Becsengettek - 3

Elsőszülöttünk pont 15 éve kezdte el az iskolát, idén meg már nővérem nagyobb unokája lett elsős. Minden évben azon füstölgök, hogy a Fidesz a NER megalakulásától számolja a nemzeti tanévnyitókat, így volt ez tavaly és tavalyelőtt is (aki pedig nem tudja, mi a NER, sürgősen iratkozzon be egy alapszintű szemináriumra). Az idei a sorban a negyedik volt, hiába, saját korábbi négy évüket sem számolják bele. A IV. Nemzeti Tanévnyitó különben a Debreceni Református Kollégiumban volt, Nyilas Misi szelleme bizonyára ott keringett valahol. A mai Nyilas Misik vajon akarnak-e debreceni diákok lenni. A jeles intézmény különben 475 éve áll fenn, de Hoffmann Rózsa egy még nagyobb számot is mondott beszédében: az idei az 1018. tanév a magyar oktatásban. Valóban, a pannonhalmi bencés kolostori iskola 996-os alapításától tartjuk számon a magyar iskolákat.
A tavalyi Pécsi Ciszterci Gimnáziumban megtartott tanévnyitó után idén is egyházi iskolát választottak a tanévnyitó színhelyéül, és most indul meg elsőben és ötödikben a kötelező hit- vagy  erkölcstan oktatása. Egy korábbi posztomban már kifejtettem, hogy a hitalapú erkölcsoktatással kapcsolatban fenntartásaim vannak, de persze mindent lehet jól és rosszul csinálni. Szerencsére Petrára csak jövőre kerül sor, addigra meglátjuk, hogyan működik ez a rendszer. Az közismert, hogy hivatalos okiratban senkiről sem tartható nyilván vallási hovatartozása. Mivel az iskolai bizonyítvány hivatalos irat, a hit- és erkölcstan rovatból nem derülhet ki, hogy a gyermeket mely vallási felekezet oktatta vagy az egyházon kívüli erkölcstant választotta. Erre azért kíváncsi leszek.
Emlékeztek-e még a Dabas-Sári iskolaügyre, pont 20 éve volt. A dabasi önkormányzat a hozzá tartozó Sári település egyetlen iskoláját a katolikus egyház kezelésébe adta. A lakosok fellázadtak: sem az új egyházi iskolába, sem a távolabb, Dabason lévő iskolába nem íratták be gyermekeiket. Pásztor Győző kanonok sokáig ellenállt, hogy az iskolát megosszák az egyház és az önkormányzat között: mi lesz, ha a gyermekek a szünetben találkoznak? Végül egy fallal választották ketté az iskolát, sokan emlékezünk még rá, milyen komikus volt a folyosó közepén a neoncsövet pont kettészelő téglafal látványa.
A Fidesz akkor még a "Csuhások, térdre, imához!" korszakát élte, teljes mellszélességgel kiállt amellett, hogy mindenkinek joga van az ideológiailag semleges közoktatáshoz. 2010-ben, a második Fidesz-kormány alatt aztán ismét napirendre került, hogy azok az önkormányzatok, melyek nem képesek a település iskolájának fenntartására, átadhatják azt egyházi kezelésbe. Sok iskola át is került egyházi működtetésbe, a Hit Gyülekezete is átvett néhány iskolát, többek között a hajdúsámsonit. Idén azonban a korábbi önkormányzati iskolák állami fenntartásúak lettek, de a korábban az egyházaknak átadottak maradtak az egyházaknál. Az ideológiailag semleges közoktatás igénye mégiscsak egyetlen településen merült fel: Hajdúsámsonon. Itt a hitgyülis iskola mellett most félmilliárdért épül egy állami iskola.
A közoktatás másik rákfenéje a szegregáció. Az USA egyes államaiban a múlt század 50-es éveiben törvényi szegregáció volt, melyet csak hosszadalmas polgárjogi küzdelmekkel lehetett megváltoztatni.

1957-ben a képen látható 15 éves Elizabeth Eckford fehér tüntetők gyűrűjében próbál bejutni a Little Rock-i állami középiskola épületébe, a kép akkor bejárta a világsajtót. A történet szerint a kivezényelt nemzeti gárda is megakadályozta, hogy a lány belépjen az épületbe. Azt, hogy a `60-as évekre Amerika-szerte megszűnt a törvényi szegregáció, nem kis részben Martin Luther King éppen 50 éve elmondott I have a dream beszédének köszönhetjük.
A magyar szegregáció ún. spontán szegregáció: tehetősebb szülők elviszik gyermekeiket azokból az iskolákból, ahol sok a roma. Mivel az iskolai beiratkozásnál fontos szempont, hogy a gyermek lakcíme az adott körzetben legyen, a beiratkozási időszakban komoly "költözködés" kezdődik meg - persze csak papíron. Több ismerősöm is azért jelentkezett be más lakcímre, hogy gyermeke jobb iskolába kerülhessen.
Emlékeztek-e a jászladányi iskolaügyre, ez pedig 11 éve volt. A falu nem roma lakossága kezdte a gyermekeit átíratni a szomszédos Szászberek iskolájába. Ekkor a község polgármestere azzal az ötlettel állt elő, hogy az iskolaépület egy szárnyának leválasztásával hozzanak létre egy alapítványi iskolát. A két iskolát - a dabas-sári esethez kísértetiesen hasonló módon - fal választotta el, az elmúlt évek alatt csak annyit sikerült elérni, hogy most már legalább ajtó is van a falon. Az integrált oktatás visszaállítására nem sok remény van. De a spontán szegregáció lezajlott az ország számtalan településén és a Nyóckerben is.
Hosszú még az út az esélykiegyenlítő közoktatás megteremtéséig, de én bízom benne, hogy az államosítás talán segít ebben.
Update: Most olvasom, hogy tovább él a jászladányi ügy: az alapítványi iskolát átvette a katolikus egyház, megszűnt a tandíj, csak a cigány gyermekeknek elfelejtettek szólni. Most ebből mi lesz? Részletek itt.