Elévülés

2000 májusában Baja környékén egy 11 éves fiú, Till Tamás kerékpárral egy gyermeknapi lovas rendezvényre indult, de nem ment haza. A késve megindított nyomozás során a fiú biciklijét megtalálták, de a fiút nem. Csak 24 év múlva, ez év nyarán vett fordulatot az ügy, amikor is egy tanú - F. János, a későbbi gyanúsított - aki az elkövetés idején 16 éves és egy gyermekotthon lakója volt, elmondta, hogy egy társával rendszeresen kisegítő munkát végeztek egy helyi vállalkozónál, aki egyszer egy betonozásra kérte meg őket, de ő nem, csak társa vett részt a munkában. Társa elmondta neki, hogy a betonozás közben a talicska kereke megakadt egy holttestet rejtő zsákban. Időközben mind a vállalkozó, mind a tanú társa öngyilkosok lettek, de a vállalkozó tanyáján az aljzatbeton feltörése után valóban megtalálták az eltűnt fiú holttestét.

Az ügyet akkor úgy jelentették, hogy bár a fiú holtteste előkerült, a tettes és a cinkosa már nem élnek. Az internet népe el is kezdte kommentelni az esetet, és ezek között felbukkant a szokásos antiszemita vonal is: "Szegény Till Tamás ugyanúgy járt, mint Solymosi Eszter, mert Baja környékén sok a 'zsiráf'." Tudni való, hogy az 1882-es tiszaeszlári vérvád felemlegetése a legócskább zsidózás.

 Az ügy azonban december 10.-én újabb fordulatot vett: a rendőrség közölte, hogy F. János tanúvallomásában ellentmondásokat véltek felfedezni, ezért az újabb kihallgatása során megtört és beismerte, hogy brutális módon, ácskapoccsal ő maga ölte meg a 11 éves fiút. A rendőrségi jelentés szerint F. Tamás szabadon távozhatott a vallomás után, mert fiatalkorúaknál a leghosszabb elévülési idő 15 év, ami már letelt.

A közvélemény tombolni kezdett, és követelték a halálbüntetés visszaállítását, az elévülés lehetőségének visszamenő hatállyal való eltörlését. Az ellenzéki politikusok (Magyar Péter, Gyurcsány Ferenc, Jakab Péter) azonnali Btk.-módosítást követeltek, és erre a kormánypártok csak két nap késéssel reagáltak. Az ügyészség kiadott egy közleményt, hogy lehet, hogy a tanúk befolyásolása miatt mégiscsak eljárást indítanak F. János ellen. Ám aki azt gondolta, hogy ezzel az ügy szép lassan nyugvópontra jut, az nagyon tévedett.

December 12.-én az ügyészség kiadott egy közleményt, hogy sem az elkövetéskori, sem a jelenleg hatályos Btk. szerint nem évült el a gyilkosság, ezért F. János ellen körözést adtak ki, és még az arcképét is leközölték. A most 40 éves férfit el is fogták és őrizetbe vették. Feldúltan siettem haza, hogy hogyan lehetséges a Btk. többféle értelmezése, de mire hazaértem, már nyilatkozott Tuzson Bence igazságügy-miniszter, hogy szerinte is elévült a bűneset. Később Hack Péter, az ELTE Büntető Eljárásjogi Tanszékének vezetője - ki egyben Petra lányom szeminárium-vezetője - is így nyilatkozott, majd Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter is. Megkértem harmadéves joghallgató lányomat, hogy ő hogyan értelmezi a Btk.-t, és ő is arra a következtetésre jutott, mint a szeminárium-vezetője: az ügy elévült.

Mivel követem a Diétás Magyar Múzsa FB-oldalt, meghallgattam Ésik Sándor és Csire Balázs ügyvédek beszélgetését a témában, és nagyjából a Btk. alábbi értelmezési lehetőségei bontakoztak ki számomra:

1. A gyilkosság mind az elkövetéskori, mind pedig a 2013 júniusában, már a Fidesz-kormány alatt hatályba lépő mostani büntető törvénykönyv alapján elévültnek tekinthető. Ez a fiatalkorúakra vonatkozó azon speciális szabályból vezethető le, hogy a rájuk kiszabható leghosszabb szabadságvesztés 15 év, és ezzel egyezik meg a cselekmény elévülése. Ez egy római jogban is meglévő jogelv: Lex specialis derogat legi generali - A speciális szabály lerontja az általános szabályt.
2. Sem a gyilkosság elkövetése idején hatályos, sem pedig a mostani Btk. alapján nem évült el cselekmény, mert a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabály csak a kiszabható büntetési tétel felső határát szabja meg, nem pedig az elévülést. Lényegében a Bács-Kiskun vármegyei ügyészség érvelésében is ezzel találkozunk.
3. A gyilkosság idején hatályos Btk. szerint a gyilkosság nem évül el, mert abban az el nem évülő bűncselekmények között taxative meg van említve a minősített emberölés. Viszont a jelenleg hatályos Btk.-ban ezt az általános "Nem évül el a büntethetősége a életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek" szöveg szerepel, márpedig fiatalkorúra nem szabható ki életfogytiglan, ezért a cselekmény 15 év után elévül. Ebből viszont kétfajta megoldás is levezethető:

• A "Lex mitior" elvet alkalmazva, vagyis ha a cselekmény elkövetése óta változott a jogszabály, akkor az elkövetőre kedvezőbb szabályt kell alkalmazni. Tehát a bűncselekmény elévült.
• Mivel az elkövetéskor a minősített emberölés nem elévülő cselekmény volt, a mostani Btk. hatályba lépésétől indul az elévülés, vagyis F. János cselekménye valamikor 2028 júniusában évült volna el, ha addig meg nem indították volna ellene az eljárást.

Időközben a nyomozati bíró elrendelte F. János előzetes letartóztatását, hiszen neki nincs joga az elévülést vizsgálni. Érdekes pernek nézhetünk elébe, hiszen ha F. János vallomását a rendőrség azzal az ígérettel csikarta ki, hogy "valljon be nyugodtan mindent, az úgy már úgyis elévült", akkor az törvénytelen és ebbe a per során a védelem nyugodtan belekapaszkodhat.

A családi hagyatékban van egy régi, 1912-es Btk., gondoltam, megnézem, az hogyan rendelkezik a fiatalkorúak büntethetőségéről és az elévülésről. Legnagyobb megdöbbenésemre a 18-20 év közötti elkövetők még fiatalkorúaknak számítottak, és rájuk az alábbi büntetési tétel volt kiszabható:

Az elévülés még liberálisabb volt: legkésőbb 25 év elteltével minden bűncselekmény elévült:

Vagyis az első világháború előtti, nemzeti liberális Magyarországon kifejezetten enyhe Btk. volt hatályban. Na de mi a helyzet Mansfeld Péterrel, őt miért lehetett halálra ítélni 18. életéve betöltése előtt? Az 1954. évi 23. számú törvény így módosította a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket: A 14–18 évesek vonatkozásában főszabály szerint büntetést kellett kiszabni, és csak a nevelés érdekében dönthetett a bíró a nevelőintézkedés elrendelése mellett. A büntetés kiszabásakor került értékelésre a fiatalkor azzal, hogy velük szemben kisebb mértékű büntetés kiszabásának volt helye. (Kevesen tudják, hogy Mansfeld Pétert alapvetően nem a forradalom alatti cselekedeteiért ítélték el, hanem a forradalom utáni tetteiért, amelyek között volt robbanóanyag-, fegyver- és lőszerrejtegetés, rablás, személyes szabadság megsértése, szervezkedés, de gyilkosság nem.)

Esetünkben a Fidesz igyekezett gyorsan cselekedni, tegnap benyújtották, ma már meg is szavazták a Btk. módosítását, amely egyértelműsítette az elévülési szabályokat. A probléma a törvény indoklásában van: "A törvényjavaslat célja, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény jelenleg hatályos normaszövegével összefüggésben esetlegesen felmerülő jogértelmezési bizonytalanságot megszüntesse, és egyértelművé tegye azt a következetes jogalkotói akaratot, amely szerint az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények – függetlenül attól, hogy azokat felnőttkorúak vagy fiatalkorúak követték el – soha nem évülnek el." A probléma az ezzel az indoklással, hogy nem igaz. A Btk. minden paragrafusához fűződik miniszteri magyarázat, ezenkívül számos kommentárt fűznek hozzá a Kúrián és a Legfelsőbb Ügyészségen, hogy egyértelmű legyen a jogalkalmazói gyakorlat. Nos az összes kommentár az elévülés mellett érvel. Íme néhány:

Szerző: Mészár Róza és Molnár Ferencné, mindketten a Kúria tanácselnökei

    A büntetés elévülésére és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezés kapcsán a (4) bekezdés szerint ezek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott időtartamok az irányadóak.

    Így a fiatalkorú büntethetősége életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett bűncselekmény akkor, ha a fiatalkorú az elkövetéskor a tizenhatodik életévét betöltötte, tizenöt év elteltével, míg a tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorú esetében tíz év elteltével évül el. A többi bűncselekmény elévülése esetén sem a különös részi tételkeret felső határa az irányadó, hanem a törvény 109. § (2)-(3) bekezdéseiben írt tételkeretek.

 A Btk. miniszteri indoklása (Navrasics Tibor):

A büntethetőség elévülését a Javaslat 26–28 . §-a szabályozza. Az ott írt rendelkezésekhez képest fiatalkorúak esetén eltérő szabályokat kell alkalmazni . Életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett bűncselekmény elkövetése esetén, ha a fiatalkorú a z elkövetéskor a tizenhatodik életévét betöltötte, a büntethetőség tizenöt év elteltével, míg a tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorú esetében tíz év elteltével évül el . A többi bűncselekmény elévülése esetén sem a különös részi tételkeret felső határa az irányadó , hanem az Javaslat 109 . § (2)–(3) bekezdéseiben írt tételkeretek.

Vagyis jelen esetben a törvényalkotó azt próbálja sugallni, hogy a törvényalkotói szándék mindig is az volt, hogy az életfogytiglannal büntethető cselekmények a fiatalkorú elkövetők esetében se évülhessenek el, ezzel pedig befolyásolni próbálják a konkrét ügyet. Azt olvastam, hogy az angolszász jogrendben a bíróságnak tilos a jogalkotói szándékot fürkészni, kizárólag a törvény szövegéből szabad kiindulni. Ezért fontos a hibátlanul és egyértelműen megfogalmazott törvény, és ezért nem vezet jóra az elkapkodott, eseti törvényalkotás.

Emlékeztek még arra az esetre, mikor az egyik könyvterjesztő vállalatot azért akarták megbüntetni, mert nem lefóliázva árult egy, a gyermekvédelmi törvény hatálya alá eső kiadványt, de egy vesszőhiba miatt felmentette őket a bíróság? Az inkriminált szövegrész így hangzott: „termék a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható”. Csakhogy vessző nélkül ez annyit tesz, hogy ha a többi terméktől elkülönítjük, akkor csak zárt csomagolásban forgalmazható.

De számos példa volt arra, hogy populista politikusok a közvélemény haragját meglovagolva hogyan próbálták befolyásolni az igazságszolgáltatást. 2002-ben Orbán pár hetes bukott miniszterelnökként a móri vérengzésen felháborodott közvélemény hangját meghallgatva felvetette a halálbüntetés újbóli bevezetésének lehetőségét. Érdekes, hogy végül éppen ez az ügy szolgáltatta a legerősebb érvet a halálbüntetés ellen, hiszen Kaiser Edét bűnösnek találták ebben a bankrablásban és meg is kezdte életfogytig tartó szabadságvesztésének letöltését, de később elfogták a valódi tetteseket és Kaisert felmentették. Orbán ennek ellenére 2015-ben a kaposvári trafikosgyilkosság után ismét előhozta a kérdést.

Aztán itt volt a Rezesova-ügy. A szlovák milliomosnő ittasan vezetve okozott halálos közúti balesetet, de a nyomozati bíró csak háziőrizetet rendelt el. Ezúttal Rogán Antal hallotta meg a nép hangját:

Meg is szüntették Rezesova háziőrizetét, és ment vissza a böribe. Hát így válik az igazságszolgáltatásunk szép lassan a populista politikusok szajhájává.

PS.
Ma Hack Péter, az ELTE Büntető Eljárásjogi Tanszékének vezetője elmagyarázta, miért volt ez a nagy törvényhozási sietség. Elévülés vizsgálatánál az elkövetéskori és az elbírálás idején érvényes elévülési szabályokat kell figyelembe venni. Mivel F. János ügyének elbírálására 2025 január 1.-je, vagyis a "kijavított" Btk. hatályba lépése után kerül sor, így előáll az a helyzet, hogy mindkét időpontban nem elévülő cselekmény a minősített emberölés.
Hack szerint egyébként ez nincs összhangban az uniós joggal, mert a legtöbb uniós országban az is vizsgálni kell, hogy az elkövetés és az elbírálás között volt-e olyan időszak, amikor kedvezőbb elévülési szabályok voltak, mert akkor azt kell alkalmazni.