Parlament

Parlament
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: barátság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: barátság. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 7., péntek

Nosztalgiacunami az 50 évvel ezelőtti nyaramról

Ha már idén nyáron a balatonszemesi Vadvirág kempingből és az albániai hegyitúráról is kimaradtam, egy kicsit visszarepítem magam 1976-ba, húsz éves korom idejére.

Szüleim szentendrei telke víkendházának alapozását éppen 1976-ban kezdtük meg, így két hetet édesapámmal alapásással töltöttem. Akkor egy egykori méhészház állt a kert utca felőli oldalán, abban laktunk, esténként beszélgettünk és népdalokat énekeltünk. Szerintem soha korábban és utána nem töltöttem ennyi időt kettesben apámmal. Akkor 55 éves volt, jövő héten lenn 105 éves!

Júliusban egyetemi építőtáborba mentem Egerbe, ami az egyik meghatározó kultúrélményem volt. A Sas úti kollégiumban voltunk elhelyezve, és egy építkezésen dolgoztunk az Eger-patak partján épülő társasházakon, de az estéinket bulizással, a montreáli olimpia nézésével és változatos kultúrprogramokkal töltöttük.

Egerben akkor indultak az Agria Játékszín szabadtéri színház előadásai a Dobó téren, és Heltai Gáspár Magyar Dekameronját adták elő olyan színészóriások, mint Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Agárdi Gábor. A rövid történetekből álló darabban sok Boccaccio-s és Ezeregyéjszakás motívum is volt. A Gárdonyi Géza Színházban Bessenyei önálló estet is adott, ahol nemcsak szavalt, de önállóan beszélt hazafiságról, magyarságról, valamint elénekelte a híres Tevje-dalt a Hegedűs a háztetőn-ből. Az akkor éppen be volt tiltva, de hát messze volt Budapest, Aczél György nem lehetett ott mindenütt és Bessenyeinek többet lehetett, mint másoknak.

De a tanárképző kollégiumában Berki Tamás is fellépett, akinek tavaly is voltunk egy koncertjén. '76-ra az egykori Gerilla együttes oszlopa már áttért a dzsessz műfajára. De pont egri táborozásom idején zajlott a montreáli olimpia. Mivel zömében késő éjjel voltak a közvetítések, vagy saját koleszunkban, vagy a tanárképző koleszában, vagy az egri strandfürdő medencéjének partjára kitett Munkácsy Color színes televízión nézhettük Németh Miklós világcsúcsát, a Magyar-vándort, vagy azt, hogy a magyar vízilabdázók hogyan lettek 12 év, a tokiói olimpia után ismét aranyérmesek (hogy aztán újabb 24 évet kelljen várnunk a Kemény-fiúk három olimpián át tartó aranyos sorozatára). Faragó, Szívós, Csapó, Gerendás hatalmas sztárok lettek. Persze szomorkodhattunk is, hogy Hargitay (Hares) András háromszoros világbajnok érem nélkül tért haza Montreálból (Gyarmati Andrea és Cseh László sem állhattak soha az olimpiai dobogó legfelső fokára, pedig ők is óriások voltak).

Augusztusban egy volt gimnazista osztálytársammal felkerekedtünk sátorral, hálózsákkal, hogy vonattal és autóstoppal végigjárjuk Erdélyben azt az útvonalat, amit három évvel korábban is bejártam a szüleimmel, de egy-két új helyet is beiktattunk: a Tordai-hasadékot, Törcsvárat, Tusnádfürdőt és a Szent Anna-tavat. Ez utóbbinál fogalmaztuk meg a híres "a medve és a tó" matekpéldát, melyről csak utólag tudtam meg, hogy Erdős Pál híres matematikus egyik pénzdíjas példája volt.

Így telt el '76 nyara.


2026. június 25., csütörtök

Napforduló-várás, a végén egy kis meglepetés

Június második felében már nagyon hosszú, forró nappalok és rövid, varázslatos, különös álmokkal teli éjszakák váltják egymást, miközben a friss tavaszi illatok is átadják helyüket a nehéz nyári illatoknak. A Szent Iván napig tartó időszak évről-évre eseménydús szokott lenni.

Táncbemutató

Ebben a blogban még nem számoltam be arról, hogy tavaly tavasz óta az MNB táncszakosztályának vagyunk a tagjai Katival, és heti egyszer másfél órás társastánc óránk van. Ez nem senior-tánc, mert az MNB 30-50 év közötti aktív dolgozói járnak az órákra. Kati már házasságunk kezdete óta próbál rávenni, hogy járjunk táncolni, de eddig határozottan ellenálltam, végül azonban kellemesen csalódtam, mert nagyon jó testmozgás és kikapcsolódás egyben.
Az MNB sportköre a Passion Dance tánciskolával szerződött le, és nekik minden tanév végén van egy táncbemutatójuk, amin az összes csoportjuk és egyéni táncosuk bemutatja, hogy mit tud. Az idei június 12-én volt nagyon jó buli hangulatban, piknik-alapú büfével, és persze az MNB táncosainak lelkesebb tagjai is felléptek egy bachatával és egy rockyval.
Íme a bachata:


Melyet rögtön utána rocky, az örök Hungária követett:


Könyvfesztivál

 
Évről-évre kimegyünk a könyvnapra, idén is így tettünk. Rengeteg gyerekkönyvet szoktunk vásárolni az unokáknak, hogy megmaradjon bennük a magyar szó, de egyelőre fogalmunk sincs, hogy a most vásárolt könyvek hogyan jutnak el hozzájuk.
Azért vettünk felnőtt könyvet is: Péterfy Gergely, akinek tavaly az Utas és holdvilág túráján voltunk kint Umbriában, végre új könyvvel jelentkezett, címe: Digó, melyet dedikált is nekünk. A 80 éves Spiró György új kötetét, a Repedt Kályhámon macska ül címűt is megvásároltuk, végül pedig jó budai lokálpatriótaként egy csodálatos helytörténeti kiadványt, Száraz Miklós György Legendás Budavár című könyvét vettük meg. Egyszóval egy kalap pénzt a könyvfesztiválon hagytunk.

36. Házassági évforduló

Most már végérvényesen több éve vagyok házas, mint házatlan! Még a 70. születésnapomra kaptunk a sógornőméktől egy bónt a Le petit chef étterembe egy ötfogásos francia menüsorra. A Le petit chef, vagyis Az apró szakács nem egy egyszerű fine dining étterem. Itt a kis séf egy, az asztal fölé szerelt projektor segítségével minden fogást az aszalunkon és a tányérunkon készet el vicces kalandok közepette (a répáért megküzd a vakonddal, halászás közben elragadja egy polip, grillezés közben felgyújtja az erdőt stb.). Az alábbi menüsort kínálta nekünk apró séfünk 16-án, házassági évfordulónkon:
  1. Buffala Mozzarella
  2. Bouillabaisse (kagyló- és polipleves)
  3. Grillezett bébicsirke
  4. Borjú steak
  5. Rizs & Tarte
Hozzá 2024-es Sauvignon Blanc-t (veszprémi érseki mandorla) fogyasztottunk, és bizony nekem a második fogás, a leves ízlett a legjobban.

Katival az étterem kertjében

Bortúra és napforduló-köszöntés a Balaton-felvidéken

Turistaszakosztályunk hagyományos bortúrája idén a badacsonyi borokat vette célba. Szállásunk a Szent György-hegy oldalában lévő Leszner-vendégházban volt, amelyet kis kerülővel, Tatabányán keresztül értünk el. Na de miért?
Hát azért, mert tavasz óta érzem, hogy a 2024-ben megműtött jobb oldali lágyéksérvem után baloldalt is ki-ki dugdossa fejecskéjét a kicsike. A sebészem Tatabányán rendelt egy magánrendelőben, ezért 19-én, a túrára utazva kis vargabetűvel felkerestem. Ki is tűzte a műtétem napját 24-re, Szent Iván napjára.
A Balaton-felvidék tanúhegyei csodálatos környezetet adtak az év leghosszabb napjának köszöntéséhez. Szombaton a Bujdosók Lépcsőjén kapaszkodtunk fel (35 fokban!) a Badacsony tetejére, hogy aztán a túloldalán leereszkedjünk a Rózsakő Étteremhez.
Este Nyári Emese pincészete várt ránk borkóstolóra. A kóstolást vásárlás is követte: az én kedvencem a kéknyelű volt, Petra az olaszrizlinget preferálta, Kati pedig egy küvét választott. Szóval vettünk mindháromból egy palackkal.
Vasárnap pedig irány az ábrahámhegyi strand: a szezon első csobbanása a Balatonban és az idei első lángos.







Szent Iván napi meglepetés

Lélekben szépen felkészültem a sérvműtétre, megvolt a konzultáció az altató orvossal is. Felderült az arca, amikor altatás helyett a gerincmenti érzéstelenítést választottam, mint mikor a halálraítéltet megkérdezik, hogy kötél vagy villamosszék legyen-e a kivégzőeszköz. Aztán 23-án felhívtak, hogy gyakori áramszünetek vannak az épületben, ezért elhalasztják a műtétemet.
A Semmelweis Prémium egy magánklinika, mely a SOTE Transzplantációs és Sebészeti Klinika épületében bérel egy emeletet. Régi az épület és a villamos hálózata valószínűleg nem bírja el a sok légkondicionálót. Most itt állok teljes bizonytalanságban a nyár közepén.

A nappalok pedig szépen elkezdtek rövidülni.

2026. június 2., kedd

134/20

Egykori gimnazista osztálytársam, a Kossuth-díjas építész Skardelli György (nekem csak Gyuri) könyvét, az SK-t olvastam az elmúlt napokban, stílusosan főműve, a Puskás Aréna nagy eseménye, a 2026-os budapesti BL-döntő után fejeztem be. A könyv az MMA Kiadó gondozásában jelent meg, hiszen Gyuri 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, de tegyük hozzá, hogy 2010 óta a SzIMA-nak (Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia) is tagja, ennek székfoglaló kiállításán annak idején magam is jelen voltam. Természetesen dedikációt is kaptam Gyuritól:

 

Ez is szorul némi magyarázatra. Igen, valóban sokat vitáztunk, Gyuri kitartó, meggyőződéses fideszes maradt akkor is, amikor már szinte minden barátja kiábrándult a NER-ből. De valóban, baráti, afféle oltogatós hangnemben folytak a vitáink.

Az SK nagyon szép kiállítású építészeti könyv tervrajzokkal és csodálatos, zömében fekete-fehér vagy pasztell színű fotókkal illusztrálva. Ha az építészet megfagyott zene, akkor a jó épületfotó képes visszaadni annak a zenének a ritmusát, harmóniáját, dinamikáját. És a posztom címe, a 134/20 is magyarázatra szorul. A könyv végén leltárszerű felsorolásban szerepel Skardelli György 134 épületterve (persze ezek között vannak tanulmánytervek, koncepciótervek), külön kiemelve azt a 20-at, ami megvalósult.  De a részletes leírásban nemcsak a megvalósult épületek szerepelnek, hanem a szívéhez nagyon közel álló, de valamilyen ok miatt meg nem valósult koncepciók is.

A könyv elején gyermekkorát iskolás és egyetemi éveit írja le, ami számomra nemcsak azért volt nagyon élvezetes és megkapó, mert a középiskolás élményeink részben közösek voltak a Móricz Zsigmond Gimnázium matematika tagozatán, hanem mert ugyanolyan körfolyosós bérházban nevelkedő budai gyerek volt, aki a nyarait vidéki rokonainál tölti, akárcsak én.

Ezen a képen 15-16 éves osztálytársaim láthatók, jobboldalon
Gyuri. Egy Nagyhideg-hegyi kirándulás alkalmával készítettem.

Mivel ez egy szubjektív blog, azokat az épületeit említem most meg, melyekhez valamilyen személyes emlékem is kapcsolódik.

Knorr-Bremse Kutatási és fejlesztési központ

Erről az épületről és a Knorr-Bremse legendás magyarországi igazgatójáról, Palkovics Lászlóról nemcsak Gyuritól, de egy volt kollégámtól is hallottam, aki később átment a Knorr-Bremséhez, onnan is ment nyugdíjba. Mindketten nagyon jó véleménnyel voltak Palkovicsról, hiszen valóban kiváló tudományszervező, maga is akadémikus. Sokáig nem is tudtam, hogy megegyezik az államtitkárral és miniszterrel, aki a NER-hez való feltétlen hűségében asszisztált a CEU elűzéséhez, az MTA szétveréséhez, sőt, még a főmeteorológust is kirúgta, mert Orbánnak nem tetsző időjárás-előrejelzést adott ki augusztus 20.-ára.
Fürjes Balázzsal is szoros munkakapcsolata volt Gyurinak (Papp László Sportaréna, Puskás Aréna, MVM Dome), és szintén nagyon jó véleménnyel van erről a vitathatatlanul kitűnő sportlétesítmény- és városfejlesztőről, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjáról. Fürjes 2022-ben mégis vereséget szenvedett egyéni képviselőjelöltként a nála - valljuk meg - sokkal szerényebb kaliberű Hajnal Miklóstól egyszerűen azért, mert a kampányban Fürjes is kénytelen volt a Fidesz ostoba háborús retorikáját nyomni, amire a budapesti választók nem voltak vevők.

Nemzeti Színház

Gyuri több menetben is adott be pályázatot a Nemzeti Színházra, ezekről egy korábbi posztomban már írtam. A végül megvalósult Siklós Mária-féle épületet annyira elfogadhatatlannak és az építészszakma olyan szintű megalázásának tartotta, hogy saját bevallása szerint be sem tette a lábát az épületbe soha.

Budapest Aréna

Nagyon regényes a Budapest Aréna megszületésének a története. Már a neve is indulatot váltott ki Gyuriból: a Budapest Arénából először Budapest Sportaréna lett, annak ellenére, hogy ez egy multifunkciós csarnok, ahol sokkal több koncertet tartanak, mint sportrendezvényt. Aztán a név tovább bővült Papp László Budapest Sportarénára, pedig ökölvívó mérkőzések megtartására az épület alig alkalmas. A kavics-történetet talán mindenki ismeri: nem volt idő makettet készíteni, ezért egy kartonlap képviselte a közlekedési szinttől elemelt deck-et, üvegszilánkok a kristályépületeket és egy szép dunai kavics magát az épületet. Egyébként Gyuri itt használt először nagyobb mértékben számítógépet a tervezéshez.
Én nagyon szeretem ezt a csarnokot cápaszáj-szerű bejáratával, és sok emlékezetes eseményen - főleg koncerteken - vettem részt benne, legutoljára Bródy János 80. születésnapi koncertjén egy nappal a NER-t elsöprő parlamenti választások előtt.

A Pannonhalmai Főapátság fogadóépülete

Emlékszem, sokakban micsoda megrökönyödést keltett, hogy a Pannonhalmai Bencés Apátság fogadóépülete egy betonkubus lett. Pedig a könyvből kiderül, hogy három változatot tártak a megrendelő elé, és ők a legprogresszívebb változatot választották, és pont a helyi hatóság volt az, amely akadályozni próbálta a tervet. Régóta mondom, hogy a római katolikus egyház sokkal fogékonyabb a progresszív építészetre, egyszerűen abból adódóan, hogy a művészettörténeti és esztétikai ismereteik sokkal régebbre nyúlóak és szélesebb körűek, mint az átlagembereké. Csak érdekességként: a Szent Imre Gimnázium tornacsarnoka is egy betonkubus a neoreneszánsz épület mellett, mert ez inkább kiemeli a régi épület szépségét, nem pedig elnyomja.
A fogadóépületet viszonylag hamar, már 2004 őszén láthattuk (Petra fél éves volt), aztán 2017-ben, végül 2023-ban egy túra alkalmával. Az alábbi fotókon láthatjátok, hogy ezzel az épülettel Gyuri kvázi iskolát teremtett.

A fogadóépület 2004-ben (saját fotó)
Tervező: Skardelli György

2017-ben már új látogatóközpont és étterem (saját fotó)
Tervezők:  Albel Éva és Dick Sikkes

Szent Imre Gimnázium tornacsarnok (szig.hu)
Tervezők: Peschka Alfréd és Nemes Bertalan

Nemzeti Múzeum

Bár ez nem valósult meg, de egy közös síelés alkalmával mesélt róla Gyuri, és engem nagyon felvillanyozott ez a kétszemű istenség, a Napot és Holdat egyesítő Ősanya, melyre Gyuri ösztönösen talált rá. Jó lett volna, ha megvalósul.

A KÖZTI Ürömi utcai székháza

Ehhez az épülethez annyi a személyes kötődésem, hogy mivel a környéken laktam gyerekkoromban, gyakran jártam arra zongoraórára menet, meg bandáztunk is arra haverjaimmal, ismertem a régi, lepusztult épületet.
 
Magyarország, Budapest II., Ürömi utca 60-62., a Budapest-újlaki római katolikus egyházközség kultúrháza. Jobbra a Lublói utca., 1929, Hanser Mária, sarokház, Budapest, Fortepan #120474

Az épület száz évvel ezelőtt, háttérben az Ürömi utcai általános iskola
Fortepan, Hanser Mária 

 
2021-ben itt kerestem fel Gyurit, hogy átadjam neki a Magyar Pénzverő 2021-es focivébére készült 10000 Ft névértékű ezüstérméjét, mert a Puskás Arénát ábrázolta. Gyuri ránézett az érmére és azt mondta: A Puskás Aréna nem ilyen.


Egyébként a Puskás Aréna egy idei emlékérmén, az MLSZ megalakulásának 125. évfordulójára kibocsátott pénzérmén is látható.
És készült egy emlékérem Gyuri egy másik épületéről, a Papp László Sportarénáról is (Budapest Sportaréna néven).

Füzéri alsóvár

A füzéri vár romjainál többször jártam, és 2016-ban már az újjáépített várat is "megcsodálhattuk". Nem tudtam, hogy Gyurinak is köze van hozzá, ezért amikor egy hónap múlva találkoztunk, felháborodottan mondtam neki, micsoda hamisítás betonból újraalkotni egy várat. Akkor elárulta, hogy az alsó vár újjáépítése a fogadóépülettel az ő alkotása, Horváth Jenő polgármester kereken megmondta, hogy ő romot nem épít. Gyuri mentségére legyen mondva, hogy a fogadóépület kortárs építmény szemben a várfallal, a kapuval és a csapóhíddal. Én még a Műemlékvédelem című folyóiraton nevelkedtem, melyben még alapvetés volt, hogy romot visszaépíteni tilos.

Az alsóvár 2016-ban (saját kép)

2024-ben egy túra alkalmával ismét jártunk Füzéren, a parkolónál lévő büfénél ott volt Horváth Jenő polgármester (egy túratársam ismeri), és látszott rajta, hogy él-hal a településért. Egy arra haladó teherautóról leesett egy farönk, ő maga húzta félre az útról. Az ismertető táblán aztán fel is fedeztem Skardelli Gyuri nevét



A hegyormon az újjáépült felsővár 2024-ben (saját fotó)

A Puskás Aréna

A Puskás Arénáról kétszer is posztoltam: először, mikor részt vehettem egy épületbejáráson még az átadás előtt, másodszor pedig az átadásakor. Ennek a tervezése is elég kalandos, hiszen eredetileg a régi Népstadionból atlétikai stadion lett volna, és e mellé kellett volna egy új arénát építeni, pl. az egykori SYMA Csarnok (ma BOK Csarnok) helyére. A KÖZTI mindig is azon a véleményen volt, hogy ez túlzsúfolttá tette volna a területet, ezért ők a "stadion a stadionban" koncepció mellett tették le a voksukat és ilyen pályázatot is adtak be.
Informatikai okokból kizárták őket a pályázatból (anonim pályázat esetén semmi nem utalhat a pályázó kilétére, de egy Word dokumentumban bennmaradt a KÖZTI névjegye). Aztán, amikor mégis a KÖZTI-t hirdették ki győztesen és Vigh László felügyelte a tervezés folyamatát, még szállodát, edzőtermeket és rendezvénytermeket is álmodtak az épületbe. De ez  több okból sem valósulhatott meg:
  • A gigantikus tartószerkezetek közé beépített funkcionális helyiségek rendkívül megdrágították volna az építkezést;
  • A 62 ezer nézőnek el kell tudni igazodni az épületen belül, még vészhelyzet esetén is;
Vigh Lászlóra túl nagy volt ez a kabát, így szerepét hamarosan Fürjes Balázs vette át, és egy sokkal letisztultabb koncepcióval folytatódhatott a tervezés. Sajnos a Népstadion eredeti pilonjait az ikonikus betonrácsokkal sem lehetett megtartani statikai okokból, de az újak a régiek látványát idézik vissza.

Mérnök úr magyaráz.

Gyuri a stadionért 2020-ban megkapta a Kossuth-díjat, melyet az osztálytársai egy stadion-alakú tortával ünnepeltek.


Gyuri örült a tortának, de lakonikusan megjegyezte: ez olyan, mint Rumcájsz kunyhója. Én meg bevallom, azon az egy épületbejáráson kívül még soha nem voltam a Puskásban.

MVM Dome

Az MVM Dome már a Puskás átadása előtt elkezdett épülni az egykori Ferenc József (később Zrínyi) Laktanya helyén. Itt volt tanár unokatestvérem férje, de itt katonáskodott nagyobbik unokaöcsém is. Emlékszem mennyire megdöbbentem, amikor megtudtam, hogy újabb sportcsarnok épül, ráadásul sokkal kisebb hírveréssel, mint a Puskás. Ezt még tetézte, hogy egyáltalán nem készültek látványtervek, és a könyvből is kiderült, hogy valóban már nagyban folyt az alapozás, amikor még tervezték a felépítményt. A statikus mindig föntről lefele vezeti le a terheket az alapba, ezért ez a sorrend nem teljesen szerencsés. A végeredmény viszont tényleg a Skardelli-életmű betetőzése lett.
Meghökkentő hír, hogy a 2027-es Budapesti vizes vébé úszás- és vízilabda-számainak nem a Duna Aréna, hanem az MVM Dome ad majd otthont. Ennek egyszerű a magyarázata: olcsóbb az MVM Dome-ba mobil medencét telepíteni, mint a Duna Arénát ismét ellátni azokkal a mobil lelátókkal, amelyekkel 2017-ben kiegészítették a létesítményt.
Számunkra felejthetetlen élményt jelentett a tavaly októberi Presser-koncert az MVM Dome-ban.


Gyuri nagy tisztelettel ír minden közreműködőről, társtervezőkről, építőkről. A Puskás tervezése során volt, hogy 200 tervező dolgozott egyszerre. A könyv végén név szerint is fel vannak sorolva, köztük egy másik osztálytársam, aki 40 évig statikusként dolgozott a KÖZTI-ben. Mert zenekar és díszletmunkások nélkül mire menne a primadonna.

És érdemes megfogadni zárószavait:
"Mindig is úgy gondoltam, hogy az építészet a legközösségibb művészet. Életünk minden szakaszában ott vannak az épületek, a születéstől a halál pillanatáig körbevesznek bennünket. Lakóházak, iskolák, munkahelyek, kórházak, középületek. Nem tudjuk kikerülni a hatásukat, akár használjuk őket, akár nem. A mindennapjaink részesei. Talán nem is tudjuk megfogalmazni, hogy mitől van jó vagy rossz érzésünk, amikor épp csak elmegyünk egy ház mellett, vagy bejárjuk a tereit. Az épületek sok évtizedre, évszázadra meghatározzák mindennapjaink környezetét, élettereit. Megjelenésük folyamatos hatással van az életünkre. Nap mint nap, akaratlanul is. Sose feledjük el ezt a felelősséget!"

2026. május 29., péntek

Születésnapi emlékek

Kedveseim, mindjárt vége a májusnak, de olyan jó visszaemlékezni arra a sok szeretetre, amit kaptam tőletek a 70. születésnapomon. Mindenki írt rólam egy kedves emléket, és a családi köszöntésemen nekem ki kellett találnom, hogy kitől származik az írás.

A legtöbbet persze kitaláltam, de olyan is volt, aminél mellé trafáltam.


👉  Ha ide kattintotok, akkor az összeset elolvashatjátok.  👈

2026. május 13., szerda

Születésnap minden mennyiségben

 

Hetvenedik születésnapom ünneplése már április közepén megkezdődött azzal az aktussal, hogy beszereztem magamnak szülinapomra szánt új mobiltelefonomat, egy Honor 400 Pro típust, ezzel búcsút mondtam a 7 éve birtokolt, és tulajdonképpen hibátlan Huawei P30 Pro mobilomnak. Mindössze két olyan hiányossága volt előző telefonomnak, ami már egyre jobban kellett volna:

  • Már vagy két éve van 5G-s előfizetésem (tudjátok, az 5G az a hálózat, amin keresztül Bill Gates a Covid ellen beoltottakat távolról irányítja), de nem volt hozzá alkalmas telefonom.
  • Marokkói utunk során jól jött volna egy eSim-képes telefon, hogy előre online megvásárolhassam hozzá az adott országban érvényes mobil-előfizetést.
Még a tavalyi, 69. születésnapomról maradt egy városi kalandtúra kuponom a sógórnőméktől, de sógorom betegsége miatt a közös kalandozás kútba esett, így Katival és Petrával jártuk végig a Landventure margitszigeti kalandját. Talán mondanom sem kell, hogy ügynökcsapatunk legügyesebb tagja Petra volt, így aztán sikerült megmentenünk Budapestet egy tömegpusztító fegyver bevetésétől.

Ügynökök akcióban a szigeten
(Új telefonommal készült első fénykép)

Egy (majdnem) 70 éves ügynök akcióban

Még a születésnapi ünnepkörhöz tartozik egy színházlátogatás, Az államtitkár úr megtekintése a Pesti Színházban. Talán annyit érdemes tudni Alexandre Bisson komédiájáról, hogy 130 évvel ezelőtt a Vígszínház első legendás sikere ez volt, de mára már elég poros. Az előadást követő napon még egy sörözés is belefért a túratársakkal.

Tartottunk egy családi szülinapot április utolsó hétvégéjén, de nem engem ünnepeltünk, hanem összevontan az igazoltan távol levő Petrát, Petra unokatestvérét és annak angyali kislányát, Liórát.

A május elsejével kezdődő hosszú hétvégén Somoskő környékén túráztunk, melybe épp úgy beleesett a születésnapom, mint tavaly. Sejtettem, hogy megint számíthatok valami meglepetésre, ami május 2-án este 22 km legyaloglása után nem is maradt el: Feladatokkal teli akadálypályán kellett magam keresztülverekedni sok-sok pohár Jäger és pálinka elfogyasztása közepette, hogy végül eljussak a buli helyszínére.




Túratársaimtól egy kétszemélyes sörkóstoló túrát kaptam ajándékba. Születésnapom reggelén azonban igazi meglepetés ért, mert Yaara unokám ezzel az üzenettel köszöntött 😊:


És persze ekkor tudtam meg, hogy az egész család részt vesz Bécsben az Euróvíziós Dalfesztivál első elődöntőjének nyilvános főpróbáján!

Hogy Petra korábbi születésnapi ajándékából se maradjak ki, kettesben elmentünk a MÜPA-ba egy komolyzenei koncertre (Weber, Mendelssohn és Brahms). 8-án, pénteken befutott Orsi Tel Aviv-ból és Bori Jonathannal Bécsből, pont Bori születésnapjára, amit a June étteremben ünnepeltünk meg.

Bori, Orsi és Petra a June-ban.

Másnap, szombaton csak annyit mondtak nekem, hogy elmegyünk ebédelni. Kati nem mondta meg, hogy hova, de a Rózsadombon lévő Vadrózsa rendezvényházban kötöttünk ki, ahol már várt rám a nagy család. (A Vadrózsában kétszer voltam életemben: először bevonulásom előtt itt búcsúztunk el mi, osztálytársak, hogy aztán leszerelés után újból ugyanitt találkozzunk. Szóval több mint 50 éve).

A lányok megint kitettek magukért, Orsi például tányéralátétként egy olyan rajzzal lepte meg a vendégeket, amelyen mindenki rajta van egy nagy családi piknik keretében.


Azon gondolkodtam, hogy milyen sorsszerű, hogy pont az új országgyűlés megalakulásakor, amikor az ország egy része ünnepel, mi az én születésnapom kapcsán vigadozunk. Íme két csoportkép:

Családom a születésnapomon

A frissen megalakult Tisza-frakció

Persze a lányomék a családi összejövetel után kimentek a Parlament elé bulizni.

Három lányom az egyik unokahúgukkal

Meglehetősen sok alkoholt kaptam a vendégektől. 11-én, hétfőn aztán kiutaztunk Bécsbe az Eurovízióra, de az már egy új történet. 

Posztom végén álljon itt a 70. születésnapomra készült dalom, a 70-es boogie.

---

2026. április 21., kedd

Nirina

Nagyon inspiráló találkozásom volt a múlt héten azzal a madagaszkári volt tankörtársammal, akiről már tavaly posztoltam Donald Trump vámrendelkezéseivel kapcsolatban. Most megint Magyarországra jött, a választásokra, hiszen ez a második hazája.


Még az 1990-es magyarországi rendszerváltozással kapcsolatban írta ezt egy véleménycikkben:

"A jó mellett nemcsak a rossz az alternatíva, a legnagyobb veszélyt Magyarországon nem a választások kimenetele vagy a gazdasági helyzet jelenti, hanem az, hogy elveszítjük azt a kompromisszumkészséget, amely segítené, hogy sértődés nélkül elfogadjuk, hogy az általunk vélt jó mellett létezhet más jó is."

Természetesen összejöttünk mi, egykori tankörtársak, hogy tátott szájjal, és némileg megszégyenülve hallgassuk Nirina történeteit. Bár Nirina 40 évig Magyarországon dolgozott, a MOL kőolaj üzletágának marketing-igazgatója volt, tagja volt a Paksi Atomerőmű felügyelő bizottságának és miniszteri tanácsadó is volt, immár 6 éve ismét Madagaszkáron él. Bár eredetileg tétlen, nyugodt nyugdíjasévekre készült, van háza Magyarországon és két lakása Cipruson, most mégis a szigetország fővárosától 600 km-re egy faluban él és próbálja jobbá tenni a környékbeli lakosok életét.

Az egész a brojlercsirke-tenyésztéssel kezdődött. Trópusi égövön a csirkéket nem szabad nap közben etetni, mert hőgutát kapnak, csakis éjszaka ehetnek négyóránként. Aztán földet vásárolt egy olyan környéken, ahol a helybéliek igazi mélyszegénységben élnek. A mélyszegénység nemcsak azt jelenti, hogy nem mindig jut napi betevő, hanem a teljes kilátástalanságot, perspektíva-nélküliséget, reményvesztettséget. És Nirina egyből rájött, hogy itt van az ő helye, ezeknek az embereknek kell jövőt teremtenie.

Nirina rendkívül komolyan vesz mindent, amit csinál, ezért mindent a szakirodalom áttanulmányozásával kezd. A 2019-es közgazdasági Nobel-emlékdíjat Abhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer kapta a globális mélyszegénység enyhítésére irányuló kísérleti megközelítésükért. Nosza, olvassuk el a munkáikat! Iskola kell? Építsünk iskolát! Kórház kell? Építsünk kórházat! Így épült fel közösségi erőből a falu iskolája és kórháza, és persze az avatáson mindig ott volt a magyar zászló is.

A kórházépítés első szakasza: áll az épület

Ünnepel a falu népe

Ez pedig az iskolaépület

Ez már a tanterem

Nincs áram? Van napelem, vannak akkumulátorok, van dízelaggregátor! Nincs internet? De van Starlink! (Köszönjük Elon Musk!) De meg kéne tanítani az embereket gazdálkodni, a sorsukat saját kezükbe venni! Tanítsunk az iskolában gazdálkodást, állattenyésztést, fémmegmunkálást: bádogozást, hegesztést, motorszerelést! Adaptáljuk a termelési módszereket a trópusi klímára, mert itt a kukorica, ha nem vigyázunk, kiszárad, kirohad, megeszik a sáskák vagy a marhák, a termés megrohad  a 90%-os páratartalomban. Ezek ellen mind-mind külön technológia kell, ha nem találod meg a szakirodalomban, fejleszd ki te magad!

Kecskét kéne tenyészteni, de a madagaszkári kecske kicsi és kevés tejet ad! Frissítsük fel a génállományt! Nirina a magyarországi útján egy mintagazdaságban tanulmányozta a kecskék inszeminálását és ultrahangos vizsgálatát! Madagaszkáron nincs törvény a haszonállatok genetikai importjára? Nyújtsunk be törvényjavaslatot!

Nirina konzuli megbízott. Nem lehet ő a magyar konzul, mert nem a fővárosban él, de ő intéz mindent, hiszen az "igazi" konzul sem magyarul, sem angolul nem tud (a madagaszkári elit franciául tud, mert '60-ig francia protektorátus voltak). Ha egy magyar állampolgár egzotikus állatot akar kicsempészni az országból és elkapják a repülőtéren, Nirina segít kihozni őt a sittről.

Kedves belpesti nyavalygó értelmiségi barátaim, el tudjátok reggeleiteket képzelni 70+-osan úgy, hogy a kávétokhoz nem a megfelelően habosított zabtejet kapjátok, hogy nem szaladhattok minden nyavalyátokkal a körzeti orvoshoz, hogy esténként nem a Netflixet nézitek, és ha éppen esős évszak van, akkor szekérrel sem juttok el a szomszéd faluba?

Sáros út

Mikor próbáltátok utoljára, hogy nem mástól várjátok a problémáitok megoldását, hanem a közösség erejével, összefogva, nekigyűrkőzve legyetek úrrá a nehézségeken.

Büszke vagyok Nirinára (a posztomhoz Nirina FB-oldaláról vettem a képeket).

2026. április 4., szombat

Tömény romantika, imádlak, Afrika!

Társasutazáson vettünk rész Marokkóban. Először jártam az afrikai kontinensen (Kati már járt Egyiptomban lány korában). Az élmények leírhatatlanok, megpróbálom őket témakörökbe csoportosítani.

Népek, nyelvek

Marokkó francia protektorátus volt (lásd a Casablanca című filmet), ezért sokan beszélnek franciául, az iskolában kötelező a francia nyelv, nagyon sok a francia felirat. Az országot azonban felerészben arabok, felerészben pedig a tamazight nyelv három nyelvjárását beszélő berberek lakják. A lakosság muszlim vallású, szunnita. Casablancában található Afrika második legnagyobb mecsete, melyet rögtön utazásunk első napján megtekintettünk.


Városok, medinák, kasbahok

A legősibb települések a városfalakkal körülvett kasbahok, melyekből jó párat láthattunk kívülről/belülről. Legtöbbjük már csak turista-látványosság, tele szuvenírboltokkal, művészeti galériákkal, kávézókkal, éttermekkel.

Rabat
Tinghir
Tarmigt




Aït Benhaddou

A medinák a kasbahok köré épült középkori városrészek a szűk utcáikkal, apró terecskéikkel. Ezekben is főként üzletek és kézműves műhelyek találhatók. Ilyenekben kószáltunk Fezben és Marrakeshben is.

Rézművesek tere Fezben
Marakesh

A hagyományos marokkói építészet agyagon illetve vályogon alapul, mely nem annyira időtálló, ezért gyakran látunk romos házak mellett felépített kockaházakat, és nem mindig eldönthető, melyik lakott és melyik nem.

Hegyi városrészlet Imlilben, az Atlasz-hegységben

A francia protektorátus idején teljesen európai stílusú városrészek épültek fel: széles, pálmafás sugárutak és azt övező art deco stílusú házak. Ilyet láttunk Casablancában, Fezben és Marrakeshben is. Engem leginkább Tel Avivra emlékeztettek.

Casablanca

Marokkó nyitott a kortárs építészet felé, új középületei, stadionjai, repülőterei, vasútállomásai, színházai a 21. századra jellemző épületek.

A 10 éve elhunyt Zaha Hadid által tervezett színház Rabatban

Szálláshelyeink

Casablancában és Marrakeshben négycsillagos, európai stílusú szállodában laktunk, megszálltunk ezenkívül úgynevezett riádokban (palotákban) illetve nemrég felépített, de a marokkói hagyományokat visszatükröző szállodákban.

Kilátás casablancai szállodánk ablakából

Szobánk egy fezi riádban
Sivatagi szállodai szobánk, Ksar Tanamouste
Szállodánk a Toudra-szurdoknál
Szállodánk medencéje Tarmigt-ben
Hegyi szállodánk terasza Imlilben
Szállodánk medencéje Marrakeshben

Közlekedés

Odafelé Casablancába repültünk frankfurti átszállással a Lufthansával, visszafelé Marrakeshből jöttünk Münchenen keresztül a Lufthansa egy fapadosával, a Discoverrel. A repülőút mindkét irányba zökkenőmentes volt, bár Münchenben szakadt a hó, ezért a gépet felszállás előtt jégmentesíteni kellett.
Turistabuszunk nagyon korszerű volt, természetesen légkondicionált volt és minden ülőhelynél volt telefontöltő.
A sivatagi dűnékben programban volt egy tevegelés a napfelkeltében. Helyette egy esős tevegeléssel kellett beérnünk, ráadásul villámlott és mennydörgött is!



Marrakeshben módunk volt két lóval vontatott négyüléses kocsival bejárni a várost. 


Konzumálás

A társasutazások velejárója a konzumálás: olyan üzletek, kereskedőházak felkeresése, melyek általában jutalékot fizetnek az idegenvezetőnek a turisták vásárlásai után. Általában az a mondás, hogy ezek szövetkezeti vállalkozások, és a bevételüket nem viszik el a kereskedők, hanem teljes egészében a szövetkezet tagjainak jut belőle.

Kerámiaműhely, Fez

Textilszövő és -festő műhely, Fez

Bőrcserző műhely, Fez
Megkövesedett fosszília-termékek Hay Salam közelében

Berber szőnyegek Tinghirben
Argánolaj-alapú termékek Ighrem N'Ougdal-ban

Fűszerek, gyógyszerek és kozmetikumok Marrakeshben

Tájak, túrák

Körutazásunk során érintettük a legsűrűbben lakott óceánpari övezetet, bebuszoztunk az Atlasztól északra, a Rif-hegységtől délre fekvő Fez-be, aztán átkeltünk a keleti Atlasz két nyúlványán, az Atlasztól délre oázisokkal szabdalt kősivatagos részen haladtunk át, amíg el nem értük a homok szaharai dűnéket. Megint nyugatnak vettük az irányt, sétáltunk a Todra-szurdokban, sivatagi kasbahok mellett haladtunk el, majd északnak fordulva a Magas-Atlaszon a Tizi-n-Tichka hágón keresztül vágunk át, ami utazásunk legmagasabb pontja (2260m). Egy másik völgyön Imlil hegyi városból túrázunk kb. 2000m magasan, feltekintünk a havas csúcsokra, köztük az Atlasz legmagasabb csúcsára, a 4160m magas Toubkal-ra. Végül északra vesszük az irányt mezőgazdasági területen Marrakeshig.

Rabat, Atlanti-óceán
Ifrane, alpesi-stílusú hegyi falu az Atlaszban
Sivatagi oázis
Kezdődnek a szaharai homokdűnék

A Todra-szurdok
Tizi-n-Tichka hágó
Mögöttünk a Toubkal
Virágzó gyümölcsfák a völgyben

Jó volt egy hétre kiszakadni a választások előtti őrületből és megismerni egy teljesen új világot.