Etnobiznisz

A nemzetközi sportban egyre inkább terjed az etnobiznisz. Természetesen klubcsapatoknál már réges-régen úgy van, hogy tele vannak leigazolt külföldi játékosokkal (van olyan NB1-es bajnoki forduló, hogy több külföldi játszik, mint magyar), de az a honosítási biznisz, ami mostanában van, még nem volt pár évtizede. Csak kínai asztaliteniszezővel van esélyed? Nosza, igazolj le néhányat! Hosszútávfutás? Vegyünk néhány etiópot! Ritmikus sportgimnasztika? Jöhetnek a volt szovjet köztársaságokból!

A Magyar Korcsolyázók Szövetsége (elnöke Kósa Lajos) bevásárolt orosz és ukrán műkorcsolyázókból, a legutóbbi junior EB-n nem is indult magyar színekben magyar versenyző. Ezt nehezményezve a legnagyobb női reménységünk, Papp Vivien, aki fiatal kora ellenére elképesztő eredménylistával dicsekedhet, úgy döntött, hogy inkább külföldi színekben folytatja tovább a versenyzést. De kétségtelen tény, hogy a magyar korcsolyasport legnagyobb vesztesége a Liu fivérek országváltása. Mégiscsak nekik köszönhetjük sporttörténelmünk első, és második téli olimpiai aranyérmét.

Emlékszem, gyermekkoromban a magyar korcsolyázókat nézve (Almási Zsuzsa, ki ne emlékezne erre a névre?) a téli olimpiákon mennyire vágytam arra, hogy legyen végre egy magyar aranyérem. 1980-ban a Lake Placid-i olimpián a Regőczy-Sallay jégtánc-páros nagyon közel került az aranyhoz, alig maradtak le a dobogó legfelső fokáról. Pár hónap múlva aztán Dortmundban a világbajnokságon vigasztalódhattak egy aranyéremmel. De mi még mindig itt voltunk olimpiai arany nélkül.

Aztán jött egy újabb nagy reménység, igaz nem műkorcsolyában, hanem gyorskorcsolyában (akkoriban még csak "hagyományos" gyorskorcsolya volt): Hunyady Emese. Emese '81 és '84 között minden évben az év gyorskorcsolyázója volt, de '85-ben hozzáment osztrák edzőjéhez és állampolgárságot váltott. Így aztán Lillehammerben  1994-ben az osztrákoknak szerzett olimpiai aranyat, nem nekünk. Ekkor éreztem át először az országváltás keserűségét, hiszen ilyen történelmi névvel hogy szerezhet valaki dicsőséget a labancoknak?

Bár Miklós Edit személyében az alpesi síben is volt egy nagy reménységünk (aki bár csíkszeredai magyar, mégis csak Romániából honosítottunk), de a 2018-as téli olimpia előtti évben súlyos balesetet szenvedett, így visszavonult a versenyzéstől. Szintén három magyar alpesi síző, a Szőllős testvérek szintén 2018-ban jelentették be, hogy izraeli színekben versenyeznek tovább.

Aztán egyre népszerűbb lett az új sport, a rövidpályás gyorskorcsolya, és feltűnt két csillag, a Liu fivérek. Persze furcsa nevük és ázsiai arcuk volt, de Magyarországon születtek magyar apától, ez azért más érzés, mint a honosított külföldiek. Egyre jobb és jobb eredményt értek el, míg végre eljött az 2018-as váltó arany, amiről egy ilyen vicces videót készítettem:

2022-ben egyéniben Liu Shaoang újabb aranyat szerzett az olimpián. Orbán szeretett a Liu testvérek fényében sütkérezni, a Karmelita avató bulijára is meghívta őket és tavaly, március 15-én magas állami kitüntetés átadása után ezt a képet posztolta velük.

Aztán megtudtuk, hogy a testvérek kínai edzője visszament Kínába, és fél év múlva Liuék is bejelentették a távozást. Egy évvel az Orbánnal készült közös fotó után nemrég ezt a képet posztolták magukról:

Fontosnak tartották, hogy ne csak a kínai állampolgársági papír legyen a kezükben, de a magyar állampolgárságuk megszűnését igazoló okirat is. Szándékosan akartak oda szúrni, ahol legjobban fáj, és egyértelműen jelezték, hogy perben, haraggal váltak el Magyarországtól. És Kósa Lajoséktól. Csak találgatni lehet, miért mérgesedett el ennyire az ügy. De azért elgondolkodtam, nem játszhatott-e ebben egy kicsit közre Orbán nyári fasiszta kijelentése arról, hogy mi, magyarok nem akarunk kevert nemzetséget.

Bár nem téli sport, de az elmúlt év drámája az is, hogy a legjobb magyar sakkozó, Rapport Richárd, aki Lékó Pétert megelőzve a legmagasabb Élő-pontszámot ért el a magyarok között evör, és már 13. is volt a világranglistán, román színekben sakkozik tovább.

Az etnobiznisz szép lassan elveszi a sport nemzeti büszkeség jellegét. Majd ha a sakkolimpián összekerülünk a román csapattal, kinek drukkoljunk? Tudunk-e maradéktalanul örülni a Ignateva Mariia, Szemko Danijil Leonyidovics jégtánc kettős Európa-bajnokságon elért eredményének?

Persze értem én, hogy azokból az országokból, ahol valamilyen sportágból dömping van, kirajzanak a világba a versenyzők, mert csak így van esélyük nagy nemzetközi versenyekre kijutni, de azért a mieinkre vigyázhatnánk egy kicsit jobban.

Magyarország Bizánc örököse

Homonnay Gergely halála előtti délutánon, 2021. december 31.-én nagyon sokat posztolt macskaperspektívájú Facebook-oldalán, az Erzsi for President-en. Tele volt keserűséggel, mintha érezte volna, hogy ez az utolsó napja. Egyik délutáni posztjában, a "gyermekvédelmi"-nek csúfolt homofób törvény kapcsán egyebek között ezt írja:

"Magyarország nem Európa. Mátyás halála óta a periféria. A történelem során számos lehetőség lett volna ezen változtatni, de ahogy a Habsburgok modernizációs törekvéseit szerették a bugris magyar rendek megfúrni, úgy toltuk el magunktól a lehetőséget az idén is, amikor felcsillant sok-sok év után a remény, hogy ez a ladik végre elindul a túlpartra.
Nem fog.
Magyarország nem Róma.
Magyarország Bizánc örököse, ahol tombol a korrupció, a baksis a mindennapok része, ahol az iskolában tanuljuk a puskázáson keresztül a csalást (Nyugat-Európában puskázni ciki), ahol a legszentebb történelmi ereklye, melyből a középkorban a fehér, keresztény, heteroszexuális férfi hatalma eredt egy Bizáncból lopott (hadizsákmányként elhurcolt) női korona - aminek a múzeumban lenne a helye és nem a törvényhozás szent házában.
Én meg jobban tenném, ha egy macskás szelfit osztottam volna meg, és abbahagynám ezt a szélmalom harcot.
Mert ahogy a Die Zeit írta 2018 áprilisában: Ungarn ist verloren (Magyarország elveszett)."

Magyarország uralkodó eszméje ezer év után is a törzsi eszme: ha nekem és nemzetségemnek jó, akkor a többi nem érdekel. Miközben azon háborgunk, hogy az EU végre az asztalra csapott és visszatartja a hazánknak járó uniós források (helyreállítási források) egy részét, aközben eltűrjük, hogy falusi kiskirályok, a polgármesterek a körzet fideszes képviselőjének és a vármegye főispánjának asszisztálása mellett a legszemenszedettebb módon nyúlják le az uniós pénzeket.

Van egy Don Quijote-nk, Hadházy Ákos, aki évek óta ezek ellen a csalások ellen folytatja szélmalomharcát, de a falusi kiskirályoknak mindenki falaz, mert a kormánypártok elemi érdeke, hogy ezek a brigantik pozícióban maradjanak. Ha egy polgármester az uniós pénzből felépített vendégházat kizárólag saját haverjainak tartja fenn vadászattal összekötött tivornyák számára, akkor már "fogott" ember: bármikor elővehetik a disznóságait. De amíg a falu hozza a stabil Fidesz-szavazatot, addig minden rendben van. Márpedig a polgi kezében minden eszköz rendelkezésre áll ennek biztosítására: Általában ő a falu legnagyobb munkaadója, a pályázati projektekben kapnak megbízást a falu mesteremberei, közmunkásai, választások előtt saját birtokáról kerül burgonya, erdejéből tűzifa a falu népének.

Kéz kezet mos.

Mi pedig ámuldozunk Hadházy újabb és újabb leleplezésein, melyek egyre szürreálisabb képet festenek az intézményesített lopásról. Köztudott, hogy az Unió szívesen ad támogatást turisztikai célú beruházásra, így egy időben kilátónagyhatalom voltunk. Volt 40 cm magas kilátónk, volt kilátónak álcázott buszmegállónk, és volt olyan alföldi falunk, melyben rögtön 11 kilátó is épült csaknem egymillió euró támogatásból.

Most a lombkorona-tanösvény a divatos. Ha hiszitek, ha nem, ezek is az Alföldön szaporodnak. Hogy az Alföldön nemigen van erdő? Dehogy nincs, leginkább telepített nemesnyár-erdők, a polgármester tulajdonában. Igaz, hogy ezeket 15-30 évente letermelik, és igazán sok látnivaló sincs a lombkoronájukon, de az Unió fizet, mint a katonatiszt. Így fordulhatott elő, hogy mire felépült Nyírmártonfalva polgármesterének nyárfaerdejében a kissé rozoga, de 60 milliót kóstáló építmény, pont kitermelték az erdőt, így megszületett az új hungarikum: lombkoronasétány a mező közepén.

Az a szörnyű, hogy a Fidesz-hívek számára Hadházy az áruló, aki szalad Brüsszelbe honfitársait feljelenteni. Törzsi gondolkodásukban nem veszik észre, hogy "Ungarn is verloren". A síkon álló kilátó igazi szimbólum: a semmiből indul és a semmibe vezet.

Én pedig mi mást tehetnék, mint hogy hirtelen felindulásból ezt a lopást is világgá énekeljem egyre fogyatkozó közönségemnek:

---

PS: Az RTL is lehozta a dalomat! Sőt, az atlatszo.hu is!

 

Az Alkotmánybíróság költözései

Nincs még két hetes a hír, hogy az Alkotmánybíróság a replikában felépített József főhercegi palotába költözik a Budai Várba.

A Hauszmann Alajos-terv keretében nemcsak a várpalota épületegyütteséhez tartozó épületek (pl a Lovarda vagy a Főőrség) épültek/épülnek újjá, hanem a Vár olyan, a második világháborús sérülései miatt vagy teljesen lebontott vagy csak csonkán visszaépített épületei, mint a Szentháromság téren álló Pénzügyminisztérium, a Dísz téren álló Vöröskereszt székház és Honvéd Főparancsnokság és mögötte álló Honvédelmi Minisztérium, valamint a Szent György téren álló József főhercegi palota. A felsorolt épületekre jellemző, hogy a 20. század elején épültek, kb. 40 éve álltak még csak, amikor szétlőtték őket, ezért különösebb műemléki jelleggel nem rendelkeznek, de a Hauszmann-terv célja az volt, hogy a Vár száz évvel ezelőtti arculatát állítsák vissza.

A Pénzügyminisztérium épületét kivéve (mely eredeti funkcióját kapja vissza) az épületekre az is jellemző, hogy leendő funkciójuk még kialakulatlan. A Hauszmann Alajos Program honlapján a leendő funkciókról ezt tudhatjuk meg:

• József főhercegi palota: Az ingatlan fejlesztése Korb Flóris és Giergl Kálmán terveihez hűen történik. Az épület az egykori saroktornyokat, valamint az egyedi keleties jegyekkel bíró homlokzatot megtartva születik újjá. Funkcióit tekintve az ötszintes ingatlan elsősorban irodai célokat szolgál majd. A nagyközönség számára is nyitott, történelmi tereiben rendezvények kapnak majd helyet. Azt természetesen hangsúlyozták, hogy az egykori báltermet "eredeti pompájában" állítják helyre.

Az egykori bálterem

 

• Honvéd Főparancsnokság: A jelenlegi tervek szerint az épület eredeti magasságában a Vár látogatóközpontjaként születik újjá, turisztikai és kulturális funkciókkal, kiállító- és rendezvényterekkel bővül. A Dísz tér irányába néző homlokzat visszakapja eredeti formáját, a Szent György tér felé eső rész pedig egy modern kiegészítést kap, ami harmonizálni fog a tér reprezentatív épületeinek megjelenésével (ez utóbbi megállapítás már nem igaz, a Szent György tér felé korhű stílusú, de mindössze 10 m-nyi épület kiegészítés kerül a volt Honvédelmi Minisztérium helyére).

Csonka toldalék a Honvéd Főparancsnokságon

• Vöröskereszt székház: Az intézményi és irodai funkciókat befogadó ingatlan belső kialakítása is megjeleníti majd azokat az építészeti jegyeket, amelyeket a korabeli épület magán hordozott. Belsőépítészeti, épületgépészeti és üzemeltetési szempontból ugyanakkor modern megoldásokat alkalmaz.
  
  

Az Alkotmánybíróság beköltözése azért lepett meg, mert valahogyan nem fért össze nekem a fejembe a pompás bálteremmel. Azt viszont hangsúlyozták, hogy az épület díszkertje a nagyközönség számára látogatható marad.

 

A leendő díszkert látványterve

Hát majd meglátjuk. Ez már a harmadik otthona lesz a hányatott sorsú Alkotmánybíróságnak, sőt, tulajdonképpen a negyedik, hiszen az 1989-es alkotmánybírósági törvény (1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról, mely az Alaptörvény hatályba lépéséig volt hatályban) 3. cikkelye kimondja: "Az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom". Ezt a székhelyét azonban sohasem foglalta el a taláros testület (ez ugyanolyan eposzi jelzője az Alkotmánybíróságnak, mint az Országgyűlésnek a Tisztelt Ház), talán a bíró urak nem óhajtottak ebbe a patinás városba utazgatni.

Az AB első székhelye az MSZMP 13. kerületi pártszékháza volt. Az épület 1975-ben épült Pázmándi Margit tervei alapján Angyal Ádám egykori angyalföldi párttitkár és gyárigazgató tündöklése idején. Akkor még a jelenlegi irodaházak és plázák helyén gyárépületek álltak, Csepel után Angyalföld volt Budapest második legnagyobb ipari centruma (Vörös Csepel, zúgjon a hangod, Váci út felelj neki). Az épületet ma a korszak 12 legjelentősebb budapesti épülete között tartják számon. Jelenleg az Államkincstárnak ad otthont.

Az Alkotmánybíróság második otthona (ahol jelenleg is székelnek) az SZKI (Számítástechnikai Koordinációs Intézet) székháza volt. Az 1968-ban alapított, legszebb napjaiban 700 főt is foglalkoztató intézetben már a '80-as években megkezdődtek a kiszervezések, végül '95-ben jogutód nélkül szűnt meg, a székházat az AB örökölte meg.

Ahogyan az Alkotmánybíróság morálisan csúszik lefelé, és tulajdonképpen mára már csak egy pitykegomb Orbán Viktor mentéjén, úgy próbál egyre közelebb kerülni a tűzhöz. Alkotmányunk már nincs, csak Alaptörvényünk, de Alkotmánybíróság még van, ahogyan Alkotmányvédelmi Hivatal is. Ebben a cikkben viszonylag jó leírják, hogy a NER miképpen gyűrte maga alá, miképpen üresítette ki teljesen az AB-t. Ezen a blogon már magam is füstölögtem néhány AB-döntésen, pl. amikor Karácsony Gergely népszavazási kezdeményezését a testület azután érvénytelenítette, hogy az átment a Nemzeti Választási Bizottságon, a Kúrián, összegyűjtötték a kellő számú (kérdésenként több mint 200 000) aláírást és azokat az NVB hitelesítette.

Talán azért akar az Alkotmánybíróság a Főnök közelében lenni, hogy az utasításokat sokkal közvetlenebbül megkaphassák. Azon sem lennék meglepve, ha a többi Vár-béli épületre a NER további kedvencei, az Alapjogokért Központ, a Magyarságkutató Intézet, a XXI. Századi Intézet vagy a Századvég jelentkeznének.

Hamarosan igazi hatalmi centrum lesz a Vár.

Miért nem lesz a Hadik sikerfilm?

Idén március 15.-én úgy viselkedtünk, ahogyan egy jó fideszesnek kell: Délelőtt a Várba mentünk, hogy ingyen megnézhessük a Galériában a Vaszary-kiállítást (állami és nemzeti ünnepeken ugyanis a közgyűjtemények ingyenesen látogathatók). Mutattam is Petrának, jól nézze meg ezt az épületszárnyat, mert itt lesz a trónterem, a Galéria megy a Városligetbe.

Még az ominózus Kölcsey-szobrot is sikerült eredetiben megtekintenem, igyekeztem is a legjobb szögből lefényképezni:

Még az újjáépített Lovardához is kiálltuk a sort, hogy megnézhessük belülről is. (Itt nem tudom megállni, hogy meg ne jegyezzem: a Lovardában nem tartanak lovasbemutatókat, mint a bécsi Spanyol Lovasiskolában. A kevés számú alkalmi nyilvános rendezvényen kívül fizetős vezetéssel tekinthető meg az épület, viszont magánrendezvények, esküvők, vállalati bulik, az új arisztokrácia báljai számára rendelkezésre áll. Luxus rendezvényterem magánrendezvényeknek közpénzből).

Délután meghallgattuk az Orbán-beszédet, hogy ellenőrizhessük, valóban azt mondja-e, amit előző nap megjövendöltem. Azon kívül, hogy egy száraz irodalomtörténeti előadást tartott Petőfiről, egy félmondatos utalást tett arra, hogy látja lelki szemei előtt, ahogyan a költő a tizenkét pont elé odakanyarítja: "Legyen béke!"

Tárgyilagosan ismerjük el, a tizenkét pont előtt valóban szerepel a "Legyen béke, szabadság és egyetértés!" (ugyanaz, amit Orbánék is "odakanyarítottak" a Nemzeti Egyetértési Nyilatkozat elé), de aligha valószínű, hogy a márciusi ifjak közül pont Petőfi javaslatára került oda ez a sor, miközben az "Ide veled régi kardunk!" verssort leírta.

Na, de hogy posztom témájára rákanyarodjak, este asszonnyal megnéztük a Hadikot tőlünk egy köpésre a Tabán moziban (azelőtt a Diadal nevet viselte). Már mindkettőnknek senior jegy jár. Előzetesen nem tűnt kurzusfilmnek (Molnár Áron, az ellenzéki NoÁr mozgalom vezetője játssza benne az egyik főszerepet (bár a címszerepet alakító Trill Zsolt nemrég szerepelt a meglehetősen gyászos Aranybullában). A Várban található Hadik-szobor lovának tökét a végzős villamosmérnök-hallgatók minden évben fényesre szidolozzák, 1979-ben magam is részt vettem egy ilyen szeánszon.

Mária Terézia híres huszártábornokáról nem sokat tudtam, ükunokájáról, Hadik Jánosról is csak annyit, hogy ő volt Magyarország legrövidebb ideig, mindössze 17 óráig hivatalban lévő miniszterelnöke (csak megjegyzem, hogy Orbán Viktor már megdöntötte Tisza Kálmán 14 és fél éves miniszterelnöki rekordját, ha az 1998-2002-es első Orbán-kormányt is beleszámítjuk).

Meg persze ismertem Buda leghíresebb kávéházát, a Hadikot, ahová Karinthy, Kosztolányi, Tóth Árpád, Heltai Jenő, Rejtő Jenő és még sok más híresség járt.

Visszatérve a filmhez, szinte elkerülhetetlen, hogy a Szikora János által rendezett történelmi kalandfilmet össze ne hasonlítsuk részben a fél évszázaddal ezelőtti híres Várkonyi-filmekkel (A kőszívű ember fiai, Kárpáthy-duológia: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Egri csillagok) illetve a Herendi Gábor által rendezett Kincsemmel (Herendi rendezte a Valami Amerika trilógiát, de a tavalyi választások előtt pénzes letöltő streamer oldalon megtekinthető Bűnös várossal megmutatta, hogy nem igazán a NER barátja). Lássuk, mik azok az elemek amelyek bántóan hiányoztak a Hadikból:

1. Nincs benne szerelmi szál. Várkonyi és Herendi is jól tudták, szerelmi szál nélkül nincs kalandfilm.
2. Nincs benne zenés-táncos betét. Annak ellenére, hogy jó a film zenéje is meg a főcímdal is, a Hadikkal szemben mind a négy Várkonyi-filmben van táncos rész (A kőszívűben Diána vadásztánca egy moszkvai mulatóban, az Egy magyar nábobban Medveczky Ilona tánca, melynek végén ledobja magáról a pruszlikot is, vagy Tordai Teri tűztánca, az Egri csillagokban Agárdy Gábor cigánytánca). A Kincsemben pedig van egy nagyon vicces báli jelenet a korszakhoz teljesen idegen modern tánccal és zenével.
3. A legfőbb baja, hogy nem hazafias. Hadik András a Habsburg monarchia katonatisztje volt. A magyar huszárokat, ezeket a jól képzett könnyűlovassági harcosokat Európa minden birodalma szívesen szegődtette hadseregébe, valójában zsoldosok voltak. Az a történelmi epizód, hogy az osztrákok a szászokkal összefogva egy huszárezreddel borsot törnek a poroszok orra alá, lehet egy jó kis huszárcsíny, de semmiféle hazafias vonatkozása nincs.
4. A deus ex machina elmaradása. Fontos dramaturgiai elem, hogy amikor már minden veszni látszik, egy nem várt fordulat megfordítja az eseményeket. A Hadik elején Hadik kamasz lánya érdeklődik apjánál, hogy a lányok is lehetnek-e huszárok. Kiderül, hogy a lány jó céllövő, és amikor a császárnő hívására Hadik ellovagol, lánya egy darabig követi. Én ekkor azt gondoltam, hogy akkor most majd bejön egy Mulan-os vonal: huszárnak öltözve egy adott pillanatban megjelenik, hogy fordítson a helyzeten, de ez a szál egyszerűen el lett felejtve. Lehet, hogy a forgatókönyv-író, lehet hogy a rendező, esetleg a vágó nem tartotta folytatásra érdemesnek ezt a vonalat.

A fenti négy okra vezethető vissza, hogy a film alulmúlja az előzetes nézettségi várakozásokat, így változatlanul a Kincsem az utolsó élvezhető lovaglós történelmi kalandfilm.

Petőfi, a békepárti

Megszereztük Orbán Viktor holnap Kiskőrösön, Petőfi szülőházánál elmondandó beszédének néhány részletét.

Hölgyeim és Uraim, Honfitársak!

Az 1848-as forradalom és szabadságharc 175. évfordulóján lánglelkű költőnk, a 200 éve született Petőfi Sándor szülőházánál gyűltünk most össze. Annak a Petőfinek a házánál, aki mindent megtett, hogy hazánk és a Habsburg birodalom valamint a cári Oroszország semmiképpen ne sodródjon bele egy háborúba, mert a háborúnál előbbre való a béke, hiszen az emberi élet fontosabb holmi hagymázas szabadságvágynál.

....

Honfitársaim, a békepárti Petőfi 175 éve ott, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén is világgá kiáltotta a márciusi ifjak békevágyát, melyet tizenkét pontban fogalmaztak meg. Legfontosabb követeléseik között szerepelt az azonnali béketárgyalások megkezdése az osztrák császársággal, a francia gender-ideológia és a német-római LMBTQ-propaganda elítélése.

....

Barátaim! A költőóriás Térdre, magyar! kezdetű versében tűpontosan fogalmazta meg a magyar néplélekben mindig  is ott rejlő békevágyat, mely Muhitól, Nándorfehérvártól, Mohácstól kíséri végig hazánk viharos, ámde mindig is békés építőmunkára törekvő történelmét. A magyarok mindig is átláttak a háborús uszításokon, a felforgató Dózsa megkapta, amit megérdemelt, Rákóczi is örülhetett, hogy akkor még nem Erdogan volt Törökország szultánja, mert akkor nem egy rodostói luxusvilla, hanem a Hét Torony vendégszeretetét élvezhette volna.

....

Ma már közismert tény, hiszen a Magyarságkutató Intézet bizonyítékot talált rá, hogy Petőfi csakis azért csatlakozott Bem seregéhez, hogy béketárgyalásokat folytasson a cári csapatokkal. A segesvári harctéren reá rontó kozáknak békejobbot nyújtva mutatta ki, hogy a magyarság minden nemzetnél jobban vágyja békét. A rebellis Magyarország helyett inkább az önkéntes száműzetést választotta Barguzinban, és immár Petrovics Alexanderként üdvözölte a világosi fegyverletételt és a tizenhárom áruló, háborúpárti honvédtábornok, valamint a csakis a külföldi érdekeket szolgáló és külföldről finanszírozott nemzetrontó miniszterelnök kivégzését.

....

Drága Barátaim! Mit üzen a mai nemzedéknek Petőfi? Szomszédunkban háború dúl, mert Ukrajna nem követi bölcs váteszünk tanácsát, nem teszi le a fegyvert a cáratyuska előtt. Ebben a történelmi helyzetben a költő üzenete világos és egyértelmű: a háborúpárti, gender-ideológia által átjárt, migránsokkal elárasztott nyugat szirénhangjait figyelmen kívül hagyva keresztény országunk hajóját a béke zöld szigete felé kell kormányoznunk. Valósuljon meg végre a költő látomása: Európa csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai. Áldás reá, elcsendesült.
A béke mindenek felett, Oroszország mindannyiunk előtt! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

Pápai Gábor karikatúrája

Yaarula egy éves lett!

 

Unokánk első 12 hónapja

Igen, most Yaarula a legkedveltebb beceneve a kis Yaara-nak, aki volt már Yaar-yaar, Fatty vagy Fattyke, én szoktam Yaaracskának hívni, de anyukája Yaarula-Babula-nak is szokta nevezni. Március 5.-én lett egy éves, de akárcsak a purim (zsidó farsang), ugyanúgy unokánk születésnapja is elhúzódott egy hétig.

Mi március 8.-án a WizzAir reggeli járatával (az átalakított közigazgatási információs rendszer miatt belassult útlevélellenőrzés nyomán egy órás késéssel) repültünk ki Tel Avivba, nászuram várt minket a repülőtéren. Belülről még sohasem láttuk Orsiék új lakását (csak a lakás új, a ház 100 éves). Orsi, a kis Yaara (akinek aznap nem volt bölcsi) és nászasszonyom várt minket, este aztán befutott a vejem is.

Yaarula az új ruhácskáival

Kilátás az (egyik) erkélyről

Reggeli napsütés hálószobánk ablakában

Két kutya is várt ránk: Orsiék husky-golden keveréke, Molly és nászasszonyomék vizslára hajazó keveréke, Nala.

Vejem mellett Molly, nászom ölében Nala

Izrael forrong, tíz hete sztrájkok és tüntetések vannak országszerte. Anyósom levetíti nekem azt a 20 perces dokumentumfilmet, amit előző héten vetítettek le - mintegy elrettentésül - az "orbáni diktatúráról". Örömmel fedezem fel az egyik budapesti tüntetést mutató snittben Bori lányomat, rögtön meg is írtam neki, hogy benne volt az izraeli tévében.

Csütörtök reggel mi is elkísérjük Yaarat a bölcsibe, ami gyalog öt perc. Délelőtt Orsiékhoz a lépcsőkorlátot jönnek felszerelni, délután pedig megkezdődik a nagy bevásárlás a pénteki és szombati vendégeskedéshez. Orsiéktól mindössze öt percre van Tel Aviv legnagyobb piaca, a Carmel piac. Sajtokat veszünk, zöldségeket, gyümölcsöket. A hús és az alkoholok beszerzését vejem vállalja magára, amikor megjön a szolgálatból, ő is kimegy a Carmelre kedvenc henteséhez.

(Muszáj elmondanom, hogy Sahar a gasztronómiai perfekcionizmust igyekszik teljesen kimaxolni, kávét úgy főz, hogy ha újfajta kávé kerül a kezébe, először kitapasztalja az őrlés finomságát, minden eszpresszóhoz 25g őrölt kávét adagol ki, eloszlatja majd tömöríti, a főzetnek pedig 35 grammosnak kell lennie. A húskészítést is tökélyre fejlesztette, ehhez megfelelő hentest kellett találjon a Carmelen, aki felszeleteli és vákuumcsomagolja a húsokat, amiket Sahar grillezés előtt megfelelő ideig souvidál (fajtától függően 1,5 - 6 órán keresztül 55-60 fokos vízben).

Este megint együtt mentünk az unokánkért a bölcsibe, vacsi és fürdetés előtt még egy kiadós játék is belefért.

Játék a kádban

Játék a kanapén

Eszegetünk, iszogatunk

Mivel holnap és holnapután már ünneplés van, megkezdjük a lufifújást és díszítést. A városban ismét hatalmas tüntetés van, aminek egy merénylet vet véget: nem messze attól a helytől, ahol Orsiék korábban laktak egy palesztin fiatal rá lő három random emberre, végül őt is lelövik. Senki nem hal meg, de két áldozat és a merénylő életveszélyesen megsebesül. Elrontja a hír az esténket.

Péntek munkaszüneti nap, nincs bölcsi. A nők megkezdik a sütést-főzést, én Saharral elmegyek a piacra a még be nem szerzett dolgokat (pékárút, további húsokat, egyebeket) megvenni. Megismerkedek a hentessel és az arab olajbogyó-árussal, akivel vejem az arab nyelvet gyakorolja (arabul tanul ugyanis). A vaj megvásárlásakor megtudom, hogy azért nehéz "hagyományos" teavajat kapni, mert bizonyos élelmiszerek Izraelben is ársapkásak szociális okokból, ezeket viszont nem szívesen tartják a kereskedők. Pont úgy, mint nálunk.

Délelőtt Orsiék három barátja érkezik, mivel purim van, ők is és Orsiék is jelmezbe öltöztek. Sahar Aladdin, Orsi Jázmin, Yaara a kis majom, Mollyt pedig Rádzsának, a tigrisnek öltöztették be.

Sajt-tál van, sütik és alkoholok. Később a felnőttek elmennek egy szórakozóhelyre. Én, Kati, a nászom és Yaarula elsétálunk Tel Aviv legrégebbi városrészébe, Neve Tzedek-be, ami mindössze egy utcányira délre van Orsiéktól. A 100 éves, egy-két emeletes házakat csak azonos stílusban és méretben szabad felújítani, ezért ez Tel Aviv egyik legdrágább környéke, állítólag még Abramovicsnak is van itt háza. Művésznegyed kis kávézókkal, éttermekkel, design üzletekkel. Csodálatos autók gördülnek végig a szűk utcákon.

A városrészt annak idején jemeni zsidó családok alapították, mindegyik család megépítette a maga zsinagógáját. A másik család zsinagógájába be nem tennék a lábukat, ezért szinte minden sarkon van egy kis imaház. Vicces így péntek este, hogy az utcákon vallásos, zsinagógába siető zsidókat látni, valamint maskarába öltözött embereket, akik a purimi buliba igyekeznek.

Yaarulát meghintáztattuk, megcsúszdáztattuk a közeli játszótéren, majd hazamentünk.

Szombaton van az igazi nagy családi buli, délelőtt folyik a sütés-főzés, további díszítések. Orsiék most másik jelmezbe öltöznek: a Szörny Rt-ből Sahar és Orsi a két szörny, és Yarra a nem félő kislány, Boo.

A szülinapi bulin voltunk vagy harmincan, Sahar rokonságából. Sahar egyik unokatestvére épp katonaidejét tölti, egy gépkarabéllyal érkezett az ünnepségre, amit beállított a sarokba. Izraeli mindennapok. A sok fiatal lány agyonajnározták a kis ünnepeltet.

Miután elmentek a vendégek, a vejemmel és a nászaimmal kimentünk a szombat esti tüntetésre. Mint utólag megtudtuk, 200 000-en voltunk. Izraelt az elmagyarországosodástól, elorbánosodástól féltik, mert hasonló folyamatok indultak meg, mint nálunk 12 éve: a bírói függetlenség felszámolása, a nemzeti jelképek kisajátítása, az ellenzék felszalámizása és a nyugat kiszolgálásával való megvádolása.

Felirat: Nem kérünk Magyarországból!

Vasárnap Izraelben munkanap, vittük Yaarat a bölcsibe, utána délelőtt kisétáltunk a Levinski piacra, ahol főleg fűszereket és aszaltgyümölcsöket lehet kapni. Egy bourekas-sütődében megebédeltünk (a sült leveles tésztában túró vagy spenót van, főtt tojást, olivát és chiliszószt adnak mellé), majd végigsétáltunk a HaMesila sétányon, mely alatt a májusban meginduló, jelenleg próbaüzemet tartó új metróvonal fut.

Levinski utca

HaMesila

Az új metrószerelvény az Elifelet állomáson

Nincs Izrael tenger nélkül, ezért a tengerbe is bemártottuk a lábunkat. Csak egyvalakit láttunk, aki a úszással próbálkozott a még elég hideg vízben.

Délután elhoztuk az unokánkat a bölcsiből. Szegénykét az előző nap annyira lefárasztotta, hogy ebéd közben belealudt a levesbe. Otthon még egy jót játszottunk vele, aztán irány a repülőtér. Yaarula ez alatt az egy hét alatt is sokat fejlődött, megtanult puszit dobni, felállni, nagyon figyel a mesélésre, ügyesen használja a kis pracliját.

A WizzAir járata egy órás késéssel szállt fel, kb. hajnali fél háromra kerültünk ágyba.

PS: Posztom végére beszúrok egy puszidobós gif-et:

Az alku

Arany János születésnapja van, a 208., de persze idén mindenki a 200 éve született Petőfire figyel, el is feledkeztünk arról, hogy a Petőfinél mindössze három héttel fiatalabb Madách Imrét is hasonló költői barátság fűzte Aranyhoz, mint Petőfit.

Bár Madách 1860-ban befejezte Az ember tragédiáját, csak egy év múlva juttatta el a kéziratot Aranynak véleményezésre. Arany először fanyalogva félretette a művet, túlságosan Faust-utánérzésnek tartotta, de Jámbor Pál bíztatására végül is folytatta az olvasást, és '61 augusztusában Tompa Mihálynak már nagy lelkesedéssel írt a műről. Madáchhoz írt levelében a költő engedélyét kérte, hogy a drámán helyesírási (Arany tökéletes birtokában volt az akkor modernnek számító magyar helyesírási szabályoknak) és prozódiai változtatásokat eszközöljön, így született meg a Tragédia a mai formájában (egészen pontosan az 1863-ban megjelent második kiadás, mely már Szász Károly esztéta javításait is tartalmazza, felel meg a mai szövegnek).

Mindezt azért írtam ide bevezetőnek, mert Madách műve az Úr és Lucifer egyfajta alkujával kezdődik:

AZ ÚR (gúnnyal)
Legyen, amint kivánod.
Tekints a földre, Éden fái közt
E két sudar fát a kellő középen
Megátkozom, aztán tiéd legyen.

LUCIFER
Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy,
S egy talpalatnyi föld elég nekem,
Hol a tagadás lábát megveti,
Világodat meg fogja dönteni. (Indul.)

És valóban, Lucifer tagadása az Úr minden nagyszerű cselekedetébe belekavar. Gondoljatok csak a karácsonyra. Az Úr elküldi egyszülött fiát a Földre, hogy kereszthalálával megváltsa az embereket bűneiktől és ezért ne kelljen örök kárhozatra kényszerülniük (mondjuk, szerintem nem túl nagy áldozat egy kereszthalál, ha egyébként akkor támaszthatom fel, amikor akarom), erre mit tesz Lucifer? A karácsony legszentebb ünnepét is képes hisztérikus konzumálási orgiává változtatni, amikor mindenről szó van, csak pont a szeretetről és a bűnbánatról nem. De még húsvétkor, Krisztus kereszthalálának emléknapján is illatos vízzel locsolgatjuk egymást és csokinyuszikat osztogatunk. Csakis a Sátán műve lehet, nem igaz?

Én úgy gondolom, az Úr és Lucifer alkuja még a madáchi alkunál is brutálisabb volt. Lucifer kiválaszthatta az Úr bármelyik teremtményét, akit majd a Tudás Fájának gyümölcséből részesíthet. Az Édenkertben olyan nagyszerű állatok éltek, mint a fenséges oroszlán vagy a méltóságteljes medve, de még az óceánokat is pompásabbnál pompásabb lények népesítették be, büszke cetek, vidám fókák. Az Úrnak talán a legeslegutolsó gondolata lehetett, hogy pont a folyton hangoskodó, szexelő, szemetelő, egymást kurkászó, állandóan vitatkozó majmok lesznek majd azok a lények, akik öntudatra ébredve vallást, mítoszokat és tudományt teremtenek maguknak. De Lucifernek pont rájuk (miránk) esett a választása.

A teremtés legnagyobb fintora, hogy nem az Úr teremtett bennünket saját képére és hasonlatosságára, hanem Lucifer, így aztán sokkal inkább hasonlítunk rá, mint egy idealizált Teremtőre. A Tiltott Gyümölcs ugyan megadta nekünk a tudást, de az Édenkert fenséges lényei már félelemmel, gyűlölettel és lenézéssel tekintenek ránk, egykori lakótársaikra, mert érzik, hogy luciferi önzésünkben az életükre törünk.

De talán még minden jóvá tehető. Így kellene végződnie Az ember tragédiájának:

AZ ÚR
Csak az a vég! - csak azt tudnám feledni! -

ÁDÁM
Mondottam, Isten: bízz és küzdve küzdjél!

A csapda

Megint szép kis csapdát állítottak a kormánypártok a romokban lévő, teljesen szétforgácsolódott ellenzéknek: A parlament tavaszi ülésszakára egy 8 pontból álló békenyilatkozatot terjesztenek be elfogadásra. Bár a nyilatkozat második pontja így fogalmaz: "...elítéljük Oroszország katonai agresszióját, és elismerjük Ukrajna jogát az önvédelemhez", a többi pont valójában ellehetetleníti, hogy hazánk bármiben is segítse szomszédunkat ebben az önvédelemben.

A kormánypártok szerint az Oroszország elleni szankciók inkább Európának ártanak, és valójában a Fidesz már régóta a szankciókat tette meg minden baj okozójának, legfőképpen a most már tényleg Európa-bajnok magyar inflációnak. Ezért a nyilatkozat annak ellenére síkra száll a szankciók ellen, hogy hazánk éppen néhány napja egyezett bele a 10. szankciós csomagba is (akárcsak az előző kilencbe).

Orbánék békekövetelése az azonnali tűzszüneten alapul, és büszkén hivatkoznak arra, hogy "a világ nagyobb része a béke pártján áll". Csakhogy az egy hete a Szijjártó Péter által is megszavazott ENSZ-határozat az alábbi szöveget tartalmazza (a határozat 4. pontja): "Reaffirms its commitment to the sovereignty, independence, unity and territorial integrity of Ukraine within its internationally recognized borders, extending to its territorial waters" (újólag megerősíti a szuverenitás, függetlenség, egység és függetlenség melletti elkötelezettségét Ukrajna területi integritása iránt nemzetközileg elismert határain belül, a felségvizekre is kiterjedően). Az 5. pontban így fogalmaz: "Reiterates its demand that the Russian Federation immediately, completely and unconditionally withdraw all of its military forces from the territory of Ukraine within its internationally recognized borders, and calls for a cessation of hostilities"  (megismétli azt a követelését, hogy az Orosz Föderáció azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki minden katonai erejét Ukrajna területéről annak nemzetközileg elismert határain belül, és felszólít az ellenségeskedések beszüntetésére).

A "békepárti" Orbán előszeretettel hivatkozik arra, hogy az ő békevágya csak a pápa békevágyához fogható, pedig pont ma adott ki a Vatikán egy nyilatkozatot, melyben kifejezésre juttatják, hogy katonai előremozdulás nélkül nincs esély a békére. Orbánék a parlamenti nyilatkozatuk 7. pontjában megerősítik: "fegyverszállítások és további szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség".  Vagyis Ukrajnának joga van az önvédelemhez, de ehhez ne akarjon fegyvereket, mert az veszélyes. Védje meg magát máshogyan. Elég cinikus álláspont. Mint ahogyan hideg és lelketlen az az állandóan hangoztatott nézet is, hogy neki (mármint a most már 100%-ig Putyin zsoldjában álló Orbánnak) csak egyetlen szempont lebeg a szeme előtt: hogy hazánkat ne érje hátrány a konfliktus miatt.

Nos, úgy gondolom, ezt az országgyűlési határozatot az ellenzék nem fogadhatja el, mert akkor szembe menne eddigi álláspontjával.  Ugyanakkor kellőképpen szétforgácsolt ahhoz, hogy képes legyen valamiféle egységes, de ugyanakkor határozott nyilatkozat elfogadására és ennek széles körben, sokakhoz eljutó módon való kommunikálására. Elmondom ezért, kedves olvasóim, mi fog történni:

• A békenyilatkozat kormánypártok által történő megszavazása után azonnal MTI-közleményt adnak ki, hogy az európai baloldal és a sorosista szervezetek által támogatott magyar dollárbaloldal háborúpárti;
• Az utcákon a 97%-os plakátokat felváltják a dollárbaloldal háborúpártiságát hirdető plakátok, persze szigorúan társadalmi célú hirdetmények, vagyis közpénzből lesznek finanszírozva;
• Megjelennek az egyperces filmecskék, melyekben Soros Györgyöt, gonosz európai politikusokat, Gyurcsányt mutogatják majd sok-sok dollárköteggel és a háború borzalmaival: ezt akarja a dollárbaloldal. A film kéretlen reklámként elindul majd minden Facebook- és YouTube-videó előtt, felnyílik majd a lakálmédia hirportáljain illetve a kormánnyal időközben lepaktált (Index, 168Óra) hírportáljain, de még az ATV-n is lemegy majd a híradó előtt;
  
• A Fidesz-KDNP hülyegyerekei: Deák Dániel, Hollik István, Nacsa Lőrinc 0-24-ben nyomják majd, hogy micsoda gonosztevő háborúpárti a dollárbaloldal.

Persze az ellenzék előtt még lehetne egy kiút: Az Action for Demokracy-tól érkezett maradék pénzekből összehangolt plakátkampány indítása, melyben megmutatják, milyen az igazi békepártiság, hogyan képzelik el ők egy európai Ukrajna békéjét. Ezen szerepelhetne akár az ENSZ határozatának idézett szövege, akár a vatikáni nyilatkozat szövege. De erre valószínűleg már nincs erejük.

Egy súlyosan elszigetelődött országban egyre súlyosbodó gazdasági helyzetben egy egyre erősödő, a homofób kártyát is kijátszó gyűlölethullám fog az országon végigsöpörni.