Pápák

Furcsa egybeesés, hogy mind II. János Pál, mind pedig Ferenc pápa haláláról egy popműsor közben értesültem. II. János Pál 2005 április 2.-án (húsvét után 5 nappal) este hunyt el, miközben mi a televízióban a Megasztár 2. évadának aznapi élőshowját néztük. Till Attila két műsorszám között bejelentette őszentsége halálát, majd folytatódott az tehetségkutató showműsor tovább.

Hasonló történt Ferenc pápa halálánál is: idén április 21.-én, húsvét hétfőn éppen autóztunk Pilisborosjenőre a tulipánfarmra, a rádióban szólt a Rádió1 popcsatorna, amikor két szám között a műsorvezető bejelentette a pápa halálát. De VI. Pál, és utódja, a rövid ideig szolgáló I. János-Pál haláláról sem megszokott környezetben értesültem. VI. Pál 1978 augusztus 6.-án halt meg, amikor két barátommal éppen nyugat-európai körutazáson voltunk. Rá két hónappal, október 17.-én halt meg I. János-Pál, amikor mi éppen egyetemi almaszedő táborban voltam.

Na és éppen hol voltunk, amikor felszállt a fehér füst, amikor "habemus papam" volt, amikor megtudtuk, hogy az amerikai Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó ül 267.-nek Szent Péter trónusára, na hol? Hát a csöppnyi kis olasz városkában, Borgo Petroróban.

Az új pápának állítólag közel állnak a nézetei a néhai Ferenc pápa álláspontjához a környezetvédelemmel, a szegények és a menekültek felkarolásával és az emberekhez való kilépéssel kapcsolatban, de ellenzi az abortuszt, az eutanáziát és a halálbüntetést. Jelmondata: In illo uno unum, vagyis Őbenne, az Egyben egyek.

Mivel Ferenc pápa szolgálati ideje az Orbán-kormány hosszú regnálására esett, ez határozta meg viszonyunkat őszentségéhez. A 2015-ben kezdődő menekültválságnak már a legelején Ferenc pápa empátiával, megértéssel és támogatólag állt a menekültekhez. A magyar reakció nem is maradt el, Bayer Zsolt, a Fidesz tolla, egyben az 5-ös számú pártkönyv tulajdonosa ezt írta: "Ferenc pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember." Na most tudni való, hogy ilyen dolgokat Bayer akkor ír le, akárcsak Schmidt Mária, ha a Fidesz elő akar készíteni egy propagandakampányt. Bayer Zsolt cikke után ugyanúgy beindult a sorosozás és a migránsozás, mint Schmidt Mária aljas cikke után, melyben az ukránokat vádolja a bucsai mészárlással, a kormány otromba ukránellenes kampányba kezdett.

Ettől kezdve feszült lett a viszony a Szentszék és Magyarország között, a legnagyobb diplomáciai erőfeszítések ellenére sem jött el Ferenc pápa Szombathelyre a Tours-i Szent Márton születésének 1700. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatra, az emlékév lezárására. Aztán úgy adódott, hogy 1938 után 82 évvel ismét Budapestre tervezték az eucharisztikus világkongresszust. Sajnos a 2020-ra beígért rendezvényt a koronavírus-járvány miatt egy évvel el kellett halasztani. Édesanyám jelen volt az 1938-as rendezvényen, és nagyon szerette volna ezt a másodikat is megélni. Sajnos a halasztás miatt a végül 2021 szeptemberében megrendezett Világtalálkozót már nem érhette meg. Viszont Ferenc pápa - ha csak néhány órára - de megtisztelte a rendezvényt a Hősök terén, és a Szépművészeti Múzeum Román csarnokában pár szót váltott a magyar közjogi méltóságokkal (Orbán, Áder, Semjén).

Ferenc Pápa a Szépművészeti Múzeumban

Bár a pápa még aznap utazott tovább Szlovákiába, a jég megtörni látszott. A 2022-ben kitört ukrajnai háború után már azt kezdtük hajtogatni, hogy Európában csak két békepárti vezető van: Ferenc pápa és a magyar miniszterelnök.

2023 áprilisában már három napot töltött Ferenc pápa a magyar fővárosban, így aztán Szijjártó büszkén dicsekedett azzal, hogy míg Gyurcsány alatt egyszer sem jött el a pápa Magyarországra, addig az Orbán-kormányt kétszer is megtisztelte.

Bayer természetesen szánja-bánja 2016-os cikkeit és így nyilatkozott: "Nem is mentségül mondom, de akkor én még protestáns, egész pontosan evangélikus voltam. Mint katolicizmuson kívüli, mondjuk ennyiben volt fölmentésem, hogy mondhattam. Én azóta katolizáltam."

Ha tényleg megvalósul az a kezdeményezés, hogy a Vatikánban kerül sor az Orosz-ukrán béketárgyalásokra, akkor Orbán tuti, hogy a mennybe megy, és istenkirállyá koronázzák.

Kiszivárgott párbeszédek

Tegnap volt május 26.-a, az őszödi beszéd elhangzásának 15. évfordulója (a kiszivárgására még négy hónapot várni kellett). Én pedig elgondolkodtam azon, hogy vajon Orbán dolgozószobájából mennyi minden kiszivároghatna, ha a résztvevők nem tennének hallgatási fogadalmat. Múlt héten eltörölték a lex-CEU-t, és én arra gondoltam, hogy a CEU elűzéséhez kapcsolódó fiktív párbeszédeket próbálok felidézni.

2017. február 2., Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin négyszemközti megbeszélése

- Drága Viktor, nagyon eredményes megbeszélést folytattunk, mindent megkaptam, amit akartam, de van egy dolog, amire magadtól is rájöhettél volna azután, hogy decemberben bezárattam a Szentpétervári Európai Egyetemet.
- Nem pontosan értem, mire gondolsz, Vologya.
- Itt van nálatok ez a CEU, évente tucatjával végeznek itt volt szovjet tagköztársaságból származó diákok, akik hazatértük után csinálják itt nekem az emberjogi ricsajt. Úgy tudom, te se szereted különösebben őket.
- Mit javasolsz, Vologya?
- Okos gyerek vagy te Viktor, megtalálod a módját, hogyan zárasd be. Szeretném, ha év végére már nem volnának Budapesten.

2017. február 2. este, Orbán Viktor és Palkovics László megbeszélése

- Azért kérettelek ide ilyen késő este, mert Vologya kért tőlünk valamit, ami téged is érint.
- Csak nem járműipari együttműködést szeretne?
- Azt is, de ez most más. Hallottál már a CEU-ról, Laci?
- Már hogyne hallottam volna, miniszterelnököm, a fél kormányod ott végzett.
- No, a bögyiben van az oroszoknak, szerinte túl sok emberjogi aktivistát képeznek ott ki.
- Már megbocsáss, miniszterelnököm, de a CEU egy magasan jegyzett amerikai egyetem, elég jó a gazdaságtudományi, társadalomtudományi, jogtudományi és történettudományi posztgraduális képzésük és doktoriskolájuk. Most költöztek új épületbe, a könyvtáruk párját ritkítja.
- De Laci, te is tudod, hogy Soros alapította. Vologya határozott kérése, hogy zárassuk be.
- Jó-jó, de mit szólnak az amerikaiak?
- Nyugi, Trump megválasztását elsőként üdvözöltem Európában, vedd úgy, hogy vele már le is boltoltam a dolgot.

2017. február 3., jogászcsapat Palkovics László dolgozószobájában

- Tisztelt urak, a feladat adott, törvényes módot kell találni a CEU eltávolítására.
- Már megbocsásson, miniszter úr, de a CEU több mint 25 éve működik Magyarországon, eddig minden törvényt betartott.
- Az nem olyan biztos. Már kértem az Oktatási Hivataltól, hogy egy kicsit kapargassák meg a dolgot, hátha találnak valami szabálytalanságot a tárgyaik akkreditációjában, vagy a gazdasági működésükben. Egyáltalán, van ezeknek Amerikában egyetemük? Nem törvénytelen ez?
- A hatályos felsőoktatási törvényt még mi hoztuk 2011-ben, feltűnt volna, ha van egy törvénytelenül működő egyetemünk.
- Rendben van, uraim, két nyomvonalon indulunk meg. A-terv: az Oktatási Hivatal súlyos, évek óta tartó törvénytelenséget talál a CEU működésében, és ez alapján bezáratjuk. B-terv: úgy módosítjuk a felsőoktatási törvényt, hogy a CEU magyarországi működését ellehetetlenítsük. Határidő március vége.

2017. március 23., Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Palkovics László a kormányülés után

- Remélem jó híreid vannak a CEU-val kapcsolatban, Laci.
- Az Oktatási Hivatal kiadott egy jelentést, amelyben sorra veszik a hazánkban működő külföldi egyetemeket, és feltárták, hogy a CEU néhány tárgyát késve adta be engedélyeztetésre, de sajnos ez a legtöbb másik egyetemnél is gond, ez alapján aligha meszelhetjük el őket. De a jogászok nagyot alkottak.
- Ne csigázz, Lacikám!
- Szóval a CEU az egyetlen külföldi egyetem, melynek nincs a székhelye szerinti országban kampusza. Szóval elég lenne annyit beleírni a törvénybe, hogy csak olyan külföldi egyetem működhet Magyarországon, amelyik a székhelye szerinti államban is folytat felsőoktatási tevékenységet.
- Ügyesek vagytok, Laci! Remélem a csapatból senkinek nem jár el a szája. Zsolt, te beadsz egy egyéni képviselői indítványt a törvénymódosításra, én szólok Balog Zolinak, tegye fel a honlapjukra az oktatási hivatal jelentését, erre hivatkozunk majd, ha kérdezik, miért most akarjuk módosítani a törvényt. Laci, te azt kommunikálod, hogy szó sincs a CEU elleni intézkedésről, csak egységesíteni akarjuk a törvényt. De azért szólok a Lajosnak meg a Szilárdnak, ők tudnak az egyszerű nép nyelvén beszélni, ők majd azt kommunikálják, hogy a CEU janicsárképző, kamuegyetem, meg hogy valójában nem is létezik. A Zsoltit - jaj, nem téged, hanem a volt osztálytársadat, jól tudom, hogy együtt érettségiztetek? - szóval a Bayer Zsoltit meg megkérem, mozgósítsa kicsit a sajtót.

2017. április vége, Orbán Viktor és Szijjártó Péter Orbán dolgozószobájában

- Kértelek, Péter, hogy szondázd meg az amerikaiakat. Most ez micsoda, hogy a külügyi szóvivő elítéli a lex-CEU-t.
- Hónapok óta próbálunk Trumppal összehozni egy megbeszélést, de mindig hárítanak. Az új nagykövet kinevezését is halogatják.
- Tárgyal most velük valaki a CEU ügyében?
- Igen, van nálunk egy tehetséges gyerek, az Altusz Kristóf, elvileg ő tárgyal le minden államközi szerződést a külföldi egyetemek magyarországi működéséről, már több tárgyalási fordulón túl van New York állam oktatási miniszterével.
- Hogy-hogy New York állam?
- Az USA-ban a felsőoktatás nem szövetségi hatáskör, a CEU-ról is New Yorkkal kell megállapodnunk.
- Oké, csak tárgyaljon tovább, a legfőbb feltételt, az amerikai oktatást úgysem képes a CEU az év végéig teljesíteni.

2017. október vége, Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Palkovics László Orbán dolgozószobájában

- Hogy rohadjon meg Soros és az egyeteme! Az oroszoktól is jött jelzés, hogy a CEU közzétette a honlapján, teljesítették a törvényben előírt feltételeket, diplomát adó kurzusokat indítottak New York államban. Nem azt írtuk a törvénybe, hogy saját kampusszal kell rendelkezniük Amerikában?
- Nem tehettük, miniszterelnök úr, nagyon sok egyetem állami tulajdonú vagy bérelt kampuszon oktat, vagy egyszerűen más a tulajdonosa az egyetemnek, mint az épületnek. Ez alapján az egyetemek felét kiszórhattuk volna. Azt írtuk a törvénybe: " A székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási tevékenységet folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül".
- Na jó, de ezt ki lehet játszani néhány kurzussal, amit egy másik egyetemen indítanak?
- A törvény betűje szerint sajnos igen. Majd azt mondjuk, hogy senki nem akarta elűzni a CEU-t, de a törvényeket mindenkinek be kell tartania.
- Laci, te még nem ismersz engem, de ha támadják, én meghosszabbítom Bicskéig, ha érted, mire gondolok. Szavamat adtam Putyinnak, a CEU el fog takarodni, ha törik, ha szakad.
- Muszáj erre így ráfeszülni, Viktor?
- Igen, muszáj! Mi a törvényi határidő?
- Ez év vége!
- Basszus, még a választások előtt! Na, akkor mondom a tutit: az igazságügyminiszter beterjeszt egy törvénymódosítási javaslatot, hogy egy évvel eltoljuk a határidőt.
- Csak szerényen jegyzem meg, főnök, hogy az eredeti törvényjavaslatban is 2018 vége szerepelt, pont te mondtad, hogy rövidítsük le, nehogy Soroséknak idejük legyen lépni.
- Az én törvényem, annyiszor módosítom, ahányszor akarom, megértetted? Most a választásokig a CEU-ról nem ejtünk egy szót sem. Már Tónival lebeszéltem, hogy indítunk egy nemzeti konzultációt a Soros-tervről - Laci, ne mosolyogj! - tavasszal pedig benyújtjuk a Stop Soros törvénycsomagot.

2018. április közepe, Orbán Viktor és Palkovics László Orbán dolgozószobájában

- Szóval innovációs és technológiai miniszter leszel, megvalósíthatod az álmodat, járműipari nagyhatalom leszünk, akár az akadémiai pénzeket is átcsoportosíthatod, rád bízom, hogy hogyan csinálod.
- Köszönöm, főnök, a megelőlegezett bizalmat.
- Jut eszembe, Lacikám, Putyin is gratulált harmadik kétharmadunkhoz, de a távirat végére zárójelbe ennyit írt: CEU. Pontot kéne tenni az ügy végére. Arra gondoltam, körülnézhetnél azon az amerikai egyetemen, mi is a neve?
- Bard College.
- Az-az, a walesi bárdok! Szóval ezzel a Kristóf gyerekkel meg a New York-i konzullal nézzetek szét egy kicsit, és írjatok egy jelentést a CEU állítólagos oktatási tevékenységéről. Ugye érted, Lacikám, milyen jelentésre gondolok.

2018. július eleje, Orbán Viktor és Szijjártó Péter Orbán dolgozószobájában

- A pipától nem látok, Péter! Idejön ez a Dávid Amerikából - tudod, az új nagykövet - és még át sem adta a megbízólevelét, de már rohan a CEU-ra kinyilvánítani, hogy nem tűri, hogy egy amerikai egyetemmel packázzanak.
- Azt hittem, ez az ügy már rég le van zárva, főnök. Mit láttak Palkovicsék Amerikában?
- Az egy nagy szar, amit írtak, nem jelentés, el is zártam a fiókom legmélyére, 160 évre titkosíttattam. Képtelenek voltak azt beleírni, hogy a CEU nem végez valódi oktatási tevékenységet, helyette magas követelményekről meg szigorú akkreditációs rendszerről papoltak nekem!
- Szerintem nincs még lejátszva ez az ügy. David Cornstein jó üzletember hírében áll, biztos meg lehet vele egyezni, ha érted, hogy mire gondolok.
- Oké, egyeztetek a hadüggyel, Bayer Zsoltinak meg kiadom, kezdjék el terjeszteni, hogy a CEU egy kunyhóban, kulipintyóban, fabódéban, vagy mittudoménhol oktat Amerikában. Láttam róla egy jó fényképet.

2018. szeptember, Orbán Viktor és David Cornstein a miniszterelnök otthonában

- El sem tudom mondani, mekkora megtiszteltetés, miniszterelnök úr, hogy saját otthonába hívott.
- Excellenciás uram, a dolog sürgőssége és bizalmas jellege indokolja a helyszínválasztást. Így kötetlenül beszélgethetünk.
- Biztosíthatom, miniszterelnök úr, hogy az Egyesült Államok elnöke is igen nagyra becsüli Önt, országaink között teljes nézetazonosság van. Talán egyedül a CEU ügye lehet súrlódási pont...
- Nagykövet Úr! Miért fáj Önöknek egy Soros által alapított magánegyetem? Ennél sokkal fontosabb ügyről szeretnék Önnel tárgyalni. Haderőfejlesztésünk keretében légvédelmi rakétarendszerünket is korszerűsíteni szeretnénk. Az USA is és Németország is igen magas színvonalú ajánlatot adott. Hajlunk az amerikai ajánlat elfogadására, cserébe két dolgot kérnénk: Szervezzen meg egy személyes találkozót Trump elnök úrral, valamint érje el, hogy az amerikai külügy levegye a napirendről a Soros-egyetem kérdését.

2018. októbere, azonnali kérdésre adott válasz a Parlamentben

- Miniszterelnök úr! Mikor hozzák nyilvánosságra Palkovics László, Altusz Kristóf és Kumin Ferenc urak jelentését arról, hogy a CEU New York állambeli oktatási tevékenysége megfelel-e a törvényben foglaltaknak? Mikor írja alá az államközi szerződést New York állammal a CEU magyarországi működéséről?
- Tisztelt képviselő úr! Nincs tudomásom semmiféle jelentésről és arról sem, hogy valamit alá kellene írnom. 

Bimbó úti dalok

A Bimbó utcai lakás nemcsak otthonom volt öt évig, de 2014-től egészen tavaly decemberig forgatási helyszín is, több dalomat is itt forgattam le.

2014 tavaszán - az európai uniós választások előtt - már túl voltam első dalomon, a Trafikdalon. Az uniós választásokra hazánk a "Tiszteletet Európától" szlogennel készült, ami dalra fakasztott. A választás előtti szombaton Angyali-szigeten, fűnyírás közben született a dal. Másnap anyukámat vittem le a Rákóczi Gimnáziumban lévő szavazóhelyiségbe (akkor még első csípőprotézis-műtétje előtt állt), és elhatároztam, hogy a dalt nála fogom leforgatni. Otthon begyakoroltam az okarina-szólamot is, ezért az egészet élő kamerahanggal vettem fel.

Egy év múlva a boltok vasárnapi zárva tartása késztetett újabb dalra. Reggelenként a fürdőszobában alakult ki a szöveg, felvettem hozzá egy kíséretet, végül az énekszólamot szintén élő kamerahanggal felvéve, első éneklésre készült el a dal. Itt nemcsak összeszerkesztettem a felvételt a kísérettel, de vágóképeket is tettem rá, ehhez új videószerkesztő programot kellett kipróbálnom. Ez a dal lett legnagyobb sikerem, a TESCO-dal.

Újabb évet kellett várni egy újabb Bimbó úton rögzített dalra. 2016 februárjában voltak a kockásinges tanártüntetések. Az azóta református püspökké szentelt Balogh Zoltán miniszter kifigurázására készült a Repülj Zoltán, ha lehet című kíséret nélküli dal. Újításként két példányban is megjelenek a filmen és kétszólamban énekelek.

2016 nyarán már sejteni lehetett, hogy előbb-utóbb mindenért Soros György lesz a hibás. Akkor még nagyon az elején voltak a sorosozásnak, earlybird-ként született meg a Soros a hibás című dalom, szintén előre felvett kísérettel és kamerahanggal. Ez volt első Sorosról készült dalom, melyet még számos másik követett.

2017 tavaszán kirobbant a sörháború. A Heineken Sörgyár névbitorlásért beperelte az erdélyi Csíki Sörgyárat, de Magyarországról erős támogatóra leltek Lázár János és Semjén Zsolt személyében, akik törvényjavaslatot nyújtottak be a Heineken vörös csillagának - mint tiltott önkényuralmi szimbólumnak - a betiltására. Talán mondanom sem kell, hogy a csetepaté megegyezéssel végződött, a törvényjavaslat sem jutott el a szavazásig, a Csíki Sör pedig pont a Bimbó út és a Keleti Károly út sarkán nyitott sörözőt, rajta van a bakancslistánkon, csak múljon el a ragály. Minden esetre a furcsa ügyre a Csiki-csuki sör című dalom emlékeztet. Ezt már előre felvettem, és csak tátogtam a kamerába, többé már nem született kamerahangos dalom.

2017 őszén Kósa Lajos a Fidesz frakcióvezetőjeként kezdett egyre kínosabbá válni zavarba ejtően vicces nyilatkozataival, ezért fontos másik posztot kapott (városfejlesztési megbízott lett, vagy valami ilyesmi). Egy búcsúdalt készítettem a tiszteletére, egy rockballadát. A dalt még 30 évvel korábban, egy akkori szakítás emlékére írtam, csak át kellett hangszerelnem, meg persze a szöveget kellett módosítanom. Ez a Kósa-sirató. Persze Kósának esze ágában sem volt eltűnni a közéletből, de mind a mai napig kicsit elefánt módjára mozog a porcelánboltban.

2018 tavaszán Orbán - egy hónappal a választások előtt - nagy leleplezést tett: 2000 ember, egy egész zsoldoshadsereg dolgozik hazánkban Soros Györgynek, hogy aláássák a rendet. Utóbb persze kiderült, hogy valójában az egész világon dolgozik 2000 ember a Nyílt Társadalom Alapítványnak, vagyis fordítási hiba - meg egy kis rosszindulat - miatt vizionált Orbán egy mindenre elszánt zsoldoshadsereget. Mindenesetre ez jó alkalom volt arra, hogy egy igazi dudanótát, a Soros-zsoldostoborzót elénekeljem.

Két és fél év után tavaly decemberben forgattam újra a Bimbó úti lakásban, mégpedig ugyanazzal a háttérrel, ami a TESCO-dalban is szerepel. Ezúttal egymagam voltam a három királyok, és egy Karácsonyi regős éneket énekeltem három szólamban. Sok minden benne van a 2020-as évből: az Unió vétózása, a CSOK, az Alaptörvény családjogi módosítása, Szájer József botránya, a járvány miatti lélegeztetőgép-özön és az orosz vakcina, a Mészáros és Tiborcz családok gazdagodása.

Hat és fél év alatt ezt a nyolc dalt forgattam a Bimbó úton. De ezek is csak olyanok voltak, mint a többi: nem változtattak semmin sem.

Simicska majd ledobja az atomot

Öt évvel ezelőtt, 2015 február 6-án a legújabb kori magyar történelem érdekes napja volt: a G-nap. Ekkor nevezte Simicska Lajos, Orbán Viktor legrégebbi barátja, harcostársa és anyagi támasza a miniszterelnököt szexuális testváladékhoz hasonlónak.
Az Orbán-Simicska konfliktusról rengeteget posztoltam már, akinek van kedve, olvasgassa. Csak emlékeztetőül: a Simicska Lajos befolyása alatt álló, kormányközeli médiumok, A Magyar Nemzet, a Heti Válasz, a Hír TV és a Lánchíd Rádió a 2014-es önkormányzati választások után fokozatosan kezdtek kormánykritikussá válni, Rogán Antal ingatlaneladási ügyeivel és Kósa Lajos házügyeivel foglalkozni. Válaszul a kormány öt százalékos reklámadót vezetett volna be, erre reagálva Simicska a Népszava (mely lapot titokban magánvagyonából szintén támogatott) a G-napon megjelenő számában interjút adott, totális médiaháborút hirdetve meg. Még aznap délelőtt puccsszerűen lemondott a Simicska-médiumok csaknem összes vezetője:

• Liszkay Gábor főszerkesztő, Szerető Szabolcs és Csermely Péter főszerkesztő-helyettesek és Élő Gábor online főszerkesztő a Magyar Nemzettől;
• Szikszai Péter vezérigazgató-helyettes a Hír TV-től;
• Gajdics Ottó főszerkesztő a Lánchíd Rádiótól.

A korábban az újságírók és a fotósok elől rejtőzködő Simicska szinte végighaknizott minden rádiót, televíziót, nyomtatott és online újságot, hogy elmondhassa nevezetes mondatát.
Az utána következő időszakban mintha Orbán került volna vesztes pozícióba, hiszen a Veszprémben és Tapolcán elveszített időközi választásokat - mellyel a Fidesz elveszítette kétharmadát - a Simicska-média befolyásának tulajdonították. Ezután a háború a két egykori jóbarát között teljesen nyílttá vált.

• Március 8-án Simicska bejelentette, hogy Orbán katonakorukban jelentett róla, a HVG nyilvánosságra is hozta Orbán elhárítási kartonját;
• Március 28-án adóvégrehajtást jegyeztetett be a NAV a Közgépre;
• Március 31-én leállíttatták a Közgép által kivitelezett M4-es autópálya építését;
• Április 16-án Garancsi megvásárolt a hirdetőoszlopok használati jogát;
• Másnap a Hír TV Lázár Jánost hazug, cinikus politikusnak nevezte;
• Április 30-án kiderült, hogy a Közgép a közelmúltban öt közbeszerzési tenderen is alulmaradt;
• Június 10-én szintén kizárták a Közgépet egy tenderből, mert "túl olcsó ajánlatot" adott;
• Júniusban további Simicska-közeli embereket váltottak le, így Baji Csabát, az MVM elnök-vezérigazgatóját és Szentpétery Kálmánt, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatóját.
• Július 6-án a Simicska által szponzorált veszprémi kézilabdacsapat mögül kivonult az MKB Bank;
• A Közbeszerzési Döntőbizottság kizárta a Közgépet minden közbeszerzésből, ezt azonban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság augusztus 17-én felfüggesztette;
• Augusztus 30-án a főváros egyoldalúan szerződést bontott Simicska Cipyposter Kft. reklámcégével;
• Október 13-án Andy Vajna megvásárolta a Hír TV-t, melyre egyébként Simicskának elővásárlási joga volt.

A Simicska-médiabirodalomra kezdtünk úgy tekinteni, mint ellenzéki médiára. Kedvenc politikai műsoraim lettek a Hír TV-ben, mint például a Szabadfogás vagy a Sznobjektív. Ez nagyjából egybeesett azzal az időszakkal, amikor az ATV kezdett felhagyni az esti politikai műsorokkal, a helyüket bulvárműsorok kezdték kitölteni, olyan sztárriportereket szerződtettek, mint Jakupcsek Gabriella, Bochkor Gábor, vagy Hajdú Péter.
Az ellenzék meg csak várta-várta, hogy Simicska ledobja az atomot, és a Fidesz végérvényesen elveszíti a 2018-as választásokat. Atombomba helyett csak két gyengécske petárdára futotta, Semjén Zsolt rénszarvas-vadászatos botrányára valamint Kósa Lajos és a titokzatos örökösnő zavaros pénzügyi ügyletére. A két érintett politikus bele sem rezdült a támadásokba, azóta is élvezik a miniszterelnök bizalmát.
A nemcsak egészségileg, de szellemileg is egyre inkább leépülő Simicskának már csak elkeseredett magánakciókra futotta, pl. éjszakánként a Fidesz plakátjait firkálta össze és ezekkel szelfit készített:

A csodavárás megint súlyos ellenzéki vereséghez és a Fidesz újabb kétharmadához vezetett. Simicska nem sokkal a választások után feladta médiabirodalmát és végérvényesen kivonult a politikából.
A G-napból pedig mindössze egy mém maradt fenn, amiről sokan már nem is tudják, kitől származik, de tavaly még a naßfeldi sípályán is olvasható volt.

O1G a hóban

Posztom végén ideteszem azt a dalomat, amit a G-nap kétéves évfordulójára készítettem:

---

Dalaim, mik ilyenkor teremnek, villámlási haragos lelkemnek

Idén is aktívan töltöttem protestsong-jaimat a YouTube-ra. Összesen kilenc dalt énekeltem, követőim száma 50-nel emelkedett, 750 lelkes ember. Több barátom is mondta, hogy ha új dalom van, a szomszédokkal együtt hallgatják meg. Teljes kattintásaim száma meghaladta a 900.000-t. Idén 59.000 kattintást kaptam, persze tudom, hogy ennek a fele robot volt.

Katt a nagyobb képért

Katt a nagyobb képért

33.000 kattintás a korábbi évek dalaiból, 26.000 az ideiekből jött össze. Hát akkor nézzük 2017 történéseit a dalaim tükrében.

• Miért írtam: Simicska és Orbán történelmi összeveszésének második évfordulójára készült.
• Szöveg: Sztefanovity Dusán Eső előtt, eső után című dalszövegének parafrázisa.
• Zene: Gerendás Péter zenéje, bevállaltam a saját zongorakíséretet.
• Film: Mivel farsang volt, Simicska-maszkot öltöttem nadrágtartóval, és végig pantomímeltem a dalt.
• Nézettség: 551.

---

• Miért írtam: A Heineken - Csíki sör háború furcsa fordulatot vett, amikor Semjén Zsolt és Lázár János az országgyűlés elé terjesztették azt a javaslatot, hogy önkényuralmi jelképek ne lehessenek márka-védjegyek, ellehetetlenítve ezzel a Heineken vörös csillagát. Bár a javaslat részletes vitáját már lefolytatták, a szavazást elnapolták.
• Szöveg: Én írtam, alapvetően a Csíki - csiki-csuki, a hej! nekem, hely nekem és Heineken rímpárokra épül.
• Zene: Én írtam latinos ritmus-alapra.
• Film: Élőben énekelek (playback-elek) egy-egy üveg sörrel és két mackóval, némiképpen utalva a Csíki sör mackós reklámjára
• Nézettség: 5696, mert több erdélyi internetes portál is lehozta.

---

• Miért írtam: Hirtelen felindulásból a CEU bezárása miatt. Így kiáltottam fel: Most már mindent elvesz tőlünk Orbán?
• Szöveg: Gryllus Vilmos Volt egy kicsi kakasom, elvitte a róka kezdetű dala alapján.
• Zene: Az eredeti Gryllus-dal némiképpen módosított dallammal. Az ismétlésben két szólamban énekelek.
• Film: A Magyar népmesék rajzfilmsorozatból kölcsön vett róka szimbolizálja Orbánt, aki mindent elvesz, de a végén két kopó elkapja.
• Nézettség: 402.

---

• Miért írtam: Orbán Viktor közzétett egy filmet, melyben meglátogat egy idős nénit egy elnéptelenedett faluban. Az egész filmnek '50-es évek fílingje volt, különösen, hogy Orbán ilyeneket mondott benne: "talán fogok tudni nyugdíjat emelni...".
• Szöveg: Ferenc József-kori, Horthy-kori és Rákosi-kori csasztuskák, katonadalok szövegének felhasználásával.
• Zene: A Gyertek lányok öltözzetek fehérbe kezdetű dal dallamára 2/4-es induló-ritmusban.
• Film: Az eredeti film, némiképpen rövidítve.
• Nézettség: 11702, idei legnézettebb dalom, bár valószínűleg sokan komolyan vették. Főleg Facebook-on terjedt.

---

• Miért írtam: Még mindig a CEU-n füstölögtem.
• Szöveg: Isham Jones It Had To Be You című dalszövegében a címadó sort mindenhol az "I stand with CEU" szövegre cseréltem.
• Zene: Gus Kahn zenéje, a kíséretet a netről szedtem le. Nemcsak éneklek, de melodicán is játszom.
• Film: Angyali-sziget környezetében készítettem.
• Nézettség: 161.

---

• Miért írtam: Kósa Lajos korábbi Fidesz-frakcióvezető felfelé bukott. Az ős-fideszes már agyhalott bohóccá vált, Orbán jobbnak látta visszavonni a frontvonalból. Nélküle unalmasabb a Parlament.
• Szöveg: Én írtam egy harminc évvel ezelőtti szakításra írt dalom szövegének átírásával.
• Zene: Harminc évvel ezelőtt írtam, most csak a meghangszerelés és a gitárszóló volt a feladat.
• Film: Ezen is playback-elek, a gitárszóló alatt Kósa bakijaiban gyönyörködhetünk.
• Nézettség: 399.

---

• Miért írtam: Rogán Antal helikopteres repülésének sajtóban való megszellőztetése a Népszabadság megszűnéséhez vezetett. Ennek egyéves évfordulójára írtam a dalt.
• Szöveg: Egy közismert műdal szövegéből írtam, amit még gyerekkoromban apám egy kollégájától tanultam.
• Zene: Az eredeti zenét játszottam fel polka-alapra és én játszottam a baritonkürt-szólamot is.
• Film: .png képekből összeállított animáció, a "Magyarország erősödik" szöveg átalakul "A Rogán család erősödik"-ké.
• Nézettség: 151, legalacsonyabb nézettségű dalom.

---

• Miért írtam: Tyukod külterületén uniós pénz felhasználásával 11 kilátótorony épült. A terület sík, a tornyok nagy része alig megközelíthető és magánbirtokon van.
• Szöveg: Régi kurucnóta átirata.
• Zene: A kurucnóta bossa nova-ritmusban.
• Film: Egy labdarúgó pályán 11 torony emelkedik ki 11 játékost szimbolizálva, fokozatosan megjelennek rajtuk az Aranycsapat tagjainak nevei.
• Nézettség: 300.

---

• Miért írtam: Nemzeti konzultáció a Soros-tervről. Olyan arcpirítóan blőd, hogy először azt hittem, hogy csak vicc vagy kandi-kamera kísérlet. Nem hagyhattam szó nélkül.
• Szöveg: Saját, az Orbán-terv négy pontját sorolja fel (ellenségkép-kreálás, haveri oligarchia hizlalása, távolodás az Uniótól, a független média lenyúlása).
• Zene: Saját, alapvetően a '70-es évek német slágereinek stílusában.
• Film: A Just Dance videojáték egyik tánc-animációját használtam fel, melyet keretbe foglal a "Nemzeti konzultáció az Orbán-tervről" plakát.
• Nézettség: 5892, több internetes hírportál is lehozta, fb-on is szépen terjedt.

Kommentben kaptam a filmekért hideget és meleget egyaránt, a legutóbb ezt: A JÓ KURVA ANYÁDAT! És persze semmi sem változott. Idézem a posztom címéül is választott Petőfi-vers (Dalaim) teljes versszakát:

De mit tűr a szolgaságnak népe?
Mért nem kél föl, hogy láncát letépje?
Arra vár, hogy isten kegyelméből
Azt a rozsda rágja le kezéről?
Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
Villámlási haragos lelkemnek!

Mercedes-Benz

Történetünk 2025-ben játszódik, és egy sajtóközleménnyel kezdődik:
"A kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. megdöbbenésének ad hangot és tiltakozik a kormány új törvénymódosítási tervezete ellen, mely ellehetetleníti az autógyár magyarországi működését."
Előző éjjel az Országgyűlés informatikai rendszerében egy törvénytervezet jelent meg a Magyarországon tevékenykedő külföldön bejegyzett cégek magyarországi leányvállalatainak működését szabályozó törvény módosítására. A tervezet szerint minden Magyarországon működő gyár nevének különböznie kell más, külföldön bejegyzett vállalat nevétől, hogy elkerüljék a fogyasztók megtévesztését. A törvénytervezet arról is rendelkezett, hogy csak olyan külföldi cég működtethet hazánkban gyárat, mely saját hazájában is végez gyártási tevékenységet (történetünk idején Németországban már nem folyt autógyártás, kizárólag értékesítéssel foglalkoztak, a gyártást olyan országokba helyezték át, ahol olcsóbb a munkaerő).

Az ellenzéki sajtó hangos volt attól, hogy a kormány megpróbálja ellehetetleníteni a kecskeméti Mercedes-gyárat, hiszen nem folyik Németországban Mercedes gyártás, és a magyar gyárnak nevet is kéne változtatnia. A kormánymédia viszont hallgatott az ügyről egészen addig, míg Németh Szilárd egy délutáni lakossági fórumon el nem mondta, hogy nem tűrik tovább Magyarországon a migránssimogató Angela Merkel autógyárát, amely valójában fantom autókat gyárt, és ez lényegében csalás.
Az este folyamán a kecskeméti gyár igazgatója tárgyalásokat folytatott Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel, de a kormány világossá tette, hogy nem hátrál meg, változatlan formában nyújtja be a tervezetet.
Másnap reggel a kormánymédia még mindig hallgatott, viszont az egyik ellenzéki televízióban megkérdezték a minisztert, miért akarják bezáratni a kecskeméti gyárat. A miniszter elmondta, hogy szó sincs arról, hogy a törvény a Mercedes-gyár ellen irányulna, csak szabályozni kívánják külföldi vállalatok magyarországi leányvállalatainak a tevékenységét. Semmi bajuk a kecskeméti gyárral, ha nevet változtat és termékeit ezentúl más néven árulja - bár ezzel kétségkívül elveszítik a német minőséggel járó kompetitív előnyt. Arra a riporteri kérdésre, hogy miért nem egyeztettek a törvénytervezet kidolgozásakor az érintettekkel, azt válaszolta, hogy nem volt rá idő.
A nap folyamán hazai és külföldi járműipari szakemberek tiltakoztak a törvénytervezet ellen, elmondták, hogy a kecskeméti gyár a mérnökutánpótlás nevelésének is fontos bázisa, a Kecskeméti Egyetem Járműtechnológiai Karának fő támogatója, de ide járnak szakmai gyakorlatra a BME közlekedésmérnök-hallgatói is. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor elmondta, hogy az a fogyasztók megtévesztése, hogy a gyár autóit Mercedes márkanév alatt forgalmazzák, és ez más magyar autógyárat is hátrányos helyzetbe hoz. Megemlítette, hogy egy átfogó vizsgálat hatalmas szabálytalanságokat tárt fel a gyár működésében: egy alkalmazott elbocsátását csak egy hónap késéssel jelentették a munkaügyi központnak, és a Statisztikai Hivatalnak is rendszeresen késve küldik meg a gazdasági jelentéseiket.
A péntek reggeli szokásos miniszterelnöki rádióinterjúban Orbán Viktor már világossá tette, hogy nem tűrjük meg hazánkban a "kamugyárat". Szerinte a törvényeket mindenkinek be kell tartania, hiába gondolja a Mercedes-Benz Co. tulajdonosa, hogy a pénzével előjogokat vásárolhat Magyarországon.
Vasárnap délután a Mercedes-tulajdonosok hatalmas autós felvonást tartottak Budapesten, az autódudák azt tülkölték: tá-tá-ti-ti-tá, ami egyesek szerint azt jelenti: Orbán takarodj! De ez csak olaj volt a tűzre: hétfő délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes indítványozta, hogy a Parlament a tervezetet sürgősséggel vegye tárgysorozatba, így kedd délben a törvényt már meg is szavazta a Tisztelt Ház. Annyi módosítást tettek még a törvénybe, hogy az anyacégnek a kihirdetéstől számított három hónapon belül kell gyárat alapítania saját országában (az eredeti tervezetben egy év volt a határidő). Egy folyosói interjúban Orbán jóindulatáról biztosított minden magyarországi autógyárat.
A Mercedes-tulajdonosok nem nyughattak, estére élő láncot vontak a kecskeméti gyár köré, és ezúttal azt tülkölték: tá-tá-tá, vagyis: nem hagyjuk! Közben a német külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott a törvény ellen, ellenlépésként Szijjártó Péter a Külügyminisztériumba kérette Németország budapesti nagykövetét. Miközben az ellenzék a magántulajdon védelmét és a tőke szabad áramlását látta veszélyeztetni, a kormány végig azt kommunikálta, hogy céljuk a törvénymódosítással csak a vizsgálatok által feltárt hibák kijavítása volt. Közben ezrével érkeztek közgazdasági Nobel-díjasok tiltakozó levelei Áder Jánoshoz, a köztársasági elnökhöz, hogy vétózza meg a törvényt, ne hirdesse ki. Csehország, Szlovákia és Szlovénia pedig bejelentették, bármikor készek befogadni a kecskeméti gyárat.
A törvény aláírását megelőző napon akkora autóstüntetést szerveztek, mely nemcsak Budapestet, de egész Pest megyét megbénította. Ennek ellenére - vagy talán éppen ezért - Áder kihirdette a törvényt, melyet a Magyar Közlöny azon melegében le is hozott. Döntését az elnök azzal indokolta, hogy szakértőkkel megvizsgáltatta a törvénymódosítást, akik nem találtak benne diszkriminatív részt vagy olyan feltételt, melyet a Mercedes-Benz ne tudna teljesíteni.
A törvény hatályba lépett, a kecskeméti gyár hamar áttelepült Szlovákiába. Helyén Mészáros Lőrinc tiszta magyar autógyárat létesített, Kék Villám márkanéven árulták a termékeiket, de az az igazság, hogy komoly értékesítési nehézségeik voltak, ezért hamarosan be is zártak.

A jó szakemberek és a teljes magyar fejlesztőgárda távozott az országból, tárt karokkal várták őket az európai autógyárak. Az egyetemeken támogatás híján megszűntek a járműtechnológiai tanszékek, aki járműfejlesztő mérnöknek akart menni, általában külföldre ment tanulni, és onnan már nem is tért haza, hiszen hol is kaphatott volna munkát itthon.
Az egykori gyár betanított munkásai közmunkások lettek, és a kecskeméti árokpartok kaszálása közben gyakran énekelgették ezt a dalocskát:

Ciao, CEU

Amikor tavaly decemberben olvastam a hírt, hogy bezárták a Szentpétervári Európai Egyetemet, melyet számos külföldi alapítvány mellett a Soros György Alapítvány is támogatott, akkor megjósoltam, hogy a CEU lesz a következő. Úttörő becsület szavamra, Bori rá a tanú. Még azt is megmondtam, hogy mi lesz a módszer: hoznak egy törvényt, aminek a CEU nem fog tudni vagy akarni megfelelni, amire majd azt mondják, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak, sajnáljuk.
Március 28-án az esti órákban - amikor mi pont Petra 13. születésnapját ünnepeltük - egy törvényjavaslat jelent meg az Országgyűlés informatikai rendszerében T/14686 számon, "Törvényjavaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról" címmel. A törvényjavaslatot Balog Zoltán emberminiszter nevében maga Semjén Zsolt nyújtotta be.
Nyilván vannak, akik éjjel-nappal az Országgyűlés honlapját bújják, akik nemcsak rátaláltak a törvényjavaslatra, hanem rögtön átlátták, hogy a javaslat kizárólag a Közép-Európai Egyetem ellehetetlenítésére jött létre. Másnap, 29-én reggel már ettől volt zajos az egész ellenzéki média, miközben a közszolgálati médiumok egy hangot sem szóltak a készülő új törvényről. A nap során a CEU-ban összeült az egyetemi tanács, a rektor nyilatkozatot adott, kormányoldalról két troll, Németh Szilárd és Kovács Zoltán sorosoztak egy jót, de egy mondat erejéig maga Orbán Viktor is megszólalt, miszerint a törvények mindenkire vonatkoznak (persze, amiket most hozunk, muhahaha). Este találkozott az egyetem rektora Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárral, ám a találkozó nem hozott eredményt, a kormány nem tágított attól, hogy a törvényt változatlan formában bocsájtja az Országgyűlés elé.
Másnap, 30-án reggel a közszolgálati híradó még mindig hallgatott a dologról. Az ATV reggeli műsorába viszont elment Palkovics államtitkár, ahol megkérdezték a törvényjavaslatról.
Palkovics Lászlónál álljunk meg egy pillanatra. Személyében nem az Orbán-apparátus egyik csinovnyikáról van szó. Palkovics tudós ember, a Tudományos Akadémia állandó tagja, egyetemi professzor, Széchenyi-díjas mérnök, számos nemzetközi tudományos társaság tagja és tudományos folyóirat szerkesztőségi tagja. Amikor a német Knorr-Bremse magyarországi leányvállalatot hozott létre, Palkovics fejlesztési igazgató lett, és nemzetközileg is elismert fejlesztő gárdát hozott létre. Egy kollégám a Knorr-Bremse-nél dolgozik, csak jót hallottam tőle Palkovicsról. Egy volt osztálytársam, aki az Arénát tervezte és ő a tervezője az új Puskás Stadionnak is, mint a Knorr-Bremse irodaépületének tervezője sokat tárgyalt Palkovics Lászlóval, és szintén nagyon nagyra tartja.
Palkovics László a fejébe vette, hogy a Magyarországra települő autógyáraknak Magyarország ne csak szakmunkásokat, hanem fejlesztő mérnököket is adjon, és megszervezte a Kecskeméti Egyetem Járműtechnológiai Tanszékét. Igazi vállalatszervező és tudományszervező mérnök, akiből nagyon sok kellene ennek az országnak.
2014-ben kinevezték az Emberi Erőforrások Minisztériumába a felsőoktatásért felelős államtitkárnak. Sokáig nem is tudtam, hogy ugyanarról a Palkovicsról van szó, de gondoltam, végül is eddig is a felsőoktatás szervezésével foglalkozott, ezt is jól fogja csinálni. Amikor aztán tavaly Hoffmann Rózsa után Cunyiné is belebukott a KLIK körül kialakult botrányokba, Palkovics megkapta a közoktatásügyi államtitkárságot is. Itt már egy kicsit meghökkentem, de végül az államtitkár ugyanúgy járt el az óriási vizfejet növesztő KLIK-kel, ahogy egy működésképtelenné váló óriásvállalattal kell: szétszedte kis, önállóan működő gazdasági egységekre.
Nos, ez a tudós ember képes volt beállni a nemzetközileg is magasan jegyzet CEU ellehetetlenítése mögé, és amikor Krug Emília megkérdezte tőle, hogy de miért nem egyeztettek az érdekeltekkel a törvényjavaslat előtt, azt találta mondani: Mert nem volt rá idő.

Látjátok a szája sarkában azt a hamiskás mosolyt, ami az igazi seggfej politikusokat jellemzi? Palkovics László ezzel a nyilatkozatával azt a tudományos közéletet köpte szemen, ahonnan maga is érkezett.
Még a 30.-iki eseményekhez tartozik, hogy az USA budapesti nagykövetségének ügyvivője is elítélte a készülő törvényjavaslatot, a CEU rektora pedig Amerikába utazott konzultációra. A szokásos heti kormánytájékoztatón aztán Lázárék már rátaláltak az új narratívára: átvilágítottak 28 nemzetközi egyetemet, számos szabálytalanságot találtak, ezért módosítanak a törvényi szabályozáson. Az a tény, hogy a CEU-nál semmiféle szabálytalanság nem volt, hiszen működését a 2004. évi LXI. törvény szerint folytatja, és annak minden pontjának megfelel, valahogy elsikkadt a kormányközeli médiában.
Azzal feküdtem le, hogy az amerikai felháborodás és a hazai tudományos közélet tiltakozása jobb belátásra bírja Orbánt, de a másnap reggeli szokásos rádióinterjúban inkább még rátett egy lapáttal. A Közép-Európai Egyetemet csalással vádolta, az alapító Soros Györgynek pedig azt üzente: Hiába milliárdos valaki, nem állhat a törvény felett. Az egész interjú hangneméből érezni lehetett, hogy a miniszterelnök nagyon eltökélt, nem lehet visszatántorítani, a CEU sorsa megpecsételődött. A törvénytervezetet sürgősséggel már hétfőn (április 3-án) tárgyalja a Parlament.
Az igazi nagyágyú csak délután sült el: Az Amerikai Egyesült Államok külügyi szóvivője közleményben ítélte el a készülő törvénytervezetet. Ez már nem vélemény, hanem az USA adminisztrációjának hivatalos álláspontja.
Orbán, aki Trump elnökké választásával azt gondolta, hogy megfogta az isten lábát, most megint tengelyt akasztott Amerikával. Kicsinyes, pitiáner bosszúállásával nemcsak a magyarországi felsőoktatás egyik csillagát űzi el hazánkból, de újabb nemzetközi bonyodalomba rántja Magyarországot.
A CEU kérdésében mi is érdekeltek vagyunk: Bori tavaly ott végzett a kisebbségpolitikai szakon, kiváló eredménnyel. Egy akkori posztomban megírtam, milyen nagyra tartom a CEU szabad, nyitott, progresszív, multikulturális szellemiségét. Hirtelen felindulásomban ezt a posztomat 29-én megosztottam a Facebook-on. Ez egyébként nem szokásom, mert a Facebook-on családtagjaimmal és barátaimmal tartom a kapcsolatot, akik eltérő politikai nézetűek is lehetnek, ezért ott próbálom magam visszafogni (nem mindig sikerül). Így viszont ez a posztom hirtelen az egyik legolvasottabbá vált.
Orbán ezzel a lépésével engem igazi ádáz ellenségévé tett, de az ő leépülése már régóta tart. Az ügy igazi nagy vesztesének - a CEU mellett - Palkovics államtitkárt tartom, akinek egyszer még el kell számolnia a tudós társadalom felé azzal, hogy elvtelenül kiszolgált egy bosszúszomjas diktátort.

Update 2017. április 3:
Annak ellenére, hogy vasárnap a netadó elleni tüntetés óta a legnagyobb tüntetés zajlott Budapesten a CEU ügyében, valamint a Parlament ma óhajtja tárgyalni a törvényjavaslatot, a ma reggeli félórás közszolgálati híradóban egyetlen egy mondat sem hangzott el a felsőoktatási törvénytervezetről.

Vége a nagy csiki-csukinak

Vége a sörháborúnak, a felek békésen megegyeztek. Pedig már kezdett operettbe illő lenni a dolog.
A Svejkben említést tesznek a soproni sörgyár szép vörös téglás épületéről, hiszen már állt az első világháborúban is. Miért kellett ezt a patinás gyárat eladni a Heinekennek? Hazaárulásból? Megátalkodottságból? A válasz egyszerű. A Heineken vállalta a gyár korszerűsítését, és megtartotta a Soproni márkanevet. Magyar sör-e a Soproni? Szerintem igen, hiszen magyar embereket foglalkoztat, Magyarországnak fizet adót és magyarok isszák. A tulajdonos meg holland, történetesen egy multinacionális cég. Megtörtént ez édesipari gyárakkal, háztartás-vegyipari gyárakkal is. Mégsem kérdezzük, magyar-e a Pilótakeksz, a Mackósajt, a Vénusz étolaj vagy a Tomi mosópor.
Hasonló volt a helyzet a Csíki Sörrel is, hasonlóan vásárolta meg a Heineken a csíkszeredai Csíki Prémium sört, melyet Ciuc Premium néven forgalmaz. Egy kis csíkszentsimoni sörmanufaktúra viszont előrukkolt az igazi Csíki Sörrel. Mintha valaki előjönne az igazi Sopronival. Egyértelműen fenáll a bejegyzett védjegy megsértésének tényállása.
A székelyeket nem kell félteni, csavaros az észjárásuk. Jól tudták, hogy a Csiki Sör erős identitásképző termék, vagy ha még nem az, tegyük azzá. A székelyek - hasonlóan az anyaországbéli magyarokhoz - sohasem voltak nagy sörivók. Van egy székely mondás, melyet még az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Németh Zsolt is idézett a 2015-ös bálványosi szabadegyetemen: "A sör nem ital, az asszony nem ember, a medve nem játék." A Csiki Sör ezt a mondást is ki tudta fordítani, amikor termékének reklámfilmjében egy székely bunyózik egy medvével sörért.

Azon most ne akadjunk fel, hogy a verekedés egy-az-egyes koppintása egy másik reklámfilmnek, a John West Salmon lazac reklámjának.

Szóval volt itt minden, védjegy jogosulatlan használata, reklámfilm lekoppintása, minden, ami a székely góbéságba belefér. Küzdjön csak meg a csavaros eszű a holland medvével. Na de miért kellett ebbe a küzdelembe a magyar államnak beleállni? És miért pont a 120 éve használt vörös csillagot kellett betámadni? Egyszerű a válasz: mert ezzel három legyet ütöttek egy csapásra:

• Láthatta ország-világ, hogy mi mindenütt ott vagyunk, ahol külföldön bántják a magyart;
• Amúgy sem nagyon szeretjük a multikat, mert azok kiviszik a nyereséget az országból (persze azért örülünk a Mercedesnek meg az Audinak);
• Orbán Viktor a kommunizmus áldozatainak emléknapján azt találta mondani, hogy a kommunizmus bűneit nyugaton mentegetni próbálják (persze, közeledett a Putyin-látogatás, valahogyan elő kellett készíteni a népet). Ennek igazolására is kapóra jött a Heineken vörös csillaga.

Az még hagyján, hogy Lázár János és Semjén Zsolt teljesen komoly arccal adta elő, hogy a Heineken címkéjén a csillag önkényuralmi kultuszt valósít meg, és a hollandok "sörös-bérencek", de még azok a kormányközeli hírportálok is beálltak a kórusba, akik pár hónappal korábban tudományos cikkben magyarázták el, hogy mi a vörös csillag eredete a címkén.
Már tényleg mindenki azt hitte, hogy most aztán megint beleszaladunk egy orbitális pofonba, ha támadni kezdjük a Heineken védjegyét. Szerencsére a Heineken engedett (az óvodáskori "hülyével nem vitatkozom" illetve "okos enged" mondások jutottak eszembe), így valószínűleg vissza fogják vonni a már az Országgyűlés által tárgysorozatba vett, köznevetség tárgyát képező törvényjavaslatot.
Én meg nem tehettem egyebet, mint jó szokásomhoz híven ismét dalra fakadtam:

Ja, és még egy. Azt gondoltam, ha Csíki Sört iszom, miközben nézem a portugál-magyart, akkor jobban játszunk. Hát tévedtem.

(Csitt, hogy senki ne hallja: Nem kaptam Csíki Sört, ezért Borsodiból hamisítottam).

Még egyszer - de most komolyan - a vasárnapi boltbezárásról

Mostanában gyakran hallom - sőt elég, ha a nekem tulajdonított dal alatti mintegy 700 kommentet elolvasom -, hogy mi értelme van ilyen jelentéktelen dologról beszélni mint a vasárnapi zárva tartás, nincs az embereknek egyéb bajuk, nem tudják a vasárnapi bevásárlásaikat más napra ütemezni?
Már korábban is elmondtam, nem a vasárnapi zárva tartásról van szó, amely mellett természetesen számos legitim érv felsorakoztatható. A dolog a döntéshozás mikéntjéről szól, és arról, hogy emögött milyen szemlélet rejlik.
Az elmúlt negyedszázadban nagyon megváltoztak vásárlási szokásaink. Emlékszem, 25 évvel ezelőtt nyílt a kerületünkben egy magán-élelmiszerbolt, ami mára már hálózat, tulajdonosa pár éve halt meg tragikus autóbalesetben. A bolt előtt alig lehetett parkolni, nem is volt gurulós kosár, az ember egy bevásárláshoz 2-3 kosarat vett és próbálta végigrugdosni a bolton, mégis ez volt nekünk a havi diszkont bevásárlás. Később megnyílt a CORA először Törökbálinton, majd Budakalászon, itt intéztük a nagybevásárlásainkat (a CORA azóta már megszűnt, bolthálózatát átvette az Auchan). Még emlékszem, hogy az első Auchan kedvéért hogyan építették át az M1-M7 bevezető szakaszát. Tesco-ban először a Pólus Centerben voltam. Rászoktunk a havonkénti egy-két nagybevásárlásra. Amikor aztán már a közelünkben is épültek plázák (először a Mammut '92-ben, később a MOM, 2002 táján), hamar átszoktunk ezekre.
A plázák hatására kiürült a város, a Nagykörút, a Kossuth Lajos utca. Nem csak Budapest járt így. Amikor 1978-ban először jártam Párizsban, a fényes sugárutak teli voltak üzletekkel. 16 éve múlva, 1996-ban már sok üres kirakatot, bezárt portált lehetett látni. Ugyanígy  jártak a budapesti belvárosi üzletek is: koszos portálok, bezárt üzletek.
A Fidesz úgy gondolta, hogy nem az új helyzetre kell új megoldást találni, hanem vissza kell állítani a régi szép világot. Bevezették a plázastopot (a plázaépítési moratóriumot épp a múlt év végén hosszabbították meg). Megnehezítették a városszéli bevásárlóközpontok megközelítését, az eddig díjmentes gyorsforgalmi utakat fizetőssé tették. És most itt a vasárnapi zárva tartás. Mind-mind azt a szemléletet tükrözi, hogy nem a kialakult új helyzethez kell alkalmazkodni, hanem vissza kell állítani a régi világot.
Ha egy közparkban a pázsit közepén az emberek kitaposnak egy ösvényt, mert így tudják legkönnyebben megközelíteni a buszmegállót, a városvezetés két dolgot tehet. Vagy kikövezik a kialakult ösvényt, és biztonságos gyalogutat csinálnak belőle, vagy kitesznek egy táblát, hogy Fűre lépni tilos, és jól megbüntetik azokat, akik ezt a tilalmat megszegik. A Fidesz ezt az utóbbi megoldást választotta. Képtelen elfogadni, hogy 25 év alatt megváltoztak a vásárlási szokásaink. Úgy viselkedik, mint az a szülő, aki jobban tudja, hogy gyermekének mi a jó, és esze ágában sincs ezt a kérdést a gyerekkel megvitatni. Ezt hívják paternalizmusnak (atyáskodó kormányzásnak), ami elitizmussal (kiválasztottság-tudattal) és etatizmussal (államközpontúsággal) párosul.
Hallottam egy előadást Makovecz Imrétől, melyben elmondta, hogy az ipari forradalom mekkora kárt okozott a hagyományos közösségeknek és háziiparnak. Makovecz úgy fogta fel ezt a folyamatot, mint a történelem tévedését, kapzsi, pénzsóvár kapitalisták mesterkedését. Számos épületével, közösségi terével igyekezett visszaállítani egy letűnt világot. Egy építész ismerősöm (csak annyit árulok el róla, hogy jelenleg Magyarország legnagyobb középületét tervezi) azt mondta, hogy korunk új fórumai a plázák, ahová nemcsak vásárolni, de kulturálódni és társasági életet élni járnak az emberek, ezért az építészek feladata nem az, hogy gátolják ezt a folyamatot, hanem tegyék méltóvá erre a funkcióra. Kétségtelen tény, hogy az elmúlt években a sok igénytelen bevásárlóközpont mellett számos építészetileg is figyelemre méltó pláza épült.
A fent leírt szemlélet miatt nem tudom elfogadni a vasárnapi zárva tartás visszaállítását. A Policy Agenda elemzése szerint a boltbezárás egyetlen oka a Kereszténydemokrata Néppárt identitásválsága. Ez a virtuális párt önállóan, saját jogon utoljára több mint 20 éve (!) jutott be a Parlamentbe, az 1994-es választásokon. A szétmorzsolódott párt 2006-ban csak mint a Fidesszel pártszövetségben álló, önállóan soha meg nem mért formáció került be az Országgyűlésbe, azóta is így van parlamenti frakciójuk. A Fidesz a 2014-es választásokon még a reklámszlogenjéből is kifelejtette a KDNP-t, a plakátokon mindössze ennyi szerepelt: Csak a Fidesz. A KDNP által indítványozott mostani törvény saját önálló identitásukat igyekszik alátámasztani. Szerintem a vesztüket fogja okozni.
Az intézkedés dalra fakasztotta az internet népét, alant egy ismert gyerekvers-író, Rigó Béla Szomorú vasárnap-átdolgozását hallhatjátok Papp János előadásában:

Van egy másik dal is, de az olyan trágár, hogy még idézni sem vagyok hajlandó.
Ceterum censeo: A vasárnapi boltbezárás tarthatatlan.

Semjén Zsolt szakdolgozatáról jutott eszembe

Joliot Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt, Sas-hegyre néző lakásomat sürgősen, ráfizetéssel is elcserélném Joliot Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt lakásra, a Sas-hegyre néző kilátással.

Örkény István