Tömény romantika, imádlak, Afrika!

Társasutazáson vettünk rész Marokkóban. Először jártam az afrikai kontinensen (Kati már járt Egyiptomban lány korában). Az élmények leírhatatlanok, megpróbálom őket témakörökbe csoportosítani.

Népek, nyelvek

Marokkó francia protektorátus volt (lásd a Casablanca című filmet), ezért sokan beszélnek franciául, az iskolában kötelező a francia nyelv, nagyon sok a francia felirat. Az országot azonban felerészben arabok, felerészben pedig a tamazight nyelv három nyelvjárását beszélő berberek lakják. A lakosság muszlim vallású, szunnita. Casablancában található Afrika második legnagyobb mecsete, melyet rögtön utazásunk első napján megtekintettünk.

Városok, medinák, kasbahok

A legősibb települések a városfalakkal körülvett kasbahok, melyekből jó párat láthattunk kívülről/belülről. Legtöbbjük már csak turista-látványosság, tele szuvenírboltokkal, művészeti galériákkal, kávézókkal, éttermekkel.

Rabat

Tinghir

Tarmigt

Aït Benhaddou

A medinák a kasbahok köré épült középkori városrészek a szűk utcáikkal, apró terecskéikkel. Ezekben is főként üzletek és kézműves műhelyek találhatók. Ilyenekben kószáltunk Fezben és Marrakeshben is.

Rézművesek tere Fezben

Marakesh

A hagyományos marokkói építészet agyagon illetve vályogon alapul, mely nem annyira időtálló, ezért gyakran látunk romos házak mellett felépített kockaházakat, és nem mindig eldönthető, melyik lakott és melyik nem.

Hegyi városrészlet Imlilben, az Atlasz-hegységben

A francia protektorátus idején teljesen európai stílusú városrészek épültek fel: széles, pálmafás sugárutak és azt övező art deco stílusú házak. Ilyet láttunk Casablancában, Fezben és Marrakeshben is. Engem leginkább Tel Avivra emlékeztettek.

Casablanca

Marokkó nyitott a kortárs építészet felé, új középületei, stadionjai, repülőterei, vasútállomásai, színházai a 21. századra jellemző épületek.

A 10 éve elhunyt Zaha Hadid által tervezett színház Rabatban

Szálláshelyeink

Casablancában és Marrakeshben négycsillagos, európai stílusú szállodában laktunk, megszálltunk ezenkívül úgynevezett riádokban (palotákban) illetve nemrég felépített, de a marokkói hagyományokat visszatükröző szállodákban.

Kilátás casablancai szállodánk ablakából

Szobánk egy fezi riádban

Sivatagi szállodai szobánk, Ksar Tanamouste

Szállodánk a Toudra-szurdoknál

Szállodánk medencéje Tarmigt-ben

Hegyi szállodánk terasza Imlilben

Szállodánk medencéje Marrakeshben

Közlekedés

Odafelé Casablancába repültünk frankfurti átszállással a Lufthansával, visszafelé Marrakeshből jöttünk Münchenen keresztül a Lufthansa egy fapadosával, a Discoverrel. A repülőút mindkét irányba zökkenőmentes volt, bár Münchenben szakadt a hó, ezért a gépet felszállás előtt jégmentesíteni kellett.

Turistabuszunk nagyon korszerű volt, természetesen légkondicionált volt és minden ülőhelynél volt telefontöltő.

A sivatagi dűnékben programban volt egy tevegelés a napfelkeltében. Helyette egy esős tevegeléssel kellett beérnünk, ráadásul villámlott és mennydörgött is!

Marrakeshben módunk volt két lóval vontatott négyüléses kocsival bejárni a várost. 

Konzumálás

A társasutazások velejárója a konzumálás: olyan üzletek, kereskedőházak felkeresése, melyek általában jutalékot fizetnek az idegenvezetőnek a turisták vásárlásai után. Általában az a mondás, hogy ezek szövetkezeti vállalkozások, és a bevételüket nem viszik el a kereskedők, hanem teljes egészében a szövetkezet tagjainak jut belőle.

Kerámiaműhely, Fez

Textilszövő és -festő műhely, Fez

Bőrcserző műhely, Fez

Megkövesedett fosszília-termékek Hay Salam közelében

Berber szőnyegek Tinghirben

Argánolaj-alapú termékek Ighrem N'Ougdal-ban

Fűszerek, gyógyszerek és kozmetikumok Marrakeshben

Tájak, túrák

Körutazásunk során érintettük a legsűrűbben lakott óceánpari övezetet, bebuszoztunk az Atlasztól északra, a Rif-hegységtől délre fekvő Fez-be, aztán átkeltünk a keleti Atlasz két nyúlványán, az Atlasztól délre oázisokkal szabdalt kősivatagos részen haladtunk át, amíg el nem értük a homok szaharai dűnéket. Megint keletnek vettük az irányt, sétáltunk a Todra-szurdokban, sivatagi kasbahok mellett haladtunk el, majd északnak fordulva a Magas-Atlaszon a Tizi-n-Tichka hágón keresztül vágunk át, ami utazásunk legmagasabb pontja (2260m). Egy másik völgyön Imlil hegyi városból túrázunk kb. 2000m magasan, feltekintünk a havas csúcsokra, köztük az Atlasz legmagasabb csúcsára, a 4160m magas Toubkal-ra. Végül északra vesszük az irányt mezőgazdasági területen Marrakeshig.

Rabat, Atlanti-óceán

Ifrane, alpesi-stílusú hegyi falu az Atlaszban

Sivatagi oázis

Kezdődnek a szaharai homokdűnék

A Todra-szurdok

Tizi-n-Tichka hágó

Mögöttünk a Toubkal

Virágzó gyümölcsfák a völgyben

Jó volt egy hétre kiszakadni a választások előtti őrületből és megismerni egy teljesen új világot.

Egy lehetséges vádbeszéd

 

Részlet egy eddig még csak képzeletben létező, de lehetséges vádbeszédből:

A paksi csőszkunyhóban megvalósult találkozón Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter közölte az ukrán úgynevezett igényeket a hatalom átvétele után, Magyar Péter vallomásában erről, ezekről az igényekről a következőket mondotta:

"Először a fegyveres erők felett akartak teljes rendelkezési jogot biztosítani maguknak, tehát a honvédség és a rendőrség felett. Hogy ez megvalósuljon, Szibiha közölte is velem: Zelenszkij leghatározottabb kívánsága, hogy Ruszin-Szendi legyen a honvédelmi miniszter, mint az ő megbízható embere, valamint Szabó Bence, az ukrán ügynök, belügyminiszter. Zelenszkij természetesen szem előtt tartotta a végcélt, azaz egy államblokk létrehozását. Olyan külpolitikát követelt Magyarország részéről és erre garanciát, amely mindenkor összhangban áll Ukrajna külpolitikájával, azaz külpolitikailag is alárendelt viszonyt az ukrán kormányhoz. Végül, mivel Ukrajna iparilag fejletlenebb ország, követelte, hogy akár a magyar érdek teljes háttérbe szorításával is, a teljes magyar ipart, elsősorban az ukrán újjáépítés és ukrán gazdaságpolitika megvalósításának kell alárendelni."

Nem csodálkozom, ha minden öntudatos dolgozó magyarnak, akiben a hazafias becsületérzésnek egy szikrája él, ökölbe szorul a keze, ha ezeket a hazaáruló, egész nemzetünket lebecsülő és meggyalázó terveket hallja. Nemcsak Magyar Péter és bandája hazaáruló munkája, nemzeti szuverenitásunkat áruba bocsátó aljas tevékenysége világosodik meg előttünk, ha ezeket a Zelenszkij-féle feltételeket és igényeket halljuk, hanem egyben az is kiderül, hogy milyen mérhetetlen soviniszta gőg, micsoda nagyzási mánia él Zelenszkijben és bandájában, milyen lenézés van bennük a magyar nép iránt. Egymagában az a tény, hogy komolyan gondolhattak arra, és komolyan számba vehették tervük megvalósítására azt, hogy a magyar nép eltűrne egy ilyen leigázást, mutatja, hogy semmibe vették a magyar nép ragaszkodását a szuverenitáshoz, hogy kigúnyolták népünk nemzeti becsületét. Soha arra, hogy Zelenszkijék "bekeretezzék" a szuverén magyar államot, soha arra, hogy saját ügynökeikből állítsanak össze a magyar államnak kormányt, sor nem kerülhetett volna. De jellemző Zelenszkijre, Szibihára és jellemző Magyar Péterre meg Ruszin-Szendi Romuluszra, hogy erre komolyan gondoltak.

A fenti szöveg részlet a Rajk-per vádbeszédéből -  a 220. oldaltól -, de Titót Zelenszkijre, Rankovicsot Szibihára, Rajk Lászlót Magyar Péterre, Pállfy Györgyöt Ruszin-Szendi Romuluszra, Rob Antalt Szabó Bencére cseréltem, és a "függetlenség" szó helyett a ma már gyakrabban alkalmazott "szuverenitás" szót használtam. A Rajk-per 77 évvel ezelőtt volt. Furcsa, de szinte ugyanaz a szóhasználat, ugyanaz a hagymázas kémtörténet jön elő újra.

Beszéljünk kicsit a pártfinanszírozásról

Tegnapi hír, hogy végre első fokon ítéletet hirdettek Simon Gábor ügyében. Joggal kérdezhetitek, hogy hát ő meg kicsoda.

A 2014-es parlamenti választások előtti heteket egy nagyon bizarr ügy borzolta. Simon Gábor, az MSZP akkori alelnöke egy osztrák bankszámlán 240 millió forintnyi devizát helyezett el, ám ezt vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel. Ráadásul a számlát egy bissau-guineai útlevéllel nyitotta, amit egy magyar vállalkozótól, egy bizonyos Welsz Tamástól kapott. A Sólyom Airwais tulajdonosa, az "útlevélgyáros" állítólag vádalkut kötött az ügyészséggel, ki is akarta hallgatni a Nyomozó Főügyészség. Egy rendőrautó ment érte Logodi utcai irodájához, ahonnét bilincsben szállították el, menetközben azonban rosszul lett és az autóban életét vesztette. A férfit a budai mentőállomásra vitték be, de az orvosok nem tudták megmenteni az életét. (Ez a Csörsz utcai sportpályánál lévő mentőállomás volt, és aznap - 2014 március 21-én - pont arra jártam, és láttam az ott várakozó rendőrautót). Welsz Tamás halálának körülményei nyomán a legvadabb összeesküvés-elméletek kaptak szárnyra:

• Bevett valami szert, de nem mutattak ki mérget a szervezetében;
• Afrikai nyílmérget használt;
• Esetleg maga a rendőrség tette el láb alól;
• Vagy az MSZP állt a háttérben?;
• Meg sem halt, így tűntették el a tanúvédelem keretében.

Számomra már akkor is nyilvánvaló volt, hogy Simon az MSZP illegális pártkasszáját kezelte. Már 2014-ben világossá vált, hogy egy választási kampányban a kormánypártok számára szinte korlátlan erőforrások állnak rendelkezésre:

• Az állami média;
• Az állami hirdetésekkel vastagon kitömött "baráti" média;
• Társadalmi célúnak nevezett, közpénzből finanszírozott hirdetések.

Ezzel automatikusan kényszerítik az ellenzéki pártokat a finanszírozási szürkezónába. Ráadásul árgus szemekkel figyelték a pártok minden kampányköltését. A 2018-as választások előtt például azért kapott pénzbüntetést a Jobbik, mert piaci ár alatt bérelt plakáthelyeket a választási plakátjaihoz.

2022-ben Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely is igyekeztek a pártfinanszírozást kihozni a szürkezónából, előbbi a Mindenki Magyarországa Mozgalom, utóbbi a 99 Mozgalom néven bejegyzett - hangsúlyozottan nem párt, hanem politikai mozgalom - megalapításával próbálták legalizálni a pénzgyűjtést, hiszen ezek a szervezetek névtelen adományokat és külföldi adományokat is elfogadhattak.

Talán még emlékeztek a Perjés Gábor-ügyre: a Párbeszéd politikusa félmilliárd forintot fizetett be több részletben a 99 Mozgalom számlájára "mikroadomány" címén. Persze rögtön elterjedt, hogy Sorosék így támogatták az ellenzéket, Perjésnél házkutatást is tartottak.

És akkor megérkeztünk a jelenbe. Bár a Tisza Párt adománygyűjtése megfelel a pártfinanszírozás szabályainak (befizetéskor minden személyes adatot meg kell adni), a Fidesz teljesen nyíltan vádolja azzal a Tiszát, hogy Ukrajna támogatja a párt kampányát, és erről titkosított titkosszolgálati jelentés is létezik. Ezt állítólag még a választások előtt nyilvánosságra hozzák. Minden esetre a hazánkon áthaladó ukrán pénzszállítmány jogellenes elkonfiskálása kapcsán Fidesz-körökben az terjed, hogy ezekről a páncélautókról lepottyant volna valami a Tisza számára is.

Ezt a képet a teljes média lehozta, de senki nem kérdezte meg,
mi az a lövésnyom ott a falban. 😕

Minden esetre ha a Fidesz a választások előtt játssza ki a tiltottpártfinanszírozás-kártyát, és közvetlenül a választások előtt lehúznák a Tiszát a szavazóívekről, azzal egyértelműen elismerné, hogy vesztésre áll, de egyúttal egy polgárháborút is kockáztatna. Valószínűnek tartom, hogy ilyet nem fog tenni.

Reggel 6-ig még a Kossuth Rádió is közszolgálati

Gyerekkorom óta a Kossuth Rádióra ébredek. Azt kapcsolták be otthon a szüleim a Havel típusú NDK-gyártmányú rádiónkon.

A '60-as évek reggeli hírműsorában a hírek mellett nagyon vegyes zenei műsor ment: aktuális magyar és külföldi (Joszif Kobzon, Karel Gott!) tánczene, opera, operett és népszerűbb komolyzenei darabok. Amikor elkezdtem korábban kelni, még a Falurádiót is elcsíptem.

Valószínűleg azért maradt meg ez a szokásom, mert olyan rádiós ébresztőóránk volt, amin csak OIRT FM-sáv volt (65,5–74 MHz), amin már csak a Kossuth működött. Egyik kedvenc műsorom a '90-es és 2000-es években a Hajnali gondolatok volt 6:30-kor, melyben a hét egyes napjain más-más szerző olvasta fel napi gondolatait. Itt szerettem meg Sári László buddhista történeteit is.

Mostanában 5:00-tól 6:00-ig a Kossuthon a Hajnal-táj műsor megy, és ebben van 5:30-kor egy két perces hírblokk. A hírblokk szerkesztője Bessenyei Márk, aki úgy állítja össze a hírblokkot, mintha a Kossuth nem Fidesz által vezérelt propagandarádió, hanem egy igazi közszolgálati médium lenne.

A nemzeti ünnepünk másnapján az alábbi hírek szerepeltek benne:

• Azonos időtartamban a Békemenetről és a Nemzeti Menetről és az elhangzott beszédekről szóló objektív beszámoló;
• Arról, hogy az USA lefoglalja Irán dúsított uránkészletét és Izrael fokozza a légicsapásokat;
• Beszámoló az Oscar-gáláról (amiről pl. az M1 híradó egyáltalán nem tudósított).

Ma reggel egyáltalán nem voltak politikai hírek:

• Digitális fejlesztéshez lehet igényelni uniós (!) támogatást;
• Nyolc iskola elnyerte a Minőségi Tehetséggondozás Műhely címet;
• 500 állatvédő egyesület nyert támogatást;
• Odaítélték Az év női menedzsere díjat.

Tudom, hogy egy normális országban ilyen unalmas híreknek kellene lenni egy közszolgálati rádióban, de a Kossuth Rádió 6:00 után teljesen megváltozik és fullban nyomja a bullshit propagandát. Facebook-oldala a teljesen egyoldalú és szélsőséges propaganda terjesztéséről híres.

A Kossuth Rádiót Facebook-posztjai miatt fel is jelentették, de épp a napokban semmisítette meg az Alkotmánybíróság a Kúria korábbi határozatát, ami kimondta, hogy a közmédiának a Facebook-oldalain is a kiegyensúlyozottság elvét kell követnie, és eltiltotta az egyoldalú tájékoztatástól. Az Alkotmánybíróság ezt most semmisnek nyilvánította és csak egyetlen tökös alkotmánybíró akadt, Szabó Marcell, aki szembe mert menni ezzel a döntéssel:

„Az állam által létrehozott és közpénzből fenntartott tájékoztatási intézménynek a demokratikus nyilvánosságban nem egyszerűen joga, hanem sajátos alkotmányos felelőssége van. A közszolgálatiság lényege a közösség egészének szolgálata: pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása. E felelősség nem tűnhet el pusztán azért, mert a kommunikáció nem rádióműsorban vagy televíziós híradóban, hanem egy intézményi Facebook-felületen történik”

Minden esetre örüljünk, hogy a Kossuth Rádió legalább reggel 6:00-ig közszolgálati rádióként működik, és olyan tisztességes hírszerkesztői vannak, mint Bessenyei Márk. 

Az utolsó akkord

Zongoratanárnőm, Mausi néni arra tanított, hogy ha a játék közben mellé ütök, nyugodtan játsszak tovább, a hallgatóság nem fog észre venni semmit. Kivéve az utolsó hangot. Ha azt elrontom, azt nem lehet jóvá tenni.

Tegnap került sor a 2022-26-os parlamenti ciklus utolsó parlamenti ülésére, és sokan vagyunk, akik abban reménykedünk, hogy ez a 16 éves Orbán-kormányzat utolsó parlamenti ülése volt. Lehetett volna valamilyen szimbolikus, össztársadalmi egyetértésnek örvendő törvény elfogadásával lezárni ezt a korszakot, helyette az egyre inkább tébolyult ámokfutást folytató Fidesz-kormányzat két szégyenteljes törvényjavaslatot illetve határozati javaslatot nyomott keresztül az országgyűlés szavazógépezetén:

1. A parlament elfogadott egy kormánypárti határozatot, amely kimondja, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, valamint ellenzi az ország további katonai és pénzügyi támogatását az EU részéről. A dokumentum emellett bírálja azokat a törekvéseket is, amelyek az EU-t katonai szövetséggé alakítanák.
2. A parlament sürgősséggel olyan jogszabályt is elfogadott, amely jogi keretet ad a Magyarországon lefoglalt ukrán készpénz- és aranyszállítmány vizsgálatának. A szabályozás szerint a hatóságok (például a NAV) meghatározott időn belül vizsgálhatják a lefoglalt vagyont és annak eredetét.
3. Ez utóbbi témában előző nap egy kormányrendelet is született: A 49/2026. (III. 9.) kormányrendelet kifejezetten a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénz- és aranyszállítmány ügyére reagált. A rendelet címe lényegében arról szólt, hogy „Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek védelmében” szükséges intézkedéseket állapít meg a szokatlan mennyiségű készpénz és arany magyarországi szállításával kapcsolatban.

• A magyar hatóságok (elsősorban a NAV) jogosultak a lefoglalt pénz, arany és a járművek teljes körű vizsgálatára.
• Az ellenőrzés célja annak tisztázása, hogy honnan származik a vagyon, hová tart, és milyen jogcímen szállították Magyarországon keresztül.
• A rendelet a konvojban talált készpénzt, aranyat és a járműveket „lefoglaltnak tekinti”, és úgy kell kezelni, mintha hivatalos lefoglalás történt volna.
• Ez biztosította a hatóságok számára a jogalapot arra, hogy az értékeket a vizsgálat idejére visszatartsák.
• A vizsgálat kiterjedhet arra is, hogy: kik a szállítók és mi a személyazonosságuk, van-e kapcsolatuk bűnszervezetekkel vagy terrorszervezetekkel, milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet a művelet Magyarország számára.

Jogban kevésbé járatos ember számára is világos, hogy itt megint visszaható hatályú jogalkotásról van szó, vagyis megint előbb volt a tyúk, mint a tojás. Ezzel lényegében a hatóságok beismerték, hogy amúgy semmi jogalapjuk nem volt egy Magyarországon keresztül szabályosan, előre bejelentett módon és útvonalon haladó bankközi értékszállítmány feltartóztatására, a szállítást végző személyzet 30 órán keresztül tartó őrizetben tartására és hazánk területéről történő kiutasítására.

A TEK segédletével végrehajtott útonállásról Csire Balázs ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa egyik szerkesztője egy Facebook-posztban fejtette ki részletesen az álláspontját. Gyakorlatilag nincs olyan eljárásjogi szabály, amit betartottak volna az üggyel kapcsolatban. Csak a legfontosabbak:

• Az elfogás (előállítás, őrizetbe vétel), lefoglalás (zárt alá vétel, biztosítási intézkedés) nem öncélú dolog, hanem egy büntetőeljárás része, ahol tehát már megindult a nyomozás.
• A művelet csak büntetőeljárás keretében képzelhető el, hiszen személyek szabadságának átmeneti elvonása illetve dolgok feletti rendelkezési jog korlátozása (magyarul: előállítás, őrizet, lefoglalás) csak ennek keretében lehetséges.
• Ha pénzmosás vagy engedély nélküli lőfegyverviselés a gyanú, mindkét cselekménynél a letartóztatás elrendelése (pláne külföldi állampolgároknál) alap, ezért a Kisjézust is lenyomja 30 napra a nyomozási bíró.
• A pénzmosás elkövetéséhez kell egy ún. alapcselekmény, egy előzőleg megvalósult vagyon elleni bűncselekmény, pl lopás, rablás, csalás stb. Magyarul ahhoz, hogy a magyar hatóságok rajta üssenek egy vélelmezett pénzmosással érintett pénzszállítmányon és a kísérőkön, úgy kell tudniuk, hogy az a vagyon egy már szintén ismert más (akár külföldön elkövetett) bűncselekményből származik.
• Ha volt gyanú arra, hogy a szállított pénz azért pénzmosással érintett, mert az előtte valahol valakik által elkövetett vagyon elleni bűncselekményéből származik, akkor bizony minden személy aki a szállításban részt vett, „bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” tehát az elfogás lehetne törvényes is - igaz, ehhez előzetes (alakszerű) elfogatóparancs kellene , ha meg halaszthatatlan nyomozati cselekmény keretében, határozat nélkül végzik az elfogást-előállítást (amire a Be törvényes módot ad) , akkor meg 3 munkanapon belül kell utólag legyártani az elfogatót. Akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek vagy aki ellen elfogatóparancsot adtak ki, el lehet fogni és a nyomozást végző szerv elé elő lehet állítani, azonban ez az előállítás legfeljebb 12 óráig tarthat. Ezalatt vagy elengedik, vagy őrizetbe veszik.
• A gyanúsítás közlése hivatalos formában, írásos jegyzőkönyvben rögzítetten történik, az őrizetbe vételről szintén írásban, panaszolható határozatban rendelkezik a nyomozást végző szerv. 
• A lefoglalt bankjegyeket SORSZÁM szerint jegyzik fel. Még 1x, minden egyes bankjegy egyedi sorszámát feltüntetik a papírokban. 😬
  
  
  
  
  
• A nyomozás nem általában vizsgál egy történeti tényállást, hanem az ELKÖVETŐK szerepét, cselekvőségét tisztázza, ui. a törvény és végül a bíró nem történelemtudományi esszét készít , hanem az elkövetőket bünteti, azokat az elkövetőket, akiket ezek szerint meg se gyanúsítottak semmivel.

Mivel ez volt az Orbán-korszak utolsó parlamenti ülése, csak a történeti hűség kedvéért tekintsük át, hogy csak az elmúlt esztendőben milyen visszaható hatályú törvények, törvénytervezetek, rendeletek születtek:

• Tavaly májusban benyújtották a parlamentnek a "közélet átláthatóságáról" szóló törvénytervezetet. A javaslat fő célja a kormány indoklása szerint a külföldi finanszírozásból működő, közéletet befolyásoló szervezetek átláthatóbbá tétele és a „szuverenitás védelme” volt. A külföldről támogatott szervezeteket (civil szervezetek, média) nyilvántartásba vették volna. Ezek a szervezetek nem kaphattak volna a magánszemélyek jövedelemadójából 1%-ot, és ezt már a tárgyévre is érvényesítették volna, vagyis itt jött be a visszamenő hatály.
  Szerencsére a tervezet tárgyalását az őszi ülésszakra halasztották, majd egyszerűen elfelejtkeztek róla.
• Szeptemberben Tuzson Bence igazságügyminiszter részleteket hozott nyilvánosságra a Szőlő utcai javítóintézetben történt esetek nyomozásáról. De folyamatban levő ügybe még az igazságügyminiszter sem tekinthet bele, ezért egy órával később az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében fennálló vészhelyzetre tekintettel rendeletet alkottak arról, hogy ezt ebben az ügyben mégis megteheti.
• Idén február 3-án megjelent egy kormányrendelet - szintén az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel -, amely a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos jogorvoslatot kizárta az önkormányzatok számára. Nem lehet az állam ellen közigazgatási pert indítani, azonnali jogvédelem sem kérhető és a már folyamatban lévő pereket is meg kell szüntetni. Szerencsére néhány tökös bíró a folyamatban lévő perek esetében ezt figyelmen kívül hagyta.
• Végül a már említett március 9-i kormányrendelettel és március 10-i törvénnyel feltették az i-re a pontot: utólag legalizálták az állami útonállást, egy ukrán állami bank pénzének elkonfiskálását.

Vagyis az Orbán-rendszer utolsó akkordja pont olyan disszonánsra sikeredett, amilyen az egész 16 éves jogalkotási tevékenységük volt. Remélhetőleg április 12. után már csak történelem lesz, nem pedig további joggyakorlat.

Irodalmi diaporáma

Nem tudom emlékeztek-e még a '70-es, '80-as évek multimédiás műfajára, a diaporámára? Miközben két diavetítőből egymásba áttűnő vagy éppen egymást kiegészítő képeket vetítettek, közben megfelelő zenei kíséret szólt a háttérben. Egyetemi klubok rétegközönségét vonzotta ez a műfaj. Ez most Závada Pál legújabb kötete, a Pernye és fű kapcsán jutott eszembe.

Závadánál nagyon fontos szerepe van a fotográfiának, számos regénye kapcsolódik a fényképészethez, játszódik fotóműteremben vagy csak rengeteg korabeli fotóval van illusztrálva. Először tekintsük át az általam olvasott Závada-könyveket olvasásuk sorrendben:

• 1997 - Jadviga Párnája (a regényben fontos szerepe van Buchbinder Miklós fényképésznek)
• 2011 - Idegen testünk (Weiner Janka fotográfusnő műtermében játszódik)
• 2014 - Természetes fény (A Jadviga-trilógia része számos korabeli fotóval illusztrálva)
• 2015 - A fényképész utókora (A Jadvigából megismert Buchbinder fotográfus a címadója)
• 2016 - Egy piaci nap (a kunmadarasi vérvád-ügy leírása "testkamerás" ábrázolással)
• 2020 - Hajó a ködben (ugyanúgy megjelenik benne Weiner Janka fotográfus, mint az Idegen testünkben)
• 2021 - Wanderer (irodalmi szociográfia a budaörsi svábok kitelepítéséről, sok-sok fotóval)
• 2024 - Apfelbaum (egy Ember tragédiája-parafrázis, ahol a filmhíradó kap fontos szerepet)
• 2026 - Pernye és fű

A Pernye és fű két diavetítője más-más korszakot vetít: az egyik az '50-es évek elejének Békés megyei kulákpereit, a másik a '80-as évek végének erjedő kádári korszakát. Závada rendkívül magas szinten űzi az irodalmi szociográfiát, és a mostani regényében is visszatérhetünk Tótkomlósra, ahonnan a Jadvigával indultunk, de olvashatunk Budaörsről, a Wanderer helyszínéről is. A történet apropóját a Závada Pál forgatókönyve alapján és Sipos András filmrendező rendezésében készült Statárium című dokumentumfilm forgatása adja. A film megtekinthető a Filmio-n, én a könyv elolvasása után meg is tettem, és nem bántam meg. A film három statáriális bíróság által gyújtogatás vádjában tárgyalt kulákpert tekint át. A regénybeli filmrendező neve a nem túl fantáziadús Pfeifer (németül pfeifen: sípolni). A többi szereplő félig valós, félig kitalált.

A füzesgyarmati Molnár Sándort a rögtönítélő bíróság halálra ítélte, mert ebédet főzött magának a saját földjén, de meggyulladt a tarló. Bár nem keletkezett kár, azzal vádolták, hogy fel akarta gyújtani a TSZ búzatábláját. A koronatanú egy 10 éves fiú volt.

A fábiánsebestyéni Toronyi János életfogytiglant kapott, mert  4 éves kisfia játék közben felgyújtott egy szalmakazalt. Itt is a koronatanú a kisfiú volt. A vádlott felesége, és az állítólagos felbujtó 6-6 évet kaptak.

A  tótkomlósi ügy egy kakukktojás: Lehoczky Pál szérűje felgyulladt. Bár a tulajdonos nem volt a helyszínen, a rögtönítélő bíróság "halálra ítélte". Kiderült, hogy a tárgyalás csak színjáték volt, csak ráijesztettek a kulákra, hogy így beszervezze az AVH, hogy kulákokról szolgáltasson információt (feketevágás, terményrejtegetés).

A totalitárius rendszereknek szükségük van ellenségképre, a náci Németországban a zsidóság, a sztálini Szovjetunióban és a rákosista Magyarországon pedig a kulákság (az orbáni Magyarországon a migránsok, Brüsszel és legutoljára az ukránok). Íme néhány korabeli újságcím:

• Savanyú a kulákszőlő.
• Lehull a lepel a csanádapácai kulákbérencekről.
• Pusztai elvtárson nem fog a kulákfurfang.
• A zsírszag leng a nagygazdák háza feleltt.
• Szuszták kulák százforintosait az egerek rágták.
• A zsírosnagygazda fitymálja a parasztpolitikát, bomlasztja sorainkat, fertőzi a tejet.

De legalább ilyen izgalmas korszak az, ami a másik képzeletbeli vetítőből jön: A lakiteleki sátorveréstől a demokratikusan megválasztott parlamentig terjedő három év pezsgő, reményteli, de már a későbbi (mind a mai napig ható) ellentéteit is előrevetítő korszaka. A Statáriumhoz hasonló dokumentumfilmekkel tele voltak a mozik és a televízió, a regény is felsorol jónéhányat:

• Magyar Bálint, Schiffer Pál: A Dunánál;
• Sipos András: Hazátlanok, sorakozó (a megint aktuális Benes dekrétumok nyomán kitelepített magyarokról);
• Sára Sándor sorozatai: Pergőtűz, Néptanítók, Bábolna, Sír az út előttem;
• A Gulyás testvérek munkái: Vannak változások, Ne sápadj!, Én is jártam Isonzónál, Törvénysértés nélkül;
• Ember Judit: Pócspetri;
• Gyarmathy Lívia: Együttélés;
• B. Révész László: A látogatás (megrázó film Bruck Edit élettörténetéről);

A regényben bepillanthatunk a forgatásra összeállt csapat élettörténeteibe, vitáiba (pl. a népi írók antiszemitizmusáról), a szamizdatok és repülő egyetemek világába, az MTA Szociológiai Intézetének életébe. Vicces, hogy egy mondat erejéig még az ifjú Orbán Viktor is feltűnik a regényben. Olvassátok csak:

"...az a hadarva beszélő gyorseszű joghallgató - valami Fejér megyei faluból jött -, aki kendőzetlenül beszélt arról is, hogy miként befolyásolták későbbi döntéseit a kamaszkorában az apjától elszenvedett verések."

És hogy mit adott hozzá a regényhez a Statárium című film megtekintése? Kiderült, hogy Molnár Sándor perének ügyésze, Sági Béla még a forgatás idején - valamikor '88-ban - is meg volt győződve arról, hogy itt szándékos gyújtogatás történt, és hogy Molnár egy reakciós kulák volt. Önigazoló monológja a regényben is le van írva. Interjút készítettek egy másik egykori elítélttel, Toronyi Jánosnéval, aki '53-ban, a Nagy Imre-féle konszolidáció idején amnesztiával szabadult, és aki a forgatás idején is egyenes tartású, derűs személyiség maradt.

De a legnagyobb meglepetésemet a gyújtogatással megvádolt majd az AVH-ba beszervezett Lehoczky Pállal készült beszélgetés váltotta ki. A regényből is kiderül, hogy Lehoczky csak földije, Závada Pál irányában volt bizalommal, őt régóta ismerte és neki mindent elmondott. Én pedig személyében szép lassan ráismertem a Jadviga párnája főszereplőjének, Osztatní Andrásának a kisebbik fiára, Misóra (Mihály). A Jadviga utolsó oldalain kiderül, hogy be volt szervezve, és a tartótisztjével való találkozóhelyeknek ugyanazokat a helyeket jelöli meg a dokumentumfilmben, ami a regényben is le van írva.

A Jadvigát majd' 30 éve olvastam (és akkor még nem tudhattam, hogy valójában egy Feleségem története-parafrázist olvasok), de amikor a filmben megláttam, hogy Lehoczky a házában fakeretre szögelt fóliasátorban él, mert így olcsóbb lesz a fűtés, egyből beugrottak a '97-ben olvasott regénybeli mondatok:

"Szépen lécekből össze van szegezve a sátor keret, egyhatvanöt nekem mondom elég, mert üvegház hatásnál mondom minden centi számít, és rá a fólia! És alatta van fél ágy mondom, deréktól és lefelé, mert a fej nem baj ha hűvös levegőt szív, csak altest ne fázzon, én mondom, eléggé egy vesés vagyok. (Szív is rendetlenkedik, jövő héten menni kell kardiológiára.) Így az ablak alatt van a sátorban a konvektor, az asztal meg a szék. Az ember mondom életének nagyobb részét úgyis itt tölti. Főleg télen. És mennyi spórolás az."

Hát így kapcsolta össze egy szereplő több mint negyed századot átívelve az elsőre és az utoljára olvasott Závada-regényt.

Megint leveleztem az állammal

Közvetlenül karácsony előtt, december 22-én minden ügyfélkapuval rendelkező nyugdíjas egy levelet kapott elektronikus tárterületére a Magyar Államkincstártól, az aláíró Fónagy János volt, az NGM államtitkára.

A levél tiszta nettó kormánypropaganda volt, melyhez egyrészt felhasználták a nyugdíjas adatbázist és az ügyfélkaput, mint állami erőforrást.

Választások előtt a kampányban a kormánypártok és az ellenzéki pártok küzdelme Dávid és Góliát harcához hasonlít, hiszen a kormány nagyságrendekkel több erőforrást tud felhasználni: a közszolgálati média és a Fidesz zsoldjába szegődött, állami hirdetésekkel vastagon kitömött médiumok, állami pénzből fizetett influenszerek siserehada, társadalmi célú hirdetéseknek álcázott, ezért közpénzből finanszírozott plakátok erdeje.

Hatot fizet, egyet kap: közpénzszórás Rogán módra három éve

Ugyanaz a homlokzat három évvel később...

 Ennek a politikai marketingnek biztos célközönsége a nyugdíjasok két és félmilliós tábora, akiket eddig is megcéloztak a Jókor című propagandalappal, de ügyfélkapun keresztül még nem próbálkoztak. Ráadásul Fónagy üzenete arra az Index által publikált TISZA-programra hivatkozik, melyről pont a napokban mondták ki jogerősen, hogy szemenszedett hazugság.

Természetesen nemcsak én háborodtam fel ezen a teljesen nyilvánvalóan közpénzből finanszírozott és állami erőforrásokat felhasználó választási propagandán, de a DK feljelentést is tett az ügyben, nem tudom, hogy az ügyészség helyt adott-e neki. Én viszont megint úgy éreztem, miért pont most változzak meg, ezért az Államkincstár üzenetküldő felületén egy panaszt nyújtottam be az alábbi szöveggel:

Tisztelt Magyar Államkincstár!

A mai napon az ügyfélkapun keresztül propagandalevelet kaptam Fónagy János államtitkártól. Az államtitkár azt állítja, hogy egyes magyar politikai erők a nyugdíjak megadóztatására készülnek, hogy ebből a pénzből Ukrajnát támogassák. Az államtitkár a nemzeti konzultációra hivatkozik, amelyben "1,6 millió honfitársunk együttesen utasította el a háborút, az adóemelést és a nyugdíjcsökkentést is". Túl a minden alapot nélkülöző rágalmakon, a nemzeti konzultáció kérdései között nem szerepelt sem az orosz-ukrán háború, sem nyugdíjcsökkentésről nem volt benne szó! Tisztelettel kérem Önöket, hogy ne engedjék, hogy a nyugdíjasok adatait hazugságok és rágalmak terjesztésére használják fel az ügyfélkapun keresztül, mert ezzel Önök is cinkosává válnak az állami erőforrásokat tiltott módon felhasználó pártpropagandának.

Csodák csodájára valamivel több, mint egy hónap múlva válaszlevél érkezett az Államkincstártól:

Tisztelt Dr. Pál József!

Köszönettel megkaptuk megkeresését, azonban a megadott adatok alapján Önt nem tudtuk kétséget kizáróan azonosítani.

Annak érdekében, hogy megkeresését feldolgozhassuk, kérjük szíveskedjen válasz emailben megadni nyugdíjfolyósítási törzsszámát, vagy ennek hiányában az azonosításhoz szükséges személyes adatait (név, születési idő, lakcím).

Tisztelettel:

Magyar Államkincstár

Email-fordultával megadtam a kért adatok és pár napja már meg is kaptam a tömör választ:

Tisztelt Dr. Pál József!

Rögzítettük és feldolgoztuk az Ön részére megküldött tájékoztatással összefüggésben benyújtott tiltakozását, melyet a jövőben figyelembe fogunk venni.

Tisztelettel:

Magyar Államkincstár

Szóval figyelembe fogják venni a tiltakozásomat. 😏
Azt nem tudom, hogy ez azt jelenti-e, hogy engem majd kihagynak az ilyen típusú levelekből, vagy a jövőben tényleg tartózkodni fognak az ügyfélkapu propagandacélú felhasználásától. Vagy csak egyszerűen beírtak a nevem mellé egy rosszpontot.