Elővásárlási jog

Tudom-tudom, olyan vagyok, mint büfés Lali az Üvegtigris2-ben, aki egy római jog tankkönyvvel a hóna alatt megy be a polgármesteri hivatalba, hogy igazságának érvényt szerezzen. Már az elévülési idővel kapcsolatban is amatőr fejtegetésekbe fogtam - mentségemre legyen mondva, hogy megpróbáltam elég széleskörűen tájékozódni -, most a Rákosdubaj-ként elhíresült ügyről is előadom a gondolataimat.

Tudnivaló, hogy az állam, a nagy állami intézmények a legnagyobb környezetszennyezők. Az ország tele van elhagyott laktanyákkal és katonai bázisokkal, egykori ipari és bányaterületekkel, használaton kívüli kórházakkal és vasúti területekkel. Valahogy ezek felszámolásához nem fűlik foga az egykori állami tulajdonosoknak (alant néhány egy-két éven belül készült fotómat láthatjátok):

Elhagyott uszályok Szeged tiszai teherkikötőjében

Egykori laktanyám Molnaszecsődön

Felhagyott bányaüzem az Esztramos oldalában

Omladozó határőrlaktanya Kőszegnél

A vasútüzem omladozó, rohadó rozsdaövezetei Lázár János miniszterhez tartoznak, aki kellően nagy cinizmussal próbálja megoldani a lassan már teljesen fejünkre omló problémát, ugyanakkor költségvetési pénzt alig kap mellé. Erről egy régi kollégám mondása jut eszembe: kemény f@sszal nem kunszt b@szni, próbálnák meg az enyémmel! Visszavonta a már nyertest hirdető mozdonytendert, nagy állami beruházásokat halasztott el, összevonta a MÁV-ot a Volánnal, legutoljára hét nagy pályaudvar nem közvetlenül a vasútüzemhez tartozó részeit adná tartós bérletbe ingatlanhasznosítás fejében.

(Az I. kerületben a Déli pályaudvar Márvány utca és Hegyalja út közötti területe igazi rozsdaövezet, és V. Naszályi Márta polgármester itt szeretett volna kulturált turistabusz-terminált kialakítani mosdókkal, kávézóval, étteremmel, szuvenírbolttal, elektromos shuttle buszokkal a Gellérthegyre és a Budai Várba. A kerületi Fidesz megfúrta ezt a projektet, pedig a Turisztikai Ügynökség is támogatta volna. Helyette a Dózsa-szobor előtt parkolnak teljesen kaotikus módon a turistabuszok. Most azzal vádolják V. Naszályit, hogy semmit sem tett a helyzet megoldására.)

És így jött be  a képbe Rákosrendező környékének csaknem 100 hetáros területe, ami szintén igazi rozsdaövezet. Csak érzékeltetésül, kb. egy margitszigetnyi vagy hajógyáriszigetnyi területről van szó. Tavaly tavasszal attól volt hangos a sajtó, hogy a kormány nemzetközi szerződést kötött (2024. március 13.-án) az Arab Emirátusokkal a terület ingatlanhasznosítására (2024. évi XXI. törvény). Akkor elég nagy visszhangja volt, hogy ide majd felhőkarcolókat fognak építeni, el is nevezték Mini-Dubaj-nak, vagy Rákosdubajnak. A törvényként kihirdetett szerződés 3. cikkelyében a magyar kormány 800 millió eurós kötelezettséget vállal a terület rendezésére, cserébe az Arab Emirátusok 5 milliárd eurós ingatlanfejlesztést vállal a területen. A szerződés előre vetíti, hogy a magyar kormány:

"a Projekt megvalósításához szükséges ingatlanokat (fejlesztési területet) az Egyesült Arab Emírségek által – az MK határozatában kiadott előzetes írásbeli hozzájárulásával – kijelölt gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: „Jogalany”) értékesíti – ha és amennyiben azt a vonatkozó magyar jogszabályok lehetővé teszik – közbeszerzés vagy pályáztatás nélkül, de összhangban a nemzeti jogszabályokkal"

(Zárójelben érdemes megemlíteni, hogy Orbán egyszer a Parlamentben úgy válaszolt a családi oligarchák helyzetbe hozását felemlegető vádakra, hogy aki külföldi befektetőt támogat a magyarokkal szemben, az labancpolitikát folytat. Ez benne van a Direkt36 A dinasztia című filmjében is.)
Vagyis lehetett sejteni, hogy itt előbb-utóbb adásvételi szerződés fog születni. Telt-múlt az idő, zajlott a kegyelmi ügy, jöttek a választások, áradt a TISZA, el is feledkeztünk Rákosdubajról. Az adásvételi szerződés megkötésére idén január közepén - vagyis tíz hónap elteltével - került sor, az Emirátusok által kijelölt vevő az Eagle Hills Hungary Zrt., képviselője pedig Mohamed Ali Rashed Alabbar. A szerződés derekas jogi munka, mely felsorol a területre vonatkozó minden szolgalmi és elővásárlási jogot, az eladó és a vevő kötelezettségei között pedig lehivatkozza a tavaly megkötött államszerződést.

Ismét előjött a tíz hónappal ezelőtti vita a Hősök terét elcsúfító felhőkarcolókról, meg hogy-hogy csak úgy odadobunk egy ekkora területet az araboknak, a magyar föld nem eladó! És ekkor Karácsony Gergely feltette a kezét, hogy bocsi, de élni szeretnénk elővásárlási jogunkkal, merthogy olyan is van nekünk. Ekkor egyből letromfolták, hogy államközi szerződésben ilyet nem lehet, aztán jött Magyar Gyuri bácsi, aki elmagyarázta, hogy az elővásárlási jogával élő vevőnek minden feltételt és kötelezettséget vállalnia kell, ami a szerződésben szerepel, ami a fővárosra nézve elég nagy terhet jelentene. Mert bár a vételár mindössze 51 milliárd forint (erre mondta Karácsony, hogy ez olyan kis összeg ekkora területért, hogy ilyen hülye ingyen nem lehet az állam), de vállalni kéne ugyanannyi befektetési tőkét, amennyit az Emirátusok vállalt.

Innentől kezdve két szálon kezdtek futni az események: a főváros óellenzéki és TISZA párti képviselői a Fidesz ellenében megszavazták, hogy élnek elővásárlási jogukkal, Orbánt pedig rapportra rendelték Abu Dhabiba, hogy nem volt szó harmadik játékosról, az Emirátusok nem akar évekig pereskedni. Így aztán Gulyás Gergely - aki még egy héttel ezelőtt azt mondta, hogy a főváros elővásárlási joga egy marhaság - bejelentette a kormányinfón, hogy tessék, viheti Budapest Rákosrendezőt. Na hoppá!

És itt világította meg a helyzetet kedvenc vloggerem, Ésik Sándor ebben a podcastjában (35:00-tól). A lényeg, hogy itt nem egy egyszerű adásvételi szerződésről van szó (egyszerű szerződést egy jogász utoljára az egyetemen lát), hanem egy olyan vegyes szerződésről, melynek szerves részét képezi egy ingatlanfejlesztésről szóló államközi szerződés is. Ha most a főváros megszerzi a tulajdonjogot, az államközi szerződés még érvényben marad, érvényben maradnak az állam kötelezettségei is meg az Emirátusok kötelezettségei is. És a telekár pont azért ilyen olcsó, mert a lényeg egy kapcsolódó nemzetközi szerződésben van. Ha az államközi szerződést bármelyik fél felmondja, akkor az ingatlanadásvételi szerződés is hatályát veszíti.

Mi lehetett az oka, hogy az elmúlt 10 hónapban nem kereste meg az állam a fővárost, hogy ezt az elővásárlási jogot - ami mindenképpen egy jogi kockázat volt - tisztázza a fővárossal? (Amikor eladtuk a Bimbó úti lakást, a társasházban minden lakástulajdonost megilletett az elővásárlási jog. Természetesen először az ő körükben hirdettem meg a lakást, így a szerződés megkötése utáni nyilatkozattételük már csak formaság volt).

• Megállapodhattak volna Karácsonnyal, hogy némi, Budapestnek nyújtott juttatás fejébe mondjon le az elővásárlásról, cserébe beleszólást kap a területen folytatott ingatlanfejlesztésbe;
• Akár az állam valamilyen ürüggyel (műemlékvédelem, természetvédelem, nemzeti kincs) úgynevezett intézményi elővásárlást jelenthetett volna be a területre.

Talán az volna a legjobb szcenárió, hogy mivel Budapest elővásárlási joggal vásárolta meg a területet, az összes, a szerződésben szereplő feltétel, így a 2024. évi XXI. törvényben kihirdetett államközi szerződés érvényben maradna, így az állam elvégezné a területrendezéseket, az Emirátusok pedig ingatlanfejlesztésbe kezdene, de a főváros, mint a terület tulajdonosának kontrolljával. Elvileg ha az állam felmondja az Emirátusokkal az államközi szerződést, akkor az ingatlanadásvételi szerződés is semmis, a vételár visszajár a fővárosnak.

Egy hete énekeltem egy elég indulatos dalt arról, hogy Lázárék az araboknak adták el Rákosrendezőt. Abban azt éneklem: Húzzanak el a πcsába! Akkor még nem ismertem azokat a részleteket, amiket ebben a posztban leírtam. Mindenesetre elégedetten nyugtáztam, hogy elhúztak a πcsába.

---

Három búcsúdal, három visszatérés

Három politikusról énekeltem búcsúdalt (két magyarról és egy amerikairól) távozásukkor, de valamilyen módon mindhárman visszatértek. Természetesen ez Donald Trump nagy visszatéréséről jutott eszembe, akinek megválasztását január 6.-án kihirdette a kongresszus (a demokraták nem dúlták fel a Capitoliumot) és 20.-án beiktatják tisztségébe.

Kósa Lajos, 2017

Kósa Lajost 2017 szeptemberében leváltották a Fidesz parlamenti frakciójának éléről, pedig mindössze két évig töltötte be ezt a posztot. Kósa ekkor már folyamatosan és összefüggéstelenül beszélt össze-vissza, a lábon kihordott agyhalál jelei mutatkoztak nála. Ekkor még nem sejtettük, mert csak néhány hónap múlva derült ki a svájci örökösnő sztorija, de a Fidesz káderosztályán már tudhattak róla. A 2018-as választások előtt az akkor még Simicska kezén lévő Magyar Nemzet kezdte megszellőztetni, és mi sokkal nagyobb atombombákat is vártunk az akkor már három éve Orbánnal haragban lévő Simicskától. Papp Réka még egy népies dalt is énekelt Kósa nemstróman édesanyjáról.

Egy a '80-as évek végén írt szakítós dalomat hangszereltem át, és eredetileg Gyurcsány Ferencnek szántam, mert azt reméltem, hogy Gyurcsány a választási hajrában hajlandó a személyét övező megosztottság miatt félreállni.

Ami Kósa Lajos visszatérését illeti, az olyan volt, mint az okos lány a mátyáskirályos mesében: vissza is tért, meg nem is. Egyből megkapta a modern városok fejlesztéséért felelős tárcanélküli miniszteri posztot, amit a 2018-as választásokig töltött be. 2018-ban is és 2022-ben is simán megválasztották a Hajdú-Bihar vármegye I. számú választókerület egyéni képviselőjének. Tagja a big five-nak, vagyis annak az öt fideszes képviselőnek, akik 1990 óta megszakítás nélkül országgyűlési képviselők. (Nemsokára már csak big four, Varga Mihály képviselősége nem összeegyeztethető az MNB elnöki funkciójával, így Kósán kívül már csak Orbán, Kövér és Németh Zsolt maradnak a díszes társaság tagjai).

Lázár János, 2018

Lázár egy évtizedes sikeres hódmezővásárhelyi képviselőségét cserélte le 2014-ben a Magyarország miniszterelnökségét vezető miniszteri posztra. 2012-ben ő terjesztette be a trafikmutyiként elhíresült trafiktörvényt. Minisztersége alatt gyakran vállalt fel párton belüli összeütközéseket is, ő vezette be a hetenkénti kormányinfókat, melyek sokkal színesebbek voltak, mint az utódja, Gulyás Gergely által tartott unalmas sajtótájékoztatók. Azt beszélik, Orbán félt, hogy Lázár a fejére nő, ezért menesztette miniszterét.

A búcsúdalt a Megasztár első évfolyamának egyik versenyzője, Szabó Leslie írta, az ő hangszerelését és a szöveg alapjait használtam fel a dalhoz.

Hódmezővásárhelyi polgármester utódja halála miatt 2018 februárjában időközi választást tartottak a városban, amit nagy meglepetésre Márki-Zay Péter nyert meg ('19-ben és '24-ben újrázni is tudott), így a Fidesz egykori fellegvára elesett.

Lázár azonban tovább építette megyei birodalmát, a mezőhegyesi ménesbirtok kormánybiztosa lett, ügyesen sáfárkodott az uniós pénzekkel és a 2022-ben megalakult új kormányba már mint építési és beruházási miniszter tért vissza. Később, Palkovics távozása után a közlekedésügy is hozzá került.
Lázár Jánosra mintha szándékosan osztották volna azokat a posztokat, ahol nem hullanak csak úgy a babérok. Sorra mond vissza nagy állami beruházásokat (legutoljára pl. tovább halasztódik az új Nemzeti Galéria a Ligetben), elmaradt a már eredményesen kihirdetett mozdonytender, Debrecenbe költözik a Közlekedési Múzeum, a vasút pedig a 40 évnyi elmaradt fejlesztésnek és hiányos karbantartásnak köszönhetően egyre csak pusztul. De úgy tűnik, Lázár már egy Orbán utáni időre készül, és megy előre faltörő kos módjára. Számára a miniszterség leginkább a Maradj talpon! játékhoz hasonlít. Pedig újabb viharfelhők gyülekeznek a feje felett: Amikor Lázár még az Információs Hivatalt vezette, 2015-ben az OLAF vizsgálni kezdte Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az EU-s pénzek felhasználását. A Lázár-vezette titkosszolgálat viszont az OLAF-vizsgálatot kezdte megfigyelni, és erről nemrég a Direkt36 jelentetett meg egy cikket. Az ügyben az Európai Parlament is vizsgálódni kezdett.

Donald Trump, 2020

Már első elnöki ciklusában is ellentmondásos fickó volt Trump: miközben elnöksége alatt erősödött az amerikai gazdaság és a dollár, mellette nárcisztikus, önimádó természete, az összeesküvés-elméletek iránti vonzódása, nőgyűlölete, harsány demagógiája szokatlanul új volt minden korábbi amerikai elnökhöz képest, és nagyon sokakban visszatetszést keltett. Mivel úgy ítéltem meg, hogy a világ legnagyobb gazdasági és katonai hatalmának vezetője nem lehet egy ilyen populista ripacs, nagyon szurkoltam a bukásának.

Egy 2020-as posztomban leírtam, mennyire kísértetiesen hasonlított a 2016-os és 2020-as elnökválasztás. A koronavírus-járvány miatti sok levélszavazattal végül csak napok múlva dőlt el (átfordítva Georgiában és Pennsylvaniában az eredményt) a végeredmény, és ez adott alapot a Trump (valamint Orbán és a magyar jobboldal) által terjesztett híresztelésre, hogy Bidenék elcsalták a választásokat. A következményeket tudjuk: Trump hívei megostromolták a Capitoliumot, a duzzogó bukott elnök pedig több évszázados hagyományt megtörve nem vett részt Biden beiktatási szertartásán.

Búcsúdalomhoz három keringő-motívumomat is elhasználtam, egyet a verzéhez, egyet a refrénhez, egyet pedig a táncos betétrészhez.

Korábban nem volt divat az USA-ban, hogy korábbi választáson megbukott elnököt pártja újra indítsa a posztért. De Trump bírta a kampányt pénzzel és demagógiával, ezért a többi republikánus jelölt sorra kiszállt mellőle. A demokratákat pedig elaltatta Sleepy Joe. Kétségtelen, hogy az egyik legbizarabb elnökválasztási kampány volt 2024-ben.

20.-án lesz Trump beiktatása, de már most nagyívű bejelentéseket tett, melyek közül van néhány, ami nem fog tetszeni Orbánnak. Pl. fokozná az Oroszország elleni szankciókat, eddig kiszivárgott béketerve szerint a jelenleg rögzített orosz-ukrán határok sérthetetlenségét európai katonai csapatoknak kellene fenntartani. Ezenkívül igényt tartana Panamára, Kanadára és Grönlandra, hogy amerikai ellenőrzés alá kerüljön a tengeri átjárás a két óceán között. A Hamásznak meg megüzente, hogy ha a beiktatásáig nem lesz minden izraeli túsz szabad, akkor lesz majd nagy dádá! És természetesen folytatná a kereskedelmi háborút Kínával, amit mi a Nemzeti Konzultációban 99%-os támogatottsággal elutasítottunk.

Orbán minden esetre bizakodó, szerinte Trump beiktatásával új Nap kel fel a nyugati égbolton.

---

Lemondás

Palkovics László személyében először mondott le miniszter az elmúlt 12 évben az Orbán-kormányból. Sokan csak gúnyolódnak ezen, hogy : úgy kellett, úgy kellett, káposztába hús kellett, de szerintem ez az ügy ennél sokkal tragikusabb. Engem leginkább Bacsó Péter Titánia, Titánia című filmjének arra a jelenetére emlékeztet, amikor a diktátor lelövi a medvének öltözött színészt, akinek ez az utolsó mondata: Csalók, nem ezt ígértétek!

Palkovics Lászlóról már felsőoktatásért felelős államtitkárrá való kinevezése előtt hallottam. Egy volt kollégám a VEIKI-ből több vargabetűn keresztül a magyarországi Knorr-Bremse vállalathoz szegődött el szoftveresnek. Akkor a cég fejlesztési igazgatója Palkovics László volt, aki kitartó, szívós munkával elérte, hogy ne csak járműipari összeszerelő üzemek települjenek hazánkba, hanem fejlesztő központok is. Ha belegondolunk, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke alig pár hete kijelentette, hogy versenyképességünk alapja az olcsó munkaerő, megérthetjük, hogy talán a kormányban sem mindenki osztotta Palkovics azon nézetét, hogy inkább a jól képzett munkaerőre kell alapoznunk versenyképességünket. Mindenesetre volt kollégám nagyon jó véleménnyel volt főnökéről, akiről megtudhattam, hogy már nagyon fiatalon lett akadémikus és a Műegyetem egyik járműipari tanszékének vezetője.

Ugyanezt hallottam Kossuth-díjas osztálytársamtól, a Puskás Aréna tervezőjétől, Skardelli Györgytől is, aki a Knorr-Bremse irodaházát is tervezte. Azt mondta, ennek az embernek egy erős magyar járműiparról alkotott víziója van. A Kecskeméti Főiskola stratégiai rektorhelyetteseként megszervezte az egyetem járműipari képzését, ezzel szellemi bázist teremtve a Kecskemétre települő Mercedes-Benz gyár számára.

Amikor 2014-ben felsőoktatásért felelős államtitkárrá nevezték ki, először nem is tudtam, hogy ugyanarról az emberről van szó. Aztán 2016-ban a közoktatás is hozzákerült, miután a központosított KLIK a hatalmas vízfejével működésképtelennek bizonyult, ezzel teljesen megbénítva az államosított iskolák működését. Palkovics a tankerületi rendszer megszervezésével valamit javított a helyzeten, úgy gondolhattuk, hogy mind a közoktatás, mind pedig a felsőoktatás értő kezekben van.

Első kijózanodásom a CEU elűzésében való közreműködése volt. Lehet, hogy Palkovics eleve gyanakvással tekintett minden nem-műszaki tudományra, de azt, mint a felsőoktatás felelőse tudnia kellett, hogy milyen minőségű oktatás folyik a CEU-n és milyen fontos hazánk számára, hogy van nálunk egy, az amerikai akadémiai rendszerbe szervesen beágyazott felsőoktatási intézmény. Talán még azt is tudta, hogy az egyetem kilövésére egyenesen Putyintól érkezett a parancs, de úgy gondolta, hogy az általa megálmodott távlati cél szentesít minden nemtelen eszközt. Ráadásul akkor, 2017 tavaszán még igazán jól hazudni sem tudott:

2018-ban, az új Orbán-kormányban szolgálatainak meg is lett a jutalma: immáron innovációs és technológiai miniszterként szolgálhatta a NER-t, és nem is tétlenkedett. A négyéves ciklusra ilyen, nevéhez köthető intézkedések jutottak:

• Az akadémiai rendszer szétverése, az MTA megfosztása saját kutatói hálózatától és a kutatásra szánt pénzek elosztásának jogától. Az állami felügyelet alatt álló Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kuratóriumába volt tanszékéről két professzor is bekerült, az átcsoportosított pénzekből bőven jutott a járműipari fejlesztésekre. Egy, a KTI-nél (Közlekedéstudományi Intézet) dolgozó ismerősömtől tudom, hogy ekkortól hirtelen megugrottak az állami megbízások, a ZalaZONE tesztpálya gőzerővel épülni kezdett (Palkovics László maga is zalaegerszegi, hiába, ki stadiont épít a szülővárosában, ki jármúipari tesztpályát).
• Az SZFE alapítványba történő szervezésének nem titkolt célja az volt, hogy a "túlságosan liberális szellemű" egyetem függetlenségét megnyirbálva "egészséges, nemzeti szelleművé" váljon ez a kulturális oktatási intézmény. Több hónapnyi bojkott és blokád után a hivatalos SZFE mellett végül megalakult a FreeSZFE alapítvány.

• A Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány (melynek kuratóriumi elnöke szintén Palkovics László) létrejöttében nem az a botrányos, hogy egy egyébként neves kínai egyetem jöhet Magyarországra, hanem az, hogy az egyetemi kampusz felépítését kínai hitelből a magyar állam vállalta az egyetemnek ajánlott, korábban diákvárosnak tervezett, a Fudan céljaira ingyen rendelkezésre bocsátott területen.

• Végül még az is belefért ebbe a kormányzati ciklusba, hogy egy-két kivételtől eltekintve valamennyi felsőoktatási intézmény állami alapítványokba lett kiszervezve, melyek kuratóriumaiba a NER-hez közel álló és gyakorlatilag kirobbanthatatlan káderek kerültek.

A 2022-es kormányátalakítás után egy újjászervezett minisztérium élén találjuk Palkovicsot: Technológiai és Ipari Minisztérium. Bár Palkovicsra rászakadt az energiaválság, azért még eleget tett az egyre inkább elboruló elméjű diktátor parancsának, hogy bocsássa el azt az időjóst, aki neki nem kedvező előrejelzést merészelt kiadni augusztus 20.-ára. Bár az Országos Meteorológiai Szolgálat mindössze három hónapja tartozott a TIM alá, Palkovics mégis azzal az indoklással hajtotta végre Radics Kornélia elbocsátásának parancsát, hogy egy régóta érlelődő átalakítási tervbe nem illett bele az OMSZ vezetőjének személye.

Az új kormányba visszakerült az eke szarva mellől Lázár János, aki nagy elánnal vetette bele magát a feladatokba, és egyre több közlekedési területet lenyúlt Palkovics minisztériumától, így például a Nemzeti Közlekedési Központot. A felsőoktatás már nem a TIM-hez tartozott az új kormányzati struktúrában, és amikor az egyre akutabbá váló energiaügynek önálló tárcát szánt a miniszterelnök, Palkovicsnak rá kellett jönnie, hogy hiába ment le kutyába nyolc éven keresztül, hogy dédelgetett álmát, a magyar járműipar felemelését megvalósítsa.

Palkovics lemondásával az utolsó mérnök végzettségű miniszter is távozott a kormányból (a paksi bővítésért felelős Süli János, aki szintén mérnök végzettségű, az új kormányban már csak államtitkári szerepet kapott, de arról is lemondott a nyáron). Palkovicstól az újságírók állítása szerint azért vették el az energiaügyet, mert a volt miniszter támogatta volna a szélenergia hasznosításának erőteljesebb fejlesztését. Ennek némileg ellentmond, hogy három hónappal korábban olyan szakembert távolított el az OMSZ éléről, aki maga is a szélenergia hasznosításának szakembere volt. De lehet, hogy akkor még Palkovicsban erősebb volt az Orbánnak való megfelelési kényszer, mint a közös szakmai álláspont. Jut eszembe, kíváncsian várom, hogy az új kormánystruktúrában melyik minisztériumhoz kerül majd az OMSZ, visszahelyezik-e pozíciójába Radics Kornéliát.

Palkovics László most a Honvédelmi Minisztérium egyik ipari holdingjának vezérigazgatója lesz. Majd a harci járművek fejlesztésében kiélheti járműipari ambícióit. Lehet, hogy a végén még harcijármű-nagyhatalom leszünk?

Öt éve vagyok YouTuber

Öt éve, 2013. május 29-én töltöttem fel első dalomat a YouTube-ra. Mégpedig titokban. De hogyan is jutottam el az első lépésig?
Egy héttel korábban, május 22-én a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egy felhívást tett közzé, hogy 2013. június 4-én, a trianoni emléknapon, vagyis a Nemzeti Összetartozás Napján énekeljen közösen a nemzet. Megosztottak egy dalt, az Összetartozás Dalát, amely a köztudatba csak Barackfa-dalként került be, ennek közös eléneklésére buzdítottak minden magyart határainkon innen és túl. Közzétették a dal kottáját és kíséretét is, arra kérve az iskolákat, hogy a tanulók énekeljék el az emléknapon, és a produkciójukat töltsék fel a YouTube-ra.
A dal zeneszerzője az a Bársony Bálint volt, akinek TűzTánc című világzenei projektjéről ezen a blogon is áradoztam. A dal szövege prozódiailag hagyott némi kívánni valót maga után, pl. "talpaink egymásra lépnek", kiderült, hogy a szövegíró Gergely Éva Karády Katalin-epigon a dalt propagáló Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium akkori államtitkárának, Doncsev Andrásnak a felesége.
Tudjátok, milyen a magyar ember: "Bordalt? Ám legyen, de keserű lesz!" (Bánk bán), "Neved ki diccsel ejtené, nem él oly walesi bárd." (Walesi bárdok). Én is azt mondtam: Rendben van, eléneklem, de nem ezzel a bugyuta szöveggel. Akkoriban az ellenzéki sajtó a trafikmutyi néven elhíresült botránytól volt híres: államosították a dohányipari termékek kereskedelmét, a kiskereskedelmi értékesítésre koncessziót lehetett szerezni pályázat útján. Hogy-hogynem, míg kiskereskedelemmel korábban sohasem foglalkozó polgármester-feleségek és popénekesek akár öt trafikot is nyerhettek fejenként a pályázaton, addig számos, korábban évtizedek óta saját trafikot üzemeltető kereskedő veszítette el boltját.
Elhatároztam hát, hogy a trafikmutyiról fog szólni az én dalszövegem, és rekord gyorsasággal, fél óra alatt megírtam a szöveget. Eszkábáltam hozzá egy, az eredeti tempónál lassabb kíséretet, és a létező legprimitívebb módon a dalt egyszerűen a laptopom webkamerájába énekeltem. Az énekszólamot összemixeltem a kísérettel, a filmet felirattal láttam el, és családom elől titkolva töltöttem fel a videómegosztóra.


De lássuk, mi lett azóta az eredeti Barackfa-dallal és az alkotókkal.
A közös éneklés általános közönybe fulladt, az emberek nem nagyon értették, hogy egy nemzeti gyásznapon miért is kellene egy barackfáról énekelni. A szélsőjobboldali Varga B. Tamás A visszarendezés dala címen töltötte fel saját, revizionista verzióját. Varga-Bíró Tamás a Kurucinfón írogatott antiszemita cikkeket, a Jobbikot annak néppártosodása miatt elhagyta és tavaly ősztől a megújult és Fidesz-pénzzel kitömött Echo TV műsorvezetője lett, sőt, a Pesti Srácokba és a Demokratába is írogat.
A zeneszerző Bársony Bálint makacsul kitart a világzenei vonal mellett, kiköltözött egy jurtába, a Hangutazók projekt keretében a magyar és a keleti népzenék közös gyökereit keresi zenésztársaival.
Az egész Barackfa-projekt kitalálója, a szövegíró férje, Doncsev András korábban Orbán beszédírója is volt, 2014-ben az EMMI-hez került, majd a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke lett, a Cseh Tamás-program tartozott hozzá, ifjú zenészeket, kezdő zenekarokat támogattak. Mivel Balog Zoltán miniszter nem értett egyet a támogatott zenekarokkal, ezért tavaly nyáron menesztették. Orbán viszont hű embereit sohasem hagyja az út szélén, ezért tavaly ősszel megtette Doncsevet a kaliforniai magyar konzulátus tudományos és technikai attaséjává. Feladata, hogy segítse az amerikai piacra törekvő magyar technológiai startupokat. Mivel Doncsev angol-történelem szakon végzett, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a lehető legmegfelelőbb embert sikerült a posztra kiválasztani.

Na és mi lett a Trafikdal utóélete?
Nem várt sikere lett, több hírportál is lehozta, így aztán hamar lebuktam vele családom előtt (Borit az unokatestvére hívta fel, hogy mit látott a neten, ő meg nekem rontott, hogy "Apu, mit csináltál?"). YouTube csatornámon az öt év alatt a 33. feltöltésnél járok, májusban a nézettségem elérte az egymillió kattintást, követőim száma több mint kilencszáz, a fontosabb dalok időrendi sorrendben így alakultak:

A dalok neve mellett zárójelben a nézettség (katt a nagyobb képért)

A fenti ábrán jól látszik, hogy nem minden dalomnak volt kiugró az első napi nézettsége: harmadik, negyedik és hatodik legnézettebb dalom csak szép lassan szedte össze a magas kattintásszámot.
Természetesen össznézettségem kétharmadát a verhetetlen TESCO-dal adja, de további öt dalom nézettsége haladja meg a 20.000-et), még további tíz dalra pedig több mint négyezren kattintottak.

És mi lett a trafikmutyi utóélete?
Gyakorlatilag semmi. Egy év múlva a Fideszt simán kétharmaddal újraválasztották. Azért soroljunk fel egy tucat botrányt vagy törvénytelenséget, amit a dohánykoncessziós pályázaton elkövettek:

1. A trafiktörvény tervezetét a Lázár János baráti köréhez tartozó Sánta János, a hódmezővásárhelyi Continental Dohányipari Zrt. tulajdonosának számítógépén írták.
2. Talán nem véletlen, hogy pont a Continental utódja, a Tabán Trafik Kft. egy másik dohányipari céggel, a Pécsi Dohánygyár Kft.-vel közös konzorciumban pályáztatás nélkül nyerte el a dohányellátási, azaz nagykereskedelmi monopóliumot.
3. A koncessziós pályázat kiírása, a pályázatok beérkezése után megemelték a kiskereskedelmi árrést ("A magas árrést ajándékba kaptam").
4. Szintén a pályázatok beérkezése után bővítették a forgalmazható termékkört, amely szükségszerűen az üzleti tervek módosításával kellett volna, hogy együtt járjon, mégsem rendeltek el újrapályáztatást.
5. A pályázóknál nem volt előfeltétel sem a kereskedelmi szakirányú végzettség, sem a kereskedelmi gyakorlat.
6. Nem részesítették előnyben a korábbi trafiktulajdonosokat. Ezt évekkel később a strasbourgi bíróság jogsértőnek találta.
7. Pályázatot maximum öt üzlet elnyerésére lehetett benyújtani. Annak ellenére, hogy nagyon sok volt az elutasított pályázat, kirívóan sokan nyerték el mind az öt megpályázott üzletüket.
8. Bár a pályázat szigorúan titkos volt, egy kiszivárgott hangfelvételen a szekszárdi fideszes frakció arról tanácskozott, hogy a beadott pályázatok közül kiknek kéne nyerni. A hangfelvételt az a Hadházy Ákos készítette, aki ennek hatására kilépett a Fideszből és az LMP-ben folytatta a politizálást.
9. Bár a pályázati kiírásban az szerepelt, hogy a vesztes pályázatokat nem küldik vissza, ezeket mégis kipostázták a benyújtóknak, hogy később ne lehessen őket a nyertes pályázatokkal összehasonlítani.
10. A nyertes pályázatokat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. üzleti érdekre hivatkozva nem adta ki, bírósági ítéletnek kellett kimondania, hogy ezek közérdekű adatok, kötelesek hozzáférhetővé tenni.
11. Nyertes és versztes pályázatokat összehasonlítva gyakran szó szerint azonos szövegű pályázatok kaptak eltérő pontszámot. Ezt az tette lehetővé, hogy az adható pontszámokon belül igen magas volt az úgynevezett szubjektív pontok aránya, lényegében lehetővé téve a haverok helyzetbe hozását.
12. Az új trafiktulajdonosok védelmére rendeletet alkottak, hogy amennyiben a szerződési idő előtt elveszítik üzletüket, állami kárpótlás jár nekik (nehogy már egy esetleges perben veszteség érje őket).

Lám, a Trafikdal is csak annyit ért, mint a többi dalom. "Ez is olyan, mint a többi: nem változtat semmin sem".

Új és régi miniszterek a dalaim tükrében

Megalakult a negyedik Orbán-kormány. Miniszterek mentek, miniszterek jöttek.
Több régi és új miniszterről készítettem már dalt, vagy coub-ot, vegyük sorra őket.

Távozó miniszterek:

Miniszterelnökséget vezető miniszter:

Lázár János óriási hatalmat összpontosított a csúcsminisztériumba, közvetve több mint 4000, közvetlenül 1500 ember és rengeteg szakterület tartozott alá. Vitathatatlanul a második és harmadik Orbán-kormány legtehetségesebb tagja volt. Mindenki úgy emlegette, mint Orbán lehetséges utódját. Orbán többször is vont el hatásköröket a csúcs minisztériumtól, pl. amikor Rogánt propagandaminiszterré nevezte ki. Valószínűleg a negyedik Orbán-kormányban tovább csökkentett hatásköre már vállalhatatlan volt Lázárnak, ezért maga döntött úgy, hogy visszatér az eke szarvához, bár sokan azt rebesgették, hogy a miniszterelnök így büntette a hódmezővásárhelyi fiaskóért.

Utódja, a Fidesz-frakció korábbi vezetője, a szintén nagyon tehetséges Gulyás Gergely feltehetően kevésbé lesz önjáró, mint elődje volt.

Városfejlesztési miniszter:

Kósa Lajos számára Orbán csak azért kreálta a Modern Városok Programot felügyelő tárca nélküli miniszteri posztot, hogy kivonja a tűzvonalból, hogy véget érjen végre Kósa kommunikációs ámokfutása. A Fidesz elszabadult hajóágyúja azonban közvetlenül a választások előtt is balhéba keveredett: kiderült, hogy egy szélhámosnő elhitette vele, hogy 1300 milliárdos (!) örökségének vagyonkezelésére csakis ő a legalkalmasabb, írtak is szabályos közjegyzői okiratot az ügyletről, nem mellesleg a miniszter édesanyja nevére is kiállítottak egy 800 millió forintos ajándékozási okiratot.

Az új Orbán-kormányban egyszerűen megszűnt ez a tárca.

Földművelésügyi miniszter:

Fazekas Sándor igazi szürke eminenciás volt, pedig minisztersége alatt állt vissza hazánkban 70 év után újra a nagybirtokrendszer. A Fideszhez hű nagyvállalkozóknak juttatott állami földbirtokokkal igazi feudális hűbéri viszonyok jöttek létre az agráriumban.

A távozó miniszter néhány hónapja még a rovarevéstől próbálta megvédeni a magyar embereket:

Utódja, Nagy István nagyon hamar ismertté tette magát azzal a nézetével, hogy a sertéspestist a migránsok által eldobott és vaddisznók által felfalt mérgezett szendvics okozta.

Emberminiszter:

Az emberi erőforrások minisztériuma egyesíti az oktatási, egészségügyi és kulturális területet. A posztot betöltő Balog Zoltán református lelkész tevékenysége lényegében az összes területen kudarcos volt. Maga legnagyobb tettének a nagypéntek munkaszüneti napként való bevezetését tekinti, pedig valójában eredetileg ezt az MSZP frakció terjesztette be még 2011-ben.

Balog utódja az orvosprofesszor Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet igazgatója, aki az OOI átszervezéséért, a magyarországi onkológiai ellátás javításáért Széchenyi-díjat kapott. Optimisták lehetnénk, hogy minisztersége alatt is szervező készségét fogja kamatoztatni, aggaszt viszont bennünket Kásler vallási fundamentalizmusa, mely orvosok körében nem egyedülálló (lásd Csókay András vagy Papp Lajos nézeteit), de oktatásért és kultúráért felelős miniszternél veszélyes lehet.

Új miniszterek:

Innovációs és technológiai miniszter

Ezt a tárca korábban nem létezett. Palkovics László, a korábbi közoktatásért és felsőoktatásért felelős államtitkár vezeti. Palkovics Széchenyi-díjas mérnök és akadémikus, a Knorr-Bremse magyarországi leányvállalatának egykori igazgatója, a kormány egyetlen akadémikus tagja tavaly azzal tüntette ki magát, hogy részt vállalat a CEU elleni támadásban, beállt a felsőoktatási törvény szélsebesen magszavazott módosítása mögé. Ráadásul még hazudni sem tudott rendesen.

Maradó miniszterek:

Külgazdasági és külügyminiszter

Szijjártó Péter úgy mozog a diplomáciában, mint elefánt a porcelánboltban, ő a külügy agresszív kismalaca. Ez kell most nekünk, marad is a helyén.

Miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter

A propagandaminiszteri posztot Orbán Lázár ellensúlyozására hozta létre. Rogán minisztériuma 200 milliárd forintot költött el gyűlöletkampányra. Rogán letagadott helikopterezése a Népszabadság megszüntetéséhez vezetett, Pasa parki lakása pedig minden nap növekedett néhány négyzetmétert, mindez nem rengette meg Orbán bizalmát.

Bónusz

Bár kedvencünk, Németh Szilárd nem lett miniszter, csak honvédelmi államtitkár, mégsem tudom kihagyni ebből az összeállításból. Németh a választások előtt hónapokig azzal akadályozta a nemzetbiztonsági bizottság munkáját, hogy Szél Bernadettet, a bizottság tagját megbízhatatlansággal vádolva a bizottság fideszes tagjait bojkottra szólította fel. Az új parlamentben Németh már nem, Szél még mindig tagja a bizottságnak, és már szó sincs semmiféle megbízhatatlanságról. Ebben a következmények nélküli országban nincs sem jogi, sem politikai következménye Németh Szilárd alaptalan vádaskodásának. Ilyen ember lehet a Fidesz egyik alelnöke.

Dalaim, mik ilyenkor teremnek, villámlási haragos lelkemnek

Idén is aktívan töltöttem protestsong-jaimat a YouTube-ra. Összesen kilenc dalt énekeltem, követőim száma 50-nel emelkedett, 750 lelkes ember. Több barátom is mondta, hogy ha új dalom van, a szomszédokkal együtt hallgatják meg. Teljes kattintásaim száma meghaladta a 900.000-t. Idén 59.000 kattintást kaptam, persze tudom, hogy ennek a fele robot volt.

Katt a nagyobb képért

Katt a nagyobb képért

33.000 kattintás a korábbi évek dalaiból, 26.000 az ideiekből jött össze. Hát akkor nézzük 2017 történéseit a dalaim tükrében.

• Miért írtam: Simicska és Orbán történelmi összeveszésének második évfordulójára készült.
• Szöveg: Sztefanovity Dusán Eső előtt, eső után című dalszövegének parafrázisa.
• Zene: Gerendás Péter zenéje, bevállaltam a saját zongorakíséretet.
• Film: Mivel farsang volt, Simicska-maszkot öltöttem nadrágtartóval, és végig pantomímeltem a dalt.
• Nézettség: 551.

---

• Miért írtam: A Heineken - Csíki sör háború furcsa fordulatot vett, amikor Semjén Zsolt és Lázár János az országgyűlés elé terjesztették azt a javaslatot, hogy önkényuralmi jelképek ne lehessenek márka-védjegyek, ellehetetlenítve ezzel a Heineken vörös csillagát. Bár a javaslat részletes vitáját már lefolytatták, a szavazást elnapolták.
• Szöveg: Én írtam, alapvetően a Csíki - csiki-csuki, a hej! nekem, hely nekem és Heineken rímpárokra épül.
• Zene: Én írtam latinos ritmus-alapra.
• Film: Élőben énekelek (playback-elek) egy-egy üveg sörrel és két mackóval, némiképpen utalva a Csíki sör mackós reklámjára
• Nézettség: 5696, mert több erdélyi internetes portál is lehozta.

---

• Miért írtam: Hirtelen felindulásból a CEU bezárása miatt. Így kiáltottam fel: Most már mindent elvesz tőlünk Orbán?
• Szöveg: Gryllus Vilmos Volt egy kicsi kakasom, elvitte a róka kezdetű dala alapján.
• Zene: Az eredeti Gryllus-dal némiképpen módosított dallammal. Az ismétlésben két szólamban énekelek.
• Film: A Magyar népmesék rajzfilmsorozatból kölcsön vett róka szimbolizálja Orbánt, aki mindent elvesz, de a végén két kopó elkapja.
• Nézettség: 402.

---

• Miért írtam: Orbán Viktor közzétett egy filmet, melyben meglátogat egy idős nénit egy elnéptelenedett faluban. Az egész filmnek '50-es évek fílingje volt, különösen, hogy Orbán ilyeneket mondott benne: "talán fogok tudni nyugdíjat emelni...".
• Szöveg: Ferenc József-kori, Horthy-kori és Rákosi-kori csasztuskák, katonadalok szövegének felhasználásával.
• Zene: A Gyertek lányok öltözzetek fehérbe kezdetű dal dallamára 2/4-es induló-ritmusban.
• Film: Az eredeti film, némiképpen rövidítve.
• Nézettség: 11702, idei legnézettebb dalom, bár valószínűleg sokan komolyan vették. Főleg Facebook-on terjedt.

---

• Miért írtam: Még mindig a CEU-n füstölögtem.
• Szöveg: Isham Jones It Had To Be You című dalszövegében a címadó sort mindenhol az "I stand with CEU" szövegre cseréltem.
• Zene: Gus Kahn zenéje, a kíséretet a netről szedtem le. Nemcsak éneklek, de melodicán is játszom.
• Film: Angyali-sziget környezetében készítettem.
• Nézettség: 161.

---

• Miért írtam: Kósa Lajos korábbi Fidesz-frakcióvezető felfelé bukott. Az ős-fideszes már agyhalott bohóccá vált, Orbán jobbnak látta visszavonni a frontvonalból. Nélküle unalmasabb a Parlament.
• Szöveg: Én írtam egy harminc évvel ezelőtti szakításra írt dalom szövegének átírásával.
• Zene: Harminc évvel ezelőtt írtam, most csak a meghangszerelés és a gitárszóló volt a feladat.
• Film: Ezen is playback-elek, a gitárszóló alatt Kósa bakijaiban gyönyörködhetünk.
• Nézettség: 399.

---

• Miért írtam: Rogán Antal helikopteres repülésének sajtóban való megszellőztetése a Népszabadság megszűnéséhez vezetett. Ennek egyéves évfordulójára írtam a dalt.
• Szöveg: Egy közismert műdal szövegéből írtam, amit még gyerekkoromban apám egy kollégájától tanultam.
• Zene: Az eredeti zenét játszottam fel polka-alapra és én játszottam a baritonkürt-szólamot is.
• Film: .png képekből összeállított animáció, a "Magyarország erősödik" szöveg átalakul "A Rogán család erősödik"-ké.
• Nézettség: 151, legalacsonyabb nézettségű dalom.

---

• Miért írtam: Tyukod külterületén uniós pénz felhasználásával 11 kilátótorony épült. A terület sík, a tornyok nagy része alig megközelíthető és magánbirtokon van.
• Szöveg: Régi kurucnóta átirata.
• Zene: A kurucnóta bossa nova-ritmusban.
• Film: Egy labdarúgó pályán 11 torony emelkedik ki 11 játékost szimbolizálva, fokozatosan megjelennek rajtuk az Aranycsapat tagjainak nevei.
• Nézettség: 300.

---

• Miért írtam: Nemzeti konzultáció a Soros-tervről. Olyan arcpirítóan blőd, hogy először azt hittem, hogy csak vicc vagy kandi-kamera kísérlet. Nem hagyhattam szó nélkül.
• Szöveg: Saját, az Orbán-terv négy pontját sorolja fel (ellenségkép-kreálás, haveri oligarchia hizlalása, távolodás az Uniótól, a független média lenyúlása).
• Zene: Saját, alapvetően a '70-es évek német slágereinek stílusában.
• Film: A Just Dance videojáték egyik tánc-animációját használtam fel, melyet keretbe foglal a "Nemzeti konzultáció az Orbán-tervről" plakát.
• Nézettség: 5892, több internetes hírportál is lehozta, fb-on is szépen terjedt.

Kommentben kaptam a filmekért hideget és meleget egyaránt, a legutóbb ezt: A JÓ KURVA ANYÁDAT! És persze semmi sem változott. Idézem a posztom címéül is választott Petőfi-vers (Dalaim) teljes versszakát:

De mit tűr a szolgaságnak népe?
Mért nem kél föl, hogy láncát letépje?
Arra vár, hogy isten kegyelméből
Azt a rozsda rágja le kezéről?
Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
Villámlási haragos lelkemnek!

A csúcson kell abbahagyni, Lajos

Jó-jó, tudom, hogy szó sincs abbahagyásról, hogy Kósa Lajos továbbra is fontos feladatokat lát el, mégis kicsit fáj a szívünk. Nem lesznek már többé olyan jó hangulatú sajtótájékoztatók, mint amilyenekkel Lajos szórakoztatott bennünket.
Biztosan ismeritek azokat a filmeket, melyekben a szereplők egy-egy gesztussal jelzik a nézőknek, hogy nyugi-nyugi, ez csak egy film, nem szabad komolyan venni. Amikor Indy még visszanyúl a kalapjáért, vagy amikor James Bond még megiszik egy száraz Martinit, nem rázva, hanem keverve.
Ugyanez az érzésem volt a Fidesz két nagy öregjénél, Kósánál és Deutschnál: mondják a magukét, de közben jelzik a hallgatóságnak: egy szavukat sem szabad komolyan venni.
Az egykor szebb napokat élt Deutsch Tamás már csak a Twitteren oszthatja meg sommás gondolatait a követőivel (jelenleg hetvenezren vannak), illetve miniszterelnöki biztosként a magyarországi internetfejlesztés stratégiája tartozik hozzá.



Kósa Lajos eddig frakcióvezetőként kicsit a miniszterelnök udvari bolondjaként működött, magyarázta a magyarázhatatlant:







Most Orbán úgy vonta vissza a frontvonalról, hogy felfelé buktatta. Nyakunkon a választási kampány, mostantól már nem megengedhető, hogy agyhalottak nyilatkozzanak a Fidesz dolgairól. Lajosunk búcsúfellépése azért még így is csodálatos volt. Frakcióvezetőként megtartott utolsó sajtótájékoztatóján elmagyarázta, hogy a Soros-tervről tartandó nemzeti konzultáció olyan, mint a tűz vagy a kerék felfedezése.
Kósa tárca nélküli miniszter lesz, a Modern Városok Program végrehajtását fogja felügyelni, ezzel Orbán két legyet üt egy csapásra:

• Kevesebb sajtónyilvános szereplési lehetőséget ad Kósának, hiszen ezután már legfeljebb csak városi sportcsarnokok vagy bölcsődék átadásánál találkozhatunk majd vele;
• Ezzel is gyengíti az egyre jobban a fejére növő Lázár János hatalmát.

Utolsó három miniszteri kinevezésével (Rogán Antal, Süli János, Kósa Lajos) Orbán Lázár Jánostól vont el jogköröket. Igaz, hogy a csúcsminisztériumi szisztéma azért született, hogy miniszteri szintre csak a politikai döntések tartozzanak, és államtitkári szintre kerüljenek a szakpolitikai kérdések, ezt a kormányzati rendszert szívesen feláldozta egy kis "divide et impera" kedvéért.
(Süli János az évfolyamtársam volt az egyetemen, végzése után rögtön a Paksi Atomerőműben kezdett dolgozni. Amikor több mint 25 évvel ezelőtt dolgozni kezdtünk az erőműben, ő felügyelte azt a villamos szakterületet, amin mi is működtünk. Vezérigazgatóvá való kinevezésekor örültünk, hogy igazi szakember került az erőmű élére. Amikor Orbán ígérete ellenére leváltotta, sértetten távozott, de a paksi polgármesteri választást a Fidesz jelöltjével szemben is megnyerte. Orbán okosan ismerte fel, hogy jobb együttműködni a Pakson igen népszerű szakemberrel. A Paks II Zrt. vezetőségének egyidejű lecserélésével Orbán ebből a szervezetből is kisöpörte a nem szakember kádereket.)
Kósa Lajos is minden bizonnyal érteni fog ahhoz a területhez, amit rábíztak, nekem mégis hiányozni fognak a sajtótájékoztatói. Írtam is egy dalt búcsúztatására:

Ciao, CEU

Amikor tavaly decemberben olvastam a hírt, hogy bezárták a Szentpétervári Európai Egyetemet, melyet számos külföldi alapítvány mellett a Soros György Alapítvány is támogatott, akkor megjósoltam, hogy a CEU lesz a következő. Úttörő becsület szavamra, Bori rá a tanú. Még azt is megmondtam, hogy mi lesz a módszer: hoznak egy törvényt, aminek a CEU nem fog tudni vagy akarni megfelelni, amire majd azt mondják, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak, sajnáljuk.
Március 28-án az esti órákban - amikor mi pont Petra 13. születésnapját ünnepeltük - egy törvényjavaslat jelent meg az Országgyűlés informatikai rendszerében T/14686 számon, "Törvényjavaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról" címmel. A törvényjavaslatot Balog Zoltán emberminiszter nevében maga Semjén Zsolt nyújtotta be.
Nyilván vannak, akik éjjel-nappal az Országgyűlés honlapját bújják, akik nemcsak rátaláltak a törvényjavaslatra, hanem rögtön átlátták, hogy a javaslat kizárólag a Közép-Európai Egyetem ellehetetlenítésére jött létre. Másnap, 29-én reggel már ettől volt zajos az egész ellenzéki média, miközben a közszolgálati médiumok egy hangot sem szóltak a készülő új törvényről. A nap során a CEU-ban összeült az egyetemi tanács, a rektor nyilatkozatot adott, kormányoldalról két troll, Németh Szilárd és Kovács Zoltán sorosoztak egy jót, de egy mondat erejéig maga Orbán Viktor is megszólalt, miszerint a törvények mindenkire vonatkoznak (persze, amiket most hozunk, muhahaha). Este találkozott az egyetem rektora Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárral, ám a találkozó nem hozott eredményt, a kormány nem tágított attól, hogy a törvényt változatlan formában bocsájtja az Országgyűlés elé.
Másnap, 30-án reggel a közszolgálati híradó még mindig hallgatott a dologról. Az ATV reggeli műsorába viszont elment Palkovics államtitkár, ahol megkérdezték a törvényjavaslatról.
Palkovics Lászlónál álljunk meg egy pillanatra. Személyében nem az Orbán-apparátus egyik csinovnyikáról van szó. Palkovics tudós ember, a Tudományos Akadémia állandó tagja, egyetemi professzor, Széchenyi-díjas mérnök, számos nemzetközi tudományos társaság tagja és tudományos folyóirat szerkesztőségi tagja. Amikor a német Knorr-Bremse magyarországi leányvállalatot hozott létre, Palkovics fejlesztési igazgató lett, és nemzetközileg is elismert fejlesztő gárdát hozott létre. Egy kollégám a Knorr-Bremse-nél dolgozik, csak jót hallottam tőle Palkovicsról. Egy volt osztálytársam, aki az Arénát tervezte és ő a tervezője az új Puskás Stadionnak is, mint a Knorr-Bremse irodaépületének tervezője sokat tárgyalt Palkovics Lászlóval, és szintén nagyon nagyra tartja.
Palkovics László a fejébe vette, hogy a Magyarországra települő autógyáraknak Magyarország ne csak szakmunkásokat, hanem fejlesztő mérnököket is adjon, és megszervezte a Kecskeméti Egyetem Járműtechnológiai Tanszékét. Igazi vállalatszervező és tudományszervező mérnök, akiből nagyon sok kellene ennek az országnak.
2014-ben kinevezték az Emberi Erőforrások Minisztériumába a felsőoktatásért felelős államtitkárnak. Sokáig nem is tudtam, hogy ugyanarról a Palkovicsról van szó, de gondoltam, végül is eddig is a felsőoktatás szervezésével foglalkozott, ezt is jól fogja csinálni. Amikor aztán tavaly Hoffmann Rózsa után Cunyiné is belebukott a KLIK körül kialakult botrányokba, Palkovics megkapta a közoktatásügyi államtitkárságot is. Itt már egy kicsit meghökkentem, de végül az államtitkár ugyanúgy járt el az óriási vizfejet növesztő KLIK-kel, ahogy egy működésképtelenné váló óriásvállalattal kell: szétszedte kis, önállóan működő gazdasági egységekre.
Nos, ez a tudós ember képes volt beállni a nemzetközileg is magasan jegyzet CEU ellehetetlenítése mögé, és amikor Krug Emília megkérdezte tőle, hogy de miért nem egyeztettek az érdekeltekkel a törvényjavaslat előtt, azt találta mondani: Mert nem volt rá idő.

Látjátok a szája sarkában azt a hamiskás mosolyt, ami az igazi seggfej politikusokat jellemzi? Palkovics László ezzel a nyilatkozatával azt a tudományos közéletet köpte szemen, ahonnan maga is érkezett.
Még a 30.-iki eseményekhez tartozik, hogy az USA budapesti nagykövetségének ügyvivője is elítélte a készülő törvényjavaslatot, a CEU rektora pedig Amerikába utazott konzultációra. A szokásos heti kormánytájékoztatón aztán Lázárék már rátaláltak az új narratívára: átvilágítottak 28 nemzetközi egyetemet, számos szabálytalanságot találtak, ezért módosítanak a törvényi szabályozáson. Az a tény, hogy a CEU-nál semmiféle szabálytalanság nem volt, hiszen működését a 2004. évi LXI. törvény szerint folytatja, és annak minden pontjának megfelel, valahogy elsikkadt a kormányközeli médiában.
Azzal feküdtem le, hogy az amerikai felháborodás és a hazai tudományos közélet tiltakozása jobb belátásra bírja Orbánt, de a másnap reggeli szokásos rádióinterjúban inkább még rátett egy lapáttal. A Közép-Európai Egyetemet csalással vádolta, az alapító Soros Györgynek pedig azt üzente: Hiába milliárdos valaki, nem állhat a törvény felett. Az egész interjú hangneméből érezni lehetett, hogy a miniszterelnök nagyon eltökélt, nem lehet visszatántorítani, a CEU sorsa megpecsételődött. A törvénytervezetet sürgősséggel már hétfőn (április 3-án) tárgyalja a Parlament.
Az igazi nagyágyú csak délután sült el: Az Amerikai Egyesült Államok külügyi szóvivője közleményben ítélte el a készülő törvénytervezetet. Ez már nem vélemény, hanem az USA adminisztrációjának hivatalos álláspontja.
Orbán, aki Trump elnökké választásával azt gondolta, hogy megfogta az isten lábát, most megint tengelyt akasztott Amerikával. Kicsinyes, pitiáner bosszúállásával nemcsak a magyarországi felsőoktatás egyik csillagát űzi el hazánkból, de újabb nemzetközi bonyodalomba rántja Magyarországot.
A CEU kérdésében mi is érdekeltek vagyunk: Bori tavaly ott végzett a kisebbségpolitikai szakon, kiváló eredménnyel. Egy akkori posztomban megírtam, milyen nagyra tartom a CEU szabad, nyitott, progresszív, multikulturális szellemiségét. Hirtelen felindulásomban ezt a posztomat 29-én megosztottam a Facebook-on. Ez egyébként nem szokásom, mert a Facebook-on családtagjaimmal és barátaimmal tartom a kapcsolatot, akik eltérő politikai nézetűek is lehetnek, ezért ott próbálom magam visszafogni (nem mindig sikerül). Így viszont ez a posztom hirtelen az egyik legolvasottabbá vált.
Orbán ezzel a lépésével engem igazi ádáz ellenségévé tett, de az ő leépülése már régóta tart. Az ügy igazi nagy vesztesének - a CEU mellett - Palkovics államtitkárt tartom, akinek egyszer még el kell számolnia a tudós társadalom felé azzal, hogy elvtelenül kiszolgált egy bosszúszomjas diktátort.

Update 2017. április 3:
Annak ellenére, hogy vasárnap a netadó elleni tüntetés óta a legnagyobb tüntetés zajlott Budapesten a CEU ügyében, valamint a Parlament ma óhajtja tárgyalni a törvényjavaslatot, a ma reggeli félórás közszolgálati híradóban egyetlen egy mondat sem hangzott el a felsőoktatási törvénytervezetről.

Vége a nagy csiki-csukinak

Vége a sörháborúnak, a felek békésen megegyeztek. Pedig már kezdett operettbe illő lenni a dolog.
A Svejkben említést tesznek a soproni sörgyár szép vörös téglás épületéről, hiszen már állt az első világháborúban is. Miért kellett ezt a patinás gyárat eladni a Heinekennek? Hazaárulásból? Megátalkodottságból? A válasz egyszerű. A Heineken vállalta a gyár korszerűsítését, és megtartotta a Soproni márkanevet. Magyar sör-e a Soproni? Szerintem igen, hiszen magyar embereket foglalkoztat, Magyarországnak fizet adót és magyarok isszák. A tulajdonos meg holland, történetesen egy multinacionális cég. Megtörtént ez édesipari gyárakkal, háztartás-vegyipari gyárakkal is. Mégsem kérdezzük, magyar-e a Pilótakeksz, a Mackósajt, a Vénusz étolaj vagy a Tomi mosópor.
Hasonló volt a helyzet a Csíki Sörrel is, hasonlóan vásárolta meg a Heineken a csíkszeredai Csíki Prémium sört, melyet Ciuc Premium néven forgalmaz. Egy kis csíkszentsimoni sörmanufaktúra viszont előrukkolt az igazi Csíki Sörrel. Mintha valaki előjönne az igazi Sopronival. Egyértelműen fenáll a bejegyzett védjegy megsértésének tényállása.
A székelyeket nem kell félteni, csavaros az észjárásuk. Jól tudták, hogy a Csiki Sör erős identitásképző termék, vagy ha még nem az, tegyük azzá. A székelyek - hasonlóan az anyaországbéli magyarokhoz - sohasem voltak nagy sörivók. Van egy székely mondás, melyet még az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Németh Zsolt is idézett a 2015-ös bálványosi szabadegyetemen: "A sör nem ital, az asszony nem ember, a medve nem játék." A Csiki Sör ezt a mondást is ki tudta fordítani, amikor termékének reklámfilmjében egy székely bunyózik egy medvével sörért.

Azon most ne akadjunk fel, hogy a verekedés egy-az-egyes koppintása egy másik reklámfilmnek, a John West Salmon lazac reklámjának.

Szóval volt itt minden, védjegy jogosulatlan használata, reklámfilm lekoppintása, minden, ami a székely góbéságba belefér. Küzdjön csak meg a csavaros eszű a holland medvével. Na de miért kellett ebbe a küzdelembe a magyar államnak beleállni? És miért pont a 120 éve használt vörös csillagot kellett betámadni? Egyszerű a válasz: mert ezzel három legyet ütöttek egy csapásra:

• Láthatta ország-világ, hogy mi mindenütt ott vagyunk, ahol külföldön bántják a magyart;
• Amúgy sem nagyon szeretjük a multikat, mert azok kiviszik a nyereséget az országból (persze azért örülünk a Mercedesnek meg az Audinak);
• Orbán Viktor a kommunizmus áldozatainak emléknapján azt találta mondani, hogy a kommunizmus bűneit nyugaton mentegetni próbálják (persze, közeledett a Putyin-látogatás, valahogyan elő kellett készíteni a népet). Ennek igazolására is kapóra jött a Heineken vörös csillaga.

Az még hagyján, hogy Lázár János és Semjén Zsolt teljesen komoly arccal adta elő, hogy a Heineken címkéjén a csillag önkényuralmi kultuszt valósít meg, és a hollandok "sörös-bérencek", de még azok a kormányközeli hírportálok is beálltak a kórusba, akik pár hónappal korábban tudományos cikkben magyarázták el, hogy mi a vörös csillag eredete a címkén.
Már tényleg mindenki azt hitte, hogy most aztán megint beleszaladunk egy orbitális pofonba, ha támadni kezdjük a Heineken védjegyét. Szerencsére a Heineken engedett (az óvodáskori "hülyével nem vitatkozom" illetve "okos enged" mondások jutottak eszembe), így valószínűleg vissza fogják vonni a már az Országgyűlés által tárgysorozatba vett, köznevetség tárgyát képező törvényjavaslatot.
Én meg nem tehettem egyebet, mint jó szokásomhoz híven ismét dalra fakadtam:

Ja, és még egy. Azt gondoltam, ha Csíki Sört iszom, miközben nézem a portugál-magyart, akkor jobban játszunk. Hát tévedtem.

(Csitt, hogy senki ne hallja: Nem kaptam Csíki Sört, ezért Borsodiból hamisítottam).