Mi a túró tartott több mint ötven évig?

A Holdhoz való visszatérésről és az Artemis-programról beszélek természetesen. Bár nálunk az Artemis II útját kicsit háttérbe szorította a választási kampány (egy darabig juszt sem posztolok a választásokról), de azért én figyelemmel kísértem.

Az Artemis-programról először 2022-ben posztoltam az ember nélküli űrkapszula sikeres holdkerülése kapcsán. Akkor még 2024-re prognosztizálták az Artemis II-t és 2025-re az Artemis III-at, ami már holdraszállással végződik. Hát ezek a programok jelentősen eltolódtak. Egy 2024-es posztomban pedig a régi és új űrnemzetek sikeres vagy félresikerült holdmisszióiról tudósítottam:

• Oroszország sikertelen missziója a Luna-25-tel 2023 augusztusában;
• Az USA sikertelen Peregrine-küldetése 2024 januárjában;
• A Japán Hakuto-R M1 félresikerült küldetése 2023 áprilisában;
• Izrael sikertelen próbálkozása a Beresheet-tel 2019 áprilisában;
• Az USA sikeresen leszálló, de a holdatérés után felborult Nova-C műholdjának Odüsszeusz leszállóegysége 2024 februárjában.

Kell-e ennél erősebb érv a holdraszállás-tagadók számára arról, hogy valójában nem is volt semmiféle holdraszállás, minden csak kamu volt, az egész Apollo-programot egy filmstúdióban vették fel (remek filmek találhatók a YT-on a program elhagyatott díszleteiről). Lám, most, amikor ténylegesen próbálkoznak, nem sikerül nekik.

Szóval tényleg, miért is kellett 54 évet várni az Apollo-17 1972-es küldetése után, hogy ismét embert juttassunk a Hold közelébe?

Kamaszkoromban nagyon érdekelt az űrkutatás, emlékszem 12 évesen mennyire izgultam az Apollo-8 sikeréért (ekkor került három űrhajós, Borman, Anders és Lovell égi kísérőnk közelébe, tízszer megkerülve a Holdat), 1969-ben Neil Armstrong lemászását a Sas létrájáról élőben néztem a televízióban, az Apollo-13 súlyos műszaki hibájánál tövig rágtam a körmömet izgalmamban.

Addig a szovjet-amerikai űrverseny teljesen nyílt volt, és akkor még senki nem értette, hogy az emberes holdprogramból miért szálltak ki az oroszok. Akkor még semmit nem tudtunk - legalább is itt, a keleti blokkban - a megvalósításhoz szükséges nagy tolóerejű N1 rakéta kudarcáról. Ma már számos összefoglalót találni a tervezett szovjet holdprogramról, amely sokkal lájtosabb lett volna, mint amerikai testvére:

• Nem három, hanem csak két ember indult volna küldetésre;
• Csak egy űrhajós szállt volna le a Holdra;
• A holdkompba nem dokkolónyíláson, hanem egy űrsétával, kívülről kellett volna átszállni.

Hogy 50 évig miért nem folytatódott a Hold emberes meghódítása, arra az alábbi összehasonlítás ad választ:

• Az Apollo-program célja ember eljuttatása a Holdra, holdkőzetek hazaszállítása, a Szovjetunió legyőzése az űrversenyben. Az Artemis-programnak távlati céljai vannak, tartós űrbázis létrehozása, a Hold gazdasági kiaknázása.
• Az Apollo-program minden egyes küldetése egyedi küldetés volt: mindent magukkal vittek, leszállóegységet, holdjárót, amit aztán hátra kellett hagyni. Az Artemis-program több küldetésből áll össze: külön bocsájtják holdkörüli pályára a gateway-modult, külön a többször felhasználható leszállóegységet (Elon Musk erre a célra átalakított Starshipjét), és külön küldik fel a személyzetet.
• Az Apollo személyzete három fő volt, melyből kettő szállhatott le a Holdra, és csak fehér amerikai férfiakból állt, az Artemisnél multinacionális és multigender személyzet lesz, legalább négy fő (most, az Artemis II-nél három férfi és egy nő, a három férfiből egy afroamerikai egy pedig kanadai).

Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch és Jeremy Hansen

• Természetesen az Orion űrhajó is lényegesen nagyobb az Apollo parancsnoki moduljánál

• A leszállóhelyeknél az Apollo a Hold látható oldalán az egyenlítő körüli helyeket célozta, az Artemis célba veszi a sarkokat (ahol nagyobb eséllyel lehet esetleg fagyott vizet találni) és a Hold túlsó oldalát is.
• A Hold felszínén töltött idő tekintetében is jelentős különbség van, az Apollo személyzete mindössze három napot tölthetett az égitesten. 
• Az Artemis-program rakétáit különböző cégek (NASA, Spacex, BlueOrigin) és különböző nemzetek fejlesztik.
• A Starship leszállóegység az Apollo holdkompjához képest kb. olyan, mintha egy lakóbuszt hasonlítanánk össze egy turistasátorral.

 

• Az Apollo-program elvitte az amerikai GDP 4%-át (ebből megérthető, miért nem bírták ezt a versenyt az oroszok). Az Artemis-program a sok újrafelhasználható eszköz miatt a GDP 0,3%-ába kerül.

Az Artemis II-vel a távolabb került a négy fős személyzet a Földtől, mint korábban valaha, megdöntve az Apollo-13 csúcsát. Elsőre furcsa lehet, hogy miért pont egy kudarccal végződő küldetés volt az eddigi csúcstartó. Pedig egyszerű a magyarázat: Az Apollo-13 műszaki hibája még az odaúton következett be, ezért úgy módosították az űrhajó pályáját, hogy ún. szabad visszatérési pályán jusson vissza a földre. Ennek lényege, hogy az űrhajó pályáját a Hold gravitációja úgy módosítja, hogy az az égitestet megkerülve visszalendül a Föld irányába. Hasonló szabad visszatérési pályán haladt az Artemis II is.

Az Artemis II szabad visszatérési pályája

 
Volt még egy érdekesség, mégpedig az Orion űrkapszula landolásánál. 

 

A visszatérő űrkapszulát "megkacsáztatták" a légkörbe való belépéskor (csaknem 40 000 km/h-val jött), ezzel csökkenthető volt az űrhajósokra nehezedő G-erő és a hőpajzs felmelegedése is.

Megdöbbentő volt, hogy a leszállás után mennyi AI-generálta kamu fotó jelent meg a leszállásról, a szkeptikusokban ezzel is erősítve azt a meggyőződést, hogy megint kamu volt az egész. 

Hát ennyi minden jutott eszembe az Artemis II útjáról, mely egy kicsit elterelte a figyelmemet a már-már elviselhetetlenségig fokozódó választási kampányról. 

Hosszúra nyúlt síszünet

Sohasem gondoltam volna, hogy köszönetet fogok mondani Donald Trumpnak az iráni háború kirobbantása miatt. Pedig neki köszönhetjük, hogy az unokáinkkal együtt tölthettük a húsvétot és a tegnapi napot is. Ahogy már beszámoltam róla, február végén családi síelésen vettünk rész mindhárom lányommal, vejemmel és az unokákkal. A síelés alatt tört ki a háború, ezért nem tudtak visszautazni Izraelbe. Nászoméknál laktak Budakeszin, a gyerekek pedig egy magánbölcsődébe jártak. Izraelben amúgy is bezártak az óvodák és a bölcsődék, és az éjszakáik is zaklatottak lettek volna a folyamatos légiriadók miatt.

Orsinak és Saharnak volt egy betervezett útja Buenos Airesbe (egy lehetséges munkavállalás kapcsán), a már meglévő repülőjegyeiket átbukkolták Budapesti indulásra és érkezésre, és elrepültek Argentínába, mi pedig szintén elmentünk egy betervezett turistaútra Marokkóba. Az unokák a nászomékra maradtak.

Ezt bepótlandó aztán a négy napos húsvéti szünetre hozzánk költöztek az unokák és Orsi is (Sahar hazautazott Izraelbe) és közösen csináltunk gyerekprogramokat: húsvéti geoláda megkeresése, sok játszóterezés, játszóházazás a Citadella avatásán.

A hét során Orsi még egy színházlátogatásra is eljött velünk. De mivel jött a (majdnem meghiúsult) tűzszünet, Orsiék is megvették a repülőjegyet mára (hétfő), ezért a választás vasárnapjára megint átjöttek hozzánk. Orsi kapott választási értesítőt, pedig már hónapokkal ezelőtt elintézte a Tel Aviv-i magyar konzulátuson a magyarországi lakcímének megszűntetését és a gyerekek magyar állampolgárságát (tudtátok, hogy 18 éves korig minden magyar állampolgár - éljen bárhol a világon - automatikusan társadalombiztosított, jár neki a magyar egészségügyi ellátás?). Egyszóval Orsi gondolta, hogy ezúttal ő is részt vesz a szavazáson (első választó lett volna különben, kivándorlása óta még sohasem szavazott). Sajnos azonban a névjegyzékből már törölték, de a végeredményt tekintve úgy tűnik, nemigen hiányzott a szavazata. Íme a gyerekekkel a szavazókör előtt:

Vígasztalódásul a Naphegy téri Pom-pom játszótéren kötöttünk ki.

Ma reggel aztán Orsit, a hős anyát a két gyerekkel, 3 db. 20 kg-os bőrönddel, három hátizsákkal és egy babakocsival elbúcsúztattuk a repülőtéren.

Már a fedélzeten

Most megint kicsit üres a ház...

Értsük meg egymást, gyerekek!

Egy könyv, egy színházi előadás és egy film a választási nagyhéten.

Könyv

Újabb 12 mondatot olvastam el Krasznahorkaitól, a címe: A magyar nemzet biztonsága. A 12 mondat 12 fejezet, melyből az első 10 Bevezetés, az utolsó 2 pedig "Mindjárt vége". Ennek a könyvnek is többé-kevésbé lineárisan előre haladó cselekménye van, akárcsak a Herscht 07769-nek  vagy a Zsömle odavan-nak. Kialakulhat-e barátság egy alkotói válságban lévő író (akit történetesen pont Krasznahorkai Lászlónak hívnak) és egy természetbúvár között, akik mindketten az élet értelmét keresik?

A regény alcíme: Vadászat pillangóra. Tudtátok-e, hogy míg hazánkban mintegy 3500 lepkefaj él, ebből mindössze négy (!) számít rendszertanilag pillangónak (Kis apollólepke, Farkasalmalepke, Fecskefarkú lepke, Kardoslepke)?

Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Pillangófélék (Papilionidae)

Hát azt tudtátok-e, hogy Csontváry Kosztka Tivadar maga is nagy lepkegyűjtő volt?

Csontváry lepkéi

Na szóval, mind a természetbúvár, mind pedig az író arra a kínzó kérdésre keresik a választ, hogy véletlenszerű vagy szükségszerű-e az élet és az az élniakarás, amilyen bonyolult módon folyik egyes fajoknál a szaporodás. A természetbúvár ezért felhagy a szintézissel és kizárólag analitikai kutatásokat folytat, nem keresi a miértekre a választ, az író pedig épp azon töri a fejét, hogy végleg felhagy a regényírással.
(Vegyük például a zsákhordó lepkét, melynek nősténye elszáradt növényi morzsalékokból zsákot sző maga köré, csak a párzónyílását hagyja szabadon a hím számára. A megtermékenyítés után a petéket szétrakja a zsákjában, és a kikelő hernyócskák szépen felzabálják a nőstényt).

Na de hogy jön ide a magyar nemzet biztonsága? Akkor ez mégsem valamiféle politikai regény? Hát nem! Az író az egyes konkrét szavak és azok jelentésmezejének áthidalhatatlan távolságán és a valóság szövegi megjelenítésének lehetetlenségén elmélkedik (ezt Esterházy is gyakran megtette):

...amit Isten felmutatott, és amilyen nevet Ádám adott annak, olyan messze volt és maradt egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől, de úgy is mondhatja, mint egy pillangó... a magyar nemzet biztonságától - nem fényévmilliókra, hanem a lehető legközelebb, de ez a közelség halálos méreg a valóságra nézve, mert soha nem lehetnek egymáséi...

Krasznahorkairól Nobel-díja után a hivatalos kulturkormányzat is elismerően szólt mindaddig, míg egy hónappal ezelőtt azt nem találta nyilatkozni a La Republica-nak, hogy "Magyarország már nem egy ország, hanem egy elmegyógyintézet". "Messzire kerültem a magyar világtól, a butaságtól szennyezett magyar létezés fogalmától. Minden populizmusnak kitett államban szörnyű dolgok történnek, de semmi sem hasonlítható intenzitásában és brutalitásában ahhoz, ami Magyarországon történik. Ez a manipulációs képesség fertőző."

Színház

Megnéztük a Vígszínházban az @LL3t4rgIA (igen, jól olvassátok) című színdarabot. A rendező ifj. Vidnyánszky Attila zsenijére jellemző, hogy képes volt egy 19. századi német romantikus szerző, Georg Büchner műve alapján egy igazi tinédzserdrámát alkotni. Azt a kérdést feszegeti a darab, hogy megértheti-e egymást a tanárok generációja a dzsenzikkel (z-generációval). A láthatóan az érettségi előtt álló diákoknak szóló darab fiataljai útkeresésben vannak, szorongva tekintenek a jövőjükbe, a közösségi oldalakat doomscrollingozzák naphosszat, bizonytalanok saját magukban és társas kapcsolataikban.

A darab végkifejlete mégis optimista: megkapják (némi huzavona után) az ország kormányát jelképező labdát, mert mostmár az övék, tessék kormányozni. Erre a színdarabra a közel-keleti válság miatt unokástul nálunk ragadt Orsi is elkísért minket. Ráadásul az erkély utolsó sorában pont a vezérlőpult alatt volt a helyünk, azért hátra-hátra pillantva megláthattuk a Mestert, ifj. Vidnyánszkyt.

Film

Nagyot megy most Holtai Gábor új filmje, az Itt érzem magam otthon. Ez a Kaffkába oltott Hitchcock (vagy Hitchcockba oltott Kaffka) egyedülálló és politikai áthallásoktól sem mentes thriller, amely azt a régi dilemmát feszegeti: szabadság vagy biztonság. Bármi többet árulnék el, az már spoiler volna. A film nézettsége már 260 ezer fölött hasít, és naná, hogy erre sem adott támogatást az NFI.

Ma, a költészet napján, a választások előestéjén még egy Bródy-koncert is vár ránk, szóval kulturálisan is próbálunk felkészülni a holnapi választásokra. De pont azon gondolkodtam, hogy bármi is legyen a választások végkimenete, Krasznahorkai, ifj. Vidnyánszky, Molnár Áron és Lovas Rozi (a film főszereplői), Bródy János velünk maradnak.

VOKS'26 - választási totó

1994-ben, a rendszerváltás második szabad választása előtt volt a 20. éves érettségi találkozónk Dobogókőn. Akkor már legalább olyan biztosnak látszott az MSZP visszatérése, mint 2010-ben a Fideszé, de sokkal színesebb volt a pártpaletta. Ezek voltak az országosan induló pártok:

• Magyar Szocialista Párt
• Szabad Demokraták Szövetsége
• Magyar Demokrata Fórum
• Független Kisgazdapárt
• Kereszténydemokrata Néppárt
• Fidesz – Magyar Polgári Párt
• Magyar Igazság és Élet Pártja
• Agrárszövetség
• Munkáspárt
• Vállalkozók Pártja
• Zöld Párt

Gondoltam, az érettségi találkozóra készítek egy választási totót, volt szavazóláda meg minden. Ezt a szokásomat, vagyis a választási totó készítését megtartottam sokáig, ha jól emlékszem, utoljára 2014-ben készítettem ilyet és töltettem ki a barátaimmal. Aztán a Fidesz folyamatos kétharmada és az átalakított választási törvény miatt kedvem szegődött. A Tisza Párt feltűnésével azonban ismét forróvá vált a helyzet, megint elkészítettem a totót, bár az országos listára már csak öt párt került fel.

Akinek kedve van és játszani szeretne, az űrlapot PDF formában innen is letöltheti.

Én már kitöltöttem az én tippemet egy elég pesszimista szcenárió alapján:

Vagyis bár a legtöbb képviselőt a Tisza küldi a Parlamentbe, nem lesz abszolút többségük, és végül a Fidesz a Mi Hazánkkal alkot kormánykoalíciót. Toroczkai miniszterelnök-helyettes lesz, és sokkal keményebb koalíciós partner, mint most a KDNP, ezért sok mihazánkos intézkedésre sor kerül majd:

• Abortusz betiltása
• PRIDE betiltása
• Nem lesz kötelező a gyermekek védőoltása
• A Szabó Ervin Könyvtárat átnevezik
• A vidéki rendőrség csendőrség lesz
• stb.

Ebben a ciklusban végbemegy hazánk kisodródása az Európai Unióból, végleg latorállam leszünk Európában.

Persze lesz a dolognak jó oldala is: a Fidesznek kell rendbe tenni a szétzilált államháztartást, megoldani az energiaválságot, és sokkal erősebb ellenzékkel kell számolnia, mint most.

Titkon azért remélem, hogy nem ez a forgatókönyv valósul meg. Totózzatok ti is, és ha van kedvetek, küldjétek el a tippjeiteket.

20 éve blogolok

2006 április 6.-án indítottam fapados blogomat: minden bejegyzéssel hozzáfűztem egy HTML-állományhoz egy újabb szakaszt. Az első bejegyzésem mindössze ennyi volt:

Kedves Naplóm!
A mai napon megkezdem a családi blog írását.
Igazából semmi különösebb nem történt, csak mára kalapáltam össze a családi honlapot ebbe a formájába.
Ma szembesültem vele, hogy jövő héten húsvéti szünet van a gyerekeknek, egy-két nap szabit ki kéne venni.
Ja, és vasárnap választás.

Vagyis akkor is húsvét és választások előtt álltunk. Mivel idén a keresztény húsvét és a zsidó pészáh megint együtt van, ráadásul április 4.-e nagyszombatra esett és egy héttel vagyunk a választások előtt, gondoltam írok egy kis húsvéti multikultit.

Amikor Mózes Battonyától Nemesmedvesig megszabadította az országot a rabság alól, előtte Fertőrákoson páneurópai pikniket adott a tanítványainak. A sonkát csakis kovásztalan kenyérrel, pászkával volt szabad fogyasztani, és a húsvéti nyúlnak is kitöltöttek egy kehely bort. Bár Júdás elárulta Mózest az ukrán ügynököknek és megfeszítették a Golgotán, de harmadnapra feltámadott, és színes tojásokat vitt a tanítványoknak, akik rózsavízzel öntözték meg a lányokat és asszonyokat.

Idén is megünnepeljük nyuszvétot, Trump elnök egy amerikai légibázisról Orbi et Urbi békeüzenetet küldött a világ népeinek. A keresztre feszített Mózest körmeneten hordozták körbe Battonyától Nemesmedvesig szerte az országban. A páneurópai piknik emlékére a húsvéti sonka mellett a gyerekeknek elmesélik a 10 csapás történetét, mellyel az Örökkévaló országunkat sújtotta:

1. migránsok
2. ragály
3. háború
4. infláció
5. recesszió
6. energiaválság
7. fiatalok elvándorlása
8. Brüsszel
9. Kijev
10. Magyar Péter

A viccet félretéve ezen a húsvéton az a boldogság ért, hogy az ünnepeket az unokák is velünk ünnepelték, így a széder estét sógornőmék unokáival és a mi unokáinkkal közösen tartottuk meg, húsvét hétfőn pedig öt hölgyet (Katit, Orsit, Petrát, Yaarát és Almát) is meglocsolhattam a Marokkóban vásárolt rózsavízzel.

Széder esti gyereksereg

Tömény romantika, imádlak, Afrika!

Társasutazáson vettünk rész Marokkóban. Először jártam az afrikai kontinensen (Kati már járt Egyiptomban lány korában). Az élmények leírhatatlanok, megpróbálom őket témakörökbe csoportosítani.

Népek, nyelvek

Marokkó francia protektorátus volt (lásd a Casablanca című filmet), ezért sokan beszélnek franciául, az iskolában kötelező a francia nyelv, nagyon sok a francia felirat. Az országot azonban felerészben arabok, felerészben pedig a tamazight nyelv három nyelvjárását beszélő berberek lakják. A lakosság muszlim vallású, szunnita. Casablancában található Afrika második legnagyobb mecsete, melyet rögtön utazásunk első napján megtekintettünk.

Városok, medinák, kasbahok

A legősibb települések a városfalakkal körülvett kasbahok, melyekből jó párat láthattunk kívülről/belülről. Legtöbbjük már csak turista-látványosság, tele szuvenírboltokkal, művészeti galériákkal, kávézókkal, éttermekkel.

Rabat

Tinghir

Tarmigt

Aït Benhaddou

A medinák a kasbahok köré épült középkori városrészek a szűk utcáikkal, apró terecskéikkel. Ezekben is főként üzletek és kézműves műhelyek találhatók. Ilyenekben kószáltunk Fezben és Marrakeshben is.

Rézművesek tere Fezben

Marakesh

A hagyományos marokkói építészet agyagon illetve vályogon alapul, mely nem annyira időtálló, ezért gyakran látunk romos házak mellett felépített kockaházakat, és nem mindig eldönthető, melyik lakott és melyik nem.

Hegyi városrészlet Imlilben, az Atlasz-hegységben

A francia protektorátus idején teljesen európai stílusú városrészek épültek fel: széles, pálmafás sugárutak és azt övező art deco stílusú házak. Ilyet láttunk Casablancában, Fezben és Marrakeshben is. Engem leginkább Tel Avivra emlékeztettek.

Casablanca

Marokkó nyitott a kortárs építészet felé, új középületei, stadionjai, repülőterei, vasútállomásai, színházai a 21. századra jellemző épületek.

A 10 éve elhunyt Zaha Hadid által tervezett színház Rabatban

Szálláshelyeink

Casablancában és Marrakeshben négycsillagos, európai stílusú szállodában laktunk, megszálltunk ezenkívül úgynevezett riádokban (palotákban) illetve nemrég felépített, de a marokkói hagyományokat visszatükröző szállodákban.

Kilátás casablancai szállodánk ablakából

Szobánk egy fezi riádban

Sivatagi szállodai szobánk, Ksar Tanamouste

Szállodánk a Toudra-szurdoknál

Szállodánk medencéje Tarmigt-ben

Hegyi szállodánk terasza Imlilben

Szállodánk medencéje Marrakeshben

Közlekedés

Odafelé Casablancába repültünk frankfurti átszállással a Lufthansával, visszafelé Marrakeshből jöttünk Münchenen keresztül a Lufthansa egy fapadosával, a Discoverrel. A repülőút mindkét irányba zökkenőmentes volt, bár Münchenben szakadt a hó, ezért a gépet felszállás előtt jégmentesíteni kellett.

Turistabuszunk nagyon korszerű volt, természetesen légkondicionált volt és minden ülőhelynél volt telefontöltő.

A sivatagi dűnékben programban volt egy tevegelés a napfelkeltében. Helyette egy esős tevegeléssel kellett beérnünk, ráadásul villámlott és mennydörgött is!

Marrakeshben módunk volt két lóval vontatott négyüléses kocsival bejárni a várost. 

Konzumálás

A társasutazások velejárója a konzumálás: olyan üzletek, kereskedőházak felkeresése, melyek általában jutalékot fizetnek az idegenvezetőnek a turisták vásárlásai után. Általában az a mondás, hogy ezek szövetkezeti vállalkozások, és a bevételüket nem viszik el a kereskedők, hanem teljes egészében a szövetkezet tagjainak jut belőle.

Kerámiaműhely, Fez

Textilszövő és -festő műhely, Fez

Bőrcserző műhely, Fez

Megkövesedett fosszília-termékek Hay Salam közelében

Berber szőnyegek Tinghirben

Argánolaj-alapú termékek Ighrem N'Ougdal-ban

Fűszerek, gyógyszerek és kozmetikumok Marrakeshben

Tájak, túrák

Körutazásunk során érintettük a legsűrűbben lakott óceánpari övezetet, bebuszoztunk az Atlasztól északra, a Rif-hegységtől délre fekvő Fez-be, aztán átkeltünk a keleti Atlasz két nyúlványán, az Atlasztól délre oázisokkal szabdalt kősivatagos részen haladtunk át, amíg el nem értük a homok szaharai dűnéket. Megint nyugatnak vettük az irányt, sétáltunk a Todra-szurdokban, sivatagi kasbahok mellett haladtunk el, majd északnak fordulva a Magas-Atlaszon a Tizi-n-Tichka hágón keresztül vágunk át, ami utazásunk legmagasabb pontja (2260m). Egy másik völgyön Imlil hegyi városból túrázunk kb. 2000m magasan, feltekintünk a havas csúcsokra, köztük az Atlasz legmagasabb csúcsára, a 4160m magas Toubkal-ra. Végül északra vesszük az irányt mezőgazdasági területen Marrakeshig.

Rabat, Atlanti-óceán

Ifrane, alpesi-stílusú hegyi falu az Atlaszban

Sivatagi oázis

Kezdődnek a szaharai homokdűnék

A Todra-szurdok

Tizi-n-Tichka hágó

Mögöttünk a Toubkal

Virágzó gyümölcsfák a völgyben

Jó volt egy hétre kiszakadni a választások előtti őrületből és megismerni egy teljesen új világot.