A csodaszarvas halálugrása

Csodaszarvas, Szőke Gábor Miklós alkotása a Pénzmúzeum előtt

Őrizetbe vették, majd letartóztatásba helyezték Matolcsy Györgyöt, aki 2013 és 2025 között 12 évig állt az MNB élén. De nem ám úgy, mint Sesztákot vagy Hankót, akiket szépen megkértek, hogy legyenek szívesek befáradni az ügyészségre, hanem hajnali órán törtek rá és hurcolták el kurta vasra verve.

Pedig a Matolcsy-ügyről már tíz éve beszél mindenki, és másfél évvel ezelőtt már meg is indult az eljárás az MNB alapítványai körüli anomáliák ügyében. Van egy ismerősöm, aki Fidesz-hívő volt mindig, most mégis döbbenten kérdezi az újabb és újabb disznóságok napfényre kerülése kapcsán: Hogyhogy akkor ezekről nem hallottunk semmit? Mondtam neki, hogy ugyanazt az elterelést alkalmazták, amit minden bűvész:

Vajon miért volt annyi kék plakát, annyi nemzeti konzultáció, annyi sorosozás, mingránsozás, ukránozás, az óvodások nemváltó műtétje? Hogy ne vegyük észre a disznóságokat, az EU-s pénzek lenyúlását, az állami beruházások túlárazásait, a haveri oligarchia kiépítését. Pedig én már 2016-ban, a legnagyobb sorosozás és migránsozás közepén ezt énekeltem a Soros a hibás című dalomban:

De még tavaly, a karácsony előtti utolsó nemzeti konzultáció kapcsán is ezt daloltam az Áció káció konzultáció című nótában:

 

Amikor tavaly tavasszal az Állami Számvevőszék vizsgálódni kezdett az MNB alapítványi pénzei kapcsán, a volt 1. kerületi polgármester asszony vezetésével bejártuk a kerület MNB-hez kötődő épületeit, sőt, az 500 milliárdot vizuálisan is ábrázoltuk:

Én vagyok a kilencedik nulla, háttérben az MNB egyik épülete

 (Csak egy érdekesség: ha 500 milliárd forintot húszezresekben - ez 25 millió darab húszezres - egy hosszú csíkká ragasztanánk össze, kb. 4000 km hosszú csíkot kapnánk, vagyis pont elérne Budapesttől Dubajig. Véletlen volna, hogy pont ott bujkál a szintén körözés alatt álló Matolcsy Ádám, a bankelnök fia?)

Szóval az első kerületi épületek között van a Szentháromság tér két épülete, az egykori városháza felújításával kialakított Bölcsvár és a volt Diplomataház helyére épült oktatási központ, aztán a Kapisztrán tér és az Uri utca sarkán álló, konferencia-központnak átalakított  Haslinger-Scossa-ház, a Krisztina körúti egykori Telecom-székházból kialakított irodaház, valamint a Széll Kálmán téren álló Pénzmúzeum, mely az egykori Postapalota átépítésével született. Na, ez utóbbinak a kertjét "díszíti" a Csodaszarvas, a nagy NER-kedvenc, Szőke Gábor Miklós szobrász alkotása. Valamennyi épületet, és az MNB Szabadság téri székházát is hatalmas pénzekből, jelentősen túlárazva, haveri vállalkozók zsebét tömve újították fel.

Na de a Csodaszarvas hasonlat nagyon is jellemző Matolcsyra, hogy is ír róla Lengyel László:

"Huszonnégy éves vidám, minden lében kanál, csalafinta fiúcska volt a Pénzügyminisztérium komor épületének harmadik emeletén. Kopátsy Sándor adott hírt róla a maga szokásos nagyhangúságával, hogy itt van ez a szeleverdi, aki tanítványi kört szervez neki az ipari főosztályon, nézzük már meg, kiféle-miféle."

Matolcsy tagja volt az egykori Pénzügykutató körül csoportosuló reformközgazdász körnek, melyet ilyen nevek fémjeleztek, mint Szalai Erzsébet, Voszka Éva, Bokros Lajos, Surányi György, Antal László, Szalkai István, Riecke Werner, Patai Mihály, Csillag István, Draskovics Tibor, Radnai György, Lengyel László. Az épp 40 évvel ezelőtt, a rendszerváltozást előkészítő átfogó munkájukat, a Fordulat és Reform című pamfletet magam is végigolvastam, ki is jegyzeteltem, kézzel írott jegyzeteim mind a mai napig megvannak.

Na de mi is volt Matolcsy bűne, megértheti-e ezt egyáltalán egy magamfajta mérnökember? Az AI-t kellett megkérdeznem, hogy egyáltalán hogyan keletkezhet a jegybanknak nyeresége, és a 2010-es évek második felében miből származott ez a hatalmas nyereség.

• A bevételi források: 1: Kamateredmény, ami alacsony jegybanki alapkamat esetén pozitív, 2: árfolyam- és átértékelési eredmény, ami a forint gyengülésével keletkezhet, 3: végül a banküzemi és működési eredmény, pl. a pénz előállítási költsége és névértéke közötti különbség.
• A 2013 és 2020 közötti extra magas nyereség két fő oka a nagyon alacsony alapkamat miatt lecsökkenő kamatkiadások és a devizahitelek forintosításából és a forint gyengüléséből származó bevételek.

Na jó, de mit csinálhat a jegybank, ha nyeresége keletkezik? Ezt maga Matolcsy magyarázza el a letartóztatása előtti napon (!) közzé tett filmjében:

• Befizetheti osztalékként az államnak
• Alapítványokat létesíthet

Nos, ilyen alapítványokban és a mögöttük álló kesze-kusza céghálóban tűnt el ez a töméntelen sok pénz, amelynek eredeti célja a pénzügyi kultúra magyarországi terjesztése lett volna. Azt gondolom, Matolcsy terve bevált: megtanulta a magyar, hogyan kell elverni ennyi pénzt: Szervezd ki alapítványokba, amely igy elveszíti közpénz-jellegét, kezelését bízd a saját fiadra és annak haverjaira, akik egy részéből sportkocsikat és dubaji luxusingatlanokat vásárolnak, a másik részével haveri cégeket bíznak meg túlárazott munkákkal, a harmadik részt pedig egyszerűen elbrókerelik veszteséges befektetési portfóliókban.

Ja, és ezt még tetézz meg azzal, hogy az utolsó munkanapodon megpróbálkozol egy színlelt ajándékozási szerződéssel, hogy megmaradhasson az alapítványi pénzek fölötti felügyeleti jogod. A csodaszarvas, az egykori reformközgazdász nemes ívű halálugrással vetette magát a mélybe.

Erősek és gyengék

Vessetek a mókusok elé, de sokat foglalkoztat a Hankó-ügy, és annak lelki vonatkozásai. Nem, nem felmenteni akarom Hankót, de azért az világos, hogy szemben az éveken keresztül saját zsebre dolgozó  Sesztákkal ő egyáltalán nem bűnöző, hanem balek. Az Orbán-kormányban ő volt a gyenge. Mindjárt megvilágítom, hogy mire is gondolok.

Az irodalom és zeneirodalom tele van a bandák, csoportok belső csoportdinamikájának ábrázolásával:

• A West Side Story Rakéták nevű bandájának - ők harcolnak a bevándorlók bandájával - van egy tagja, a fiús külsejű lány, Anibodys (magyar fordításban gyakran Senkifia), aki azért küzd, hogy teljes értékű bandatag lehessen.
• Paolo Pasolini Utcakölykök című regényének tragikus hőse Genesio, szintén bandatag, aki bizonyítási vágytól vezérelve beleveti magát az örvénylő folyóba és belefullad.
• A Pál utcai fiúk Nemecsek Ernője is az egyetlen közlegény a csapatban, hőstette tragikus halállal végződik.
• Golding Legyek ura című regényében Röfi a csapat gyenge tagja, aki minden igyekezete ellenére a törzs számára ő csak egy eltaposandó akadály marad a hatalom felé vezető úton.
  

Mi jellemzi ezeket a karaktereket? A kiszolgáltatott vagy gyengébb egyén a folyamatos bántalmazás és megalázás ellenére is görcsösen ragaszkodik az őt elnyomó csoporthoz – a szociálpszichológia és az irodalom egyik legmegrázóbb mintázata. A bandák világa nemcsak a külső ellenséggel szembeni harcról szól, hanem egy kegyetlen belső hierarchiáról is, ahol a leggyengébbek fizetik a legmagasabb árat a figyelemért.

Ne, de miért hasonlítom Hankó Balázst egy utcai banda gyenge, ámde mégis az erősek csoportjához ragaszkodó, bizonyítási vágyában tragikusan elbukó gyenge jellemhez? Azt a Hankó Balázst, aki egyetemi professzor, a gyógyszerészeti tudományok doktora, sikeres tudományszervező?

Hankó karrierje teljesen hasonlóan indult Palkovics László karrierjéhez:

• Gyorsan felfelé ívelő tudományos és egyetemi karrier;
• Sikeres tudományszervezői tevékenység;
• Kormányzati szerepvállalás;
• Miniszterként mindketten méltatlan feladatok végrehajtására kényszerültek: Palkovics a CEU előzésében és az akadémiai rendszer szétverésében jeleskedett (sőt, az őrült diktátor parancsára még a főmeteorológust is kirúgatta), Hankó pedig az egyetemek KEKVA-modelljének kidolgozásában vett részt, ami miatt az EU megvonta ezektől az egyetemektől az Erasmus- és a Horizont- programokban való részvételt.

Csakhogy Palkovicsnál volt egy pont, ahol már úgy érezte, ezt nem csinálhatja tovább, és lemondott: elvették tőle a közlekedésügyet, amihez igazán értett, és oda akarták adni neki az energetikát, amihez pedig nem értett. Hankónak nem voltak ilyen skrupulusai, amikor megkapta a kultúrát. Végül is ha Pintérnél, a rendőrminiszternél van a közoktatás és az egészségügy, miért is ne lehetne egy gyógyszerésznél a kultúra?

Már akkor meg kellett volna szólalni a vészcsengőnek, amikor Hankó egy giccsfestőnek, Vészabó Noéminek adományozott Munkácsy-díjat, ami miatt felháborodott a képzőművészeti közvélemény és lemondott a Munkácsy-díj Bizottság. Sejteni lehetett, honnan jött Hankó felé a befolyás, hiszen Vészabó készített portrét Orbán Viktorról is. Már akkor látszott, Hankó inkább hajlik a politikai, mint a szakmai befolyásolás irányába.

Képzeljetek el egy kormányülést, ahol az igazi nagyvadak, Orbán Viktor, Pintér Sándor, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Rogán Antal, Lázár János mellett ott ül Hankó Balázs, egy bizonyítani akaró Nemecsek Ernő. És ekkor, közeledvén a választások, érkezett Hankóhoz egy kérés. Nem valószínű, hogy kormányülésen hangzott el, inkább csak szűk körben, hogy a kulturális tárcánál vannak még olyan pénzek, amivel segíteni lehetne a Fidesz győzelmét. Hankó tudta, hogy szabálytalanul jár el, azt is éreznie kellett, hogy túlságosan is átlátszó, hogy a választókerületeknek egyenletesen osztja a pénzt, de egyenlő jogú tagja akart lenni a bandának, és biztos volt abban, hogy alkalomadtán megvédik.

De Hankó bukása nem járt erkölcsi felemelkedéssel, mint Nemecsek Ernőnél, az ő bukása sokkal inkább Anybodys sorsára emlékeztet a West Side Story-ból (AI segítségével készült szövegrész következik):  Miután bebizonyítja a hűségét és a bátorságát a nehéz időkben, a banda akkori ideiglenes vezetője végre elismeri őt. Azt mondja neki: "Jól dolgoztál, öregem. Most már közénk tartozol, Rakéta vagy." Bár Anybodys megkapja a hőn áhított elismerést, ez a pillanat egybeesik a teljes pusztulással. A banda, amelynek tagja lett, ekkorra már elveszítette a vezérét (Riffet), szétesőben van, tagjai pedig nem sokkal később részt vesznek Anita megalázásában és bántalmazásában. A tragédiája abban áll, hogy egy olyan erőszakos és toxikus mikrotársadalom fogadja be, amely éppen az elvakult gyűlölet miatt veszítette el mindazt, amiért létezett.

Miközben a Fidesz nagyvadjai szétszéledtek, Hankó beült utóvédharcokat vívni a parlamentbe, de a törvény itt is utolérte. És a régi bandatagoknak eszük ágában sincs megvédeni őt, a gyengét. Még a Fidesz bukása után is inkább csak a komikus jelenetek maradnak meg Hankóról, például hogy a minisztérium átadás-átvételi eljárása során DVD-n adta át az anyagot, hogy szentmisét tartottak a lelki üdvéért, hogy felesége Jézus Krisztus szenvedéséhez hasonlította férje meghurcolását és végén még az ügyészségre őt szállító gépkocsiról is lemaradt.

Óriásplakát az @rc kiállításon

AI-mém a Hankó Balázsért tartott szentmiséről

Hankó indulna az ügyészségre, de lemarad.

Vegyes házasságok

A hétvégét megint együtt töltöttem volt gimnáziumi osztálytársaimmal, és a beszélgetések során szóba került, milyen sokunknak él a gyermeke külföldön, gyakran vegyes házasságban. Az egyik osztálytársam lányát azeri fiú vette el, egy másiknak a fia török lányt vett feleségül, egy harmadik fia egy mexikói-holland keverék feleséggel él Michiganben. És hát az én Borim is már három éve együtt él egy német sráccal, két éve Bécsben laknak. Én magam pedig keresztény gyökerekkel vettem feleségül egy zsidó lányt.

És akkor az egyik osztálytársnőm megkérdezte, ismerem-e az Ószövetségből Ezsdrás könyvét? Ez a rész a babilóniai fogság utáni időket örökíti meg, amikor a papság szembesül azzal, hogy:

"Izráel népe, még a papok és léviták sem különültek el az ország népeitől, a kánaániak, a hettiták, a perizziek, a jebúsziak, az ammóniak, a móábiak, az egyiptomiak és az emóriak utálatos szokásaitól, mert ezeknek a leányai közül vettek feleséget maguknak és fiaiknak, úgyhogy összekeveredett a szent mag az ország népeivel, sőt a vezető emberek és elöljáróik jártak élen ebben a hűtlenségben." (Ezsd 9-1,2)

Ekkor elhatározták, hogy az idegen asszonyokat és gyermekeiket kiűzik városaikból:

"Hűtlenséget követtetek el azzal, hogy idegen asszonyokat vettetek feleségül, és így szaporítottátok Izráel vétkét. Valljátok meg ezt őseitek Istenének, az Úrnak, és cselekedjetek az ő tetszése szerint: váljatok külön az ország népeitől és az idegen asszonyoktól!" (Ezsd 10-10,11)

A babilóniai fogság eléggé közismert, erről szól a híres 137. Zsoltár, amit feldolgozott a Boney-M, operát írt róla Verdi, és szövege benne van a zsidó férfiak házassági fogadalmában. De a fogság után a visszatért nép családjainak szétszakításáról még nem hallottam, nem nagyon vannak róla irodalmi vagy zenei feldolgozások. A Biblia szerint "Csak Jónátán, Aszáél fia és Jahzejá, Tikvá fia álltak ennek ellene, és Mesullám meg a lévita Sabbetaj támogatták őket." (Ezsd 10-15), vagyis azért már akkor is voltak olyanok, akik számára a család szentsége fontosabb volt Isten törvényénél.

Nem ez volt az első eset az ókorban, amikor a zsidók tartósan együtt éltek más népekkel. Jól tudjuk, hogy Jákob fia, József, akit testvérei rabszolgának adtak el Egyiptomba, de ott magas tisztséget nyer el, családja lesz, majd végül egész családja Egyiptom földjén telepedik le. És itt kezdődik az az ókori migránsválság, ami végül az Exodusban, az Egyiptomból való kivonulásban csúcsosodik ki. De vajon akkor is így álltak hozzá a népek keveredéséhez? Hiszen Mózes a fáraó fogadott gyermeke, II. Rámszesz mostohatestvére, aki maga is idegen nőt, Cippórát vette feleségül. Az Exodusban megemlítésre kerül, hogy a kivonuláskor idegenek is együtt mentek a zsidókkal:

„Sok gyüttment nép is ment velük, meg juh, marha és igen sok jószág.” (2Móz 12-38)

A bibliakutatók és a rabbinikus hagyomány egyetért abban, hogy ez a kevert sokaság részben olyan egyiptomiakból és más nemzetiségűekből állt, akik házasság, családi kötelékek révén kapcsolódtak a zsidókhoz az egyiptomi rabszolgaság évszázadai alatt. Őket nem üldözték el, mert együtt vonultak ki a zsidókkal, és a pusztában váltak a közösség részévé. Akkor mi a különbség mózesi befogadás és az ezsdrási kirekesztés között? Ezt az AI így foglalta nekem össze:

• Az Exodus idején a befogadás volt a cél: A Sínai-hegyi törvényadás előtt még nem létezett a zsidó vallásjog (Halacha) a mai formájában. Aki elhagyta Egyiptomot és követte az Urat, azt a közösség befogadta. Az egyiptomi feleségek és férjek a zsidó nép részévé váltak.

• Ezsdrás idején a túlélés volt a cél: A babiloni fogság után a zsidóság lélekszáma drasztikusan lecsökkent, és a hazatérők elkezdtek beolvadni a környező pogány népekbe, átvéve azok bálványimádó szokásait. Ezsdrás azért lépett fel olyan brutális szigorral, mert úgy látta, hogy ha a zsidók teljesen asszimilálódnak, a zsidó vallás és identitás végleg eltűnik a föld színéről.

Ugye emlékeztek a Hegedűs a háztetőn című filmre, ahol Tevje legidősebb lánya nem a házasságszerző által kommendált fiúhoz megy férjhez, második lánya már nem is falubelihez, a harmadik pedig már nem is zsidóhoz. Utóbbi lányát Tevje kitagadja, de amikor osztoznak a zsidók kiűzésében és ők is elhagyják Anatevkát, mint az Exodusban a "gyüttmentek" Egyiptomot, akkor megbocsát neki.

Az, hogy Ezsdrás törvénye még mindig mennyire erős, azt megírtam Orsi lányom házasságkötéséhez szükséges zsidósági igazolás kalandos megszerzése kapcsán.

Na de mi a helyzet a mai Magyarországon? Ugye emlékeztek Orbán 2022-es tusnádfürdői beszédére:

„van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással [...] Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni”

Vagyis európaival, azonos kultúrájú és hitű idegennel szabad keveredni, de idegen kultúrájú és hitűvel nem. Ebből következtek a nagyon szigorú magyar bevándorlási és idegenrendészeti törvények, melyből több, a magyar közvéleményt is felkavaró ügy kerekedett. Íme két példa:

1. Egy afgán származású férfi 2001-ben, még kísérő nélküli kiskorúként érkezett Magyarországra, ahol a hatóságok menekültként ismerték el. Évekkel később, 2024-ben Teheránban házasságot kötött egy afgán állampolgárságú nővel. A feleség ezután a teheráni magyar nagykövetségen tartózkodási engedélyt (családegyesítési vízumot) kért, hogy Magyarországra utazhasson a férjéhez. A magyar idegenrendészeti hatóság a kérelmet elutasította, amit a másodfokú hatóság és a bíróság is helybenhagyott. Az elutasítás alapja a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról szóló szigorú magyar törvény. A jogszabály kimondja, hogy a menekült státuszú személyek házastársai csak akkor kaphatnak családegyesítési célú tartózkodási engedélyt, ha a házasságot már a menekült Magyarországra történő beutazása előtt megkötötték. Mivel ők csak évtizedekkel a férfi beutazása után házasodtak össze, a hatóságoknak a törvény betűje szerint meg kellett tagadniuk a vízumot. Az elutasító határozatot az Alkotmánybíróság is helyben hagyta.
2. Egy Rena nevű Fülöp-szigeteki vendégmunkás nőt a magyar idegenrendészeti hatóságok azután akartak kiutasítani az országból, hogy veszélyeztetett terhessége miatt nem tudta ellátni a gyári munkáját, miközben időközben férjhez ment egy magyar állampolgárhoz, és megszületett a közös, magyar állampolgárságú gyermekük is. A hatóságok úgy ítélték meg, hogy megszűnt a tartózkodása alapjául szolgáló jogcím (a vendégmunkásként való foglalkoztatás). A szigorú magyar idegenrendészeti törvény értelmében a vendégmunkás-vízum nem alakítható át automatikusan más típusú (például családegyesítési) engedéllyé az országon belül, és a jogszabály nem ismer méltányossági kivételt a terhességre vagy szülésre való tekintettel. A hatóság ezért elrendelte a nő kiutasítását, figyelmen kívül hagyva, hogy a magzata, majd újszülött gyermeke a magyar apa révén magyar állampolgár. A Fővárosi Törvényszék végül a családnak adott igazat, és hatályon kívül helyezte a kiutasítási végzést.

Hát ezek jutottak eszembe Ezsdrás könyve kapcsán, melyhez kapcsolódik egy kortárs regény, Marek Halter Lilah ​könyve című regénye is, amit talán majd egyszer elolvasok.

Parkolási bírság

 

Biztos ti is láttatok már közterületen, fizetős parkolási övezetben hónapok óta egy helyben álló autót, melyen csak gyűlnek, egyre gyűlnek a parkolási bírságok mikuláscsomagjai. Kezdetben ilyenkor mindig lopott autóra gyanakodtam és utánanéztem a gépjármű-keresőben, mert az a romantikus elképzelésem volt, hogy végre nekem is sikerül lopott autót találnom, de rájöttem, hogy ma már ennek a leellenőrzése automatikusan megtörténik, amikor a parkolóőr bepötyögi a rendszámot.

A munkahelyem közelében is parkol egy Daewoo Kalos, és hónapok óta gyűjti a parkolási bírságot. Persze leellenőriztem, de nem lopott, sőt, még a műszakija is érvényes (még két hónapig). És ilyenkor én mindig valami családi tragédiát sejtek a háttérben, egy ilyen elképzelt történetet osztok meg veletek.

Az autó tulajdonosa - nevezzük Jánosnak - már 10 éve megözvegyült, és egyetlen fiával is kibékíthetetlenül megromlott a kapcsolata, aki ráadásul a Távol-Keletre költözött digitális nomádnak. János egyedül élt és nyugdíjából valahogy fenntartotta egyetlen hobbiját, a használtan, 20 évesen vásárolt autót. János egy délután rosszul lett az utcán, a kiértesített mentők kórházba szállították, ahol néhány nap múlva elhunyt. Pechére rosszulléte előtt egy fizetős övezetben parkolt le.

A parkolóőrök kötelességszerűen minden nap újabb és újabb fizetési értesítőt helyeztek el az autó szélvédőjén, majd a fizetési határidő lejártával kikérték a tulajdonos adatait a gépjármű-nyilvántartóból és tértivevényes fizetési felszólítást küldtek a részére. A felszólítást persze nem volt, aki átvegye, így a második értesítést követően az értesítést átvettnek nyilvánították (átvételi vélelem).

Közben megindult János hagyatéki ügyének intézése az örökösök felkutatásával. Sehogyan sem sikerült a fiával kapcsolatot teremteniük, de a hónapok egyre csak múltak. János összes vagyonát egy társasházi másfél szobás lakás, az Államkincstárnál nyilvántartott kisebb államkötvény-csomag és ez a gépjármű képezte. János állami temetést kapott, melyen csak néhány szomszéd vett részt.

Miután a parkolási bírság összege a késedelmes befizetési bírságokkal együtt már jelentős összeget tett ki, és a gépjármű tulajdonosa nem reagált a fizetési felszólításokra, a kerületi parkolótársaság a követelést diszkont áron eladta egy faktoring cégnek, mely megkezdte a saját munkadíjával megemelt tartozás összegének behajtását.

A hagyatéki eljárás során az örökös felkutatása eredménytelennek bizonyult, János ingó és ingatlan vagyona az államra szállt. A lakást meghirdették eladásra, János befektetése pedig az államkincstárt gazdagította. De vajon hol lehet az autó? A slusszkulcs és a forgalmi János személyes holmijai közt volt a kórházban, de az autója nem parkolt a lakása közelében. Természetesen körözést adtak ki a járműre, amely másnap rögtön meg is lett, hiszen a parkolóőr kütyüje egyből bejelzett, amikor a szokásos napi mikuláscsomag kihelyezésekor bepötyögte a rendszámot.

Bár az Államkincstár gondoskodott az autó elszállításáról, látták a szélvédőre helyezett számtalan büntetőcédulát, ezért haladéktalanul felvették a kapcsolatot a kerületi parkoló céggel, hogy töröljék a bírságot, hiszen haláleset miatt nem volt lehetséges a díj megfizetése. A parkolási cég jelezte, hogy nem áll módjában a tartozás törlése, mert annak behajtását már továbbadta egy behajtó cégnek. Az állam megörökölte János most már csillagászati összegre halmozódott adósságát is, melyért az örökölt vagyon értékéig köteles jótállni. Be is kopogtatott a faktoring cég ügyvédje az Államkincstárhoz, hogy a néhai Jánosnak volna itt egy tartozása, és itt egy hétjegyű szám következett.

Természetesen az Államkincstár nem azért tart jogászokat, hogy egy olyan tartozást, amelyről tudomásuk sem volt, csak úgy kifizessenek, de az adósságbehajtó cég sem most jött le a falvédőről, ezért hosszú pereskedés indult, ami még ma is tart, ha azóta meg nem haltak. Itt a vége, fuss el véle.

 

A megkezdett szöveg folytatódik...

 

Áder János köztársasági elnökké választásakor belekezdtem egy szövegbe, melybe minden rendszerváltás utáni köztársasági elnökünk nevét elrejtettem. Baka András megválasztásával most egy újabb mellékmondatot fűztem hozzá:

Vegyél fel meleg göncöt! Bár ettől idétlen formád lesz, de sólyomszárnyon jön a fagy, s mit tehetsz, ha mindent csonttá dermeszt? Csillagokat, sőt szupernóvákat látsz majd a hidegtől, miközben nehéz súlyokat cipelsz a válladon, mégis öltözz vastag ruhába, kabátba.

Az Alaptörvény 17. módosítása kapcsán már hangot adtam annak a véleményemnek, hogy nem lett volna szükség Sulyok Tamás eltávolítására. A nevével ellentétben Sulyok igazi súlytalan ellensúly lett volna. Fenntartotta volna azt a látszatot, hogy itt a független hatalmi ágak időben átlapolódnak, miközben semmi vizet nem zavart volna a Tisza kétharmados hatalmával szemben. Még azt sem lehet mondani, hogy a Tisza-szavazók nagyon követelték volna Sulyok eltávolítását, hiszen a legtöbben még a nevét sem tudták. Így viszont az ellenzék a zászlójára tűzhette.

1989. október 23-án az ország neve Magyar Köztársaság lett, melynek legfontosabb közjogi méltósága a köztársasági elnök.

Aztán 2011-ben Schmitt Pál aláírta a "Húsvéti Alaptörvényt", amivel országunk neve Magyarország lett, és sokan úgy gondolták, hogy többé már köztársasági elnökünk sem lesz, csak elnökünk, mint az USA-ban.

A köztársasági elnöki funkció megmaradt, de a legutóbbi 6 évben a 2224 napig fennálló rendeleti kormányzás alatt teljesen kiürült, és ez ellen sem Orbán kollégiumi szobatársa, Áder János, sem az OV-fülbevalót viselő Novák Katalin, sem a súlytalan Sulyok Tamás nem emelte fel a szavát. Főként ezzel indokolták, hogy Sulyok ezzel méltatlanná vált a tisztségére.

Dr. Baka András castingja csak egy fokkal volt demokratikusabb, mint Schmitt, Áder, Novák és Sulyok kiválasztása. Több jelölt utoljára négy éve került a parlament elé, az ellenzék jelöltje akkor Róna Péter volt, akkor még hangzottak el elnökjelölti beszédek a Tisztelt Házban. Sulyok Tamásnál és most, Baka Andrásnál csak a megválasztás utáni ún. installációs beszédre került sor, mert bár a Fidesz-KDNP koalíciónak módjában állt volna ellenjelöltet állítani (40 képviselőnek kell aláírnia az ajánlást), de ők mostmár ragaszkodnak ahhoz, hogy az egész folyamat illegitim, a valódi köztársasági elnököt Sulyok Tamásnak hívják.

Az ellenzék most két dologgal vádolja az új köztársasági elnököt:

1. Felmentette az '56-os tatai sortüzet vezénylő karhatalmistát;
2. A 2006-os gyurcsányi rendőrterror áldozata ellen ítélt.

Ezeket a vádakat pl. Rétvári Bence nagyjából óránként kiposztolja a Facebookra.  Vegyük ezeket a vádakat sorra. Az 56-os tatai sortűzzel kapcsolatban Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a következőket írja az Emberi Jogok Európai Bíróságának - melynek Baka András is a tagja volt - erről az ominózus döntéséről:

1. Az 1956-os bűncselekmények jogi felelősségre vonása

Az 1990-ben hatalomra jutott jobboldali kormánykoalíció egyik fontos célkitűzésének tekintette a kommunista bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását, azonban ezt megnehezítette az, hogy a magyar büntetőjogban ekkor még érvényes maximum 20 éves elévülési idő miatt az 1970 előtt elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények miatt nem lehetett büntetőeljárás indítani. Az Alkotmánybíróság megakadályozta azt a kísérletet, hogy újra megnyissák az elévülési időt a politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények kapcsán, de kijelentette, hogy a nemzetközi bűncselekmények, azaz a háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás nem évülnek el, így a kommunista időszakban elkövetett ilyen bűncselekmények kapcsán megindulhatnak a büntetőeljárások. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az ügyészség az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó események kapcsán indított büntetőeljárásokat, főként a fegyvertelen civilek elleni sortüzek elkövetőit vonva felelősségre.

2. A magyar büntetőjog(ászok) teljes zavaradottsága a nemzetközi bűncselekmények értelmezésében

Az 1956-os forradalom kapcsán két nemzetközi bűncselekmény-kategória jöhetett szóba: a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények. Mindkettő alkalmazásával kapcsolatban felmerülhettek problémák. A háborús bűncselekményeket az 1990-es évekig kizárólag az államok közötti, nemzetközi fegyveres konfliktusok során elkövetett hadijogi jogsértésekkel összefüggésben állapítottak meg, az 1956-os forradalom azonban 1956. október 23 és november 4 – a szovjet hadsereg támadása napja – között időszakban egy belső fegyveres konfliktus volt, amelynek során hagyományosan nem lehetett háborús bűncselekményt elkövetni. Ez azonban nem zavarta sem az ügyészséget, sem a magyar bíróságokat, amelyek több ügyben is megállapították az 1949. évi Genfi Egyezmények közös 3. cikkelyének megsértését, amely viszont a nem nemzetközi, azaz belső fegyveres konfliktusra vonatkozott. Hab a tortán, hogy ezt viszont „emberiség elleni bűntettnek” (sic!) minősítették, ami látszólag azt jelentette, hogy a magyar büntetőeljárás szereplői összekeverték a háborús bűncselekményeket az emberiesség elleni bűncselekményekkel, ami viszont kizárólag akkor alkalmazható, ha a polgári lakosság átfogó vagy módszeres támadás áldozatává válik. Ebben az időben azonban a magyar büntetőtörvénykönyv nem ismerte az emberiesség elleni bűncselekmény kategóriáját, viszont a Btk. XI. fejezete – amely a népirtást és a háborús bűncselekményeket tartalmazta -furcsa módon az „Emberiség elleni bűncselekmények” címet viselte, vagyis nagyon valószínű, hogy a magyar büntetőjogászok egyszerűen azt hitték, hogy a háborús bűncselekmények valójában megegyeznek az emberiesség elleni bűncselekményekkel.

3. Az EJEB döntése a Korbély-ügyben

A strasbourgi bíróság természetesen nem „mentette fel” Korbély Jánost, akit azért ítéltek el „emberiség elleni bűntettért”, mert 1956. október 26-án, amikor katonai parancsnokként megkísérelt lefegyverezni egy kisebb felkelő csoportot Tatán, akik elfoglalták a helyi rendőrkapitányságot, tévesen azt hitte, hogy támadás fenyegeti és ezért tűzparancsot adott ki, amelyben 2 személy életét vesztette és 3 felkelő megsebesült. (Az egyik felkelőt, Kaszás Tamást, ő maga lőtte le.) A bíróság mindössze azt vizsgálta, hogy az eset körülményei megfelelnek-e az emberiesség elleni bűncselekmény kategória feltételeinek, azaz a polgári lakosság elleni módszeres vagy átfogó támadás részét képezte-e. Mivel Korbély János ugyanaznap már egy másik felkelő csoportot minden személyi sérülés nélkül, békés eszközök alkalmazásával lefegyverzett, és később sem követett el atrocitásokat, ezért az EJEB úgy látta, hogy a cselekmény nem minősült emberiesség elleni bűncselekménynek, tehát „közönséges” bűncselekmény volt, amely viszont sajnálatos módon elévült az eljárás megindulásának kezdetére. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy a bíróság egy pillanatig sem állította azt, hogy Korbély ne követte volna el a terhére rótt cselekményeket, csak azt, hogy ezek nem minősültek nemzetközi bűncselekménynek.

Summa summarum, akik Baka Andrást kárhoztatják ezért a döntésért, azok nem ismerik az eset körülményeit és/vagy nem értenek a joghoz.

2009 és 2011 között Baka András a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke volt. 2011-ben Balsai István a 2006-os zavargások idején hozott bírói döntések egy részének semmisségét kimondó törvényjavaslat nyújtott be. Ezzel kapcsolatban fejtette ki Baka azt a véleményét, hogy ez sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, ami komoly alkotmányossági problémát jelent. Hangsúlyozta, hogy a bírósági szervezet kizárólag szakmai szempontból vizsgálódik, és távol tartja magát minden politikai vitától. Kijelentette, bízik abban, hogy a parlament olyan jogtechnikai megoldást választ, amely kiküszöböli az alkotmányossági problémát.

Végül elfogadták a 2006. szeptember 18. és október 24. között történt tüntetésekkel kapcsolatos bizonyos politikai és rendőri intézkedések miatti ítéletek semmisségét (2011. évi XVI. törvény), amely megjárta az Alkotmánybíróságot is. Viszont a Fidesz Baka Andrást bosszúból azzal a módszerrel távolította el a legfelsőbb bírósági székből, hogy magát a Legfelsőbb Bíróságot szüntette meg és helyette lett a Kúria.

A fenti két esetből látható, hogy Baka András következetesen ragaszkodik alapvető jogelvekhez és a bírói függetlenséghez még akkor is, ha ez nem népszerű és ellenérzéseket vált ki. Justicia nem kukucskálhat ki a kendő alól! Ha megtartja ezt a tulajdonságát, talán jogi keretek közé tudja szorítani a Tisza "a múltat végleg eltörölni" rohamát, mert az emberek az elmúlt 16 év NER-lovagjait rács mögött szeretnék látni. Bár Baka mozgástere köztársasági elnökként szűk lesz, de talán elnöksége alatt nem válik a jog a hatalom szolgálólányává úgy, mint a 16 éves Fidesz-rezsim alatt.

Én bízom az új köztársasági elnökben! 

Az alaptörvény 17. módosítása - Önkény?

Nem sokkal a 16. módosítás után a Tisza-kétharmad a 17. módosítást is megszavazta, és bizony ebben is vannak olyan pontok, melyek inkább a választási ígéretek populista részének próbálnak leget tenni, és egyáltalán nincsenek ínyemre. Persze nem mindegyik, de amikor választókerületi képviselőm, Tanács Zoltán, aki egyben tudományos és technológiai miniszter is, nagy büszkén kiposztolta a módosításokat, kénytelen voltam nagy tisztelettel, de egyet nem értésemnek hangot adni.

Országgyűlési képviselőség időkorlátja

Ül a parlamentben egy abszolút rekorder Németh Zsolt személyében, aki éppen tizedik ciklusát kezdte meg, és annak ellenére, hogy következetes atlantista külpolitikai nézeteket vall és most is a Külügyi Bizottság alelnöke, de az előző ciklusokban hivatalosan nem emelt szót az Orbán-kormány egyoldalú orosz-barátsága és az Ukrajna elleni ámokfutása ellen.
De az országgyűlési képviselő nem hatalomgyakorló, hanem törvényhozó, aki azokat a választókat képviseli, akik az ő pártjára szavaztak. Egyben persze, amennyiben kormánypárti képviselő, akkor érdekkijáró is, és a volt fideszes képviselők valóban szereptévesztésbe kerültek, amikor azt gondolták, hogy ezzel hatalmat is kaptak a kezükbe (Pócs János, Bánki Erik, Mengyi Roland stb). De hogy miért kell egy Hadházy Ákos megválasztását korlátozni, aki a legtöbb fideszes disznóságot leplezte le, a legtöbb büntetést volt kénytelen befizetni Kövér László házelnök jóvoltából, az érthetetlen. Ahelyett, hogy megpróbálták volna ezt az érdekkijáró mechanizmust visszaterelni törvényes keretek közé, a választójogot durván korlátozó ostobaságot írtak bele az alaptörvénybe.
Óriási hiba!

Sulyok Tamás köztársasági elnök lemondatása

Számos polgári demokráciában az egyes hatalmi ágak újraválasztása, a közjogi funkciókat betöltő hivatali személyek megbízatási ideje úgy van meghatározva, hogy lehetőleg ne essen egybe az országgyűlés ill. a kormány újraválasztási ciklusával. Ez a fékek és ellensúlyok rendszerének egyik alapja. Magyarországon például:

• Az országgyűlés (és ezzel a kormány) megbízatása 4 évre szól;
• A köztársasági elnök, valamint az önkormányzatok megbízatása 5 évre szól;
• A legfőbb ügyész megbízatása 9 évre szól, akárcsak a kúria elnökének, vagy az NMHH elnökének;
• Az Állami Számvevőszék elnökének megbízása 12 évre szól.

Egy normális demokráciában ezek az átfedések a kiegyensúlyozás, nem pedig a hatalom bebetonozásának szerepét töltik be. Persze a Fidesz 16 éves uralma alatt mindenhová saját embereket próbált ültetni és tartósan pozícióban tartani. A 2022-es választás előtt még azt is megtették, hogy bár Karas Monika NMHH elnök tisztsége még nem járt le, helyébe Koltay Andrást ültették, hogy tovább 9 évre Fidesz-kézben maradhasson a közmédia.
Sulyok Tamás már az Alkotmánybíróság elnökeként is a Fidesz hűséges embere volt, és Orbán teljesen önkényesen, mindenféle egyeztetés nélkül tette meg köztársasági elnöknek, ráadásul Sulyok többszörösen is méltatlanná vált posztjára:

• Édesapjáról azt állította, hogy a kommunizmus elől bujkálni volt kénytelen, de utóbb kiderült, hogy Dr. Sulyok László ügyvéd Székesfehérváron átvette egy, a zsidó törvények miatt állásától megfosztott zsidó ügyvéd, dr. Lőwy Endre praxisát és a Magyar Nemzetiszocialista Párt székesfehérvári szervezete nevében iroda céljára deportált zsidók lakását igényelte ki, majd később az iroda berendezésére szintén zsidóktól elkobzott "zsidóbútort" is igényelt.
• A Munkácsot ért orosz rakétatámadás után egy FB-posztban elítélte a az orosz támadást, majd kisvártatva javítva a posztját az "orosz" jelzőt gondosan kihúzta. Ezzel nemcsak azt bizonyította be, hogy egy szar alak, de tudatlanságát is elárulta az internet emlékezetét illetően. Ezzel jogosan érdemelte ki a "szatyorfing" jelzőt.
• Felesége a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum faláról leakasztatott egy festmény a Sándor Palota számára.

Mindazonáltal Sulyok 2029-ig tartó hivatali idejében a Tisza-kétharmaddal szemben semmilyen vizet nem zavart volna, de végig el kellett volna viselnie a "szatyorfing" bélyegét. Időnként megnyitotta volna a nemzetközi balneológiai kongresszust és akkor gondosan felkészült volna a bálnákból. Így viszont a Nemzeti Ellenállás, a Védvonal szimbóluma, az önkény elleni harc ikonikus alakja lett teljesen méltatlanul. Nagy hiba volt.

Ráadásul most egy nagyon furcsa castingnak vagyunk tanúi, amikor ugyan meghirdetik a széles körű társadalmi egyeztetést a köztársasági elnök személyét illetően, de Magyar Péter egyszer csak mirnixdirnix felkéri Polgár Judit sakkvilágbajnokot erre a posztra, aki nagyon okosan utasítja el a megtiszteltetést.

70 éves korhatár bevezetése az alkotmánybíróknál

Érdekes, hogy Magyar Péternek ugyanaz jutott eszébe az Alkotmánybíróság lefejezésére, mint 15 éve Orbán Viktornak, aki a bírák legfelsőbb életkorát vitte le a korábbi 70 évről 62 évre. Az Európai Bíróság és a magyar Alkotmánybíróság is jogellenesnek, illetve alaptörvény-ellenesnek talált a hirtelen átmenetet, így a szabályozást később módosítani kellett. Emlékszem, akkor én is hogy fel voltam háborodva.

Félreértés ne essék, Orbánék egészen pofátlanul töltötték fel kizárólag saját embereikkel az alkotmánybíróságot (Polt Péter, Handó Tünde, Patyi András, Hende Csaba, hogy csak néhányat említsek, akik eszembe jutottak). Az országgyűlés akkor sem fogadott el ellenzéki jelöltet alkotmánybírónak, ha egyszerre öt új jelöltről kellett dönteni.

Ennek ellenére az a véleményem, hogy sokkal inkább egy kiegyensúlyozottabb, a pártösszetételt jobban visszatükröző jelölési és választási rendszert kellett volna kitalálni a brutális lefejezés helyett.

Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal

A Tisza-szavazók gyors eredményeket akarnak látni, számukra az ügyészségek túl lassan dolgoznak. Bilincsben, vezetőszáron szeretnék látni az embereket. Az NVVH mint új közvádló jelenik meg és részt vesz a nyomozásban. A bűncselekmények megállapítása ugyanakkor továbbra is bírósági keretek között fog megtörténni, vagyis ugyanolyan elhúzódó folyamat lesz, mint eddig minden bonyolult közvagyon elleni bűncselekménynél. Persze jó, hogy így van, de félek, hogy csalódás lesz a vége.

Vármegyék helyett ismét megyék

Bár a Fidesz azon füstölög, hogy évezredes történelmi elnevezést törölnek most el, amit csak Rákosi mert megtenni, azért pontosítsunk:

• Az 1949. évi XX. törvény (a szovjet mintájú alkotmány) váltotta fel a vármegyét a megye szóval;
• Ezt a megnevezést nem változtatta meg 1990-1994 között az Antall-Boros kormány (MDF);
• Változatlanul hagyta 1994-1998 között a Horn-kormány (MSZP);
• Változatlan marad 1998-2002 között az első Orbán-kormány alatt (Fidesz);
• A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt (MSZP) sem nyúltak hozzá 2002-2010 között;
• A második, harmadik és negyedik Orbán-kormány alatt 2010-2022 között is maradhatott a "megye".
• 2023-ban érezte úgy Orbán, hogy eljött az ideje a megnevezés megváltoztatásának, vagyis úgy gondolom, hogy addig elég erős belső ellenállás volt a Fideszben a módosítással szemben.

Ennek ellenére az a személyes véleményem, hogy ennek az oda-vissza nevezgetésnek semmi értelme sincs, helyette inkább érdemi dolgokkal kellene foglalkozni. Sajnálom a visszanevezésre fordított milliárdokat, és a magam részéről a megyéket magánbeszélgetésekben továbbra is vármegyéknek nevezem majd.

A saját magam által feltett kérdésre, hogy ez önkény-e, az a válaszom, hogy még nem önkény, de populizmus a javából.

Beszéljünk kicsit a pártfinanszírozásról

Tegnapi hír, hogy végre első fokon ítéletet hirdettek Simon Gábor ügyében. Joggal kérdezhetitek, hogy hát ő meg kicsoda.

A 2014-es parlamenti választások előtti heteket egy nagyon bizarr ügy borzolta. Simon Gábor, az MSZP akkori alelnöke egy osztrák bankszámlán 240 millió forintnyi devizát helyezett el, ám ezt vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel. Ráadásul a számlát egy bissau-guineai útlevéllel nyitotta, amit egy magyar vállalkozótól, egy bizonyos Welsz Tamástól kapott. A Sólyom Airwais tulajdonosa, az "útlevélgyáros" állítólag vádalkut kötött az ügyészséggel, ki is akarta hallgatni a Nyomozó Főügyészség. Egy rendőrautó ment érte Logodi utcai irodájához, ahonnét bilincsben szállították el, menetközben azonban rosszul lett és az autóban életét vesztette. A férfit a budai mentőállomásra vitték be, de az orvosok nem tudták megmenteni az életét. (Ez a Csörsz utcai sportpályánál lévő mentőállomás volt, és aznap - 2014 március 21-én - pont arra jártam, és láttam az ott várakozó rendőrautót). Welsz Tamás halálának körülményei nyomán a legvadabb összeesküvés-elméletek kaptak szárnyra:

• Bevett valami szert, de nem mutattak ki mérget a szervezetében;
• Afrikai nyílmérget használt;
• Esetleg maga a rendőrség tette el láb alól;
• Vagy az MSZP állt a háttérben?;
• Meg sem halt, így tűntették el a tanúvédelem keretében.

Számomra már akkor is nyilvánvaló volt, hogy Simon az MSZP illegális pártkasszáját kezelte. Már 2014-ben világossá vált, hogy egy választási kampányban a kormánypártok számára szinte korlátlan erőforrások állnak rendelkezésre:

• Az állami média;
• Az állami hirdetésekkel vastagon kitömött "baráti" média;
• Társadalmi célúnak nevezett, közpénzből finanszírozott hirdetések.

Ezzel automatikusan kényszerítik az ellenzéki pártokat a finanszírozási szürkezónába. Ráadásul árgus szemekkel figyelték a pártok minden kampányköltését. A 2018-as választások előtt például azért kapott pénzbüntetést a Jobbik, mert piaci ár alatt bérelt plakáthelyeket a választási plakátjaihoz.

2022-ben Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely is igyekeztek a pártfinanszírozást kihozni a szürkezónából, előbbi a Mindenki Magyarországa Mozgalom, utóbbi a 99 Mozgalom néven bejegyzett - hangsúlyozottan nem párt, hanem politikai mozgalom - megalapításával próbálták legalizálni a pénzgyűjtést, hiszen ezek a szervezetek névtelen adományokat és külföldi adományokat is elfogadhattak.

Talán még emlékeztek a Perjés Gábor-ügyre: a Párbeszéd politikusa félmilliárd forintot fizetett be több részletben a 99 Mozgalom számlájára "mikroadomány" címén. Persze rögtön elterjedt, hogy Sorosék így támogatták az ellenzéket, Perjésnél házkutatást is tartottak.

És akkor megérkeztünk a jelenbe. Bár a Tisza Párt adománygyűjtése megfelel a pártfinanszírozás szabályainak (befizetéskor minden személyes adatot meg kell adni), a Fidesz teljesen nyíltan vádolja azzal a Tiszát, hogy Ukrajna támogatja a párt kampányát, és erről titkosított titkosszolgálati jelentés is létezik. Ezt állítólag még a választások előtt nyilvánosságra hozzák. Minden esetre a hazánkon áthaladó ukrán pénzszállítmány jogellenes elkonfiskálása kapcsán Fidesz-körökben az terjed, hogy ezekről a páncélautókról lepottyant volna valami a Tisza számára is.

Ezt a képet a teljes média lehozta, de senki nem kérdezte meg,
mi az a lövésnyom ott a falban. 😕

Minden esetre ha a Fidesz a választások előtt játssza ki a tiltottpártfinanszírozás-kártyát, és közvetlenül a választások előtt lehúznák a Tiszát a szavazóívekről, azzal egyértelműen elismerné, hogy vesztésre áll, de egyúttal egy polgárháborút is kockáztatna. Valószínűnek tartom, hogy ilyet nem fog tenni.

Reggel 6-ig még a Kossuth Rádió is közszolgálati

Gyerekkorom óta a Kossuth Rádióra ébredek. Azt kapcsolták be otthon a szüleim a Havel típusú NDK-gyártmányú rádiónkon.

A '60-as évek reggeli hírműsorában a hírek mellett nagyon vegyes zenei műsor ment: aktuális magyar és külföldi (Joszif Kobzon, Karel Gott!) tánczene, opera, operett és népszerűbb komolyzenei darabok. Amikor elkezdtem korábban kelni, még a Falurádiót is elcsíptem.

Valószínűleg azért maradt meg ez a szokásom, mert olyan rádiós ébresztőóránk volt, amin csak OIRT FM-sáv volt (65,5–74 MHz), amin már csak a Kossuth működött. Egyik kedvenc műsorom a '90-es és 2000-es években a Hajnali gondolatok volt 6:30-kor, melyben a hét egyes napjain más-más szerző olvasta fel napi gondolatait. Itt szerettem meg Sári László buddhista történeteit is.

Mostanában 5:00-tól 6:00-ig a Kossuthon a Hajnal-táj műsor megy, és ebben van 5:30-kor egy két perces hírblokk. A hírblokk szerkesztője Bessenyei Márk, aki úgy állítja össze a hírblokkot, mintha a Kossuth nem Fidesz által vezérelt propagandarádió, hanem egy igazi közszolgálati médium lenne.

A nemzeti ünnepünk másnapján az alábbi hírek szerepeltek benne:

• Azonos időtartamban a Békemenetről és a Nemzeti Menetről és az elhangzott beszédekről szóló objektív beszámoló;
• Arról, hogy az USA lefoglalja Irán dúsított uránkészletét és Izrael fokozza a légicsapásokat;
• Beszámoló az Oscar-gáláról (amiről pl. az M1 híradó egyáltalán nem tudósított).

Ma reggel egyáltalán nem voltak politikai hírek:

• Digitális fejlesztéshez lehet igényelni uniós (!) támogatást;
• Nyolc iskola elnyerte a Minőségi Tehetséggondozás Műhely címet;
• 500 állatvédő egyesület nyert támogatást;
• Odaítélték Az év női menedzsere díjat.

Tudom, hogy egy normális országban ilyen unalmas híreknek kellene lenni egy közszolgálati rádióban, de a Kossuth Rádió 6:00 után teljesen megváltozik és fullban nyomja a bullshit propagandát. Facebook-oldala a teljesen egyoldalú és szélsőséges propaganda terjesztéséről híres.

A Kossuth Rádiót Facebook-posztjai miatt fel is jelentették, de épp a napokban semmisítette meg az Alkotmánybíróság a Kúria korábbi határozatát, ami kimondta, hogy a közmédiának a Facebook-oldalain is a kiegyensúlyozottság elvét kell követnie, és eltiltotta az egyoldalú tájékoztatástól. Az Alkotmánybíróság ezt most semmisnek nyilvánította és csak egyetlen tökös alkotmánybíró akadt, Szabó Marcell, aki szembe mert menni ezzel a döntéssel:

„Az állam által létrehozott és közpénzből fenntartott tájékoztatási intézménynek a demokratikus nyilvánosságban nem egyszerűen joga, hanem sajátos alkotmányos felelőssége van. A közszolgálatiság lényege a közösség egészének szolgálata: pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása. E felelősség nem tűnhet el pusztán azért, mert a kommunikáció nem rádióműsorban vagy televíziós híradóban, hanem egy intézményi Facebook-felületen történik”

Minden esetre örüljünk, hogy a Kossuth Rádió legalább reggel 6:00-ig közszolgálati rádióként működik, és olyan tisztességes hírszerkesztői vannak, mint Bessenyei Márk. 

Az utolsó akkord

Zongoratanárnőm, Mausi néni arra tanított, hogy ha a játék közben mellé ütök, nyugodtan játsszak tovább, a hallgatóság nem fog észre venni semmit. Kivéve az utolsó hangot. Ha azt elrontom, azt nem lehet jóvá tenni.

Tegnap került sor a 2022-26-os parlamenti ciklus utolsó parlamenti ülésére, és sokan vagyunk, akik abban reménykedünk, hogy ez a 16 éves Orbán-kormányzat utolsó parlamenti ülése volt. Lehetett volna valamilyen szimbolikus, össztársadalmi egyetértésnek örvendő törvény elfogadásával lezárni ezt a korszakot, helyette az egyre inkább tébolyult ámokfutást folytató Fidesz-kormányzat két szégyenteljes törvényjavaslatot illetve határozati javaslatot nyomott keresztül az országgyűlés szavazógépezetén:

1. A parlament elfogadott egy kormánypárti határozatot, amely kimondja, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, valamint ellenzi az ország további katonai és pénzügyi támogatását az EU részéről. A dokumentum emellett bírálja azokat a törekvéseket is, amelyek az EU-t katonai szövetséggé alakítanák.
2. A parlament sürgősséggel olyan jogszabályt is elfogadott, amely jogi keretet ad a Magyarországon lefoglalt ukrán készpénz- és aranyszállítmány vizsgálatának. A szabályozás szerint a hatóságok (például a NAV) meghatározott időn belül vizsgálhatják a lefoglalt vagyont és annak eredetét.
3. Ez utóbbi témában előző nap egy kormányrendelet is született: A 49/2026. (III. 9.) kormányrendelet kifejezetten a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénz- és aranyszállítmány ügyére reagált. A rendelet címe lényegében arról szólt, hogy „Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek védelmében” szükséges intézkedéseket állapít meg a szokatlan mennyiségű készpénz és arany magyarországi szállításával kapcsolatban.

• A magyar hatóságok (elsősorban a NAV) jogosultak a lefoglalt pénz, arany és a járművek teljes körű vizsgálatára.
• Az ellenőrzés célja annak tisztázása, hogy honnan származik a vagyon, hová tart, és milyen jogcímen szállították Magyarországon keresztül.
• A rendelet a konvojban talált készpénzt, aranyat és a járműveket „lefoglaltnak tekinti”, és úgy kell kezelni, mintha hivatalos lefoglalás történt volna.
• Ez biztosította a hatóságok számára a jogalapot arra, hogy az értékeket a vizsgálat idejére visszatartsák.
• A vizsgálat kiterjedhet arra is, hogy: kik a szállítók és mi a személyazonosságuk, van-e kapcsolatuk bűnszervezetekkel vagy terrorszervezetekkel, milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet a művelet Magyarország számára.

Jogban kevésbé járatos ember számára is világos, hogy itt megint visszaható hatályú jogalkotásról van szó, vagyis megint előbb volt a tyúk, mint a tojás. Ezzel lényegében a hatóságok beismerték, hogy amúgy semmi jogalapjuk nem volt egy Magyarországon keresztül szabályosan, előre bejelentett módon és útvonalon haladó bankközi értékszállítmány feltartóztatására, a szállítást végző személyzet 30 órán keresztül tartó őrizetben tartására és hazánk területéről történő kiutasítására.

A TEK segédletével végrehajtott útonállásról Csire Balázs ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa egyik szerkesztője egy Facebook-posztban fejtette ki részletesen az álláspontját. Gyakorlatilag nincs olyan eljárásjogi szabály, amit betartottak volna az üggyel kapcsolatban. Csak a legfontosabbak:

• Az elfogás (előállítás, őrizetbe vétel), lefoglalás (zárt alá vétel, biztosítási intézkedés) nem öncélú dolog, hanem egy büntetőeljárás része, ahol tehát már megindult a nyomozás.
• A művelet csak büntetőeljárás keretében képzelhető el, hiszen személyek szabadságának átmeneti elvonása illetve dolgok feletti rendelkezési jog korlátozása (magyarul: előállítás, őrizet, lefoglalás) csak ennek keretében lehetséges.
• Ha pénzmosás vagy engedély nélküli lőfegyverviselés a gyanú, mindkét cselekménynél a letartóztatás elrendelése (pláne külföldi állampolgároknál) alap, ezért a Kisjézust is lenyomja 30 napra a nyomozási bíró.
• A pénzmosás elkövetéséhez kell egy ún. alapcselekmény, egy előzőleg megvalósult vagyon elleni bűncselekmény, pl lopás, rablás, csalás stb. Magyarul ahhoz, hogy a magyar hatóságok rajta üssenek egy vélelmezett pénzmosással érintett pénzszállítmányon és a kísérőkön, úgy kell tudniuk, hogy az a vagyon egy már szintén ismert más (akár külföldön elkövetett) bűncselekményből származik.
• Ha volt gyanú arra, hogy a szállított pénz azért pénzmosással érintett, mert az előtte valahol valakik által elkövetett vagyon elleni bűncselekményéből származik, akkor bizony minden személy aki a szállításban részt vett, „bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” tehát az elfogás lehetne törvényes is - igaz, ehhez előzetes (alakszerű) elfogatóparancs kellene , ha meg halaszthatatlan nyomozati cselekmény keretében, határozat nélkül végzik az elfogást-előállítást (amire a Be törvényes módot ad) , akkor meg 3 munkanapon belül kell utólag legyártani az elfogatót. Akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek vagy aki ellen elfogatóparancsot adtak ki, el lehet fogni és a nyomozást végző szerv elé elő lehet állítani, azonban ez az előállítás legfeljebb 12 óráig tarthat. Ezalatt vagy elengedik, vagy őrizetbe veszik.
• A gyanúsítás közlése hivatalos formában, írásos jegyzőkönyvben rögzítetten történik, az őrizetbe vételről szintén írásban, panaszolható határozatban rendelkezik a nyomozást végző szerv. 
• A lefoglalt bankjegyeket SORSZÁM szerint jegyzik fel. Még 1x, minden egyes bankjegy egyedi sorszámát feltüntetik a papírokban. 😬
  
  
  
  
  
• A nyomozás nem általában vizsgál egy történeti tényállást, hanem az ELKÖVETŐK szerepét, cselekvőségét tisztázza, ui. a törvény és végül a bíró nem történelemtudományi esszét készít , hanem az elkövetőket bünteti, azokat az elkövetőket, akiket ezek szerint meg se gyanúsítottak semmivel.

Mivel ez volt az Orbán-korszak utolsó parlamenti ülése, csak a történeti hűség kedvéért tekintsük át, hogy csak az elmúlt esztendőben milyen visszaható hatályú törvények, törvénytervezetek, rendeletek születtek:

• Tavaly májusban benyújtották a parlamentnek a "közélet átláthatóságáról" szóló törvénytervezetet. A javaslat fő célja a kormány indoklása szerint a külföldi finanszírozásból működő, közéletet befolyásoló szervezetek átláthatóbbá tétele és a „szuverenitás védelme” volt. A külföldről támogatott szervezeteket (civil szervezetek, média) nyilvántartásba vették volna. Ezek a szervezetek nem kaphattak volna a magánszemélyek jövedelemadójából 1%-ot, és ezt már a tárgyévre is érvényesítették volna, vagyis itt jött be a visszamenő hatály.
  Szerencsére a tervezet tárgyalását az őszi ülésszakra halasztották, majd egyszerűen elfelejtkeztek róla.
• Szeptemberben Tuzson Bence igazságügyminiszter részleteket hozott nyilvánosságra a Szőlő utcai javítóintézetben történt esetek nyomozásáról. De folyamatban levő ügybe még az igazságügyminiszter sem tekinthet bele, ezért egy órával később az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében fennálló vészhelyzetre tekintettel rendeletet alkottak arról, hogy ezt ebben az ügyben mégis megteheti.
• Idén február 3-án megjelent egy kormányrendelet - szintén az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel -, amely a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos jogorvoslatot kizárta az önkormányzatok számára. Nem lehet az állam ellen közigazgatási pert indítani, azonnali jogvédelem sem kérhető és a már folyamatban lévő pereket is meg kell szüntetni. Szerencsére néhány tökös bíró a folyamatban lévő perek esetében ezt figyelmen kívül hagyta.
• Végül a már említett március 9-i kormányrendelettel és március 10-i törvénnyel feltették az i-re a pontot: utólag legalizálták az állami útonállást, egy ukrán állami bank pénzének elkonfiskálását.

Vagyis az Orbán-rendszer utolsó akkordja pont olyan disszonánsra sikeredett, amilyen az egész 16 éves jogalkotási tevékenységük volt. Remélhetőleg április 12. után már csak történelem lesz, nem pedig további joggyakorlat.

Aranybudi

Az aranyvécé úgy vált Ukrajnában a korrupció és a luxizás szimbólumává, mint nálunk a hatvanpusztai zebrák vagy a lombkoronasétány.

Először 2014-ben Viktor Janukovics ukrán elnöknek a Majdan-forradalom utáni bukásakor hallhattunk aranyvécéről és színarany vécékeféről. Janukovics villája búcsújáró hellyé vált és ekkor kezdtek pletykálni az arany vécéről.

Később az aranyvécé kacsának (nem toalett-kacsának!) bizonyult, de a korrupcióból folytatott luxizásnak így is megdöbbentő mementójává vált a Janukovics-villa. Fel is tűnt Zelenszkij szappanoperájában, A nép szolgájában, amelyben még mint színész (és a sorozat producere) játssza Ukrajna elnökét, és neki is felajánlják, hogy lakjon a villában (igen, eredeti helyszínen forgatták az epizódot). Persze visszautasítja, és marad abban a társasházban, ahol még történelemtanárként lakott.

Zelenszkij elnök genézise volt A nép szolgája sorozat illetve a belőle készült kétrészes játékfilm. Akár elnöki programként is lehetett nézni, és több dolog is kiderül belőle:

• Az Európa iránti elkötelezettség, az EU-ba való bejutás programja;
• A keleties, despota, a politikát és a gazdaságot polipszerűen behálózó oligarchiával való leszámolás;
• Az ország nyugati tőke általi kifosztásának megakadályozása.

A rövid átmeneti időszak után Janukovicsot követő Petro Porosenko elnöksége alatt részint a társadalomban feszülő korrupció-ellenes nyomás, részint az elnök saját legitimáticós törekvése, részint pedig az EU (amellyel Ukrajna társulási megállapodást kötött) és az IMF nyomása hatására létrehozták a független antikorrupciós hatóságot (NABU) és a független korrupcióellenes ügyészséget (SAPO). A nép szolgája sorozat sikere arra ösztönözte Zelenszkijt, hogy alapítsa meg a sorozat címével azonos nevű pártot és induljon el a 2019-es elnökválasztáson, amit elég nagy fölénnyel meg is nyert.

Már a filmsorozatban is az elnöknek számos kalandja akad az oligarchákkal, akik nemcsak a megyei politikába vannak mélyen beágyazódva, de egyben a legnagyobb munkaadók is, így igazi királycsinálók, az ukrán parlament (Verhovna Rada) képviselőit megvásárolják. A való életben sem ment könnyebben a dolog, ráadásul közbejött a háború, amely átmenetileg háttérbe szorította a korrupcióellenes küzdelmet. Idén nyár közepén egy zavarbaejtő törvény is visszavetni látszott ezt a harcot: a törvény szerint a korábban független NABU a főügyész felügyelete alá került. A társadalmi felháborodás és az EU tiltakozása hatására a törvényt 9 nap után visszavonták, de ez intő jel volt, hogy a képviselők egy része és a főügyész is az oligarchák (és talán az orosz titkosszolgálat) zsebében van.

Kb. két hete a NABU egy, az ország energetikai szektorában működő korrupciós hálózatot tárt fel, amit Szele Tamás nyomán adok közre:

• Volodimir Zelenszkij szankciókat vezetett be egyik legközelebbi munkatársa és az általa alapított „Kvartal 95” stúdió társtulajdonosa, Timur Mindics (akit az elnök „pénztárcájának” is neveznek), valamint az üzletember Alexander Cukerman ellen.
• Mindics és Cukerman egy korrupciós ügyben érintettek, amely az ukrán állami vállalat, az Energoatom (Ukrajna mind a négy működő atomerőművének üzemeltetője) kapcsán merült fel.
• A nyomozás szerint az „Energoatom” alvállalkozói csak akkor kapták meg a vállalattól a munkájukért járó fizetést, miután kifizették a tisztviselők csoportjának és közvetítőiknek a „visszautalást” (a szerződés összegének 10–15%-át). Ha nem voltak hajlandók fizetni, akkor azzal fenyegették őket, hogy blokkolják a kifizetéseket.
• A vállalkozók nem perelhették be az Energoatomot a tartozás behajtása érdekében: ezt a törvény tiltja a hadiállapot miatt.
• A NABU állítása szerint körülbelül 100 millió dollár ment keresztül ezen a rendszeren, és többek között az ukrán kormány volt és jelenlegi tagjai is részt vettek benne.
• A NABU szerint ezek mögött Mindics, a jelenlegi igazságügyi miniszter, German Galuscsenko, az energiaügyi miniszter volt tanácsadója, Igor Mironyuk, a volt miniszterelnök-helyettes, Aleksej Csernyisov és sokan mások rejtőznek. Galuscsenko és az energiaügyi miniszter, Szvetlana Grincsuk már elvesztették tisztségüket.
• A NABU Mindicset tartja a rendszer szervezőjének: ő döntött arról, kinek és mennyi készpénzt adnak, valamint koordinálta a központi hatóságok tisztviselőire gyakorolt befolyást, hogy előnyös döntéseket érjen el, többek között az energetika és a védelmi ipar területén.
• Vlagyimir Zelenszkij a Mindics-ügy kipattanása után sürgősen interjút adott a Bloombergnek, és megígérte, hogy teljes körű vizsgálatot indít a legmagasabb köröket is érintő korrupció ügyében. „A legfontosabb az, hogy a bűnösöket megbüntessék. Egy háborúban álló ország elnökének nem lehetnek barátai” – mondta.

De hogy jön ide megint az aranyvécé? Annyi alapja van csak egy állítólagos aranyvécé létezésének, amit Mindics házában találtak volna, hogy Owen Matthews, a brit The Spectator munkatársa jegyzetében egy mondat erejéig említ valami ilyesmit: „Arany WC-csésze és szekrények, tele 200 eurós bankjegyekkel – ez csak néhány a híres ukrán üzletemberhez, Timur Mindicshez kapcsolódó kincsek közül.” Ezt a mondatot ragadta meg a Die Welt, mikor beszámolt a történtekről „𝑈𝑘𝑟𝑎𝑖𝑛𝑒: 𝐷𝑜𝑙𝑙𝑎𝑟-𝐵𝑢̈𝑛𝑑𝑒𝑙 𝑢𝑛𝑑 𝐺𝑜𝑙𝑑-𝑇𝑜𝑖𝑙𝑒𝑡𝑡𝑒𝑛” című írásában, két nappal ezelőtt.

Orbán nem sokkal az ügy kipattanása után ezt a posztot jelentette meg:

„Ukrajnában kiborult az aranybili. Lelepleztek egy Zelenszkij elnökhöz ezer szálon kötődő ukrán háborús maffiahálózatot. Az energetikai miniszter már lemondott, az elsőrendű vádlott pedig elhagyta Ukrajnát.

Ide, ebbe a káoszba akarják a brüsszeliek önteni az európai adófizetők pénzét. Hogy amit nem lőnek el a fronton, azt ellopja a háborús maffia.

Őrültség.

Köszönjük, de mi ebből nem kérünk. A magyar emberek pénzét nem küldjük Ukrajnába. Jobb helye van itthon: csak ezen a héten megdupláztuk a nevelőszülők juttatásait és döntöttünk a 14. havi nyugdíjról.

És ezek után főleg nem kérünk az ukrán elnök pénzügyi követeléseiből és zsarolásaiból. Ideje lenne, hogy Brüsszelben is végre megértsék, mire megy el a pénzük.”

És azóta, vagyis két hete ezen pörög a kormánymédia, a ma reggeli híradóban már színarany (vagyis 24 karátos, 999,9 ezrelékes!) vécéről beszél. Pedig ebben az ügyben a károsult nem az Európai Unió, és nem is Magyarország. Ebben az ügyben az ukrán energetikai ipar ukrán alkalmazottai a károsultak, akik a saját fizetésükből kellett visszautalják azokat az összegeket, amiket ők maguk kerestek meg, munka útján. Itt szó nincs uniós pénzekről, miniszterelnökünktől már megint nem volt idegen a demagóg halandzsa.

De ami az érdekes, az az ominózus vécét ábrázoló fénykép, amelynek forrása nem más, mint egy 2001-ben Hong Kongban készült fotó, amit egy Lam Sai-wing nevű ottani ékszerész épített.

Íme a két fotó

Na de mit üzen számunkra ez az aranybudi-történet?

• Igen, az ukrán korrupció köszöni, jól van. A legnagyobb válságágazatban, az energiaszektorban csapolták meg az alvállalkozók pénzét akkor, amikor az "amit felépítünk estig, az orosz drónok lebombázzák reggelig" állapotok uralkodnak.
• Sikerült visszaverni a NABU jogköreinek megnyirbálására induló kísérleteket.
• Végül is a NABU tárta fel az egész korrupciós hálózatot, ami azt igazolja, hogy igenis szükség van egy ilyen szervezetre, ami pl. Magyarországon sincs.
• Zelenszkijhez nem köthető olyan luxizás, mint például Putyin palotája vagy az Orbán-család hatvanpusztai kastélya.

Putyin palotája a Fekete-tengernél

Az Orbán-család hatvanpusztai kastélya

Tudom, hogy naivitás egy politikusnak hinni, de én jobban hiszek a színészből lett politikus Zelenszkij elnök szándékaiban, mint a furmányos Orbán ravaszságában.

Szivárgás

Már csaknem két hete a Tiszavilág applikációra regisztráltak adatainak ellopásától hangos a magyar sajtó. Igazából csak a saját gondolataimat tudom hozzátenni a már alaposan kivesézett eseményhez. Én úgy gondolom, hogy az eseményeknek négy szintjük van.

1. Maga az applikáció és az abból felépített adatbázis megfelel-e az adatbiztonsági követelményeknek?
2. Ki lopta el az adatokat, és miért hozta nyilvánosságra azokat?
3. Miképpen történt az adatlopás?
4. Miért gondolta a kormányközeli média, hogy a lopott adatok további terjesztése jó ötlet?

Az applikáció és az adatbázis feltörhetetlensége

Nyilvánvalóan vizsgálni fogják az alábbiakat:

• Az adataikat megadók tájékoztatva voltak-e az adatkezelési szabályokról?
• Az adatkezelő valóban csak arra a célra használta az adatokat, amit az adatkezelési tájékoztatóban megadott?
• Az applikáció és a mögötte lévő adatbázis megfelel-e a mai korszerű adatbiztonsági elveknek?
• Volt-e a rendszernek egy próba-adatbázissal kiberbiztonsági tesztje?
• Az adatbázis üzemeltetőinek munkafolyamatai rögzítve vannak-e különféle folyamatleírásokban? Ennek betartását ellenőrizték-e?
• Hagyott-e a rendszer fejlesztője "hátsó kaput", ahol az adatokhoz hozzáférhet?
• Naplózta-e a rendszer a támadási kísérleteket és magát a sikeres támadást?

Ki lopta el az adatokat, miért hozta nyilvánosságra azokat?

Ilyen nagyméretű adatlopásnak több célja lehet. A legkézenfekvőbb az adatok eladása reklámozó cégeknek. Ilyenkor nem ésszerű az adatok nyilvánosságra hozása, hiszen ezzel egyből kiderül az adatlopás ténye. A nyilvánosságra hozásból logikusan következik, hogy az adatlopás célja a károkozás, a Tiszavilág applikációba, sőt magában a Tisza pártba vetett bizalom megrendítése. Na de kinek lehetett ez érdeke?

• Az ukránoknak aligha, hiszen ők alig várják, hogy végre valaki leváltsa az Orbán-kormányt, amely akadályozza Ukrajna uniós csatlakozását.
• Ugyanez vonatkozik az Európai Unióra is, bár róluk az sem feltételezhető, hogy hackercsapatot működtetnének.
• A magyar titkosszolgálatnak nagyon is lehet érdeke, hiszen Magyar Péterék lassan elhúztak a Fidesz mellett, így az "adóemelés", "nyugdíjcsökkentés", "háborúpártiság" narratíva mellé jól jön az, hogy "ezek még az adataitokat sem képesek megvédeni".
• Orosz titkosszolgálat: talán ez a legvalószínűbb, hiszen az orosz hackerek és az orosz kiberhadviselés legendásan jó, és alapvető érdekük, hogy sokáig maradjon hatalmon az Orbán-kormány.

Hogyan történt az adatlopás?

Az alábbi lehetőségek vannak:

• Beépített emberek a fejlesztő csapatban, akik szándékosan hagytak egy "hátsó bejáratot", melynek kulcsát csak ők ismerik.
• Beépített ember az adatbázis üzemeltetői között, aki adott pillanatban kimásolja az adatbázist, vagy annak egy részét. Ezt egy korszerű rendszernél elég nehezen lehet megtenni észrevétlenül.
• Valóban előrébb járnak az adatbázis-feltörésben, mint az adatbázis-fejlesztők a kibervédelemben. Ez nagyon is elképzelhető.

Miért gondolta azt a kormányközeli média, hogy jó ötlet a csak rövid időre közzétett adatbázist tovább terjeszteni?

Ez a legnagyobb rejtély, hiszen köztudott, hogy azért, mert egy lakás nincs bezárva és szabadon be tudok sétálni, az ott levő javak eltulajdonítása ugyanolyan lopás, mintha feltörtem volna a zárat. A Mandiner közéleti embereket kezdett listázni, akinek adatait megtalálta a kiszivárgott adatok között, mások pedig interaktív térképen jelenítették meg az adatokat.

Íme a Vadhajtások által közzé tett interaktív térkép nyitó oldala, amit a tiszavilag.co oldalán jelenítettek meg. A térképen jól látszik, hogy kb. 158 ezer adatot tettek térképen elérhető módon közzé. Ez alapján egyes jobboldali médiahuszárok, mint pl. Németh Balázs korábbi közszolgálati híradós, aki jelenleg a "Józan észre" átkeresztelt "Harcosok óráját" vezeti, elmentek egyes címekre és az ott lakókat kezdték vegzálni.

Úgy tűnik, hogy egyenként indultak perek a személyes adatokkal való visszaélések ellen, de szerintem a választásokig semmi sem fog történni.

Én viszont feltöltöttem a YouTube-ra egy kis szösszenetet arról, hogy egy elképzelt állampolgár hogyan szembesül azzal, hogy szeretteit sorra megtalálja a Tiszavilág-térképen, aztán bevallja, hogy tulajdonképpen ő maga is regisztrált. Hallgassátok megértéssel.

Elbrókerolt pénzek

Az elmúlt hat hétben a Bróker Marcsi televíziós sorozat szögezett minket a tévékészülék elé. A 2000-es évek legendás karcagi magánbrókeréről készült sorozat annak ellenére volt lebilincselő, hogy viszonylag kevés ismert színész játszott benne. A Marcsit alakító Bacskó Tünde zseniális volt. Kétségtelen sokat hozzáadott a film színvonalához, hogy a jelenlegi legnagyobb magyar blockbustereket rendező Herendi Gábor volt az egyik társrendező, és Geszti Péter az egyik producer.

Dobrai Sándorné Nagy Mária (alias Bróker Marcsi) karcagi üzletasszony 2002 óta foglalkozott az általa alapított utazási iroda kereti között utazásszervezés mellett pénzügyi közvetítéssel is. Gyakorlatilag Karcagon és a környéken mindenki Marcsinál fektetett be, mert "olyan ügyesen bánik a pénzzel". Valójában a friss pénzt hozó befektetők pénzéből fizette a kamatokat, vagyis klasszikus pilótajátékot vagy piramisjátékot űzött. A 2015-ös brókerbotrányok (Buda-Cash, Questor) hozták el Marcsinak is a bukást: a megcsappant bizalom miatt minden befektető egyszerre akarta Marcsitól kivenni a pénzét. Marcsi Belize-re menekült, de kiadták a magyar hatóságoknak. Érdekesség, hogy csak 2022-ben mondták rá ki a jogerős ítéletet (10 év börtön), még mindig ül.

A hatrészes sorozat sok magánéleti szállal is foglalkozik. Amikor felnőtt gyermekei számon kérik, hogy ahelyett, hogy befektette volna az ügyfelek pénzét, abból fizette ki a többi ügyfélnek a kamatokat, Marcsi így válaszolt: Miért, a bankok nem pont ugyanezt csinálják? A film szerint Marcsinak tényleg semmi terve nem volt a pénz megforgatására. Amíg tartott a Bokros Lajos-féle csúszó leértékelés, addig a valutázásból kiszámítható haszon keletkezett, de utána már pont ugyanannyit bukott a pénzváltásokkal, mint amennyit nyert. De a film fontos hangsúlyt helyez arra, hogy Marcsi befektetői között önkormányzatok és nagyvállalkozók is voltak, akiket Marcsi a maradék pénzből kifizetett, ezek a tárgyaláson mégis ellene fordultak.

Úgy gondoltam, hogy a Bróker Marcsi-sztori ürügyén áttekintem a hazai brókerbotrányokat.

Tribuszerné

Tribuszer Zoltánné Aranyos Margit akár a példaképe is lehetett volna Bróker Marcsinak, hiszen csaknem egyidősek. Tribuszernének Ajka városát sikerült ugyanúgy behálóznia, mint egy évtizeddel később Marcsinak Karcagot és környékét. Ellentétben azonban Marcsival, neki semmiféle pénzügyi képzettsége nem volt. Klasszikus piramisjátékot űzött. Történetét az teszi romantikussá, hogy csaknem egy éven keresztül úgy volt szökésben, hogy pár saroknyira a budapesti "rendőrpalotától" bérelt lakást. Jogerős büntetésének letöltése után újabb csalássorozatba kezdett, amiért 2014-ben újabb nyolc évet kapott.

Lánchíd 2000

Szintén a '90-es évek sztorija a Lánchíd 2000-botrány. A pénzintézeti tevékenységi joggal nem rendelkező cég magas hozam ígéretével adott el haszonjegyeket és kincstárjegyeket, de az ügyfelek pénzével egyszerűen megpattantak. Csak 2012-ben született viszonylag enyhe jogerős ítélet, de persze a betétesek azóta is futhatnak a pénzük után.

A Postabank-botrány

A Postabank a '90-es évek sztárbankja volt, megalakulásától kezdve erősen jelen volt a médiatérben és aktív társadalmi szponzorációs tevékenységet is folytatott. Ugyanakkor a Princz Gábor vezette pénzintézet gazdálkodásáról mindvégig csak homályos információk kerültek napvilágra. A bank pénzügyi mutatói átláthatatlanok voltak, a legtöbb esetben csak összevont számok, százalékos adatok „írták le” a pénzintézet eredményeit. A PB olyannyira bennfentesen működött, hogy azt még a banki pénzügyekben igencsak jártas szakemberek sem voltak képesek átlátni, kivéve természetesen a PB vezetését. A céltartalék-képzés nem volt elegendő, miközben a bank renoméját több kétes tranzakció is beárnyékolta. A rossz hitelportfóliót nem számolták fel, hanem befektetésekké, majd pedig befektetéscsomagokká alakították, amelyek sok esetben azonban már más "befektetők" kezében landoltak, ki tudja, milyen áron. A bank nagy VIP-ügyfélkört tartott fenn - elsősorban befolyásos politikusok, újságírók és vállalkozók körében - akiknek magasabb hozamot adtak a betétjeikre, cserébe a bank útjának egyengetését várták el.

1997 februárjában a betétesek bizalma megcsappant és bankpánik tört ki. Emlékszem, nővéremtől szemrehányó telefonhívást kaptam, hogy miért nem szóltam, hogy baj van a Postabankkal (honnan tudhattam volna bármit is, nekem ott nem volt pénzem?). Nagyjából minden úgy zajlott, mint az alábbi filmrészletben:

A Postabankot aztán az első Fidesz-kormány konszolidálta, Princz Gábort pénzbüntetésre ítélték. A Postabank alkalmazottai közül került ki Bróker Marcsi is. És az alapítói között volt egyik tankörtársam - a legutóbbi évfolyamtalálkozón is találkoztunk - aki az Üzleti Igazgatóság vezetője volt, kölcsön, lízing és befektetési ügyekkel foglalkozott. 1990-ben kivált a bankból. Emlékszem, pont Princz Gábor halálának napján (2018-ban) futottunk össze vele a Tabán moziban, én közöltem vele a hírt, és azt vártam, hogy elmorzsol egy könnycseppet a szeme sarkában, de ehelyett így fakadt ki: Az a szemét gazember! Éppen ideje volt!

Kulcsár Attila, K&H Equities

A 2000-es évek elejének botrányhőse kétségtelenül Kulcsár Attila volt. A K&H brókercégének dolgozójaként 1998 és 2003 között rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül, jogosulatlanul forgatta ügyfelek – magánszemélyek és egyes állami vállalatok – pénzét, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott. Tulajdonképpen a piramisjáték mellett ez a másik módszer: a befektetőtől alacsony kockázatú befektetésre átvett pénzt magasabb hozamot ígérő, de egyben magasabb kockázatú befektetésbe teszed. Klasszikus sikkasztási bűncselekmény, ha egy pénzintézet alkalmazottjaként teszel ilyet.

Az érdekesség, hogy a 2003-ban kirobbant botrány nyomán csak 2017-ben született jogerős ítélet, Kulcsár öt évet kapott.

Baumag, ingatlanbefektetési szövetkezetek

Az ingatlanbefektetési szövetkezetek azt a jogi kiskaput használták ki, hogy a szövetkezeti tagok által nyújtott tagi kölcsön nem tartozott a bankfelügyelet hatálya alá, mert nem minősült befektetésnek. Az ügyfél a részjegy megvásárlása után szövetkezeti tag lett, befektetése pedig tagi kölcsönként lett elkönyvelve. A befektetése után járó hozamot a szövetkezet hasznából fizették ki. Állami védelem nem volt, a befektetők akár teljes pénzüket is elbukhatták, ami a Baumag-nál meg is történt.

A Baumag ugyanis magasabb hozamot ígért, mint amennyire az ingatlanbefektetéseiből (pl. a parádsasvári Palotaszálló hasznosításából) valójában realizálható volt. Ez végül fizetésképtelenséghez vezetett. A fizetésképtelenség bejelentése előtt azonban történt egy kis vagyonkivonás is (ami ugyebár csődbűntett), így a károsultak kárenyhítésére már szinte semmi nem maradt.

Apósom és anyósom is a Baumag-károsultak között volt, a kártérítési perek még jelenleg is tartanak, mostmár feleségemmel és sógornőmmel, mint örökösökkel, de azért túl nagy pénzre nem számítunk. *

Buda-Cash

A Buda-Cash ugyanazt csinálta cégszinten, amit Kulcsár Attila a saját szakállára: a brókercég ugyanis engedély nélkül befektette, majd elvesztette az ügyfelei pénzét, 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna. Ráadásul az ígért és a tényleges hozam közötti különbséget off-shore számlákra utalták. Persze a veszteséges befektetések miatti hiányt valahogy pótolni kellett, ezért megvásárolták a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteit. A Buda-Cash befektetői között önkormányzatok és egészségpénztárak is voltak (Prov1ta, Honvéd Egészségpénztár).

Én Prov1tás voltam. Ennek az egészségpénztárnak szinte minden pénze a Buda-Cash-ben volt, a pénztár vezetője a fizetésképtelenség 2015-ös kihirdetése után tragikusan elhunyt (nem derült ki, hogy szívrohamban, vagy öngyilkos lett). Minket nem kártalanítottak, ellentétben a Honvéd Egészségpénztár tagjaival, akik ugyanúgy jártak, de egy külön kormányrendelet értelmében kártalanították. Ők az államnak kedvesebb ügyfelek voltak. Buda-Cash ügyben 2018-ban született első fokú ítélet, jogerős ítélet még nincs.

Questor

Néhány héttel követte csak a Questor pénzügyi összeomlása a Buda-Cash-t. Kiderült, hogy a csoport által kibocsátott és a brókercége által forgalmazott kötvények egy része fiktív volt, vagyis a 210 milliárd forintnyi kötvényállományból 150 milliárdot engedély nélkül bocsátottak ki. A kötvényvásárlások nyilvántartási rendszerét is manipulálhatták. A cégcsoport vagyona (a 160 milliárd forintnyi különféle befektetés mínusz a 60 milliárd forintnyi bankhitel és egyéb kötelezettség) csak töredéke volt a kötvényállománynak, az újabb és újabb kibocsátások tulajdonképpen pilótajátékká változtatták a pénzügyi vállalkozást. A Questor ügyfelei között is voltak állami szervek, önkormányzatok és magánszemélyek egyaránt. Amikor a Questor vezetője, Tarsoly Csaba jelezte a kormányzati szervek felé, hogy veszélyben a pénzük, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyorsan kivette befektetését, amivel tulajdonképpen csődbűntett gyanúja vetült rájuk. Talán ezért történt ebben az esetben állami kártalanítás, melyet egyébként az Alkotmánybíróság és az EU is rossz szemmel nézett.

A Questor-ügy annyiban is hasonlít Bróker Marcsi ügyéhez, hogy a Questor is működtetett fedőcégként egy utazási irodát, akárcsak Marcsi, hirdetéseikkel tele volt a média 2015-ig, számos televíziós vetélkedő műsor szponzorai között ott voltak. Tarsoly Csaba büntető pere csigalassúsággal halad, tavaly még csak első fokon zárult le az ügy 13 év fegyházbüntetés kiszabásával.

MNB alapítványok

Furcsa, hogy a banki és pénzintézeti csalások között megjelenik a Magyar Nemzeti Bank, pedig tényleg ez a helyzet. Az MNB Pallas Athéné alapítványának vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt.átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenít struktúrában az alapítvány vagyonát meghaladó több száz milliárd forint értékben fektetett be pénzt, ráadásul rosszul. A rossz befektetés miatt a vagyon egy része jelentősen csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György fiának környezetéhez kötődő cégek. A botrány a Neumann János Egyetem alapítványa révén továbbgyűrűzött Kecskemétre is, ahol már az érintett vezető fideszes politikusok lemondását követelik: a jegybanki alapítvány pénzeit és befektetéseit kezelő Optima Befektetési Zrt. 127 milliárd forintot vont be az egyetem vagyonkezelő alapítványától egy kötvénykonstrukcióval abból a pénzből, amelyet az állam adott az egyetem vagyonkezeléséhez. Az Optima a pénzeket tőzsdei vállalatokba fektette, a tőkét külföldre vitte, ráadásul szinte egyetlen ágazatba, az ingatlanpiacba fektette be, ahol jelentősen veszített az értékéből.

Mintegy 500 milliárd forint áramlott ki az MNB-ből az alapítványi céghálózatba. 

Ezen a képen az MNB Úri utcai konferenciaközpontja előtt állunk 500.000.000.000-ot felmutatva, én tartom a kilencedik nullát.

Média-megjelenés

A Bróker Marcsi című sorozat jelenleg RTL+Prémium előfizetéssel streamelhető. Viszont ingyenesen nézhető a 2007-ben készült Overnight című magyar film a YouTube-on. A film egy saját szakállára dolgozó (magyarul: sikkasztó) brókerről szól, akinek egyetlen éjszaka áll rendelkezésre egy nagybefektető pénzének a visszaszerzésére. A film nagyon jól mutatja be a brókerek hedonista életét, feltétlenül nézzétek meg.

Viszont ha igazi tényfeltáró filmet akartok látni az MNB alapítványairól, akkor a Telex által készített A játszma című filmet feltétlenül nézzétek meg a YouTube-on.

Ha igazi hollywoodi szuperprodukciókra vágytok, a témába vág az 1987-ben készült Tőzsdecápák, vagy a 2013-ban készült A Wall Street farkasa.

Hát ennyi minden jutott eszembe Bróker Marcsiról.

* PS 2026.06.23.

Legnagyobb meglepetésünkre a mai napon a számlánkra a felszámolás alatt álló Baumag egy kisebb (az eredeti követelés kb. 1%-át kitevő) összeget utalt át! 25 év után!