Parlament

Parlament

2023. január 29., vasárnap

Egy elképzelt barát

Ismét színházban voltunk, a Vígben néztük meg Mary Chase Barátom, Harvey című komédiáját Rudolf Péter jutalomjátékával. A színházjegy még Kati születésnapi ajándékaihoz tartozott, amit barátainktól kaptunk, így igazán nagy társaságban, tizenegyedmagunkban (5 felnőtt és négy fiatal lány) nézhettük az előadást.

A főszereplő Rudolf Péter színigazgatói minőségben is lubickolt a szerepben, sármos volt és jómodorú, bohém és életvidám, leszámítva azt az "apróságot", hogy egy több mint kétméteres nagy fehér nyúl volt a képzelt barátja, aki már a család idegeire ment. Nekem viszont Rudolf Péter játékáról nagyon sok minden jutott eszembe. Példáaul az, hogy utoljára színigazgatót Spiró György Az imposztor című darabjában láttunk játszani: Nemcsák Károly, a József Attila Színház NER-rel jó viszonyt ápoló direktora, aki Orbánnal együtt énekli a Jó estét kívánok, megjöttek a fehérvári huszárok kezdetű műdalt, valami egészen zseniális átéléssel játszotta el a vilnai lengyel színház megalkuvó, a cári gubernátornak csontig benyaló színidirektor szerepét.

Visszatérve Rudolf Péterre, mint oly sokan mások, én is az 1982-ben bemutatott Cha-cha-cha című filmből ismertem meg az álmodozó diák, Gruber Ernő szerepében.  További filmekben is láttam, a Szerencsés Dánielben, a Jób lázadásában, az Illatszertárban, de színdarabban először Presser-Sztevanovity Padlás című musicaljében. Az eredeti szereposztásból Tábori Nórát és Kaszás Attilát a Révész már rég elvitte fényév távolságra, de a darab 35 év után még mindig sikeresen megy a mittomén hányadik szereposztásban, és a dalokat (főleg a Fényév távolságot és az Örökre szépeket) még mindig gyakran hallani. Aki vissza tud emlékezni a 35 évvel ezelőtti történetekre, az emlékezhet, hogy Sztevanovity Dusán és Müller Péter között egy közös megegyezéssel végződő plágiumper is volt: Sztevanovity és Müller közösen kezdtek dolgozni a Padláson, de Müller később kiszállt és Tolcsvay Lászlóval és Bródy Jánossal megírták a teljesen hasonló koncepción alapuló Dr. Herzet, amit a Madách be is mutatott. Ez utóbbi lényegesen kevesebb évadot élt meg, dalait sem fütyörészik suszterinasok az utcán, viszont Dusán a feljelentgetős házmester, Témüller nevét Müller Péter után adományozta a darab egyik szereplőjének.

Másodszor Rudolf Pétert egy nagy beugrásban, a Fekete Péterben láttuk: A címszerepre készülő Kern András a próbák során balesetet szenvedett, így kapta meg a szerepet Rudolf Péter. A színészről köztudott, hogy feleségével, Nagy-Kálózy Eszterrel és gyermekeivel a nyarakat az Őrségben töltik. Így találkozhattunk össze a színész-házaspárral 2000-ben a Vadása-tó partján.

Két nagyobb lányommal a Vadása-tóban, 2000 nyarán

A 2000-es évek nagy filmes dobása Rudolf Péter Üvegtigris című filmje illetve annak folytatásai voltak. A büfés Lali, segítője, a félnótás Sanyi, Gaben és Róka, a nagy kombinátorok, a galamblelkű Cingár és a Babettán szákuldozó Csoki (alias Ízirájderöcsém) Magyarország legszerethetőbb lúzercsapata lett egy csapásra, és mostanra ugyanúgy részeseivé váltak a magyar filmlegendáriumnak, mint Ötvös Csöpi, a magyar Bud Spencer, vagy a Valami Amerika fivérei. A filmtrilógia rendezője és forgatókönyvírója is Rudolf Péter volt.

2014 decemberében az Üvegtigrisnél

A 2000-es évek legendás tévéműsorának, a Novák Péter által vezetett Beugrónak is állandó szereplője volt Rudolf Péter, melyben színészi rögtönző képességeit is megvillanthatta. A műsor olyan népszerű volt, hogy még társasjáték is készült belőle.

Utoljára látott nagy filmszerepe az 1945 című film volt, mely közvetlen a II. világháború után játszódik egy kis faluban, melynek nagyhatalmú, basáskodó jegyzőjét játssza Rudolf Péter. Meglepő volt, mert korábban gyakrabban láttam komikus szerepben. Tavalyi hangoskönyv-élményem egyike is Rudolf Péter volt, ő olvasta fel Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című könyvét.

Hát ennyi minden jutott eszembe Rudolf Péterről a tegnapelőtt látott színdarab kapcsán, akinek a darab végén az elmegyógyintézetben be akarják adni a "977-es formulát", amitől ugyan örökre elfelejtené a kitalált Harvey-t, az óriásnyulat, de egyben bohém jókedve is odalenne, ezért a család inkább megbékél a nagybácsi bolondériájával és eltekint a kezeléstől.

2023. január 20., péntek

Karácsonyi aforizmák

Egy korábbi posztomban arról lamentáltam, hogy mikor érnek véget az ünnepek. Nálunk mos az a helyzet, hogy a karácsonyfánk egészen mostanáig állt kabalából, mert Petra azt mondta, addig nem szedhetjük le a fát, amíg az utolsó félévi vizsgáját le nem teszi. Hát ez elég jó kabalának bizonyult, 4.61-es átlaggal abszolválta Petra első félévét az ELTE jogász szakán. Tény, hogy a karácsonyfánk eléggé mizerábilis állapotban van, de ez az átlag megérte.

Családunkban a legnagyobb karácsonyrajongó Bori, aki annak ellenére, hogy korábban egy, a zsidóság történetét feldolgozó alapítványnál dolgozott, nem tudott úgy beszélni a hanukáról, hogy ne említse meg a karácsonyt:

Én meg közben egy karácsonyra kapott kis könyvecskét olvastam, amiben karácsonyi aforizmák vannak. Az a címe: Békesség, remény, szeretet, a karácsony füveskönyve. Már a címből is sejthető, hogy valójában egy karácsonyi közhelygyűjteményről van szó, még ha nemcsak neves szerzőktől szerepelnek benne idézetek, hanem olyan helyekről is, mint a Született feleségek sorozat, Grincs című film, Margaret Thacher, Bing Crosby, Woody Allen, és még sorolhatnám.

Azért persze egy ilyen gyűjteményben is mindig talál az ember olyan mondást, ami kicsit eltér a karácsonyi közhelyektől, ezek közül teszek közzé néhányat:

  • Márai Sándor: Azért van az ünnep, mert nem lehet csoda nélkül élni.
  • Guy Wetmore Carryl: Ó karácsonyi napfény! Mily szent feladat a tiéd! Belehajlítani a világot Isten ölelésébe!
  • Stephen Leacock: A lényeg, a karácsony valódi lelkülete az, hogy először úgy teszünk, mintha elhinnénk a dolgot, és íme, kiderül aztán, hogy úgy is van.
  • Carol Nelson: Karácsonykor az embernek még otthon is honvágya van.
  • Andy Rooney: Az egyik legnagyszerűbb rendetlenség a nappali szoba karácsonyi rendetlensége. Ne takarítsd össze túl gyorsan!
  • Stephen King: Csak kevés holmi van, ami hű marad az emberhez. Talán néhány könyv, egy szerencsepénz vagy egy folyton gyarapodó bélyeggyűjtemény. És a szülői ház karácsonyfadíszei.
  • Szendi Gábor: A Mikulás-mítosz valójában egy világméretű összeesküvés a gyerekek megtévesztésére.
  • Ágai Ágnes: Én hiszek még Jézuskában, csak ráhagyom Apára és Anyára, hogy ők hozzák az ajándékot, hadd örüljenek.
  • Hernádi László Mihály: Mert nem akkor maradunk teljesen egyedül, amikor már senkitől nem kapunk ajándékot, hanem amikor már nincs kinek adnunk.
  • Graffiti: Karácsony törölve! József mindent bevallott!
  • Woody Allen: Már hetedik éve, hogy anyósom átjön karácsonykor. Idén újítunk. Beengedjük.
  • Parti Nagy Lajos: Karácsonykor könnyű szeretni, de mi van azzal sok hétfő reggellel?
  • Müller Péter: Csak annak nem fáj semmi, aki nem szeret. A közönynek nincsenek idegvégződései.
A plázákban november elejétől karácsonyig nyomatják a giccses karácsonyi dalokat, de bevallom, hogy van közöttük egy, amit nagyon szeretek, a Drivin' home for Xmas. Mindig elképzelek egy kamionost, aki letudva az utolsó fuvart, a szakadó hóesésben hazafelé tart, hogy az ünnepet a családjával töltse. Mert karácsonykor mindenki úton van hazafelé.

---

2023. január 18., szerda

A legendás tizenegy

 

Tamás Gáspár Miklós halála kapcsán jutott eszembe az SZDSZ legendás Tudjuk-Merjük-Tesszük plakátja a rendszerváltás hajnaláról, melyről az SZDSZ  11 politikusa tekintett ránk, köztük TGM-mel.

Fura, változatos életutat tudhatnak maguk mögött az azóta eltelt 33 esztendőben, ráadásul van köztük néhány, mellyel valamilyen módon kapcsolatba kerültem. Bevallom őszintén, többségükről a rendszerváltásig semmit sem tudtam. Haladjunk a képen balról jobbra:

1. Mécs Imre

Annak ellenére nem hallottam róla a rendszerváltozás előtt, hogy a 11 politikus közül ő az egyetlen, akit 56-os tevékenysége miatt halálra ítéltek. Ő az, aki az SZDSZ-ből 2006-ban az MSZP felé vette az irányt, 2006-ban a második fordulós visszalépések miatt még a mi választókerületünkben is volt egyéni jelölt. A rendszerváltás első 20 évében volt parlamenti képviselő.
2014-ban barátaival folyamatos élőlánccal próbálták megakadályozni a német megszállási emlékmű felépítését - persze eredménytelenül. Én viszont 2015-ben kerültem vele kapcsolatba. A Steindl Imre program keretében ugyanis eltávolították a Kossuth térről a Forradalom Lángja emlékművet, amelyet még az 56-os Szövetség - melynek Mécs is tagja volt - javaslatára emeltek. Rendszeres tűntetést tartottak a Kossuth téren, hogy követelik vissza a Lángot. Én viszont pár emaillel és telefonnal kiderítettem, hol őrzik az emlékművet, és erről tájékoztattam Mécs Imrét. Az elkövetkező napokban azzal lett tele a sajtó, hogy megkerült a Láng. A láng azóta egy félreeső parkban áll, ünnepélyes meggyújtására és eloltására már nem kerül sor, sőt, 2022-ben már meg sem gyújtották, elárvulva várta a jobb időket.

2. Tölgyessy Péter

A tőlem másfél évvel fiatalabb Tölgyessy a háromoldalú tárgyalások egyik lokomotívja volt, tulajdonképpen neki köszönhettük azt a választási rendszert, ami 24 éven keresztül jó volt nekünk, míg a Fidesz át nem alakította egy alapvetően csak a nagy pártoknak kedvező egyfordulós választási rendszerré. A rendszerváltozás előtt maga is részt vett a reformközgazdászok által írt Fordulat és reform tanulmánykötet megírásában. Az első két parlamenti ciklusban az SZDSZ képviselője volt (egy darabig a párt elnöke is), második két ciklusban viszont a Fidesz képviselője volt úgy, hogy a pártnak nem volt tagja. 2006-ban kivonult a közvetlen politizálásból, de elemzéseivel a még ellenzékben lévő Fideszt támogatta, majd 2010-es újbóli hatalomra jutása után egyre inkább bírálta a Fidesz politikáját.
Kezdetben a Kossuth Rádióban heti rendszerességgel jelentek meg elemzései, amiket sohasem mulasztottam el meghallgatni, de ahogy egyre inkább elhallgattatták a bíráló hangokat, úgy vették le a műsorról Tölgyessyt is. 2016-ban már egy előadásában többek között így nyilatkozott: "A Fidesz ... nem hisz a piaci automatizmusokban vagy az uralomgyakorlás indirektebb formáiban, ...az udvari értelmiségi szerep felé tereli a véleményformálókat....A jogi normák a változékony politikai akaratnak megfelelően akár egyetlen esztendőn belül is többször megváltozhatnak".

3. Kis János

Az SZDSZ legfőbb ideológusa és első elnöke soha semmilyen egyéb politikai szerepet nem vállalt, nem volt sem országgyűlési képviselő, sem miniszter vagy államtitkár. A rendszerváltásig nem hallottam a nevéről, de távolmaradása a politikától mindig szimpatikus volt nekem. Szinte a kezdetektől a CEU professzora, és mivel a manapság a "liberális", az "SZDSZ" és a "CEU" szitokszókká váltak, a Fidelitas képes volt Kis Jánosról a 2022-es választások előtt ezt kiposztolni: „A bukott miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és emberei még mindig hatalmon vannak. Nem hiszed? Tudtad például, hogy Kis János az SZDSZ alapító tagja és első elnöke volt, és közel harminc éve tevékenykedik a CEU tanáraként? A baloldalnak csak a hatalom megszerzése számít. Emlékezzünk erre a 2022-es választáson is.”
Arra a Kis Jánosra sikerült ezt böffenteniük, akitől semmi nem állt távolabb, mint a hatalom megszerzése. Kis János is részese volt az 1988-as "júniusi csatának", amikor a Batthyány-örökmécsesnél Nagy Imre és mártírtársai mellett tüntettek és összecsaptak a rendőrökkel.
Kis János a rendőrökkel küzd, a rendőrök gyűrűjében Orbán

Azt tudtátok-e, hogy Kis János korábbi házastársa az a Hegedűs Zsuzsa szociológus volt, aki később beállt a Fidesz zsoldjába, de Orbán tusványosi fasiszta beszéde után lemondott tisztségéről, majd visszamondta a lemondását. Utána nem sokkal elhunyt.

4. Magyar Bálint

Ő is alapító tagja az SZDSZ-nek, és kétszer töltött be oktatási miniszteri posztot, először 1998-2000 1996-1998 (jav. PJ, 2023.01.29.) között, másodszor 2002-2006 között. Ez utóbbi hivatali idejét róják fel a CEU egyik fő bűnének, a miniszterelnök állítása szerint: "a ’90-es években Soros hűséges szövetségese, Magyar Bálint, a liberális-exkommunista kormány oktatási minisztere olyan szabályt hozott, amely a magyar egyetemekkel szemben indokolatlan versenyelőnyt biztosított a Soros-egyetemnek."  Az, hogy ez a mondat a miniszterelnök tolláról kikerülhetett, önmagában is botrány, hiszen a CEU-nak sohasem volt indokolatlan versenyelőnye más külföldi egyetemekkel szemben, és a lex-CEU létrehozásakor a Fidesz-kétharmad által megszavazott felsőoktatási törvény, a 2011. évi CCIV. sz. törvény volt érvényben. Egyszerűen Orbán azért gyűlöli Magyar Bálintot, mert 2013-ban írt Magyar polip. A posztkommunista maffiaállam című könyvében tűpontos látleletét adta az orbáni korrupt államkapitalizmusnak.
Magyar Bálint családilag is több ponton kapcsolódik a plakáton szereplő politikusokhoz: testvére, Magyar Fruzsina Mécs Imre felesége, a szintén SZSDSZ-es Hodosán Róza, aki korábban Demszky Gábor felesége is volt, 1993 óta Magyar Bálint felesége.

5. Szabó Miklós

Ő annyira szürke eminenciás volt az SZDSZ-ben, hogy sem munkássága, sem korai halála (2000-ben halt meg) nem tűnt fel nekem. Két ciklusban volt képviselő az országgyűlésben.

6. Pető Iván

Nyugodt, magabiztos stílusával a rendszerváltás egyik meghatározó egyénisége volt, fontos résztvevője az ellenzéki kerekasztalnak. Sohasem felejtem el a Kónya-Pető televíziós vitát, amelyben a kormánypárti Kónya Imrével a kommunista múlthoz való viszonyulásról vitatkoztak. Annak ellenére, hogy 2010-ig, vagyis öt cikluson át országgyűlési képviselő volt, az MSZP-SZDSZ koalícióval sohasem békélt meg, állami tisztséget nem töltött be. A Liberális Internacionálénak volt alelnöke (Ki nem? - kérdezné most Orbán Viktor).

7. Haraszti Miklós

Annak idején szamizdatban megjelent és betiltott Darabbér című könyve ott pihen a könyvespolcomon. A rendszerváltás hajnalán minden ilyen könyvet összevásároltam, mert ki tudja, hátha jön a visszarendeződés. Volt, amit elolvastam (pl. Kornai: Hiány, Liska: Ökonosztát), volt, amit nem.
Haraszti Miklós médiapolitikus, de manapság már nemigen hallani a hangját, 2004-től az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél dolgozott, mint sajtószabadság-felelős.
Személyesen 2019 decemberében találkoztunk az Andrássy Egyetem tükörtermében, ahol Edward Serotta 1989, az év, mikor Európa önmagára talált című fotókiállítás megnyitóján voltunk. A kiállítást az a CENTROPA alapítvány rendezte, melynek Bori lányom akkor a magyarországi ügyvezetője volt. A kelet-európai országokban lezajlódott 1989-es változások fotóinak egyikén Haraszti is feltűnik, egy másikon Orbán látható Simicskával.
Bori mellett a jobb alsó képen Konrád György és Haraszti Miklós

Bal felső sarokban Orbán és Simicska
Pont arról elegyedtünk beszélgetésbe a kiállításmegnyitón jelen lévő Haraszti Miklóssal, hogy milyen kevés fotó maradt meg Simicska Lajosról. Beszélgettünk továbbá Rajk László nem sokkal korábbi haláláról is.

8. Demszky Gábor

Demszky Gábor tevékenységével viszonylag hamar megismerkedtem, mert egy tankörtársam 1980-ban a húgát vette feleségül. Többször jártam náluk az Eszék utcában, ahol az egyik illegális stencilgép is működött, amin a szamizdat kiadványok készültek. Egyszer még együtt is síeltem Demszkyékkel, sőt, ültem abban a Trabantban, amit időnként rendőrségi Ladák üldöztek a Bocskai úton. Amikor időnként bemondta a rádió, hogy ismét letartóztatták Demszkyt (általában március 15.-e vagy október 23.-a előtt tették ezt preventív jelleggel), évődve mondtam apámnak: lesz még Demszky belügyminiszter.
Ha belügyminiszter nem is lett, de Kamermayer Károly után ő volt Budapest második leghosszabb ideig, 20 évig regnáló polgármestere. Budapest népe ötször választotta meg erre a posztra (1990-ben még a közgyűlés, de a következő ciklusokban már közvetlenül a fővárosiak). 2006-ban, már az őszödi beszéd kiszivárgása után is tudott nyerni Tarlóssal szemben.

9. Tamás Gáspár Miklós

TGM-ről, most, halála kapcsán nagyon sok méltatás jelent meg, még Orbán is meleg szavakkal emlékezett meg róla, pedig az utolsó évtizedben kapott a filozófustól hideget-meleget. Ennek az az egyszerű oka, hogy arról a már említett 1988-as júniusi csatáról Orbán Viktorral együtt vitte el a rendőrség. Bár erdélyi, kolozsvári családból származik, a rendszerváltás idején ott virított az egyik Zrínyi utcai ház falán a felirat: Tamás Gáspár, Izrael visszavár (akkoriban mindenkit lezsidóztak, aki SZDSZ-es volt). Ő már fél évvel az első szabad választások előtt bekerült a parlamentbe, mert akkor még érvényben volt a képviselők visszahívhatóságának lehetősége, és ezt a rendszerváltás hajnalán néhány kurucos választókerületben meg is tettek. TGM beszámolója szerint amikor először lépett be a Parlamentbe, egy őr megpróbálta útját állni, de ő férfiasan kezet fogott vele, majd tovább haladt.
Ha valahol megjelent TGM-től írás, azt szívesen elolvastam, és nagy élvezettel hallgattam a Bolgár Györggyel a Klubrádióban folytatott beszélgetéseit. TGM nézetei az utóbbi időben már nagyon radikálisak voltak, például szerinte a világturizmust és a sport-világversenyeket a klímakatasztrófa elkerülése érdekében haladéktalanul le kellene állítani.

10. Kőszeg Ferenc

Kőszeg Ferencet is nagyon régről ismerem, mert egyik volt kolleganőm baráti köréhez tartozott, és egyszer eljött az akkor 12 év körüli kislányával egy, a cégem által a visegrádi jurtatáborba szervezett kétnapos kirándulásra. Együtt énekelte velünk a tábortűznél a Ha én rózsa volnék című Bródy-dalt.
A Magyar Helsinki Bizottság nevű civil egyesület alapítója és elnöke volt. Ez a jogvédő szervezet fontos szerepet játszik a menekültek, fogva tartottak jogvédelmében, a tisztességes eljáráshoz való jog illetve a rendőri tevékenységek ellenőrzésében.
A Magyar Helsinki Bizottságot ugyanúgy külföldről támogatott NGO-nak nyilvánították, mint az Amnesty-t vagy a Transparency-t egy 2017-ben elfogadott törvényben, amit uniós nyomásra végül visszavontak.

11. Rajk László

A legendás tizenegy harmadik halottja Rajk László (2019-ben hetvenévesen halt meg). A koncepciós perben halálra ítélt politikus fia ugyanúgy snagovi gyerek, mint Vásárhelyi Mária szociológus, Donáth László evangélikus lelkész vagy a két éve elhunyt Hankiss Ágnes (Vitézy Dávid édesanyja, Orbán Viktor nagynénje): a forradalom bukása után a jugoszláv követségről szüleikkel együtt a romániai Snagovba vitték őket házi őrizetbe Nagy Imrével együtt.
Édesanyjával, Rajk Júliával édesapám egyik Győrffy-kollégista rendezvényén találkoztam. Rajk László építészként fontos szervezője volt az Iparterv avantgárd képzőművészeti kiállításainak, melyet Aczélék kezdetben tűrtek, később tiltottak. Látványtervezőként Rajknak köszönhetjük a Nagy Imre újratemetés díszletét, a Lehel téri csarnokot, második Oscar-díjas filmünk, a Saul fia látványterveit, egy, a veszprémi közgyűlés által elfogadott és kifizetett, ám az új fideszes polgármester által fölállítani nem engedett 56-os emlékművet, és még oly sok mindent.
Nagy Imre újratemetése a Hősök terén

A 11 rendszerváltó politikus neve, akárcsak a "liberális" szó és a Szabad Demokraták Szövetsége, mint rendszerváltó párt mára mind szitokszavakká váltak, de TGM halála kapcsán ne feledkezzünk meg róluk sem, amikor Orbán Viktor magát utcai harcosnak nevezve védi a magyar demokráciát.

PS 2023.01.19.
Nem gondoltam, hogy fél nappal posztom megjelenése után Mécs Imre haláláról értesülök. Nyugodjon békében. "Szabadság nélkül nem lehet élni".

2023. január 16., hétfő

97 %

Nem tudom észrevettétek-e, hogy a nemzeti konzultációk eredményét mindig napra pontosan egy hónappal a konzultáció lezárása után teszik közzé. Nyilván folyamatos a feldolgozás, tehát elvileg már december 16.-án megvolt az eredmény. Lehet, hogy úgy csinálnak, mint a televíziós tehetségkutató műsorokban, ahol a továbbjutó nevét egy-két perces idegtépő zene és villódzó fények után mondják csak meg.

De lehet, hogy csak nem akarták, hogy bezavarjon a 9. szankciós csomag december 16.-ai kihirdetésének, melyet természetesen hazánk ugyanúgy megszavazott, mint az előző nyolcat. Talán pont emiatt hosszabbították meg a beadási határidőt is, bár ezt már a korábbi nemzeti konzultációknál is megtették. A mi háztartásunk most öt konzultációs kérdőívet kapott, hiszen már Petra is nagykorú és mindhárom lányom még hozzánk van bejelentve.

Akárcsak korábban, most is kb. 1,4 millióan válaszoltak a kérdésekre, ami a szavazásra jogosult lakosság mindössze 17 %-a (egyhatoda), vagyis csak a legmegveszekedettebb Fidesz-hívők kaphatók egy ilyen förmedvény kitöltésére. Az is érdekes, hogy mindössze 16 %-uk vállalkozott az online kitöltésre, pedig Orbán Viktor is egy tableten töltötte ki és a válaszát sem nagyon titkolta:


Erre két magyarázat is lehetséges:
  • A válaszadók a kevésbé iskolázott, szegényebb néprétegből kerültek ki, akik nem rendelkeznek internettel;
  • Csak kevesen merték vállalni az online válasszal együtt járó digitális lábnyomot a teljesen anonim postai visszaküldéssel szemben.
Érdekes, hogy a korábbi nemzeti konzultációkkal szemben az egyes kérdésekre adott válaszok %-os eltérése csak minimális volt, a "nem"-ek aránya 96.3 és 97.6 % között szórt. Ez egyébként jól visszatükrözi a lakosság félelmeit is. Az orosz turizmus elmaradásáért talán csak a vendéglősöknek és szállodásoknak fáj a szívük. Bár ezek már nem az átkosbéli vodka- és Krasznaja Moszkva-illatú turistacsoportok, hanem dúsgazdag orosz oligarchák, akik komplett településeket (pl. Hévíz) birtokolnak Magyarországon. Viszont az energia- és élelmiszerárakkal sikerült besz@ratni az egyszerűbb embereket, elhitetni velük, hogy a szankciók miatt nálunk a legmagasabbak az élelmiszerárak egész Európában. Még az egyébként általában az atomenergiától idegenkedő emberek is úgy érzik, baj lehet a nukleáris berendezésekre kivetett szankciókból.

Persze az egyszerű emberek nem tudják - a kormánysajtó pedig nem írja - hogy az Európai Tanács által egyhangú döntéssel meghozott szankciós csomagokat milyen hosszadalmas egyeztető munka előzi meg, hogy az egyetlen tagország érdekeit se sértse. Pont ezért szavaztuk meg valamennyit. Ez a sziszifuszi egyeztetés az, ami teljesen idegen a magyar kormánytól, lásd az egyetemi kuratóriumok tavalyi lóhalálában való létrehozását, ahol nem az alapítványi formával van baj, hanem a kuratóriumok teljes kormánypártiságával, leválthatatlanságával és túlhatalmával. Meg is lett az eredménye, az EU ezeket az egyetemeket kizárja az Erasmus hallgatói és a Horizont kutató ösztöndíjakból (szerencsére Petra egyetemét, az ELTE-t még nem szervezték alapítványba). Valahogy erről az egyetemi átszervezésről nem volt nemzeti konzultáció.

Aki volt katona, tudja, hogy egy katonának sohasem szabad pihennie, mindig ki kell találni számára valami feladatot. Különben ki tudja, milyen gondolatok fordulnak meg a fejében. Na, pont ez a helyzet a Fidesz-szavazóval: gender-népszavazás, szankciós konzultáció, vagy valami egyéb, csak legyen mivel elterelni a figyelmét. Mert a kétszámjegyű inflációt és a növekvő államadósságot muszáj valamire ráfogni, erre jók az elhibázott brüsszeli szankciók.

Ez a nemzeti konzultáció is több mint 10 milliárd forintba került, és nagy kérdés, hogy "eredménye" milyen intézkedési kötelezettséget ró a kormányra. Brüsszelben kezdeményezik a megszavazott szankciók visszavonását? Vissza a babaruhát? Vagy hogyan?

A nemzeti konzultáció nem demokratikus vélemény-gyűjtés hanem populista félrevezetés!

2023. január 14., szombat

A gépház közleménye

 A 2011 előtti családi videóinkat viszonylag gyenge felbontásban .flv kiterjesztéssel egy weboldalon gyűjtöttem. Mivel ezek a videók az eredeti formájukban nem elérhetőek, ezért hasonló felbontásban ennek a bloggeroldalnak egy új lapjára gyűjtöttem őket össze.

Az oldal a lap oldalsávján megjelenő linkekből nyitható meg.

Az alábbi videókat tartalmazza:

  • Orsi egy kiállításmegnyitón hegedül egy trióban
  • Bori 2006 tavaszán zenés torna évvégi bemutatón
  • Petra 2006 nyarán horvátországi szállodai szobánkban
  • Orsiék Erzsébet-napi előadása Novák Péterrel 2006. novemberében
  • Segesvár 2007. augusztusában
  • Bori Tai Chi gyakorlata 2007. szeptemberében
  • Petra és Kati báboznak 2008. januárjában
  • Bori a zeneiskola zenekarában csellózik 2008. májusában a Zeneakadémián
  • Bori Tai Chi gyakorlatot mutat be karddal 2008 tavaszán
  • Csónakázás a Göbén (Tisza-tó) 2008 nyarán
  • Orsiék osztálytánca 2008. novemberében az Erzsébet-napi gálán
  • Petra sífarsangja 2009 tavaszán
  • 2009 decemberében egy Parti Nagy Lajos-mesét olvasok fel a járvány elleni védekezésről
  • Bori keringője 2010. januárjában a szalagavató bálon
  • Részlet Bori 18. születésnapjára készült filmből 2010. májusában

    A Facebookra feltöltött videóimat 2011-től továbbra is itt találhatjátok.


    2023. január 13., péntek

    So long, Pismány

     



    A fenti két fotó között nagyjából 55 év telt el. Mindkettő szentendrei telkünk kapujánál készült, mindkettőn én vagyok, a második képen utoljára zárom be Óvári úr, a lakatos által készített kaput, melyet egy Dunabogdányból hozatott 19. századi sváb népi barokk kőkapuba sikerült beleépítenie.

    Igen, apám kőmániás, kőfetisiszta volt, és ezt a tulajdonságát Bori lányom örökölte, aki nem bírta otthagyni azt a gótikus kődíszt, amit állítólag a Mátyás templom renoválásakor akartak kidobni, de apám elhozta a szentendrei kertjébe, Bori pedig a telek eladásakor magával vitte.

    Bori a kődísszel

    Szóval eladtuk Szentendrét, amit a szüleim úgy szerettek. A Pismány-hegy oldalában lévő kiöregedőben lévő gyümölcsöst 1962-ben parcellázták fel nagyjából 1000 négyzetméteres telkekre. A mi telkünkön, ha jól emlékszem, 2 öreg mandulafa volt. Az egész terület rettenetesen köves, feltöretlen ugar volt, melyet apám felszántatott majd feltárcsáztatott. Először fokhagymát ültettünk bele, de gyakorlatilag semmi sem kelt ki belőle.

    A '60-as évek második felére a telek körbe lett kerítve (még mindig az eredeti betonoszlopok és sodronyok veszik körbe), egy méhészkunyhót is telepített rá apám, és felállította a fenti fotókon látható kőkaput. Anyám virágokat, apám pedig gyümölcsfákat telepített, de közben folyamatosan ment a kőkitermelés, mellyel a lejtős területen az alsó és felső szomszéd felé is partfalat építettünk, illetve egy középső partfal, mint sziklakert is épült, így alakult ki a kert jelenlegi teraszos jellege. Mi, gyerekek is hordtuk a követ, egy vödör kőért 10 fillért kaptunk.

    Apám a terület fennmaradt részét földieperrel ültette be, amikor jött a szezon, hetente kétszer is ki kellett járnunk epret szedni. De a kijárás sem volt olyan egyszerű. Kezdetben a HÉV-állomástól a busz csak a Duna-parton járt, onnan kellett felsétálni egy jó 25 perces sétával. Természetesen kertünk előtt csak kövesút ment, a vizet pár házzal arrébb egy 70 m mély kútból hoztuk. Később a busz már feljött a hegyre egy darabig és egy közeli vezetékes közkútból is lehetett vizet hozni.

    Édesanyámmal a virágok között valamikor 1969-ben

    A vezetékes víz bevezetésére apám a szomszédokkal egy ivóvíz-szövetkezetet alakított, lényegében önerős módon lett vezetékes vizünk. Később lett villany is. De állandó kőház alig volt a hegyen, a közelünkben legközelebb egy háború előtt miniszteri tanácsosi funkciót betöltő férfi lakott a feleségével. Nagyhangú, bőbeszédű ember volt, akit még a '80-as évek elején is láttam kertjében szedett virágot árulni a Kossuth téri metróállomáson. Az emberek többsége anyagi képességeinek megfelelő vityillót próbált felhúzni. Ezek közül az első generációs vityillók közül az utcánkban már csak egy maradt meg. Tulajdonosa évtizedek óta nem jár a telkére, az egész olyan, mint Csipkerózsika vára.

    A '70-es évek közepére gondolta úgy apám, hogy mostmár egy állandóbb jellegű kőházat kéne építeni. De megint úrrá lett rajta a kőmánia, és elhatározta, hogy házát ugyanabból a sóskúti kőből építteti, amiből a Parlament is épült. (Annak idején én is jártam apámmal a sóskúti kőbányában, és idén decemberben megint elkirándultunk arrafelé).

    A sóskúti kőből épült ház

    A kőbányánál

    A tető ácsolata az Őrségből hozatott fából készült, a belső lépcsőt és egyéb fából készült dolgokat (kecskelábú asztal, saroklóca) Balogh Dezső erdélyi asztalos mester készítette.

    Apám 85. születésnapját ünnepeljük a kertben (2006.)

    Sok összejövetel színhelye volt a kert: apám egykori kollégiumi barátai, a család, az én barátaim egy-egy tarokkpartira. Addigra már nagy szőlőlugast telepített apám, nagyon sokfajta szőlőből, volt benne csemegeszőlő és borszőlő vegyesen, minden ősszel ment a borkészítés.

    Gyerekeink minden nyáron töltöttek egy-két hetet nagyszüleikkel a szentendrei kertben. Mivel a teraszról elképesztő a kilátás, sokszor néztünk innen az augusztus 20.-i tűzijátékot is.

    A kilátás, ami végül eladta a telket

    1985-ben készítettem szüleimről egy képet a ház előtt a naspolyafa alatt a padon. Apám 64 volt akkor, anyám 56. Aztán megismételtem a fotót 2020-ban ugyanazon a helyen, amikor én voltam 64.

    Időgép: 1985, 2020

    2010 után már apám sokat betegeskedett egyre ritkábban járt ki. 2013-ban anyám magára maradt a kerttel, de továbbra is gondozta a virágait. A szőlőt megritkítottuk, és rendszeresen igénybe vette egy kertész illetve egy erdélyi rokon lány segítségét. Ez az utolsó fénykép édesanyámról Szentendrén:

    Anyám 2020-ban

    Anyám halála után nővéremmel sokat morfondíroztunk, mi legyen a telekkel. Igazából Borit foglalkoztatta leginkább, 2021-ben és '22-ben is kint töltött néhány hetet, de rájött, hogy ez túl nagy falat neki, ezért tavaly nyár végén meghirdettük eladásra.

    Mivel kiderült, hogy 2021 nyarán a szentendrei önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el a területre, nem volt túl sok érdeklődő, azok is sokallták az árat. Ezért télire meg sem hosszabbítottuk a hirdetést, de a kerítésre kitett tábla alapján december elején jelentkezett egy cég ügyvezetője, hogy ők megvennék a telket. Nem is sokat alkudott, így aztán még karácsony előtt megkötöttük a szerződést, és ezen a héten megtörtént a birtokbaadás is. Az utolsó hétvégén még kint voltunk egy páran a családból, hogy a személyes tárgyakat összeszedjük.

    Legnagyobb lányom, nővérem, anyám unokatestvére és én

    Utolsó ebéd a teraszon

    Nővéremmel a teraszon

    Viszlát szentendrei kert!


    2023. január 7., szombat

    Magyar koronás fők

    Tavaly volt az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója. A neves évfordulóra a Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki, az MTVA pedig egy hatrészes televíziós sorozatban mutatta be a történelmi eseményt. 

    Egy általános iskolás tanulmányai során általában háromszor találkozik II. András királyunk nevével. Történelemórán megtanulja az Aranybullát, vagyis a nemesség jogait rögzítő okiratot, melyet írott alkotmányunk egyik ősforrásának tekintünk, aztán irodalomórán megismerkedik Katona József Bánk bánjával, végül pedig énekórán ugyanennek a témának operaváltozatát is megtanulhatja. Egy átlagos tanulónak nem is biztos, hogy feltűnik: ugyanarról az Árpád-házi királyról van szó.

    Nemzeti drámánk és nemzeti operáink (mert ugyanez elmondható a Hunyadi Lászlóról is) egy olyan nemzeti gondolatot próbál egy 800 (akkor 600) illetve 600 (akkor 400) évvel korábbi történelmi eseményen keresztül megmutatni, amely nemzeti gondolat az adott korban még egyáltalán nem létezett. A moralizáló Bánk jobbágyai sanyarú helyzetét és saját becsületét kéri számon Gertrudis királynén, akihez fegyvertelenül megy be, de a gonosz királyné nem átall egy tőrrel rátámadni, amit Bánk kicsavar a kezéből és leszúrja a gaz meránit. (Anekdota: egyszer az operaházi kellékes elfelejtette a díszletbe bekészíteni a tőrt, így a Gertrúdot alakító énekes kénytelen volt elkezdeni Bánkot fojtogatni, aki aztán őt jól visszafojtogatta).

    Bánk nagyáriája, a Hazám, hazám egyik legméltóságteljesebb hazafias dalunk, nem lehet olyan állami operaházi díszelőadás vagy Mága-show, ahol az ária fel nem csendül. Jól emlékszem egy 1968. március 15.-ei előadásra (12 éves voltam akkor és énektanárunknak, ki egyben osztályfőnökünk is volt sikerült jegyet szereznie rá). Simándynak háromszor is el kellett énekelnie az áriát. Nem véletlen, hogy Tóth Krisztina, a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával kitüntetett, József Attila-díjas költőnk a dal egy parafrázisát, egy roncs-változatát írta meg 2012-ben: Bánk, magában. Én pedig nem tudtam megállni, hogy a verset megpróbáljam az eredeti Erkel dal kicsit kicsavart dallamára elénekelni.

     

    Aztán az ember Pilisszentkereszten kirándul, és ezt az emléktáblát találja a falu templomának falán:

    IV. Béla és Szent Erzsébet édesanyja ugyanaz a Gertrudis, kinek meráni rokonsága a király távollétében basáskodott a magyarokon? Hogy is van ez?

    Sokan valószínűleg ezt az "aha"-élményt élhették át az MTVA sorozata láttán, amely meglehetősen primitívre sikeredett. Akik még visszaemlékeznek a '60-as, '70-es évek Iskolatévéjére, azok emlékezhetnek a történelemórákra, mely pontosan olyan szerkezetű volt: a tanárok elmondták a sztorit, melyből egy-két jelenetet színészek eljátszottak. Na, pont ilyen volt az MTVA szuperprodukciója is: statikusan, freskószerűen beállított jelenetek, melyek közben narrátor magyaráz, de ezt ötpercenként megszakítják a történészek fejtegetései. pl. ül a birkabőrrel letakart trónuson a király, mellette a királyné, előttük a kis Erzsébet, jön a türingiai követ, hogy vinné a lányt menyasszonynak, a kislány sír, Gertrudis sír, de aztán a kislány elmegy a követtel. Hiteles jelenet, nem? Gertrudis meggyilkolásakor a narrátor szükségesnek tartja elmondani, hogy a királyi család elleni merénylet idegen a "magyar néplélektől", de az elkövetők a Délvidékről származó főurak voltak. Vagy mikor II. András bátyja, Imre király özvegye a gyermekkirállyal és a koronával menekül az országból (szakadó esőben nyitott szekéren, anyám, borogass!), elfelejtik megemlíteni, hogy a szószegő András fenyegetése elől kell elmenekülniük.

    András király a nemesekkel - kik, míg királyuk a Szentföldön harcolt, feldúlták az országot - egy lejtős, füves mezőn közli, hogy törvényt alkot, de a nemesek közlik vele, hogy csak akkor fogadják el, ha belekerül az ellenállási záradék.

    Nyilvánvaló, hogy a sorozat II. Andrást egy olyan törvényalkotó bölcs királynak próbálja bemutatni, aki Orbán példaképe, és az Aranybulla mintájára készült "gránitszilárdságú" Alaptörvényünk. Nem mindenki osztja azt az András-képet, amit a sorozat próbál sugallni, a "Töketlen történelem" című filmsorozat ide vonatkozó epizódja egy egészen másmilyen II. Andrást mutat be:

     

    De azért Orbán politikája sokban hasonlít II Andráséra:

    • Hű embereinek birtokokat adományozott;
    • Vámszedési jogokat adományozott el;
    • Rendkívüli adókat vetett ki;
    • Bíráskodás és adóbehajtás jogának odaadása a birtokadományokkal együtt.

    Az 1222-ben hét eredeti példányban kiadott Aranybulla (mára egy példány sem maradt belőle) is pont annyira lett ércnél maradandóbb, mint Orbán Alaptörvénye:

    • 1224-ben kiadta az Andreanumot, a szebeni szászok jogainak rendezésére;
    • 1231-ben az Aranybulla egyházra vonatkozó rendelkezéseit felülvizsgálták;
    • 1232-ben a Kehidai Egyezmény szerint a Zala vármegyei szerviensek felett a maguk által választott szolgabírók bíráskodhatnak (nemesi vármegye)
    • Az 1233-ban kiadott Beregi Egyezmény kimondta az egyház adómentességét és a sókereskedelemhez való jogát;

    Tegnap egy mintegy 150 évvel később, az Anjou időkben játszódó történelmi bohózatot néztük meg a neten, Székely Csaba Mária országa című darabját. Székely Csaba erdélyi szerző fontos kortárs drámaíró, korábban a Semmit se bánok és a 10 című színdarabját láttuk. Székely, aki Orbánt igazi shakespeare-i hősnek látja, ebben a bohózatában is tesz egy-két utalást a mai Magyarországra, amit tovább erősít Alföldi Róbert rendezése.

    Nagy Lajos halála után hasonló állandó trónviszályok jellemezték országunkat, mint korábban és később is végig a történelmünkön, pedig már jó kis Aranybullánk is volt. Az egyes főnemesi csoportok szinte castingolták az uralkodókat a trónra, így nagy Lajos fiúsított lánya, Mária király (az okiratok rex-ként, nem pedig a kizárólag a királynékra alkalmazott regina-ként említik) mellett lehetséges jelölt még Lajos, a francia király öccse, illetve Károly nápolyi király, aki vagy 50 napot el is töltött a magyar trónuson, elnyerve így a minden idők legrövidebb ideig uralkodó magyar király címét, hogy aztán sok-sok kaland (Mária és anyja, Erzsébet bebörtönzése, Erzsébet megfojtása majd Mária szerencsétlen lovasbalesete) után Mária férje Luxemburgi Zsigmond pedig a leghosszabb ideig uralkodó (50 évig, egy évvel tovább, mint Ferencjóska!) magyar király lehessen.

    Tanulság a sok koronás főből? Lehet hogy csak annyi, hogy a hatalomvágy, az ármány, a pártütés és a hitszegés mit sem változik a történelem során. Még akkor sem, ha jelenlegi rendszerek egy-egy múltbéli történés kiragadásával és koncepciózus beállításával éppen saját rendszerüket próbálják igazolni (Ebben a műfajban kedvencem az Orbán által megteremtett, a szovjet megszállókkal kompromisszumot és békét kereső pesti srácok mítosza).

    2023. január 3., kedd

    Mikor érnek véget az ünnepek?

    Abban mindenki egyetért, hogy a fogyasztói társadalmakban nem az első adventi gyertya meggyújtásával kezdődik az advent, hanem amikor a plázákban először felcsendül egy karácsonyi dal, vagy amikor először jelenik meg egy black friday hirdetés. Na de mikor érnek véget az ünnepek?

    • Amikor elfogy az utolsó adag töltöttkáposzta és utolsó morzsa bejgli?
    • Amikor újév hajnalán eldurran az utolsó petárda is?
    • Amikor lekerül a bejárati ajtóról az adventi kopogtató és az erkélyen kihunynak a karácsonyi fények?
    • Vízkereszt vagy háromkirályok napján?
    • Amikor a karácsonyfát díszeitől megfosztva ledobjuk hatodik emeleten lévő lakótelepi lakásunk erkélyéről?
    • Amikor visszacseréltük az utolsó nekünk nem tetsző vagy hibás karácsonyi ajándékot?
    Nem, kedves olvasóim. Az ünnepek azon a napon érnek véget, amikor a futárszolgálatok végre kiszállítják az utolsó - egyébként még idejében megrendelt - karácsonyi ajándékot. Ez a nap számomra a mai napon jött el.

    A december 12.-én megrendelt terméket 15.-re igazolta vissza az Emag.

    Katt a nagyobb képért

    December 16-án aztán küldtek egy emailt a következő tartalommal:

    "Kedves Vásárlónk!

    Tudjuk, hogy már nagyon várod rendelésed minden tételének érkezését.
    Úgy látjuk, hogy a csomagod összekészítését követően valahol megcsúszott a szállítási folyamatban, így a kézbesítése elhúzódhat.

    Ne aggódj! Tapasztalataink szerint a késés akár már a mai napon vagy 3 munkanapon belül megoldódik és már birtokba is veheted a vágyott terméket."

    Természetesen a termék 19.-én nem érkezett meg, ezért 20.-án és 22.-én is megreklamáltam az Emagnál. Automatikus válaszüzenetükben csak ennyi szerepelt:

    "Üdvözlünk!
    ​Köszönjük, hogy megkerested ügyfélszolgálatunkat! Kérdésed 26826237 számon rögzítettük.
    Amennyiben a beküldött kérdéshez/panaszhoz szeretnél dokumentumot/képeket is csatolni, úgy kérünk, azt erre a levélre válaszolva tedd meg.

    Szeretnénk értesíteni, hogy a nagyszámú megkeresések következtében a feldolgozási idő meghosszabbodhat. Kérjük, hogy ugyanarra a problémára vonatkozó kérdésed ne küldd el még egyszer, mivel ez késlelteti a válaszadásunkat.
    Ügyintézőnk hamarosan válaszolni fog a leveledre vagy felveszi veled telefonon a kapcsolatot."

    Eljött a szenteste, e nélkül az ajándék nélkül is nagyon meghitten ünnepeltünk, aztán sor került az évbúcsúztató túrára, és már el is feledkeztem erről a rendelésről. Ma jött meg a Sameday futárszolgálat Viber-üzenete, hogy a megadott csomagautomatából átvehetem a csomagomat.

    Katt a nagyobb képért

    Katt a nagyobb képért

    Köszönjük a webshopoknak és futárszolgálatoknak, hogy végre leszoktatnak bennünket a karácsony előtti konzumálódásról!


    2023. január 2., hétfő

    7x17x17=2023

    Apám babonás ember volt, és nagyon félt a két kaszástól, vagyis minden olyan számtól, melyben két 7-es szerepelt. Végigrettegte 1977-et, de 1998-at is (abban az évben töltötte a 77-et). Mit mondana most szegény, hogy 2023-ban mennyi 7-es van: a számjegyeinek az összege 7, törzstényezős felbontásában is három 7-es van.

    Szerencsére én nem örököltem a 7-es babonát, de hiszek a számmisztikában, ezért remélem, hogy jó év áll előttünk. Az évkezdés mindenesetre megint egy baráti társaságban eltöltött túrázós évbúcsúztatóval kezdődött. Ezúttal az Aggteleki Karszt-hegységben, a szögligeti Szalamandra Házban töltöttünk el három napot egy nagyobb, több mint 40 fős társaságban: 29.-én este érkeztünk és 1.-én délután utaztunk haza. Első este vacsira még az itthonról vitt töltöttkáposzta volt, de utána már közös kajálások voltak: palócleves, csirkepörkölt, éjfél után virsli és újév délben lencsefőzelék csülökkel.

    Na és a túrák! 30.-án az Esztramos hegyet jártuk be szó szerint kívül-belül. Az Bódvarákó melletti bányahegyet ugyanis belülről is és külszíni fejtéssel is bányászták: vasércet és mészkövet termeltek ki a hegyből. Így bukkantak rá a Rákóczi-cseppkőbarlangra: egyszerűen belefúrtak. Szerencsére a bányászattal az egész hegyen felhagytak már, így a barlang előre bejelentett csoportoknak látogatható, és a kőfejtésekre vasalt utakat, ún. via ferrata-kat építettek ki a kalandot kedvelőknek.

    Különleges cseppkőképződmény

    Mesterséges alagút a hegyben

    Külszíni fejtések maradványa

    A "gyerekcsapat"

    Elhagyott osztályozó üzem

    Az Esztramostól gyalog sétáltunk haza Bódvaszilason keresztül, és még épp sötétedés előtt értünk haza.

    A bódvaszilasi Művészetek Magtára

    31.-én felkapaszkodtunk a közeli Szádvárra, amiről nem is gondoltam, hogy ekkora nagy, hogy alsó vára így beleépült a sziklába. Kár, hogy a köd miatt a kilátásban nemigen gyönyörködhettünk.






    Felkerestük a szlovák határhoz közeli elhagyott lengyel falut, Derenket, melyből már csak a temető, egy kápolna és az egykori iskolaépület, valamint egy romos ház van meg, de a Lengyel-Magyar Baráti Társaság nagyon szépen rendben tartja a környéket. Kicsit még a szlovák oldalra is átsétáltunk.

    Nagy-Magyarország, kettős kereszt
    és fordított nemzeti szalag a határ
    innenső oldalán

    A szlovák-magyar határnál

    Derenk régi temetője...

    ...és a kápolna
    A hazaút során még a hidegkúti pihenő és a Ménes-tó mellett is elhaladtunk.


    31.-én este vacsi után, de még a buli előtt a már lassan hagyományosnak nevezhető vicces vetélkedőre került sor, ahol Pálék voltak a játékmesterek, és megint a gargalizálós feladat volt a legnépszerűbb. Ezt követte éjfélig a tánc, koccintás, tűzijáték, virsli, majd buli kivilágos-kivirradatig (a fiatalok fél hatig bírták).

    A játékmesterek

    2023 csillagszóróval felírva

    Buli

    Újév napján - a késői ébredés és a lencse között még egy könnyű túra várt bennünket: a Paska-bükk csúcson keresztül lesétáltunk Szögligetre, majd a közúton vissza. A vendégház kéményében baglyot, az erdőben öt hímből álló gímszarvas-csapatot láttunk. Négy óra körül indultunk haza, Miskolcig sűrű ködfoltokkal nehezített úton.


    Idén is készült újévi vers, amit még idejében megosztottam közösségi oldalakon, de itt is közzéteszem. A korábbi évek verseit összegyűjtve itt olvashatjátok.

    Szilveszterkor, éjfél tájba'
    A Pál család ezt kívánja:
    Szebb idők jöjjenek végre,
    Legyen minden bajnak vége!
    Egészségből jó sok legyen,
    Boldogságból meg végtelen!
    Jó barátok közt legyetek,
    Szeressük egymást, gyerekek!
    Szerencsétek legyen bőven
    Egy vidámabb esztendőben!