Ciao, CEU

Amikor tavaly decemberben olvastam a hírt, hogy bezárták a Szentpétervári Európai Egyetemet, melyet számos külföldi alapítvány mellett a Soros György Alapítvány is támogatott, akkor megjósoltam, hogy a CEU lesz a következő. Úttörő becsület szavamra, Bori rá a tanú. Még azt is megmondtam, hogy mi lesz a módszer: hoznak egy törvényt, aminek a CEU nem fog tudni vagy akarni megfelelni, amire majd azt mondják, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak, sajnáljuk.
Március 28-án az esti órákban - amikor mi pont Petra 13. születésnapját ünnepeltük - egy törvényjavaslat jelent meg az Országgyűlés informatikai rendszerében T/14686 számon, "Törvényjavaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról" címmel. A törvényjavaslatot Balog Zoltán emberminiszter nevében maga Semjén Zsolt nyújtotta be.
Nyilván vannak, akik éjjel-nappal az Országgyűlés honlapját bújják, akik nemcsak rátaláltak a törvényjavaslatra, hanem rögtön átlátták, hogy a javaslat kizárólag a Közép-Európai Egyetem ellehetetlenítésére jött létre. Másnap, 29-én reggel már ettől volt zajos az egész ellenzéki média, miközben a közszolgálati médiumok egy hangot sem szóltak a készülő új törvényről. A nap során a CEU-ban összeült az egyetemi tanács, a rektor nyilatkozatot adott, kormányoldalról két troll, Németh Szilárd és Kovács Zoltán sorosoztak egy jót, de egy mondat erejéig maga Orbán Viktor is megszólalt, miszerint a törvények mindenkire vonatkoznak (persze, amiket most hozunk, muhahaha). Este találkozott az egyetem rektora Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárral, ám a találkozó nem hozott eredményt, a kormány nem tágított attól, hogy a törvényt változatlan formában bocsájtja az Országgyűlés elé.
Másnap, 30-án reggel a közszolgálati híradó még mindig hallgatott a dologról. Az ATV reggeli műsorába viszont elment Palkovics államtitkár, ahol megkérdezték a törvényjavaslatról.
Palkovics Lászlónál álljunk meg egy pillanatra. Személyében nem az Orbán-apparátus egyik csinovnyikáról van szó. Palkovics tudós ember, a Tudományos Akadémia állandó tagja, egyetemi professzor, Széchenyi-díjas mérnök, számos nemzetközi tudományos társaság tagja és tudományos folyóirat szerkesztőségi tagja. Amikor a német Knorr-Bremse magyarországi leányvállalatot hozott létre, Palkovics fejlesztési igazgató lett, és nemzetközileg is elismert fejlesztő gárdát hozott létre. Egy kollégám a Knorr-Bremse-nél dolgozik, csak jót hallottam tőle Palkovicsról. Egy volt osztálytársam, aki az Arénát tervezte és ő a tervezője az új Puskás Stadionnak is, mint a Knorr-Bremse irodaépületének tervezője sokat tárgyalt Palkovics Lászlóval, és szintén nagyon nagyra tartja.
Palkovics László a fejébe vette, hogy a Magyarországra települő autógyáraknak Magyarország ne csak szakmunkásokat, hanem fejlesztő mérnököket is adjon, és megszervezte a Kecskeméti Egyetem Járműtechnológiai Tanszékét. Igazi vállalatszervező és tudományszervező mérnök, akiből nagyon sok kellene ennek az országnak.
2014-ben kinevezték az Emberi Erőforrások Minisztériumába a felsőoktatásért felelős államtitkárnak. Sokáig nem is tudtam, hogy ugyanarról a Palkovicsról van szó, de gondoltam, végül is eddig is a felsőoktatás szervezésével foglalkozott, ezt is jól fogja csinálni. Amikor aztán tavaly Hoffmann Rózsa után Cunyiné is belebukott a KLIK körül kialakult botrányokba, Palkovics megkapta a közoktatásügyi államtitkárságot is. Itt már egy kicsit meghökkentem, de végül az államtitkár ugyanúgy járt el az óriási vizfejet növesztő KLIK-kel, ahogy egy működésképtelenné váló óriásvállalattal kell: szétszedte kis, önállóan működő gazdasági egységekre.
Nos, ez a tudós ember képes volt beállni a nemzetközileg is magasan jegyzet CEU ellehetetlenítése mögé, és amikor Krug Emília megkérdezte tőle, hogy de miért nem egyeztettek az érdekeltekkel a törvényjavaslat előtt, azt találta mondani: Mert nem volt rá idő.

Látjátok a szája sarkában azt a hamiskás mosolyt, ami az igazi seggfej politikusokat jellemzi? Palkovics László ezzel a nyilatkozatával azt a tudományos közéletet köpte szemen, ahonnan maga is érkezett.
Még a 30.-iki eseményekhez tartozik, hogy az USA budapesti nagykövetségének ügyvivője is elítélte a készülő törvényjavaslatot, a CEU rektora pedig Amerikába utazott konzultációra. A szokásos heti kormánytájékoztatón aztán Lázárék már rátaláltak az új narratívára: átvilágítottak 28 nemzetközi egyetemet, számos szabálytalanságot találtak, ezért módosítanak a törvényi szabályozáson. Az a tény, hogy a CEU-nál semmiféle szabálytalanság nem volt, hiszen működését a 2004. évi LXI. törvény szerint folytatja, és annak minden pontjának megfelel, valahogy elsikkadt a kormányközeli médiában.
Azzal feküdtem le, hogy az amerikai felháborodás és a hazai tudományos közélet tiltakozása jobb belátásra bírja Orbánt, de a másnap reggeli szokásos rádióinterjúban inkább még rátett egy lapáttal. A Közép-Európai Egyetemet csalással vádolta, az alapító Soros Györgynek pedig azt üzente: Hiába milliárdos valaki, nem állhat a törvény felett. Az egész interjú hangneméből érezni lehetett, hogy a miniszterelnök nagyon eltökélt, nem lehet visszatántorítani, a CEU sorsa megpecsételődött. A törvénytervezetet sürgősséggel már hétfőn (április 3-án) tárgyalja a Parlament.
Az igazi nagyágyú csak délután sült el: Az Amerikai Egyesült Államok külügyi szóvivője közleményben ítélte el a készülő törvénytervezetet. Ez már nem vélemény, hanem az USA adminisztrációjának hivatalos álláspontja.
Orbán, aki Trump elnökké választásával azt gondolta, hogy megfogta az isten lábát, most megint tengelyt akasztott Amerikával. Kicsinyes, pitiáner bosszúállásával nemcsak a magyarországi felsőoktatás egyik csillagát űzi el hazánkból, de újabb nemzetközi bonyodalomba rántja Magyarországot.
A CEU kérdésében mi is érdekeltek vagyunk: Bori tavaly ott végzett a kisebbségpolitikai szakon, kiváló eredménnyel. Egy akkori posztomban megírtam, milyen nagyra tartom a CEU szabad, nyitott, progresszív, multikulturális szellemiségét. Hirtelen felindulásomban ezt a posztomat 29-én megosztottam a Facebook-on. Ez egyébként nem szokásom, mert a Facebook-on családtagjaimmal és barátaimmal tartom a kapcsolatot, akik eltérő politikai nézetűek is lehetnek, ezért ott próbálom magam visszafogni (nem mindig sikerül). Így viszont ez a posztom hirtelen az egyik legolvasottabbá vált.
Orbán ezzel a lépésével engem igazi ádáz ellenségévé tett, de az ő leépülése már régóta tart. Az ügy igazi nagy vesztesének - a CEU mellett - Palkovics államtitkárt tartom, akinek egyszer még el kell számolnia a tudós társadalom felé azzal, hogy elvtelenül kiszolgált egy bosszúszomjas diktátort.

Update 2017. április 3:
Annak ellenére, hogy vasárnap a netadó elleni tüntetés óta a legnagyobb tüntetés zajlott Budapesten a CEU ügyében, valamint a Parlament ma óhajtja tárgyalni a törvényjavaslatot, a ma reggeli félórás közszolgálati híradóban egyetlen egy mondat sem hangzott el a felsőoktatási törvénytervezetről.

Becsengettek - 3

Elsőszülöttünk pont 15 éve kezdte el az iskolát, idén meg már nővérem nagyobb unokája lett elsős. Minden évben azon füstölgök, hogy a Fidesz a NER megalakulásától számolja a nemzeti tanévnyitókat, így volt ez tavaly és tavalyelőtt is (aki pedig nem tudja, mi a NER, sürgősen iratkozzon be egy alapszintű szemináriumra). Az idei a sorban a negyedik volt, hiába, saját korábbi négy évüket sem számolják bele. A IV. Nemzeti Tanévnyitó különben a Debreceni Református Kollégiumban volt, Nyilas Misi szelleme bizonyára ott keringett valahol. A mai Nyilas Misik vajon akarnak-e debreceni diákok lenni. A jeles intézmény különben 475 éve áll fenn, de Hoffmann Rózsa egy még nagyobb számot is mondott beszédében: az idei az 1018. tanév a magyar oktatásban. Valóban, a pannonhalmi bencés kolostori iskola 996-os alapításától tartjuk számon a magyar iskolákat.
A tavalyi Pécsi Ciszterci Gimnáziumban megtartott tanévnyitó után idén is egyházi iskolát választottak a tanévnyitó színhelyéül, és most indul meg elsőben és ötödikben a kötelező hit- vagy  erkölcstan oktatása. Egy korábbi posztomban már kifejtettem, hogy a hitalapú erkölcsoktatással kapcsolatban fenntartásaim vannak, de persze mindent lehet jól és rosszul csinálni. Szerencsére Petrára csak jövőre kerül sor, addigra meglátjuk, hogyan működik ez a rendszer. Az közismert, hogy hivatalos okiratban senkiről sem tartható nyilván vallási hovatartozása. Mivel az iskolai bizonyítvány hivatalos irat, a hit- és erkölcstan rovatból nem derülhet ki, hogy a gyermeket mely vallási felekezet oktatta vagy az egyházon kívüli erkölcstant választotta. Erre azért kíváncsi leszek.
Emlékeztek-e még a Dabas-Sári iskolaügyre, pont 20 éve volt. A dabasi önkormányzat a hozzá tartozó Sári település egyetlen iskoláját a katolikus egyház kezelésébe adta. A lakosok fellázadtak: sem az új egyházi iskolába, sem a távolabb, Dabason lévő iskolába nem íratták be gyermekeiket. Pásztor Győző kanonok sokáig ellenállt, hogy az iskolát megosszák az egyház és az önkormányzat között: mi lesz, ha a gyermekek a szünetben találkoznak? Végül egy fallal választották ketté az iskolát, sokan emlékezünk még rá, milyen komikus volt a folyosó közepén a neoncsövet pont kettészelő téglafal látványa.
A Fidesz akkor még a "Csuhások, térdre, imához!" korszakát élte, teljes mellszélességgel kiállt amellett, hogy mindenkinek joga van az ideológiailag semleges közoktatáshoz. 2010-ben, a második Fidesz-kormány alatt aztán ismét napirendre került, hogy azok az önkormányzatok, melyek nem képesek a település iskolájának fenntartására, átadhatják azt egyházi kezelésbe. Sok iskola át is került egyházi működtetésbe, a Hit Gyülekezete is átvett néhány iskolát, többek között a hajdúsámsonit. Idén azonban a korábbi önkormányzati iskolák állami fenntartásúak lettek, de a korábban az egyházaknak átadottak maradtak az egyházaknál. Az ideológiailag semleges közoktatás igénye mégiscsak egyetlen településen merült fel: Hajdúsámsonon. Itt a hitgyülis iskola mellett most félmilliárdért épül egy állami iskola.
A közoktatás másik rákfenéje a szegregáció. Az USA egyes államaiban a múlt század 50-es éveiben törvényi szegregáció volt, melyet csak hosszadalmas polgárjogi küzdelmekkel lehetett megváltoztatni.

1957-ben a képen látható 15 éves Elizabeth Eckford fehér tüntetők gyűrűjében próbál bejutni a Little Rock-i állami középiskola épületébe, a kép akkor bejárta a világsajtót. A történet szerint a kivezényelt nemzeti gárda is megakadályozta, hogy a lány belépjen az épületbe. Azt, hogy a `60-as évekre Amerika-szerte megszűnt a törvényi szegregáció, nem kis részben Martin Luther King éppen 50 éve elmondott I have a dream beszédének köszönhetjük.
A magyar szegregáció ún. spontán szegregáció: tehetősebb szülők elviszik gyermekeiket azokból az iskolákból, ahol sok a roma. Mivel az iskolai beiratkozásnál fontos szempont, hogy a gyermek lakcíme az adott körzetben legyen, a beiratkozási időszakban komoly "költözködés" kezdődik meg - persze csak papíron. Több ismerősöm is azért jelentkezett be más lakcímre, hogy gyermeke jobb iskolába kerülhessen.
Emlékeztek-e a jászladányi iskolaügyre, ez pedig 11 éve volt. A falu nem roma lakossága kezdte a gyermekeit átíratni a szomszédos Szászberek iskolájába. Ekkor a község polgármestere azzal az ötlettel állt elő, hogy az iskolaépület egy szárnyának leválasztásával hozzanak létre egy alapítványi iskolát. A két iskolát - a dabas-sári esethez kísértetiesen hasonló módon - fal választotta el, az elmúlt évek alatt csak annyit sikerült elérni, hogy most már legalább ajtó is van a falon. Az integrált oktatás visszaállítására nem sok remény van. De a spontán szegregáció lezajlott az ország számtalan településén és a Nyóckerben is.
Hosszú még az út az esélykiegyenlítő közoktatás megteremtéséig, de én bízom benne, hogy az államosítás talán segít ebben.
Update: Most olvasom, hogy tovább él a jászladányi ügy: az alapítványi iskolát átvette a katolikus egyház, megszűnt a tandíj, csak a cigány gyermekeknek elfelejtettek szólni. Most ebből mi lesz? Részletek itt.

Becsengettek - 2

50 évvel ezelőtt egy riadt arcú kisfiú lépett be a képen látható épületbe (Lajos utca 1.-5. Általános Iskola), hogy megkezdje hosszú menetelését a magyar közoktatásban, ez voltam én.
Ide járt a nővérem is, ők voltak az utolsó tiszta lány osztály, 1960-ban vezették be a koedukációt. Az épület földszintjét és első emeletét foglalta el az általános iskola, a többi emeleten a Than Károly Vegyipari Technikum működött - sőt még ma is működik Than Károly Ökoiskola néven.
Jó iskola volt, szerettem ide járni, gyakran álmodom az épület kesze-kusza folyosóival.
A tavalyi tanévkezdéskor is írtam egy posztot és azon háborogtam, hogy az országos tanévnyitót II. Nemzeti Tanévnyitónak hívták. Nos, az idei hivatalosan a III. Nemzeti Tanévnyitó nevet viselte, de azért volt egy kis zavar: a televíziós közvetítésben a tanévnyitó szimbóluma egy 1989-től 2012-ig végigpergő naptár volt, ami alapján a XXIV. Nemzeti Tanévnyitó lett volna logikus, de kormányunk a "múltat végképp eltörölni" gőgjében 2010-től számolja a tanévnyitókat (a többi vagy nem volt nemzeti, vagy nem volt tanévnyitó). Mindenesetre a Pécsett megtartott rendezvény helyszínén már csak annyi volt felírva: "Nemzeti Tanévnyitó", és Páva Zsolt polgármester "országos tanévnyitó"-ként köszöntötte az eseményt. Szóval van még remény.
Tavalyi posztomban üdvözöltem a kormány államosítási törekvéseit. Ezzel kapcsolatban továbbra is várakozó jóindulattal viseltetek, a január 1-ével bevezetésre kerülő intézkedés talán segít a nagyon leszakadó iskolákon. Bár aggodalommal tölt el, hogy a tervek szerint 2013. szeptember 1-től óvodát vagy iskolát hoznak létre azokon a kistelepüléseken, ahol ezt legalább nyolc diák családja kéri. Úgy gondolom, inkább a kistérségi iskolák kialakításán kellene fáradozni (ahogy Szent István királyunk: minden tíz falu építsen egy templomot!).
A HVG legutóbbi számában további tervekről is lehet olvasni. Az idei tanévtől naponta lesz testnevelés az 1., 5. és 9. évfolyamon. (Ez nálunk az I. kerületben eddig is így volt). Csak 16 éves korig tart majd a tankötelezettség (hát ez elég gáz). Jövőre felmenő rendszerben bevezetik a hit- vagy erkölcstant az 1., 5. és 9. évfolyamon, ez Petrát két év múlva fogja érinteni. Az elsősök ingyenes tankönyveket kapnak majd (mi, nagycsaládosok lévén, tizedik alkalommal kapjuk ingyen a könyveket). Két év múlva már 3 éves kortól kötelező lesz az óvoda, négy év múlva pedig az érettségit 50 óra közmunka elvégzéséhez kötik majd.
Épp egy esszékötetet olvasok Miért hagytuk, hogy így legyen címmel, melyben ismert közírók, társadalomtudósok, jogászok, filozófusok fejtik ki, hol tévesztettünk utat a rendszerváltás után. Ebben Ferge Zsuzsa is ír, többek között a magyar közoktatásról. Néhány részlet:
Noha a gyerekek közel 100 százaléka papírforma szerint elvégzi a 8 osztályt és 98 százalékuk elkezd valamilyen középfokú iskolát, hosszú ideje minden korosztály mintegy 20 százaléka úgy hagyja el az iskolát, hogy semmilyen piacképes képzettsége nincs. Többségük funkcionális analfabéta, amikor "kilép az életbe"...
Az OECD-n belül messze az utolsó helyen vagyunk a tekintetben, hogy milyen erős az összefüggés a társadalmi indulás és az iskolai eredmény között. A miénk a legerősebb, az OECD-átlag  kétszerese. A teljes mintában, amely az egész világot jellemzi, csak egyetlen országban, Peruban ilyen gyenge az iskola esélykiegyenlítő teljesítménye...
A falusi iskolákban tanuló nyolcadikosok teljesítménye két évvel marad le városi társaik mögött...
Magyarországé az egyik legszegregáltabb iskolarendszer: az iskolákon belül feleakkora a variáció, mint az OECD átlagában, az iskolák közötti különbségek viszont kiemelkedően nagyok...
A hatékonyabb iskola két elengedhetetlen feltétele közül az egyik a kevésbé szelektív, kevésbé tagolt, a tanulók képességei, társadalmi háttere, származása szerint vegyesebb, integráló iskola, a másik feltétel pedig - sok más kutatással összecsengően - a társadalmilag és szakmailag megbecsült, szuverén és jól fizetett pedagógus...
Hosszú még az út...

Becsengettek

Már Petrácskánk is második osztályba lépett. Szó mi szó, tavaly kicsit jobban izgultunk.
Megvolt a II. Nemzeti Tanévnyitó is. Több mint 230 évvel Mária Terézia Ratio Educationis rendelete, vagyis az állami tankötelezettség és az állami közoktatás bevezetése után azért elég nagy arc kellett ahhoz, hogy ezt a tanévnyitót "II. Nemzeti"-nek titulálják. Mondtam is Katinak: Vazze, ezek tényleg saját maguktól eredeztetik az időszámítást!
Rendben van, tegyük fel, hogy a kormányzat rögtön hatalomra kerülése után végrehajtotta volna azokat a reformokat az oktatásügyben, melyekre már évtizedek óta szükség van, akkor tényleg tekinthetnénk azt a tanügy időszámítása kezdetének. Eddig azonban leginkább a két kormányzó párt tanügyérjének, Hoffmann Rózsának és Pokorni Zoltánnak a torzsalkodásáról, vagy néhány kiszivárogtatott, a szakma által kiröhögött majd sietve visszavont reformjavaslatról hallhattunk.
Na és hol rendezték meg az ominózus tanévnyitót. Hát a 700 lelket számláló Lipóton, ahol 7 év után újra megnyitották a mocskos komcsik által bezárt iskolát. Mit gondoltok, hány gyerek fog itt tanulni? 15 (nem tévedés, tizenöt)! Azt hiszem, ezt nevezik a hatalommal párosuló bornírtság tombolásának. Pedig nem hiszem, hogy Orbánék ne látnák, hogy az ilyen kis falusi iskolák nemcsak finanszírozhatatlanok, de a legnagyobb jóindulat ellenére is jelentős hátrányt okoznak az ott tanulóknak. Tornatermet, jól felszerelt szertárakat, könyvtárakat akarunk 15 tanulónak? Margit! Normális!?
Pedig az első lépést megtették a jó irányba: az iskolák államosításával lehetőség nyílt a legfontosabb reformlépések megtételére. Be is írtam egy jó pontot Orbánéknak. Mik volnának a legfontosabb reformok:

• Magyarországon a közoktatás rettenetesen eltérő színvonalú, képtelen arra, hogy egyenlő esélyeket teremtsen az ott tanulóknak. Egyenlő standardok biztosítása valóban csak központilag lehetséges, a sok kis önkormányzat anyagi lehetősége, eladósodottsága, politikai beállítottsága mind különböző.
• Szükség van kistérségi közös iskolákra, a néhány száz lelket számláló települések nem képesek önálló iskola fenntartására. Eddig nem voltak képesek a kistérségek önkormányzatai összefogni, közös iskolát létrehozni, megszervezni az iskolabusz-hálózatot. Talán az állam majd megteszi helyettük. Ezekben az iskolákban korszerű tornaterem, számítógépes kabinet és a digitális korszak megannyi más kelléke kialakítható lenne.
• A skandináv országokhoz hasonlóan szigorúan be kéne tartani a körzethez tartozást. A szegregáció kialakulásának legfőbb oka, hogy az ambiciózus, mobilis szülők a gyengébb, vagy "kisebbségiekkel  fertőzött" iskolákból más iskolába viszik gyermekeiket. Így egyazon közoktatási rendszeren belül alakulnak ki elit iskolák, és lecsúszott, az ott tanulók számára semmiféle esélyt nem kínáló iskolák. Ma a szigorú körzetesítés lázálom lenne, annyira nagy az iskolák közötti színvonal-különbség, de törekedni kéne felé.
• Egyes állami finanszírozású (többnyire két tannyelvű) iskolák már a hatévesek számára is felvételit tartanak. Egy ilyen felvételi - lehet szakmailag akármilyen alapos - nem a tanuló képességét, hanem szociális hátterét méri le. Hiszen annak a hatévesnek jobb a szövegértése, gazdagabb a szókincse, akinek a szülei rendszeresen mesét olvasnak a gyereknek. Az ilyen felvételi vizsga azon kívül, hogy sok gyereknek korai kudarcélményt okoz, újratermeli a szociális különbségeket is.
• Természetesen akinek nem jó az állami oktatás és képes megfizetni, választhatja az alapítványi és magán iskolákat. Kétségtelenül ez is újratermeli a szociális különbségeket, de ennek megakadályozása azért hiba volna. A lényeg, hogy ne alakulhassanak ki állami finanszírozású elit iskolák a szerencsések számára.

Mint háromgyermekes szülő sok fejtörést okozott nekünk is gyermekeink iskoláztatása. Borzasztó nagy szerencsénk, hogy Budapest I. kerületében az állami oktatás is igen magas színvonalú, bár vitathatatlan, hogy az AKG-ban vagy az Amerikai Alapítványi Iskolában nagyobb esélyt kaphattak volna a gyerekeink. De azért a régi típusú, móraferences közoktatásnak van egy óriási előnye: a gyerekek már az iskolában megismerhetik, hogy a társadalom milyen sokrétű. Míg egy fizetős iskolában nemigen találkoznak szegényekkel, egy egyházi iskolában pedig ateistával, addig egy állami iskolában mindenféle gyerek megtalálható. Ráadásul kezdetben a barátságok teljesen önzetlenek, így egészen közelről nyerhetnek a gyerekek bepillantást más családok életébe. Szerintem a közoktatásban nevelkedett gyermekek sokkal toleránsabb, megértőbb és elfogadóbb felnőttek lesznek. Azt is mondhatjuk, a jó közoktatás a társadalmi mobilitás egyik alapkelléke.
Még hadd mondjak egy személyeset Petra tanévnyitójával kapcsolatban. Örömmel fedeztem fel másodikos olvasókönyvében Sebők Zsigmond Cicaiskola c. meséjét. Majd' fél évszázaddal ezelőtt ez a történet az én olvasókönyvemben is benne volt. Hiába, van még állandóság közoktatásunkban...