A népszavazás halála

Újabb négy évet kapott a Fidesz, de most nem erről akarok posztolni, hanem arról, hogy további négy éven keresztül folytatódik majd a demokrácia egyes intézményeinek tökéletes kiüresítése. Az alkotmány, pontosabban az alaptörvény intézményét azzal tették komolytalanná, hogy folyton az aktuálpolitikához igazítva a napi politikai szolgálólányává tették, hogy az őrületre a pontot "az anya nő, az apa férfi" mondattal tegyék fel.

A kilencszer módosított Alaptörvény

Hasonlóan üresítették ki az állami pénzből fenntartott közszolgálati médiát és az azt felügyelő Médiatanácsot, a bíróságokat és ügyészségeket, az önkormányzatiságot és még lehetne sorolni napestig. És mostanra a népszavazás intézményét is úgy kiüresítették, hogy az elmúlt 12 évben mindössze két népszavazásra került sor, az is a kormány javaslatára erős kormányzati propagandával megtámogatva sugalmazott kérdésekkel és hamis állításokkal, de még azok is érvénytelenek lettek. Az Alaptörvény megalkotásakor ugyanis annyira megszigorították az érvényes és eredményes népszavazás feltételrendszerét, hogy gyakorlatilag lehetetlen érvényes népszavazást létrehozni.

Idézet az Alaptörvényből: Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott (8. cikk 4. bekezdés)

Szeretném leszögezni, hogy nem vagyok népszavazás-párti, mert ez az intézmény némileg ellentmond a képviseleti demokrácia eszményének, de ha már létezik, nem kéne teljesen ellehetetleníteni. A kormány a nem általa kezdeményezett népszavazásoktól úgy fél, mint ördög a tömjénfüsttől, a vasárnapi boltzár elleni népszavazási kezdeményezés benyújtását először verőlegényekkel, Kubatov Gábor büntetett előéletű őrző-védőivel akarta megakadályozni, majd ennek kudarca után egyszerűen visszavonták a rendeletet. Hasonlóan tettek a Momentum által kezdeményezett "Nolimpia" népszavazás esetében is: miután a fiatal párt összegyűjtötte a szükséges számú aláírást, Orbán egyszerűen visszavonta Budapest olimpiai kandidálását.

A 2016-os "kvótanépszavazás" és a 2022-es "gyermekvédelmi" népszavazás egyaránt az emberekben megbúvó zsigeri ösztönökre alapozott: előbbi a xenofóbiára, utóbbi pedig a homofóbiára. A 2016-osra is meg a mostanira is érvénytelenül voksoltam, és végül egyik népszavazás sem érte el az érvényességi küszöböt, a Fidesz mindkettőről azt kommunikálja, hogy hatalmas felhatalmazást, egyértelmű legitimációt adott.

Ami a "gyermekvédelminek" csúfolt népszavazást illeti, a Fidesz úgy próbálta eléretni vele az érvényességi küszöböt, hogy egy napra tűzte ki az országgyűlési választásokkal. Nyilván úgy gondolkodtak, hogy aki felveszi a szavazólapot, annak jelentős része érvényesen fog szavazni, így teljesül az érvényességi kritérium. Nos, a számok nem ezt igazolták:

• Idén a szavazásra mintegy 7 500 000 ember volt jogosult;
• Ebből 5 240 000 ember jelent meg a szavazó urnáknál;
• Ebből mindössze 4 490 000 ember dobta be a szavazólapját, vagyis 750 000 állampolgár nem szavazott;
• Nagyon sokan, 1 490 000 ezren érvénytelenül szavaztak (köztük a Pál család 4 tagja), voltak, akik egyszerűen beixelték az igent és a nemet, de nagyon sokan gyönyörű műalkotásokkal látták el a szavazólapot.

A 444.hu gyűjtése

• Volt 200 000 választó, akik dafke "igen" szavazatot adtak a kérdésekre a kormány által sugallt és propagált "nem"-mel szemben;
• Végül is, mindössze 2 800 000 ember szavazott a kormány szájaíze szerint "nem"-mel, ez az urnáknál megjelent szavazópolgárok 53%-a, vagyis pontosan annyi, ahányan a Fidesz-listára adták le voksukat. Vagyis ez az a 2 800 000 ember, akikre mindig számíthat a Fidesz;
• De ami a lényeg, a szavazásra jogosultak mindössze 40 százaléka szavazott érvényesen, vagyis a népszavazás érvénytelen lett, bár ennek semmi jogi következménye nincs, hiszen a gyermekvédelmi törvényt már tavaly júliusban meghozták.

A népszavazást még tavaly júliusban hirdette meg Orbán Viktor, miután a gyermekvédelmi törvénybe bekerült homofób passzusok miatt nemcsak hazai tiltakozások voltak, de az Unió is elítélte hazánkat és követelte a törvény módosítását. Az eredetileg kihirdetett öt kérdésből az egyiket a Kúria alaptörvény-ellenesnek ítélt, de az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a Kúria ítéletét, végül a Kúria ismét érvénytelenítette a kérdést, ezért ez fel sem került a szavazólapra. Mindenesetre jól láthatta a választópolgár, hogy olyan kérdésekben kell döntenie, amelyekről Magyarország két legmagasabb bírói testülete sem tud egyetértésre jutni.

Érdekes, hogy jogásznak készülő Petra lányom már a törvény kihirdetésének napján magától elment tüntetni, őszinte borzadállyal hallgatta a Nagycsaládosok Egyesületének vezetőjét, aki kifejtette, hogy meg kell akadályozni, hogy trendi legyen a nemváltás, már csak demográfiai szempontból is.

Én meg mi mást tehettem volna, mint dalaimmal tiltakozni a homofób törvény és a hozzá kapcsolódó népszavazás ellen:

---

---

PS. 2022.04.12.

Az Orbán-rendszer azt a békát sem tudja lenyelni, hogy a saját maga által írt Alaptörvényben megszigorított népszavazási eljárási rend miatt még a kormány által kezdeményezett népszavazás sem tud érvényes lenni, még akkor sem, ha országos parlamenti választásokkal egyidőben tartják.

Utasították hát a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy minősítse joggal való visszaélésnek az érvénytelen szavazásra buzdítást, amit az NVB 327/2022 sz. határozatában meg is tett. Nem jogvégzett ember számára különösen vicces, ahogyan 40 bekezdésen keresztül megpróbálják levezetni, hogy bár érvénytelen szavazat leadása teljesen jogszerű, de az arra való buzdítás már jogsértő.

Szánalmas.