Egy korábbi posztomban arról írtam, hogy az Alaptörvény olyan szigorú érvényességi feltételt ír elő országos népszavazás számára, hogy még egy kormány által kezdeményezett, az országos parlamenti választásokkal egy időben megtartott népszavazás sem tud érvényes lenni. Most pusztán csak azért, hogy megörökítésre kerüljön az örökkévalóság számára, leírom egy ellenzéki kezdeményezésű népszavazás életciklusát is.
2021. július 21.
Miután Orbán Viktor a kormány "gyermekvédelmi"-nek csúfolt öt durván homofób, nemváltó óvodásokat vizionáló népszavazási kérdését közzé tette, Karácsony Gergely wannabe ellenzéki miniszterelnökjelölt szintén öt kérdésben hirdetett népszavazási kezdeményezést:
- A tervezett diákváros helyett magyar pénzből, kínai hitelből felépítendő Fudan egyetemről;
- A gyorsforgalmi úthálózat koncesszió magánkézbe adásáról (ami azóta már megtörtént);
- A 60 év fölöttiek ingyenes Covid-tesztjéről (ez már jelentőségét veszítette);
- Az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról;
- Az álláskeresési járulék folyósítása időtartamának 90 napról 270 napra történő emeléséről.
2021. augusztus 30.
A Nemzeti Választási Bizottság az öt kérdésből mindössze kettőt enged át, az elsőt és az utolsót, de ezt a kettőt is megtámadják, ezért a döntés a Kúria elé kerül.
2021. december 8.
A törvényes határidőt maximálisan kimerítve a Kúria népszavazásra alkalmasnak minősíti a két kérdést, megkezdődhet az aláírásgyűjtés. Mivel közben összeáll a közös ellenzék, az ellenzéki pártok egységesen vesznek részt a 200-200 ezer aláírás összegyűjtésében, de gyakran maguk az aktivisták sem tudják pontosan, mik is a kérdések. Még maga Márki-Zay Péter is eltéveszti, hogy hány nap jelenleg az álláskeresési járadék folyósításának ideje, és mennyit szeretnének.
Az adventi időszakban lassan halad a szükséges aláírások összegyűjtése, egyre kevesebb a remény, hogy a népszavazást a kormány által kiírt népszavazással együtt, a parlamenti választások napján meg lehessen tartani.
2022. január 20.
Az ellenzéknek sikerül összegyűjteniük összesen 470 ezer aláírást, melyet hitelesítésre átadnak a Nemzeti Választási Bizottságnak.
2022. március 9.
Az NVB hitelesítette az aláírásgyűjtő íveket, összegyűlt a szükséges számú aláírás, népszavazásra bocsájthatók a kérdések. De mindenki a választási kampány hajrájával van elfoglalva, a választásokon pedig az ellenzék történelmi vereséget szenved, így a Karácsony által kezdeményezett népszavazásra az új parlament megalakulása után térnek vissza.
2022. május 5.
Karácsony Gergely párttársa, Szabó Tímea felvetette, hogy az ellenzéki pártok közösen nyújtsanak be törvényjavaslatot részint a Fudan egyetem létrehozásáról szóló törvény visszavonásáról, részint az álláskeresési járulék időtartamának meghosszabbításáról, ezzel meg lehetne spórolni a népszavazás megtartásának mintegy 14 milliárdos költségét.
2022. május 11.
Az NVB mintegy félmillió forint bírságot vet ki Karácsony Gergelyre, mivel 646 darab aláíró ívvel nem tudtak elszámolni. Az aláíró ív személyes adatokat tartalmaz, ezért nem kerülhet illetéktelen kézbe, el kell velük számolni.
2022. május 18.
Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta mindkét kérdést, ezért azok nem bocsájthatók népszavazásra. A Fudan egyetemről azért nem lehet népszavazást tartani, mert nemzetközi szerződést érint, az álláskeresési járulékról pedig azért, mert elfogadott költségvetést érint.
Karácsony szerint mindkét esetben hibás az indoklás, hiszen a Fudan egyetemről nincs nemzetközi szerződés, csak egy megállapodás a Fudan egyetem és az ITM között, az álláskeresési járulék időtartamának meghosszabbítása pedig bevezethető jövőre is, a 2023. év költségvetése pedig még nincs elfogadva.
Nekem az a gyanúm, hogy túl azon, hogy az Alkotmánybíróság ezúttal egy politikai utasítást hajtott végre (akárcsak az NVB izzadságszagú döntése arról, hogy jogsértő népszavazásnál érvénytelen szavazásra buzdítani), szerintem egy furcsa rivalizálás kezdődött a Kúria és az Alkotmánybíróság között. A "gyermekvédelmi" népszavazás egyik kérdését a Kúria elmeszelte, az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a Kúria döntését, de a kérdést a Kúria egy új határozattal ismét elmeszelte. Ez már önmagában is bohózatba illő. Most pedig két, a Kúria által átengedett népszavazási kérdést érvénytelenített alkotmányossági szempontból az AB, ráadásul az után, hogy már megtörtént az aláírások összegyűjtése és azok hitelesítése. Ennél már csak akkor járhatott volna el az AB pofátlanabbul, ha a megtartott népszavazás után minősíti alkotmányellenesnek a két kérdést.
Ez a furcsa játék szép lassan kiüresíti a Kúria, az Alkotmánybíróság, az Alaptörvény és a népszavazás intézményét, vagyis a jogrendbe vetett bizalmat. Igazából nem az fáj nekem, hogy ezek a kérdések nem lesznek népszavazásra bocsájtva, mert nem hiszem, hogy pont ezek azok a problémák, amik tömegeket mozgatnának meg (négymillió érvényes szavazat kéne), hanem hogy ilyen otrombán átlátszó módon lehet intézni ezeket a dolgokat.
PS: Az országgyűlés 2022. 07. 19.-én megszavazta, hogy még az aláírásgyűjtés megkezdése előtt kell ítéletet alkotnia a népszavazásra feltett kérdésekről, hogy a jövőben elkerüljék a május 18-án előállt helyzetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése