Lovakrul

A múlt héten egy olyan hír borzolta a közvéleményt, amely leginkább csak uborkaszezonban szokott érdeklődést kelteni. A brit Daily Mail című bulvárlap megírta ugyanis, hogy Magyar Péterék visszakövetelik azt a két lipicai lovat, amelyet a magyar kormány képviseletében Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter koronázási ajándékként adományozott III. Károlynak. A két paripa:

Incitato XVIII-3 – „Iveco”, 2016-os születésű herélt
Neapolitano XXVII-44 – „Nelson”, 2018-as születésű herélt.

A Védvonalhoz tartozó szócsövek azonnal fújni kezdték, milyen bunkó a Tisza-kormány, hogy ilyen otrombaságra vetemedik. Egy napnak kellett eltelnie, hogy Az Agrár- és Élelmiszergazdálkodásért Felelős Minisztérium egy FB-közleményben tudassa, hogy itt valójában egy kölcsönszerződésről van szó, melynek felülvizsgálatával kapcsolatban írtak levelet a a Royal Mewsnek, melyben "pontatlanul fogalmaztak", de azóta már tisztázták az ügyet, és a lovak természetesen maradhatnak Nagy-Britanniában.

Elkezdtem faggatni a ChatGPT-t, hogy akkor most ajándékozásról vagy kölcsönzésről volt-e szó, de MI-barátom nem talált utalást a kölcsönzésre, minden korabeli forrás ajándékozásról beszélt. De volt itt még egy érdekesség: a Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy nagyon értékes tenyészállatok kerültek elajándékozásra, amiket az ajándékozás előtt az egyesület tudta nélkül heréltek ki.

Nagy-Britanniában védik a lótenyésztés génállományát, ezért valószínűleg tenyészállat nem kerülhet be az országba, ezért kellett herélt lovakat ajándékozni. De valószínűleg az élő állat bevitele még így is olyan komplikált, hogy inkább a kölcsönügyletet választották, mint a tulajdonjog átruházását.

Pár nap múlva a kormány egy újabb közleményt adott ki, ezúttal a kormany.hu-n, amelyben újabb tények kerültek napvilágra:

• Az eredeti elképzelés egy lipicai négyesfogat, díszhintó és díszszerszám átadása volt, ez azonban végül nem valósult meg. 2024-ben a két ló ugyanis nem ajándékként, hanem kölcsönadási megállapodás alapján, kipróbálás céljából került a Royal Mewshez. A lovak tulajdonjoga mindvégig a Magyar Államnál maradt.
• Az Állami Ménesgazdaság által kiküldött, félreérthető levelet követően a miniszteri biztos újabb megkeresésben kifejezetten elnézést kért a pontatlan megfogalmazásért, és egyértelműsítette, hogy nem a lovak visszahozatala a cél, hanem a lovak további hasznosításáról kívánnak konstruktív párbeszédet folytatni a brit féllel.
• A két ló jogilag nem került a brit király tulajdonába. Az ajándékozás nem valósult meg, a lovak állami tulajdonban maradtak, és a ténylegesen megvalósult konstrukció kölcsönadás volt.
• A magyar kormány célja egyértelmű: Nelson és Iveco maradjon a brit királyi udvarban, és azon dolgoznak, hogy az ajándékozás valóban ajándékozás legyen (jogi értelemben is).

Én azon sem lepődtem volna meg, ha a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság továbbra is elszámolta volna a két ló tartási költségeit, de ezt csak az én rossz májam mondatja.

Az Orbán-kormánynak nem ez volt az első lóadományozása. Orbán Viktor 2023 decemberében, Erdoğan budapesti látogatása során egy nóniusz mént adományozott a török államfőnek. A Főúr névre hallgató mén a Mezőhegyesi Ménesbirtokról származott, de eltérően a III. Károlynak adományozott lipicaiaktól ez kifejezetten tenyésztési célra került Törökországba (úgy látszik, ott nem olyan szigorú a génállomány védelme). Akkoriban Lázár János a Mezőhegyesi Ménesbirtok politikai és operatív vezetője volt, ezért azt az ügyletet ő bonyolította.

A lóadományozás azonban ebben az esetben sem volt szerencsés: Erdoğannak már volt egy nem túl szerencsés találkozása egy lóval, ami ráadásul bejárta a világsajtót, ezért joggal gondolhatott arra, hogy ez egyfajta politikai provokáció, gülenista összeesküvés volt.

Két hónappal voltunk a Hamász  2023-as terrortámadása és az azt követő Gáza elleni offenzíva után, melynek megítélésében Orbán és Erdoğan véleménye gyökeresen eltért. El is hidegült a viszonyuk, amelynek Erdoğan a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása során Orbán kijátszásával adott hangot.

Hiába vártam, hogy az Orbán-kormány bukása után a Nemzeti Vágta döntője visszakerül a budapesti Hősök terére, ahová megálmodták és ahol 15 éven keresztül (2008-tól 2022-ig) sikeresen megrendezték. Idén is Szilvásváradon kerül megrendezésre, pedig köztudott, hogy azért vitték a Vágtát Budapestről Szilvásváradra, mert:

1. Büntetni akarták a bűnös Budapestet és Karácsony Gergelyt;
2. A Szilvásváradi Lovasaréna Mészáros Lőrinc érdekeltsége.

Van még egy lovaglással kapcsolatos szívfájdalmam: az öttusából, ebből a hagyományosan katonai sportból törölték a lovaglást, amit akadályverseny váltott fel. Íme a Magyar Öttusaszövetség régi és új logója:

Az idei öttusa világbajnokságon Guzi Blanka világbajnoki címet szerzett, a párizsi olimpián aranyérmes Gulyás Michelle nem is volt a nő csapat tagja.

Valószínűleg Gulyás Michelle az utolsó olyan öttusázó egyéni olimpiai bajnokunk, aki még lovagolt is. Emlékezzünk meg az összesről:

Németh Ferenc – 1960, Róma
Török Ferenc – 1964, Tokió
Balczó András – 1972, München
Martinek János – 1988, Szöul
Vörös Zsuzsanna – 2004, Athén
Gulyás Michelle – 2024, Párizs

Az öttusával kapcsolatban az jutott eszembe, hogy nemrég újra láttam Kósa Ferenc Küldetés című filmjét, mely 50 évvel ezelőtt készült riportfilm Balczó Andrással. Az akkora már remeteként visszavonuló Balczóról azt gondoltam, hogy majd ha egyszer megbukik a Kádár-rendszer, biztosan politikai szerepet fog vállalni. Meg is jelen a Magyar Út Körök megalakulásánál, ahol kifejtette, hogy ateisták, szabadkőművesek és homoszexuálisok ne lehessenek a mozgalom tagjai (ezt a megnyilvánulását azóta úgy tartják számon, mint a rendszerváltás utáni első nyílt homofób kijelentést). Utána megint eltűnt, és csak öccse, Balczó Zoltán lett aktív jobboldali politikus. Pedig akkor, az első szabadon választott parlament megalakulásakor úgy gondoltam, hogy ez az igazi sokszínű demokrácia: Balczó egy jobboldali nemzeti mozgalomban, olimpiai csapattársa, Török Ferenc az SZDSZ-nek, a Balczóról filmet forgató Kósa Ferenc pedig az MSZP-nek a parlamenti képviselője. Sajnos a most 88 éves Balczó András visszavonultan, szellemi szabadfoglalkozásúként él, pedig vívó szakedzői és öttusa szakedzői diplomája is van. Igaz némethlászlói drámahős, egy meg nem alkuvó antik jellem.

Az én szép, okos, világjáró lányaim... meg a feleségem

Furán alakult ez a nyár. Sajnos a lágyékom bal oldalán is egy sérv alakult ki, amit meg kellett műttetni. Emiatt a túratársakkal betervezett hegyi túra az Albán-Alpokban lévő Valbona-völgyi Nemzeti Parkba részemről kútba esett, de semmiképpen nem akartam, hogy Kati és Petra is elessenek ettől az élménytől. Szerencsére Petra az autóba kapott maga mellé vezetőtársakat a barátnői személyében, így két húzóban, egy szabadkai városnézéssel és éjszakázással eljutottak az Albán-Alpokba, és most ott túráznak. A tervek szerint Mostaron keresztül fognak majd hazajönni.

Íme néhány fotó, amit eddig küldtek:

Orsi lányomék kiköltözése Argentínába még izgalmasabban alakult. Már hónapokkal az utazás előtt megkezdték az előkészületeket: felújítatták és kiadták a Tel Aviv-i lakásukat, eladták az autót, felmondtak a munkahelyükön, megszereztek minden papírt, ami a felnőttek és gyerekek argentin társadalombiztosításához kell, néztek óvodát a gyerekeknek, elintézték az utazási papírokat a kutyának, csak éppen bérelhető lakást nem találtak.

Frankfurton keresztül utaztak, de a másfél órás transzfer a Tel Aviv-i járat késése miatt fél órára rövidült, így éppen hogy elérték a Buenos Aires-i csatlakozást. Viszont a 15 poggyászukból 11 csak egy nap késéssel érkezett meg, de szerencsére a kutya épségben megérkezett.

Mivel még nem volt állandó otthonuk, először egy Airbnb házat vettek ki a folyóparton (Buenos Aires az Uruguay folyó tölcsértorkolatában fekszik), de mivel ott éppen tél van, egy kicsit hidegnek találták.

Ezért aztán már a belváros egyik toronyházában vettek ki egy lakást, és azóta is tartósan keresik azt a házat/lakást, ami minimum három évre az otthonuk lesz. Egyelőre béreltek egy autót, de ha elrendeződnek, vásárolnak egyet. A gyerekek közben élvezik a különféle játszótereket, mert csak augusztus közepén kezdődik az óvoda.

És hogy mi van Borival? Képzeljétek, olyan aranyos volt, hogy négy napra hazajött Bécsből, hogy árván maradt lábadozó édesapját támogassa. Épp most indulunk az Argentin történetek című film megtekintésére, hogy egy kicsit argentin hangulatba hozzuk magunkat.

 

---
 

Nirina

Nagyon inspiráló találkozásom volt a múlt héten azzal a madagaszkári volt tankörtársammal, akiről már tavaly posztoltam Donald Trump vámrendelkezéseivel kapcsolatban. Most megint Magyarországra jött, a választásokra, hiszen ez a második hazája.

Még az 1990-es magyarországi rendszerváltozással kapcsolatban írta ezt egy véleménycikkben:

"A jó mellett nemcsak a rossz az alternatíva, a legnagyobb veszélyt Magyarországon nem a választások kimenetele vagy a gazdasági helyzet jelenti, hanem az, hogy elveszítjük azt a kompromisszumkészséget, amely segítené, hogy sértődés nélkül elfogadjuk, hogy az általunk vélt jó mellett létezhet más jó is."

Természetesen összejöttünk mi, egykori tankörtársak, hogy tátott szájjal, és némileg megszégyenülve hallgassuk Nirina történeteit. Bár Nirina 40 évig Magyarországon dolgozott, a MOL kőolaj üzletágának marketing-igazgatója volt, tagja volt a Paksi Atomerőmű felügyelő bizottságának és miniszteri tanácsadó is volt, immár 6 éve ismét Madagaszkáron él. Bár eredetileg tétlen, nyugodt nyugdíjasévekre készült, van háza Magyarországon és két lakása Cipruson, most mégis a szigetország fővárosától 600 km-re egy faluban él és próbálja jobbá tenni a környékbeli lakosok életét.

Az egész a brojlercsirke-tenyésztéssel kezdődött. Trópusi égövön a csirkéket nem szabad nap közben etetni, mert hőgutát kapnak, csakis éjszaka ehetnek négyóránként. Aztán földet vásárolt egy olyan környéken, ahol a helybéliek igazi mélyszegénységben élnek. A mélyszegénység nemcsak azt jelenti, hogy nem mindig jut napi betevő, hanem a teljes kilátástalanságot, perspektíva-nélküliséget, reményvesztettséget. És Nirina egyből rájött, hogy itt van az ő helye, ezeknek az embereknek kell jövőt teremtenie.

Nirina rendkívül komolyan vesz mindent, amit csinál, ezért mindent a szakirodalom áttanulmányozásával kezd. A 2019-es közgazdasági Nobel-emlékdíjat Abhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer kapta a globális mélyszegénység enyhítésére irányuló kísérleti megközelítésükért. Nosza, olvassuk el a munkáikat! Iskola kell? Építsünk iskolát! Kórház kell? Építsünk kórházat! Így épült fel közösségi erőből a falu iskolája és kórháza, és persze az avatáson mindig ott volt a magyar zászló is.

A kórházépítés első szakasza: áll az épület

Ünnepel a falu népe

Ez pedig az iskolaépület

Ez már a tanterem

Nincs áram? Van napelem, vannak akkumulátorok, van dízelaggregátor! Nincs internet? De van Starlink! (Köszönjük Elon Musk!) De meg kéne tanítani az embereket gazdálkodni, a sorsukat saját kezükbe venni! Tanítsunk az iskolában gazdálkodást, állattenyésztést, fémmegmunkálást: bádogozást, hegesztést, motorszerelést! Adaptáljuk a termelési módszereket a trópusi klímára, mert itt a kukorica, ha nem vigyázunk, kiszárad, kirohad, megeszik a sáskák vagy a marhák, a termés megrohad  a 90%-os páratartalomban. Ezek ellen mind-mind külön technológia kell, ha nem találod meg a szakirodalomban, fejleszd ki te magad!

Kecskét kéne tenyészteni, de a madagaszkári kecske kicsi és kevés tejet ad! Frissítsük fel a génállományt! Nirina a magyarországi útján egy mintagazdaságban tanulmányozta a kecskék inszeminálását és ultrahangos vizsgálatát! Madagaszkáron nincs törvény a haszonállatok genetikai importjára? Nyújtsunk be törvényjavaslatot!

Nirina konzuli megbízott. Nem lehet ő a magyar konzul, mert nem a fővárosban él, de ő intéz mindent, hiszen az "igazi" konzul sem magyarul, sem angolul nem tud (a madagaszkári elit franciául tud, mert '60-ig francia protektorátus voltak). Ha egy magyar állampolgár egzotikus állatot akar kicsempészni az országból és elkapják a repülőtéren, Nirina segít kihozni őt a sittről.

Kedves belpesti nyavalygó értelmiségi barátaim, el tudjátok reggeleiteket képzelni 70+-osan úgy, hogy a kávétokhoz nem a megfelelően habosított zabtejet kapjátok, hogy nem szaladhattok minden nyavalyátokkal a körzeti orvoshoz, hogy esténként nem a Netflixet nézitek, és ha éppen esős évszak van, akkor szekérrel sem juttok el a szomszéd faluba?

Sáros út

Mikor próbáltátok utoljára, hogy nem mástól várjátok a problémáitok megoldását, hanem a közösség erejével, összefogva, nekigyűrkőzve legyetek úrrá a nehézségeken.

Büszke vagyok Nirinára (a posztomhoz Nirina FB-oldaláról vettem a képeket).

2023 a közösségi médiában való aktivitásom tükrében

Közeledik az év vége, itt az ideje, hogy számot vessünk a 2023-as évről. Az évek alatt rájöttem, hogy a blogomba írt posztjaim, a YouTube-ra feltöltött dalaim valamint a Facebook-on való megnyilvánulásaim milyen jó alapot adnak egy év végi visszatekintésre, mert szinte minden megtalálható bennük, ami foglalkoztatott az év során. Vegyük hát sorra a közösségi médiákat:

1. YouTube

• Az év első felében még megvolt az élelmiszerekre vonatkozó ársapka-rendszer. Az üzemanyagokra már visszavonták '22 decemberében az egyre kaotikusabbá váló ellátási gondok miatt. Az ársapka-rendszer aztán visszaidézte nekünk a kádári időket, meg minden olyan közgazdasági jelenséget, amit Kornai János Hiány című alapművében olvashatunk: áruhiány, mennyiségi korlátozások, kötelezően előírt készleten tartás, a nem ársapkás termékek árának drasztikus megemelkedése. Nem tudni, ársapka nélkül mi lett volna, hiszen így is az Unió legmagasabb inflációját voltunk (és vagyunk) kénytelenek elszenvedni. Erről szólt az Ársapka-dal című dalom.
• A 2023-as év vitathatatlanul legnagyobb mémje a tarra vágott nyárfaerdő helyén emelkedő uniós pénzből épített lombkoronasétány volt, ami azóta az uniós pénzek ellopásának, a vidéki polgármesterek stiklijeinek szimbólumává vált. Lombkoronasétány-dal című dalom egyetlen délután született, rekedt hanggal énekeltem fel, mégis az idei évben ez lett a legnézetteb nótám.
• A 2023-as évet a Fidesz "dollárbaloldal" és "háborúpárti baloldal" szlogenje tematizálta. Megtudhattuk, hogy Európában csakis a magyar kormány békepárti, ezzel szemben a guruló dollárokkal megvásárolt baloldal engedne Brüsszel követelésének és háborúba sodorná hazánkat. Egy nappal Harry Belafonte halála előtt dolgoztam fel leghíresebb dalát, a Banana song-ot, hogy három szólamban felénekeljem a Békedalt.
• Orbán Viktor májusban töltötte be 60. életévét. Ezúttal a miniszterelnök elejét vette minden ünneplésnek, ezért elmaradt a közösségi médiában már megszokott gratuláció-özön. Én viszont a Kis herceg allegóriájára Orbánt olyan nálunk ragadt égi vándorként ábrázoltam, aki Saint-Exupéry minden hasonlatát (róka, kígyó, tisztavízű kút, csillagok, rózsa) az ellenkezőjére fordít. Ez volt a Hatvan éves a kis herceg című dalom.
• Recep Tayyip Erdoğan török elnök az a külföldi politikus, akivel idén Orbán a legtöbbször találkozott, szám szerint négyszer. Tegnapi találkozójukon még egy lovat is ajándékoztunk a Erdoğannak, egy négyéves, Főúr névre hallgató nóniusz mént. Törökországban idén volt elnökválasztás, Erdoğan újraválasztása alkalmából énekeltem az Erdoğan, Orbán barátja című dalt, melyet a tegnapi látogatása kapcsán  további pár százan megnéztek, így ez lett idei harmadik legnézettebb dalom.
• Hadházy Ákos független parlamenti képviselő afféle Don Quijoteként szinte magányosan küzd a közpénzek ellopása, az európai pénzek elherdálása ellen, ha kell, kordont bont vagy az állami tévé székháza előtt sátorozik. Amikor a Parlament folyosóján a miniszterelnököt a magáncélra igénybe vett kormányzati repülőgépek igénybe vételéről kérdezte, Orbán nem tudta megőrizni hidegvérét és Hadházyt egy szőrét hullató sunyi, vidéki (!) rókához hasonlította. Így született meg szintén egy délután a "Szőrét hullató sunyi vidéki róka" című dalom.
• A "gyermekvédelmi"-nek csúfolt homofób törvény végrehajtása kapcsán idén látványos akciókra került sor: könyvesbolt-hálózatokat büntettek meg, mert LMBTQ tematikájú könyveket árultak kiskorúaknak, lefóliáztatták ezeket a könyveket, a könyvesboltok felnőtt részlegeit lezáratták kiskorúak elől, centiméterrel méricskélték a könyvesboltok távolságát templomtól és iskolától, fotókiállításokat tettek korhatárossá. Erről emlékezik meg Lefóliázott dal című opuszom.
• 2023-ban Soros György egyrészt bejelentette, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok csökkentik európai aktivitásukat, másrészt azok működtetését áttestálta fiára, Alexander Sorosra. Mivel lassan egy évtizede folyik a Soros elleni propagandahadjárat, muszáj volt a Kissorost is bevezetni a köztudatba, így ősz óta már róla szólnak a karaktergyilkoló hírek és plakátok. Én pedig készítettem egy olyan mixet, melyben összes eddigi Soros Györgyről szóló dalom szerepel. A címe: Soros forever.
• Még a tusványosi szabadegyetem egyik szekcióbeszélgetésénél mondta azt a Fideszhez közel álló Pesty László újságíró, a rendszerváltás idejében hírhedt Fekete doboz tulajdonosa, hogy le kell számolni a "Lölö-jelenséggel", vagyis az oligarchák pofátlan meggazdagodásával. Pesty László leleplezések sorát ígérte (amikre azóta is várunk), az ellenzék meg elkezdett reménykedni, hogy az újságíró majd helyettük is elvégzi a munkát. Így született meg a Pesty László majd ledobja az atomot című dalom.
• Idén ősszel a magyar labdarúgóválogatott ismét a mennybe ment: veretlenül, csoportelsőként abszolválta a jövő évi Európa-bajnokság selejtezőit. Ráadásul csapatkapitányunk, Szoboszlai Dominik az angol Premier League egyik csapatában játszik, így Orbánnak minden oka megvan kedvenc sportjával kapcsolatban a büszkeségre. A Ha mindönki úgy tösz, ahogy tönnö köll című dalomban két mémet kapcsoltam össze: A Magyarország-Szerbia összecsapás előtt a szerbeket egy hatalmas Rózsa Sándor-portréval és a fenti szöveggel hergeltük (a hergelés jogos, hiszen Rózsa Sándor szabadcsapata a szabadságharc idején a Délvidéken falvakat dúlt fel és rabolt ki). A másik mém a miniszterelnök karikásostor-csattogtatása egy mezőgazdasági kiállításon.
• Idén sem maradhattunk nemzeti konzultáció nélkül, melynek tematikáját Orbán október 23.-án elmondott beszédének egy részlete adta: Nem táncolunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül. A tizenegy "kérdésből" álló nemzeti konzultáció ugyanúgy megosztotta az országot, ahogyan egy évtizede már mindig a nemzeti konzultációk.
• A nemzeti konzultációhoz kapcsolódva egy plakát is megjelent, mégpedig a már megszokott mester+tanítvány párosplakát ezúttal a Kissorossal és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Egy vicces közjáték is tarkította a plakát megjelenését: az eredeti plakáton a Kissoros feltartott mutatóújjal szerepel, ezt a feltartott mutatóujjat később minden plakátról eltávolították, nekem pedig ez jó alkalom volt arra, hogy szintén egy délután alatt felénekeljem a Kékre van a füttyös plakát festve című dalt, mely idei második legnézettebb dalom lett.

Dalaim idei nézettsége 140 000 körül, új feliratkozóim száma 250 körül van, mely részben köszönhető egyes dalaim médiamegjelenéseinek is:

• A Lomkoronasétány-dal megjelent az atlatszo.hu-n és lement az RTL egyik reggeli híradójában.
• A 444 egy vicces cikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy az elektrotechnikában már tilos használni a "soros kapcsolás" kifejezést, és felidézte Stop Soros című dalomat.
• A Kékre van a füttyüs plakát festve című dalomat hozta a 444 és a Propeller is.
• Egy négy évvel ezelőtti dalomat, a Karmelita-dalt a YouTube elkezdte kezdőoldalon promotálni azok számára, akiknek a profiljába illik, így másfél hónap alatt mintegy 25 000-en megnézték.

2. Blogbejegyzések

Általában évente kb. 100 posztot írok mindenféle témában. Leggyakrabban utazásainkról, saját olvasmány- és színházélményeimről posztolok, de természetesen az év közéleti eseményei is otthagyják lenyomataikat a írásaim között. Így írtam az ukrán és izraeli háborúról, a "gyermekvédelmi" törvényhez kapcsolódó témákról, a botrányos lombkoronasétányról, a Tompa utcai szivárvány színű padról, űrkutatásról, sportrendezvényekről, építészetről, Nobel-díjasainkról, a nemzeti konzultációról és még nagyon sok egyéb témáról. Évente írok az Eurovíziós Dalfesztiválról, a tanévkezdésről, Mikulásról.

2023-ban 22 700-an olvasták posztjaimat, igaz, november 26.-án végigszkennelték összes bejegyzésemet, 1578 olvasás volt aznap. Szerintem valamelyik mesterséges intelligencia próbálta ismeretanyagát az én posztjaimmal bővíteni. Szegény...

Legolvasottabb idei posztom az Ébredés című volt (több mint 100 kattintással), melyben egy kómából 34 év után magához térő ember szembesül a mai Orbán Viktorral.

3. Facebook

A Facebook-profilomat igyekszem politikamentesen tartani, de ez sajnos nem mindig sikerül. Mindig becsúszik egy-két politikai füstölgés. Azért a legtöbb poszt így is utazással, kirándulásokkal, családi eseményekkel kapcsolatos. Több videót is töltöttem fel a Facebook-oldalamra, ezek közül most egyet emelek ki. 2008 óta Budapest egyik őszi rendezvénye a Nemzeti Vágta, egy huszárhagyományokat ápoló lovasverseny a főváros egyik legszebb terén, a Hősök terén. A tizenöt évig nagyon sikeresen lezajlott rendezvényt 2023-ban minden indoklás nélkül áthelyezték Szilvásváradra. Azt gondolhatnánk, hogy ott alkalmasabb pályán zajlott a verseny, de valójában nem galopp-pályán, hanem a díjlovagló és díjugrató versenyek lebonyolítására épült lovas arénában tartották, a Hősök terénél szűkebb pályán, ezért sok volt a sérülés és a visszalépés.

Én viszont jó lokálpatriótaként a Nemzeti Vágta döntőjének napján, pont a döntő időpontjában tartottam egy egyszemélyes nosztalgia-vágtát.

De az élet nem csak a kibertérben zajlik, ezért idén még jön egy "valódi" összefoglaló is. Stay tuned!

Füstbe ment tradíciók

Még valamikor az 1860-as években a Brit Kincstár Második Lordja, azaz a pénzügyminiszter Sir William Gladstone egy feketével bélelt és skarlátvörös színű bőrbe burkolt fadobozban vitte a költségvetés tervezetét a Parlamentbe a Downing street 11-ből. Mivel a britek hagyománytisztelők, száz évig ez a bizonyos Gladstone-doboz volt a költségvetés-tervezet hordozója.

2004-ben Szili Katalin házelnök Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszternek egy vízibivaly bőréből készült, réztáblával ellátott táskát adományozott kifejezetten a költségvetés-tervezet beterjesztése számára. Ez lett volna a magyar Gladstone-doboz, mely hat éven keresztül hűen szolgált, ám a Matolcsy György, a 2010-ben felállt második Orbán-kormány első nemzetgazdasági minisztere hamar az értésünkre adta, hogy semmiféle olyan tradíciót nem hajlandó követni, amit a szocialista kormány vezetett be, ezért 2010 őszén a táskát a Vaterán elárverezte a vörösiszap-károsultak javára. Egész szép pénzt, több mint egy milliót kapott érte.

1996-ban, az első szocialista kormány idején Göncz Árpád köztársasági elnök javaslatára az Ötvenhatos Emlékbizottság a budapesti Kossuth téren közadakozásból felállította A Forradalom Lángja gránitoszlopot egy örökmécsessel, melyet minden október 23.-án ünnepélyesen fellobbantottak, majd november 4.-én, a forradalom leverésének évfordulóján eloltottak. A megkezdett tradíciót kezdetben a Fidesz-kormány is folytatta, de 2013-ban az emlékművet a Steindl Imre-program keretében elszállították. Mécs Imre, az Ötvenhatos Emlékbizottság vezetője rendszeres tűntetést tartott a téren a Láng visszaállításáért, amit részben az én közreműködésemmel egy vidéki restauráló műhelyben megtalált.

A Lángot Mécs minden tiltakozása ellenére nem az eredeti helyén, hanem a II. kerületi Nagy Imre téren állították fel, és bár 2016-ban Tarlós István vezetésével még megtartották az ünnepélyes lánggyújtási ceremóniát, ám utána tökéletesen megfeledkeztek erről a tradícióról.

A toszkánai Siena főterén minden nyáron a két Mária-ünnepen, Sarlós Boldogasszony napján és Nagyboldogasszony napján lovasversenyt rendeznek, ez a híres Palio. Ennek mintájára Geszti Péter ötlete nyomán 2008-ban - még a Nemzet Szemkilövetőjének miniszterelnöksége alatt - bevezették a budapesti Hősök terén évente megrendezett Nemzeti Vágtát. A Nemzeti Vágtára a történelmi Magyarország minden régiójában rendeznek válogató versenyeket (pl. Székely Vágta), ezek győztesei indulhatnak el a döntő három napos rendezvénysorozatán, melynek célja a nemzeti hagyományok ápolása és kapcsolatteremtés, hídépítés az egyes települések és lakosaik, valamint a magyar vidék (határon túli is) és Budapest között. Jelentős idegenforgalmi vonzerővel bíró tradicionális huszárhagyományokra építő rendezvény.

15 év után a szervezők mégis úgy döntöttek, hogy a Nemzeti Vágtát a Mészáros Lőrinc által épített szilvásváradi lovas arénában rendezik meg. Merthogy ez sokkal jobb hely lovaknak, lovasoknak egyaránt. Mintha a Paliot elvinnék Sienából egy vidéki lovaspályára, vagy a Monacoi Nagydíjat elvinnék Monte Carloból egy zöldmezős beruházással épített vadiúj pályára. Az egész intézkedésből süt a Geszti Péter elleni és Budapest elleni bosszúvágy!

1918-ban vitéz Aggházy Kamil ezredes és Gabányi János címzetes vezérőrnagy megalapították a Hadtörténeti Múzeumot, mely tíz évvel később megkapta a budavári Ferdinánd-(Nádor)laktanya egyik épületszárnyát. A múzeum furcsa módon 1945 után is megmaradt és nagyon sok kellemes emlékem fűződik hozzá. Gyerekkoromban sokat jártam itt édesapámmal, később barátaimmal, itt láttam először a Rákóczi hadnagya című filmet. 16 éven keresztül pár száz méterre laktam a múzeumtól, Bori és Orsi is nagyon szerettek mászkálni az épület előtti ágyúkon, az épület dísztermében a zeneiskola gyakran tartott növendékhangversenyt.

Idén az ötödik Orbán-kormány akarnok hadügyminisztere, Szalay-Bobrovniczky Kristóf megirigyelte hogy nemcsak a köztársasági elnök és a miniszterelnök, de az Alkotmánybíróság és a Pénzügyminisztérium is a Budai Várba költözik, ezért kitette a Nádor-laktanyából a száz éve ott levő Hadtörténeti Múzeum szűrét, és egyszerűen földönfutóvá tette, hiszen állandó kiállító helyet nem kapott a gyűjteménye. De legalább szép kilátása lesz a miniszternek a Városmajorra új miniszteri szobájából.

Nagyjából a Hadtörténeti Múzeum megalapításával egy időben a Budaörsi út mellet, szemben a főleg katonai egyenruhákat gyártó Posztógyárral felépült egy laktanya, mely először IV. Károly magyar király nevét viselte, a Tanácsköztársaság idején a német marxista politikusról, August Bebelről nevezték el, a felszabadulás után pedig Petőfi Sándor nevét kapta. A rendszerváltás után a vitéz Szurmay Sándor Helyőrség Dandár került elszállásolásra az épületkomplexumban.

Akarnok hadügyminiszterünk, aki pár hete jelentette be, hogy visszaállítják a huszárságot Magyarországon, úgy döntött, hogy a Petőfi laktanya felveszi a dandár kötelékébe tartozó 32. Gyalogezredet 1741-ben megalapító Mária Terézia királynő nevét. A 32. sz. Gyalogezred Mária Teréziáról elnevezett laktanyája eredetileg az Üllői úton állt, most mégis Petőfi születésének 200. évfordulóján egy Habsburgról nevezték el azt az épületet, mely sohasem viselte királynőnk nevét!

Hát így mennek füstbe a közelmúlt hagyományai, de jönnek helyébe vármegyék, főispánok, huszárok és máriateréziák.

7 nap alpakák között - befejező rész

Szeptember 4.

Irány Szlovénia! Ezúttal Bajánsenyénél lépjük át a határt, úti célunk Felsőlendva (Grad). Várkastélya előbb a Szécsi, majd a Batthyány család birtokában volt. A Waze igen kalandos úton, időnként murvás erdei utakon vezetett minket a városba. Hétfő lévén a kastély múzeuma nem volt látogatható, de kívül-belül megtekinthető volt az éppen felújítás alatt álló és kortárs épületrészekkel is kiegészített épületegyüttes.

Utunkat Muraszombat felé folytattuk. Itt is áll egy Batthyány-kastély, mely később a Szapáryaké lett. Utunk során már a harmadik Batthyány-kastély: Körmend, Felsőlendva, Muraszombat de majd még lesz egy Németújváron (Ausztria).

Végül elérkeztünk a nap fénypontjához, Jeruzalembe! Nem tévedés, Szlovéniában van egy gyönyörű borvidék, amit azért hívnak Jeruzalemnek, mert a Szentföldre induló keresztesek erről a helyről nem voltak hajlandók tovább indulni.

Ilyen szép tájon ilyen szép szőlőbirtokokat még sohasem láttam. Nagy a vidék bor- és gasztronómiai turizmusa, mi is egy szálloda teraszán ebédelve gyönyörködtünk a tájban.

A hazavezető út már Nemesnépnél vitt át a határon.

Szeptember 5.

Petrának szakkolégiumi ügyei miatt haza kellett utaznia egy napra, ezért elfuvaroztuk a szombathelyi állomásra. Ha már így alakult, utána Katival az Őrség északi peremét jártuk végig.

Rátóton Deák Ferenc gyakran vendégeskedett a Széll-családnál, egykori kúriájuk gyönyörűen fel van újítva, de jelenlegi tulajdonosa egy rejtélyes ismeretlen, kiírva sincs semmi. Viszont Deák a 13 aradi vértanú emlékére 13 tölgyfát ültetett 160 évvel ezelőtt, melyek közül négy még megvan egy szépen gondozott emlékparkban. Amikor ide érkeztünk az autóval, a parkból is eliramodott egy nőstény szarvas.

A Széll-kúria

160 éves tölgyek

Gasztonytól nem messze még az 1940-es években létesítettek egy Mária-kegyhelyet, ami azóta is zarándokhely.

Ki ne hallotta volna az átkosban a "Battonyától Nemesmedvesig" szlogent. Mert hogy Battonya lett volna az első település, amit felszabadítottak a szovjetek, Nemesmedves pedig az utolsó 1945. április 4.-én. Ez utóbbi 45 éven keresztül az egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk lett, és ez az aprócska falu, Nemesmedves is a figyelem középpontjába került. Szerencsére a régi emlékművet még mindig gondozzák. Jelenleg a Nemesmedvesre menő közút átvisz az új M80-as autóút két éve épült monumentális - a köröshegyi völgyhíddal vetekedő méretű - viaduktja alatt.

Az 80-as völgyhídja

Rönök határában egy régi templom helyére neogót stílusban 1904-ben építettek egy templomot, melyet Rönök, Tschaningraben és Inzehof lakossága közösen használt. Természetesen a vasfüggönyös időszakban tilos volt a templom látogatása, mivel közvetlenül a határon van, ezért nagyon leromlott az állaga. A Szent Imre templom felújítására végül a rendszerváltás után került sor, még II. János Pál pápa is megáldotta. Közvetlen közelében kishatárátkelő van, környéke szépen karbantartott, még zarándokház is épült mellé.

Rönök másik végében található a Székelytanya nevű étterem, ahol olyan ököruszálylevest ettem, hogy hét nyelven beszélt.

Őriszentpéter felé autózva Ivánc után egy elnéptelenedett falu, Lugos nyomaira bukkanhatunk. A faluhelyét már csak kopjafa és emléktábla jelzi.

Szalafőn Felsőszer közelében az erdőben római kori halomsírok nyomai találhatók, a domb tetején pedig egy kedves kilátóról, a Kömpe szeméről nézhetünk körbe.

A fák között két halomsír (tumulus)

Szeptember 6.

Petra elé megyünk a szombathelyi vasútállomásra, majd irány Ausztria, Bad Blumau termálfürdője. Már hónapokkal ezelőtt kinéztem, hogy mindenképpen el kell jönni a Hundertwasser által tervezett komplexumba, melyben számtalan kültéri és beltéri, nagy mélységből feltörő enyhén sós termálvízzel táplált medence található. Bejártuk az összes medencét, a csendszobát, ebédeltünk az étteremben.

Szintén Bad Blumauban található Ausztria legöregebb tölgyfája (az osztrákok szerint Európa legöregebb tölgyfája), több mint 1000 éves. Ide is elzarándokoltunk.

Hazafelé menet útba ejtettük a Németújvári (Güssing) várat. Bár jóval zárás után érkeztünk, azért négy kapun keresztülhaladva felkapaszkodhattunk a várudvarba. Ausztria egyik legrégebbi kővára, utolsó tulajdonosai itt is a Batthyányiak voltak (már megint).

Szeptember 7.

Búcsút veszünk az alpakáktól, elhagyjuk a szállásunkat. Molnaszecsőd felé, a 8-as úton indulunk el, hogy megmutassam a családomnak egykori laktanyám hűlt helyét. 48 éve szolgáltam itt rádiólokátor-javító technikusként, még kimondani is sok. A laktanya zárva, de az egykori fedezékekben és környékükön fizetős lézerharcot lehet folytatni.

A kerítésen túl a kapuügyelet és az őrszoba romos épülete

Vasváron megnézzük a Szentkútnak nevezett kálváriát, mely egy horgásztótól indul el egy patak mentén. Rettenetesen sok a szúnyog, valószínűleg azért, hogy a hívők Krisztus keresztútját járva átérezzék a Megváltó szenvedéseit.

A Karakó közelében lévő Dabróka csárdában ebédelünk, én az obligát kakastöke pörköltöt eszem zalai dödöllével, mint már többször korábban.

Jó kis nyaralás volt végig tökéletes időben, és nem volna teljes a beszámolóm, ha elhallgatnám azt a 24 geoládát, amit a hét nap során megtaláltunk.