Parlament

Parlament

2026. május 5., kedd

And the winner is...

Van olyan olvasóm, aki szóvá tette, hogy már több mint három hete voltak az országgyűlési választások, de még mindig nem írtam róla egyetlen posztot sem. Nos ennek több oka van:

  • Még mindig nem tértem magamhoz az események hatásától;
  • A teljes magyar médiából áradtak az elemzések és az összefoglalók;
  • A parlamenti mandátumok egészen tegnapig még nem tisztázódtak, főleg a listán bejutott fideszes képviselők visszalépése miatt;
  • A volt kormánypárti politikusok és kormányhoz hű oligarchák sorra járják az ATV, a Partizán vagy a Kontrol gyóntatószékeit, hogy magyarázzák a bizonyítványukat.
Annyit minden esetre már nagyon hamar tudni lehetett, hogy ez a választás a rendszerváltozás utáni 10 szabad választásból több szempontból is rekorder volt:

  • Soha még nem volt ilyen magas a választási részvételi arány, a magyarországi lakcímmel rendelkezők csaknem 80%-a részt vett a voksoláson. Csak összehasonlításképpen: az 1990-es rendszerváltó választáson mindössze 65% szavazott. Azt is mondhatnánk, hogy az az elit rendszerváltása volt, de igazságtalanok lennénk. A '90-es rendszerváltozás ugyanis egy elhúzódó folyamat volt, mire elértünk a választásokig, már
    • elismerték az '56-os forradalmat,
    • újratemették Nagy Imrét és mártírtársait,
    • a kerekasztal-tárgyalásokon megállapodtak a többpártrendszerben és az új választási rendben,
    • kikiáltották a köztársaságot,
    • sőt, még egy népszavazáson (a négyigenesen) is túl voltunk már.
Ehhez képest a mostani választások kimenetelében egészen este 9-ig csak reménykedni lehetett.
  • Soha nem szavaztak ennyien egyetlen pártra, mint 2026-ban a Tiszára, 3 385 890 szavazópolgár.
  • Soha ilyen arányú parlamenti többsége (majdnem 71%) nem volt korábban egyetlen pártnak. 1994-ben az MSZP-nek csak az SZDSZ-szel együtt volt 72%-a.
  • Soha ilyen kevés párt nem került be a parlamentbe, mindössze három, de persze ez a Fidesz által bevezetett választási rendszernek köszönhető.
Ne feledkezzünk azért meg a Fidesz rekordjairól sem. A rendszerváltó pártok közül egyedül a Fidesz volt képes a tizedik szabadon választott országgyűlésbe is bekerülni.

A választási futóversenyben legelőször a KDNP bukott el, ők saját jogon csak az első két ciklusban kerültek be. 2010-től a Fidesszel alkotnak pártkoalíciót, de a nagy szövetséges még a választási szlogenekből is rendre kihagyja őket ("Csak a Fidesz!", "Fidesz a biztos választás!").

A kisgazdák a Fidesszel alkotott kormánykoalíció után 2002-ben tűntek el a süllyesztőben.

1990 két nagy rendszerváltó rivális pártja, az MDF és az SZDSZ 2010-ig kitartott, sőt, a 2010-es választáson pártkoalícióban indultak, a liberálisok jelöltjei az MDF országos listáján kaptak helyet, Budapesten és néhány vidéki választókerületben közös egyéni jelölteket indítottak. Közösen buktak el örökre.

Az MSZP keményen morzsolódott a DK kiválásával, majd néhány volt MSZP politikus (Szanyi Tibor, Mesterházy Attila) pártalapítási kísérleteivel, de 2026-ig kitartottak, amikor is már csak egyéniben indult néhány egykori legenda (Hiller, Kunhalmi).

Nemcsak a Fidesz rekorder a 10. parlamenti ciklusával, de Németh Zsolt fideszes képviselő is. Ő négy éve még tagja volt a Big Five-nak, az 1990 óta folyamatos parlamenti mandátummal rendelkező 5 politikusnak, de Varga Mihály MNB-elnöki kinevezése összeférhetetlen volt a képviselőségével, Orbán, Kövér és Kósa pedig - bár most listás mandátumot nyertek - lemondtak a képviselőségről. Hiába, nagy jellemgrófok ők, maradt Németh egyedül rekorder.

Ami Orbán Viktort illeti, természetesen ő is óriási rekorder, hiszen csak a 2010-től számított négy összefüggő ciklusával egy évvel veri Tisza Kálmánt, mint a leghosszabb egyhuzamban hivatalban lévő magyar miniszterelnök, ha pedig az első Orbán-kormányt is hozzászámoljuk, akkor öt évvel. Az elmúlt 16 év nyugodtan nevezhető Magyarország történetében Orbán-korszaknak.

Deutsch Tamás írta egy FB-posztjában, hogy mire van olyan nagyra a Tisza a kétharmadával, mikor a Fidesz négyszer is kétharmaddal kormányozott, szóval Fidesz-Tisza 4:1. Szerintem pedig inkább 10:1, hiszen a Tisza csak most először parlamenti párt, mivel két éve alakultak mindössze.

De az igazi győztes nem más, mint Hann Endre és a Medián közvéleménykutató intézet. Ők ugyanis hajszálpontosan megjósolták a parlamenti patkót négy nappal a választások előtt.





A végleges patkó: 141-52-6

Most már csak az a kérdés, hogy a Fideszesek milyen véleménybuborékban voltak, hogy nemcsak hogy ezt a kétharmadot nem látták előre, de kifejezetten Fidesz-győzelmet prognosztizáltak, Hann Endrét kóklernek, csalónak, hazugnak beállítva. Hann Endre karaktergyilkolása már az Elkxrtuk című filmmel kezdődött még 2021-ben, pedig közvetlen a 2022-es választások előtt a Medián jóslata volt a legpontosabb. A pilótákat azért tanítják meg a műszerek segítségével repülni, mert a szemük gyakran becsapja őket. A Fidesznek most is a műszerekre, vagyis a független közvéleménykutatókra kellett volna hallgatnia, nem pedig a vágyálmaikra.

Hát, volt kognitív disszonancia, de nem pont úgy, ahogy Gajdics Ottó elképzelte:


---
PS
 
 
Nem tudom megállni, hogy utóiratban a négy "hóhányó" amazon sorsáról ne írjak, akik még januárban úgy gondolták, hogy hólapátolós posztokkal választást lehet nyerni. Balról jobbra haladva:
  • Fazekas Csilla a Budapest 01. számú választókerületben indult, és kampányát az Élő Belváros Polgári Egyesület ingyenes reklámújságjával, a City-vel támogatta meg. 63-31 arányban maradt alul Tanács Zoltánnal szemben.
  • Ferencz Orsolya "űrispán" a Budapest 02.-ben indult Bódis Krisztával szemben, és 64-29 arányban maradt alul, pedig embert juttatott az űrbe. A választások után elsők között öntötte ki a lelkét Telexnek.
  • Király Nóra Budapest 09.-ben kapott ki a később miniszteri posztott is kapott Kátai-Németh Vilmostól 62-30 arányban. Ő is hamar comingout-olt, állítólag hiába könyörgött Németh Szilárdnak, hogy ne ilyen kampányt vigyenek. Persze az ő kampányát alaposan támogatta a FICSAK (Fiatal Családosok Klubja).
  • És végül a csomagtartós posztjáról elhíresült Szentkirályi Alexandra, aki egyéniben nem indult, de az országos listán az ötödik (!) helyen volt. Mivel az előtte álló Orbán, Semjén, Kövér és Gál Kinga nem vették fel a mandátumukat, Szentkirályi a lista élére ugrott! 🙈
 

2026. április 28., kedd

Két zenész halálára

Két zenész haláláról jött a hír tegnap. Az egyikről, Sebő Ferencről tényleg ugyanaz mondható el, mint Fenyő Miklósról: korszakot teremtő zseni volt, a magyar táncházmozgalom elindítója. Ami vidéken - és különösen Erdélyben - még élő hagyomány volt, azt elhozta nekünk, városlakóknak is.

A Sebő-Halmos duó valahol félúton volt a csak tiszta népzenét játszó Muzsikás együttes és a verseket megzenésítő Kaláka együttes között: Sebőék hiteles népzenei alapokkal zenésítették meg a költeményeket.

Íme egy korai Sebő-feldolgozás, József Attila Medvetánca:

Én már gimnazista koromban is inkább Kalákás voltam, tőlük, meg a Muzsikástól gyűjtöttem lemezeket (ehhez jött négy évtized után a Csík zenekar). A katonaság alatt Debrecenben egy szintén dalfaragó ember, Pojják Laci volt a katonatársam, és akkor vele adtunk elő vers-megzenésítéseket (én furulyáztam), aztán a molnaszecsődi csapatnál is került elő két gitáros gyerek, akik viszont nagy Sebő-rajongók voltak, úgyhogy közösen próbálgattuk a korai Sebő-dalokat.

Természetesen a lányainkkal kiskorukban jártunk gyerektáncházba a Marcibányi térre, és úgy vettem észre, hogy Borit fogta meg legjobban a népzene. Egy időben gyakran hallgattunk autentikus cigány népzenét, pl. a Kanizsa csillagai előadásában. És mióta Bori két éve Bécsben él, szinte kizárólag világzenét és népzenét hallgat, és tagja egy kinti magyar néptáncegyüttesnek. Éppen a hétvégén volt a Papp László sportarénában az országos táncháztalálkozó, amin Boriék együttese is részt vett a Minden Magyarok Táncában, a diaszpórában élő magyarok közös táncában. Pont egy nappal Sebő Ferenc halála előtt 😢.

A másik zenész Földes Imre zenetörténész, kevésbé volt ismert, de én pont 50 éve jártam egy Joseph Haydn életét és munkásságát bemutató zentörténeti TIT előadás-sorozatára a Múzeum utcába. Gimnáziumi osztályomban az egyik szintén komolyzene-rajongó osztálytársam (ki később katonatársam majd egyetemi évfolyamtársam is lett, azóta római katolikus pap) hívott el erre az előadás-sorozatra, és egyből lenyűgözött Földes Imre színes és derűs előadásmódja. A zenei illusztrációk részben magnóról jöttek, részben élő zene (zongoristák, vonósnégyesek) szolgáltatták. Ráadásul ez az osztálytársam mutatott be az akkor még ifjabb Sapszon Ferencnek, a híres karnagy fiának, aki azóta már édesapja nyomdokaiba lépve Kossuth- és Liszt-díjas karnagy. Íme Haydn No. 34-es szimfóniája:

Hát így ismerkedtem én ifjúkoromban a népzenével és a komolyzenével.


2026. április 21., kedd

Nirina

Nagyon inspiráló találkozásom volt a múlt héten azzal a madagaszkári volt tankörtársammal, akiről már tavaly posztoltam Donald Trump vámrendelkezéseivel kapcsolatban. Most megint Magyarországra jött, a választásokra, hiszen ez a második hazája.


Még az 1990-es magyarországi rendszerváltozással kapcsolatban írta ezt egy véleménycikkben:

"A jó mellett nemcsak a rossz az alternatíva, a legnagyobb veszélyt Magyarországon nem a választások kimenetele vagy a gazdasági helyzet jelenti, hanem az, hogy elveszítjük azt a kompromisszumkészséget, amely segítené, hogy sértődés nélkül elfogadjuk, hogy az általunk vélt jó mellett létezhet más jó is."

Természetesen összejöttünk mi, egykori tankörtársak, hogy tátott szájjal, és némileg megszégyenülve hallgassuk Nirina történeteit. Bár Nirina 40 évig Magyarországon dolgozott, a MOL kőolaj üzletágának marketing-igazgatója volt, tagja volt a Paksi Atomerőmű felügyelő bizottságának és miniszteri tanácsadó is volt, immár 6 éve ismét Madagaszkáron él. Bár eredetileg tétlen, nyugodt nyugdíjasévekre készült, van háza Magyarországon és két lakása Cipruson, most mégis a szigetország fővárosától 600 km-re egy faluban él és próbálja jobbá tenni a környékbeli lakosok életét.

Az egész a brojlercsirke-tenyésztéssel kezdődött. Trópusi égövön a csirkéket nem szabad nap közben etetni, mert hőgutát kapnak, csakis éjszaka ehetnek négyóránként. Aztán földet vásárolt egy olyan környéken, ahol a helybéliek igazi mélyszegénységben élnek. A mélyszegénység nemcsak azt jelenti, hogy nem mindig jut napi betevő, hanem a teljes kilátástalanságot, perspektíva-nélküliséget, reményvesztettséget. És Nirina egyből rájött, hogy itt van az ő helye, ezeknek az embereknek kell jövőt teremtenie.

Nirina rendkívül komolyan vesz mindent, amit csinál, ezért mindent a szakirodalom áttanulmányozásával kezd. A 2019-es közgazdasági Nobel-emlékdíjat Abhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer kapta a globális mélyszegénység enyhítésére irányuló kísérleti megközelítésükért. Nosza, olvassuk el a munkáikat! Iskola kell? Építsünk iskolát! Kórház kell? Építsünk kórházat! Így épült fel közösségi erőből a falu iskolája és kórháza, és persze az avatáson mindig ott volt a magyar zászló is.

A kórházépítés első szakasza: áll az épület

Ünnepel a falu népe

Ez pedig az iskolaépület

Ez már a tanterem

Nincs áram? Van napelem, vannak akkumulátorok, van dízelaggregátor! Nincs internet? De van Starlink! (Köszönjük Elon Musk!) De meg kéne tanítani az embereket gazdálkodni, a sorsukat saját kezükbe venni! Tanítsunk az iskolában gazdálkodást, állattenyésztést, fémmegmunkálást: bádogozást, hegesztést, motorszerelést! Adaptáljuk a termelési módszereket a trópusi klímára, mert itt a kukorica, ha nem vigyázunk, kiszárad, kirohad, megeszik a sáskák vagy a marhák, a termés megrohad  a 90%-os páratartalomban. Ezek ellen mind-mind külön technológia kell, ha nem találod meg a szakirodalomban, fejleszd ki te magad!

Kecskét kéne tenyészteni, de a madagaszkári kecske kicsi és kevés tejet ad! Frissítsük fel a génállományt! Nirina a magyarországi útján egy mintagazdaságban tanulmányozta a kecskék inszeminálását és ultrahangos vizsgálatát! Madagaszkáron nincs törvény a haszonállatok genetikai importjára? Nyújtsunk be törvényjavaslatot!

Nirina konzuli megbízott. Nem lehet ő a magyar konzul, mert nem a fővárosban él, de ő intéz mindent, hiszen az "igazi" konzul sem magyarul, sem angolul nem tud (a madagaszkári elit franciául tud, mert '60-ig francia protektorátus voltak). Ha egy magyar állampolgár egzotikus állatot akar kicsempészni az országból és elkapják a repülőtéren, Nirina segít kihozni őt a sittről.

Kedves belpesti nyavalygó értelmiségi barátaim, el tudjátok reggeleiteket képzelni 70+-osan úgy, hogy a kávétokhoz nem a megfelelően habosított zabtejet kapjátok, hogy nem szaladhattok minden nyavalyátokkal a körzeti orvoshoz, hogy esténként nem a Netflixet nézitek, és ha éppen esős évszak van, akkor szekérrel sem juttok el a szomszéd faluba?

Sáros út

Mikor próbáltátok utoljára, hogy nem mástól várjátok a problémáitok megoldását, hanem a közösség erejével, összefogva, nekigyűrkőzve legyetek úrrá a nehézségeken.

Büszke vagyok Nirinára (a posztomhoz Nirina FB-oldaláról vettem a képeket).

2026. április 16., csütörtök

Mi a túró tartott több mint ötven évig?

A Holdhoz való visszatérésről és az Artemis-programról beszélek természetesen. Bár nálunk az Artemis II útját kicsit háttérbe szorította a választási kampány (egy darabig juszt sem posztolok a választásokról), de azért én figyelemmel kísértem.

Az Artemis-programról először 2022-ben posztoltam az ember nélküli űrkapszula sikeres holdkerülése kapcsán. Akkor még 2024-re prognosztizálták az Artemis II-t és 2025-re az Artemis III-at, ami már holdraszállással végződik. Hát ezek a programok jelentősen eltolódtak. Egy 2024-es posztomban pedig a régi és új űrnemzetek sikeres vagy félresikerült holdmisszióiról tudósítottam:

  • Oroszország sikertelen missziója a Luna-25-tel 2023 augusztusában;
  • Az USA sikertelen Peregrine-küldetése 2024 januárjában;
  • A Japán Hakuto-R M1 félresikerült küldetése 2023 áprilisában;
  • Izrael sikertelen próbálkozása a Beresheet-tel 2019 áprilisában;
  • Az USA sikeresen leszálló, de a holdatérés után felborult Nova-C műholdjának Odüsszeusz leszállóegysége 2024 februárjában.

Kell-e ennél erősebb érv a holdraszállás-tagadók számára arról, hogy valójában nem is volt semmiféle holdraszállás, minden csak kamu volt, az egész Apollo-programot egy filmstúdióban vették fel (remek filmek találhatók a YT-on a program elhagyatott díszleteiről). Lám, most, amikor ténylegesen próbálkoznak, nem sikerül nekik.

Szóval tényleg, miért is kellett 54 évet várni az Apollo-17 1972-es küldetése után, hogy ismét embert juttassunk a Hold közelébe?

Kamaszkoromban nagyon érdekelt az űrkutatás, emlékszem 12 évesen mennyire izgultam az Apollo-8 sikeréért (ekkor került három űrhajós, Borman, Anders és Lovell égi kísérőnk közelébe, tízszer megkerülve a Holdat), 1969-ben Neil Armstrong lemászását a Sas létrájáról élőben néztem a televízióban, az Apollo-13 súlyos műszaki hibájánál tövig rágtam a körmömet izgalmamban.

Addig a szovjet-amerikai űrverseny teljesen nyílt volt, és akkor még senki nem értette, hogy az emberes holdprogramból miért szálltak ki az oroszok. Akkor még semmit nem tudtunk - legalább is itt, a keleti blokkban - a megvalósításhoz szükséges nagy tolóerejű N1 rakéta kudarcáról. Ma már számos összefoglalót találni a tervezett szovjet holdprogramról, amely sokkal lájtosabb lett volna, mint amerikai testvére:

  • Nem három, hanem csak két ember indult volna küldetésre;
  • Csak egy űrhajós szállt volna le a Holdra;
  • A holdkompba nem dokkolónyíláson, hanem egy űrsétával, kívülről kellett volna átszállni.

Hogy 50 évig miért nem folytatódott a Hold emberes meghódítása, arra az alábbi összehasonlítás ad választ:

  • Az Apollo-program célja ember eljuttatása a Holdra, holdkőzetek hazaszállítása, a Szovjetunió legyőzése az űrversenyben. Az Artemis-programnak távlati céljai vannak, tartós űrbázis létrehozása, a Hold gazdasági kiaknázása.
  • Az Apollo-program minden egyes küldetése egyedi küldetés volt: mindent magukkal vittek, leszállóegységet, holdjárót, amit aztán hátra kellett hagyni. Az Artemis-program több küldetésből áll össze: külön bocsájtják holdkörüli pályára a gateway-modult, külön a többször felhasználható leszállóegységet (Elon Musk erre a célra átalakított Starshipjét), és külön küldik fel a személyzetet.
  • Az Apollo személyzete három fő volt, melyből kettő szállhatott le a Holdra, és csak fehér amerikai férfiakból állt, az Artemisnél multinacionális és multigender személyzet lesz, legalább négy fő (most, az Artemis II-nél három férfi és egy nő, a három férfiből egy afroamerikai egy pedig kanadai).
Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch és Jeremy Hansen

  • Természetesen az Orion űrhajó is lényegesen nagyobb az Apollo parancsnoki moduljánál

  • A leszállóhelyeknél az Apollo a Hold látható oldalán az egyenlítő körüli helyeket célozta, az Artemis célba veszi a sarkokat (ahol nagyobb eséllyel lehet esetleg fagyott vizet találni) és a Hold túlsó oldalát is.
  • A Hold felszínén töltött idő tekintetében is jelentős különbség van, az Apollo személyzete mindössze három napot tölthetett az égitesten. 
  • Az Artemis-program rakétáit különböző cégek (NASA, Spacex, BlueOrigin) és különböző nemzetek fejlesztik.
  • A Starship leszállóegység az Apollo holdkompjához képest kb. olyan, mintha egy lakóbuszt hasonlítanánk össze egy turistasátorral.
CDN media 
  • Az Apollo-program elvitte az amerikai GDP 4%-át (ebből megérthető, miért nem bírták ezt a versenyt az oroszok). Az Artemis-program a sok újrafelhasználható eszköz miatt a GDP 0,3%-ába kerül.

Az Artemis II-vel a távolabb került a négy fős személyzet a Földtől, mint korábban valaha, megdöntve az Apollo-13 csúcsát. Elsőre furcsa lehet, hogy miért pont egy kudarccal végződő küldetés volt az eddigi csúcstartó. Pedig egyszerű a magyarázat: Az Apollo-13 műszaki hibája még az odaúton következett be, ezért úgy módosították az űrhajó pályáját, hogy ún. szabad visszatérési pályán jusson vissza a földre. Ennek lényege, hogy az űrhajó pályáját a Hold gravitációja úgy módosítja, hogy az az égitestet megkerülve visszalendül a Föld irányába. Hasonló szabad visszatérési pályán haladt az Artemis II is.

Az Artemis II szabad visszatérési pályája
 
Volt még egy érdekesség, mégpedig az Orion űrkapszula landolásánál. 

May be a cartoon of map, radar, poster and text that says 'ORION SKIP RE-ENTRY MANEUVER: REDUCING HEAT AND G-FORCES APPROACH TRAJECTORY FIRST ATMOSPHERIC CONTACT (INTENSEHEAT) AERODYNAMIC LIFTGENERATIO ON LIFT LIFT-INDUCED SKIP (AERODYNAMICL LIFT) FIRSTATMOSPHERIC FIRST ATMOS SPHERIC CONTACT(NTENSEHEAT) HEAT) CONTACT SUB-ORBITAL HOPS REDUCED HEAT AND LOAD) THERMOSPHERE (HIGH THERMOER HIGHALTITUDEENTRY) TRY) PeakG Farce Skpvs. DirectEntry ner B.D SECONDENTRY& ENTRY GECOND FINAL ALDECELER AT ION Fesk Heat ood Skpvs. Siupvs.DrectEntry tEmty 6.D 40 MESOSPHERE (SKIPPHASE) CirectEntry atrh Dinect MetE 1ጣ TRATOSPHERE (SECONDENTRY) TROPOSPHERE (SPLASHDOWN SPLASHDOWN ZONE' 

A visszatérő űrkapszulát "megkacsáztatták" a légkörbe való belépéskor (csaknem 40 000 km/h-val jött), ezzel csökkenthető volt az űrhajósokra nehezedő G-erő és a hőpajzs felmelegedése is.

Megdöbbentő volt, hogy a leszállás után mennyi AI-generálta kamu fotó jelent meg a leszállásról, a szkeptikusokban ezzel is erősítve azt a meggyőződést, hogy megint kamu volt az egész. 

Hát ennyi minden jutott eszembe az Artemis II útjáról, mely egy kicsit elterelte a figyelmemet a már-már elviselhetetlenségig fokozódó választási kampányról. 

PS.

 Most találtam rá erre a bájos klipre, beszúrom ide:

 

--- 

2026. április 13., hétfő

Hosszúra nyúlt síszünet

Sohasem gondoltam volna, hogy köszönetet fogok mondani Donald Trumpnak az iráni háború kirobbantása miatt. Pedig neki köszönhetjük, hogy az unokáinkkal együtt tölthettük a húsvétot és a tegnapi napot is. Ahogy már beszámoltam róla, február végén családi síelésen vettünk rész mindhárom lányommal, vejemmel és az unokákkal. A síelés alatt tört ki a háború, ezért nem tudtak visszautazni Izraelbe. Nászoméknál laktak Budakeszin, a gyerekek pedig egy magánbölcsődébe jártak. Izraelben amúgy is bezártak az óvodák és a bölcsődék, és az éjszakáik is zaklatottak lettek volna a folyamatos légiriadók miatt.

Orsinak és Saharnak volt egy betervezett útja Buenos Airesbe (egy lehetséges munkavállalás kapcsán), a már meglévő repülőjegyeiket átbukkolták Budapesti indulásra és érkezésre, és elrepültek Argentínába, mi pedig szintén elmentünk egy betervezett turistaútra Marokkóba. Az unokák a nászomékra maradtak.

Ezt bepótlandó aztán a négy napos húsvéti szünetre hozzánk költöztek az unokák és Orsi is (Sahar hazautazott Izraelbe) és közösen csináltunk gyerekprogramokat: húsvéti geoláda megkeresése, sok játszóterezés, játszóházazás a Citadella avatásán.








A hét során Orsi még egy színházlátogatásra is eljött velünk. De mivel jött a (majdnem meghiúsult) tűzszünet, Orsiék is megvették a repülőjegyet mára (hétfő), ezért a választás vasárnapjára megint átjöttek hozzánk. Orsi kapott választási értesítőt, pedig már hónapokkal ezelőtt elintézte a Tel Aviv-i magyar konzulátuson a magyarországi lakcímének megszűntetését és a gyerekek magyar állampolgárságát (tudtátok, hogy 18 éves korig minden magyar állampolgár - éljen bárhol a világon - automatikusan társadalombiztosított, jár neki a magyar egészségügyi ellátás?). Egyszóval Orsi gondolta, hogy ezúttal ő is részt vesz a szavazáson (első választó lett volna különben, kivándorlása óta még sohasem szavazott). Sajnos azonban a névjegyzékből már törölték, de a végeredményt tekintve úgy tűnik, nemigen hiányzott a szavazata. Íme a gyerekekkel a szavazókör előtt:


Vígasztalódásul a Naphegy téri Pom-pom játszótéren kötöttünk ki.



Ma reggel aztán Orsit, a hős anyát a két gyerekkel, 3 db. 20 kg-os bőrönddel, három hátizsákkal és egy babakocsival elbúcsúztattuk a repülőtéren.

Már a fedélzeten

Most megint kicsit üres a ház...


2026. április 11., szombat

Értsük meg egymást, gyerekek!

Egy könyv, egy színházi előadás és egy film a választási nagyhéten.

Könyv

Újabb 12 mondatot olvastam el Krasznahorkaitól, a címe: A magyar nemzet biztonsága. A 12 mondat 12 fejezet, melyből az első 10 Bevezetés, az utolsó 2 pedig "Mindjárt vége". Ennek a könyvnek is többé-kevésbé lineárisan előre haladó cselekménye van, akárcsak a Herscht 07769-nek  vagy a Zsömle odavan-nak. Kialakulhat-e barátság egy alkotói válságban lévő író (akit történetesen pont Krasznahorkai Lászlónak hívnak) és egy természetbúvár között, akik mindketten az élet értelmét keresik?

A regény alcíme: Vadászat pillangóra. Tudtátok-e, hogy míg hazánkban mintegy 3500 lepkefaj él, ebből mindössze négy (!) számít rendszertanilag pillangónak (Kis apollólepke, Farkasalmalepke, Fecskefarkú lepke, Kardoslepke)?

Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Pillangófélék (Papilionidae)

Hát azt tudtátok-e, hogy Csontváry Kosztka Tivadar maga is nagy lepkegyűjtő volt?

Csontváry lepkéi

Na szóval, mind a természetbúvár, mind pedig az író arra a kínzó kérdésre keresik a választ, hogy véletlenszerű vagy szükségszerű-e az élet és az az élniakarás, amilyen bonyolult módon folyik egyes fajoknál a szaporodás. A természetbúvár ezért felhagy a szintézissel és kizárólag analitikai kutatásokat folytat, nem keresi a miértekre a választ, az író pedig épp azon töri a fejét, hogy végleg felhagy a regényírással.
(Vegyük például a zsákhordó lepkét, melynek nősténye elszáradt növényi morzsalékokból zsákot sző maga köré, csak a párzónyílását hagyja szabadon a hím számára. A megtermékenyítés után a petéket szétrakja a zsákjában, és a kikelő hernyócskák szépen felzabálják a nőstényt).

Na de hogy jön ide a magyar nemzet biztonsága? Akkor ez mégsem valamiféle politikai regény? Hát nem! Az író az egyes konkrét szavak és azok jelentésmezejének áthidalhatatlan távolságán és a valóság szövegi megjelenítésének lehetetlenségén elmélkedik (ezt Esterházy is gyakran megtette):

...amit Isten felmutatott, és amilyen nevet Ádám adott annak, olyan messze volt és maradt egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől, de úgy is mondhatja, mint egy pillangó... a magyar nemzet biztonságától - nem fényévmilliókra, hanem a lehető legközelebb, de ez a közelség halálos méreg a valóságra nézve, mert soha nem lehetnek egymáséi...

Krasznahorkairól Nobel-díja után a hivatalos kulturkormányzat is elismerően szólt mindaddig, míg egy hónappal ezelőtt azt nem találta nyilatkozni a La Republica-nak, hogy "Magyarország már nem egy ország, hanem egy elmegyógyintézet". "Messzire kerültem a magyar világtól, a butaságtól szennyezett magyar létezés fogalmától. Minden populizmusnak kitett államban szörnyű dolgok történnek, de semmi sem hasonlítható intenzitásában és brutalitásában ahhoz, ami Magyarországon történik. Ez a manipulációs képesség fertőző."

Színház

Megnéztük a Vígszínházban az @LL3t4rgIA (igen, jól olvassátok) című színdarabot. A rendező ifj. Vidnyánszky Attila zsenijére jellemző, hogy képes volt egy 19. századi német romantikus szerző, Georg Büchner műve alapján egy igazi tinédzserdrámát alkotni. Azt a kérdést feszegeti a darab, hogy megértheti-e egymást a tanárok generációja a dzsenzikkel (z-generációval). A láthatóan az érettségi előtt álló diákoknak szóló darab fiataljai útkeresésben vannak, szorongva tekintenek a jövőjükbe, a közösségi oldalakat doomscrollingozzák naphosszat, bizonytalanok saját magukban és társas kapcsolataikban.

A darab végkifejlete mégis optimista: megkapják (némi huzavona után) az ország kormányát jelképező labdát, mert mostmár az övék, tessék kormányozni. Erre a színdarabra a közel-keleti válság miatt unokástul nálunk ragadt Orsi is elkísért minket. Ráadásul az erkély utolsó sorában pont a vezérlőpult alatt volt a helyünk, azért hátra-hátra pillantva megláthattuk a Mestert, ifj. Vidnyánszkyt.


Film

Nagyot megy most Holtai Gábor új filmje, az Itt érzem magam otthon. Ez a Kaffkába oltott Hitchcock (vagy Hitchcockba oltott Kaffka) egyedülálló és politikai áthallásoktól sem mentes thriller, amely azt a régi dilemmát feszegeti: szabadság vagy biztonság. Bármi többet árulnék el, az már spoiler volna. A film nézettsége már 260 ezer fölött hasít, és naná, hogy erre sem adott támogatást az NFI.

Ma, a költészet napján, a választások előestéjén még egy Bródy-koncert is vár ránk, szóval kulturálisan is próbálunk felkészülni a holnapi választásokra. De pont azon gondolkodtam, hogy bármi is legyen a választások végkimenete, Krasznahorkai, ifj. Vidnyánszky, Molnár Áron és Lovas Rozi (a film főszereplői), Bródy János velünk maradnak.

2026. április 8., szerda

VOKS'26 - választási totó

1994-ben, a rendszerváltás második szabad választása előtt volt a 20. éves érettségi találkozónk Dobogókőn. Akkor már legalább olyan biztosnak látszott az MSZP visszatérése, mint 2010-ben a Fideszé, de sokkal színesebb volt a pártpaletta. Ezek voltak az országosan induló pártok:
  • Magyar Szocialista Párt
  • Szabad Demokraták Szövetsége
  • Magyar Demokrata Fórum
  • Független Kisgazdapárt
  • Kereszténydemokrata Néppárt
  • Fidesz – Magyar Polgári Párt
  • Magyar Igazság és Élet Pártja
  • Agrárszövetség
  • Munkáspárt
  • Vállalkozók Pártja
  • Zöld Párt
Gondoltam, az érettségi találkozóra készítek egy választási totót, volt szavazóláda meg minden. Ezt a szokásomat, vagyis a választási totó készítését megtartottam sokáig, ha jól emlékszem, utoljára 2014-ben készítettem ilyet és töltettem ki a barátaimmal. Aztán a Fidesz folyamatos kétharmada és az átalakított választási törvény miatt kedvem szegődött. A Tisza Párt feltűnésével azonban ismét forróvá vált a helyzet, megint elkészítettem a totót, bár az országos listára már csak öt párt került fel.


Akinek kedve van és játszani szeretne, az űrlapot PDF formában innen is letöltheti.

Én már kitöltöttem az én tippemet egy elég pesszimista szcenárió alapján:


Vagyis bár a legtöbb képviselőt a Tisza küldi a Parlamentbe, nem lesz abszolút többségük, és végül a Fidesz a Mi Hazánkkal alkot kormánykoalíciót. Toroczkai miniszterelnök-helyettes lesz, és sokkal keményebb koalíciós partner, mint most a KDNP, ezért sok mihazánkos intézkedésre sor kerül majd:
  • Abortusz betiltása
  • PRIDE betiltása
  • Nem lesz kötelező a gyermekek védőoltása
  • A Szabó Ervin Könyvtárat átnevezik
  • A vidéki rendőrség csendőrség lesz
  • stb.
Ebben a ciklusban végbemegy hazánk kisodródása az Európai Unióból, végleg latorállam leszünk Európában.

Persze lesz a dolognak jó oldala is: a Fidesznek kell rendbe tenni a szétzilált államháztartást, megoldani az energiaválságot, és sokkal erősebb ellenzékkel kell számolnia, mint most.

Titkon azért remélem, hogy nem ez a forgatókönyv valósul meg. Totózzatok ti is, és ha van kedvetek, küldjétek el a tippjeiteket.