Nyaralásra mindig vigyetek tartalék kocsikulcsot

Kati és Petra szerencsésen és élményekben gazdagon hazaértek az albániai túráról, és Kati is visszatette a fiókba a tartalék kocsikulcsot. Minden külföldi utunkra elvisszük a tartalék kulcsot és annak hagyományosan Kati az őrzője. Még sohasem volt szükség rá, de két olyan történetet is elmesélek, amikor a második autókulcs hiánya komoly galibát okozott.

1. Lada-kulcs a hóban

Ez az eset még szerelmünk hajnalán történt. Pár hónapja ismertük egymást Katival és egy céges sítúrára mentünk Liptovský Ján-ba (magyarul Szentjános). Trabanttal mentünk, azzal is volt egy kis gond, mert az odaúton nem töltött rendesen a dinamó, de Kati legnagyobb csodálatára kiszereltem az autóból és szállodai szobánk asztalán megtisztogattam a szénkeféket.

A történet nem velünk esett meg, hanem kollégámékkal, akik egy 1200-as Ladával érkeztek, és a kocsikulcsot már az első nap elveszítették fenn a hegyen. Kocsi a parkolóban, kulcs nincs, a kollégám a síliftest hívta segítségül.

- Magyari, haluski - dörmögte az orra alatt a liftkezelő, majd egy meghajlított kiskanállal kinyitotta az elefántfül-ablakot, benyúlva felhúzta a lezáró gombot, beült a volán mögé és a gyújtáskapcsolót szétszerelve kivezette azokat a vezetékeket, amelyek összeérintésével a gyújtást meg az indítómotort lehetett kapcsolni. Tényleg mint a filmeken.

Örült is a kollégám nagyon, de amikor eljött a hazautazás napja, elkomorult, mert rájött, hogy a benzin nem lesz elég hazáig és a tanksapka is kulccsal záródik.

A benzinkútnál előadta problémáját a kútkezelőnek, aki szintén "magyari, haluski"-t dörmögött, és egy csavarhúzó segítségével kinyitotta a tanksapkát.

2. A parkolóban elveszett kocsikulcs esete

Egy néhai pénzügyminiszterünk két lánya autós túrára ment Franciaországba, és a festői Loire mentén autózva egy parkolóban megálltak egy pisiszünetre. Tovább akartak indulni, az autó nyitva volt, de sehogyan sem találták a kocsikulcsot. Mindent tűvé tettek, a parkolói vécét, a szemeteseket, összes poggyászukat kiforgatták, de a kocsikulcs sehol. Egy telefonfülkéből hazatelefonáltak édesapjuknak (mobiltelefon még nemigen volt), hogy kellene a tartalék kulcs.

Miniszter apuka nyomban intézkedett, és a külügyminisztériumi futárpostával kiküldte a kulcsot Párizsba, ahonnan egy követségi munkatárs gépkocsin vitte el a Loire-menti parkolóba. A lányok persze az éjszakát a parkolóban töltötték, a kulcs másnapra megérkezett.

Hálálkodva vették át a tartalék kulcsot, és tovább indultak az autóval. Az első élesebb kanyarban aztán valami kicsúszott a vezetőülés alól: az elveszettnek hitt kocsikulcs volt az.

PAKS

Amikor a fukushimai erőművet tervezték, áttekintették Japán valaha volt legmagasabb szökőárját, és 4,2 m magas szökőár lett a tervezési szint. A vízkivételi mű 5,7 m-rel a tengerszint fölé került, az üzemzavari diesel-generátorok pedig 12-13 méterre. 2011. március 11-én mégis egy 14-15 méteres szökőár érte el az erőművet, és bár a blokkok szabályszerűen leálltak, az álló blokkok hűtését sem tudták megoldani. A fukushimai esetből okulva azóta a tervezési alapokon túli üzemzavarok elhárítására is építenek be lehetőleg passzív, külső elektromos erőforrást nem igénylő biztonsági rendszereket:

• hidrogén-rekombinátorok a hidrogén megkötésére (nagy hőmérsékleten a vízgőz oxigénre és hidrogénre bomlik);
• passzív reaktorhűtő arra az esetre, ha a szivattyúk külső energiaforrás hiányában nem működnek;
• passzív csarnokhűtés arra az esetre, ha az energiahiány (black-out) csőtöréssel is párosulna;
• olvadék csapda arra az esetre, ha zónaolvadás következne be.

Paks2-t már ezek alapján az elvek alapján tervezték. Na de miért írom le ezt pont 2026. augusztus 2-án. Nos azért, mert 44 év után környezeti okok, nevezetesen a a Duna szélsőségesen alacsony vízállása után valószínűleg leállásra kényszerül a Paksi Atomerőmű.

A fenti ábrán azt láthatjátok, hogy hogyan áll le fokozatosan az erőmű július 27-től elkezdve (alul az az egyre vékonyodó sötétkék csík). Amikor e sorokat írom, még 240 MW-tal üzemel a 2-es blokk, de ha tovább csökken a Duna vízszintje, teljesen le kell állítani az erőművet, mert a kondenzvíz-szivattyú szívócsonkja már nem ér le a vízbe.

Íme a Duna vízszintjének alakulása Paksnál:

Jelenleg a vízmérce -133 cm-ren áll, a korábban mért legalacsonyabb vízszint 2018 októberében volt -97 cm-rel, vagyis már most 36 cm-rel alacsonyabb a Duna (a vízmércék 0 pontja többé-kevésbé önkényes, de meg szokták adni, hogy az a Balti tenger szintje fölötti milyen abszolút magasságot jelent. Paksán a 0 szint 85,380 mBf-nél van).

Az erőmű építésekor, vagyis 1980 környékén 84,74 mBf legalacsonyabb vízszinttel terveztek, és ehhez képest több mint egy méterrel, 83,6 mBf-re került a kondenzvízszivattyúk szívócsonkja. A Paksi Atomerőmű üzemi kondenzvíz-fogyasztása kb. 100 m3/s, amit 8 db 3,5 MW-os (nagyjából egy szélturbina teljesítménye!), akár 19 m3/s vízhozamot is megvalósítani képes óriásszivattyú biztosít. 4-4 ilyen szivattyú 1-1 betonépítménybe van fixen beépítve, melynek tetején van a szűrtvizes medence, ahonnan gravitáció útján áramlik át a kondenzvíz a turbinák kondenzátorain, hogy lecsapassák vele a fáradt gőzt. Vagyis ezek nem holmi búvárszivattyúk, amiket, ha akarjuk, akkor kicsit lejjebb engedjük.

Kérdés, hogy itt ugyanolyan tervezési alapokon túli körülménnyel van-e dolgunk, amire nem lehetett előre számítani, vagy pedig van egy olyan régóta fennálló tendencia, amiből következtetni lehetett volna, hogy ez az alacsony vízállás előbb-utóbb bekövetkezik. Nos, én azt állítom, hogy két ilyen tendencia is van:

1. Medermélyülés: a medermélyülés oka, hogy a Duna több hordalékot visz el, mint amennyit fentről hoz, és ez a tendencia már a múlt század elejétől megfigyelhető, és csaknem lineáris: 1,92 cm évente.
   
   
   Ez azt jelenti, hogy az első blokk 1982-es üzembe helyezése óta az átlagvízszint 84,5 cm-t csökkent, amivel az üzemidő-hosszabbításoknál mindenképpen számolni kellett volna.
2. Nyílik a hidrológiai olló: A 20. századra még jellemzőbb volt a kiegyensúlyozottabb, kiszámíthatóbb éves vízjárás. Ezzel szemben a 21. században a folyó vízhozamának ingadozása nő, a száraz időszakok még szárazabbak, a csapadékosak pedig még hevesebb áradásokat hoznak. A 2024-es árvíz és az idei extrém kisvíz egymásutánisága nem véletlen egybeesés, hanem a klímamodellek által előrejelzett trend közvetlen bizonyítéka.
   
   
   
   
   

   A fenti kép alig 2 éve, a 2024 szeptemberi dunai árvízről készült, ami az ország 9. legnagyobb dunai árvize, de a 21. század 4. legnagyobb árvize volt.

Kérdés, hogy a vízszinten kívül az alacsony vízhozam vagy a magas vízhőmérséklet befolyásolta-e volna az erőmű működését:

• Még a mostani rekordalacsony vízállásnál is 740 m3/s a Duna vízhozama. Az atomerőmű számára a Duna vízhozama 25%-ának felhasználása engedélyezett, vagyis a vízhozam nem befolyásolja az erőmű működését.
• Az erőmű tervezésekor a Duna-víz hőmérséklete az esetek 0,85%-ban haladta meg a 24 fokot. 24 foknál melegebb vízzel is hűthető az erőmű (most éppen 28 fok), de ekkor valamivel romlik a hatásfoka, mert a kondenzátorokban a fáradt gőz lecsapatása rosszabb hatásfokkal történik. Az erőmű 8-10 fokkal emeli meg a felhasznált hűtővíz hőmérsékletét, amit visszaenged a Dunába, és az erőmű alatt 500m-rel a melegvizes csóva hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 fokot. Vagyis magas hőmérsékletnél környezetvédelmi, adminisztratív okok miatt kell csökkenteni a termelést.

Vagyis az erőmű működését nem a kis vízhozam, nem a magas vízhőmérséklet, hanem csakis az alacsony vízszint akadályozza, melyre elvileg több megoldási lehetőség van:

• Sokan felvetik a hűtőtornyok használatát, de egy működő erőmű hűtőtornyos hűtésre való átállítása - azon túl, hogy Paks1 környezete eléggé beépített, nem nagyon van hely hűtőtornyoknak - eléggé drága mulatság, komoly megtérülési számításokat kéne elvégezni.
• Duzzasztómű a Dunán: ez Bős-Nagymaros óta tabutéma, pedig a vízszint folyamatos csökkenése a mezőgazdaságnak is gondot okoz, hiszen ezzel párhuzamosan csökken a talajvíz szintje is.
• A jelenlegi vízkivételi mű átépítése vagy kiegészítése. Erre a Paksi Atomerőmű közleménye tett egy homályos utalást: "A szívócsövek mélyebbre helyezésének műszaki kezelése elindult, néhány éven belül a jelenleginél is alacsonyabb vízszint mellett is képes lesz folytatni a termelést az atomerőmű."

Akkor most nézzük a közösségi médiában a mostani krízishelyzetről terjedő összeesküvés-elméleteket, melyet előszeretettel terjesztenek a Védvonal aktivistái:

• Nem is kellene Paks1-et leállítani, ez csak Brüsszel ármánykodása, hogy el lehessen törölni a rezsicsökkentést és fel lehessen emelni a villamosenergia árát. Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár.
• Az osztrákok víztározói teli vannak, visszatartják a Dunát, hogy nekünk ne jusson víz. Nos, ha egy víztározó tele van, akkor pont annyi vizet enged tovább, mint amennyi belefolyik, ráadásul ezt nemzetközi egyezmények is szabályozzák. Sajnos az alacsony vízhozam oka az, hogy aszály van a Duna egész vízgyűjtő területén. Olvassátok az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleményét.
• Az akkumulátor-gyárak elhasználják a vizet, le kell állítani a működésüket: A Duna mentén fekvő gödi és iváncsai akkumulátorgyárak együttes engedélyezett vízfogyasztása 1690 m3/óra, vagyis 0,47 m3/s. Ez a Duna pillanatnyi vízhozamának 0.06%-a, vagyis a Duna vízszintjét semmilyen mértékben nem befolyásolja!
• Atomerőművek helyett még több napelemet és szélerőművet kellett volna telepíteni - mondják a zöldek. Az első ábrán jól látható, hogy a napelemek már most is szinte képesek a napközbeni fogyasztás teljes lefedésére, a baj este 6 felé zúdul ránk, mert kevés a tárolókapacitásunk. Új naperőművet mostantól már csak kizárólag akkumulátoros tárolóval együtt lenne szabad üzembe helyezni. Ami a szélerőműveket illeti, van egy német kifejezés a forró, szélcsendes időszakra: Hitzeflaute. Hőkupola esetén mit sem érnek a szélerőművek, mert szélcsend van.
• Talán a legostobább hír, amit nemcsak a Védvonal egybites trolljai, de Rétvári Bence és Tuzson Bence (a két Bence 😏) is terjeszt a közösségi médiában: 1983-ban már volt egy ilyen krízishelyzet, amit a vízügy a helyszínre telepített szivattyúkkal megoldott, vagyis Magyar Péter A.L.K.A.L.M.A.T.L.A.N. Nos, 1983-ban még csak egy blokk üzemelt 25 m3/s hűtővízmennyiséggel, és a vizszint a mostani -133cm helyett -21 cm volt, vagyis több mint egy méterrel magasabb! Ebből látszik, hogy a két bukott Bence nemcsak ostoba, hanem gonosz is.

Mégis érdemes feltenni a kérdést: A mostani Tisza-kormány hogyan jön ki ebből a krízishelyzetből. Már Orbánnál láttuk, hogy egy rendkívüli helyzetben egy jó vezető mindig tud tündökölni: operatív tanácsokat hoz létra, annak üléseiről rendszeresen posztol, járja az országot a krízissel érintett helyeken. Ezt Magyar Péter is megteszi, ráadásul nagyon jól képes beszélni viszonylag kevés tárgyi tévedéssel. Az is segíti a helyzetét, hogy még csak három hónapja alakult meg a Tisza-kormány, vagyis semmiképpen sem tehető felelőssé a jelenlegi helyzetért, viszont alkalmat ad arra, hogy visszafelé mutogasson az Orbán-kormány mulasztásaira.

Ennek ellenére a bukott Fidesz most Magyar Péter alkalmatlanságát igyekszik bizonygatni, aki képtelen kezelni a mostani válságot. Orbán már alig várja, hogy augusztus 23-án leteljen az általa vizionált 133 nap, ami után dicsőségesen visszatérhet.

Orbán Viktor augusztus 23-án dicsőségesen belovagol a Parlamentbe.

Reméljük nem így lesz.

Az én szép, okos, világjáró lányaim... meg a feleségem

Furán alakult ez a nyár. Sajnos a lágyékom bal oldalán is egy sérv alakult ki, amit meg kellett műttetni. Emiatt a túratársakkal betervezett hegyi túra az Albán-Alpokban lévő Valbona-völgyi Nemzeti Parkba részemről kútba esett, de semmiképpen nem akartam, hogy Kati és Petra is elessenek ettől az élménytől. Szerencsére Petra az autóba kapott maga mellé vezetőtársakat a barátnői személyében, így két húzóban, egy szabadkai városnézéssel és éjszakázással eljutottak az Albán-Alpokba, és most ott túráznak. A tervek szerint Mostaron keresztül fognak majd hazajönni.

Íme néhány fotó, amit eddig küldtek:

Orsi lányomék kiköltözése Argentínába még izgalmasabban alakult. Már hónapokkal az utazás előtt megkezdték az előkészületeket: felújítatták és kiadták a Tel Aviv-i lakásukat, eladták az autót, felmondtak a munkahelyükön, megszereztek minden papírt, ami a felnőttek és gyerekek argentin társadalombiztosításához kell, néztek óvodát a gyerekeknek, elintézték az utazási papírokat a kutyának, csak éppen bérelhető lakást nem találtak.

Frankfurton keresztül utaztak, de a másfél órás transzfer a Tel Aviv-i járat késése miatt fél órára rövidült, így éppen hogy elérték a Buenos Aires-i csatlakozást. Viszont a 15 poggyászukból 11 csak egy nap késéssel érkezett meg, de szerencsére a kutya épségben megérkezett.

Mivel még nem volt állandó otthonuk, először egy Airbnb házat vettek ki a folyóparton (Buenos Aires az Uruguay folyó tölcsértorkolatában fekszik), de mivel ott éppen tél van, egy kicsit hidegnek találták.

Ezért aztán már a belváros egyik toronyházában vettek ki egy lakást, és azóta is tartósan keresik azt a házat/lakást, ami minimum három évre az otthonuk lesz. Egyelőre béreltek egy autót, de ha elrendeződnek, vásárolnak egyet. A gyerekek közben élvezik a különféle játszótereket, mert csak augusztus közepén kezdődik az óvoda.

És hogy mi van Borival? Képzeljétek, olyan aranyos volt, hogy négy napra hazajött Bécsből, hogy árván maradt lábadozó édesapját támogassa. Épp most indulunk az Argentin történetek című film megtekintésére, hogy egy kicsit argentin hangulatba hozzuk magunkat.

 

---
 

A körbekerített mackó úrfi

Állt egy szobor a Margit híd budai hídfőjénél nagyjából a hév végállomásával egyvonalban az Árpád fejedelem útja és a Lukács fürdő közötti parkban, Maugsch Gyula Mackó úrfi róka komával című alkotása, mely Sebők Zsigmond Maczkó úr utazása és egyéb történetek című 1893-ban íródott gyermekkönyve alapján készült 1936-ban.

Ezen a képen én vagyok a szoborral nagyjából 65 évvel ezelőtt egy tavaszi napon, kezemben feltehetően egy csokor virág. Köszönet a ChatGPT-nek, hogy feljavította nekem a képet. A szobor Mackó úrfit ábrázolja egy csupor mézzel és barátját, róka komát, hóna alatt egy kacsával. Kicsit szorongva kérdeztem meg a szüleimet, hogy ugye a kacsa is a barátjuk, és a szüleim nem merték elárulni, hogy az bizony róka koma vacsorája. Hiába, érzékeny kisfiú voltam.

A szobor 1970-ig állt ezen a helyen, és elég gyakran láthattam, hiszen itt volt a hév végállomása, amivel rendszeresen jártunk Szentendrére. Sebők Zsigmond egyébként tovább folytatta a Maczkó úr brandet további kötetekkel: Maczkó úr utazásai, Maczkó úr a kiállításon, Maczkó úr az Alföldön, Maczkó úr a Tengeren, Maczkó úr újabb utazásai, Maczkó úr a Balatonon, Maczkó úr Budapesten, Maczkó úr úton, Mackó úr szárazon és vízen, Maczkó úr vendégei. Az egyik kötet reprint kiadását megvettük a gyerekeknek, de elég avittas volt a 100 éves nyelvezet, bár ebből tudtam meg, hogy a múlt század elején elektromos taxik jártak Budapest utcáin!

De a Sebők Zsigmond által megalkotott leghíresebb mesealak minden kétséget kizáróan Dörmögő Dömötör, aki számtalan mese hőse, de neve az 1957-ben alapított gyermekújság címében mind a mai napig él.

De térjünk vissza a szoborhoz! 1970-ben a hévet a Margit hídnál levitték a föld a lá a Batthyány térig, és a területrendezés során a szobrot is elvitték, szép lassan el is felejtettem. Amikor a '90-es évek elején már megvolt a két nagyobb lányunk és a Lovas úton laktunk, felfedeztük a Bécsi kapu mellett a Vár északkeleti szoknyáján elterülő Európa ligetet és annak játszóterét, és nagy örömmel találtam rá gyermekkorom kedvenc szobrára, Mackó úrfira. Onnantól kezdve a játszóteret csak macis játszótérnek hívtuk, és nagyon sokat jártunk oda a lányokkal.

2002-ben aztán elköltöztünk a Zsolt utcába, és kiesett a látókörünkből az Európa liget, csak néha tévedtünk arrafelé. Történt viszont, hogy az I. kerület fura ura úgy döntött, hogy négy kerületi közpark fenntartását átveszi a fővárostól: a Horváth-kertet, a Tabánt, az Európa ligetet és a Tóth Árpád sétányt. A Tabánba beletört a bicskája, mert az fővárosi tulajdon, és Karácsony nem mondott le róla, de a másik három közterület fenntartása a kerülethez került. Mielőtt valaki arra gyanakodna, hogy ez is a "parkfenntartási botrány" néven elhíresült korrupciós üggyel kapcsolatos, melyben budai polgármesterek kerültek előzetes letartóztatásba, megnyugtatom, hogy az I. kerületnek van saját 100%-os tulajdonú parkfenntartási cége. Az Európa ligetnél az önkormányzat geodéziai felmérést rendelt el, hogy mekkora területről van pontosan szó, és ekkor derült ki, hogy a liget egy jelentős része az Ostrom utca 1. szám alatti lakóingatlanhoz tartozik.

A lakóközösség kapva kapott az alkalmon, hogy kinéz egy kis pénz, és körbekerítették a területet, melynek pont a kellős közepén ott áll Mackó úrfi és róka koma szobra, mely immáron megközelíthetetlenné vált a közönség számára. A hétvégén jártam arra és csak kb 20 méterről készíthettem képet a szoborról.

Próbáltam faggatni a mesterséges intelligenciát, hogy ebben az esetben miért nem áll fenn az elbirtoklás esete, de a következő választ kaptam:

• Nem volt „sajátként” birtokolva: Sem a Főváros, sem a kerület nem tekintette sajátjának a földet; a nyilvántartásokban és a terveken is látszott a telekhatár.
• A szívességi használat kizárja az elbirtoklást: Mivel a társasház tulajdonosai korábban kifejezetten engedélyezték, hogy a nagyközönség látogassa a parkot, ez jogilag "engedélyezett/szívességi használatnak" minősül. Az engedéllyel történő használat pedig a törvény erejénél fogva kizárja az elbirtoklást.

Nem pontosan értem, hogy ha korábban engedélyezték a park közösségi használatát, most mi változhatott, most minden esetre patthelyzet van, amiről Böröcz László polgármester Facebook-posztjában így írt:

Én meg csak reménykedhetek, hogy a köz visszakapja ezt a 90 éves szobrot, talán még unokáimnak is megmutathatom...

Csucsú

Tíz évvel ezelőtt feltöltöttem egy elég sikeres dalt a felcsúti kisvasútról Felcsúti Csucsú címmel (115 ezer megtekintés), és a forgatás körülményeiről öt évvel ezelőtt már részletesen posztoltam. A kisvasút megépítésére megpályázott mintegy 600 millió forint egyrészt nem is volt kiugróan magas, másrészt nem is lopták el, tényleg vasút épült belőle. Amikor néhány évvel ezelőtt Hadházy Felcsútra csábította az Unió ellenőreit, azok megállapították, hogy megépült a vasút, nincs itt semmi látványosság.

Csakhogy a pályázati anyagban megadott évi félmillió utasszám meg sem közelítette a valóságot, másrészt a vasút működése az elmúlt tíz évben nem lett volna fenntartható a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) rendszeres anyagi támogatása nélkül.

Az áprilisi kormányváltás azonban valószínűleg érinteni fogja a kisvasútat is, hiszen:

• A TAO-rendszer jelentős változása várható, és mindenképpen vége annak a paradicsomi állapotnak, hogy a FUNA kapja az országban a legtöbb TAO támogatást;
• A FUNA mögül sorra hátrálnak ki a korábbi szponzorok, legutoljára a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt döntött úgy, hogy nem támogatja tovább az Akadémiát;
• Mint tudjuk, a kisvasút a felcsúti stadion és az Alcsúti Arborétum között közlekedik, amelyet viszont a FUNA-tól átvett a Duna-Ipoly Nemzeti Park, mint fenntartó, és rögtön egy évre be is zárta.

Egyszóval olyan lett a felcsúti kisvasút, mint Rejtő Jenő regényében az a bizonyos nyári kabát: rövid és céltalan (bár Orbán mindig azzal fenyegetőzött, hogy ha nagyon támadják, meghosszabbítja Bicskéig). Ennél rövidebb kisvasútat talán csak Pécsett láttunk: az nyílegyenes pályán a pécsi vidámpark és a pécsi állatkert között közlekedik (500 m).

Kati a pécsi kisvasúton 2010-ben

Nem tudom, mi lesz a sorsa a felcsúti stadionnak és az akadémiának, talán nem jut az akasztói stadion sorsára, amely mára már az enyészeté lett.

Én és Petra a felcsúti Puskás-szobornál 2016-ban

Banksy-stílusú karikatúra Orbán vasutazásáról

Minden esetre Orbán Viktor a tegnap Tusványoson tartott beszéde után a Blikknek úgy nyilatkozott, hogy "van egy futballakadémia, amit én alapítottam. Ha tehetném, szívesen ott dolgoznék." Mondjuk Orbán jól ismeri a labdarúgást, ezért talán magasabb posztra is kerülhetne, mint egy szertáros, de pénz nélkül ő sem tehet csodát. De rajta, próbálja meg!

De ha már Tusványos, ne menjünk el szó nélkül a 16 év után előszőr ellenzékben elmondott nagy világmegfejtése mellett. Mert miket is mondott? 

• A fiatalok azért szavaztak a Tiszára, mert a Brüsszel által befolyásolt Facebook félrevezette őket (ugyanott vagyunk, ahol Gajdics a bukás utáni első öt percben: "A Facebook meg ezek az ö-ö-ö-ö izék, amik oda tartoznak"). Mondja ezt annak a pártnak a vezetője, amely a FB-hirdetésekre nagyságrendekkel több pénzt költött, mint a Tisza.
• Orbán szerint a Tisza felszámolta a jogállamot, a jelenlegi kormányt először Kun Béla tanácsköztársaságához hasonlította, amely 133 nap múlva gazdaságilag magától összeomlik, majd Venezuelához, melynek erőszak lesz a vége. Nem lehetünk Európa banánköztársasága.
• A jelenlegi rendszer neve Neokommunizmus vagy New Age Communism, mely lényegében önkény, és csak Lengyelországban (!) van hasonló Európában.
• A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal ugyanaz, mint a rákosista ÁVH.
• Szerinte eljött Magyarország ötödik kifosztásának korszaka, a Nemzeti Bank körül már keselyűként keringenek az arcról már jól ismert nyugati bankárok, hogy olcsón megszerezzék a magyar vagyont. Az euró bevezetése csak fedőszöveg, a megszorítások szinonimája. Hogy mi volt az első négy kifosztás?
• Trianon
• A második világháború utáni jóvátétel
• A Horn-kormány
• A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok
• A teendő a következő: a parlamenti frakcióban be kell bizonyítani, hogy jobban kormányoznának, ha ők kerülnének újra hatalomba (Pócs Jánosokkal, Németh Balázsokkal, Szentkirályi Alexandrákkal, Mein Gott!). A parlamenten kívül viszont határozott nemzeti ellenállással, bármit jelentsen is ez!

A beszéd talán legviccesebb jelenete az volt, amikor egy honfitársunk a közönség soraiból ezt a táblát tartotta a magasba:

SZABAD SAJTÓ, SZABAD MÉDIA, SZABAD ORSZÁG

Először el kellett, hogy gondolkodjak, hogy ő most fideszes volt, vagy tiszás provokátor. Tény, hogy ha tavaly tartott volna fel ilyen táblát, határozottan kivezették volna a biztonságiak. De most az a Fidesz követel szabad sajtót és szabad médiát, amely 16 éves uralma alatt:

• A közszolgálati médiumokból ócska propaganda-szócsövet csinált;
• A vidéki lapokat központosította a KESMA/Mediaworks égisze alatt, melyek uniformizált politikai sablonokat közvetítettek;
• Az ellenzéki rádiókat megfosztotta rádiófrekvenciáiktól;
• A társadalmi célú hírdetéseken és az állami tulajdonú cégek hirdetésein keresztül a "baráti" médiumokat anyagilag támogatta, a piaci hirdetők elriasztásával pedig az "ellenséges" médiumokat megfosztotta anyagi forrásaiktól;
• Az ellenzéki médiumokat rendre kizárták a különféle kormányzati rendezvényekről, sajtótájékoztatókról.

És hogy miről nem beszélt Orbán? Hát hogy a tavaly még agyonajnározott Trump miért nem hozta el a békét 24 óra alatt, hogy külpolitikai ámokfutásával miért verte fel a hordónként olajárat 100 $ fölé, mi a helyzet a Béketanáccsal, amibe olyan büszkén beléptünk? Miért nem vették át a patrióták az uralmat még az Unióban? Hol kési Oroszország győzelme?

Lehet, hogy mindenkinek az volna a legjobb, ha Orbán visszatérne a felcsúti akadémiára sportmenedzsernek, de felőlem akár lehet a kisvasút masinisztája is.

---

Az alaptörvény 17. módosítása - Önkény?

Nem sokkal a 16. módosítás után a Tisza-kétharmad a 17. módosítást is megszavazta, és bizony ebben is vannak olyan pontok, melyek inkább a választási ígéretek populista részének próbálnak leget tenni, és egyáltalán nincsenek ínyemre. Persze nem mindegyik, de amikor választókerületi képviselőm, Tanács Zoltán, aki egyben tudományos és technológiai miniszter is, nagy büszkén kiposztolta a módosításokat, kénytelen voltam nagy tisztelettel, de egyet nem értésemnek hangot adni.

Országgyűlési képviselőség időkorlátja

Ül a parlamentben egy abszolút rekorder Németh Zsolt személyében, aki éppen tizedik ciklusát kezdte meg, és annak ellenére, hogy következetes atlantista külpolitikai nézeteket vall és most is a Külügyi Bizottság alelnöke, de az előző ciklusokban hivatalosan nem emelt szót az Orbán-kormány egyoldalú orosz-barátsága és az Ukrajna elleni ámokfutása ellen.
De az országgyűlési képviselő nem hatalomgyakorló, hanem törvényhozó, aki azokat a választókat képviseli, akik az ő pártjára szavaztak. Egyben persze, amennyiben kormánypárti képviselő, akkor érdekkijáró is, és a volt fideszes képviselők valóban szereptévesztésbe kerültek, amikor azt gondolták, hogy ezzel hatalmat is kaptak a kezükbe (Pócs János, Bánki Erik, Mengyi Roland stb). De hogy miért kell egy Hadházy Ákos megválasztását korlátozni, aki a legtöbb fideszes disznóságot leplezte le, a legtöbb büntetést volt kénytelen befizetni Kövér László házelnök jóvoltából, az érthetetlen. Ahelyett, hogy megpróbálták volna ezt az érdekkijáró mechanizmust visszaterelni törvényes keretek közé, a választójogot durván korlátozó ostobaságot írtak bele az alaptörvénybe.
Óriási hiba!

Sulyok Tamás köztársasági elnök lemondatása

Számos polgári demokráciában az egyes hatalmi ágak újraválasztása, a közjogi funkciókat betöltő hivatali személyek megbízatási ideje úgy van meghatározva, hogy lehetőleg ne essen egybe az országgyűlés ill. a kormány újraválasztási ciklusával. Ez a fékek és ellensúlyok rendszerének egyik alapja. Magyarországon például:

• Az országgyűlés (és ezzel a kormány) megbízatása 4 évre szól;
• A köztársasági elnök, valamint az önkormányzatok megbízatása 5 évre szól;
• A legfőbb ügyész megbízatása 9 évre szól, akárcsak a kúria elnökének, vagy az NMHH elnökének;
• Az Állami Számvevőszék elnökének megbízása 12 évre szól.

Egy normális demokráciában ezek az átfedések a kiegyensúlyozás, nem pedig a hatalom bebetonozásának szerepét töltik be. Persze a Fidesz 16 éves uralma alatt mindenhová saját embereket próbált ültetni és tartósan pozícióban tartani. A 2022-es választás előtt még azt is megtették, hogy bár Karas Monika NMHH elnök tisztsége még nem járt le, helyébe Koltay Andrást ültették, hogy tovább 9 évre Fidesz-kézben maradhasson a közmédia.
Sulyok Tamás már az Alkotmánybíróság elnökeként is a Fidesz hűséges embere volt, és Orbán teljesen önkényesen, mindenféle egyeztetés nélkül tette meg köztársasági elnöknek, ráadásul Sulyok többszörösen is méltatlanná vált posztjára:

• Édesapjáról azt állította, hogy a kommunizmus elől bujkálni volt kénytelen, de utóbb kiderült, hogy Dr. Sulyok László ügyvéd Székesfehérváron átvette egy, a zsidó törvények miatt állásától megfosztott zsidó ügyvéd, dr. Lőwy Endre praxisát és a Magyar Nemzetiszocialista Párt székesfehérvári szervezete nevében iroda céljára deportált zsidók lakását igényelte ki, majd később az iroda berendezésére szintén zsidóktól elkobzott "zsidóbútort" is igényelt.
• A Munkácsot ért orosz rakétatámadás után egy FB-posztban elítélte a az orosz támadást, majd kisvártatva javítva a posztját az "orosz" jelzőt gondosan kihúzta. Ezzel nemcsak azt bizonyította be, hogy egy szar alak, de tudatlanságát is elárulta az internet emlékezetét illetően. Ezzel jogosan érdemelte ki a "szatyorfing" jelzőt.
• Felesége a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum faláról leakasztatott egy festmény a Sándor Palota számára.

Mindazonáltal Sulyok 2029-ig tartó hivatali idejében a Tisza-kétharmaddal szemben semmilyen vizet nem zavart volna, de végig el kellett volna viselnie a "szatyorfing" bélyegét. Időnként megnyitotta volna a nemzetközi balneológiai kongresszust és akkor gondosan felkészült volna a bálnákból. Így viszont a Nemzeti Ellenállás, a Védvonal szimbóluma, az önkény elleni harc ikonikus alakja lett teljesen méltatlanul. Nagy hiba volt.

Ráadásul most egy nagyon furcsa castingnak vagyunk tanúi, amikor ugyan meghirdetik a széles körű társadalmi egyeztetést a köztársasági elnök személyét illetően, de Magyar Péter egyszer csak mirnixdirnix felkéri Polgár Judit sakkvilágbajnokot erre a posztra, aki nagyon okosan utasítja el a megtiszteltetést.

70 éves korhatár bevezetése az alkotmánybíróknál

Érdekes, hogy Magyar Péternek ugyanaz jutott eszébe az Alkotmánybíróság lefejezésére, mint 15 éve Orbán Viktornak, aki a bírák legfelsőbb életkorát vitte le a korábbi 70 évről 62 évre. Az Európai Bíróság és a magyar Alkotmánybíróság is jogellenesnek, illetve alaptörvény-ellenesnek talált a hirtelen átmenetet, így a szabályozást később módosítani kellett. Emlékszem, akkor én is hogy fel voltam háborodva.

Félreértés ne essék, Orbánék egészen pofátlanul töltötték fel kizárólag saját embereikkel az alkotmánybíróságot (Polt Péter, Handó Tünde, Patyi András, Hende Csaba, hogy csak néhányat említsek, akik eszembe jutottak). Az országgyűlés akkor sem fogadott el ellenzéki jelöltet alkotmánybírónak, ha egyszerre öt új jelöltről kellett dönteni.

Ennek ellenére az a véleményem, hogy sokkal inkább egy kiegyensúlyozottabb, a pártösszetételt jobban visszatükröző jelölési és választási rendszert kellett volna kitalálni a brutális lefejezés helyett.

Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal

A Tisza-szavazók gyors eredményeket akarnak látni, számukra az ügyészségek túl lassan dolgoznak. Bilincsben, vezetőszáron szeretnék látni az embereket. Az NVVH mint új közvádló jelenik meg és részt vesz a nyomozásban. A bűncselekmények megállapítása ugyanakkor továbbra is bírósági keretek között fog megtörténni, vagyis ugyanolyan elhúzódó folyamat lesz, mint eddig minden bonyolult közvagyon elleni bűncselekménynél. Persze jó, hogy így van, de félek, hogy csalódás lesz a vége.

Vármegyék helyett ismét megyék

Bár a Fidesz azon füstölög, hogy évezredes történelmi elnevezést törölnek most el, amit csak Rákosi mert megtenni, azért pontosítsunk:

• Az 1949. évi XX. törvény (a szovjet mintájú alkotmány) váltotta fel a vármegyét a megye szóval;
• Ezt a megnevezést nem változtatta meg 1990-1994 között az Antall-Boros kormány (MDF);
• Változatlanul hagyta 1994-1998 között a Horn-kormány (MSZP);
• Változatlan marad 1998-2002 között az első Orbán-kormány alatt (Fidesz);
• A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt (MSZP) sem nyúltak hozzá 2002-2010 között;
• A második, harmadik és negyedik Orbán-kormány alatt 2010-2022 között is maradhatott a "megye".
• 2023-ban érezte úgy Orbán, hogy eljött az ideje a megnevezés megváltoztatásának, vagyis úgy gondolom, hogy addig elég erős belső ellenállás volt a Fideszben a módosítással szemben.

Ennek ellenére az a személyes véleményem, hogy ennek az oda-vissza nevezgetésnek semmi értelme sincs, helyette inkább érdemi dolgokkal kellene foglalkozni. Sajnálom a visszanevezésre fordított milliárdokat, és a magam részéről a megyéket magánbeszélgetésekben továbbra is vármegyéknek nevezem majd.

A saját magam által feltett kérdésre, hogy ez önkény-e, az a válaszom, hogy még nem önkény, de populizmus a javából.

Mundial

Az utolsó három labdarúgó világbajnokságot, amiken még részt vett a magyar válogatott, azért hívták "Mundial"-nak, mert mindhárom spanyol nyelvű országban (Argentína, Spanyolország, Mexikó) került megrendezésre. Mivel a mostani vébé egyik rendezője megint Mexikó volt, jogos lehet a "Mundial", de igazán az tette a mostani vébét "Mundial"-lá, hogy két spanyol nyelvű ország, Argentína és Spanyolország vívták a döntőt.

De ne szaladjunk ennyire előre, inkább üljünk be egy időgépbe és repüljünk vissza egészen 1966-ig, az angliai világbajnokságig. Ezt még természetesen 16 résztvevő országgal játszották, sőt, a további hármat (Mexikó, Németország és Argentína) is. És ennek a csoportkörében vertük meg Brazíliát 3:1-re, mely után az egész világ ódákat zengett a magyar válogatottról és Albert Flóriánról (azt a meccset a balatonboglári SZÖVOSZ-üdülőben láttam). Ezen a világbajnokságon nyerte el mind a mai napig egyetlen világbajnoki címét Anglia, és csak most, 60 év után sikerült újból dobogóra kapaszkodniuk, amikor is egy igazi flúgos futamú bronzmérkőzésen 6:4-re verték Franciaországot.

Na de megint nagyon előre szaladtam, maradjunk még az időgépben, repüljünk tovább majd' 20 évet 1986 március 16-ig, amikor egy barátságos felkészülő mérkőzésen újabb brazilverésre került sor, akkor 3:0-ra sikerült győznünk, és úgy éreztük, ezt a válogatottat semmi sem állíthatja meg a mexikói világbajnokságon. Három hónap sem kellett az irapuatói kijózanodáshoz, a Szovjetuniótól elszenvedett 0:6-os vereségig. Pedig 1986-ban volt Magyarország utolsó vébé-részvétele.

Maradjunk az időgépben, és repüljünk előre újabb 30 évet, a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokságig. Oké, hogy ez csak kontinensbajnokság, de 30 év után mégis csak az első világverseny, amire kijutott a magyar válogatott. Az oda-vissza rájátszásban azt a Norvégiát vertük meg kétszer, amelyik most a vébé negyeddöntőéig "evezte" be magát a nagyon szimpatikus és zseniális Erling Haaland vezérletével.

Megint nagyon előre szaladtam, vissza 2016-ba! Akkor nagyon lelkesen posztoltam arról, hogy végre van egy szerethető csapatunk. Ráadásul a csoportkörből első helyen jutottunk az egyenes kiesési szakaszba. Budapest utcáin "az este sohasem ért véget".

Repüljünk tovább az időgépben: a 2021-es és 2024-es EB-re ugyan kijutottunk, de a csoportkörön már nem jutottunk túl. A VB-kről nem érdemes beszélni: 2018X, 2022X. Így érkezünk meg 2025 november 16-ig, a vébé-selejtező utolsó csoportmérkőzéséig, amikor Írország ellen egy döntetlen is elegendő lett volna a továbbjutáshoz, de 2:1-es vezetésről Parrot mesterhármasával a 96. percben rúgott győztes góllal 2:3 lett a végeredmény, és minden reményünk elszállt. Sovány vígasz, hogy Írország sem utazhatott a vébére, mert a Csehország ellen játszott selejtezőt 2:0-ról veszítették el büntetőpárbajban. És végül Csehország, bár kijutott, de a csoportkörből már nem jutott a legjobb 32-be. Akkor egy keserű posztban írtam, hogy hogyan telik el egy élet a VB-re való kijutásra való várakozással.

Időgépünk nagy zökkenéssel végre megérkezett az USA-Mexikó-Kanada által rendezett 2026-os "Mundial"-ra, melyet ráadásul 48 csapat részvételével rendeztek meg. Korábbi munkahelyemen egy kollégám mindig szerzett valahonnan egy poszter-formájú tabellát, amin lehetett vezetni az eredményeket. Idén nagyon vágytam egy ilyenre, és kaptam is egyet a sarki benzinkúton, ahol mindössze két üveg kólát kellett hozzá vásárolni.

A labdarúgás történetének eddig mindössze nyolc világbajnoka volt, ezek közül Uruguay és Olaszország (utóbbi zsinórban harmadszor!) nem jutottak ki, Németország már a legjobb 32 között búcsúzott (Paraguay ellen büntetőpárbajban), Brazília pedig a 16 között a zseniális Norvégiától kapott ki 2:1-re. Mindhárom házigazda a 16 között búcsúzott, habár Trump elnök elég bunkó módon próbált beavatkozni a Belgium-USA mérkőzésbe: a Bosznia elleni mérkőzésen Folarin Balogun begyűjtötte második sárga lapját, amely után a Belgium-USA mérkőzésre automatikus eltiltás járt volna. Trump elnök felhívta a FIFA elnökét, Gianni Infantinót, mint a viccbéli nyuszika a medvét, hogy nem lehetne-e kihúzni a listáról. Már hogyne lehetne elnök úr, önnek mindent, jött a válasz. Na erre adtak a belgák csattanós 4:1-es választ a nyolcaddöntőben.

Megkérdezhetitek, hogy én melyik csapatnak szurkoltam. Nos, tavasszal Marokkóban jártunk, és annyira megtetszett nekem az ország futballszeretete (a 2022-es vébén negyedikek voltak, megnyerték a 2026-os Afrika-kupát, a 2030-as vébé egyik rendező országa lesz Portugália és Spanyolország mellett). Most is eljutottak a negyeddöntőig egyedüli afrikai csapatként, de a franciáktól kikaptak. Innentől Argentínának szurkoltam egyszerűen azért, mert Orsi lányomék holnap után költöznek ki legalább három évre Buenos Airesbe.

A negyeddöntőbe egyébként négy volt világbajnok, Franciaország, Spanyolország, Anglia és Argentína jutott, ráadásul egy-egy nem vébégyőztes csapattal összepárosítva. Annak ellenére, hogy jelenleg ez a négy csapat vezeti a világranglistát, örültem volna új világbajnok avatásának. Végeztem egy kis matematikai számítást is: ha mind a négy meccsen 80% esélye volt annak, hogy a volt vébégyőztes nyer, akkor is csak 41% az esélye annak, hogy csak volt vébégyőztes jut a legjobb négy közé. Pedig így történt.

Ami ezután jött, az már sporttörténelem: a spanyol válogatott vereség nélkül, mindössze egy kapott góllal lett világbajnok a rosszul, de agresszívan játszó argentin csapattal szemben. A meccs előtt az színesítette a világsajtót, hogy a 39 éves argentin zseni Lionel Messi és a 20 évvel fiatalabb spanyol Lamine Yamal 19 évvel ezelőtt már találkoztak egy jótékonysági fotózás erejéig. Először rá sem akartam kattintani, mert azt hittem, hogy kamu. De nem!

Sok egyéb érdekesség is volt ezen a vébén: a női bírók, a szájeltakarásos szabály, a félidők közbeni ivószünetek, vagy az NFL döntő mintájára a döntő mérkőzés félidejében tartott Half Time Show. A francia Kylian Mbappé lett a gólkirály 10 góllal, egyúttal átvette a vezetést Lionel Messitől a góllövő örökranglistán a vébéken rúgott 22 találatával.

Eseménydús öt hét volt.