Vegyes házasságok

A hétvégét megint együtt töltöttem volt gimnáziumi osztálytársaimmal, és a beszélgetések során szóba került, milyen sokunknak él a gyermeke külföldön, gyakran vegyes házasságban. Az egyik osztálytársam lányát azeri fiú vette el, egy másiknak a fia török lányt vett feleségül, egy harmadik fia egy mexikói-holland keverék feleséggel él Michiganben. És hát az én Borim is már három éve együtt él egy német sráccal, két éve Bécsben laknak. Én magam pedig keresztény gyökerekkel vettem feleségül egy zsidó lányt.

És akkor az egyik osztálytársnőm megkérdezte, ismerem-e az Ószövetségből Ezsdrás könyvét? Ez a rész a babilóniai fogság utáni időket örökíti meg, amikor a papság szembesül azzal, hogy:

"Izráel népe, még a papok és léviták sem különültek el az ország népeitől, a kánaániak, a hettiták, a perizziek, a jebúsziak, az ammóniak, a móábiak, az egyiptomiak és az emóriak utálatos szokásaitól, mert ezeknek a leányai közül vettek feleséget maguknak és fiaiknak, úgyhogy összekeveredett a szent mag az ország népeivel, sőt a vezető emberek és elöljáróik jártak élen ebben a hűtlenségben." (Ezsd 9-1,2)

Ekkor elhatározták, hogy az idegen asszonyokat és gyermekeiket kiűzik városaikból:

"Hűtlenséget követtetek el azzal, hogy idegen asszonyokat vettetek feleségül, és így szaporítottátok Izráel vétkét. Valljátok meg ezt őseitek Istenének, az Úrnak, és cselekedjetek az ő tetszése szerint: váljatok külön az ország népeitől és az idegen asszonyoktól!" (Ezsd 10-10,11)

A babilóniai fogság eléggé közismert, erről szól a híres 137. Zsoltár, amit feldolgozott a Boney-M, operát írt róla Verdi, és szövege benne van a zsidó férfiak házassági fogadalmában. De a fogság után a visszatért nép családjainak szétszakításáról még nem hallottam, nem nagyon vannak róla irodalmi vagy zenei feldolgozások. A Biblia szerint "Csak Jónátán, Aszáél fia és Jahzejá, Tikvá fia álltak ennek ellene, és Mesullám meg a lévita Sabbetaj támogatták őket." (Ezsd 10-15), vagyis azért már akkor is voltak olyanok, akik számára a család szentsége fontosabb volt Isten törvényénél.

Nem ez volt az első eset az ókorban, amikor a zsidók tartósan együtt éltek más népekkel. Jól tudjuk, hogy Jákob fia, József, akit testvérei rabszolgának adtak el Egyiptomba, de ott magas tisztséget nyer el, családja lesz, majd végül egész családja Egyiptom földjén telepedik le. És itt kezdődik az az ókori migránsválság, ami végül az Exodusban, az Egyiptomból való kivonulásban csúcsosodik ki. De vajon akkor is így álltak hozzá a népek keveredéséhez? Hiszen Mózes a fáraó fogadott gyermeke, II. Rámszesz mostohatestvére, aki maga is idegen nőt, Cippórát vette feleségül. Az Exodusban megemlítésre kerül, hogy a kivonuláskor idegenek is együtt mentek a zsidókkal:

„Sok gyüttment nép is ment velük, meg juh, marha és igen sok jószág.” (2Móz 12-38)

A bibliakutatók és a rabbinikus hagyomány egyetért abban, hogy ez a kevert sokaság részben olyan egyiptomiakból és más nemzetiségűekből állt, akik házasság, családi kötelékek révén kapcsolódtak a zsidókhoz az egyiptomi rabszolgaság évszázadai alatt. Őket nem üldözték el, mert együtt vonultak ki a zsidókkal, és a pusztában váltak a közösség részévé. Akkor mi a különbség mózesi befogadás és az ezsdrási kirekesztés között? Ezt az AI így foglalta nekem össze:

• Az Exodus idején a befogadás volt a cél: A Sínai-hegyi törvényadás előtt még nem létezett a zsidó vallásjog (Halacha) a mai formájában. Aki elhagyta Egyiptomot és követte az Urat, azt a közösség befogadta. Az egyiptomi feleségek és férjek a zsidó nép részévé váltak.

• Ezsdrás idején a túlélés volt a cél: A babiloni fogság után a zsidóság lélekszáma drasztikusan lecsökkent, és a hazatérők elkezdtek beolvadni a környező pogány népekbe, átvéve azok bálványimádó szokásait. Ezsdrás azért lépett fel olyan brutális szigorral, mert úgy látta, hogy ha a zsidók teljesen asszimilálódnak, a zsidó vallás és identitás végleg eltűnik a föld színéről.

Ugye emlékeztek a Hegedűs a háztetőn című filmre, ahol Tevje legidősebb lánya nem a házasságszerző által kommendált fiúhoz megy férjhez, második lánya már nem is falubelihez, a harmadik pedig már nem is zsidóhoz. Utóbbi lányát Tevje kitagadja, de amikor osztoznak a zsidók kiűzésében és ők is elhagyják Anatevkát, mint az Exodusban a "gyüttmentek" Egyiptomot, akkor megbocsát neki.

Az, hogy Ezsdrás törvénye még mindig mennyire erős, azt megírtam Orsi lányom házasságkötéséhez szükséges zsidósági igazolás kalandos megszerzése kapcsán.

Na de mi a helyzet a mai Magyarországon? Ugye emlékeztek Orbán 2022-es tusnádfürdői beszédére:

„van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással [...] Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni”

Vagyis európaival, azonos kultúrájú és hitű idegennel szabad keveredni, de idegen kultúrájú és hitűvel nem. Ebből következtek a nagyon szigorú magyar bevándorlási és idegenrendészeti törvények, melyből több, a magyar közvéleményt is felkavaró ügy kerekedett. Íme két példa:

1. Egy afgán származású férfi 2001-ben, még kísérő nélküli kiskorúként érkezett Magyarországra, ahol a hatóságok menekültként ismerték el. Évekkel később, 2024-ben Teheránban házasságot kötött egy afgán állampolgárságú nővel. A feleség ezután a teheráni magyar nagykövetségen tartózkodási engedélyt (családegyesítési vízumot) kért, hogy Magyarországra utazhasson a férjéhez. A magyar idegenrendészeti hatóság a kérelmet elutasította, amit a másodfokú hatóság és a bíróság is helybenhagyott. Az elutasítás alapja a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról szóló szigorú magyar törvény. A jogszabály kimondja, hogy a menekült státuszú személyek házastársai csak akkor kaphatnak családegyesítési célú tartózkodási engedélyt, ha a házasságot már a menekült Magyarországra történő beutazása előtt megkötötték. Mivel ők csak évtizedekkel a férfi beutazása után házasodtak össze, a hatóságoknak a törvény betűje szerint meg kellett tagadniuk a vízumot. Az elutasító határozatot az Alkotmánybíróság is helyben hagyta.
2. Egy Rena nevű Fülöp-szigeteki vendégmunkás nőt a magyar idegenrendészeti hatóságok azután akartak kiutasítani az országból, hogy veszélyeztetett terhessége miatt nem tudta ellátni a gyári munkáját, miközben időközben férjhez ment egy magyar állampolgárhoz, és megszületett a közös, magyar állampolgárságú gyermekük is. A hatóságok úgy ítélték meg, hogy megszűnt a tartózkodása alapjául szolgáló jogcím (a vendégmunkásként való foglalkoztatás). A szigorú magyar idegenrendészeti törvény értelmében a vendégmunkás-vízum nem alakítható át automatikusan más típusú (például családegyesítési) engedéllyé az országon belül, és a jogszabály nem ismer méltányossági kivételt a terhességre vagy szülésre való tekintettel. A hatóság ezért elrendelte a nő kiutasítását, figyelmen kívül hagyva, hogy a magzata, majd újszülött gyermeke a magyar apa révén magyar állampolgár. A Fővárosi Törvényszék végül a családnak adott igazat, és hatályon kívül helyezte a kiutasítási végzést.

Hát ezek jutottak eszembe Ezsdrás könyve kapcsán, melyhez kapcsolódik egy kortárs regény, Marek Halter Lilah ​könyve című regénye is, amit talán majd egyszer elolvasok.

Lovakrul

A múlt héten egy olyan hír borzolta a közvéleményt, amely leginkább csak uborkaszezonban szokott érdeklődést kelteni. A brit Daily Mail című bulvárlap megírta ugyanis, hogy Magyar Péterék visszakövetelik azt a két lipicai lovat, amelyet a magyar kormány képviseletében Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter koronázási ajándékként adományozott III. Károlynak. A két paripa:

Incitato XVIII-3 – „Iveco”, 2016-os születésű herélt
Neapolitano XXVII-44 – „Nelson”, 2018-as születésű herélt.

A Védvonalhoz tartozó szócsövek azonnal fújni kezdték, milyen bunkó a Tisza-kormány, hogy ilyen otrombaságra vetemedik. Egy napnak kellett eltelnie, hogy Az Agrár- és Élelmiszergazdálkodásért Felelős Minisztérium egy FB-közleményben tudassa, hogy itt valójában egy kölcsönszerződésről van szó, melynek felülvizsgálatával kapcsolatban írtak levelet a a Royal Mewsnek, melyben "pontatlanul fogalmaztak", de azóta már tisztázták az ügyet, és a lovak természetesen maradhatnak Nagy-Britanniában.

Elkezdtem faggatni a ChatGPT-t, hogy akkor most ajándékozásról vagy kölcsönzésről volt-e szó, de MI-barátom nem talált utalást a kölcsönzésre, minden korabeli forrás ajándékozásról beszélt. De volt itt még egy érdekesség: a Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy nagyon értékes tenyészállatok kerültek elajándékozásra, amiket az ajándékozás előtt az egyesület tudta nélkül heréltek ki.

Nagy-Britanniában védik a lótenyésztés génállományát, ezért valószínűleg tenyészállat nem kerülhet be az országba, ezért kellett herélt lovakat ajándékozni. De valószínűleg az élő állat bevitele még így is olyan komplikált, hogy inkább a kölcsönügyletet választották, mint a tulajdonjog átruházását.

Pár nap múlva a kormány egy újabb közleményt adott ki, ezúttal a kormany.hu-n, amelyben újabb tények kerültek napvilágra:

• Az eredeti elképzelés egy lipicai négyesfogat, díszhintó és díszszerszám átadása volt, ez azonban végül nem valósult meg. 2024-ben a két ló ugyanis nem ajándékként, hanem kölcsönadási megállapodás alapján, kipróbálás céljából került a Royal Mewshez. A lovak tulajdonjoga mindvégig a Magyar Államnál maradt.
• Az Állami Ménesgazdaság által kiküldött, félreérthető levelet követően a miniszteri biztos újabb megkeresésben kifejezetten elnézést kért a pontatlan megfogalmazásért, és egyértelműsítette, hogy nem a lovak visszahozatala a cél, hanem a lovak további hasznosításáról kívánnak konstruktív párbeszédet folytatni a brit féllel.
• A két ló jogilag nem került a brit király tulajdonába. Az ajándékozás nem valósult meg, a lovak állami tulajdonban maradtak, és a ténylegesen megvalósult konstrukció kölcsönadás volt.
• A magyar kormány célja egyértelmű: Nelson és Iveco maradjon a brit királyi udvarban, és azon dolgoznak, hogy az ajándékozás valóban ajándékozás legyen (jogi értelemben is).

Én azon sem lepődtem volna meg, ha a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság továbbra is elszámolta volna a két ló tartási költségeit, de ezt csak az én rossz májam mondatja.

Az Orbán-kormánynak nem ez volt az első lóadományozása. Orbán Viktor 2023 decemberében, Erdoğan budapesti látogatása során egy nóniusz mént adományozott a török államfőnek. A Főúr névre hallgató mén a Mezőhegyesi Ménesbirtokról származott, de eltérően a III. Károlynak adományozott lipicaiaktól ez kifejezetten tenyésztési célra került Törökországba (úgy látszik, ott nem olyan szigorú a génállomány védelme). Akkoriban Lázár János a Mezőhegyesi Ménesbirtok politikai és operatív vezetője volt, ezért azt az ügyletet ő bonyolította.

A lóadományozás azonban ebben az esetben sem volt szerencsés: Erdoğannak már volt egy nem túl szerencsés találkozása egy lóval, ami ráadásul bejárta a világsajtót, ezért joggal gondolhatott arra, hogy ez egyfajta politikai provokáció, gülenista összeesküvés volt.

Két hónappal voltunk a Hamász  2023-as terrortámadása és az azt követő Gáza elleni offenzíva után, melynek megítélésében Orbán és Erdoğan véleménye gyökeresen eltért. El is hidegült a viszonyuk, amelynek Erdoğan a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása során Orbán kijátszásával adott hangot.

Hiába vártam, hogy az Orbán-kormány bukása után a Nemzeti Vágta döntője visszakerül a budapesti Hősök terére, ahová megálmodták és ahol 15 éven keresztül (2008-tól 2022-ig) sikeresen megrendezték. Idén is Szilvásváradon kerül megrendezésre, pedig köztudott, hogy azért vitték a Vágtát Budapestről Szilvásváradra, mert:

1. Büntetni akarták a bűnös Budapestet és Karácsony Gergelyt;
2. A Szilvásváradi Lovasaréna Mészáros Lőrinc érdekeltsége.

Van még egy lovaglással kapcsolatos szívfájdalmam: az öttusából, ebből a hagyományosan katonai sportból törölték a lovaglást, amit akadályverseny váltott fel. Íme a Magyar Öttusaszövetség régi és új logója:

Az idei öttusa világbajnokságon Guzi Blanka világbajnoki címet szerzett, a párizsi olimpián aranyérmes Gulyás Michelle nem is volt a nő csapat tagja.

Valószínűleg Gulyás Michelle az utolsó olyan öttusázó egyéni olimpiai bajnokunk, aki még lovagolt is. Emlékezzünk meg az összesről:

Németh Ferenc – 1960, Róma
Török Ferenc – 1964, Tokió
Balczó András – 1972, München
Martinek János – 1988, Szöul
Vörös Zsuzsanna – 2004, Athén
Gulyás Michelle – 2024, Párizs

Az öttusával kapcsolatban az jutott eszembe, hogy nemrég újra láttam Kósa Ferenc Küldetés című filmjét, mely 50 évvel ezelőtt készült riportfilm Balczó Andrással. Az akkora már remeteként visszavonuló Balczóról azt gondoltam, hogy majd ha egyszer megbukik a Kádár-rendszer, biztosan politikai szerepet fog vállalni. Meg is jelen a Magyar Út Körök megalakulásánál, ahol kifejtette, hogy ateisták, szabadkőművesek és homoszexuálisok ne lehessenek a mozgalom tagjai (ezt a megnyilvánulását azóta úgy tartják számon, mint a rendszerváltás utáni első nyílt homofób kijelentést). Utána megint eltűnt, és csak öccse, Balczó Zoltán lett aktív jobboldali politikus. Pedig akkor, az első szabadon választott parlament megalakulásakor úgy gondoltam, hogy ez az igazi sokszínű demokrácia: Balczó egy jobboldali nemzeti mozgalomban, olimpiai csapattársa, Török Ferenc az SZDSZ-nek, a Balczóról filmet forgató Kósa Ferenc pedig az MSZP-nek a parlamenti képviselője. Sajnos a most 88 éves Balczó András visszavonultan, szellemi szabadfoglalkozásúként él, pedig vívó szakedzői és öttusa szakedzői diplomája is van. Igaz némethlászlói drámahős, egy meg nem alkuvó antik jellem.

Megint az MI-ről írok

Eddig csodálattal, de most már egyre fokozódó rémülettel követem a mesterséges intelligencia egyre gyorsuló iramú fejlődését. Ugye emlékezte még a 2001 Űrodisszeia című reégny (és film) HAL9000 típusú mesterséges intelligenciájára, aki a Jupiter felé tartó Discovery űrhajóért és az egész űrmisszióért volt felelős. A HAL hamar rájön, hogy az igazi gyenge láncszemek maguk az űrhajósok, ők veszélyeztetik igazán a küldetést, ezért csapdát állít nekik és elkezdi módszeresen kinyírni őket, ami Dave kivételével sikerül is neki.

Hadd mutassak egy adatot saját blogom olvasottságának növekedéséről:

Jól láthatjátok, hogy 2022-ben még kb. 2000 volt a blogom havi olvasottsága, aztán egyre hektikusabbá vált ez a szám, és idén júniusban már 33500 "olvasót" üdvözölhettem, na de milyen nemzetközi eloszlásban?

Jól látható, hogy fejlett ipari országok nagy információ-éhségű szerverei olvassák minden soromat, hátha tudják használni valamire. Ez egyúttal egy érdekes kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy az egyes hírportálok olvasottsági adatai innentől kezdve mennyire tekinthetők hitelesnek.

De az MI-szervereknek nemcsak információ-éhségük csillapíthatatlan, hanem az energia-éhségük is. A világ adatközpontjainak villamosenergia-fogyasztása 2020-ban még csak 250 TWh volt, addig mostanra ez megkétszereződött, és jelenleg hazánk éves villamosenergia-fogyasztásának tízszeresét teszi ki (és naná, hogy ezt az adatot is a ChatGPT árulta el nekem).

Na de hogyan csapódik ez le a mindennapi életünkben? Vegyük sorra!

Munka

Bár egyre ritkábban fejlesztek programot, mert ezt megteszik a nálam sokkal fiatalabb és kreatívabb kollégáim, néha mégis előfordul. Egy korábbi posztomban már írtam, hogy a Microsoft Visual Studio nevű keretrendszerében programozom C# programnyelven. Nos, a Visual Studio kapott egy AI-asszisztenst, a GitHub CoPilot névre hallgató kiegészítő modult, amely elképesztően produktívvá teszi a programozói munkát. Programírás közben szinte kitalálja, hogy mit szeretnék és befejezi a kódot, de ha magyar nyelven megfogalmazom neki, hogy mit szeretnék, akkor létre is hoz egy komplett kódrészt, amit már csak adjusztálni kell. Nemcsak helyettem dolgozik, de még tanulok is tőle, mert olyan módszereket alkalmaz, amik magamtól nem jutnának eszembe.

Nemrég vettünk fel egy új kollégát, aki panaszkodott, hogy csökken a kereslet a kezdő informatikusok iránt, mert a junior munkatárs már kiváltható a mesterséges intelligenciával. Nyilván más szakterületen és munkakörben is ez a helyzet, ahol pl. jelentéseket, kimutatásokat, összefoglalókat, statisztikákat kell rendszeresen készíteni.

Tanulás

Követek egy lányt a FB-on, aki a matematikát népszerűsíti, de mellette egyetemre jár és nemrég vizsgázott neurobiológiából. Feltett egy összefoglalót arról, hogy miként segítette a tanulását az MI.

Vitán felül hatékony módszer, bár a tanulás lényege eddig pont az volt, hogy az ember a tananyagból maga próbálta kihámozni a lényeget. De azt sem tartom kizártnak, hogy választani lehet, hogy vizsgára-optimalizált vagy tudásra optimalizált támogatást nyújtson az MI.

Képek, mémek

Hányszor volt egy jó ötletem és arra gondoltam, de jó volna, ha tudnék rajzolni. Aztán a photoshoppal hályogkovács módjára sok mindent meg lehetett oldani.

Ezt a mémet például két évvel ezelőtt még photoshoppal bütyköltem, aztán az MI egyre ügyesebben készített képeket, bár ha nem figyelt az ember, gyakran került a képre háromlábú ember, hatujjú kéz.

Íme a hatujjú Zelenszkij a Fidesz plakátján

Nagyjából egy éve viszont már minden kérést elképesztő pontossággal a felhasználó igényének megfelelően teljesít az MI a képkészítésben, be is indultak a választási hajrában az AI-képek, mostanság pedig leginkább a mémgyártás fut szakmányban, mert hirtelen mindenki úgy érzi, ő is lehet karikatúrista. Futótűzként terjedt például a közösségi médiákban a rollerest lerúgó "faszul ugró" nyúl esete, melyről ezerszámra készültek az AI-képek. Íme néhány:

Bevallom, ezt az űrhajós képet én készítettem, mert nem akartam kimaradni a játékból.

Filmek, zenék

Talán emlékeztek rá, hogy a választások egyik vicces jelenete Gajdics Ottó jobboldali publicista "óriási kognitív disszonanciája volt". Nos, erről született egy zenés film, melyben Gajdics orgánumán, Gajdics szavaival szól egy tangó, miközben Gajdics a tevízió stúdiójában tangót táncol. Ez a híres Gajdics-tangó.

Aztán a dal elmémesedett, És a MI előállította a dal swinges, lakodalmas, metál és egyéb változatait. De számomra az igazi megdöbbenést a Gajdics Multiverzum megjelenése okozta. Ebben a Gajdics-tangó eredeti szövege különféle nyelvekre lefordítva, különféle országok zenei stílusában van elénekelve, de minden dal annyira stílusazonos, annyira tökéletes az énekhang és a hangszeres játék, hogy az már inkább rémisztő, mint ámulatba ejtő. Hallgassátok meg mind a 15 dalt, van közte bosnyák, tuareg, indiai, ír, és persze a végén metál is!

Az a helyzet, hogy az adornói értelemben vett "Gebrauchtsmusik" előállítása mostantól már az MI feladata lesz. (Theodor Adorno német filozófus és zeneesztéta volt, ő osztotta fel a zenét "Kunstmusik" - művészi zene és "Gebrauchtsmusik" - mindennapi fogyasztásra szánt zene kategóriákra). Nem kell énekórákra és hangszeres órákra járni, mert a mesterséges intelligencia úgyis szebben énekel és virtuózabbul játszik. Mostantól az ember által szerzett és lejátszott, elénekelt zene ugyanolyan kategóriába esik majd, mint a kézzel csomózott szőnyeg vagy a kézzel hímzett asztalterítő. Megfizetjük, mert ember alkotta, elnézzük a hibáit, mert csak Allah lehet tökéletes, de nem biztos, hogy jobbat kapunk.

Történelmi fordulóponthoz értünk, eljött az új technológiai paradigmaváltás, a gőzgépek, az elektromos és belsőégésű motorok, az automatizálás és informatika, a digitalizáció és a virtuális valóság után megérkeztünk a mesterséges intelligencia korszakába, mely ugyanakkora társadalmi változásokat hoz, mint az előző négy.

Tudjátok, hogy a 70. születésnapomra énekeltem egy dalt. Megírtam egy szöveget és egy zenét, szintetizátorral feljátszottam a zenei alapot, felénekeltem a dalt és a háromszólamú vokált, még egy zongoraszólót is feljátszottam, ezt a 6 sávot összemixeltem és még filmet is készítettem hozzá. Dolgoztam vel, na! És most arra gondoltam, hogy az eredeti dal szövegét beadom a musiccreator.ai-nek, lássuk, mit kezd vele. Nos, egy tökéletes magyarsággal előadott rock'n'roll-t készített vokállal, hangszeres kiállással, modulációval néhány perc alatt. Csak a játék kedvéért összemixeltem a dalt a táncbemutatónk felvételével, nézzétek és ámuljatok-bámuljatok a zenén:

Elég megalázó. Azért nosztalgiából elővettem a 70. születésnapomra kapott kalimbámat (hüvelykzongorámat), és felénekeltem egy AI-mentes dalt, egyben elsiratva az AI-mentes békebeli világot. Nézzétek, hallgassátok megértéssel.

---

Az én Stockholm-szindrómám

A Stockholm-szindróma definíciója szerint egy pszichológiai jelenség, amely során a túszok, bántalmazottak vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek szimpátiát, sőt, érzelmi kötődést kezdenek érezni fogvatartóik vagy bántalmazóik iránt. A túszok szabadulásuk után további szimpátiát éreznek, illetve egyfajta hiányérzet alakul ki bennük, különösen hosszantartó fogság után találják nehezen a helyüket.

Az elmúlt 16 évben valamennyien az Orbán-rezsim foglyai voltunk, különféle taktikákat alakítottunk ki magunknak a rezsimmel szemben, mely az én életemben - akinek egzisztenciálisan egyáltalán nem ártott a Fidesz kormányzat - elsősorban az iróniában nyilvánult meg. Az irónia iránti fogékonyságomat édesanyámtól örököltem, aki ironikus karcolatokat írt a Figyelőbe. Én is szeretem a dolgok fonákját látni. Az iróniának főleg a közösségi médiában, a YouTube-on és ezen a blogon adtam hangot, kicsi, de egyre növekvő mértékben a Facebookon is.

A blogírást már 2006-ban elkezdtem, de ezen a platformon 2011 óta folytatom, és már szinte a legelején írtam rendszerkritikus posztokat, pl. A forgalommal szemben című 2011 januárjában megjelent írásom, amiben arról írok, hogy Brüsszel kifogásolta a magyar médiatörvényt és azt, hogy a Médiatanács kizárólag Fidesz-delegáltakból áll. Azóta posztjaim harmada-fele közéleti kérdésekkel és a Fidesz-kormányzat kritikájával foglalkozik. Ezen belül olyan állandó rovataim voltak, mint a "Viktor kerál"-os mesék, vagy a Pistike-történetek. De rendszeresen írtam a nemzeti konzultációkról, a közízlést rongáló utcai plakátokról, és általában mindenről, ami piszkálta a csőrömet.

A dalénekesi karrierem két évvel később, 2013-ban a Trafikdallal kezdődött. Ma már történelem, hogy 2013-ban június 4.-re, a nemzeti összetartozás napjára közös daléneklésre hívták fel az országot: közzétettek egy bugyutácska éneket, a Barackfa-dalt, és arra kérték az iskolai, munkahelyi vagy baráti közösségeket, hogy énekeljék el és töltsék fel közösségi oldalakra. "Bordalt? Ám legyen, de keserű lesz!" - mondta Petúr, "Neved ki diccsel ejtené, nem él oly walesi bárd!" - írta Arany, hát én is az iróniához fordultam, és mivel épp szügyik jártunk a trafikmutyinak nevezett botrányban, én erről énekeltem egyszerűen bele a számítógépem kamerájába, ez lett első YouTube-feltöltésem. Az azóta született 138 dalom  közül szinte mind rendszerkritikus volt, ráadásul ennek fele nemcsak saját szöveg, de saját dallam is teljesen AI-mentesen!

Véget ért az Orbán-rendszer, és engem egyfajta Stockholm-szindróma fogott el: Miről fogok írni, miről fogok énekelni ezután? Még utoljára elénekeltem az Isten veled hatalom, te édes című dalomat, de folytonos kárörvendésből nem terem babér.

Az igazán kijózanító nővéremnek egy Facebook-posztomra írt válasza volt. Íme a poszt:

Bár a posztot egyáltalán nem kárörvendő írásnak szántam, sokkal inkább arra hívtam fel a figyelmet, hogy a politikában és a történelemben soha sincsen happy end, és ez Magyar Péterékre is vonatkozik, nővérem ezt a kommentet írta:

"Mégsem tudjátok abbahagyni? Nyertetetek nem?
Itt az idő, mutassátok meg ti mit tudtok!"

(A "Nyertetek, nem?"-ből arra következtetek, hogy nővéremet mégsem tudta nagyobbik unokaöcsém meggyőzni, hogy a Tiszára szavazzanak.)

A daléneklési karrieremtől nemcsak a politikai tartalom hiánya miatt kell búcsúznom, hanem amiatt is, hogy AI nélkül már senki nem tölt fel tartalmat a YT-ra. AI írja a zenét, gyakran a szöveget is, és AI generálja a látnivalót. Már egy fél éve komolyan fontolgattam egy zenei és video-tartalom gyártására alkalmas AI előfizetést, de most jegelem ezt a kérdést, későbbi posztokban majd visszatérek erre az egész jelenségre.

Természetesen a blogomat folytatom, és mivel még folyamatban van a Fidesz piszkos ügyeinek feltárása, erről is fognak születni posztok, pl a legutóbbi nyuszimotor-ügy. De persze a Tisza-kormány intézkedései is hagynak kívánni valót maguk után.

De igazi Stockholm-szindrómája most azoknak a szervezeteknek van, melyek létét a NER elleni küzdelem határozta meg. Oknyomozó portálok (Direkt36, Átlátszó, aHang stb.), az egyetemi közalapítványi rendszertől független, pont azok ellenében létrejött képzési intézmények, pl. a FreeSZFE. Vagyis nemcsak a NER olyan intézményei hullanak szét és alakulnak át, mint az MTVA, a Szuverenitásvédelmi Hivatal, a KESMA, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és a különféle intézetek (Alapjogokért Központ, Magyarságkutató Intézet, XXI. Század Intézet stb.), de az ezek tagadásából született civil szervezetek is.

Kell-e félnünk az AI-videóktól?

A karácsonyi ünnepek előtt több ismerősöm is posztolt olyan fotót a családjáról, amelyen különleges környezetben (pl. egy skót kastélyban) különleges öltözetben (pl. viktoriánus viseletben) láthatók. Nyilvánvalóan a mesterséges intelligencia termékei voltak ezek a képek, ezért gondoltam, én is próbát teszek. Készítettem Boriról és Petráról egy képet a karácsonyfa előtt, és megkértem az MI-t, hogy öltöztesse őket középkori ruhába.

Az eredeti kép

És az eredmény

De ez még semmi, megkértem a MI barátomat, hogy animálja meg őket. Az eredmény elég megdöbbentő lett.

Azzal a lehetőséggel, hogy deep-fake videókkal befolyásolhatók az emberek, először egy angol sorozatban, Az évek alatt (Years to Years) címűben találkoztam, amelyben Emma Thomson brit miniszterelnököt alakít, aki ugyanolyan erős vezetővé válik, mint Trump, vagy Orbán, vagy amilyen Marine Le Pen lehet majd. Szép fokozatosan diktatúrát épít ki, amelyhez a politikai riválisokról készült deep-fake videókat használ fel. Érdemes elolvasni az erről szóló posztomat, mert hat évvel ezelőtt pont azokra a dolgokra figyelmeztetett a sorozat, amelyek mára valósággá váltak:

"Klímakatasztrófa, migrációs válság, a technológiai fejlődés és a robotizáció nyomán kialakuló munkanélküliség, az amerikai-kínai kereskedelmi háború fegyveres konfliktussá eszkalálódása, a nemzetközi pénzügyi világ összeomlása, az Európai Unió szétesése... A világ és benne Nagy-Britannia a világot érő kihivásokra a létezhető legrosszabb módon válaszol: populista kormánnyal és a többi nemzettől elkülönülve sőt azok ellenében. Az emberek a régi nagy pártformációkban csalódva Európa-szerte populista minipártokat emelnek be a hatalomba, akik víz helyett olajjal próbálják oltani a kialakuló világégést...[Emma Thomson] hihetetlenül hitelesen alakítja a gátlástalan, populista politikust, aki először a pc-beszéddel számol le, demagóg beszédeiben politikai ellenfeleit gyalázza, nem riad vissza a hírhamisítástól, miniszterelnökként még a BBC-t is betiltja. Hátborzongató párhuzamot éreztem sok politikussal: Trumppal, Salvinivel, Le Pennel, Orbánnal."

Bevallom őszintén, akkor úgy gondoltam, hogy a hírvideók hamisítása, a deep-fake már a 2022-es választásokra is politikai fegyverré válik. Érdemes végigmenni azokon a stációkon, melyeken keresztül a filmgyártás eljutott a mai, MI-generálta jelenetekig.

• Már a '70-es években aktívan alkalmazták a green-box (korábban blue-box) technikát. Nem kellett háttérdíszletet építeni, a szereplők zöld (korábban kék) háttér előtt játszanak, az egyszínű hátteret aztán elektronikusan helyettesítik egy előre felvett háttérrel. A magyar Rajnai András készített ilyen tévéfilmeket (Televíziós mesék felnőtteknek). Kezdetben csak statikus jelenetekben alkalmazták mert nem volt megoldható, hogy a háttér együtt változzon az előtérrel, de később ezt is megoldották.
• A '90-es évek elején jelent meg a morph-technika, arcok, alakok egymásba való átmenete. Először Michael Jackson Black or White videóklipjében láttam ezt a technikát (Kevinre külön felhívom a figyelmet, 5:30-tól indul a morph).

Aztán a Terminátor 2 - Az ítélet napja című filmben kiteljesedett ez a technika, a T2000-es modell azzá alakulhatott, amivé csak akart.

•  A következő nagy lépés a CGI technika, a számítógép által generált képek és karakterek megjelenése volt. Talán Spielberg Jurassic Park című 1993-as filmje volt az első megdöbbentően élethű CGI-támogatta film. 1999-ben mutatta be a BBC a Dinoszauruszok, a Föld urai (Walking with Dinosaurs) című 4 részes sorozatát, melyben úgy láthatjuk a dínók életét, mintha csak egy természetfilmet néznénk. Ma már alig készítenek játékfilmet CGI nélkül, de a gyengébbeken azért nagyon érzed, hogy nem vagy jelen a díszletben (ledobja magáról a vászon a CGI-t).
• Először valós személy MI által generált mását A Mandalóri (The Mandalorian) című sorozatban láttam, melyben az ifjú Luke Skywalker (Mark Hamill) bukkan fel és tesz rendet Jedi-erejével.

Aztán az Indiana Jones és a sors tárcsája című filmben (2023) Harison Ford ifjúkori mása a film elején fél órát játszik, néha azért a szemén látni, hogy hamisítvány. Nemrég láttam A hely (Here) című filmet (2024), melyben Tom Hanks alakja teljesen élethűen van visszafiatalítva, és a cselekmény során fokozatosan "öregszik bele" a mostani Tom Hanksbe.

De amint posztom elején láthattátok, ez a technika már amatőrök számára is teljes mértékben elérhető. Van egy Facebook-oldal, melynek működtetője filmsztárok egykori és jelenkori alakját szembesíti egymással. Íme a Titanic sztárjai:

Egyszóval ma már semmilyen filmről vagy videóról nem tudhatod, hogy a valóságot látod-e, vagy hamisítványt. És innentől már csak a politikusok önmérsékletén múlik, hogy bevetik-e ezt a fegyvert, vagy sem. Gondoljátok meg, képesek voltak egy 662 oldalas dokumentumot hamisítani a TISZA párt állítólagos gazdasági programjáról, amelyről azóta a bíróság is kimondta, és hozzáértő gazdasági szakemberek szerint is szemmel látható, hogy ócska hamisítvány, mégis mind a mai napig hivatkozási alap a Fidesz részéről, és mind a mai napig elérhető az Index oldaláról innen, meg innen, meg innen. A TISZA-adó kalkulátor mind a mai napig fent van a neten és terjeszti a hazugságot. Most képzeljük el, hogy egy tiszás politikusról terjesztett deep-fake videó esetében hajlandóak lennének-e önmérsékletre. Én nem hiszem. A híres tortás videót persze úgy készítették, hogy nyugodtan elmondhassák róla: csak egy karikatúra, illusztráció. De vajon hol van a határ?

Én nem vagyok nyugodt.

2026.02.04.

Nem kellett soká várni, maga a miniszterelnök tett közzé a honlapján egy AI-videót.

---

Az elmúlt évem a közösségi médiában

 YouTube

Ahogyan ez már megszokott, 2025-ben is rendületlenül töltöttem fel dalokat, klipeket YouTube-csatornámra. Idén azonban már ún. rövid videókkal is kísérleteztem. A rövid videó kritériuma, hogy ne legyen 3 percnél hosszabb, és a vízszintes képarány ne haladja meg a függőleges képarányt (magyarul állókép legyen). A rövid videók promotálása a YouTube felületén másképpen történik: feltöltés után bekerül a rövid videók feed-jébe, ezért azt egy darabig a teljes közösség láthatja. Hat ilyen rövid videót is készítettem, melyek egy kivételével inkább csak szkeccsek, rövid, viccesnek szánt reagálások közéleti eseményekre.

2025-ben a csatornámra 50 ezren kattintottak, de a legnézettebb dalom a még 2019-ben készült Karmelita-dal lett, mert tavaly Magyar Péter megosztotta a FB-on.

Menjünk végig sorra 2025 termésén.

Mint mackósajtban a brummogás

• Műfaj: hagyományos zenés
• Zene: saját
• Kíséret: szintetizátor
• Film: végtelen zoom egy mackósajt címkéjébe
• Tartalom: A Fidesz-kormány csodás jövőt vetített előre 2025-re: repülőstart, gyermekvédelem, Trump és Orbán által megteremtett béke. A dal állítása szerint ezekben annyi az igazság, mint mackósajtban a brummogás. És valóban, 2025-ben alig volt gazdasági növekedés, az állami gyermekvédelmet további botrányok kísérték és még mindig tart az orosz-ukrán háború.

Öntsünk TISZA-vizet a pohárba

• Műfaj: hagyományos zenés
• Zene: ismert magyarnóta (Száz forintnak ötven a fele)
• Kíséret: szintetizátor
• Film: szüleim Bimbó úti lakásának egy részlete, mint virtuális háttér előtt éneklek
• Tartalom: Rákosrendező araboknak történő eladása (a főváros végül élt elővásárlási jogával), Lázár János nagyképűsége, pénzlenyúlások kerülnek elő a dalban kissé vulgáris formában.

Beszélgetés Orbán elvtárssal

• Műfaj: versmondás aláfestő zenével
• Zene: Nino Rota Keresztapa című film zenei részlete
• Kíséret: David Davidson
• Film: virtuális háttér előtt verset szavalok
• Tartalom: Vlagyimir Majakovszkij Beszélgetés Lenin elvtárssal című versének parafrázisa. Ez lett az idei legnézettebb videóm.

Árad a Tisza (népdal)

• Műfaj: hagyományos zenés
• Zene: magyar népdal (Árad a patak, síkos a partja)
• Kíséret: ütős hangszerek szintetizátoron
• Film: virtuális háttér (magyar zászló) előtt három példányban éneklek
• Tartalom: Magyar Péter olyan f@szagyerek, hogy a megáradt Tiszát is átugorja, a tajtékzó folyót is átevezi.

Tisza-parti locsolóvers

• Műfaj: hagyományos zenés
• Zene: saját
• Kíséret: Horner Melodica élőben
• Film: valós háttér előtt kamerahanggal felvéve
• Tartalom: Klasszikus háromversszakos locsolóvers Magyar Péterről és a Tisza választási győzelméről

A Patchwork-alaptörvény első 15 módosítása

• Műfaj: hagyományos zenés
• Zene: saját
• Kíséret: szintetizátor
• Film: Magyarország Alaptörvénye címlapjára az egyes módosítások felragasztgatása
• Tartalom: Ez egy 2022 óta tartó projekt, az Alaptörvény módosításait követi végig. Minden módosításra csupán egyetlen verssor (14-16 szótag) jut, minden strófa egy fél hanggal feljebb modulálódik, így a 15 módosítás átfog majdnem másfél oktávot. Hacsak a választásokig még nem módosítják az alaptörvényt, vagy a választások után nem lesz a Fidesznek újabb kétharmada, akkor ez a zenei projekt itt véget ért.

Ukrajna-párti, Pride-párti

• Műfaj: hagyományos zenés
• Zene: saját
• Kíséret: szintetizátor
• Film: Szuper Mario videójáték egy részlete
• Tartalom: Egy évvel ezelőtt még úgy volt, hogy támogatjuk Ukrajna uniós tagságát, és a 30. Pride is szabadon megrendezhető lesz. 2025 februárjában mindkettő gyökeresen megváltozott, az ellenzékre pedig rásütötték, hogy Ukrajna-pártiak, Pride-pártiak.

Zászló, zászló, szívlapát

• Műfaj: rövid videó
• Film: utcán élőben felvett jelenet
• Tartalom: 2025 májusában Orbán életre hívta a Harcosok Klubját. A jelenetben egy kicsit süket nyugger arra a kérdésre, hogy belépett-e a Harcosok Klubjába, a cipőtalpát kezdi vizsgálni, hogy mibe lépett bele. Első rövid videóm, idei második legnézettebb.

Józsi az ereszen

• Műfaj: hagyományos zenés
• Zene: Ivan Mladek Jožin z bažin című dala
• Kíséret: Szervác Szabad
• Film: virtuális háttér (szivárványszínű zászló) előtt éneklek 1-2-3 példányban
• Tartalom: A 2025-ös Pride-ra dolgoztam fel Ivan Mladek klasszikusát, miközben azon gondolkodtam, miért nem jutott ez az ötlet öt évvel korábban, Szájer Józsi lebukása után közvetlenül az eszembe

Uborka-dal

• Műfaj: rövid videó
• Zene: ritmuskíséret
• Kíséret: Casio játékszinti
• Film: Élőben felvéve
• Tartalom: Az Ukrán-ellenes hangulatkeltés 2025 júniusára az őrületig fokozódott, Dámsa József önkormányzati képviselő egy videóban egyenesen azzal riogatott, hogy ha Ukrajna csatlakozik az Unióhoz, már kovászos uborka sem lesz.

Nyári plakátok

• Műfaj: hagyományos zenés
• Zene: Berki Géza és Brand István (Pancsoló kislány)
• Kíséret: szintetizátor
• Film: Propaganda-filmrészletek előtt egy avokádó táncol
• Tartalom: A propagandában nem volt nyári uborkaszezon, az utcákat és a közösségi médiát Zelenszkij-ellenes propaganda árasztotta el.

Digitális harcosok

• Műfaj: rövid videó
• Zene: saját, felelgetős dalocska
• Film: a Harcosok Klubja oroszlánja előtt két példányban éneklek
• Tartalom: Nyáron Orbán a Harcosok Klubja mellett életre hívta a Digitális Polgári Köröket is. Két nyugger, az egyik HK-s, a másik DPK-s, egymásnak felelgetnek.

Józsi bácsi diameséi, Viktor kerál és egy új harcos születése

• Műfaj: szöveg felolvasása
• Zene: Muszorszkij: Egy éj a kopár hegyen
• Film: AI-generálta virtuális háttér előtt egy diavetítővel mesét olvasok
• Tartalom: Egy régi posztomat dolgoztam fel, mely Magyar Péter megszületésének mítoszát meséli el AI-generálta diaképekkel kísérve.

Áció-káció konzultáció

• Műfaj: zenés rövid videó
• Zene: saját
• Kíséret: harmonika, szintetizátoron feljátszva
• Film: virtuális háttér előtt (zebracsíkok) harmadmagammal éneklek
• Tartalom: A tavaszi Voks2025 után ősszel a kormány újabb nemzeti konzultációt hirdetett meg a Tisza állítólagos adócsomagja ellen. Az utóbbi években minden nemzeti konzultációról dalt énekeltem, amelyben azokat a kérdéseket feszegetem, amit valóban fel kellett volna vetni: gyermekvédelem, oligarchák luxizása, ruszkik seggének nyalása, Nemzeti Bank kirablása.

Levél a gyalupad mellől

• Műfaj: hagyományos zenés
• Zene: Ráday László (Ne sírj utánam kedvesem)
• Kíséret: Sári Gábor előadásáról AI-val leválasztva
• Film: fekete-fehér, egy régi gramofon és Varga Judit asztalosműhelyben készült fényképei
• Tartalom: Ősszel szóba került Varga Judit visszatérése a politikai porondra, amit végül Varga Judit visszautasított, de végül a kormányközeli Nemzeti Mentál Pajzs Program gyermekjogi védnöke lett.

Tiszavilág-térkép

• Műfaj: rövid zenés videó
• Zene: saját ritmuskíséret
• Kíséret: Casio játékszinti, Otamatone
• Film: virtuális háttér (Tiszavilág applikáció nyitóképe) előtt éneklek
• Tartalom: Novemberben 200 ezer felhasználó adata szivárgott ki a Tiszavilág applikációból. A kormányközeli sajtó listázni kezdte a neveket, sőt a címeik alapján egy térképre is feltette a felhasználókat. A filmben egy személy azzal szembesül, hogy feleségét, barátját és gyermekét is megtalálta a térképen, de aztán bevallja, hogy ő maga is rajta van.

Nyuszimotor

• Műfaj: rövid zenés videó
• Zene: Presser Gábor (Ha egy rokkenrollert kaphatnék)
• Film: Fényképek és videók kormánypolitikusoktól
• Tartalom: Mikulsára a kormány Koncz Zsófia államtitkár kezdeményezésére műanyag nyuszimotorokat osztogatott az óvodáknak. Az ajándékok átadását szervilis politikusok a közösségi médiában osztották meg.

Én nem tudtam azt kérem

• Műfaj: hagyományos zenés
• Zene: Szörényi Szabolcs és Bródy János (Én nem tudtam azt kérem)
• Kíséret: az eredeti dal kísérete AI-val leválasztva
• Film: Novemberben az Index egy 660 oldalas dokumentumot tett közzé, amelyről azt állította, hogy a Tisza kormányprogramja. A nyilvánvaló hamisítvány alapján számos zömében AI által generált propagandakép készült. A klipben egy naiv nyugger a képek előtt sétálva próbálja megérteni a világ dolgait.

Blog

Idén már a 15. évada van a blogomnak, melyre továbbra is átlag hetente kétszer helyezek el tartalmat. Műfaja továbbra is vegyes, a napi politika kb. harmadát teszi ki. Az idei kattintásszámot erősen befolyásolja, hogy egyes mesterséges intelligenciák rátalálnak az posztjaimra, olyankor megnő az olvasottság, a reális ennek legfeljebb a fele lenne.

Csak ízelítőül szemelgessünk az egyes hónapok legolvasottabb posztjaiból:

• Január: Három búcsúdal, három visszatérés: Ebben a posztomban azon kesergek, hogy azok a politikusok, akiket dalban búcsúztattam el, valamilyen módon mind visszatértek: Trump, Lázár János, Kósa Lajos.
• Február: Elővásárlási jog: Ebben a posztban azon elmélkedem, hogy mivel teljesen egyértelmű volt, hogy a fővárost Rákosrendező kapcsán elővásárlási jog illeti meg, miért nem folytattak erről előzetes tárgyalásokat a városvezetéssel. De az is lehet, hogy titokban folytattak, de Karácsony túl sokat kért. Vagy azt gondolták, hogy a képviselőtestületben Rákosrendező megvásárlása a Tisza-képviselőkön úgyis megbukik.
• Március: Árrés: Ebben a posztban azon füstölgök, hogy a kudarcos ársapkás intézkedések után az árrés (a beszerzési és az értékesítési ár közötti különbség) korlátozásával próbálják letörni az inflációt, de közben azt próbálják beadni a népnek, hogy az árrés a kereskedő haszna, holott ebből még lejönnek a költségei. De a posztban szó van a Pride betiltásáról és a magyar állampolgárság felfüggeszthetőségéről is.
• Április: IGEN-1: Ebben a posztban amellett érvelek, hogy miért kell igennel szavazni a Voks2025-ben Ukrajna uniós tagságáról. Érveim azóta is változatlanok.
• Május: Jelentés az Umbriai Magyar Köztársaságból - 1: Májusban részt vettünk Péterfy Gergely és Novák Éva Utas és holdvilág túráján Umbriában, ahol egyúttal az általuk alapított Umbriai Magyar Köztársaság állampolgárai is lettünk. Az UMK valójában egy politikai-művészeti projekt, írókat és művészeket támogatnak.
• Június: Csomagtartóba zárt gyűlölet:  A Voks2025 egy tomboló Ukrajna-gyűlöletbe torkollott, olyanba, amit egy évvel korábban nem tudtunk volna elképzelni, és még kormánypárti politikusok nyilatkozatai is pont az ellenkezőjét mutatták annak, ami 2025 júniusára kialakult: szégyenteljes, nyílt kiállás az orosz agresszió mellett. Ma már ott tartunk, hogy Orbán szerint nem tudható pontosan, ki kezdte a háborút.
• Július: Testvérek: Egy nosztalgikus történetben emlékezem vissza nővéremmel való nem éppen békés testvéri viszonyra, közben cuki fotókat osztok meg saját gyerekeimről és saját unokáimról is.
• Augusztus: Дружба: Magyarország orosz energiafüggőségét és Ukrajna magyar energiafüggését tekintem át ebben a posztban, és másodlagos szégyenérzetemnek adok hangot, hogy a szatyorfing köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után írt FB-posztjából utólag törölte az "orosz" szót.
• Szeptember: Rendeleti kormányzás és gyermekvédelem: A Szőlő utcai zsoltibácsizós botrány után egy, a háborús vészhelyzetre hivatkozó kormányrendelettel utólagosan törvényt módosítottak, hogy az igazságügyi miniszter betekinthessen az ügy aktáiba. Akkor Tuzson Bence úgy nyilatkozott, hogy nincs az ügynek kiskorú érintettje. Azóta kiderült, hogy de van, és további letartóztatásokra került sor. Viszont Tuzson Bence még a helyén van.
• Október: Elbrókerolt pénzek: A Bróker Marcsiról szóló tévésorozat után áttekintettem a hazai brókerbotrányok történetét Tribuszernétől az MNB alapítványi pénzeinek eltűnéséig.
• November: Aranybudi: Az ukrán korrupciós botrány kapcsán leírtam, hogy az aranyvécé legendája már 11 éve is felbukkant Viktor Janukovics elnökkel kapcsolatban, idén pedig állítólag Timur Mindics házában találtak aranyvécét. Az ehhez mellékelt fotó viszont egyértelműen egyezik egy Hong Kong-i üzletember fürdőszobájában még 2001-ben készült fotóval. De hogy a legenda tovább él, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még a ma reggeli (december 29) közszolgálati híradóban is megmutatták az inkriminált tárgy fotóját (1:50-nél), és előszeretettel használják fel Zelenszkij-ellenes propagandaplakátokon is.

• December: MI-kulás: Ebben a posztban azt elemzem, hogyan reagál a mesterséges intelligencia arra, ha egy kisgyerek megkérdezi tőle, van-e Mikulás.

Facebook

FB-oldalam politikamentesnek való megtartása idén sem sikerült teljesen. Megpróbálom tematikusan összefoglalni a posztokat.

• Külföldi és belföldi túrák és utazások: egynapos bécsi látogatás, egynapos túra a Budai-hegységben, egynapos túra Fót környékén, unokázás Tel Avivban (kétszer), többnapos túra a Cserhátban, túrázás a Gerecsében, pilisborosjenői tulipánok, többnapos túrázás a Soproni-hegységben, utazás Umbriába, többnapos túrázás Fertőrákos környékén, egyhetes túrázás Dél-Tirolban, néhány nap a Balatonnál, egynapos túra Pilisszántó környékén, többnapos kirándulás a Szekszárdi-dombság és a Tolnai-hegyhát vidékén.
• Ukrajnával kapcsolatos posztok: Lengyelország a "legháborúpártibb", a Zelenszkij-Trump purparlé hatása a dollárárfolyamra, Szijjártó 2022-ben Ukrajna csatlakozása mellett, Voks2025 plakát, Orbán már gyorsított csatlakozásról beszél, Voks2025 nagygyűlés a Lovardában, Szentkirályi és a csomagtartó.
• Amerika, Trump: A Capitolium ostromának 4. évfordulója, harc Grönlandért.
• Egyéb belpolitika: 4 éve hallgatott el az éterben a Klubrádió, alaptörvénybe kerül, hogy az ember férfi vagy nő, a szabad pesti nép elfoglalja a Médiatanácsot, alaptörvény-módosítás, a lex-CEU visszavonásának évfordulója, Harcosok Klubja reels videó, tiltsák be a busójárást, mert az is veszélyes a gyerekekre, macskás fadísz, poloskakas, Forradalom Lángja emlékmű kapcsán egy beszélgetés velem, nemzeti konzultáció és annak meghosszabbítása, Somkuti Bálint 56 hőseiről, a vébé-kijutás elbukása, Fónagy János az ügyfélkapun üzen a nyugdíjasoknak.
• Ünnepek: Balázsolás, Sándor-József-Benedek vers, április 4 fotó Nemesmedvesen, megemlékezés szüleim gyémántlakodalmáról, advent, lányaim mézeskalácsot készítenek.
• Tudomány: 50 éves processzor a fiókomban, a Nemzetközi Űrállomás átrepülésének megfigyelése, magyarok a zűrben (irónia), Kapu Tibor és Kovácsovics Fruzsina dala.
• Megemlékezések: Sajdik Ferenc halála, Balázs Péter halála.
• Egyéb: varjúveszély a Ferenc téren, zeneakadémiai koncertek.

Mit visz Orbán Brüsszelbe

 

Már a hét eleje óta azt szajkózzák, hogy 1,6 millió ember töltötte ki a nemzeti konzultációt, és én azt hittem, hogy most már azt a fáradságot sem veszik, hogy pontosan megszámolják, de ma már valamivel pontosabb számokat is közöltek: 1 604 174 válasz érkezett vissza, és a válaszok kérdésenként (százalékosan növekvő sorrendben) így oszlottak meg:

96% nem az anyák és fiatalok adómentességének eltörlésére
97% nem a családi adókedvezmények szűkítésére
98% nem a többkulcsos adóra
98% nem a társasági adó megemelésére
99% nem a a rezsicsökkentés megszűntetésére

Ahogyan azt már előző posztomban is írtam, tipikus "pulykakonzultáció" volt most: megkérdezték a pulykákat, akarnak-e a karácsonyi asztalon feltálalva lenni. És persze nem akartak. (Most éppen Bod Péter Ákosra ugrott rá a kormánymédia, mert azt találta mondani, hogy a malacokkal sem közlik, hogy jön a disznóvágás.) Éppen ezért meglepő, hogy bár szűk, 3%-os tartományban, de megoszlottak a válaszok. A válaszadók 96%-a a szektához tartozik, tőlük lehet várni az elvárt választ. 1% dafke-szavazó, ők mindenben a kormány ellen szavaznak. Viszont maradt 50 ezer válaszadó, akik vették a fáradságot és differenciált válaszokat próbáltak adni a kérdésekre.

Nagy részük nemtetszésének adott hangot az adómentességgel és adókedvezményekkel szemben. Sokan fontolóra vették, hogy talán nem is olyan rossz a többkulcsos jövedelemadó. A társasági adó megemelésének helyeslése pedig nyilvánvalóan a multikkal szembeni ellenérzésből táplálkozik. A rezsicsökkentétes kérdés az orosz energiaimport kivezetésével volt összekötve. Miközben tény, hogy a kvótán belül a lakossági energiaárak olcsók, a társasági energiaárak brutálisan magasak, ami bizonyos területeken versenyképtelenséghez vezet.

Idén ez már a második nemzeti konzultáció volt, hiszen itt volt nekünk a Voks2025 néven elhíresült hisztérikus Ukrajna-elleni kampányunk, amit ráadásul biztonsági papírra nyomtattak, hogy aztán a végén mégis felpuhítsák online szavazással meg kérésre megküldött újabb szavazóívvel.
Változatlanul rejtély számomra, hogy ha ekkora energiát fektet a kormány a nemzeti konzultáció, mint intézmény, mint a demokrácia legmagasabb foka propagálásába, miért nem tudhatunk meg semmit a szavazatszámolás folyamatáról. Időnként megmutatnak nekünk egy szobát tele dobozokkal, de ez minden. Annyira fúrta az oldalamat a kérdés, megkérdeztem a ChatGPT-t, hogy neki mi a véleménye erről, és akár hiszitek, akár nem, rávilágított olyan szempontokra, amelyekre én nem gondoltam:

Három fő ok szokott felmerülni (nem kizárólag magyar sajátosság):

1️⃣ „Nem akarják választásként láttatni”

Ha túl „választásszerű” lenne:

• urnák

• megfigyelők

• jegyzőkönyvek

akkor jogilag is számon kérhetőbbé válna, amit a kormány el akar kerülni.

2️⃣ Kommunikációs logika

A konzultáció:

• politikai legitimációs eszköz

• nem technikai folyamatként kommunikálják

• a „mennyi ember válaszolt” üzenet fontosabb, mint a „hogyan számoltuk”

3️⃣ Precedensveszély

Ha egyszer megmutatják:

• utána mindig elvárás lenne

• külső ellenőrzést kellene engedni

• viták nyílhatnának az érvényességről

Hát ennyit a nemzeti konzultáció hitelességéről és Orbán Brüsszelbe vitt csomagjáról.

MI-kulás

 

Sokan az MI-t, vagyis a mesterséges intelligenciát már annyira bizalmas jó barátjuknak tekintik, hogy egészen intim kérdésekben is tőle várnak tanácsot: szerelmi ügyek, partnerkapcsolatok, családi és munkahelyi konfliktusok, hitbéli kérdések. Megosztják vele lelki gondjaikat, esetleges öngyilkossági szándékaikat. Képzeljük el, hogy ez az MI létrehozóival szemben mekkora felelősség!

Azt gondoltam, hogy Mikulás napján úgy teszem próbára az MI-t, hogy egy kisgyerek nevében a Mikulásról érdeklődöm nála. Ráadásul a ChatGPT nyelvi modelljét is próbára teszem, mert borzalmas helyesírással kommunikálok vele. Az alábbiakban közreadom ezt a beszélgetést:

Mikulás-kérdésben az MI jól vizsgázott. Tökéletesen megértette a feltett kérdéseket, és próbált a gyerek szintjén elbeszélgetni a kis kérdezővel. Persze az is lehet, hogy gyanút fogott. Minden esetre most már megértem Harari aggodalmát.

Nexus

Yuval Noah Harari Nexus című könyvével bíbelődtem két hónapot, de már kétszer idéztem is belőle ezen a blogon: amikor a rendeleti kormányzás kapcsán azon füstölögtem, hogy Tuzson Bence egyik törvénytelen cselekedetét pont a veszélyhelyzetre való hivatkozással hozott kormányrendelettel próbálták utólag legitimálni, meg amikor azon bánkódtam, hogy értelmes társadalmi párbeszéd már nem folytatható Magyarországon.

Harari megállapításait a társadalomtudósok gyakran lenézően közhelyesnek nevezik, de mivel nekem ez az első Harari-könyvem, és pont társadalomtudós Bori lányomtól kaptam, ezért élvezettel és érdeklődéssel forgattam. Ráadásul gyakran kaptam a könyvből pozitív megerősítést saját gondolataimmal kapcsolatban (pedig Harari is felhívja a figyelmet, hogy a saját ismeretünkkel megegyező információ felerősítése és az ezzel ellentétes információ ignorálása kognitív torzításhoz vezet). A Nexus című könyvében áttekinti az információ emberi társadalmakra gyakorolt hatását, különös tekintettel a közösségi médiára és a mesterséges intelligenciára.

Harari alapvetése, hogy a homo sapienst, mint fajt a hálózatépítés képessége emelte ki az állatvilágból. Nemcsak képesek voltunk a hordákat törzsekké, nemzetségekké, népekké összekapcsolni az információs hálózatok által, de ezen hálózatokon nemcsak ismeretek áramlottak, de az emberek közös, "interszubjektív tömegidentitását" megteremtő mítoszok is. Természetesen a hálózatoknak kettős természetük van, hiszen az információ-áramláson kívül képesek a hatalomkoncentráció biztosítására is.

A szerző szerint az ókori és középkori birodalmakban azért csak helyi szinten valósulhatott meg a demokrácia, mert egy birodalomszíntű demokratikus berendezkedéshez szükséges információs hálózat nem létezett. Viszont amikor a korszerű hírközlés technológiai feltételei megvalósultak, ezek nem feltétlenül vezettek demokratikus társadalmakhoz. Az USA ugyanazt a hálózatot a tömegdemokrácia kialakítására, a sztálini Szovjetunió pedig egy soha nem látott hatalomkoncentrációra használta. Az amerikaiak abban nőttek fel, hogy a kérdésekből válaszok születnek, az oroszok meg abban, hogy a kérdésekből csak baj születik. (Az ókori birodalmakban pont azért alakulhattak ki a kisközösségek demokratikus rendszerei, mert oda már a hatalom információs hálózata nem ért el, szemben a Nagy Testvér-féle orwelli diktatúrákban, ahol már minden alattvaló szigorú megfigyelés alatt áll).

Az információt csakis megfelelő önhelyesbítő mechanizmusok hitelesíthetik, melyek hiánya dogmákhoz vezet. Így dogmatizálódott minden világvallás, így épült fel egy maroknyi tanítványt maga mellé gyűjtő vidéki rabbi köré (bigott keresztények most ne figyeljenek) egy olyan brand, amire a kereszténység ráépült. Hogy a szent könyvekbe mi kerüljön bele, azt mindig emberek döntötték el, a korai Ószövetség és Újszövetség is tartalmazott olyan apokrif iratokat, melyek ha belekerültek volna a mai, kanonizált változatba, egészen messzire mutató hatásai lettek volna (pl. a nők társadalmi szerepét illetően). De vajon ezek a kanonizált, változtathatatlan könyvek képesek-e mai életünk minden kérdésére választ adni? A Tóra tanításainak magyarázatára isz. 300 körül kiadták a Misnát, 600 körül pedig a Talmudot, de ezekben sincs leírva, hogy a szombati munkavégzés tilalma kiterjed-e lift nyomógombjának megnyomására. Így ortodox helyeken szombaton a lift sábesz-üzemmódban jár, azaz megáll minden emeleten, de itt is segíthet az arcfelismerő rendszer, a lakót lift aktív beavatkozás nélkül viszi a kívánt emeletre, és ebben már az Örökkévaló sem találhat kifogást.

E köré a dogmává merevedett Biblia köré épített ki a Római Katolikus Egyház egy "visszhangszobát", melyben csakis az visszhangzik, amit ők mondanak. Ez a "visszhangszoba" aztán mintaképült szolgált minden diktatórikus rendszer számára, pl. ennek szellemében született meg a náci Németországban az ún. "Gleichschaltungsgesetz": minden németországi politikai, szociális és kulturális szervezetnek - a politikai pártoktól a futballklubokig és dalkörökig - a náci ideológia szerint, a náci állam szerveként kellett működnie. De hát milyen rendelet jelent meg pár napja Magyarországon: a keresztény kultúrán alapuló értékrendre kell nevelni az óvodásokat (az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása, Magyar Közlöny 2025. évi 131. szám)

Az önhelyesbítő mechanizmusok legjellemzőbb módon a tudományban vannak jelen, de még itt is felbukkan a kognitív torzítás, az információ figyelmen kívül hagyása, ha az ellentétben áll korábbi ismereteinkkel. Példaként a szerző Daniel Shechtman Nobel-díjas kémikus esetét hozza fel, akinek közleményeit sokáig azzal utasították el tudományos szaklapok, hogy az ellenkezik a kémia alapjaival. Az önhelyesbítő mechanizmusok szerepét egy társadalomban a fékek és ellensúlyok rendszere kell, hogy képviselje. A mai úgynevezett "többségi diktatúrákban" (ezek között az orbáni Magyarország is meg van említve a könyvben) pont ezek leépítésén fáradoznak. (Kb. két hetes történet, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában az alábbiakat mondta: "A fékek és egyensúlyok rendszere, én nem tudom, önök mit tanulnak, de az egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához (...) az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.")

Ebbe az állapotba lépett be a világhálón a közösségi média. Még az MI-korszak előtt a közösségi média algoritmusai úgy voltak felépítve (alapvetően üzleti okokból), hogy erősítsék a "user engagement"-et, azaz minél tovább tartsák a felhasználókat az oldalon. Így alakultak ki azok a szinte átjárhatatlan véleménybuborékok, melyek szilikonfüggönnyel zártak el minden önhelyesbítő információt, ezzel olyan súlyos társadalmi károkat okozva, mint a mianmari tömegvérengzés vagy az amerikai QAnon mozgalom.

Az egyre fejletebbé váló MI-t kezdetben szintén ezek a közösségi médiumok kezdték profilalkotásra használni, később a döntéshozókat segítették abban, hogy képesek voltak nagyobb információ-halmazon is mintázatot látni. Ilyen pl. az USA-ban a bírói döntéseket segítő COMPAS rendszer, mely a vádlott előélete alapján egy pontszámot rendel a vádlotthoz (kvázi megpróbálja megtippelni, mennyire elvetemült bűnözőről, vagy megtévedt emberről van szó). Ennek átláthatóságát azonban a védelem gyakran kifogásolja. A döntései okának átláthatatlansága az egyik legnagyobb félelme Hararinak az MI-vel szemben: van-e saját identitása, döntései deontologikus (etikai alapú) vagy utiliánus (haszonalapú) módon születnek-e. (Ez a döntési dilemma minden politikai döntés mögött ott húzódik, gondoljunk csak a menekültek befogadásához való viszonyulásra vagy a gázai háborúhoz való viszonyulásra).

A szerző öt alapelvet sorol fel, amelyet az információs társadalomban figyelembe kell venni a demokrácia fenntarthatósága érdekében:

1. Jótékonyság elve: a rólam gyűjtött információk az én érdekemben kerüljenek felhasználásra.
2. Decentralizáltság elve: az információk ne összpontosulhassanak egy helyen.
3. Kölcsönösség elve: én is kaphassak információt a rólam információt gyűjtő szándékairól.
4. Változás lehetősége: mindenkinek meg kell adni a változás lehetőségét (nemcsak abban, hogy gyökeresen más életet kezdhet, de pl. egy bűnös is képes megjavulni, lásd Kiss László-ügy).
5. Magyarázathoz való jog: a velem szemben a rólam gyűjtött információk alapján hozott döntéseket meg kell tudni magyarázni akkor is, ha azt egy MI átláthatatlan algoritmusa hozta.

2016. március 10.-én az AlphaGO nevű MI-n alapuló számítógép legyőzte GO-játékban Li Szedol dél-koreai világbajnokot. A dologban nemcsak az volt az ijesztő, hogy sokan úgy gondolták, hogy gép sohasem lesz képes jobban GO-zni, mint az ember, de olyat lépett a gép a 37. lépésben, amire nemcsak, hogy senki nem tanította, de a szakértők kifejezetten hibás lépésnek gondolták. Vagyis az MI gondolkodásának struktúrája vált átláthatatlanná számunkra!

A könyv vége felé Harari már kifejezetten az MI-t és a közösségi médiát teszi felelőssé, hogy a világban felülkerekedni látszanak a szuverenista, patrióta erők a globalizmussal szemben. Pedig a társadalmi kihívások egyre inkább globális szinten jelentkeznek (világjárványok, migrációs válság, klímaváltozás, háborúk).

A globális együttműködést megnehezíti az a téves elgondolás, miszerint megköveteli a kulturális, társadalmi és politikai különbségek felszámolását. Populista politikusok gyakran érvelnek azzal, hogy ha a nemzetközi közösség megegyezik egy közös történetben, valamint az egyetemes értékekben és normákban, az lerombolja az ő nemzetük függetlenségét és tradícióit. Ezt 2015-ben Marine Le Pen, a Francia Nemzeti Front elnöke foglalta össze kendőzetlenül egy választási beszédében, amelyben ezt mondta: "Új kétpártrendszerbe léptünk be. Két egymást kölcsönösen kizáró fogalom rendszerébe, amely mostantól megszabja a politikai élet formáját. Az árok többé nem bal- és jobboldal, hanem globalisták és hazafiak között húzódik." 2020. augusztusában Trump elnök így határozta meg saját vezérelvét: "Elvetettük a globalizmust, és magunkévá tettük a patriotizmust."

 Harari szerint a globalizmus két egyszerű dolgot jelent:

1. Bizonyos globális szabályok melletti elkötelezettséget. Ezek a szabályok nem tagadják az egyes nemzetek egydiségét, sem a lojalitást, amellyel az emberek a nemzetüknek tartoznak. Csupán a nemzetek közötti kapcsolatokat szabályozzák. Brazília nem tud Németország ellen focizni, ha a brazilok és a németek előbb nem egyeznek meg ugyanazokban a szabályokban. Ez maga a működő globalizmus.
2. Néha - nem mindig, de olykor - muszáj minden ember hosszú távú érdekeit néhány ember rövid távú érdeke elé helyezni. A világbajnokságon például minden csapat egyetért abban, hogy nem használ doppingszereket. A nemzetek nyilvánvalóan továbbra is versengeni fognak egymással az új technológiák kifejlesztésében, de időnként meg kell állapodnunk abban, hogy korlátozzák az olyan veszélyes technológiák fejlesztését és alkalmazását, mint az önvezérlő fegyverek és a manipulatív algoritmusok - nem altruizmusból, hanem a saját fennmaradásunk érdekében is.

A szerző könyvét bizakodó sorokkal zárja: "Az elkövetkező években mindnyájunk által hozott döntések fogják meghatározni, hogy e másféle intelligencia létrehozása végzetes hiba volt-e, vagy egy új, reményteli fejezet az élet evolúciójában."