Erősek és gyengék

Vessetek a mókusok elé, de sokat foglalkoztat a Hankó-ügy, és annak lelki vonatkozásai. Nem, nem felmenteni akarom Hankót, de azért az világos, hogy szemben az éveken keresztül saját zsebre dolgozó  Sesztákkal ő egyáltalán nem bűnöző, hanem balek. Az Orbán-kormányban ő volt a gyenge. Mindjárt megvilágítom, hogy mire is gondolok.

Az irodalom és zeneirodalom tele van a bandák, csoportok belső csoportdinamikájának ábrázolásával:

• A West Side Story Rakéták nevű bandájának - ők harcolnak a bevándorlók bandájával - van egy tagja, a fiús külsejű lány, Anibodys (magyar fordításban gyakran Senkifia), aki azért küzd, hogy teljes értékű bandatag lehessen.
• Paolo Pasolini Utcakölykök című regényének tragikus hőse Genesio, szintén bandatag, aki bizonyítási vágytól vezérelve beleveti magát az örvénylő folyóba és belefullad.
• A Pál utcai fiúk Nemecsek Ernője is az egyetlen közlegény a csapatban, hőstette tragikus halállal végződik.
• Golding Legyek ura című regényében Röfi a csapat gyenge tagja, aki minden igyekezete ellenére a törzs számára ő csak egy eltaposandó akadály marad a hatalom felé vezető úton.
  

Mi jellemzi ezeket a karaktereket? A kiszolgáltatott vagy gyengébb egyén a folyamatos bántalmazás és megalázás ellenére is görcsösen ragaszkodik az őt elnyomó csoporthoz – a szociálpszichológia és az irodalom egyik legmegrázóbb mintázata. A bandák világa nemcsak a külső ellenséggel szembeni harcról szól, hanem egy kegyetlen belső hierarchiáról is, ahol a leggyengébbek fizetik a legmagasabb árat a figyelemért.

Ne, de miért hasonlítom Hankó Balázst egy utcai banda gyenge, ámde mégis az erősek csoportjához ragaszkodó, bizonyítási vágyában tragikusan elbukó gyenge jellemhez? Azt a Hankó Balázst, aki egyetemi professzor, a gyógyszerészeti tudományok doktora, sikeres tudományszervező?

Hankó karrierje teljesen hasonlóan indult Palkovics László karrierjéhez:

• Gyorsan felfelé ívelő tudományos és egyetemi karrier;
• Sikeres tudományszervezői tevékenység;
• Kormányzati szerepvállalás;
• Miniszterként mindketten méltatlan feladatok végrehajtására kényszerültek: Palkovics a CEU előzésében és az akadémiai rendszer szétverésében jeleskedett (sőt, az őrült diktátor parancsára még a főmeteorológust is kirúgatta), Hankó pedig az egyetemek KEKVA-modelljének kidolgozásában vett részt, ami miatt az EU megvonta ezektől az egyetemektől az Erasmus- és a Horizont- programokban való részvételt.

Csakhogy Palkovicsnál volt egy pont, ahol már úgy érezte, ezt nem csinálhatja tovább, és lemondott: elvették tőle a közlekedésügyet, amihez igazán értett, és oda akarták adni neki az energetikát, amihez pedig nem értett. Hankónak nem voltak ilyen skrupulusai, amikor megkapta a kultúrát. Végül is ha Pintérnél, a rendőrminiszternél van a közoktatás és az egészségügy, miért is ne lehetne egy gyógyszerésznél a kultúra?

Már akkor meg kellett volna szólalni a vészcsengőnek, amikor Hankó egy giccsfestőnek, Vészabó Noéminek adományozott Munkácsy-díjat, ami miatt felháborodott a képzőművészeti közvélemény és lemondott a Munkácsy-díj Bizottság. Sejteni lehetett, honnan jött Hankó felé a befolyás, hiszen Vészabó készített portrét Orbán Viktorról is. Már akkor látszott, Hankó inkább hajlik a politikai, mint a szakmai befolyásolás irányába.

Képzeljetek el egy kormányülést, ahol az igazi nagyvadak, Orbán Viktor, Pintér Sándor, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Rogán Antal, Lázár János mellett ott ül Hankó Balázs, egy bizonyítani akaró Nemecsek Ernő. És ekkor, közeledvén a választások, érkezett Hankóhoz egy kérés. Nem valószínű, hogy kormányülésen hangzott el, inkább csak szűk körben, hogy a kulturális tárcánál vannak még olyan pénzek, amivel segíteni lehetne a Fidesz győzelmét. Hankó tudta, hogy szabálytalanul jár el, azt is éreznie kellett, hogy túlságosan is átlátszó, hogy a választókerületeknek egyenletesen osztja a pénzt, de egyenlő jogú tagja akart lenni a bandának, és biztos volt abban, hogy alkalomadtán megvédik.

De Hankó bukása nem járt erkölcsi felemelkedéssel, mint Nemecsek Ernőnél, az ő bukása sokkal inkább Anybodys sorsára emlékeztet a West Side Story-ból (AI segítségével készült szövegrész következik):  Miután bebizonyítja a hűségét és a bátorságát a nehéz időkben, a banda akkori ideiglenes vezetője végre elismeri őt. Azt mondja neki: "Jól dolgoztál, öregem. Most már közénk tartozol, Rakéta vagy." Bár Anybodys megkapja a hőn áhított elismerést, ez a pillanat egybeesik a teljes pusztulással. A banda, amelynek tagja lett, ekkorra már elveszítette a vezérét (Riffet), szétesőben van, tagjai pedig nem sokkal később részt vesznek Anita megalázásában és bántalmazásában. A tragédiája abban áll, hogy egy olyan erőszakos és toxikus mikrotársadalom fogadja be, amely éppen az elvakult gyűlölet miatt veszítette el mindazt, amiért létezett.

Miközben a Fidesz nagyvadjai szétszéledtek, Hankó beült utóvédharcokat vívni a parlamentbe, de a törvény itt is utolérte. És a régi bandatagoknak eszük ágában sincs megvédeni őt, a gyengét. Még a Fidesz bukása után is inkább csak a komikus jelenetek maradnak meg Hankóról, például hogy a minisztérium átadás-átvételi eljárása során DVD-n adta át az anyagot, hogy szentmisét tartottak a lelki üdvéért, hogy felesége Jézus Krisztus szenvedéséhez hasonlította férje meghurcolását és végén még az ügyészségre őt szállító gépkocsiról is lemaradt.

Óriásplakát az @rc kiállításon

AI-mém a Hankó Balázsért tartott szentmiséről

Hankó indulna az ügyészségre, de lemarad.

PS 2026.11.08

Mivel a Hankó-saga tovább hömpölyög, például hogy a volt miniszter kérvényezte, hogy saját fodrásza látogathassa a börtönben, ezért barátom, a ChatGPT segítségével közösen megterveztük a karácsonyi könyvpiac új szenzációját. Nézzétek csak:

Vegyes házasságok

A hétvégét megint együtt töltöttem volt gimnáziumi osztálytársaimmal, és a beszélgetések során szóba került, milyen sokunknak él a gyermeke külföldön, gyakran vegyes házasságban. Az egyik osztálytársam lányát azeri fiú vette el, egy másiknak a fia török lányt vett feleségül, egy harmadik fia egy mexikói-holland keverék feleséggel él Michiganben. És hát az én Borim is már három éve együtt él egy német sráccal, két éve Bécsben laknak. Én magam pedig keresztény gyökerekkel vettem feleségül egy zsidó lányt.

És akkor az egyik osztálytársnőm megkérdezte, ismerem-e az Ószövetségből Ezsdrás könyvét? Ez a rész a babilóniai fogság utáni időket örökíti meg, amikor a papság szembesül azzal, hogy:

"Izráel népe, még a papok és léviták sem különültek el az ország népeitől, a kánaániak, a hettiták, a perizziek, a jebúsziak, az ammóniak, a móábiak, az egyiptomiak és az emóriak utálatos szokásaitól, mert ezeknek a leányai közül vettek feleséget maguknak és fiaiknak, úgyhogy összekeveredett a szent mag az ország népeivel, sőt a vezető emberek és elöljáróik jártak élen ebben a hűtlenségben." (Ezsd 9-1,2)

Ekkor elhatározták, hogy az idegen asszonyokat és gyermekeiket kiűzik városaikból:

"Hűtlenséget követtetek el azzal, hogy idegen asszonyokat vettetek feleségül, és így szaporítottátok Izráel vétkét. Valljátok meg ezt őseitek Istenének, az Úrnak, és cselekedjetek az ő tetszése szerint: váljatok külön az ország népeitől és az idegen asszonyoktól!" (Ezsd 10-10,11)

A babilóniai fogság eléggé közismert, erről szól a híres 137. Zsoltár, amit feldolgozott a Boney-M, operát írt róla Verdi, és szövege benne van a zsidó férfiak házassági fogadalmában. De a fogság után a visszatért nép családjainak szétszakításáról még nem hallottam, nem nagyon vannak róla irodalmi vagy zenei feldolgozások. A Biblia szerint "Csak Jónátán, Aszáél fia és Jahzejá, Tikvá fia álltak ennek ellene, és Mesullám meg a lévita Sabbetaj támogatták őket." (Ezsd 10-15), vagyis azért már akkor is voltak olyanok, akik számára a család szentsége fontosabb volt Isten törvényénél.

Nem ez volt az első eset az ókorban, amikor a zsidók tartósan együtt éltek más népekkel. Jól tudjuk, hogy Jákob fia, József, akit testvérei rabszolgának adtak el Egyiptomba, de ott magas tisztséget nyer el, családja lesz, majd végül egész családja Egyiptom földjén telepedik le. És itt kezdődik az az ókori migránsválság, ami végül az Exodusban, az Egyiptomból való kivonulásban csúcsosodik ki. De vajon akkor is így álltak hozzá a népek keveredéséhez? Hiszen Mózes a fáraó fogadott gyermeke, II. Rámszesz mostohatestvére, aki maga is idegen nőt, Cippórát vette feleségül. Az Exodusban megemlítésre kerül, hogy a kivonuláskor idegenek is együtt mentek a zsidókkal:

„Sok gyüttment nép is ment velük, meg juh, marha és igen sok jószág.” (2Móz 12-38)

A bibliakutatók és a rabbinikus hagyomány egyetért abban, hogy ez a kevert sokaság részben olyan egyiptomiakból és más nemzetiségűekből állt, akik házasság, családi kötelékek révén kapcsolódtak a zsidókhoz az egyiptomi rabszolgaság évszázadai alatt. Őket nem üldözték el, mert együtt vonultak ki a zsidókkal, és a pusztában váltak a közösség részévé. Akkor mi a különbség mózesi befogadás és az ezsdrási kirekesztés között? Ezt az AI így foglalta nekem össze:

• Az Exodus idején a befogadás volt a cél: A Sínai-hegyi törvényadás előtt még nem létezett a zsidó vallásjog (Halacha) a mai formájában. Aki elhagyta Egyiptomot és követte az Urat, azt a közösség befogadta. Az egyiptomi feleségek és férjek a zsidó nép részévé váltak.

• Ezsdrás idején a túlélés volt a cél: A babiloni fogság után a zsidóság lélekszáma drasztikusan lecsökkent, és a hazatérők elkezdtek beolvadni a környező pogány népekbe, átvéve azok bálványimádó szokásait. Ezsdrás azért lépett fel olyan brutális szigorral, mert úgy látta, hogy ha a zsidók teljesen asszimilálódnak, a zsidó vallás és identitás végleg eltűnik a föld színéről.

Ugye emlékeztek a Hegedűs a háztetőn című filmre, ahol Tevje legidősebb lánya nem a házasságszerző által kommendált fiúhoz megy férjhez, második lánya már nem is falubelihez, a harmadik pedig már nem is zsidóhoz. Utóbbi lányát Tevje kitagadja, de amikor osztoznak a zsidók kiűzésében és ők is elhagyják Anatevkát, mint az Exodusban a "gyüttmentek" Egyiptomot, akkor megbocsát neki.

Az, hogy Ezsdrás törvénye még mindig mennyire erős, azt megírtam Orsi lányom házasságkötéséhez szükséges zsidósági igazolás kalandos megszerzése kapcsán.

Na de mi a helyzet a mai Magyarországon? Ugye emlékeztek Orbán 2022-es tusnádfürdői beszédére:

„van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással [...] Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni”

Vagyis európaival, azonos kultúrájú és hitű idegennel szabad keveredni, de idegen kultúrájú és hitűvel nem. Ebből következtek a nagyon szigorú magyar bevándorlási és idegenrendészeti törvények, melyből több, a magyar közvéleményt is felkavaró ügy kerekedett. Íme két példa:

1. Egy afgán származású férfi 2001-ben, még kísérő nélküli kiskorúként érkezett Magyarországra, ahol a hatóságok menekültként ismerték el. Évekkel később, 2024-ben Teheránban házasságot kötött egy afgán állampolgárságú nővel. A feleség ezután a teheráni magyar nagykövetségen tartózkodási engedélyt (családegyesítési vízumot) kért, hogy Magyarországra utazhasson a férjéhez. A magyar idegenrendészeti hatóság a kérelmet elutasította, amit a másodfokú hatóság és a bíróság is helybenhagyott. Az elutasítás alapja a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról szóló szigorú magyar törvény. A jogszabály kimondja, hogy a menekült státuszú személyek házastársai csak akkor kaphatnak családegyesítési célú tartózkodási engedélyt, ha a házasságot már a menekült Magyarországra történő beutazása előtt megkötötték. Mivel ők csak évtizedekkel a férfi beutazása után házasodtak össze, a hatóságoknak a törvény betűje szerint meg kellett tagadniuk a vízumot. Az elutasító határozatot az Alkotmánybíróság is helyben hagyta.
2. Egy Rena nevű Fülöp-szigeteki vendégmunkás nőt a magyar idegenrendészeti hatóságok azután akartak kiutasítani az országból, hogy veszélyeztetett terhessége miatt nem tudta ellátni a gyári munkáját, miközben időközben férjhez ment egy magyar állampolgárhoz, és megszületett a közös, magyar állampolgárságú gyermekük is. A hatóságok úgy ítélték meg, hogy megszűnt a tartózkodása alapjául szolgáló jogcím (a vendégmunkásként való foglalkoztatás). A szigorú magyar idegenrendészeti törvény értelmében a vendégmunkás-vízum nem alakítható át automatikusan más típusú (például családegyesítési) engedéllyé az országon belül, és a jogszabály nem ismer méltányossági kivételt a terhességre vagy szülésre való tekintettel. A hatóság ezért elrendelte a nő kiutasítását, figyelmen kívül hagyva, hogy a magzata, majd újszülött gyermeke a magyar apa révén magyar állampolgár. A Fővárosi Törvényszék végül a családnak adott igazat, és hatályon kívül helyezte a kiutasítási végzést.

Hát ezek jutottak eszembe Ezsdrás könyve kapcsán, melyhez kapcsolódik egy kortárs regény, Marek Halter Lilah ​könyve című regénye is, amit talán majd egyszer elolvasok.

Közmédia

Van egy barátom, aki hosszú időn keresztül a Közszolgálati Közalapítvány Kuratórium fideszes delegáltja volt, és gyakran küldtem el neki azokat felháborító ferdítéseket, uszításokat és álhíreket, amelyek a közmédiából, a közszolgálati híradókból és az egyperces hírekből áradtak. Szenvedélyes államihíradó-néző voltam, mert a felháborodáson túl néha egészen vicces dolgoknak is részese lehettem.

Például amikor a 2025-ös budapesti Pride másnapján "elfelejtettek" tudósítani az eseményről, mert még "nem jött ki a vonal", hogy aztán egy nap múlva már azzal kürtöljék tele a kormánymédiát, hogy ez valójában Orbán "mesterterve" volt. 😂

De idén januárban az is elhangzott a híradóban, hogy az elmúlt négy év volt a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb négy éve. 😂

Mikor aztán a választások után öt nappal a közmédiakuratórium egyik tagja, dr. Silhavy Máté Tibor benyújtotta lemondását, megkérdeztem a barátomat, hogy nem tervez-e hasonlót. Ő először a kollektív lemondást javasolta a kuratórium tagjainak, majd még aznap postára adta lemondását.

Tegnap az országgyűlés elfogadta a közmédia átalakításáról szóló törvényt, melynek értelmében megszűnne az MTVA eddigi központi szerepe. A jelenlegi rendszer helyett két fő közszolgálati szervezet jönne létre: a rádiós, televíziós és digitális közszolgálati tartalmakért felelős Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint az önálló nemzeti hírügynökségként működő MTI Nonprofit Zrt. Az MTVA helyét részben a Sajtóalap venné át, egy elkülönített pénzalap. Ezt az újonnan felállítandó Médiatanács kezelné, és a feladata már nemcsak közszolgálati tartalmak támogatása lenne, hanem független médiatartalom-szolgáltatók, közösségi médiaszolgáltatások és bizonyos sajtótermékek finanszírozása is.

A közmédia fölé egy új szervet is létrehoznának Független Közmédia Testület néven. Ez gyakorolná a tulajdonosi jogokat az új közmédiacégek felett, választaná meg a vezérigazgatókat, ellenőrizné a működést és a gazdálkodást, valamint jóváhagyná a nagyobb értékű szerződéseket. A testületben kormánypárti, ellenzéki és médiaszakmai jelöltek is helyet kapnának. A társadalmi kontrollt a Közszolgálati Tanács biztosítaná. Ez egy 18 tagú testület lenne, amelyet különböző társadalmi, szakmai, kulturális és civil szervezetek delegáltjaiból állítanának össze. A Tanács alkotná meg a Közszolgálati Chartát, vagyis azt az alapdokumentumot, amelyben rögzítenék a közmédia működésének szakmai és etikai elveit.

Emellett a Médiatanács összetétele és szerepe is változna. A javaslat szerint a jelenlegi, hosszú időre bebetonozott modell helyett rövidebb mandátumú, paritásosabb testület jönne létre: három tagot a kormánypárti, három tagot az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnének, az elnököt pedig nyílt pályázat után választanák meg.

Ezen a blogon is nagyon sokat foglalkoztam a magyarországi médiahelyzettel, de dalaimban is rendre belekerültek a rosszallásaim. Az ún. "hánytorgatós" dalaimban mindig megemlítettem a NER által einstandolt médiát az egyéb ügyek (egészségügy, oktatás, kultúra támogatása, közpénzek lenyúlása) mellett, de volt néhány dalom, amely kifejezetten csak médiaügyekről szólt. Most csokorba gyűjtöttem őket.

A Közszolgál(l)ati dalban vicces állatok nevetik ki hírhamisító Papp Dániel híradóját:

Az Éljen Eduárd! című rock azon örvendezik, hogy Walesben már lángsírba küldtek minden walesi bárdot, a király dicsőségét már csak királyi lantosok hirdetik:

2021 tavaszán, az MNHH elvette a Klubrádió rádiófrekvenciáját (ennek már 2013-ban is nekifutottak), melyről született egy dalom, a Hadd szóljon!, ezenkívül egy kicsit telefonbetyárkodtam is, amikor az elkonfiskált frekvenciát a SpiritFM kapta meg:

Szintén 2021-ben foglalta el és állította a sötét kormányoldalra a Fidesz az egyik legolvasottabb hírportált, az Indexet. Természetesen volt egy teljesen eredménytelen tüntetés, melyen még Bori lányom is részt vett, én pedig a tüntetés képeit felhasználva - melyben szerepel Bori és barátnője is - egy dalt énekeltem az Index indexre kerüléséről:

Csak remélni lehet, hogy a Tisza-kormány kétharmados parlamenti többsége birtokában nem próbálja hasonló módszerekkel kisajátítani a médiát, mint a Fidesz. Nagyon sok körülménynek meg kell hozzá változnia, pl. hogy az udvari médiát ne lehessen állami reklámokkal (társadalmi célú hirdetés, állami cégek PR-reklámjai) kitömve finanszírozni.