Szamármese és nemzeti konzultáció

Biztosan ismeritek az apa, a fiú és a szamár történetét. Röviden: Az apa és a fiú egy szamarat hajtanak a vásárra, de a szembejövő falubélieknek semmi sem jó:

• Ha egyikük sem ül a szamáron, milyen bolondok, hogy nem ül fel valamelyikük a szamár hátára;
• Ha a fiú ül a szamáron, milyen tiszteletlen, hogy hagyja idős édesapját kutyagolni;
• Ha az apa ül fel, gonosz szülő, aki gyaloglásra kényszeríti a fiát;
• Ha mindketten felülnek, akkor igazi állatkínzókká válnak;

A mese végén végül felkapják a szamarat, és így cipelik el a várárba. Hiába, a falubeliek mindenhez (is) értenek. Na, hát pont így lettünk mi, magyarok a tízmillió adószakértő országa, most már nemzeti konzultációban kérik ki a véleményünket az adózásról. Van egy tipikus angol mondás arról, hogyha valaki a saját érdekéről szavaz: Turkeys voting for Christmas (a pulykák szavazása a karácsonyról).

(Zárójeles történet: Tavaly januárban felmerült, hogy a BKK csökkentené a járatok számát az első és utolsó munkanapokon, mert az utasszámlálási adatok szerint ilyenkor kevesebb az utasszám, mint a többi napon. A budapesti ellenzék azon felvetésére, hogy erről az utasokat is meg kéne kérdezni, Walter Katalin, aBKK vezetője úgy nyilatkozott, hogy az utasokat ebbe a folyamatba nehéz lett volna bevonni, mert az olyan, „mintha hálaadás előtt megkérdeznék a pulykát, hogy mi legyen vele”. Persze az ellenzék rögtön Walter lemondását követelte, mert vágásérett pulykákhoz hasonlította az utasokat. Azóta óvatosabban bánik mindenki a nem közismert angol mondásokkal. De hogy a szamármese itt is teljesüljön, most éppen az a baj Budapesttel, hogy túl sok pénzt költ.)

De természetesen a szamármese visszaköszön a költségvetésben és az adópolitikában is:

1. Ha túl sok adót szedsz, hogy az állami kiadásokat finanszírozhasd, népnyúzó politikát folytatsz;
2. Ha csökkented az állami kiadásokat és fontos ellátási területeket elhanyagolsz (egészségügy, oktatás, vasút stb.), akkor rosszul gazdálkodsz;
3. Ha privatizálsz fontos állami feladatokat, akkor magánkézbe játszod az állami vagyont;
4. Ha hitelt veszel fel, hogy az állami kiadásaidat finanszírozhasd, akkor eladósítod az országot.

Mondjuk az a legviccesebb, hogy a jelenlegi magyar kormány képes egyszerre megvalósítani mind a négy fenti esetet. De térjünk vissza a nemzeti konzultációra, mely idén már a második, hiszen volt nekünk egy Voks2025-ünk is. Már korábban is említettem, hogy mi mindig az elsők között kapjuk meg a kérdőíveket, most is október 1.-én már a postaládánkban landolt a négy boríték (még Orsi is ide kapja, pedig már 2013 óta Izraelben él).

Közismert, hogy hetek óta arról hangos a kormányhoz hű média, hogy kiszivárogtak a TISZA adótervei, és nagy-nagy népnyúzás van kilátásba helyezve. Persze Magyar Péterék ezt cáfolják, de a propagandagépezet már beindult, most ez megy reggel, délben és este minden hullámhosszon. Természetesen a csodafegyver, a nemzeti konzultáció sem maradhatott ki ebből. Na de hogyan oldják meg, hogy ne hivatkozzanak a TISZA Pártra? Ezt Rogán jogászai a kísérőlevélben ezzel a mondattal oldották meg: "Vannak olyan politikai pártok, amelyek a színfalak mögött megegyeztek Brüsszellel! Megkapják a brüsszeli bürokraták támogatását a választásokra, cserébe végre kell hajtaniuk Brüsszel adóterveit." (vastagítás az eredeti levélben).

Azért, csak a rend kedvéért fussunk végig az öt kérdésen, melyeket egy-egy bevezető magyarázat vezet be, és mindig a B válasz a "jó".

1. Többsávos jövedelemadó-kulcs

Talán nem árt emlékeztetni, hogy nemcsak Európa legtöbb országában van többsávos jövedelemadó-kulcs, de az SZJA 1988-as bevezetése óta (emlékeztek még Kupa Mihály magyarázataira?) egészen 2010-ig (vagyis az Antall-kormány és az első Orbán-kormány alatt is) így adóztunk. De ennél a kérdésnél a "hibás" A válasz is megér pár szót: "Igen, szükség van a magasabb adókra, hogy legyen miből támogatni azokat, akik nem dolgoznak."

Kik is azok, akik nem dolgoznak?

• A gyermekek. Igen, többet kell költeni az oktatásra és a gyermekvédelemre.
• A betegek. Igen, jelentősen javítani kell az egészségügyi rendszeren.
• Az idősek. Igen, a vegyes indexálású nyugdíjrendszer visszaállításával méltányos nyugdíjrendszert kéne bevezetni.

2. Családi adókedvezmények

Természetesen demográfiai szempontból fontos a családi adókedvezmények rendszere, de fontos lenne ennek a rendszernek a differenciált alkalmazása. A magas jövedelműeket a mostani rendszer kiemelten támogatja.

3. SZJA-mentesség

Itt pont ugyanaz a helyzet, mint a 2. kérdésnél. Csak egy példa: Kati ettől a hónaptól kezdve munkajövedelem után már nem fizet adót, annak ellenére, hogy mindhárom gyermekünk felnőtt. Ráadásul egy három gyermekével özvegyen maradt édesapa nem jogosult erre az adómentességre. Miért? Milyen demográfiai célt szolgál ez?

4. Orosz energia, rezsicsökkentés

A rezsicsökkentés 2013-tól 2022-ig egy olyan csodafegyver volt, amellyel egyrészt el lehetett hitetni a lakossággal, hogy olcsóbban kapja a villanyt és a gázt, mint Gonoszgyurcsány alatt kapta volna, másrészt egy kalap pénzt lehetett keresni rajta, mert még a rezsicsökkentett árnál is kisebb volt a beszerzési ár.

2022 után ez éles fordulatot vett, és jelenleg azok a magyar cégek, amelyek nem rezsicsökkentett áron jutnak energiához, Európában a legmagasabb árat kénytelenek fizetni. A villamosenergia-helyzetre jobb rálátásom van: hazánk az esti-éjszakai órákban, amikor legmagasabb a villamosenergia ára, jelentős importra szorul az alaperőművek és a tároló kapacitások hiánya miatt, nem ritkán eléri az 1000 €/MWh értéket.
Ami a belföldre szánt kommunikációt illeti, az olaj és a gáz esetében emellett természetesen folyik az alternatív ellátási útvonalak és források felkutatása, Szijjártó épp most írt alá egy hosszútávú szerződést LNG-re.

5. Társasági adó

Valószínűleg ehhez értenek a legkevesebben. A főnököm, aki egyben a cég tulajdonosa, majd' kicsattan a boldogságtól a 9%-os társasági adó miatt. De miért bántja ez Gonoszbrüsszelt? Az Unió üldözi a versenypiacon szereplő cégek állami finanszírozását. Ebbe bukott bele a Malév, és ezért lépett vissza a rajtkockáta a Paks2 beruházás is. Az alacsonyan tartott társasági adó is egyfajta állami finanszírozás, és valóban el szeretnék érni az Unióban, hogy különösen a multi cégeknél ennek legyen egy minimális mértéke (pl. 15%). A kérdéshez fűzött magyarázatban szereplő 30% viszont túlzó és légből kapott.

És amit a konzultáció nem említ

Valahogy kimaradtak a kérdések közül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók, melyek a költségvetés bevételi oldalának legerősebb pillérei, kétszeresét teszik ki a lakossági befizetéseknek, háromszorosát a gazdasági szervezetek befizetésének. A 27%-os áfakulcs az Unióban nálunk a legmagasabb, és ezt mindenki fizeti, családos és nem családos, öreg és fiatal, szegény és gazdag.

És természetesen szóba sem kerülnek a közvéleményt foglalkoztató olyan kérdések, mint a gyermekvédelem helyzete (ki az a Zsolti bácsi?), az állam által kitartott oligarchia luxizása vagy a Nemzeti Bank hatalmas vagyonvesztése. Én pedig nem tehettem egyebet, mint szokásomhoz híven ismét egy dallal köszöntöttem ezt a konzultációt is:

---