Parlament

Parlament

2023. október 29., vasárnap

Főzzünk együtt

Még Kati a 60. születésnapjára kapott sógornőméktől egy kétszemélyes élményfőzési lehetőséget, olyan partnert vihetett magával, akit csak akart. Engem választott, nem is értem, hogy miért.

Zsúfolt és élménydús volt az év, sokáig halogattuk a regisztrációt, végül a sokféle nemzetközi konyha közül az argentin ízvilágot választottuk, és most került sor a tanfolyamra. A kurzusvezető séf egy mexikói-spanyol vegyesházasságból származó, de már 15 éve Magyarországon élő és Budapestbe és a főzésbe szerelmes, de szociológus végzettségű srác, Gerardo Arcos volt.

Az argentin konyháról korábban csak kb. annyit tudtam, hogy húst esznek hússal. Korábban láttam egy dokumentumfilmet, amiben azt láttam, hogy lényegében húshegyeket tálalnak fel az éttermekben, és hogy a pajero-k (marhapásztorok) úgy eszik a marhahúst, hogy egyik végét a fogukban tartják, másik végét bal kezükkel fogják, és egy hegyes pajero-bicskával leszelnek belőle egy darabot, de közben vigyáznak, nehogy az orrukba is belevágjanak.

Séfünktől megtudtuk, hogy az argentin konyha azért különbözik markánsan a többi dél-amerikai konyhától, mert Argentína területén nem éltek őslakosok, és elsőnek olaszok foglalták el azt a vidéket. Aztán persze elspanyolosodtak, de családneveikben is inkább olaszok (pl. Diego Maradona) és konyhájuk is leginkább az olasz konyhára hajaz.

Elsőként chimichurri-t készítettünk, ami nem más, mint egy fokhagymás-petrezselymes grillmártás. Salottahagymát, fokhagymát, petrezselymet és friss kakukkfüvet aprítottunk hozzá, ment bele még szárított oregano, chillipehely, só, bors, vörösborecet és a soknál is több étolaj. Séfünk hangsúlyozta, hogy az olívaolaj erre nem jó, mindenképpen semleges ízű olajra van szükség, Dél-Amerikában kukoricaolajat használnak, de tökéletesen megfelel a napraforgóolaj is. Az elkészült mártást aztán bőségesen használtuk az este folyamán steakhez és egyéb grillezett dolgokhoz.

Első fogásnak parrilada-t, vagyis argentin húsos batyut készítettünk. A finomlisztből, sertészsírból és száraz fehérborból álló pizzatésztát séfünk már előre bekeverte és pihentette, nekünk csak a nyújtása maradt. 
A serpenyőben néhány evőkanál olajon vöröshagymát és újhagymát dinszteltünk, barnára pirítjuk rajta a sertéshúst, paradicsompürével is összesütjük, sózzuk, borsozzuk és füstölt pirospaprikát adunk hozzá (séfünk szerint a magyar füstölt paprika sokkal jobb, mint az argentin). Felkockázott keménytojás és mazsola (!) is megy rá, majd levesszük a tűzről. Pihentetés után a minipizza-formára nyújtott tésztába tesszük a tölteléket és kagyló formára hajtva batyut készítünk belőle.180 fokon 25 perc alatt sül meg.

A második fogást a séf nem bízta ránk, mert ez bizony steaksütés volt. Kétfajta húsból, hátszínből és bélszínből készült. Gerardo szerint az argentin marhából készült steak a legízletesebb a világon, az amerikai, mexikói vagy brazil nyomába sem ér, az európaiakról ne is beszéljünk. A steaksütés lényege, hogy alig fűszerezünk, a hús ízét hagyjuk érvényesülni. A steaket mindig friss, de szobahőmérsékletű húsból kell sütni. Csak közvetlenül sütés előtt szabad megsózni, mert a só kiszívja a húsból a nedvességet.

Mint tudjuk, a hús átsütöttségének mértékétől függően a "blue rare" és a "well done" között még további négy fokozat van, séfünk a medium-ra esküszik, a medium well még elmegy, de a well done az olyan, mintha csirkét ennénk, csak drága húsból. Szóval mi is medium-ra készítettük a húsokat.
Egészen forróra felhevített serpenyőben két evőkanál olajon kérgesítettük a húsokat, az olajba csak egy gerezd fokhagyma és egy rozmaringág került. A húsokat minden oldalukon kérgesíteni kell, utána kerül a serpenyőbe magas zsírtartalmú márkázott vaj.
Ebben forgatva és locsolgatva a húst az szép barna, karamellizált színt kap. Közben húshőmérővel folyamatosan ellenőrizzük a hús belsejének hőmérsékletét. A steak akkor kész, ha a belseje 62 fokos (a 61 még kevés, a 63 már sok, olyan ez, mint a pince hetedik lépcsőfokán hűtött sör Az én kicsi falum című Jiří Menzel-filmben: a hatodikon még túl meleg, a nyolcadikon már túl hideg).
A kész steaket vágódeszkára kitéve legalább 10 percig pihentetni kell, de folyamatosan forgatva, hogy a nedvesség ne szálljon le a hús aljába. Csak ezután vágjuk vékony szeletekre (szigorúan szálirányra merőlegesen), helyezzük el egy tálon és locsoljuk meg a már elkészült chimichurri-val. Magában, mindenféle köret nélkül fogyasztva igazi étvágycsináló előétel.

Az argentinok mindig a legnemesebb hússal kezdik az étkezést, a sertés és a csirke csak későbbi fogásokban érkezik. Akkor kell a legízletesebb ételt enni, amikor az ember még éhes.

Készítettünk aztán alfajores-t, ami töltött keksz, de a tésztát Gerardo már itt is előre elkészítette, mert a finomlisztből, vajból, kristálycukorból, tojássárgájából, vaníliaesszenciából, rumból, citromhéjból, kukoricakeményítőből, sütőporból és szódabikarbónából álló tésztának nemcsak pihennie kell, de le is kell hűteni ahhoz, hogy feldolgozható legyen. Mi csak kb. 1 cm vastag korongokat formáltunk belőle, és 160 fokon 15 percre a sütőbe tettük. A kész korongokat kentük meg tejkaramella krémmel (Sparban lehet kapni, nagyon finom), meghintettük kókuszreszelékkel és pilótakeksz módjára két darabot összeragasztottunk vele.

Végül igazi argentin grillpartin érezhettük magunkat. Argentínában minden házhoz vagy lakáshoz tartozik grillező hely, akik nem kertes házban laknak, azok az erkélyen vagy a háztetőn grilleznek (mondjuk ez Izraelben is így van). Mi sütőkolbászt, vöröshagymát, fokhagymát, cukrot, szójaszószt, csillagánizst és babérlevelet tartalmazó marinádban áztatott csirkemellet, étolajban, citromban és fokhagymában pácolt sertéstarját, csöves kukoricát és sütőben alufóliában elősütött krumplit grilleztünk. A végén mindent meglocsoltunk chimichurri-val jó kedvvel, bőséggel.





A kurzuson tízen vettünk részt, voltak a csapatban gyakorlott szakácsok, de olyanok is, akik soha nem szoktak főzni. Jó kis főzőcske volt, próbáljátok ki ti is!

2023. október 27., péntek

Egy kis háttérinformáció a 137. zsoltárról íródott posztomhoz

Tegnap írtam egy kimerítő posztot az Ószövetség Zsoltárok könyve 137. énekéről, amiről azt lehetne gondolni, hogy:

  • Töviről-hegyire ismerem a Bibliát;
  • Ismerem a zsidó szokásokat, talán még héberül is tudok;
  • A Boney M. együttes minden dalszövegét tudom;
  • Verdi összes operájának szövegkönyve a kisujjamban van;
  • Tökéletesen járatos vagyok a kortárs magyar költészetben.
Az alábbiakban beavatlak benneteket, hogy egyetlen fénykép megpillantása és sok-sok Google-keresés után hogy éltem át többször is azt a bizonyos "aha!" érzést.

Az izraeli háború kapcsán nagyon sok fényképet posztolnak, így került elém az a fénykép, amit a tegnapi posztomba is beszúrtam:



Tüzetesebben megnézve a fényképet láttam, hogy a molinón a 137. zsoltár 5. és 6. szakasza van héberül és angolul. Ekkor jött az első "aha!" érzés, mert lányom esküvőjén a vejem elmagyarázta nekem a szertartás minden részletét, és mondta, hogy a pohártörés előtt valami olyasmit mond, hogy száradjon le a keze, ha megfeledkezik Jeruzsálemről.

Nosza, Google a barátunk, megnyitottam a 137. zsoltárt (a Biblia egyébként a telefonomon is fönn van, ott is utána tudtam nézni). Elolvasva a zsoltár 1. szakaszát jött a következő "aha!". Hiszen pont ezt énekli a Boney M. is. Halványan emlékeztem rá, hogy a Rivers of Babylon egy zsoltárból van, rákeresve a dalszövegre megállapítottam, hogy mely szakaszokat használták fel a dalhoz.

Amikor elolvastam a zsoltár második szakaszát a fűzfákra akasztott hárfákról, jött egy újabb "aha!". Ehhez tudni kell, hogy a Német Megszállási Emlékmű felállítása után Fischer Ádám karmester (Fischer Iván fivére) minden évben közös daléneklésre hívott mindenkit az emlékmű elleni tiltakozásul. Én is voltam vagy három ilyenen. A dalok között népdalok is voltak, meg olyan műdalok, mint Bach Parasztkantátája, Händel Győzelmi dala, vagy a Rabszolgakórus a Nabuccoból. Ez utóbbiban szerepel a "bölcsek lantja a fűzfának ágán", és én elképzelni sem tudtam, mi a csudának lógnak azok a lantok a fűzfán. Szóval ezek a lantok azok, melyek idegen földön nem szólhatnak.

Ami igazán szíven ütött, az a zsoltár 9. szakasza a csecsemők meggyilkolásáról, mert úgy éreztem, hogy ez illik leginkább a mostani háborús helyzethez. Tovább googlizva jutottam el Gergely (Guttmann) Ágnes költő szép verséhez, melyben oly szépen jelenik meg a krisztusi megbocsájtás és szeretet is:

Ne ródd fel, Uram, vétekül nekik!
Ne vágasd falhoz szép kisdedeik... !

Szóval ennyi "aha!" élmény után éreztem úgy, hogy ez a sok felfedezés posztot érdemel.


2023. október 26., csütörtök

137. zsoltár

Az Ószövetség zsoltárai Szenczi Molnár Albert fordításában kedveltté váltak a reformátusok számára, előszeretettel éneklik őket. A Zsoltárok könyve 137. éneke, Dávid király verse kiemelten fontos kultúrtörténeti szempontból is. A zsoltár a zsidók babilóniai fogságáról emlékezik meg.

  1. Bábel folyói mentén ültünk és sírtunk: a Sionra emlékeztünk.
  2. Azon a földön a fűzfákra akasztottuk hárfáinkat.
  3. Mert dalt akartak hallani, akik elhurcoltak minket. Elnyomóink öröméneket követeltek: „Zengjetek nekünk dalt a Sionról!”
  4. De hogyan énekeljünk éneket az Úrról az idegenek földjén?
  5. Jeruzsálem, ha elfeledkezem rólad, száradjon le a jobbom!
  6. Nyelvem tapadjon ínyemhez, ha nem emlékezem meg rólad: ha Jeruzsálemet nem helyezem minden örömem fölé!
  7. Ne felejtsd el, Uram, Edom fiainak Jeruzsálem napját! Amikor így kiáltoztak: „Romboljátok le, romboljátok le, hadd pusztuljon el a földig!”
  8. Bábel leánya, te pusztító, áldott, aki megfizeti neked, ami gonoszságot velünk tettél!
  9. Áldott, aki megragadja gyermekeidet és szétzúzza őket a sziklán!
A '70-es évek második felében, amikor a Boney M. slágereire roptuk a diszkóban, nem is sejtettük, hogy a 137. zsoltár része a popkultúrának, annak 1., 3. és 4. szakaszára táncolunk: By the Rivers of Babylon. Hallgassátok csak:

A Neoton Família képes volt ezt a számot már-már blaszfémiába hajló profán szöveggel énekelni: "Milyen tuti hely Babilon, sok gazdag ház, egy bölcs király és sok-sok gyönyörű barna lány"!

De Arany János Walesi bárdok című versét is egészen bizonyosan a zsoltár 3. és 4. versszaka ihlette. Vagy itt van Verdi operája, a Nabucco, melynek pont a babilóniai fogság a témája, és a 137. zsoltár 2. szakasza érthetővé teszi a Rabszolgakórusnak ezt a mondatát: "Bölcsek lantja a fűzfának ágán, mondd mért lett oly néma a húrja".

A zsidók számára mégis a zsoltár 5. és 6. szakasza a legfontosabb. Ez az a fogadalom, melyet minden ifjú férj az esküvőn a pohártörés előtt elmond. Így volt ez a lányom esküvőjén is, nézzétek csak:

A nyáron volt kisebbik unokahúgom esküvője. Polgári esküvő volt egy rendezvényhelyszínre odahívott anyakönyvvezetővel, de hogy megemlékezzenek a zsidó hagyományokról, volt pohártörés is. A zsidó rokonok közül volt, aki szóvá tette, hogy szombaton nem is volna szabad cserepet törni, vejem viszont azt kifogásolta, hogy elmaradt a pohártörés előtti fogadalom, így tréfli az egész.

Minden esetre a Jeruzsálemre tett fogadalom még a Siratófal közelében lévő feliraton is megtalálható.

De a posztomat a zsoltár 8. és 9. szakasza miatt írtam: "Áldott, aki megragadja gyermekeidet és szétzúzza őket a sziklán!"

Izraelt két hete megtámadta a Hamász terrorszervezet, civileket, nőket, gyermekeket mészároltak le vagy hurcoltak el túsznak. A civilizált világ azon háborog, hogy micsoda barbárság ártatlan gyermekeket gyilkolni. És akkor tessék, itt a Szentírás, Isten igéje, benne egy zsoltár, egy psalmus, egy dicsőítő ének, mely a kisdedek elpusztítására buzdít! Az Ószövetség leggyakrabban idézet zsoltára! Tudom, mert pont én vagyok a szószólója, hogy a Biblia nem Isten igéje, hanem kultúrtörténeti kordokumentum, és bizony az ókorban és a középkorban kardélre hányták az ellenséges nép gyermekeit, és az újszülöttek meggyilkolásával tele a Szentírás. Ez csak történelemóra, nem több. De mégis beleborzongok, mert az a tombolás, ami Izraelben történt, bibliai mértékű szörnyűség.

Gergely Ágnes egyik legcsodálatosabb verse egy 137. zsoltár parafrázis, melyben egyszerre tesz hitet a költőnő magyar-zsidó kettős identitásáról és szelídségéről:

Ültünk Babylon folyópartjain.
Sírtunk. Babylon tenger nélkül él.
Hárfánk a fűzfán. Másképp szól a kin.
Tőlünk verejték kell, nem szenvedély.
S nem érv, erünkből mért dőlt itt a vér.
Hát kihűlt jobbom legyen rá az ámen,
ha elfeledlek egyszer, Jeruzsálem.

Jelünk itt falba karmolja a nép.
Kik biztatják, sem tudják, mért teszik.
Királyi jel, sok más jelet túlélt.
Ne ródd fel, Uram, vétekül nekik!
Ne vágasd falhoz szép kisdedeik... !
És fájó orcám rángjon majd a számhoz,
ha elfeledlek egyszer, Arany János.

2023. október 25., szerda

Béke - שָׁלוֹם - سلام

Béke (héberül shalom, arabul szalamon), na az pont nincs Izraelben (azt tudtátok, hogy a héber eredetű Salamon név békés, szelíd embert jelent?). Az viszont nagyon megható, hányan érdeklődnek Orsiék helyzetéről. Olyan ismerősök hívnak fel minket, akikkel már évek óta nem beszéltünk, hogy megtudakolják, rendben van-e minden a lányunkkal és unokánkkal.

Izraelben a konfliktus kirobbanása után bezártak a bölcsődék, óvodák, iskolák. Lassan már újra indulnak, de az állam csak olyan bölcsik működését engedélyezi, ahol van óvóhely. Sajnos unokánk bölcsije nem ilyen, úgyhogy Orsi még mindig otthon van a kicsivel, és ő igyekszik a béke szigetét megteremteni a kicsinek. Különféle foglalkozásokat, "szakköröket" tart Yaarulinak, ehhez nagy segítségére vannak az interneten a különféle tematikus oldalak. Szívesen fogadna a bölcsődétől is tanácsot, de állítólag a fő dadusnéni annyi ismerősét és hozzátartozóját veszítette már el, hogy elveszítette a motivációját és letargiába zuhant.

Orsi viszont óvónéninek is beválna, és rendszeresen küld fotókat és filmeket a foglalkozásokról, amiket kislányának tart. Íme néhány:

Sütés-főzés szakkör

Tornaóra

Színek-formák

Olvasásóra

Festés-rajzolás


Zeneóra

Játszóterezés

Hát így telnek Izraelben egy háborús baba békés napjai.

2023. október 14., szombat

Dies Irae

Tegnapra, péntek 13.-ára az iszlám világ (na jó, lehet hogy csak a radikális része) meghirdette a Harag Napját. Izrael pedig a gázai szárazföldi hadműveletek megkezdését ígérte erre a napra. Éjfélig fenn voltunk, néztük a hírcsatornákat, de a Harag Napjából mindössze annyi valósult meg, hogy azokban at európai nagyvárosokban, ahol nem tiltották be előre (pl. nálunk), a Hamasz-szal szimpatizáló csoportok tartottak tüntetést, illetve Franciaországban egy csecsen származású késes ámokfutó indított hajtóvadászatot történelemtanárok (!) ellen. Izrael még lábhoz tett puskákkal várakozik Gáza határán.

Izraelben a veszély még jobban összekovácsolta az embereket, a szolidaritás kis közösségekben és társadalmi szinten is megerősödött a hagyományos széthúzó zsidók között. Egyrészt megalakult az egységkormány azután, hogy lassan egy éve minden áldott héten többszázezres tüntetés zajlott Tel Aviv utcáin, márciusban én is részt vettem egy ilyenen, ahol az izraeli politikai életet az elorbánosodástól féltették a tiltakozók.

Másrészt a lakóhelyi, munkahelyi közösségek még jobban összetartanak, mint eddig. A szomszédok átmennek egymáshoz megkérdezni, tudnak-e valamiben segíteni, bevásárolnak, gyógyszert vesznek a rászorulóknak, vagy csak egy-egy tálca süteménnyel csöngetnek be. A hadrafogható férfi lakosság (és az aktív katonaidejüket töltő nők) most háborúban vannak, az otthonmaradottak, gyermeket nevelők kicsit jobban összekapaszkodnak. Lányomhoz odaköltözött vejem húga, kinek párja szintén katona, hogy segítsen unokám ellátásában. Orsi cége ajándékcsomaggal kedveskedik a gyereket nevelő alkalmazottaknak, sőt, még közvetlen kollégái is összeállítottak neki egy ajándékcsomagot.

Néha arra gondolok, hogy a magyar társadalomra is ráférne egy olyan vészhelyzet, ami ilyen szolidaritást vált ki alsó és felső szinten egyaránt

Orsival napi kapcsolatban vagyunk, próbál bennünket nyugtatni, és hogy elterelje a figyelmünket, cuki fényképeket küld másfél éves unokánk mindennapjairól. Én sem teszek másként. Amíg aggódva várjuk a további fejleményeket, megosztom veletek egy háborús baba mindennapjainak képeit.

Süti készül. Ugye ennivaló?

Szundi, miközben odakinn rakétáznak


Alkotás

Közös torna anyával

Hamm!

Munkahelytől kapott ajándékcsomag

A doboz a legjobb móka!


2023. október 11., szerda

Az én ateizmusom

Azt mondja az egyik magát Hamasz-harcosnak nevező orgyilkos terrorista az egyik diadalittas videón, hogy "győzni fogunk, mert a mi istenünk hatalmasabb a tiéteknél".

Elképzelem a mennyboltot, amint fel van osztva különböző vallások istenei között, és a zsidók istene, Jahve, valamint a muszlimok istene, Allah ücsörög a saját rekeszében, de időnként lemeccselik, hogy melyikük a hatalmasabb. Például egymásnak eresztik a népeiket, hadd gyilkolják egymást, amelyik győz annak istene a hatalmasabb. De lehet, hogy csak egy isten ücsörög ott fenn mogorván, és elvárja, hogy őt csak egyféleképpen lehet imádni, naponta ötször Mekka felé leborulva, megtartva a ramadánt és tartózkodva a sertéshús és az alkohol fogyasztásától. Aki nem így tesz, az hitetlen gyaur, aki mindenképpen a pokolra jut.

A Nemzeti dalban a magyarok istenére esküszünk, naná, majd az osztrákok vagy a tótok istenéhez. Micsoda dolog már, hogy ők ugyanúgy katolikusok, és ugyanahhoz az istenhez imádkoznak! Legalább szerezzünk egy közbenjárót, aki odafenn kijárja nekünk a dolgokat, ha már kénytelenek vagyunk közös istenen osztozni. Legyen ez a közbenjáró Szűz Mária, a magyarok Nagyboldogasszonya.
(Azt tudtátok, hogy az egész Koránban, mind a 114 szúrában egyetlen egy nőnemű lény van név szerint megemlítve, és az nem más, mint Mária, Jézus anyja? Szóval, majd ha minket is lerohannak az iszlamisták, lesz egy égi közbenjárónk, aki még a Koránban is szerepel)

A fentiekből kitalálhattátok, hogy nem hiszek Istenben. Sem teremtő, sem gondoskodó istenségben nem hiszek, annak antropomorf formájában meg aztán végképp nem. Nem hiszem hogy akár egyetlen csettintésre, akár gondos mérnöki tervező munka eredményeképpen teremtődött a Világ, azt sem hiszem, hogy valamennyiünket kukkol, hogy önkielégítünk-e, hazudunk-e, bűnös gondolataink támadnak-e, és hogy mindeme bűneinket megbánjuk-e. Hogy fogyasztunk-e húst nagypénteken, hogy levesszük-e (vagy éppen feltesszük-e) fejfedőnket Isten házába lépve.

De nem vagyok melldöngető ateista, és pontosan egyformán ítélem el a melldöngető ateistákat mint a melldöngető hívőket. Ismerek harcos ateistákat, van egy osztálytársam, aki sohasem állja meg, hogy egy-egy osztálytalálkozón szóba ne hozza, mennyire felháborítónak tartja, hogy unokáját katolikus hittanra járatják, és sírva jött haza, mert Káin megölte Ábelt. De ugyanilyen harcos ateista az újságíró Tóta W. Árpád, aki szinte hetente ír egy újabb cikket a témában, és bár alapvető mondanivalójában, a szemforgató hamis álkereszténység elítélésében egyet értek vele, mégsem tetszik az a hangnem, ahogyan sokezer hívő lelkébe gázol. Egyrészt a világban még mindig az ateisták vannak kevesebben, és a vallás emberek millióinak nyújt reményt és megnyugvást, ezért én sohasem volnék képes kigúnyolni valakit a vallása miatt. Van, aki ha meglát egy szép virágot, szinte spontán szakad fel belőle: Milyen gyönyörű, és még egyesek azt mondják, nincs Isten!

Nagyon sok zsidó Auschwitz után veszítette el hitét. De hogy a vallásosság lelki alkat kérdése is azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy vannak teljesen azonos módon nevelt testvérek, akik közül az egyik hívő, a másik ateista lesz. Így volt apósom és az öccse, valamint én és a nővérem.

Sohasem gondoltam, hogy a Biblia Isten szava, de hogy az emberiség egyik legnagyobb kultúrtörténeti emléke, a kollektív tudat csúcsteljesítménye, az biztos. És azt gondolom, hogy egy rátermett hitoktató is képes ezt a tudást úgy továbbadni a gyerekeknek, hogy ne váljon belőlük bigott vallási fundamentalista, aki szerint az ő istene hatalmasabb a többi vallás istenénél.

2023. október 8., vasárnap

Újrakezdés

Korábbi posztjaimban már írtam, hogy kamaszkoromban én alapvetően komolyzene-rajongó voltam. Rendszeresen aláhúzgáltam a Rádióújságban azokat a műveket, amiket fel szerettem volna venni Tesla B444 típusú orsós magnetofonomra. Így vártam 1973 október 6.-án Händel Izrael Egyiptomban című oratóriumának felvételére, de helyette egy másik művet kezdtek el sugározni. Nagyjából így értesültem arról, hogy kitört a negyedik arab-izraeli háború, az ún. jóm kippúri háború. Jóm kippúr az izraeliek egyik legszentebb ünnepe, az engesztelés ünnepe, a hosszúnap, amikor a hívők 25 órás böjtöt tartanak, aznap nem dolgoznak, csak imádkozással foglalkozhatnak. Ráadásul 1973 október 6.-a pont szombatra, vagyis szünnapra esett, állt az egész ország. Ezt a napot választotta Egyiptom és Szíria Izrael összehangolt megtámadására.

Magyarországnak akkor már hat éve, a hatnapos háború óta nem volt diplomáciai kapcsolata Izraellel (ami egyébként csak 1989 őszén, Németh Miklós miniszterelnöksége és Horn Gyula külügyminisztersége alatt állt helyre), az egész konfliktusban a Szovjetunió által támogatott arab országok pártján álltunk, és az egész háborút a magyar sajtóban elhomályosította a szeptemberi chilei Pinochet-puccs. Szóval csak évtizedekkel később, amikor rokoni kapcsolatba kerültem Izraellel és megismertem olyan férfiakat, akik harcoltak a jóm kippúri háborúban, és olvastam olyan könyveket, melyek foglalkoztak ezzel a történelmi eseménnyel, egyszóval csak sokára tudtam meg részleteket arról a háborúról. Október 6.-a mind a mai napig nemzeti ünnep és munkaszüneti nap Egyiptomban.

50 évvel később szintén szombaton, vagyis tegnap, egy vallási ünnepen, a sátoros ünnep, a szukkot lezárásakor, a Tóra napján (szimchát Tóra), amikor a zsinagógákban befejeződik a Tóra, vagyis Mózes könyveinek felolvasása, de rögtön újra is kezdik az elejéről, szóval ezen a napon a Gáza övezetet uraló Hamasz elérkezettnek látta az időt egy átfogó terrorakcióra.
Gyorsan szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy szerencsére lányom, unokám, vejem és minden kint élő rokon és ismerős jól vannak.
Hogy mi történt, azt tulajdonképpen bárki elolvashatja az újságokban, az okokról viszont csak találgatások vannak.

Rendszeres olvasója vagyok a Diétás Magyar Múzsának, és egyik szerzőjük, Ésik Sándor mai elemzésében így ír a helyzetről:
"A Hamasz és a Hezbollah jelenléte az arabok és Izrael közé ékelődve iráni előretolt állást jelentett, befolyást és fenyegetést a térségben, de az araboknak is. A mostani támadás pedig egy fenyegetés beváltását jelenti. Ebben az értelemben nagyon hasonló az oroszok ukrajnai támadásához, csak ott pontosan lehetett tudni, hogy Putyin konkrétan mit akar. Itt viszont a legeslegjobb eredmény amelyet Irán el tud érni, az a zűrzavar.
Ezért viszont elég nagy ár a gázai övezet megszűnése, és az egyik legprofibban működő terrorszervezet elveszítése. Mert ne legyen kétségünk afelől, hogy Izrael be fog vonulni Gázába, és hogy a Hamasszal bármilyen kapcsolatban levő (és veszélyes, vagy épp annyira nem is veszélyes) embereket likvidálni fogja. Nem tehet mást. Izrael puszta léte kívánja ezt meg. Egyrészt azért mert a nemhivatalos jelmondatot úgy lehetne megfogalmazni, hogy “No one fucks with Israel” másrészt pedig a konkrét egzisztenciális fenyegetést fel kell számolni és kész.
...
Évekkel ezelőtt megmondták az arab testvéreknek, hogy Izrael Állam eltörlése a Föld színéről már nincs napirenden. Melldöngető határozatok az ENSZ-ben vannak, katonai segély nincsen, tessék megállapodni a zsidókkal." 

Vagyis úgy néz ki, hogy a háború végeztével a palesztin autonóm területekkel, a környező arab országokkal és Iránnal már kialakult vagy éppen csak formálódó megállapodások mennek a levesbe. A Hamasz, mely 18 éven keresztül nem tudott mást ígérni az általa túszul tartott gázai lakosoknak, mint hogy Izraelt el fogja törölni a Föld színéről, most - némi iráni noszogatásra - kénytelen volt lépni, ezzel alá is írva saját halálos ítéletét. Izrael pedig megint olyan helyzetben találta magát, mint a Ki nevet a végén játékban, amikor vissza kell ugrani a startvonalra.

De hát pont erről szól a zsidóság ötezer éves története: a folytonos újrakezdésről, az újrakezdésre való alkalmasságról. Ezt hirdeti a Tóra napja ünnep is: befejeztük, a végére értünk, de kezdünk mindent elölről.

És nem támadott többé Izráelben olyan próféta, mint Mózes, akit ismert volna az Úr színről-színre: Mindazokban a jelekben és csudákban, amelyekért küldötte vala őt az Úr, hogy véghez vigye azokat Égyiptom földén, a Faraón, minden ő szolgáján, és az ő egész földén; És mindama hatalmas erőben, és mindama nagy rettenetességben, amelyeket véghez vitt Mózes az egész Izráel szemei előtt.
(Móz5 34,10-12)

Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.
(Móz1 1, 1-3)

Mert minden vég kezdet is egyben...

2023. október 5., csütörtök

2 nap - 2 Nobel-díj - 2 K

Forrás: HVG

Ki gondolta volna, hogy a svédeknek annyira kell a NATO-csatlakozás és úgy becsicskulnak nekünk, hogy a Svéd Királyi Akadémia rögtön két Nobel-díjjal is megkínál minket, büszke magyarokat, Karikó Katalin (orvostudomány-élettan) és Krausz Ferenc (fizika) személyében. Sőt, azért vártam posztommal máig, mert volt még egy esélyesünk az irodalmi Nobel-díjra, egy harmadik K, Krasznahorkai Lászlóra, de az már tényleg olyan lett volna, mint egy álom. Minden esetre ha ettől sem lágyul meg az országgyűlési képviselőink szíve a svédek iránt, akkor semmitől (bár ma éppen azzal voltak a képviselő urak elfoglalva, hogy Bedő Dávid momentumos képviselő svéd állampolgárságán rugóztak, mármint hogy ez miért nem szerepel az életrajzában).

Herskó Frerenc 2004-es kémiai Nobel-díja után 19 évet kellett várnunk a legmagasabb tudományos díjra. A korábbi Nobel-díjasaink közül már csak Herskó és Polányi János (kémiai Nobel-díj, 1986) van életben, igaz, Polányi csak magyar származású, de nem Magyarországon született, nem is élt itt egy percet sem. Viszont a Polányit követő magyar Nobel-díjasainkat nemcsak, hogy nem becsültük meg, de zsidó származásuk miatt egyenesen fizikai megsemmisítésükre törekedtünk:

  •  Elie Wiesel (béke Nobel-díj, 1986) erdélyi születésű, a máramarosszigeti gettóból deportálták Auschwitzba.
  • Oláh Györgyöt (kémiai Nobel-díj, 1994) a német megszállás alatt Sztehlo Gábor evangélikus lelkész bújtatta.
  • Harsányi Jánost (közgazdasági Nobel-emlékdíj, 1994) szintén deportálták, de Ausztriában sikerült megszöknie és végigbujdokolnia a vészkorszakot.
  • Kertész Imre (irodalmi Nobel-díj, 2002) sorsa közismert, elég elolvasni hozzá a Sorstalanságot.
  • Herskó Ferencet (kémiai Nobel-díj, 2004) családjával együtt deportálták Karcagról, de a család szerencsésen túlélte a vészkorszakot.
A két új díjazottunk is pályája elején hagyta el hazánkat, Karikó Katalin 1985-ben (30 évesen) az USA-ba, Krausz Ferenc 1987-ben (25 évesen) Ausztriába távozott. Bár sokat cikkeznek arról, hogy képtelenek vagyunk megtartani tudósainkat, azt azért be kell látni, hogy az amerikai és német brain-drain-nek ilyen kaliberű koponyák nem tudnak ellenállni. Szerencsére legalább a tudomány globális, vagy ha úgy tetszik egyetemes, végül is innen származik az egyetem, univerzitás kifejezés is. Az a tény, hogy mindkét most díjazott tudósunk itt végezte alap- és középfokú tanulmányait és egyetemi stúdiumait, azt mutatja, hogy az alapszintű természettudományos oktatás a '70-es, '80-as években még kiemelkedő volt, talán még mindig az (legalább is lányom és vejem magyarországi érettségivel nagyon jól elboldogultak Izraelben), bár most éppen mindent elkövetünk, hogy ezt a szellemi tőkénket is eltékozoljuk.

(Közbevető megjegyzés: autózunk Szlovéniában, ahány helységen keresztülmegyünk, mindenhol szebbnél szebb iskolaépületeket látunk. Petra megkérdezi: Apu, itt miért ilyen szépek az iskolák? Ezt válaszoltam: Tudod, kislányom, itt nem stadionokra költik a pénzt. Idén 120 konténer-tanteremben indult meg az oktatás ideiglenesen Magyarországon).

Karikó Katalin Nobel-díjára évek óta számítunk, a koronavírus-járvány óta hatalmas sztár, mert azon az mRNS módszeren dolgozott már több évtizede, amelyik az alapját képezte a Pfizer-Biontech vakcinájának, melynek három adagja énbelém is került. És bár szinte az összes hazai és nemzetközi tudományos díjat megkapta, amit lehetett, és ezt koronázta meg a Nobel-díj, pont ettől vált teljesen megosztó személyiséggé. A konteo-hívők, vírus- és oltásellenesek kóklernak, tömeggyilkosnak mondják, sőt, szellemi termék ellopásával is vádolják, ráadásul azt is felhánytorgatják neki, hogy még Magyarországon zsarolással beszervezték a BM III/II-es (kémelhárító) osztályára. Ezért aztán a sok-sok laudáció alatt, amik az internetes portálokon a professzorasszonyról megjelentek, csak úgy áradnak a gyalázkodó kommentek. Beszúrok ide néhányat:

"Mózes Stájer
Újabban a neonáci szervezetek embereit ilyen negy becsben tartják? Nahát oda ne rohanjak.😂😂 Kanadában taps viharral ünnepelték a veterán ss tisztet, nálunk nobelt osztanak neki. Hurrá, jobban élünk mint négy éve 😂😂😂
---------------------------
Emőke Szlama
🤮🤮🤮
---------------------------
Amália Veres Zoltánné Hódi
Van egy nóta a Tankcsapdától, hát valóban aktuális!: JÖNNEK A FÉGEK!!
---------------------------
Adam Mokos
Mostmár lehet kezdeni minket kiirtani. Hajrá Kati-mama, jó munka!
Persze a C-vírusra nem mũködött ugyan ez a szuper technológia (terjesztettük is, el is kaptuk, meg hosszan bent is feküdtünk), de mindegy, ne legyünk olyanok, minden más vírusra ragyogóan fog.
Nobel-díjat érdemel, kétségen kívül. De miért is?
------------------------------
Andrea Komáromy
🤮🤮🤮🤮
------------------------------
Tamásné Major
Az biztos ekkora kárt még senki nem okozott az embereknek.
-------------------------------
Markus Katalin
Remélem, hogy mihamarabb az akasztásáról is ugyanilyen részletekbe menő alapossággal tudósítanak majd.
--------------------------------
Én Vagyok
Az mRNS technológiát Dr. Robert Malone fedezte fel és szabadalmaztatta 1996-ban, nem Kirakós kém Kati nevéhez fűződik.
-------------------------------
Eniko Florescu
Csodalkozom hogy vannak idiotak akik gratulalnak a kazar maffia hoherjanak !
-------------------------------
Róbert Szabó
Kikellett volna már rég végezni... Tömeges emberölést követ el!!!
--------------------------------
György Schvecz
Miféle eredmény? 😃🤣 Hammm-hamm? 🤣
--------------------------------
Zsolt Gyenge
Népírtásért nobel jár ..fasza
--------------------------------
Diósi Attila
Ez màr a tömeg gyilkosság küszöbe!
---------------------------------
Zsolt Király
Ha népirtásért kapta volna akkor érteném ,de így ?!
Kiderült, hogy a találmánya nem ott szórja a tüskefehérjét ahol kéne, és emiatt emberek hallnak meg és lesznek súlyos betegek, de ezek szerint ez nem gond. Persze ha Obama anno Nobel Béke díjat kaphatott ….
-----------------------------------
Rita Csizmarik
Sátánfattya🤮🤡
-----------------------------------
Viki Sz
-----------------------------------
Egyed Péter
Az bíztos! Még az unokák is emlegetni fogják, már ha lesznek.
------------------------------------
Judit Takács
Dr Mengela! Gratulálok!
------------------------------------
Nemec Mariann
Oppenheimer csodálatos elme volt. Sok nagytudású kollégáival együtt létrehozták például mit is? Ja az atombombát. Pont kell egy minden családba. Meg egy hidrogén bomba is jöhet, abból sosem elég...
-------------------------------------
István Vinkovits
Lesz még kőrözés alatt 👍👍
-------------------------------------
István Vinkovits
Dr Mengele nőstényben
-------------------------------------
Viki Sz
mocskos gyilkos hazaáruló
--------------------------------------
Nagy Sándor Lajos
Gyilkosok
--------------------------------------
Agnes Sinkovics
Milyen eredmény?..mert az még most sincs.
--------------------------------------
Barna Richárd
Nem inkább a népirtásnak adtak új ötletet??? Persze tevedhetek, de bár úgy lenne
---------------------------------------
Népírtóügynökgyilkos!🤮🤮🤮🦎🦎🦎
--------------------------------------
Viktor Stefán
Ez,nem Nyunyókanéni tesója?Tutira egy alom 🤣🤣🤣🤣🤣🤣"

Félő, hogy magyarországi nyilvános szereplésein Gődény híveinek tábora komoly demonstrációkat fog szervezni. Bár ne így lenne!

Ami Krausz Ferencet, az atommag fotográfusát illeti, róla sohasem hallottam korábban, pedig ő is elég sok tudományos díjat megkapott már, és részben az ő eredményeit is használják a Szegeden létesített ELI-ALPS Kutatóintézetben. Az általa kifejlesztett rendkívül rövid, attosecundum időtartamú (10-18 másodpercig tartó) lézerimpulzusokkal nagyon jól lehet anyagszerkezetet vizsgálni.

(Megint egy közbevetett megjegyzés: Szóbeli fizikai felvételi vizsgámon az egyetemen azt a kérdést kaptam, hogy egy fémlemezt zöld fénnyel megvilágítva nem lép fel elektron-emisszió, azaz fotóelektromos hatás. Várható-e emisszió fellépése a fény intenzitásának növelésével. A válasz nyilvánvalóan nem, hiszen egy elektront csak egy foton képes a pályájáról kilökni, és a foton energiája a hullámhosszával arányos*, vagyis eredményt csak kék vagy lila fénnyel remélhetünk).

* fordítottan arányos

Szóval ezen a héten megint nagyon jó érzés volt magyarnak lenni.

2023. október 2., hétfő

Most mi a helyzet a Várral?

Azelőtt, amikor még a Lovas úton laktunk, szinte napi rutin volt sétálni a Várban, a gyerekekkel rollerezni vagy görkorizni a Tóth Árpád sétányon, játszani a Mátyás király játszótéren. Mostanában rég jártam arra, pedig sok minden új dolog épül most arrafelé, ezért észak-déli irányban végigsétáltam a Budai Váron.

Először a volt Teherelosztó - Virágh Csaba épülete - hűlt helyét néztem meg. Posztoltam arról, mennyire megosztott volt az építésztársadalom és a nagyközönség az épületet illetően, valamint arról, hogy egy, a szomszéd épület (volt Állami Nyomda) léptékére hajazó, de kicsit az egykori Teherelosztó üvegfalát is visszaidéző épület kerül majd a helyére.
Nos, kiderült, hogy a Levéltár eredetileg megtervezett, de soha meg nem épített épületszárnya kerül majd oda, és visszaépítik az Levéltár egykori tornyát is, melynek valaha kettős funkciója is volt (kémény és tűzivíztároló), de mára legfeljebb kilátó lehetne. Egyelőre üres a telek.

Egy-két hónapos a történet, hogy a Hadtörténeti múzeumot kiebrudalták csaknem száz éve elfoglalt helyéről, mert a Honvédelmi minisztériumnak "szüksége volt" az épületre. A cinikus közleményben az szerepelt, hogy a minisztérium "visszaköltözik" a Várba, csakhogy sohasem itt volt, hanem a Honvéd Főparancsnokság mögötti lebontott épületben, amit azonban jelenleg a Hauszmann Alajos-program keretében nem kívánnak visszaépíteni.
Feltűnő, hogy mind a Kapisztrán téren, mind pedig az Anjou bástyán eltűntek az ágyútalpra szerelt ágyúk, csak néhány "mezitlábas" ágyú van a volt múzeumi bejárat előtt. Pedig ezeken az ágyúkon még én is mászkáltam kicsi gyerekkoromban.



A Kapisztrán tér felőli bejárat fölött már ott a felirat: Honvédelmi Minisztérium, a felső homlokzaton pedig: Hadtörténelmi Intézet. Az Anjou bástya felőli bejáratnál semmi sincs kiírva, de a felső homlokzaton ez olvasható: A hazáért mindhalálig. Naná, egy hadügyminisztérium épületén szerepelnie kell a "halál" szónak.

Az Országház utcán a Szentháromság tér felé haladva már messziről feltűnik az a hatalmas építkezés, ami a leendő (és egykori) Pénzügyminisztérium épületén folyik. Szinte semmi sem látszik a borítástól, pedig jövőre el kell, hogy készüljön, valószínűleg majd ledobja burkát, mint a hernyó a bábját, hogy pillangó módjára tárja fel új, betonvázra épített ruháját.
Úgy tűnik, a dolgozók, illetve azon szerencsések, akiknek lesz garázshelyük, az Országház utcán végig haladva hajtanak majd be a Fortuna utcai lehajtónál.

Kíváncsi leszek, ez reggelente és délutánonként mekkora forgalmat generál majd. Minden esetre a Szentháromság tér felől az állványok között bekukucskálva már láthatóak az épület homlokzatának kőcsipkéi. Mátyás templom, kezdhetsz irigykedni.
A Szentháromság téren az Országház utca másik oldalán állt az egykori ún. Diplomata-ház, Jánossy György és Laczkovics László kortárs épülete, melynek lebontása körül ugyanolyan viták voltak, mint a Teherelosztó épülete körül. Minden esetre a helyére a Pallas Athéné alapítvány egy hagyományos stílusú, a történelmi épületekre hajazó konferenciaközpontot építtet. Jelenleg a szerkezetépítés van folyamatban.

Ha már erre jártam, megnéztem magamnak a Szentháromság utca és az Úri utca kereszteződésében álló Hadik-lovasszobrot. A szobor ugyanis az elmúlt hetekben azzal került be a hírekbe, hogy a Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkár egy levélben kereste meg az I. kerületi önkormányzatot, hogy a ló heréjének simogatása "joggal zavarja az itt élőket és bánthatja azokat, akik a huszár hadvezér iránt tiszteletet éreznek. A műemléki védelem alatt álló, a világörökség részét képező történelmi Várnegyed hangulatát megzavaró frivol viselkedés moderálása társadalmi igény.”
Talán nem közismert, de amikor még a villamosmérnöki kar kollégiuma a Szentháromság téren, a jelenleg Pénzügyminisztériummá visszalakuló épületben volt, az államvizsgára készülő végzős hallgatók a nevezett lóalkatrész rituális szidolozása révén próbáltak jobb érdemjegyet remélni. Ez a szokás mind a mai napig megvan.
Az önkormányzat válaszlevelében egyrészt tájékoztatta a minisztériumot erről a tradícióról, másrészt úgy fogalmaztak: "kétségtelen, hogy a szoborhoz történő felmászás balesetveszélyes és megrongálhatja az emlékművet, ezért egy ilyen tartalmú tábla kihelyezését tervezzük". Pár nap múlva a Kétfarkú Kutyapárt "Heresimogatásra kijelölt hely" feliratot helyezett ki a szoborhoz.
Nos, jelenthetem, hogy jelenleg a szobor körül semmiféle felirat sincs, viszont a ló töke fakulóban van, ráférne már egy újabb szidolozás.

A Dísz tér felé haladva feltűnt, hogy a Honvéd Főparancsnokság és a Vöröskeresztes ház visszaépítésével mennyire zárttá vált a tér. Mindkét épületnek áll már a betonváza és várja a burkolatot, illetve készül a Honvéd Főparancsnokság kupolájának héjazata is.
Mindkét épületre jellemző, hogy még nagyon bizonytalan funkció van kijelölve számukra, előbbinél kiállítótér és turista információs központ, utóbbinál irodák. Lassan szükség volna több konkrétumra a belső terek kialakítása miatt. Minden esetre gyanítom, hogy majd ide is bejelentkezik egy-két kormányközeli szervezet, pl. az Alapjogokért Központ vezetője, Szánthó Miklós elég gyakran jár a Karmelitába, hadd ne kelljen már neki olyan messziről jönnie.

A Hunyadi János út végén lévő Lónyai-Hatvany villáról már többször posztoltam, mert építése évtizedekig húzódott. Hosszas hányattatás után (először az MNB vette meg, majd visszakerült sz államhoz) a nagy vagyonkimentési lázban két éve került a Batthyány Lajos Alapítvány tulajdonába.
Nekik sem jutott jobb az eszükbe, mint ami egy ilyen panorámájú épületnél először az ember eszébe jut: legyen egy exkluzív étterem! És lőn, megnyílt az Aranybástya Étterem, ahol minden asztalhoz panoráma (meg jó magas számla) tartozik. Állampénzen, a Batthyány Alapítványt gazdagítva!

A Honvéd Főparancsnokság Szent György tér felőli oldalán állt a világháborúban megsemmisült Honvédelmi Minisztérium, melynek visszaépítése elvenné a kilátást a Karmelita nyugatra néző irodáitól, ezért ide csak egy jelzés értékű, alig 10m széles épület kerül. Ennek építése még nem kezdődött meg, mint ahogyan az épület látványterve sem szerepel a kerítés plakátjain.
Egy dolog nagyon valószínű: az épületek felépülése után is megmarad a kordon a Színház utcában a Karmelita előtt.
A Szent György teret nyugatról lezáró József főhercegi palota a Hauszmann Alajos-program legbrutálisabb és legtöbbet vitatott épülete, számos építész vitatja létjogosultságát. Nemrég az Átlátszó cikket jelentetett meg az építkezés költségeiről. Kb. fél éve derült ki, hogy az Alkotmánybíróságnak ad majd helyet. Az épület betonszerkezete már áll, de ki kell még alakítani mellette egy reneszánsz kertet és ez egykori istállót (talán az alkotmánybírók lovon járnak majd dolgozni).

Hozzáláttak a Várpalota északi szárnyának, az A-épületnek a rekonstrukciójához is. A homlokzatán lévő molinó szerint az épületet három ablaktengelynyivel vissza kéne kicsinyíteni. Ehhez komoly bontási munkákat kéne végezni, remélem, hogy ezt mégsem fogják véghez vinni, ámbár Hauszmann Alajos egyszer már megtette.

A Hauszmann Alajos-program elsőként elkészült épülete a Főőrség. Jobb itt sem jutott eszükbe, mint a Lónyai-Hatvany villánál: étterem működik benne. Ottjártamkor éppen esküvői ebéd volt benne.
A Lovarda már bőven épült, amikor eldőlt, hogy sohasem lesznek benne lovak. Jelenleg rendezvényterem, ahol bálokat, vállalati rendezvényeket, esküvőket lehet tartani. Egyetlen egy nyilvános rendezvény van meghirdetve a tavaszi szezonra, egy hangverseny. Mindezt szintén állami pénzből!

Karakas pasa tornya az az épület, melyet Hauszmann pont eltűntetni akart, a háború után tárták fel, és most kávézó és ajándékbolt található benne.

Végül pedig az egész projekthez egy hatalmas mélygarázs megépítése tartozik.

Az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére a Vár építkezéseinek üteme nem látszik lassulni. Az egész a '60-as évekre emlékeztet, amikor a Budai Vár a jelenlegi, és a Hauszmann-program által "ideológiai alapú pusztításnak" titulált képét nyerte el. Pedig akkor milyen büszke voltam rá!


Update 2023.11.14.
Tegnap honvédelmi miniszterünk bejelentette, hogy a volt Honvéd Főparancsnokság épületébe kerül a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, amit volt szíves eredeti helyéről, a Kapisztrán térről kitúrni.
Azt gondolom, ugyanígy az utolsó pillanatban fogják az erős lobbierővel rendelkező szervezetek az igényüket bejelenteni, még folyik a háttérben a küzdelem.