A megkezdett szöveg folytatódik...

 

Áder János köztársasági elnökké választásakor belekezdtem egy szövegbe, melybe minden rendszerváltás utáni köztársasági elnökünk nevét elrejtettem. Baka András megválasztásával most egy újabb mellékmondatot fűztem hozzá:

Vegyél fel meleg göncöt! Bár ettől idétlen formád lesz, de sólyomszárnyon jön a fagy, s mit tehetsz, ha mindent csonttá dermeszt? Csillagokat, sőt szupernóvákat látsz majd a hidegtől, miközben nehéz súlyokat cipelsz a válladon, mégis öltözz vastag ruhába, kabátba.

Az Alaptörvény 17. módosítása kapcsán már hangot adtam annak a véleményemnek, hogy nem lett volna szükség Sulyok Tamás eltávolítására. A nevével ellentétben Sulyok igazi súlytalan ellensúly lett volna. Fenntartotta volna azt a látszatot, hogy itt a független hatalmi ágak időben átlapolódnak, miközben semmi vizet nem zavart volna a Tisza kétharmados hatalmával szemben. Még azt sem lehet mondani, hogy a Tisza-szavazók nagyon követelték volna Sulyok eltávolítását, hiszen a legtöbben még a nevét sem tudták. Így viszont az ellenzék a zászlójára tűzhette.

1989. október 23-án az ország neve Magyar Köztársaság lett, melynek legfontosabb közjogi méltósága a köztársasági elnök.

Aztán 2011-ben Schmitt Pál aláírta a "Húsvéti Alaptörvényt", amivel országunk neve Magyarország lett, és sokan úgy gondolták, hogy többé már köztársasági elnökünk sem lesz, csak elnökünk, mint az USA-ban.

A köztársasági elnöki funkció megmaradt, de a legutóbbi 6 évben a 2224 napig fennálló rendeleti kormányzás alatt teljesen kiürült, és ez ellen sem Orbán kollégiumi szobatársa, Áder János, sem az OV-fülbevalót viselő Novák Katalin, sem a súlytalan Sulyok Tamás nem emelte fel a szavát. Főként ezzel indokolták, hogy Sulyok ezzel méltatlanná vált a tisztségére.

Dr. Baka András castingja csak egy fokkal volt demokratikusabb, mint Schmitt, Áder, Novák és Sulyok kiválasztása. Több jelölt utoljára négy éve került a parlament elé, az ellenzék jelöltje akkor Róna Péter volt, akkor még hangzottak el elnökjelölti beszédek a Tisztelt Házban. Sulyok Tamásnál és most, Baka Andrásnál csak a megválasztás utáni ún. installációs beszédre került sor, mert bár a Fidesz-KDNP koalíciónak módjában állt volna ellenjelöltet állítani (40 képviselőnek kell aláírnia az ajánlást), de ők mostmár ragaszkodnak ahhoz, hogy az egész folyamat illegitim, a valódi köztársasági elnököt Sulyok Tamásnak hívják.

Az ellenzék most két dologgal vádolja az új köztársasági elnököt:

1. Felmentette az '56-os tatai sortüzet vezénylő karhatalmistát;
2. A 2006-os gyurcsányi rendőrterror áldozata ellen ítélt.

Ezeket a vádakat pl. Rétvári Bence nagyjából óránként kiposztolja a Facebookra.  Vegyük ezeket a vádakat sorra. Az 56-os tatai sortűzzel kapcsolatban Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a következőket írja az Emberi Jogok Európai Bíróságának - melynek Baka András is a tagja volt - erről az ominózus döntéséről:

1. Az 1956-os bűncselekmények jogi felelősségre vonása

Az 1990-ben hatalomra jutott jobboldali kormánykoalíció egyik fontos célkitűzésének tekintette a kommunista bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását, azonban ezt megnehezítette az, hogy a magyar büntetőjogban ekkor még érvényes maximum 20 éves elévülési idő miatt az 1970 előtt elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények miatt nem lehetett büntetőeljárás indítani. Az Alkotmánybíróság megakadályozta azt a kísérletet, hogy újra megnyissák az elévülési időt a politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények kapcsán, de kijelentette, hogy a nemzetközi bűncselekmények, azaz a háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás nem évülnek el, így a kommunista időszakban elkövetett ilyen bűncselekmények kapcsán megindulhatnak a büntetőeljárások. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az ügyészség az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó események kapcsán indított büntetőeljárásokat, főként a fegyvertelen civilek elleni sortüzek elkövetőit vonva felelősségre.

2. A magyar büntetőjog(ászok) teljes zavaradottsága a nemzetközi bűncselekmények értelmezésében

Az 1956-os forradalom kapcsán két nemzetközi bűncselekmény-kategória jöhetett szóba: a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények. Mindkettő alkalmazásával kapcsolatban felmerülhettek problémák. A háborús bűncselekményeket az 1990-es évekig kizárólag az államok közötti, nemzetközi fegyveres konfliktusok során elkövetett hadijogi jogsértésekkel összefüggésben állapítottak meg, az 1956-os forradalom azonban 1956. október 23 és november 4 – a szovjet hadsereg támadása napja – között időszakban egy belső fegyveres konfliktus volt, amelynek során hagyományosan nem lehetett háborús bűncselekményt elkövetni. Ez azonban nem zavarta sem az ügyészséget, sem a magyar bíróságokat, amelyek több ügyben is megállapították az 1949. évi Genfi Egyezmények közös 3. cikkelyének megsértését, amely viszont a nem nemzetközi, azaz belső fegyveres konfliktusra vonatkozott. Hab a tortán, hogy ezt viszont „emberiség elleni bűntettnek” (sic!) minősítették, ami látszólag azt jelentette, hogy a magyar büntetőeljárás szereplői összekeverték a háborús bűncselekményeket az emberiesség elleni bűncselekményekkel, ami viszont kizárólag akkor alkalmazható, ha a polgári lakosság átfogó vagy módszeres támadás áldozatává válik. Ebben az időben azonban a magyar büntetőtörvénykönyv nem ismerte az emberiesség elleni bűncselekmény kategóriáját, viszont a Btk. XI. fejezete – amely a népirtást és a háborús bűncselekményeket tartalmazta -furcsa módon az „Emberiség elleni bűncselekmények” címet viselte, vagyis nagyon valószínű, hogy a magyar büntetőjogászok egyszerűen azt hitték, hogy a háborús bűncselekmények valójában megegyeznek az emberiesség elleni bűncselekményekkel.

3. Az EJEB döntése a Korbély-ügyben

A strasbourgi bíróság természetesen nem „mentette fel” Korbély Jánost, akit azért ítéltek el „emberiség elleni bűntettért”, mert 1956. október 26-án, amikor katonai parancsnokként megkísérelt lefegyverezni egy kisebb felkelő csoportot Tatán, akik elfoglalták a helyi rendőrkapitányságot, tévesen azt hitte, hogy támadás fenyegeti és ezért tűzparancsot adott ki, amelyben 2 személy életét vesztette és 3 felkelő megsebesült. (Az egyik felkelőt, Kaszás Tamást, ő maga lőtte le.) A bíróság mindössze azt vizsgálta, hogy az eset körülményei megfelelnek-e az emberiesség elleni bűncselekmény kategória feltételeinek, azaz a polgári lakosság elleni módszeres vagy átfogó támadás részét képezte-e. Mivel Korbély János ugyanaznap már egy másik felkelő csoportot minden személyi sérülés nélkül, békés eszközök alkalmazásával lefegyverzett, és később sem követett el atrocitásokat, ezért az EJEB úgy látta, hogy a cselekmény nem minősült emberiesség elleni bűncselekménynek, tehát „közönséges” bűncselekmény volt, amely viszont sajnálatos módon elévült az eljárás megindulásának kezdetére. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy a bíróság egy pillanatig sem állította azt, hogy Korbély ne követte volna el a terhére rótt cselekményeket, csak azt, hogy ezek nem minősültek nemzetközi bűncselekménynek.

Summa summarum, akik Baka Andrást kárhoztatják ezért a döntésért, azok nem ismerik az eset körülményeit és/vagy nem értenek a joghoz.

2009 és 2011 között Baka András a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke volt. 2011-ben Balsai István a 2006-os zavargások idején hozott bírói döntések egy részének semmisségét kimondó törvényjavaslat nyújtott be. Ezzel kapcsolatban fejtette ki Baka azt a véleményét, hogy ez sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, ami komoly alkotmányossági problémát jelent. Hangsúlyozta, hogy a bírósági szervezet kizárólag szakmai szempontból vizsgálódik, és távol tartja magát minden politikai vitától. Kijelentette, bízik abban, hogy a parlament olyan jogtechnikai megoldást választ, amely kiküszöböli az alkotmányossági problémát.

Végül elfogadták a 2006. szeptember 18. és október 24. között történt tüntetésekkel kapcsolatos bizonyos politikai és rendőri intézkedések miatti ítéletek semmisségét (2011. évi XVI. törvény), amely megjárta az Alkotmánybíróságot is. Viszont a Fidesz Baka Andrást bosszúból azzal a módszerrel távolította el a legfelsőbb bírósági székből, hogy magát a Legfelsőbb Bíróságot szüntette meg és helyette lett a Kúria.

A fenti két esetből látható, hogy Baka András következetesen ragaszkodik alapvető jogelvekhez és a bírói függetlenséghez még akkor is, ha ez nem népszerű és ellenérzéseket vált ki. Justicia nem kukucskálhat ki a kendő alól! Ha megtartja ezt a tulajdonságát, talán jogi keretek közé tudja szorítani a Tisza "a múltat végleg eltörölni" rohamát, mert az emberek az elmúlt 16 év NER-lovagjait rács mögött szeretnék látni. Bár Baka mozgástere köztársasági elnökként szűk lesz, de talán elnöksége alatt nem válik a jog a hatalom szolgálólányává úgy, mint a 16 éves Fidesz-rezsim alatt.

Én bízom az új köztársasági elnökben! 

Nosztalgiacunami az 50 évvel ezelőtti nyaramról

Ha már idén nyáron a balatonszemesi Vadvirág kempingből és az albániai hegyitúráról is kimaradtam, egy kicsit visszarepítem magam 1976-ba, húsz éves korom idejére.

Szüleim szentendrei telke víkendházának alapozását éppen 1976-ban kezdtük meg, így két hetet édesapámmal alapásással töltöttem. Akkor egy egykori méhészház állt a kert utca felőli oldalán, abban laktunk, esténként beszélgettünk és népdalokat énekeltünk. Szerintem soha korábban és utána nem töltöttem ennyi időt kettesben apámmal. Akkor 55 éves volt, jövő héten lenn 105 éves!

Júliusban egyetemi építőtáborba mentem Egerbe, ami az egyik meghatározó kultúrélményem volt. A Sas úti kollégiumban voltunk elhelyezve, és egy építkezésen dolgoztunk az Eger-patak partján épülő társasházakon, de az estéinket bulizással, a montreáli olimpia nézésével és változatos kultúrprogramokkal töltöttük.

Egerben akkor indultak az Agria Játékszín szabadtéri színház előadásai a Dobó téren, és Heltai Gáspár Magyar Dekameronját adták elő olyan színészóriások, mint Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Agárdi Gábor. A rövid történetekből álló darabban sok Boccaccio-s és Ezeregyéjszakás motívum is volt. A Gárdonyi Géza Színházban Bessenyei önálló estet is adott, ahol nemcsak szavalt, de önállóan beszélt hazafiságról, magyarságról, valamint elénekelte a híres Tevje-dalt a Hegedűs a háztetőn-ből. Az akkor éppen be volt tiltva, de hát messze volt Budapest, Aczél György nem lehetett ott mindenütt és Bessenyeinek többet lehetett, mint másoknak.

De a tanárképző kollégiumában Berki Tamás is fellépett, akinek tavaly is voltunk egy koncertjén. '76-ra az egykori Gerilla együttes oszlopa már áttért a dzsessz műfajára. De pont egri táborozásom idején zajlott a montreáli olimpia. Mivel zömében késő éjjel voltak a közvetítések, vagy saját koleszunkban, vagy a tanárképző koleszában, vagy az egri strandfürdő medencéjének partjára kitett Munkácsy Color színes televízión nézhettük Németh Miklós világcsúcsát, a Magyar-vándort, vagy azt, hogy a magyar vízilabdázók hogyan lettek 12 év, a tokiói olimpia után ismét aranyérmesek (hogy aztán újabb 24 évet kelljen várnunk a Kemény-fiúk három olimpián át tartó aranyos sorozatára). Faragó, Szívós, Csapó, Gerendás hatalmas sztárok lettek. Persze szomorkodhattunk is, hogy Hargitay (Hares) András háromszoros világbajnok érem nélkül tért haza Montreálból (Gyarmati Andrea és Cseh László sem állhattak soha az olimpiai dobogó legfelső fokára, pedig ők is óriások voltak).

Augusztusban egy volt gimnazista osztálytársammal felkerekedtünk sátorral, hálózsákkal, hogy vonattal és autóstoppal végigjárjuk Erdélyben azt az útvonalat, amit három évvel korábban is bejártam a szüleimmel, de egy-két új helyet is beiktattunk: a Tordai-hasadékot, Törcsvárat, Tusnádfürdőt és a Szent Anna-tavat. Ez utóbbinál fogalmaztuk meg a híres "a medve és a tó" matekpéldát, melyről csak utólag tudtam meg, hogy Erdős Pál híres matematikus egyik pénzdíjas példája volt.

Így telt el '76 nyara.

Nyaralásra mindig vigyetek tartalék kocsikulcsot

Kati és Petra szerencsésen és élményekben gazdagon hazaértek az albániai túráról, és Kati is visszatette a fiókba a tartalék kocsikulcsot. Minden külföldi utunkra elvisszük a tartalék kulcsot és annak hagyományosan Kati az őrzője. Még sohasem volt szükség rá, de két olyan történetet is elmesélek, amikor a második autókulcs hiánya komoly galibát okozott.

1. Lada-kulcs a hóban

Ez az eset még szerelmünk hajnalán történt. Pár hónapja ismertük egymást Katival és egy céges sítúrára mentünk Liptovský Ján-ba (magyarul Szentjános). Trabanttal mentünk, azzal is volt egy kis gond, mert az odaúton nem töltött rendesen a dinamó, de Kati legnagyobb csodálatára kiszereltem az autóból és szállodai szobánk asztalán megtisztogattam a szénkeféket.

A történet nem velünk esett meg, hanem kollégámékkal, akik egy 1200-as Ladával érkeztek, és a kocsikulcsot már az első nap elveszítették fenn a hegyen. Kocsi a parkolóban, kulcs nincs, a kollégám a síliftest hívta segítségül.

- Magyari, haluski - dörmögte az orra alatt a liftkezelő, majd egy meghajlított kiskanállal kinyitotta az elefántfül-ablakot, benyúlva felhúzta a lezáró gombot, beült a volán mögé és a gyújtáskapcsolót szétszerelve kivezette azokat a vezetékeket, amelyek összeérintésével a gyújtást meg az indítómotort lehetett kapcsolni. Tényleg mint a filmeken.

Örült is a kollégám nagyon, de amikor eljött a hazautazás napja, elkomorult, mert rájött, hogy a benzin nem lesz elég hazáig és a tanksapka is kulccsal záródik.

A benzinkútnál előadta problémáját a kútkezelőnek, aki szintén "magyari, haluski"-t dörmögött, és egy csavarhúzó segítségével kinyitotta a tanksapkát.

2. A parkolóban elveszett kocsikulcs esete

Egy néhai pénzügyminiszterünk két lánya autós túrára ment Franciaországba, és a festői Loire mentén autózva egy parkolóban megálltak egy pisiszünetre. Tovább akartak indulni, az autó nyitva volt, de sehogyan sem találták a kocsikulcsot. Mindent tűvé tettek, a parkolói vécét, a szemeteseket, összes poggyászukat kiforgatták, de a kocsikulcs sehol. Egy telefonfülkéből hazatelefonáltak édesapjuknak (mobiltelefon még nemigen volt), hogy kellene a tartalék kulcs.

Miniszter apuka nyomban intézkedett, és a külügyminisztériumi futárpostával kiküldte a kulcsot Párizsba, ahonnan egy követségi munkatárs gépkocsin vitte el a Loire-menti parkolóba. A lányok persze az éjszakát a parkolóban töltötték, a kulcs másnapra megérkezett.

Hálálkodva vették át a tartalék kulcsot, és tovább indultak az autóval. Az első élesebb kanyarban aztán valami kicsúszott a vezetőülés alól: az elveszettnek hitt kocsikulcs volt az.

PAKS

Amikor a fukushimai erőművet tervezték, áttekintették Japán valaha volt legmagasabb szökőárját, és 4,2 m magas szökőár lett a tervezési szint. A vízkivételi mű 5,7 m-rel a tengerszint fölé került, az üzemzavari diesel-generátorok pedig 12-13 méterre. 2011. március 11-én mégis egy 14-15 méteres szökőár érte el az erőművet, és bár a blokkok szabályszerűen leálltak, az álló blokkok hűtését sem tudták megoldani. A fukushimai esetből okulva azóta a tervezési alapokon túli üzemzavarok elhárítására is építenek be lehetőleg passzív, külső elektromos erőforrást nem igénylő biztonsági rendszereket:

• hidrogén-rekombinátorok a hidrogén megkötésére (nagy hőmérsékleten a vízgőz oxigénre és hidrogénre bomlik);
• passzív reaktorhűtő arra az esetre, ha a szivattyúk külső energiaforrás hiányában nem működnek;
• passzív csarnokhűtés arra az esetre, ha az energiahiány (black-out) csőtöréssel is párosulna;
• olvadék csapda arra az esetre, ha zónaolvadás következne be.

Paks2-t már ezek alapján az elvek alapján tervezték. Na de miért írom le ezt pont 2026. augusztus 2-án. Nos azért, mert 44 év után környezeti okok, nevezetesen a a Duna szélsőségesen alacsony vízállása után valószínűleg leállásra kényszerül a Paksi Atomerőmű.

A fenti ábrán azt láthatjátok, hogy hogyan áll le fokozatosan az erőmű július 27-től elkezdve (alul az az egyre vékonyodó sötétkék csík). Amikor e sorokat írom, még 240 MW-tal üzemel a 2-es blokk, de ha tovább csökken a Duna vízszintje, teljesen le kell állítani az erőművet, mert a kondenzvíz-szivattyú szívócsonkja már nem ér le a vízbe.

Íme a Duna vízszintjének alakulása Paksnál:

Jelenleg a vízmérce -133 cm-ren áll, a korábban mért legalacsonyabb vízszint 2018 októberében volt -97 cm-rel, vagyis már most 36 cm-rel alacsonyabb a Duna (a vízmércék 0 pontja többé-kevésbé önkényes, de meg szokták adni, hogy az a Balti tenger szintje fölötti milyen abszolút magasságot jelent. Paksán a 0 szint 85,380 mBf-nél van).

Az erőmű építésekor, vagyis 1980 környékén 84,74 mBf legalacsonyabb vízszinttel terveztek, és ehhez képest több mint egy méterrel, 83,6 mBf-re került a kondenzvízszivattyúk szívócsonkja. A Paksi Atomerőmű üzemi kondenzvíz-fogyasztása kb. 100 m3/s, amit 8 db 3,5 MW-os (nagyjából egy szélturbina teljesítménye!), akár 19 m3/s vízhozamot is megvalósítani képes óriásszivattyú biztosít. 4-4 ilyen szivattyú 1-1 betonépítménybe van fixen beépítve, melynek tetején van a szűrtvizes medence, ahonnan gravitáció útján áramlik át a kondenzvíz a turbinák kondenzátorain, hogy lecsapassák vele a fáradt gőzt. Vagyis ezek nem holmi búvárszivattyúk, amiket, ha akarjuk, akkor kicsit lejjebb engedjük.

Kérdés, hogy itt ugyanolyan tervezési alapokon túli körülménnyel van-e dolgunk, amire nem lehetett előre számítani, vagy pedig van egy olyan régóta fennálló tendencia, amiből következtetni lehetett volna, hogy ez az alacsony vízállás előbb-utóbb bekövetkezik. Nos, én azt állítom, hogy két ilyen tendencia is van:

1. Medermélyülés: a medermélyülés oka, hogy a Duna több hordalékot visz el, mint amennyit fentről hoz, és ez a tendencia már a múlt század elejétől megfigyelhető, és csaknem lineáris: 1,92 cm évente.
   
   
   Ez azt jelenti, hogy az első blokk 1982-es üzembe helyezése óta az átlagvízszint 84,5 cm-t csökkent, amivel az üzemidő-hosszabbításoknál mindenképpen számolni kellett volna.
2. Nyílik a hidrológiai olló: A 20. századra még jellemzőbb volt a kiegyensúlyozottabb, kiszámíthatóbb éves vízjárás. Ezzel szemben a 21. században a folyó vízhozamának ingadozása nő, a száraz időszakok még szárazabbak, a csapadékosak pedig még hevesebb áradásokat hoznak. A 2024-es árvíz és az idei extrém kisvíz egymásutánisága nem véletlen egybeesés, hanem a klímamodellek által előrejelzett trend közvetlen bizonyítéka.
   
   
   
   
   

   A fenti kép alig 2 éve, a 2024 szeptemberi dunai árvízről készült, ami az ország 9. legnagyobb dunai árvize, de a 21. század 4. legnagyobb árvize volt.

Kérdés, hogy a vízszinten kívül az alacsony vízhozam vagy a magas vízhőmérséklet befolyásolta-e volna az erőmű működését:

• Még a mostani rekordalacsony vízállásnál is 740 m3/s a Duna vízhozama. Az atomerőmű számára a Duna vízhozama 25%-ának felhasználása engedélyezett, vagyis a vízhozam nem befolyásolja az erőmű működését.
• Az erőmű tervezésekor a Duna-víz hőmérséklete az esetek 0,85%-ban haladta meg a 24 fokot. 24 foknál melegebb vízzel is hűthető az erőmű (most éppen 28 fok), de ekkor valamivel romlik a hatásfoka, mert a kondenzátorokban a fáradt gőz lecsapatása rosszabb hatásfokkal történik. Az erőmű 8-10 fokkal emeli meg a felhasznált hűtővíz hőmérsékletét, amit visszaenged a Dunába, és az erőmű alatt 500m-rel a melegvizes csóva hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 fokot. Vagyis magas hőmérsékletnél környezetvédelmi, adminisztratív okok miatt kell csökkenteni a termelést.

Vagyis az erőmű működését nem a kis vízhozam, nem a magas vízhőmérséklet, hanem csakis az alacsony vízszint akadályozza, melyre elvileg több megoldási lehetőség van:

• Sokan felvetik a hűtőtornyok használatát, de egy működő erőmű hűtőtornyos hűtésre való átállítása - azon túl, hogy Paks1 környezete eléggé beépített, nem nagyon van hely hűtőtornyoknak - eléggé drága mulatság, komoly megtérülési számításokat kéne elvégezni.
• Duzzasztómű a Dunán: ez Bős-Nagymaros óta tabutéma, pedig a vízszint folyamatos csökkenése a mezőgazdaságnak is gondot okoz, hiszen ezzel párhuzamosan csökken a talajvíz szintje is.
• A jelenlegi vízkivételi mű átépítése vagy kiegészítése. Erre a Paksi Atomerőmű közleménye tett egy homályos utalást: "A szívócsövek mélyebbre helyezésének műszaki kezelése elindult, néhány éven belül a jelenleginél is alacsonyabb vízszint mellett is képes lesz folytatni a termelést az atomerőmű."

Akkor most nézzük a közösségi médiában a mostani krízishelyzetről terjedő összeesküvés-elméleteket, melyet előszeretettel terjesztenek a Védvonal aktivistái:

• Nem is kellene Paks1-et leállítani, ez csak Brüsszel ármánykodása, hogy el lehessen törölni a rezsicsökkentést és fel lehessen emelni a villamosenergia árát. Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár.
• Az osztrákok víztározói teli vannak, visszatartják a Dunát, hogy nekünk ne jusson víz. Nos, ha egy víztározó tele van, akkor pont annyi vizet enged tovább, mint amennyi belefolyik, ráadásul ezt nemzetközi egyezmények is szabályozzák. Sajnos az alacsony vízhozam oka az, hogy aszály van a Duna egész vízgyűjtő területén. Olvassátok az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleményét.
• Az akkumulátor-gyárak elhasználják a vizet, le kell állítani a működésüket: A Duna mentén fekvő gödi és iváncsai akkumulátorgyárak együttes engedélyezett vízfogyasztása 1690 m3/óra, vagyis 0,47 m3/s. Ez a Duna pillanatnyi vízhozamának 0.06%-a, vagyis a Duna vízszintjét semmilyen mértékben nem befolyásolja!
• Atomerőművek helyett még több napelemet és szélerőművet kellett volna telepíteni - mondják a zöldek. Az első ábrán jól látható, hogy a napelemek már most is szinte képesek a napközbeni fogyasztás teljes lefedésére, a baj este 6 felé zúdul ránk, mert kevés a tárolókapacitásunk. Új naperőművet mostantól már csak kizárólag akkumulátoros tárolóval együtt lenne szabad üzembe helyezni. Ami a szélerőműveket illeti, van egy német kifejezés a forró, szélcsendes időszakra: Hitzeflaute. Hőkupola esetén mit sem érnek a szélerőművek, mert szélcsend van.
• Talán a legostobább hír, amit nemcsak a Védvonal egybites trolljai, de Rétvári Bence és Tuzson Bence (a két Bence 😏) is terjeszt a közösségi médiában: 1983-ban már volt egy ilyen krízishelyzet, amit a vízügy a helyszínre telepített szivattyúkkal megoldott, vagyis Magyar Péter A.L.K.A.L.M.A.T.L.A.N. Nos, 1983-ban még csak egy blokk üzemelt 25 m3/s hűtővízmennyiséggel, és a vizszint a mostani -133cm helyett -21 cm volt, vagyis több mint egy méterrel magasabb! Ebből látszik, hogy a két bukott Bence nemcsak ostoba, hanem gonosz is.

Mégis érdemes feltenni a kérdést: A mostani Tisza-kormány hogyan jön ki ebből a krízishelyzetből. Már Orbánnál láttuk, hogy egy rendkívüli helyzetben egy jó vezető mindig tud tündökölni: operatív tanácsokat hoz létra, annak üléseiről rendszeresen posztol, járja az országot a krízissel érintett helyeken. Ezt Magyar Péter is megteszi, ráadásul nagyon jól képes beszélni viszonylag kevés tárgyi tévedéssel. Az is segíti a helyzetét, hogy még csak három hónapja alakult meg a Tisza-kormány, vagyis semmiképpen sem tehető felelőssé a jelenlegi helyzetért, viszont alkalmat ad arra, hogy visszafelé mutogasson az Orbán-kormány mulasztásaira.

Ennek ellenére a bukott Fidesz most Magyar Péter alkalmatlanságát igyekszik bizonygatni, aki képtelen kezelni a mostani válságot. Orbán már alig várja, hogy augusztus 23-án leteljen az általa vizionált 133 nap, ami után dicsőségesen visszatérhet.

Orbán Viktor augusztus 23-án dicsőségesen belovagol a Parlamentbe.

Reméljük nem így lesz.

Az én szép, okos, világjáró lányaim... meg a feleségem

Furán alakult ez a nyár. Sajnos a lágyékom bal oldalán is egy sérv alakult ki, amit meg kellett műttetni. Emiatt a túratársakkal betervezett hegyi túra az Albán-Alpokban lévő Valbona-völgyi Nemzeti Parkba részemről kútba esett, de semmiképpen nem akartam, hogy Kati és Petra is elessenek ettől az élménytől. Szerencsére Petra az autóba kapott maga mellé vezetőtársakat a barátnői személyében, így két húzóban, egy szabadkai városnézéssel és éjszakázással eljutottak az Albán-Alpokba, és most ott túráznak. A tervek szerint Mostaron keresztül fognak majd hazajönni.

Íme néhány fotó, amit eddig küldtek:

Orsi lányomék kiköltözése Argentínába még izgalmasabban alakult. Már hónapokkal az utazás előtt megkezdték az előkészületeket: felújítatták és kiadták a Tel Aviv-i lakásukat, eladták az autót, felmondtak a munkahelyükön, megszereztek minden papírt, ami a felnőttek és gyerekek argentin társadalombiztosításához kell, néztek óvodát a gyerekeknek, elintézték az utazási papírokat a kutyának, csak éppen bérelhető lakást nem találtak.

Frankfurton keresztül utaztak, de a másfél órás transzfer a Tel Aviv-i járat késése miatt fél órára rövidült, így éppen hogy elérték a Buenos Aires-i csatlakozást. Viszont a 15 poggyászukból 11 csak egy nap késéssel érkezett meg, de szerencsére a kutya épségben megérkezett.

Mivel még nem volt állandó otthonuk, először egy Airbnb házat vettek ki a folyóparton (Buenos Aires az Uruguay folyó tölcsértorkolatában fekszik), de mivel ott éppen tél van, egy kicsit hidegnek találták.

Ezért aztán már a belváros egyik toronyházában vettek ki egy lakást, és azóta is tartósan keresik azt a házat/lakást, ami minimum három évre az otthonuk lesz. Egyelőre béreltek egy autót, de ha elrendeződnek, vásárolnak egyet. A gyerekek közben élvezik a különféle játszótereket, mert csak augusztus közepén kezdődik az óvoda.

És hogy mi van Borival? Képzeljétek, olyan aranyos volt, hogy négy napra hazajött Bécsből, hogy árván maradt lábadozó édesapját támogassa. Épp most indulunk az Argentin történetek című film megtekintésére, hogy egy kicsit argentin hangulatba hozzuk magunkat.

 

---
 

A körbekerített mackó úrfi

Állt egy szobor a Margit híd budai hídfőjénél nagyjából a hév végállomásával egyvonalban az Árpád fejedelem útja és a Lukács fürdő közötti parkban, Maugsch Gyula Mackó úrfi róka komával című alkotása, mely Sebők Zsigmond Maczkó úr utazása és egyéb történetek című 1893-ban íródott gyermekkönyve alapján készült 1936-ban.

Ezen a képen én vagyok a szoborral nagyjából 65 évvel ezelőtt egy tavaszi napon, kezemben feltehetően egy csokor virág. Köszönet a ChatGPT-nek, hogy feljavította nekem a képet. A szobor Mackó úrfit ábrázolja egy csupor mézzel és barátját, róka komát, hóna alatt egy kacsával. Kicsit szorongva kérdeztem meg a szüleimet, hogy ugye a kacsa is a barátjuk, és a szüleim nem merték elárulni, hogy az bizony róka koma vacsorája. Hiába, érzékeny kisfiú voltam.

A szobor 1970-ig állt ezen a helyen, és elég gyakran láthattam, hiszen itt volt a hév végállomása, amivel rendszeresen jártunk Szentendrére. Sebők Zsigmond egyébként tovább folytatta a Maczkó úr brandet további kötetekkel: Maczkó úr utazásai, Maczkó úr a kiállításon, Maczkó úr az Alföldön, Maczkó úr a Tengeren, Maczkó úr újabb utazásai, Maczkó úr a Balatonon, Maczkó úr Budapesten, Maczkó úr úton, Mackó úr szárazon és vízen, Maczkó úr vendégei. Az egyik kötet reprint kiadását megvettük a gyerekeknek, de elég avittas volt a 100 éves nyelvezet, bár ebből tudtam meg, hogy a múlt század elején elektromos taxik jártak Budapest utcáin!

De a Sebők Zsigmond által megalkotott leghíresebb mesealak minden kétséget kizáróan Dörmögő Dömötör, aki számtalan mese hőse, de neve az 1957-ben alapított gyermekújság címében mind a mai napig él.

De térjünk vissza a szoborhoz! 1970-ben a hévet a Margit hídnál levitték a föld a lá a Batthyány térig, és a területrendezés során a szobrot is elvitték, szép lassan el is felejtettem. Amikor a '90-es évek elején már megvolt a két nagyobb lányunk és a Lovas úton laktunk, felfedeztük a Bécsi kapu mellett a Vár északkeleti szoknyáján elterülő Európa ligetet és annak játszóterét, és nagy örömmel találtam rá gyermekkorom kedvenc szobrára, Mackó úrfira. Onnantól kezdve a játszóteret csak macis játszótérnek hívtuk, és nagyon sokat jártunk oda a lányokkal.

2002-ben aztán elköltöztünk a Zsolt utcába, és kiesett a látókörünkből az Európa liget, csak néha tévedtünk arrafelé. Történt viszont, hogy az I. kerület fura ura úgy döntött, hogy négy kerületi közpark fenntartását átveszi a fővárostól: a Horváth-kertet, a Tabánt, az Európa ligetet és a Tóth Árpád sétányt. A Tabánba beletört a bicskája, mert az fővárosi tulajdon, és Karácsony nem mondott le róla, de a másik három közterület fenntartása a kerülethez került. Mielőtt valaki arra gyanakodna, hogy ez is a "parkfenntartási botrány" néven elhíresült korrupciós üggyel kapcsolatos, melyben budai polgármesterek kerültek előzetes letartóztatásba, megnyugtatom, hogy az I. kerületnek van saját 100%-os tulajdonú parkfenntartási cége. Az Európa ligetnél az önkormányzat geodéziai felmérést rendelt el, hogy mekkora területről van pontosan szó, és ekkor derült ki, hogy a liget egy jelentős része az Ostrom utca 1. szám alatti lakóingatlanhoz tartozik.

A lakóközösség kapva kapott az alkalmon, hogy kinéz egy kis pénz, és körbekerítették a területet, melynek pont a kellős közepén ott áll Mackó úrfi és róka koma szobra, mely immáron megközelíthetetlenné vált a közönség számára. A hétvégén jártam arra és csak kb 20 méterről készíthettem képet a szoborról.

Próbáltam faggatni a mesterséges intelligenciát, hogy ebben az esetben miért nem áll fenn az elbirtoklás esete, de a következő választ kaptam:

• Nem volt „sajátként” birtokolva: Sem a Főváros, sem a kerület nem tekintette sajátjának a földet; a nyilvántartásokban és a terveken is látszott a telekhatár.
• A szívességi használat kizárja az elbirtoklást: Mivel a társasház tulajdonosai korábban kifejezetten engedélyezték, hogy a nagyközönség látogassa a parkot, ez jogilag "engedélyezett/szívességi használatnak" minősül. Az engedéllyel történő használat pedig a törvény erejénél fogva kizárja az elbirtoklást.

Nem pontosan értem, hogy ha korábban engedélyezték a park közösségi használatát, most mi változhatott, most minden esetre patthelyzet van, amiről Böröcz László polgármester Facebook-posztjában így írt:

Én meg csak reménykedhetek, hogy a köz visszakapja ezt a 90 éves szobrot, talán még unokáimnak is megmutathatom...

Csucsú

Tíz évvel ezelőtt feltöltöttem egy elég sikeres dalt a felcsúti kisvasútról Felcsúti Csucsú címmel (115 ezer megtekintés), és a forgatás körülményeiről öt évvel ezelőtt már részletesen posztoltam. A kisvasút megépítésére megpályázott mintegy 600 millió forint egyrészt nem is volt kiugróan magas, másrészt nem is lopták el, tényleg vasút épült belőle. Amikor néhány évvel ezelőtt Hadházy Felcsútra csábította az Unió ellenőreit, azok megállapították, hogy megépült a vasút, nincs itt semmi látványosság.

Csakhogy a pályázati anyagban megadott évi félmillió utasszám meg sem közelítette a valóságot, másrészt a vasút működése az elmúlt tíz évben nem lett volna fenntartható a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) rendszeres anyagi támogatása nélkül.

Az áprilisi kormányváltás azonban valószínűleg érinteni fogja a kisvasútat is, hiszen:

• A TAO-rendszer jelentős változása várható, és mindenképpen vége annak a paradicsomi állapotnak, hogy a FUNA kapja az országban a legtöbb TAO támogatást;
• A FUNA mögül sorra hátrálnak ki a korábbi szponzorok, legutoljára a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt döntött úgy, hogy nem támogatja tovább az Akadémiát;
• Mint tudjuk, a kisvasút a felcsúti stadion és az Alcsúti Arborétum között közlekedik, amelyet viszont a FUNA-tól átvett a Duna-Ipoly Nemzeti Park, mint fenntartó, és rögtön egy évre be is zárta.

Egyszóval olyan lett a felcsúti kisvasút, mint Rejtő Jenő regényében az a bizonyos nyári kabát: rövid és céltalan (bár Orbán mindig azzal fenyegetőzött, hogy ha nagyon támadják, meghosszabbítja Bicskéig). Ennél rövidebb kisvasútat talán csak Pécsett láttunk: az nyílegyenes pályán a pécsi vidámpark és a pécsi állatkert között közlekedik (500 m).

Kati a pécsi kisvasúton 2010-ben

Nem tudom, mi lesz a sorsa a felcsúti stadionnak és az akadémiának, talán nem jut az akasztói stadion sorsára, amely mára már az enyészeté lett.

Én és Petra a felcsúti Puskás-szobornál 2016-ban

Banksy-stílusú karikatúra Orbán vasutazásáról

Minden esetre Orbán Viktor a tegnap Tusványoson tartott beszéde után a Blikknek úgy nyilatkozott, hogy "van egy futballakadémia, amit én alapítottam. Ha tehetném, szívesen ott dolgoznék." Mondjuk Orbán jól ismeri a labdarúgást, ezért talán magasabb posztra is kerülhetne, mint egy szertáros, de pénz nélkül ő sem tehet csodát. De rajta, próbálja meg!

De ha már Tusványos, ne menjünk el szó nélkül a 16 év után előszőr ellenzékben elmondott nagy világmegfejtése mellett. Mert miket is mondott? 

• A fiatalok azért szavaztak a Tiszára, mert a Brüsszel által befolyásolt Facebook félrevezette őket (ugyanott vagyunk, ahol Gajdics a bukás utáni első öt percben: "A Facebook meg ezek az ö-ö-ö-ö izék, amik oda tartoznak"). Mondja ezt annak a pártnak a vezetője, amely a FB-hirdetésekre nagyságrendekkel több pénzt költött, mint a Tisza.
• Orbán szerint a Tisza felszámolta a jogállamot, a jelenlegi kormányt először Kun Béla tanácsköztársaságához hasonlította, amely 133 nap múlva gazdaságilag magától összeomlik, majd Venezuelához, melynek erőszak lesz a vége. Nem lehetünk Európa banánköztársasága.
• A jelenlegi rendszer neve Neokommunizmus vagy New Age Communism, mely lényegében önkény, és csak Lengyelországban (!) van hasonló Európában.
• A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal ugyanaz, mint a rákosista ÁVH.
• Szerinte eljött Magyarország ötödik kifosztásának korszaka, a Nemzeti Bank körül már keselyűként keringenek az arcról már jól ismert nyugati bankárok, hogy olcsón megszerezzék a magyar vagyont. Az euró bevezetése csak fedőszöveg, a megszorítások szinonimája. Hogy mi volt az első négy kifosztás?
• Trianon
• A második világháború utáni jóvátétel
• A Horn-kormány
• A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok
• A teendő a következő: a parlamenti frakcióban be kell bizonyítani, hogy jobban kormányoznának, ha ők kerülnének újra hatalomba (Pócs Jánosokkal, Németh Balázsokkal, Szentkirályi Alexandrákkal, Mein Gott!). A parlamenten kívül viszont határozott nemzeti ellenállással, bármit jelentsen is ez!

A beszéd talán legviccesebb jelenete az volt, amikor egy honfitársunk a közönség soraiból ezt a táblát tartotta a magasba:

SZABAD SAJTÓ, SZABAD MÉDIA, SZABAD ORSZÁG

Először el kellett, hogy gondolkodjak, hogy ő most fideszes volt, vagy tiszás provokátor. Tény, hogy ha tavaly tartott volna fel ilyen táblát, határozottan kivezették volna a biztonságiak. De most az a Fidesz követel szabad sajtót és szabad médiát, amely 16 éves uralma alatt:

• A közszolgálati médiumokból ócska propaganda-szócsövet csinált;
• A vidéki lapokat központosította a KESMA/Mediaworks égisze alatt, melyek uniformizált politikai sablonokat közvetítettek;
• Az ellenzéki rádiókat megfosztotta rádiófrekvenciáiktól;
• A társadalmi célú hírdetéseken és az állami tulajdonú cégek hirdetésein keresztül a "baráti" médiumokat anyagilag támogatta, a piaci hirdetők elriasztásával pedig az "ellenséges" médiumokat megfosztotta anyagi forrásaiktól;
• Az ellenzéki médiumokat rendre kizárták a különféle kormányzati rendezvényekről, sajtótájékoztatókról.

És hogy miről nem beszélt Orbán? Hát hogy a tavaly még agyonajnározott Trump miért nem hozta el a békét 24 óra alatt, hogy külpolitikai ámokfutásával miért verte fel a hordónként olajárat 100 $ fölé, mi a helyzet a Béketanáccsal, amibe olyan büszkén beléptünk? Miért nem vették át a patrióták az uralmat még az Unióban? Hol kési Oroszország győzelme?

Lehet, hogy mindenkinek az volna a legjobb, ha Orbán visszatérne a felcsúti akadémiára sportmenedzsernek, de felőlem akár lehet a kisvasút masinisztája is.

---