lehet betiltani, de a kormányt le lehet váltani. Semmi pártlogó, semmi egyéb jelölés, ebbe próbáljon belekötni a plakáttörvény. Hiába, Orbán is megmondta, közülük mindig is Simicska volt a legokosabb.

)
Na, de most már tényleg a turisztikai plakátokról. A National Geographic és a Nemzeti Turisztikai Ügynökség közös kampányában hét magyar turisztikai célpontot mutatnak be és ezzel kapcsolatban egy fotópályázatot is indítanak. A hét célpont az alábbi (katt a nagyobb képért):

Ezek a helyek láthatók az óriásplakátokon
Mi már a gyerekek egész kiskora óta járjuk az országot, vagyis minden évben egy-két tájegységbe elmegyünk több napra. Így aztán örömmel konstatálhattam, hogy az összes helyen jártunk már.

1. Hegyestű

A Káli-medence saját geológiai képződményénél, vagyis egy vulkán kibontott magjánál idén tavasszal jártunk. Íme a fotók:

2017 március

2017 március

2017 március

2. Egerszalóki sódomb

Az egerszalóki sódombnál, azaz a magyar Pamukkale-nál háromszor jártam, családostul kétszer, erről ís írtam már posztot. Akkor leírtam, hogy pont 14 évenként jöttem el ide, és szemtanúja voltam a környék turisztikai fejlesztésének.

2012 augusztus

2012 augusztus

3. Megyer-hegyi tengerszem

Ez már a harmadik geológiai képződmény, amely nem természetesen, hanem bányászat következtében jött létre. A Hegyestűnél bazaltbánya működött, Egeszalókon olajat kutattak, de hévíz tört fel, a Megyer-hegyen pedig malomkőbánya volt. Ez utóbbit tavalyi hegyaljai országjárásunk alkalmával kerestük fel.

2016 augusztus

2016 augusztus

4. Tihanyi őslevendulás

Hát nem pont levendulavirágzáskor jártunk Tihanyban idén tavasszal, de beültünk a Levendula cukrászdába és ettünk levendulatortát, és kóboroltunk a belső tó környékén, de erről is posztoltam.

2017 március

5. Tapolcai tavasbarlang

Amikor gyerekkoromban először jártam itt, túl kicsi voltam a csónakázáshoz, nagymamámmal a parton kellett maradnom. Később volt alkalmam csónakázni többször is, de idén már egy átfogó geológiai kiállítással is bővült a látványosság.

2017 március

6. Kisbalaton

2009 szilveszterén jártunk itt. Zalakaroson töltöttük az újévet sógornőmékkel és anyósommal. Bori és Orsi már a barátaikkal szilvesztereztek, így csak Petra volt velünk. Ekkor autóztunk el a Kányavári szigethez, melyre ez az impozáns háromíves gyalogos fahíd vezet.

2009 december

7. Balatonboglári gömbkilátó

Balatonboglár meghatározó gyerekkori élményem volt, írtam erről egy nosztalgikus posztban. Ezért Orsi kivándorlása előtt Bogláron volt az utolsó közös családi nyaralásunk (ez ebben a formában nem igaz, mert azóta kétszer voltunk családilag Izraelben, egyszer meg Ausztriában). A balatonboglári gömblikátó kihagyhatatlan volt.

2013 augusztus