Csucsú

Tíz évvel ezelőtt feltöltöttem egy elég sikeres dalt a felcsúti kisvasútról Felcsúti Csucsú címmel (115 ezer megtekintés), és a forgatás körülményeiről öt évvel ezelőtt már részletesen posztoltam. A kisvasút megépítésére megpályázott mintegy 600 millió forint egyrészt nem is volt kiugróan magas, másrészt nem is lopták el, tényleg vasút épült belőle. Amikor néhány évvel ezelőtt Hadházy Felcsútra csábította az Unió ellenőreit, azok megállapították, hogy megépült a vasút, nincs itt semmi látványosság.

Csakhogy a pályázati anyagban megadott évi félmillió utasszám meg sem közelítette a valóságot, másrészt a vasút működése az elmúlt tíz évben nem lett volna fenntartható a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) rendszeres anyagi támogatása nélkül.

Az áprilisi kormányváltás azonban valószínűleg érinteni fogja a kisvasútat is, hiszen:

• A TAO-rendszer jelentős változása várható, és mindenképpen vége annak a paradicsomi állapotnak, hogy a FUNA kapja az országban a legtöbb TAO támogatást;
• A FUNA mögül sorra hátrálnak ki a korábbi szponzorok, legutoljára a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt döntött úgy, hogy nem támogatja tovább az Akadémiát;
• Mint tudjuk, a kisvasút a felcsúti stadion és az Alcsúti Arborétum között közlekedik, amelyet viszont a FUNA-tól átvett a Duna-Ipoly Nemzeti Park, mint fenntartó, és rögtön egy évre be is zárta.

Egyszóval olyan lett a felcsúti kisvasút, mint Rejtő Jenő regényében az a bizonyos nyári kabát: rövid és céltalan (bár Orbán mindig azzal fenyegetőzött, hogy ha nagyon támadják, meghosszabbítja Bicskéig). Ennél rövidebb kisvasútat talán csak Pécsett láttunk: az nyílegyenes pályán a pécsi vidámpark és a pécsi állatkert között közlekedik (500 m).

Kati a pécsi kisvasúton 2010-ben

Nem tudom, mi lesz a sorsa a felcsúti stadionnak és az akadémiának, talán nem jut az akasztói stadion sorsára, amely mára már az enyészeté lett.

Én és Petra a felcsúti Puskás-szobornál 2016-ban

Banksy-stílusú karikatúra Orbán vasutazásáról

Minden esetre Orbán Viktor a tegnap Tusványoson tartott beszéde után a Blikknek úgy nyilatkozott, hogy "van egy futballakadémia, amit én alapítottam. Ha tehetném, szívesen ott dolgoznék." Mondjuk Orbán jól ismeri a labdarúgást, ezért talán magasabb posztra is kerülhetne, mint egy szertáros, de pénz nélkül ő sem tehet csodát. De rajta, próbálja meg!

De ha már Tusványos, ne menjünk el szó nélkül a 16 év után előszőr ellenzékben elmondott nagy világmegfejtése mellett. Mert miket is mondott? 

• A fiatalok azért szavaztak a Tiszára, mert a Brüsszel által befolyásolt Facebook félrevezette őket (ugyanott vagyunk, ahol Gajdics a bukás utáni első öt percben: "A Facebook meg ezek az ö-ö-ö-ö izék, amik oda tartoznak"). Mondja ezt annak a pártnak a vezetője, amely a FB-hirdetésekre nagyságrendekkel több pénzt költött, mint a Tisza.
• Orbán szerint a Tisza felszámolta a jogállamot, a jelenlegi kormányt először Kun Béla tanácsköztársaságához hasonlította, amely 133 nap múlva gazdaságilag magától összeomlik, majd Venezuelához, melynek erőszak lesz a vége. Nem lehetünk Európa banánköztársasága.
• A jelenlegi rendszer neve Neokommunizmus vagy New Age Communism, mely lényegében önkény, és csak Lengyelországban (!) van hasonló Európában.
• A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal ugyanaz, mint a rákosista ÁVH.
• Szerinte eljött Magyarország ötödik kifosztásának korszaka, a Nemzeti Bank körül már keselyűként keringenek az arcról már jól ismert nyugati bankárok, hogy olcsón megszerezzék a magyar vagyont. Az euró bevezetése csak fedőszöveg, a megszorítások szinonimája. Hogy mi volt az első négy kifosztás?
• Trianon
• A második világháború utáni jóvátétel
• A Horn-kormány
• A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok
• A teendő a következő: a parlamenti frakcióban be kell bizonyítani, hogy jobban kormányoznának, ha ők kerülnének újra hatalomba (Pócs Jánosokkal, Németh Balázsokkal, Szentkirályi Alexandrákkal, Mein Gott!). A parlamenten kívül viszont határozott nemzeti ellenállással, bármit jelentsen is ez!

A beszéd talán legviccesebb jelenete az volt, amikor egy honfitársunk a közönség soraiból ezt a táblát tartotta a magasba:

SZABAD SAJTÓ, SZABAD MÉDIA, SZABAD ORSZÁG

Először el kellett, hogy gondolkodjak, hogy ő most fideszes volt, vagy tiszás provokátor. Tény, hogy ha tavaly tartott volna fel ilyen táblát, határozottan kivezették volna a biztonságiak. De most az a Fidesz követel szabad sajtót és szabad médiát, amely 16 éves uralma alatt:

• A közszolgálati médiumokból ócska propaganda-szócsövet csinált;
• A vidéki lapokat központosította a KESMA/Mediaworks égisze alatt, melyek uniformizált politikai sablonokat közvetítettek;
• Az ellenzéki rádiókat megfosztotta rádiófrekvenciáiktól;
• A társadalmi célú hírdetéseken és az állami tulajdonú cégek hirdetésein keresztül a "baráti" médiumokat anyagilag támogatta, a piaci hirdetők elriasztásával pedig az "ellenséges" médiumokat megfosztotta anyagi forrásaiktól;
• Az ellenzéki médiumokat rendre kizárták a különféle kormányzati rendezvényekről, sajtótájékoztatókról.

És hogy miről nem beszélt Orbán? Hát hogy a tavaly még agyonajnározott Trump miért nem hozta el a békét 24 óra alatt, hogy külpolitikai ámokfutásával miért verte fel a hordónként olajárat 100 $ fölé, mi a helyzet a Béketanáccsal, amibe olyan büszkén beléptünk? Miért nem vették át a patrióták az uralmat még az Unióban? Hol kési Oroszország győzelme?

Lehet, hogy mindenkinek az volna a legjobb, ha Orbán visszatérne a felcsúti akadémiára sportmenedzsernek, de felőlem akár lehet a kisvasút masinisztája is.

---

Az alaptörvény 17. módosítása - Önkény?

Nem sokkal a 16. módosítás után a Tisza-kétharmad a 17. módosítást is megszavazta, és bizony ebben is vannak olyan pontok, melyek inkább a választási ígéretek populista részének próbálnak leget tenni, és egyáltalán nincsenek ínyemre. Persze nem mindegyik, de amikor választókerületi képviselőm, Tanács Zoltán, aki egyben tudományos és technológiai miniszter is, nagy büszkén kiposztolta a módosításokat, kénytelen voltam nagy tisztelettel, de egyet nem értésemnek hangot adni.

Országgyűlési képviselőség időkorlátja

Ül a parlamentben egy abszolút rekorder Németh Zsolt személyében, aki éppen tizedik ciklusát kezdte meg, és annak ellenére, hogy következetes atlantista külpolitikai nézeteket vall és most is a Külügyi Bizottság alelnöke, de az előző ciklusokban hivatalosan nem emelt szót az Orbán-kormány egyoldalú orosz-barátsága és az Ukrajna elleni ámokfutása ellen.
De az országgyűlési képviselő nem hatalomgyakorló, hanem törvényhozó, aki azokat a választókat képviseli, akik az ő pártjára szavaztak. Egyben persze, amennyiben kormánypárti képviselő, akkor érdekkijáró is, és a volt fideszes képviselők valóban szereptévesztésbe kerültek, amikor azt gondolták, hogy ezzel hatalmat is kaptak a kezükbe (Pócs János, Bánki Erik, Mengyi Roland stb). De hogy miért kell egy Hadházy Ákos megválasztását korlátozni, aki a legtöbb fideszes disznóságot leplezte le, a legtöbb büntetést volt kénytelen befizetni Kövér László házelnök jóvoltából, az érthetetlen. Ahelyett, hogy megpróbálták volna ezt az érdekkijáró mechanizmust visszaterelni törvényes keretek közé, a választójogot durván korlátozó ostobaságot írtak bele az alaptörvénybe.
Óriási hiba!

Sulyok Tamás köztársasági elnök lemondatása

Számos polgári demokráciában az egyes hatalmi ágak újraválasztása, a közjogi funkciókat betöltő hivatali személyek megbízatási ideje úgy van meghatározva, hogy lehetőleg ne essen egybe az országgyűlés ill. a kormány újraválasztási ciklusával. Ez a fékek és ellensúlyok rendszerének egyik alapja. Magyarországon például:

• Az országgyűlés (és ezzel a kormány) megbízatása 4 évre szól;
• A köztársasági elnök, valamint az önkormányzatok megbízatása 5 évre szól;
• A legfőbb ügyész megbízatása 9 évre szól, akárcsak a kúria elnökének, vagy az NMHH elnökének;
• Az Állami Számvevőszék elnökének megbízása 12 évre szól.

Egy normális demokráciában ezek az átfedések a kiegyensúlyozás, nem pedig a hatalom bebetonozásának szerepét töltik be. Persze a Fidesz 16 éves uralma alatt mindenhová saját embereket próbált ültetni és tartósan pozícióban tartani. A 2022-es választás előtt még azt is megtették, hogy bár Karas Monika NMHH elnök tisztsége még nem járt le, helyébe Koltay Andrást ültették, hogy tovább 9 évre Fidesz-kézben maradhasson a közmédia.
Sulyok Tamás már az Alkotmánybíróság elnökeként is a Fidesz hűséges embere volt, és Orbán teljesen önkényesen, mindenféle egyeztetés nélkül tette meg köztársasági elnöknek, ráadásul Sulyok többszörösen is méltatlanná vált posztjára:

• Édesapjáról azt állította, hogy a kommunizmus elől bujkálni volt kénytelen, de utóbb kiderült, hogy Dr. Sulyok László ügyvéd Székesfehérváron átvette egy, a zsidó törvények miatt állásától megfosztott zsidó ügyvéd, dr. Lőwy Endre praxisát és a Magyar Nemzetiszocialista Párt székesfehérvári szervezete nevében iroda céljára deportált zsidók lakását igényelte ki, majd később az iroda berendezésére szintén zsidóktól elkobzott "zsidóbútort" is igényelt.
• A Munkácsot ért orosz rakétatámadás után egy FB-posztban elítélte a az orosz támadást, majd kisvártatva javítva a posztját az "orosz" jelzőt gondosan kihúzta. Ezzel nemcsak azt bizonyította be, hogy egy szar alak, de tudatlanságát is elárulta az internet emlékezetét illetően. Ezzel jogosan érdemelte ki a "szatyorfing" jelzőt.
• Felesége a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum faláról leakasztatott egy festmény a Sándor Palota számára.

Mindazonáltal Sulyok 2029-ig tartó hivatali idejében a Tisza-kétharmaddal szemben semmilyen vizet nem zavart volna, de végig el kellett volna viselnie a "szatyorfing" bélyegét. Időnként megnyitotta volna a nemzetközi balneológiai kongresszust és akkor gondosan felkészült volna a bálnákból. Így viszont a Nemzeti Ellenállás, a Védvonal szimbóluma, az önkény elleni harc ikonikus alakja lett teljesen méltatlanul. Nagy hiba volt.

Ráadásul most egy nagyon furcsa castingnak vagyunk tanúi, amikor ugyan meghirdetik a széles körű társadalmi egyeztetést a köztársasági elnök személyét illetően, de Magyar Péter egyszer csak mirnixdirnix felkéri Polgár Judit sakkvilágbajnokot erre a posztra, aki nagyon okosan utasítja el a megtiszteltetést.

70 éves korhatár bevezetése az alkotmánybíróknál

Érdekes, hogy Magyar Péternek ugyanaz jutott eszébe az Alkotmánybíróság lefejezésére, mint 15 éve Orbán Viktornak, aki a bírák legfelsőbb életkorát vitte le a korábbi 70 évről 62 évre. Az Európai Bíróság és a magyar Alkotmánybíróság is jogellenesnek, illetve alaptörvény-ellenesnek talált a hirtelen átmenetet, így a szabályozást később módosítani kellett. Emlékszem, akkor én is hogy fel voltam háborodva.

Félreértés ne essék, Orbánék egészen pofátlanul töltötték fel kizárólag saját embereikkel az alkotmánybíróságot (Polt Péter, Handó Tünde, Patyi András, Hende Csaba, hogy csak néhányat említsek, akik eszembe jutottak). Az országgyűlés akkor sem fogadott el ellenzéki jelöltet alkotmánybírónak, ha egyszerre öt új jelöltről kellett dönteni.

Ennek ellenére az a véleményem, hogy sokkal inkább egy kiegyensúlyozottabb, a pártösszetételt jobban visszatükröző jelölési és választási rendszert kellett volna kitalálni a brutális lefejezés helyett.

Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal

A Tisza-szavazók gyors eredményeket akarnak látni, számukra az ügyészségek túl lassan dolgoznak. Bilincsben, vezetőszáron szeretnék látni az embereket. Az NVVH mint új közvádló jelenik meg és részt vesz a nyomozásban. A bűncselekmények megállapítása ugyanakkor továbbra is bírósági keretek között fog megtörténni, vagyis ugyanolyan elhúzódó folyamat lesz, mint eddig minden bonyolult közvagyon elleni bűncselekménynél. Persze jó, hogy így van, de félek, hogy csalódás lesz a vége.

Vármegyék helyett ismét megyék

Bár a Fidesz azon füstölög, hogy évezredes történelmi elnevezést törölnek most el, amit csak Rákosi mert megtenni, azért pontosítsunk:

• Az 1949. évi XX. törvény (a szovjet mintájú alkotmány) váltotta fel a vármegyét a megye szóval;
• Ezt a megnevezést nem változtatta meg 1990-1994 között az Antall-Boros kormány (MDF);
• Változatlanul hagyta 1994-1998 között a Horn-kormány (MSZP);
• Változatlan marad 1998-2002 között az első Orbán-kormány alatt (Fidesz);
• A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt (MSZP) sem nyúltak hozzá 2002-2010 között;
• A második, harmadik és negyedik Orbán-kormány alatt 2010-2022 között is maradhatott a "megye".
• 2023-ban érezte úgy Orbán, hogy eljött az ideje a megnevezés megváltoztatásának, vagyis úgy gondolom, hogy addig elég erős belső ellenállás volt a Fideszben a módosítással szemben.

Ennek ellenére az a személyes véleményem, hogy ennek az oda-vissza nevezgetésnek semmi értelme sincs, helyette inkább érdemi dolgokkal kellene foglalkozni. Sajnálom a visszanevezésre fordított milliárdokat, és a magam részéről a megyéket magánbeszélgetésekben továbbra is vármegyéknek nevezem majd.

A saját magam által feltett kérdésre, hogy ez önkény-e, az a válaszom, hogy még nem önkény, de populizmus a javából.

Mundial

Az utolsó három labdarúgó világbajnokságot, amiken még részt vett a magyar válogatott, azért hívták "Mundial"-nak, mert mindhárom spanyol nyelvű országban (Argentína, Spanyolország, Mexikó) került megrendezésre. Mivel a mostani vébé egyik rendezője megint Mexikó volt, jogos lehet a "Mundial", de igazán az tette a mostani vébét "Mundial"-lá, hogy két spanyol nyelvű ország, Argentína és Spanyolország vívták a döntőt.

De ne szaladjunk ennyire előre, inkább üljünk be egy időgépbe és repüljünk vissza egészen 1966-ig, az angliai világbajnokságig. Ezt még természetesen 16 résztvevő országgal játszották, sőt, a további hármat (Mexikó, Németország és Argentína) is. És ennek a csoportkörében vertük meg Brazíliát 3:1-re, mely után az egész világ ódákat zengett a magyar válogatottról és Albert Flóriánról (azt a meccset a balatonboglári SZÖVOSZ-üdülőben láttam). Ezen a világbajnokságon nyerte el mind a mai napig egyetlen világbajnoki címét Anglia, és csak most, 60 év után sikerült újból dobogóra kapaszkodniuk, amikor is egy igazi flúgos futamú bronzmérkőzésen 6:4-re verték Franciaországot.

Na de megint nagyon előre szaladtam, maradjunk még az időgépben, repüljünk tovább majd' 20 évet 1986 március 16-ig, amikor egy barátságos felkészülő mérkőzésen újabb brazilverésre került sor, akkor 3:0-ra sikerült győznünk, és úgy éreztük, ezt a válogatottat semmi sem állíthatja meg a mexikói világbajnokságon. Három hónap sem kellett az irapuatói kijózanodáshoz, a Szovjetuniótól elszenvedett 0:6-os vereségig. Pedig 1986-ban volt Magyarország utolsó vébé-részvétele.

Maradjunk az időgépben, és repüljünk előre újabb 30 évet, a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokságig. Oké, hogy ez csak kontinensbajnokság, de 30 év után mégis csak az első világverseny, amire kijutott a magyar válogatott. Az oda-vissza rájátszásban azt a Norvégiát vertük meg kétszer, amelyik most a vébé negyeddöntőéig "evezte" be magát a nagyon szimpatikus és zseniális Erling Haaland vezérletével.

Megint nagyon előre szaladtam, vissza 2016-ba! Akkor nagyon lelkesen posztoltam arról, hogy végre van egy szerethető csapatunk. Ráadásul a csoportkörből első helyen jutottunk az egyenes kiesési szakaszba. Budapest utcáin "az este sohasem ért véget".

Repüljünk tovább az időgépben: a 2021-es és 2024-es EB-re ugyan kijutottunk, de a csoportkörön már nem jutottunk túl. A VB-kről nem érdemes beszélni: 2018X, 2022X. Így érkezünk meg 2025 november 16-ig, a vébé-selejtező utolsó csoportmérkőzéséig, amikor Írország ellen egy döntetlen is elegendő lett volna a továbbjutáshoz, de 2:1-es vezetésről Parrot mesterhármasával a 96. percben rúgott győztes góllal 2:3 lett a végeredmény, és minden reményünk elszállt. Sovány vígasz, hogy Írország sem utazhatott a vébére, mert a Csehország ellen játszott selejtezőt 2:0-ról veszítették el büntetőpárbajban. És végül Csehország, bár kijutott, de a csoportkörből már nem jutott a legjobb 32-be. Akkor egy keserű posztban írtam, hogy hogyan telik el egy élet a VB-re való kijutásra való várakozással.

Időgépünk nagy zökkenéssel végre megérkezett az USA-Mexikó-Kanada által rendezett 2026-os "Mundial"-ra, melyet ráadásul 48 csapat részvételével rendeztek meg. Korábbi munkahelyemen egy kollégám mindig szerzett valahonnan egy poszter-formájú tabellát, amin lehetett vezetni az eredményeket. Idén nagyon vágytam egy ilyenre, és kaptam is egyet a sarki benzinkúton, ahol mindössze két üveg kólát kellett hozzá vásárolni.

A labdarúgás történetének eddig mindössze nyolc világbajnoka volt, ezek közül Uruguay és Olaszország (utóbbi zsinórban harmadszor!) nem jutottak ki, Németország már a legjobb 32 között búcsúzott (Paraguay ellen büntetőpárbajban), Brazília pedig a 16 között a zseniális Norvégiától kapott ki 2:1-re. Mindhárom házigazda a 16 között búcsúzott, habár Trump elnök elég bunkó módon próbált beavatkozni a Belgium-USA mérkőzésbe: a Bosznia elleni mérkőzésen Folarin Balogun begyűjtötte második sárga lapját, amely után a Belgium-USA mérkőzésre automatikus eltiltás járt volna. Trump elnök felhívta a FIFA elnökét, Gianni Infantinót, mint a viccbéli nyuszika a medvét, hogy nem lehetne-e kihúzni a listáról. Már hogyne lehetne elnök úr, önnek mindent, jött a válasz. Na erre adtak a belgák csattanós 4:1-es választ a nyolcaddöntőben.

Megkérdezhetitek, hogy én melyik csapatnak szurkoltam. Nos, tavasszal Marokkóban jártunk, és annyira megtetszett nekem az ország futballszeretete (a 2022-es vébén negyedikek voltak, megnyerték a 2026-os Afrika-kupát, a 2030-as vébé egyik rendező országa lesz Portugália és Spanyolország mellett). Most is eljutottak a negyeddöntőig egyedüli afrikai csapatként, de a franciáktól kikaptak. Innentől Argentínának szurkoltam egyszerűen azért, mert Orsi lányomék holnap után költöznek ki legalább három évre Buenos Airesbe.

A negyeddöntőbe egyébként négy volt világbajnok, Franciaország, Spanyolország, Anglia és Argentína jutott, ráadásul egy-egy nem vébégyőztes csapattal összepárosítva. Annak ellenére, hogy jelenleg ez a négy csapat vezeti a világranglistát, örültem volna új világbajnok avatásának. Végeztem egy kis matematikai számítást is: ha mind a négy meccsen 80% esélye volt annak, hogy a volt vébégyőztes nyer, akkor is csak 41% az esélye annak, hogy csak volt vébégyőztes jut a legjobb négy közé. Pedig így történt.

Ami ezután jött, az már sporttörténelem: a spanyol válogatott vereség nélkül, mindössze egy kapott góllal lett világbajnok a rosszul, de agresszívan játszó argentin csapattal szemben. A meccs előtt az színesítette a világsajtót, hogy a 39 éves argentin zseni Lionel Messi és a 20 évvel fiatalabb spanyol Lamine Yamal 19 évvel ezelőtt már találkoztak egy jótékonysági fotózás erejéig. Először rá sem akartam kattintani, mert azt hittem, hogy kamu. De nem!

Sok egyéb érdekesség is volt ezen a vébén: a női bírók, a szájeltakarásos szabály, a félidők közbeni ivószünetek, vagy az NFL döntő mintájára a döntő mérkőzés félidejében tartott Half Time Show. A francia Kylian Mbappé lett a gólkirály 10 góllal, egyúttal átvette a vezetést Lionel Messitől a góllövő örökranglistán a vébéken rúgott 22 találatával.

Eseménydús öt hét volt.

1001

Vicces, hogy milyen könyvet vittem magammal arra az egy éjszakára, amit kórházban kellett töltenem újabb sérvműtétem miatt: Az ezeregy éjszaka meséi 1968-as Olcsó Könyvtár sorozatban megjelenő kiadását (ára 8 Ft!). Már nem tudom, hogy szüleim vagy apósom könyvgyűjteményéből menekítettük-e ki, de erős a gyanúm, hogy Bori lányunk volt az elkövető. És a kórházban nem is volt nagyon időm olvasni, mert végül altatásban végezték a műtétet, úgyhogy elég bágyadt voltam, de az itthoni lábadozásom során kiolvastam ezt a 350 oldalas szemelvényt az Ezeregy éjszaka hatalmas mesefolyamából.

Honti Rezső fordította arabból a bejrúti és kairói változatok felhasználásával. A legrégebbi hitelesnek tartott kézirat a 800-as években keletkezett, ebből születtek aztán a mindenféle fordítások, közvetítő nyelveken keresztül elterjedt szerte Európában, és én is, mint a legtöbb gyerek, a mesekönyv-változatát ismertem meg, Aladdin csodalámpája és Alibaba éppen úgy ismerősöm volt, mint tengerjáró Szindbád. És persze megtalált a rengeteg filmes, zenés, színházi és irodalmi feldolgozás is, melyek mind csak apró szeletei ennek a hatalmas kultúrkincsnek. Csak néhány:

• Rimszkij-Korszakov Seherezádéja, mely már gyerekkoromban is megvolt nekünk hanglemezen, és melynek szerelmi témáját édesanyám mindig megkönnyezte;
• Az 1940-es A bagdadi tolvaj című film, melynek producere Korda Sándor, forgatókönyvírója Bíró Lajos, zeneszerzője pedig Rózsa Miklós volt;
• Az 1992-es Aladdin Disney-rajzfilm, mely két Oscar-díjat és öt Grammy-díjat is nyert;
• Ugyanennek a 2019-es élőszereplős változata;
• Három éve láttuk Szegeden Geszti Péter - Monori András - Tasnádi István musicaljét, az Ezeregy éjszakát, melynek kapcsán megállapítottam, hogy valószínűleg Seherezádé volt az első ismert meseterapeuta;
• Aztán ott vannak Krúdy Gyula Szindbád-történetei, a magyar impresszionista próza csúcsteljesítménye. Krúdy a tengerjáró Szindbád utazásait egy nyughatatlan férfi állandó új kaland utáni vágyaként, a lélek utazásaként dolgozta fel;
• És persze ebből alkotta meg 1971-ben Huszárik Zoltán és a Zseniális Latinovits Zoltán az egyetemes magyar filmművészet egyik legnagyobb filmjét;
• És ne hagyjuk ki a felsorolásból Pasolini 1974-ben forgatott Az ezeregy éjszaka virágai című filmjét, mely a rendező Élet trilógiájának utolsó darabja a Dekameron és a Canterbury mesék után, és amelyet csodálatos, egzotikus helyszíneken forgatott.

Igazából most először találkoztam a mesefolyam első hiteles, felnőtt változatával, bár a leghitelesebb és legteljesebb magyar fordításnak Prileszky Csilla 2000-ben készült hétkötetes fordítása tekinthető. A mesegyűjtemény annak a 9.-13. század közötti Abbászida birodalomnak az életét tükrözi vissza, melyről már egy korábbi posztomban megemlítettem, hogy az iszlám vallás és az iszlám törvények ellenére nem merev ortodoxiában működött, hanem nyitott volt a felfedezések, az innovációk, a tudományok és a művészetek felé és inkább volt befogadó, mint kirekesztő. Lehet, hogy csak az én hibám, de történelemből szinte semmit nem tanultam erről az abban az időben Európát messze meghaladó civilizációról.

Már a mesegyűjtemény szerkezete is nagyon figyelemre méltó a sok egymásba ágyazott mesével. Seherezádé 1001 éjen át mesél férjének, Sahriár királynak, remélve, hogy megkíméli életét, de a mesékből mindig újabb és újabb mesék sarjadnak, pl A halász és az ifrit történetébe bele van ágyazva Junán király és Ruján hákim története, abba pedig Szindbád király és a sólyma története, és így tovább.

A felnőtt változat tele van túlfűtött erotikával, a feleség és a rabnő fogalma konzekvensen keveredik, a nők esze legtöbbször csakis a csalfaságon jár. De vannak egyéb meglepő dolgok is. Pl. Aladdin története érdekes módon Kínában játszódik, ráadásul Aladdin teljesen érdemtelen arra a jutalomra, amit végül elnyer: lusta, lassú észjárású, kihasználja anyját, de ő a kiválasztott, hiszen csak az ő szavára nyílik meg a kincsesbarlang. Természetesen a mese szerint Kína is muszlim, és ott is szultán uralkodik.

Persze a mesékben vannak zsidók és keresztények is, de finoman szólva nem túl kedvező színben feltüntetve. Aladdint például egy zsidó kereskedő, "aki aljasabb volt még az ördögnél is", megpróbálja becsapni, mert a fiú nem ismeri az arany értékét. Dzsánsáh történetében pedig egy zsidó kereskedő kihasználja, majd cserben hagyja hősünket (akinek utazása egyébként legalább annyira kalandos, mint Odüsszeuszé). Abu Kir és Abu Szir történetében pedig meggyanúsítják hősünket, hogy a keresztény szultán (!) megbízásából meg akarja gyilkolni a királyt.

Mivel azonban az iszlám a Tórára és az Evangéliumra épül, sok mesében úgy bukkan fel Salamon, mint Allah prófétája. A Mese a királyról és a vezírje feleségéről című történetben pedig szinte Dávid király története bukkan fel, aki beleszeretett hadvezére, Uriás feleségébe, ezért Uriást a csatába, biztos halálba küldte, és feleségül vette Betsabét, és tőle született Salamon király. Lám, mennyire hatottak egymásra ezek a régi történetek. Homérosz is bele van gyúrva rendesen, hiszen Szindbád harmadik utazása során (ami érdekes módon ebből a válogatásból kimaradt) találkozik és legyőzi a küklopszot, az egy szemű szörnyet.

Íme a mesefolyam zárómondatai:

Dicsőség Annak, akit magával nem sodor az idők rohanása, meg nem változtat a dolgok változása, nem zökkent ki helyéből a világ folyása! Magasztos felségjének imámjára, teremtményeinek koronájára, urunkra, Mohammed prófétára, az emberiség urára szálljon áldás, szálljon béke! Alázatos könyörgésünk szálljon feléje, adja meg nekünk kegyes bölcsessége, hogy minden tettünknek, életünknek legyen boldog vége.

(A posztomhoz  igazi ezeregy éjszakai környezetben, Marokkóban készült fotóimat csatoltam.)

Geges, Balkány, Nagyveleg, Monor

Most egy három héttel elhalasztott kisebb műtét után itthon lábadozom (eredetileg Szent Iván napján kellett volna felvágni a hasamat), rám tört a nosztalgia. Múlt szombaton 40 év után először jártam a monori temetőben Katival és édesanyám 88 éves unokatestvérével, anyai nagymamám szüleinek sírjánál, és akkor eszembe jutott, hogy méltatlanul keveset posztolok dédszüleimről.

Természetesen egyetlen dédszülőmet sem ismerhettem személyesen, és igazi csodának tartom, hogy vejem nagyszülei nemcsak két dédunokával büszkélkedhetnek, de járják a világot, nemrég Vietnámban voltak egy társasúton. Hát akkor vegyük sorra az én dédszüleimet:

Geges, apai nagyapám szülei

Pál József nagyapám (igen, mi hárman voltunk Pál Józsefek a családban, apa-fia-unokája, itt a vége fuss el véle) szülei Pál János és Kaffai Eszter voltak. Dédapám harmadik házasságából született meg nagyapám 1887 február 11-én. Kétszer jártam Gegesen, egyszer 1973-ban, egyszer pedig 2007-ben. Pálok már egyáltalán nem élnek a faluban, Kaffaiak viszont annál többen. A legnagyobb rejtély számomra, hogy egyik alkalommal sem mentünk ki a gegesi temetőbe, ezért azt gyanítom, hogy már nincs meg dédszüleim sírja, ezért ide most csak egy általam 2007-ben a faluról készült képet teszek be.

Tipikus gegesi parasztház, 2007, saját fotó

Gegesen mindig is volt szőlőtermesztés, innen hozta nagyapám a szőlő és a rettenetesen karcos szabolcsi bor szeretetét. Nagyapám Trianon után Csonka-Magyarországon maradt, mint határcsendőr, és a különféle szolgálati helyek (Nyírábrány, Decs, Bátaszék) után Balkányban telepedett le.

Balkány, apai nagymamám szülei

Szabó Erzsébet nagymamám szülei Szabó János és Bihari Mária voltak. Szabókból és Bihariakból volt bőven a faluban ('71-től nagyközség, 2004 óta város), nagyapám csak betelepülő volt, nem is él ott Pál már egy se. Nagymamám 1898. június 17-én született sokgyermekes családban. Testvéreihez, Boriska nénihez, Kató nénihez, Etelka nénihez gyakran átjártunk, amikor nyaranta Balkányban nyaraltunk. Izgalmas volt, mert Boriska néniéknél volt tehén, Kató néniéknél meg volt ló. Nagyapám még akkor ismerkedett meg nagyanyámmal, amikor Nyírábrányban szolgált, és a hosszú országjárás után csak a '30-as években, nyugdíjazásakor telepedtek le végleg nagymamám szülőfalujában, és házat építtettek.

A balkányi ház tervrajza

Dédszüleim halálakor még temettek a Biri felé vivő Kállói úti temetőben. Ide már nem temetnek, de dédszüleim sírját 2015-ben még nagy nehezen megtaláltuk. Csak érdekességként: Nagyapámat még a Szőlő út menti egykori temetőben (Boriska néniék portájával szemben) temették el, de azt a temetőt felszámolták, így került át mostani nyughelyére, a Dankó Pista utcai temetőbe, ahol nagymamámmal és édesapámmal közös sírban nyugszik.

Nagyveleg, anyai nagyapám szülei

Imre József nagyapám (na tessék, még egy József) 1898. június 27-én látta meg a napvilágot Imreh (!) István és Samu Julianna gyermekeként. Nagyapám életéről egyszer már posztoltam részletesen, melyben azt is megírtam, hogy édesapja még az első világháború előtt kivándorolt az USA-ba és ott is halt meg.

2019-ben jártunk Nagyvelegen (Borit vittük egy varázslótáborba, mert ő még felnőtt korában is imádja a vajákos dolgokat). Akkor kinéztünk a nagyvelegi temetőbe, és több Imre-sírt is láttunk, pl. egy Imre Mihály sírját, aki 2015-ben szintén idegen földön halt meg.

Monor, anyai nagymamám szülei

Nagymamám, Palásti Julianna 1903. december 9-én született Palásti József (ő is József, sőt, nagymamámnak volt egy József nevű testvére) és Kovács Mária sokadik gyermekeként (három fiú- és négy lánytestvére volt). A monori temetőben szülein kívül két lánytestvére nyugszik. Monor már száz évvel ezelőtt is a budapesti agglomeráció része volt, dédapám is az Északi Járműjavítóba járt be dolgozni, később szinte minden gyermek Budapestre került Palásti Erzsébet kivételével, kinek gyermekei és unokái is megmaradtak monoriaknak.

Valamikor a '80-as évek végén még édesanyámmal és nagymamámmal jártunk az akkor még élő rokonnál, de anyukám 88 éves unokatestvére mind a mai napig lejár Monorra sírt gondozni. Katitól jött az ötlet, hogy menjünk le egyszer közösen.

Apai dédszüleim valamennyien reformátusok volta, anyai nagyapám evangélikus, anyai nagymamám pedig római katolikus. Ahogy kutakodtam szüleim származási papírjai között, találtam igazolást arról, hogy tiszta keresztények, mert ezt a korabeli zsidótörvények megkövetelték nagyszülőkig visszamenőleg.

Milyen érdekes fintora a sorsnak, hogy 2018-ban Orsi férjhezmeneteléhez pont azt kellett igazolni, hogy lányom zsidó származású, ami nem is ment olyan könnyen.

Bori mutatja Orsi el nem fogadott zsidósági igazolását,
mert a neológ egyházat az izraeli rabbinátus nem ismeri el.

Én olyan világban szeretnék élni, amelyben soha senkinek nem kell bemutatnia egyetlen hatóságnak sem semmiféle származási igazolást.

Budavári legendárium

A legszebb helytörténeti könyvel töltöttem szabadidőmet az elmúlt két hétben, amit valaha is olvastam: Száraz Miklós György Legendás Budavár című csodaszép kiadványával. Hogy mitől olyan csodálatos ez a könyv? Hát először is attól a több mint kétszáz tökéletesen (és gyanúsan AI-segítséggel) restaurált archív fekete-fehér fotótól, melyek a Budai Vár 150-90 évvel ezelőtti állapotát mutatják be. Hihetetlen, hogy mennyire élettel teliek ezek a képek.

A másik pedig a könyv stílusa, amely földrajzi alapon szervezve északról dél felé haladva írja le az utcák, házak történetét a történelmi anekdotázás könnyed stílusában szörfözve az évszázadok között. Súlyos történelmi események és bulvár témák vegyesen zúdulnak ránk a könyv lapjairól, könnyed ívet húzva III. Béla királyunktól (kinek sírja a Mátyás templomban található) egészen Vlagyimir Putyinig.
("III. Béla 1186-ban feleségül vette Capet Margitot, II. Fülöp Ágost francia király nővérét, így Európa leghatalmasabb uralkodója lett, aki a lengyelek ellenében az oroszokat segítette. Ha nincs III. Béla és nem vagyunk mi, magyarok, akkor ma nincs Putyin, nem lett volna Brezsnyev és Hruscsov, sőt Sztálin, Nagy Péter és Rettegett Iván sem?")

Talán tudjátok, hogy éppen 40 éve, 1986 óta vagyok I. kerületi lakos, Sziklai Sándor úti (ma megint Lovas út) lakásom erkélye a várfalra nézett. Így a Buda visszavívásának 300 évfordulójára korabeli ruhákban rendezett ünneplését lelkesen végig fotóztam, hiszen az emléktábla a várfalon pont a házunkkal szemben van.

Természetesen a visszafoglalásról, aminek idén szeptemberben a 340. évfordulója lesz, a könyv is részletesen ír, hiszen Budavár a 16.-17. századi Oszmán Birodalom egyik legcsillogóbb ékköve volt, a visszafoglalása hatalmas európai összefogás eredménye, melynek híre bejárta az egész kontinenst. És egyben ez volt ennek a gyönyörű ékkőnek az első nagy pusztulása, felégetése és kifosztása. És mennyi ilyen követte még a történelemben!

Buda és Pest a török korban korabeli festményen

De ha már a Sziklai Sándor utcáról beszélünk, az utca névadója a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka volt, aki 1956-ban budakeszi otthonában a forradalmárokkal folytatott tűzharcban halt meg (A forradalom 50. évfordulójára készült egy film Budakeszi srácok címmel, melyből kiderül, hogy Budakeszire a kitelepített svábok helyére rendszerhű funkcionáriusokat, katonatiszteket költöztettek be, így Sziklai Sándort is. A forradalom alatt egy fiatal forradalmár fegyvereket gyűjt be, de Sziklai rálő, a forradalmár súlyosan megsérül. Ezután a feldühödött nép megostromolja a házát és kézigránátot dob be az ablakon, majd Sziklait meglincselik).
Nem véletlen, hogy a rendszerváltozás után a várfalat megkerülő út visszakapta eredeti nevét.

Nem állom meg, hogy ne tegyek ki egy másik fényképet, amit szintén 1986-ban, beköltözésem évében készítettem az akkori Petterman bíró utcáról (ma Nándor utca).  Nemcsak a Teherelsztó akkor még viszonylag új épülete miatt, amiről korábban már többször posztoltam, hanem az utca névadója miatt, akiről csak a könyvből tudtam meg, hogy kicsoda és miért nevezték el róla az '50-es években ezt az utcát. Petermann budai bíró az Árpád-ház kihalása után a trónkövetelők közül Vencel pártjára állt. Mivel a pápa Károly Róbertet támogatta, egyházi tilalom alá helyzeték Budát. Cserébe Petermann kiátkozta a pápát (!), és egy bizonyos Lajos pap továbbra is kiszolgáltatta a budai lakosoknak az egyházi szentségeket. Később, a Károly Róbert-pártiak győzelme után Petermannak menekülnie kellett, de ez a 650 éves történet jó ürügy volt Rákosiéknak, hogy egy klérus ellen nyíltan fellépő személyről nevezzék el az utcát, amely csak a 2011-es nagy Budapesti közterület-átnevezésekben kapta vissza a Nándor nevet.
Hogy ki az a Nándor? Régen a bolgárokat hívták nándoroknak, kikből sok élt Budán az oszmán időkben. Szintén a könyvből tudom, hogy a bolgár folklórban a mai napig fennmarad Buda emléke: a bolgár népénekekben, népballadákban, hősénekekben gyakran jelennek meg magyar témák, királyok, bánok, hadvezérek, királynék és Buda vára.

Esküszöm az utolsó személyes vonatkozású fotót teszem ki ebbe a posztba, merthogy az esküvőnk is itt volt, a Budai Várban, az Úri utca 58-ban, ahol ma is lehet házasságot kötni azoknak, akik szeretik a romantikát.

Nem ez az első Budavárról szóló helytörténeti könyv, melyet birtoklok: még 1988-ban megkaptam szüleimtől Turjányi Papp Melinda A budavári lakónegyed című munkáját. Jól kiegészíti ez a könyv Száraz Miklós György könyvét, egyrészt azért mert ebben főleg beltéri fotók vannak, lépcsőházak, belső udvarok, gótikus ülőfülkék (tudtátok, hogy a Budai Vár 34 kapualjában 64 ülőfülke található). Hajdanában még benézhetett a járókelő ezekbe a kapualjakba, ma már zárva tartják őket a lakók.
Másrészt Turjányi könyvében jól áttekinthető térkép van, mellyel Száraz Miklós György leírását is jól tudtam követni.

Száraz Miklós György könyvéből árad a 19 századi Budavár girbe-gurba utcái, csorba házai, vendéglői és üzletei iránt érzett nosztalgia. Hatalmas respekttel ír a második világháború pusztítása utáni újjáépítésről (tudtátok, hogy a Budai Várban mindössze négy épület nem sérült meg?):

A második világháborúban a 18-19 századi barokk és klasszicizmus semmisült meg, alatta pedig, az ijesztő és elkeserítő romok alatt, ott rejtőzött a középkor. Kapu- és ablakbetétek, boltozatok, falak, néha még freskók is. Az 1950-es és 1960-as években a műemlékvédő építészek és művészettörténészek lenyűgöző munkát végeztek: a földkerekség egyetlen megmaradt középkori magyar városát mentették meg.

A sokat szidott Hilton szállodáról is pozitív véleménye van:

...az alig fél évszázada épült szálloda építészeti csúcsteljesítmény, mert benne megvalósul a lehetetlen: békésen összesimul az ősi és az új.

Rosszallóan ír a 19.-20. század fordulóján épült közfunkciót betöltő épületekről. Pl. a Levéltárról:

1913 és 1920 között aztán az ódon házacskák, egészen pontosan a Bécsi kapu tér 2-3. és 4., valamint a Nándor utca 1. szám helyén neoromán óriást építettek, amit, ha másutt magasodik, talán még szerethetnénk is, így azonban a tér egységes hangulatát szétromboló épületszörny lett.

A Pénzügyminisztériumról sincs jó véleménye:

A ház különben csuda épület, Fortuna-háznak is nevezik. Csoda az is, hogy megúszta, túlélte a Pénzügyminisztérium építését megelőző bontási cunamit, a modernizáló elmebajt. Az új épület, a monstrum, az épületszörny, az építészeti Gólem magába gyűrte, befalta, szerencsére lenyelni nem tudta.... Talán az ég urának sem tetszett az esztelen rombolás, a gőgös építkezés, mert lám, mit olvasok a Magyarország 1902. augusztus 15. számában: "a szombati zivatar alkalmával villám csapott az épülő pénzügyminiszteri palotába." 

Kati a Fortuna-ház gótikus ülőfülkéjénél

A Szent György térről egyenesen ezt írja:

Itt szinte semmi nincs meg abból, ami egykor volt. Lakóházak tűntek el, kisebb-nagyobb paloták, templomok és kolostorok. Amit látunk, annak többsége új, és mondhatnám azt is, hogy értéktelen. Mert mi ez a hely? Mi minden létezett itt valaha? Hol is Járunk?

Na és mi a helyzet a Hauszmann-féle palota-rekonstrukcióról? A korábbi palotát Sisi királyné imádta, jobban szeretett itt lenni, mint Bécsben, Mária Valéria is itt született. Erzsébet királyné 1898-as halála után a mogorva Ferenc József kerülte Budát, pedig Hauszmann igyekezett egy második Burgot építeni neki. Erről Móriczot, "a magyar őserő íróját" idézi:

Mi ez az épület, kérdezi rezignáltan. Azután a kérdését meg is válaszolja: egy ország luxusa. "Jött egy nép, hogy fáradt és közönyös urának csábító kéjlakot emeljen!" Milyen "boldogtalan elszánás" ez. Más ország, más szokások, más életnívó. "A Monarchia Ura mosolyogva és vállveregetve és bókolva fogadta a finom ajándékot", ami sok az ajándékozónak, kevés az elfogadónak, aki "maradt tovább a maga Burrgjában." És mi, magyarok? Mi a boldogtalan szerelmes kielégítetlen vágyával "imádjuk tovább ferde álmaink tündérkirály álmát".

 A könyv epilógusa egy idézet a Budapesti Hírlap 1914. januári számából:

"A modern Budapest nem kímél meg semmit, az egész Várnak lassankint más képe lesz. Cifrább, hivalkodóbb, de sivárabb. Eltűnik utcáiból a csend, a kockakő nem veri visszhangra a lépések zaját, fürge autóbusz fogja gyomrából kibocsátani a hangos, lármás embersokaságot. És a Budai Vár megszűnik oázis lenni a nagyváros sivatagában, ahol menedéket talál mindenki, akinek az idegrendszere nem bírta el a város törtető zaját."

Ezt a csendes oázist, ezt a középkori zárványt idézik vissza a könyv csodálatos fotói és a szerző szeretettel teli, nosztalgikus történetei.

Kék plakátok alkonya

Az országgyűlés egy két héttel ezelőtt megszavazott törvénnyel a jövőben szigorúan korlátozza politikai plakátok kihelyezését: tiltja a gyűlöletkeltő politikai reklámok és az óriásplakátok közzétételét, valamint a kampányidőszakon kívüli politikai plakátok kihelyezését. Nekem pedig eszembe jutott, hogy hányszor, de hányszor füstölögtem a Fidesz másfél évtizedig tartó vizuális környzetszennyezése és lélekrombolása miatt.

Ezen a blogon is jelentek meg vicces és komoly posztjaim a témában. A viccesek közül a Balássy Gyuláról (alias Savanyú József) és Rogán Antalról (kékplakátügyi miniszter) ezeket az írásokat érdemes újraolvasni:

• A 2019-es önkormányzati választások előtt a budapesti jelölteket Csinn-bumm Cirkuszként ábrázoló plakátokhoz testdublőröket keresnek;
• 2023-ban volt a híres "Ne táncoljunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül" konzultáció. Az ehhez kapcsolódó plakáton a Kissoros és Ursula von der Leyen szerepelt, de a Kissoros figyelmeztetően felemelt mutatóujját Rogán parancsára az összes már kihelyezett plakátról el kellett távolítani;
• A Fidesz bukása után Balássy Gyula megtörten nyilatkozott a Kontrollnak, és cégeit felajánlotta az államnak, melyről nekem egy távolkeleti mese jutott az eszembe.

Tudom, hogy már sok posztomban szerepelnek, de ilyenkor olyan jó őket újra végighallgatni: a plakátdalaimat. Szóval üssük fel Józsi bácsi daloskönyvét, vagy ha úgy jobban tetszik, nyissuk fel Józsi bácsi lemezesládáját:

1. Soros és Juncker

Soros György és Jean-Claude Juncker fényképével ellátott kormányzati plakátkampány indult 2019 februárjában. A „tájékoztató kampány” részeként országszerte kihelyezett plakátokon az állt, hogy a brüsszeli vezetés és Soros György migrációs tervei veszélyeztetik Magyarország biztonságát. Vicces epizód volt, hogy amikor uniós küldöttség érkezett hazánkba, a repülőtérre vezető út mentén a plakátokat letakarták.

2. Emojik az utcákon

2021-ben újabb nemzeti konzultációt indított a kormány, és formabontó módon az utcákat elborító plakátokon különféle emojik jelentek meg, feltehetően így akarták a fiatalokat is megszólítani. A szánalmas plakátkampányt én egy loopert imitáló dallal köszöntöttem (kakofóniában szól: Soros György, migránsok, LMBTQ, Brüsszel).

3. Virágének

A 2022-es parlamenti választásokat megelőző őszön az ellenzék előválasztást rendezett a közös miniszterelnök-jelölt kiválasztására. Mivel úgy tűnt, hogy Karácsony Gergely lesz a befutó, az utcákat ellepték a Gyurcsány Ferencet (2-es számú főgonosz Soros után) és Karácsonyt virágmintás ingben ábrázoló plakátok ezzel a felirattal: Stop Gyurcsány, Stop Karácsony. Még petíciót is indítottak a témában, én meg a virágos ing láttán egy virágéneket énekeltem: a hat versszak mindegyik sora a plakát üzenetére rímel.

4. Márki-Zay fetűnik

Hamar kiderült, hogy mégsem Karácsony, hanem a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter lett a befutó, ezért az egész Fidesz-kampányt át kellett állítani, de persze Gyurcsány maradt, így a petícióból Stop Gyurcsány, Stop Márki-Zay petíció lett, és ha hiszitek, ha nem, ez még mindig elérhető a Fidesz szerverének egyik rejtett zugában.* Az egyik legundorítóbb plakát a témában a "Miniferi" plakát volt, amely az ellenzéki miniszterelnököt egy gnómként mutatta be, és én kínomban dalra fakadtam.

5. Negro-cukorkák

Kitört az orosz-ukrán háború és az Európai Unió gazdasági szankciókkal sújtotta az agresszort. Bár Orbán az összes szankciót megszavazta, de telekürtölte a médiát azzal, hogy "elhibázottak a brüsszeli szankciók". A plakátokon egy hatalmas Negro-cukorkára emlékeztető bomba figyelmeztetett minket, hogy a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket.

6. Nem lesz úgy táncolva, ahogy fütyülve van

2023 őszén új szereplőt hozott be a játékba a Fidesz Soros Alexander, vagyis a Kissoros személyében. Közös plakátra tette Ursula von der Leyennel, és nemzeti konzultációt is indítottak abban a témában, hogy nem táncolunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül. A feltartott mutatóujj történetét már említettem, de dalomban fontos szerephez jut.

7. Zelenszkijt sem kíméljük

2025-re már Zelenszkij is ellenséggé vált, aki a magyarok ellen fenekedve összefog a Tisza párttal és Brüsszellel, és ő akar nevetni a végén. Az utcákat elborították a Zelenszkijt csepűrágó komédiásként vagy gonosz összeesküvőként ábrázoló plakátok. A gyűlöletkeltés itt már orgiát ült, a vizuális pusztítás a tetőfokára hágott. Ekkor készült utolsó plakátdalom, a Nyári plakátok.

Hát ennyi volt az én plakát-témájú diszkográfiám.

* Update 2026.07.21

A mai napon leállították a Fidesz szervereit, így négy és fél év után már nem elérhető a https://peticio.fidesz.hu/stop-gyurcsany petíciós oldal sem.