Nálunk az adventi időszak rituáléjához hozzátartozott, hogy 2-3 héttel karácsony előtt édesapámmal felkerekedtünk, és megtettük az év utolsó látogatását a szentendrei telken. Akkorra már megtörtént a téliesítés, a víz elzárva, szőlőtőkék betakarva, alma, szőlő, dió leszüretelve, bor a hordóban.
Édesapám életében még 150 tőke szőlő - egy egész fajtagyűjtemény - hozta termését évről-évre, folyamatosan szüreteltük augusztustól októberig. Almafák is hozták gyümölcsüket (golden, starking, staymared, ez utóbbit szüleim csak "sztejmeréd"-nek hívták).A leszüretelt szőlő kb. egyharmadát megettük, másik harmadából bor készült (a minőségéről most ne beszéljünk), harmadik részét pedig eltettük télire: a pince előterében felakasztottuk vagy újságpapírra szétterítettük. Závada Pál Wanderer című könyvében ír a budaörsi svábok télire eltett szőlőiről: "Egy szobában széttolták a bútorokat, kimeszelték, több kiló kén elégetésével kifertőtlenítették. A fürtöket külön erre a célra épített állványra, kraksznira aggatták. Tiszta, száraz időben szellőztettek, de egyébként zárva voltak az ablakok, a fürtökről a rohadt szemeket időről-időre lebogyózták." Na, hát mi ennyit nem vesződtünk vele, de karácsonyra azért még így is elegendő szőlő maradt.
Apropó gyümölcsöstál: nemcsak elmaradhatatlan kelléke volt a karácsonynak, de kb. tíz éves koromtól az én feladatom a volt az összeállítása. Mára már elfelejtettük, hogy déli gyümölcsöt gyermekkoromban csak karácsony előtt lehetett kapni. Még élénken él bennem, hogy miután megettem egy narancsot, a héját sokáig nyomkodtam az orrom előtt, hogy legalább az illatát tovább érezzem.
A karácsonyi gyümölcsöstál hagyománya nálunk mind a mai napig megmaradt és én állítom össze minden évben. Az alma, a szőlő és a dióbél (ami szőlővel fogyasztva a legjobb csemege) kötelező elem rajta, de kerül rá narancs, mandarin, banán, datolya (már nem azt a száraz iraki datolyát vásároljuk, hanem a kövér, zaftos izraelit), füge és földimogyoró.
Az alma, a szőlő és dió származási helye sokáig Angyali-sziget és Szentendre volt, de sajnos mára mindkét telket eladtuk, így meg kell elégednünk (az egyébként sokkal finomabb) piaci gyümölcsökkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése