Az Alaptörvény 16. módosítása

Régi olvasóim jól tudják, hogy szoktam posztolni az alaptörvény-módosításokról, sőt, at Orbán-rezsim 15 módosítását dalba is foglaltam. Ez a módosítás most mégis különleges, mert ez a Tisza-többségű torvényhozás első alaptörvény-módosítása. Egyelőre nem hirdettek meg új alkotmány létrehozását, hanem tovább folytatják a régi toldozgatását-foldozgatását. Ráadásul sok irritáló részlet bennmaradt még, különösen a 15. módosítással bekerült fasisztoid passzusok. Most alapvetően három területre koncentráltak, ezeken megyünk végig.

Miniszterelnöki megbízás legfeljebb nyolc évig

Ez a Tisza régi választási ígérete, a Nemzet Hangja című alternatív konzultáció 10. kérdése éppen ez volt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy egy miniszterelnök két ciklusig, maximum 8 évig tölthesse be a pozícióját?". A válaszadók 96,52 %-a szavazott igennel, én viszont a 3,48 %-os törpe kissebséghez tartoztam.

Megértem az indokokat, hiszen Orbán valóban egyeduralomra tört, hasonló örökös vezető szeretett volna lenni, mint Putyin, Lukasenka, Erdogan vagy Netanjahu. Az én ellenérveim pedig a következők voltak:

• A miniszterelnököt a parlamenti többség, a kormányzópárt nevezi ki, melynek bármikor módjában áll a miniszterelnököt lecserélni anélkül, hogy a párton belüli döntéshozatali mechanizmusok változnának.
• Az egyeduralomra való törekvést szilárd alkotmányos berendezkedéssel, a fékek és ellensúlyok rendszerének következetes alkalmazásával kellene megakadályozni, ahogyan az számos demokratikus országban megvan.
• Számos pozitív példa is van hosszú miniszterelnöki ciklusokra: Margaret Thatcher, Angela Merkel, Konrad Adenauer.

Látom magam előtt a 2030-as választásokat, melyen a Fidesz jelöltje Gulyás Gergely lesz, de utcai plakátok hirdetik majd, hogy ő csak Orbán bábja. Magyar Péter le sem fog ülni vele miniszterelnök-jelölti vitára, merthogy ő csak a megbízóval hajlandó vitázni. Ismerős valahonnan, nem?

Most mindenesetre előáll az a helyzet, hogy újra miniszterelnök lehet Németh Miklós, Boros Péter (98 évesen!), Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon, de Orbán soha többé. De az is lehet, hogy 2030-ban ismét 2/3-dal nyer a Fidesz, kigyomlálják ezt a passzust az Alaptörvényből, "oszt jónapot", jöhet újra Orbán.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűntetése

A Szuverenitásvédelmi Hivatal volt az a bizonyos puska a színházi díszletben, melynek Csehov szerint szükségszerűen el kellett volna sülnie, de erre fennállásának több mint két éve alatt egyszer sem került sor. Először a hírhedt, tavaly tavasszal az országgyűlés elé került "átláthatósági törvényjavaslat" révén juthatott volna szerephez, de ennek megszavazásától a Fidesz a hazai és nemzetközi tiltakozások hatására visszarettent.

Pedig tavaly május 16-án párszáz tűntető társammal együtt magam is ott tüntettem a Hivatal Sánc utcai épülete előtt ezzel a táblával, és ugyanezt viszem magammal majd a búcsúbuliba is. A hivatal meg csak gyártotta a jelentéseit saját magának mindenféle konkrét konzekvencia nélkül. Utolsó jelentésüket két nappal a választások előtt, április 10-én adták ki.

Katt a teljes nézetért!

A sutyerákvédelmi hivatal még egy saját kutatóintézetet is létrehozott, melynek egyik munkatársa, Somkuti Bálint csak rövid ideig dolgozhatott új munkahelyén, mert 1956. november 4-e, forradalmunk leverése évfordulóján azt találta posztolni a Facebookon: "Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond". Ki is rúgták üstöllést.

Én még az SVH megalakulásakor töltöttem fel egy dalt, amikor még csak találgattuk, hogy ki lesz a "főszuverén".

A kekvák (közérdekű vagyonkezelő alapítványok) vagyona visszaszáll az államra.

Az Alaptörvény módosítása szerint a kekvák részére az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, illetve e vagyon hozama, valamint a mindezek helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll, továbbá megszűnik az állami tulajdonban álló vagyontárgy tekintetében a vagyonkezelői jog, illetve a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog. A kekva alapítói jogait az állam gyakorolja, amely az alapítványt megszüntetheti.

A kekva a negyedik Orbán-kormány által 2019–2026 között létrehozott olyan szervezet, mely az eredetileg állami tulajdonú, nagy értékű és társadalmilag fontos értékeket a kormány határozatai során megszerezte és birtokolta, illetve azokkal rendelkezett.

Ez a passzus azért került be ilyen gyorsan az Alaptörvénybe, mert az alapítványok irányítására jellemző összeférhetetlenségi problémák miatt az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa felfüggesztette a kekva-egyetemek részvételét az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban. Több mint 21 felsőoktatási intézményt szervezett ki az állam kekvába, melyek kuratóriumai és felügyelőbizottsági tagsága szinte kizárólag az Orbán-kormányhoz közeli politikusokkal vagy a kormányhoz közel álló személyekkel kerültek feltöltésre, így egy kormányváltás esetén ezek a közintézmények továbbra is az Orbán Viktor vezette csoport irányítása alatt maradtak volna. Az alapítványok a részükre átadott vagyonnal szabadon gazdálkodhattak, azt el is adhatták.

Az első fecske a Színház és Filmművészeti Egyetem volt 2019-ben, melynek alapítványi kiszervezése ellen hónapokig folyt a tiltakozás, én magam is énekeltem róla egy egyszerű dalocskát. Végül megalakult az egyetem pandantja, a FreeSzFE. Most viszont létük okafogyottá vált, ráadásul az egyesületnek nincs egyetemi akkreditációja, nem tud diplomát adni és a képzése sem helyettesíti a sok karral, sok intézménnyel működő SZFE oktatását. A választás után elkezdtek visszalépni a FreeSzFE támogatói, 90 százalékuk felhagyott a támogatással. Az egyesület vezetése úgy véli: ha a kulturális kormányzatnak van erre szándéka, az SZFE autonómiájának és legitimitásának visszaállításával termékeny együttműködés kezdődhetne az egyetem és az egyesület között, a Freedom az SZFE hallgatóinak egyfajta laborjává válhatna.

Hát ennyi jutott eszembe Alaptörvényünk 16. módosításáról.