Hősvértől pirosult gyásztér

Gyerekkoromban nem pont a történelem volt a kedvenc tárgyam, de azért szívesen eljátszottam a gondolattal, hogy megérem-e a nagy történelmi események kerek évfordulóit, illetve magam is részese lehetek-e hasonló történelmi eseményeknek. Nos, a nándorfehérvári diadal 500. évfordulóján már majdnem három hónapos voltam, de nemsokára hazámat egy nagyobb sorsfordító esemény rázta meg.

Buda visszafoglalásának 300. évfordulójának megünneplését 1986-ban már Vár-béli lakosként szemlélhettem, jelen voltam a Kossuth téren 1989 október 23-án, amikor Szűrös Mátyás kikiáltotta a Harmadik Magyar Köztársaságot, 1998 március 15-én, szabadságharcunk 150. évfordulóján a Fidesz a választási kampányába építette bele a megemlékezést, 2006 október 23.-a, forradalmunk 50. évfordulója össze lett "őszödözve" és "szemkilövetőzve", 2014-ben Dózsa parasztfelkelésének 500. évfordulója egyszerűen el lett felejtve. (Ez volt az az évforduló, amelyre sem emlékérme, sem emlékbélyeg nem lett kibocsátva, illetve pontosítanék, Werbőczy-bélyeg jelent meg abban az évben).

Éppen ezért vártam izgatottan a mohácsi csata 500. évfordulóját, hiszen arról lehetetlen elfelejtkezni, az olyan mélyen beleivódott a köznyelvbe (pl. a "több veszett Mohácsnál" szólás) és a közgondolkodásba ("Nekünk Mohács kell"), hogy nyilvánvalóan megkerülhetetlen volt egy méltó megemlékezés. Rákay Philipék meg is hirdettek egy nagyszabású történelmi filmet az évfordulóra, hogy aztán akkor lépjenek vissza belőle, amikor már nincs mód egy másikat leforgatni. Így aztán meg kellett elégednünk a Rubicon támogatásával készült dokumentumfilmmel, amit viszont az RTL egészen zavarba ejtő módon az évforduló napján este 11-kor tűzött műsorra egy B-kategóriás katasztrófafilm vetítése után.

Mi 2021-ben jártunk a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen, amely a Mohács melletti Sátorhelyen található, és 1700, zömében kivégzett katona nyughelye. Akkor már nagyban folyt a Szegedi Tudományegyetem antropológusai által az a feltáró munka, amelyben a sok emberi maradványt igyekeztek szortírozni.

A Szent Korona-alakú épület

Feltárást végző munkatársak

Tömegsír

Kopjafák

A tegnapi mohácsi ünnepi megemlékezésen és azt követő szentmisén a leletanyagból kiválogatott csontereklyéket a mohácsi Fogadalmi Templomban helyezték örök nyugalomba. Az ünnepségen Magyar Péter méltóságteljes beszédében pont az ellenkezőjét hangsúlyozta, mint Ady elhíresült antihimnusza. Azt hangsúlyozta, hogy a vereségek, Muhi, Mohács, Világos, Trianon, 56 csak erősítették a magyarok összefogását, melynek eredményeként a posztom címében is idézett Kisfaludy Károly versének mondatával egybecsengően:

Él magyar, áll Buda még! a mult csak példa legyen most,
S égve honért bizton nézzen előre szemünk,
És te virulj, gyásztér! a béke malasztos ölében,
Nemzeti nagylétünk hajdani sirja Mohács!

A Rubicon filmje részletesen tárgyalja a Mátyás halálát követő időszak magyarországi viszonyait, az Európát megosztó itáliai háborút, I. Szulejmán törekvéseit és stratégiáját. A fiatal királynak nem sikerült jelentősebb támogatást összetarhálnia Európától. Milyen jó mondanivaló lehetett volna Orbán számára, ha tegnap ő tartja a beszédet Mohácson: Lám akkor sem segített Európa, meg most sem! A hadvezér-casting során hárman jöhettek szóba: Frangepán Kristóf, Szapolyai János és Tomori Pál. A Dózsát leverő érseknek esze ágában sem volt a magyar seregek vezetése, később mégis az ő nyakába varrták a vereséget. Hogy is ír erről Kisfaludy:

Tomori! büszke vezér! mért hagytad el érseki széked;
Nem halt volna hazánk disze, virága veled.

Szulejmán pont azért Mohács felé indult, mert itt egyesíthette csapatait az anatóliai hadtesttel, míg Frangepán és Szapolyai hadserege nem érhetett időben oda. De hát a történelemben nincs "mi lett volna, ha".

Tudjuk, hogy a mohácsi csatavesztés és II. Lajos halála után hazánk legsúlyosabb trónviszálya kezdődött a magát I. János királlyá koronáztató Szapolyai János és a Jagelló-Habsburg házassági szerződésre hivatkozó (II. Lajos hitvese Habsburg Mária volt) Habsburg Ferdinánd között, melyben a magyar főurak (pl. Török Bálint) a csak a saját érdekeiket előtérbe helyező pávatáncba kezdtek, mely napra pontosan 15 évvel a mohácsi csatavesztés után Buda törökök általi elfoglalásához, és Magyarország három részre szakadásához vezetett. A sors fintora, hogy Szulejmán győzelme a Habsburgokat juttatta uralomra Magyarországon, melynek 400 év múlva csak egy másik nemzeti tragédia, Trianon vetett véget.

Ezúttal emlékbélyeget és emlékérmét is bocsátottak ki az évfordulóra.

A Pénverő által kibocsátott 30 000 Ft névértékű emlékérme

A mohácsi csatatér azonban idegen katonák nyughelye is, hiszen Lajos egyben Csehország királya is volt. Érdekes módon Szlovákia, a körmöcbányai pénzverde is kibocsátott egy 100 euró névértékű aranyérmét az évfordulóra.

A szlovák 100 euró névértékű emlékérme

Kati szerette volna elérni, hogy az érmekibocsátások kapcsán legyen közös magyar-szlovák megemlékezés és árusítsák egymás érméit, de felvetése sajnos süket fülekre talált.

Csucsú

Tíz évvel ezelőtt feltöltöttem egy elég sikeres dalt a felcsúti kisvasútról Felcsúti Csucsú címmel (115 ezer megtekintés), és a forgatás körülményeiről öt évvel ezelőtt már részletesen posztoltam. A kisvasút megépítésére megpályázott mintegy 600 millió forint egyrészt nem is volt kiugróan magas, másrészt nem is lopták el, tényleg vasút épült belőle. Amikor néhány évvel ezelőtt Hadházy Felcsútra csábította az Unió ellenőreit, azok megállapították, hogy megépült a vasút, nincs itt semmi látványosság.

Csakhogy a pályázati anyagban megadott évi félmillió utasszám meg sem közelítette a valóságot, másrészt a vasút működése az elmúlt tíz évben nem lett volna fenntartható a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) rendszeres anyagi támogatása nélkül.

Az áprilisi kormányváltás azonban valószínűleg érinteni fogja a kisvasútat is, hiszen:

• A TAO-rendszer jelentős változása várható, és mindenképpen vége annak a paradicsomi állapotnak, hogy a FUNA kapja az országban a legtöbb TAO támogatást;
• A FUNA mögül sorra hátrálnak ki a korábbi szponzorok, legutoljára a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt döntött úgy, hogy nem támogatja tovább az Akadémiát;
• Mint tudjuk, a kisvasút a felcsúti stadion és az Alcsúti Arborétum között közlekedik, amelyet viszont a FUNA-tól átvett a Duna-Ipoly Nemzeti Park, mint fenntartó, és rögtön egy évre be is zárta.

Egyszóval olyan lett a felcsúti kisvasút, mint Rejtő Jenő regényében az a bizonyos nyári kabát: rövid és céltalan (bár Orbán mindig azzal fenyegetőzött, hogy ha nagyon támadják, meghosszabbítja Bicskéig). Ennél rövidebb kisvasútat talán csak Pécsett láttunk: az nyílegyenes pályán a pécsi vidámpark és a pécsi állatkert között közlekedik (500 m).

Kati a pécsi kisvasúton 2010-ben

Nem tudom, mi lesz a sorsa a felcsúti stadionnak és az akadémiának, talán nem jut az akasztói stadion sorsára, amely mára már az enyészeté lett.

Én és Petra a felcsúti Puskás-szobornál 2016-ban

Banksy-stílusú karikatúra Orbán vasutazásáról

Minden esetre Orbán Viktor a tegnap Tusványoson tartott beszéde után a Blikknek úgy nyilatkozott, hogy "van egy futballakadémia, amit én alapítottam. Ha tehetném, szívesen ott dolgoznék." Mondjuk Orbán jól ismeri a labdarúgást, ezért talán magasabb posztra is kerülhetne, mint egy szertáros, de pénz nélkül ő sem tehet csodát. De rajta, próbálja meg!

De ha már Tusványos, ne menjünk el szó nélkül a 16 év után előszőr ellenzékben elmondott nagy világmegfejtése mellett. Mert miket is mondott? 

• A fiatalok azért szavaztak a Tiszára, mert a Brüsszel által befolyásolt Facebook félrevezette őket (ugyanott vagyunk, ahol Gajdics a bukás utáni első öt percben: "A Facebook meg ezek az ö-ö-ö-ö izék, amik oda tartoznak"). Mondja ezt annak a pártnak a vezetője, amely a FB-hirdetésekre nagyságrendekkel több pénzt költött, mint a Tisza.
• Orbán szerint a Tisza felszámolta a jogállamot, a jelenlegi kormányt először Kun Béla tanácsköztársaságához hasonlította, amely 133 nap múlva gazdaságilag magától összeomlik, majd Venezuelához, melynek erőszak lesz a vége. Nem lehetünk Európa banánköztársasága.
• A jelenlegi rendszer neve Neokommunizmus vagy New Age Communism, mely lényegében önkény, és csak Lengyelországban (!) van hasonló Európában.
• A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal ugyanaz, mint a rákosista ÁVH.
• Szerinte eljött Magyarország ötödik kifosztásának korszaka, a Nemzeti Bank körül már keselyűként keringenek az arcról már jól ismert nyugati bankárok, hogy olcsón megszerezzék a magyar vagyont. Az euró bevezetése csak fedőszöveg, a megszorítások szinonimája. Hogy mi volt az első négy kifosztás?
• Trianon
• A második világháború utáni jóvátétel
• A Horn-kormány
• A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok
• A teendő a következő: a parlamenti frakcióban be kell bizonyítani, hogy jobban kormányoznának, ha ők kerülnének újra hatalomba (Pócs Jánosokkal, Németh Balázsokkal, Szentkirályi Alexandrákkal, Mein Gott!). A parlamenten kívül viszont határozott nemzeti ellenállással, bármit jelentsen is ez!

A beszéd talán legviccesebb jelenete az volt, amikor egy honfitársunk a közönség soraiból ezt a táblát tartotta a magasba:

SZABAD SAJTÓ, SZABAD MÉDIA, SZABAD ORSZÁG

Először el kellett, hogy gondolkodjak, hogy ő most fideszes volt, vagy tiszás provokátor. Tény, hogy ha tavaly tartott volna fel ilyen táblát, határozottan kivezették volna a biztonságiak. De most az a Fidesz követel szabad sajtót és szabad médiát, amely 16 éves uralma alatt:

• A közszolgálati médiumokból ócska propaganda-szócsövet csinált;
• A vidéki lapokat központosította a KESMA/Mediaworks égisze alatt, melyek uniformizált politikai sablonokat közvetítettek;
• Az ellenzéki rádiókat megfosztotta rádiófrekvenciáiktól;
• A társadalmi célú hírdetéseken és az állami tulajdonú cégek hirdetésein keresztül a "baráti" médiumokat anyagilag támogatta, a piaci hirdetők elriasztásával pedig az "ellenséges" médiumokat megfosztotta anyagi forrásaiktól;
• Az ellenzéki médiumokat rendre kizárták a különféle kormányzati rendezvényekről, sajtótájékoztatókról.

És hogy miről nem beszélt Orbán? Hát hogy a tavaly még agyonajnározott Trump miért nem hozta el a békét 24 óra alatt, hogy külpolitikai ámokfutásával miért verte fel a hordónként olajárat 100 $ fölé, mi a helyzet a Béketanáccsal, amibe olyan büszkén beléptünk? Miért nem vették át a patrióták az uralmat még az Unióban? Hol kési Oroszország győzelme?

Lehet, hogy mindenkinek az volna a legjobb, ha Orbán visszatérne a felcsúti akadémiára sportmenedzsernek, de felőlem akár lehet a kisvasút masinisztája is.

---

Budavári legendárium

A legszebb helytörténeti könyvel töltöttem szabadidőmet az elmúlt két hétben, amit valaha is olvastam: Száraz Miklós György Legendás Budavár című csodaszép kiadványával. Hogy mitől olyan csodálatos ez a könyv? Hát először is attól a több mint kétszáz tökéletesen (és gyanúsan AI-segítséggel) restaurált archív fekete-fehér fotótól, melyek a Budai Vár 150-90 évvel ezelőtti állapotát mutatják be. Hihetetlen, hogy mennyire élettel teliek ezek a képek.

A másik pedig a könyv stílusa, amely földrajzi alapon szervezve északról dél felé haladva írja le az utcák, házak történetét a történelmi anekdotázás könnyed stílusában szörfözve az évszázadok között. Súlyos történelmi események és bulvár témák vegyesen zúdulnak ránk a könyv lapjairól, könnyed ívet húzva III. Béla királyunktól (kinek sírja a Mátyás templomban található) egészen Vlagyimir Putyinig.
("III. Béla 1186-ban feleségül vette Capet Margitot, II. Fülöp Ágost francia király nővérét, így Európa leghatalmasabb uralkodója lett, aki a lengyelek ellenében az oroszokat segítette. Ha nincs III. Béla és nem vagyunk mi, magyarok, akkor ma nincs Putyin, nem lett volna Brezsnyev és Hruscsov, sőt Sztálin, Nagy Péter és Rettegett Iván sem?")

Talán tudjátok, hogy éppen 40 éve, 1986 óta vagyok I. kerületi lakos, Sziklai Sándor úti (ma megint Lovas út) lakásom erkélye a várfalra nézett. Így a Buda visszavívásának 300 évfordulójára korabeli ruhákban rendezett ünneplését lelkesen végig fotóztam, hiszen az emléktábla a várfalon pont a házunkkal szemben van.

Természetesen a visszafoglalásról, aminek idén szeptemberben a 340. évfordulója lesz, a könyv is részletesen ír, hiszen Budavár a 16.-17. századi Oszmán Birodalom egyik legcsillogóbb ékköve volt, a visszafoglalása hatalmas európai összefogás eredménye, melynek híre bejárta az egész kontinenst. És egyben ez volt ennek a gyönyörű ékkőnek az első nagy pusztulása, felégetése és kifosztása. És mennyi ilyen követte még a történelemben!

Buda és Pest a török korban korabeli festményen

De ha már a Sziklai Sándor utcáról beszélünk, az utca névadója a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka volt, aki 1956-ban budakeszi otthonában a forradalmárokkal folytatott tűzharcban halt meg (A forradalom 50. évfordulójára készült egy film Budakeszi srácok címmel, melyből kiderül, hogy Budakeszire a kitelepített svábok helyére rendszerhű funkcionáriusokat, katonatiszteket költöztettek be, így Sziklai Sándort is. A forradalom alatt egy fiatal forradalmár fegyvereket gyűjt be, de Sziklai rálő, a forradalmár súlyosan megsérül. Ezután a feldühödött nép megostromolja a házát és kézigránátot dob be az ablakon, majd Sziklait meglincselik).
Nem véletlen, hogy a rendszerváltozás után a várfalat megkerülő út visszakapta eredeti nevét.

Nem állom meg, hogy ne tegyek ki egy másik fényképet, amit szintén 1986-ban, beköltözésem évében készítettem az akkori Petterman bíró utcáról (ma Nándor utca).  Nemcsak a Teherelsztó akkor még viszonylag új épülete miatt, amiről korábban már többször posztoltam, hanem az utca névadója miatt, akiről csak a könyvből tudtam meg, hogy kicsoda és miért nevezték el róla az '50-es években ezt az utcát. Petermann budai bíró az Árpád-ház kihalása után a trónkövetelők közül Vencel pártjára állt. Mivel a pápa Károly Róbertet támogatta, egyházi tilalom alá helyzeték Budát. Cserébe Petermann kiátkozta a pápát (!), és egy bizonyos Lajos pap továbbra is kiszolgáltatta a budai lakosoknak az egyházi szentségeket. Később, a Károly Róbert-pártiak győzelme után Petermannak menekülnie kellett, de ez a 650 éves történet jó ürügy volt Rákosiéknak, hogy egy klérus ellen nyíltan fellépő személyről nevezzék el az utcát, amely csak a 2011-es nagy Budapesti közterület-átnevezésekben kapta vissza a Nándor nevet.
Hogy ki az a Nándor? Régen a bolgárokat hívták nándoroknak, kikből sok élt Budán az oszmán időkben. Szintén a könyvből tudom, hogy a bolgár folklórban a mai napig fennmarad Buda emléke: a bolgár népénekekben, népballadákban, hősénekekben gyakran jelennek meg magyar témák, királyok, bánok, hadvezérek, királynék és Buda vára.

Esküszöm az utolsó személyes vonatkozású fotót teszem ki ebbe a posztba, merthogy az esküvőnk is itt volt, a Budai Várban, az Úri utca 58-ban, ahol ma is lehet házasságot kötni azoknak, akik szeretik a romantikát.

Nem ez az első Budavárról szóló helytörténeti könyv, melyet birtoklok: még 1988-ban megkaptam szüleimtől Turjányi Papp Melinda A budavári lakónegyed című munkáját. Jól kiegészíti ez a könyv Száraz Miklós György könyvét, egyrészt azért mert ebben főleg beltéri fotók vannak, lépcsőházak, belső udvarok, gótikus ülőfülkék (tudtátok, hogy a Budai Vár 34 kapualjában 64 ülőfülke található). Hajdanában még benézhetett a járókelő ezekbe a kapualjakba, ma már zárva tartják őket a lakók.
Másrészt Turjányi könyvében jól áttekinthető térkép van, mellyel Száraz Miklós György leírását is jól tudtam követni.

Száraz Miklós György könyvéből árad a 19 századi Budavár girbe-gurba utcái, csorba házai, vendéglői és üzletei iránt érzett nosztalgia. Hatalmas respekttel ír a második világháború pusztítása utáni újjáépítésről (tudtátok, hogy a Budai Várban mindössze négy épület nem sérült meg?):

A második világháborúban a 18-19 századi barokk és klasszicizmus semmisült meg, alatta pedig, az ijesztő és elkeserítő romok alatt, ott rejtőzött a középkor. Kapu- és ablakbetétek, boltozatok, falak, néha még freskók is. Az 1950-es és 1960-as években a műemlékvédő építészek és művészettörténészek lenyűgöző munkát végeztek: a földkerekség egyetlen megmaradt középkori magyar városát mentették meg.

A sokat szidott Hilton szállodáról is pozitív véleménye van:

...az alig fél évszázada épült szálloda építészeti csúcsteljesítmény, mert benne megvalósul a lehetetlen: békésen összesimul az ősi és az új.

Rosszallóan ír a 19.-20. század fordulóján épült közfunkciót betöltő épületekről. Pl. a Levéltárról:

1913 és 1920 között aztán az ódon házacskák, egészen pontosan a Bécsi kapu tér 2-3. és 4., valamint a Nándor utca 1. szám helyén neoromán óriást építettek, amit, ha másutt magasodik, talán még szerethetnénk is, így azonban a tér egységes hangulatát szétromboló épületszörny lett.

A Pénzügyminisztériumról sincs jó véleménye:

A ház különben csuda épület, Fortuna-háznak is nevezik. Csoda az is, hogy megúszta, túlélte a Pénzügyminisztérium építését megelőző bontási cunamit, a modernizáló elmebajt. Az új épület, a monstrum, az épületszörny, az építészeti Gólem magába gyűrte, befalta, szerencsére lenyelni nem tudta.... Talán az ég urának sem tetszett az esztelen rombolás, a gőgös építkezés, mert lám, mit olvasok a Magyarország 1902. augusztus 15. számában: "a szombati zivatar alkalmával villám csapott az épülő pénzügyminiszteri palotába." 

Kati a Fortuna-ház gótikus ülőfülkéjénél

A Szent György térről egyenesen ezt írja:

Itt szinte semmi nincs meg abból, ami egykor volt. Lakóházak tűntek el, kisebb-nagyobb paloták, templomok és kolostorok. Amit látunk, annak többsége új, és mondhatnám azt is, hogy értéktelen. Mert mi ez a hely? Mi minden létezett itt valaha? Hol is Járunk?

Na és mi a helyzet a Hauszmann-féle palota-rekonstrukcióról? A korábbi palotát Sisi királyné imádta, jobban szeretett itt lenni, mint Bécsben, Mária Valéria is itt született. Erzsébet királyné 1898-as halála után a mogorva Ferenc József kerülte Budát, pedig Hauszmann igyekezett egy második Burgot építeni neki. Erről Móriczot, "a magyar őserő íróját" idézi:

Mi ez az épület, kérdezi rezignáltan. Azután a kérdését meg is válaszolja: egy ország luxusa. "Jött egy nép, hogy fáradt és közönyös urának csábító kéjlakot emeljen!" Milyen "boldogtalan elszánás" ez. Más ország, más szokások, más életnívó. "A Monarchia Ura mosolyogva és vállveregetve és bókolva fogadta a finom ajándékot", ami sok az ajándékozónak, kevés az elfogadónak, aki "maradt tovább a maga Burrgjában." És mi, magyarok? Mi a boldogtalan szerelmes kielégítetlen vágyával "imádjuk tovább ferde álmaink tündérkirály álmát".

 A könyv epilógusa egy idézet a Budapesti Hírlap 1914. januári számából:

"A modern Budapest nem kímél meg semmit, az egész Várnak lassankint más képe lesz. Cifrább, hivalkodóbb, de sivárabb. Eltűnik utcáiból a csend, a kockakő nem veri visszhangra a lépések zaját, fürge autóbusz fogja gyomrából kibocsátani a hangos, lármás embersokaságot. És a Budai Vár megszűnik oázis lenni a nagyváros sivatagában, ahol menedéket talál mindenki, akinek az idegrendszere nem bírta el a város törtető zaját."

Ezt a csendes oázist, ezt a középkori zárványt idézik vissza a könyv csodálatos fotói és a szerző szeretettel teli, nosztalgikus történetei.

Kék plakátok alkonya

Az országgyűlés egy két héttel ezelőtt megszavazott törvénnyel a jövőben szigorúan korlátozza politikai plakátok kihelyezését: tiltja a gyűlöletkeltő politikai reklámok és az óriásplakátok közzétételét, valamint a kampányidőszakon kívüli politikai plakátok kihelyezését. Nekem pedig eszembe jutott, hogy hányszor, de hányszor füstölögtem a Fidesz másfél évtizedig tartó vizuális környzetszennyezése és lélekrombolása miatt.

Ezen a blogon is jelentek meg vicces és komoly posztjaim a témában. A viccesek közül a Balássy Gyuláról (alias Savanyú József) és Rogán Antalról (kékplakátügyi miniszter) ezeket az írásokat érdemes újraolvasni:

• A 2019-es önkormányzati választások előtt a budapesti jelölteket Csinn-bumm Cirkuszként ábrázoló plakátokhoz testdublőröket keresnek;
• 2023-ban volt a híres "Ne táncoljunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül" konzultáció. Az ehhez kapcsolódó plakáton a Kissoros és Ursula von der Leyen szerepelt, de a Kissoros figyelmeztetően felemelt mutatóujját Rogán parancsára az összes már kihelyezett plakátról el kellett távolítani;
• A Fidesz bukása után Balássy Gyula megtörten nyilatkozott a Kontrollnak, és cégeit felajánlotta az államnak, melyről nekem egy távolkeleti mese jutott az eszembe.

Tudom, hogy már sok posztomban szerepelnek, de ilyenkor olyan jó őket újra végighallgatni: a plakátdalaimat. Szóval üssük fel Józsi bácsi daloskönyvét, vagy ha úgy jobban tetszik, nyissuk fel Józsi bácsi lemezesládáját:

1. Soros és Juncker

Soros György és Jean-Claude Juncker fényképével ellátott kormányzati plakátkampány indult 2019 februárjában. A „tájékoztató kampány” részeként országszerte kihelyezett plakátokon az állt, hogy a brüsszeli vezetés és Soros György migrációs tervei veszélyeztetik Magyarország biztonságát. Vicces epizód volt, hogy amikor uniós küldöttség érkezett hazánkba, a repülőtérre vezető út mentén a plakátokat letakarták.

2. Emojik az utcákon

2021-ben újabb nemzeti konzultációt indított a kormány, és formabontó módon az utcákat elborító plakátokon különféle emojik jelentek meg, feltehetően így akarták a fiatalokat is megszólítani. A szánalmas plakátkampányt én egy loopert imitáló dallal köszöntöttem (kakofóniában szól: Soros György, migránsok, LMBTQ, Brüsszel).

3. Virágének

A 2022-es parlamenti választásokat megelőző őszön az ellenzék előválasztást rendezett a közös miniszterelnök-jelölt kiválasztására. Mivel úgy tűnt, hogy Karácsony Gergely lesz a befutó, az utcákat ellepték a Gyurcsány Ferencet (2-es számú főgonosz Soros után) és Karácsonyt virágmintás ingben ábrázoló plakátok ezzel a felirattal: Stop Gyurcsány, Stop Karácsony. Még petíciót is indítottak a témában, én meg a virágos ing láttán egy virágéneket énekeltem: a hat versszak mindegyik sora a plakát üzenetére rímel.

4. Márki-Zay fetűnik

Hamar kiderült, hogy mégsem Karácsony, hanem a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter lett a befutó, ezért az egész Fidesz-kampányt át kellett állítani, de persze Gyurcsány maradt, így a petícióból Stop Gyurcsány, Stop Márki-Zay petíció lett, és ha hiszitek, ha nem, ez még mindig elérhető a Fidesz szerverének egyik rejtett zugában.* Az egyik legundorítóbb plakát a témában a "Miniferi" plakát volt, amely az ellenzéki miniszterelnököt egy gnómként mutatta be, és én kínomban dalra fakadtam.

5. Negro-cukorkák

Kitört az orosz-ukrán háború és az Európai Unió gazdasági szankciókkal sújtotta az agresszort. Bár Orbán az összes szankciót megszavazta, de telekürtölte a médiát azzal, hogy "elhibázottak a brüsszeli szankciók". A plakátokon egy hatalmas Negro-cukorkára emlékeztető bomba figyelmeztetett minket, hogy a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket.

6. Nem lesz úgy táncolva, ahogy fütyülve van

2023 őszén új szereplőt hozott be a játékba a Fidesz Soros Alexander, vagyis a Kissoros személyében. Közös plakátra tette Ursula von der Leyennel, és nemzeti konzultációt is indítottak abban a témában, hogy nem táncolunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül. A feltartott mutatóujj történetét már említettem, de dalomban fontos szerephez jut.

7. Zelenszkijt sem kíméljük

2025-re már Zelenszkij is ellenséggé vált, aki a magyarok ellen fenekedve összefog a Tisza párttal és Brüsszellel, és ő akar nevetni a végén. Az utcákat elborították a Zelenszkijt csepűrágó komédiásként vagy gonosz összeesküvőként ábrázoló plakátok. A gyűlöletkeltés itt már orgiát ült, a vizuális pusztítás a tetőfokára hágott. Ekkor készült utolsó plakátdalom, a Nyári plakátok.

Hát ennyi volt az én plakát-témájú diszkográfiám.

* Update 2026.07.21

A mai napon leállították a Fidesz szervereit, így négy és fél év után már nem elérhető a https://peticio.fidesz.hu/stop-gyurcsany petíciós oldal sem.

Az Alaptörvény 16. módosítása

Régi olvasóim jól tudják, hogy szoktam posztolni az alaptörvény-módosításokról, sőt, at Orbán-rezsim 15 módosítását dalba is foglaltam. Ez a módosítás most mégis különleges, mert ez a Tisza-többségű torvényhozás első alaptörvény-módosítása. Egyelőre nem hirdettek meg új alkotmány létrehozását, hanem tovább folytatják a régi toldozgatását-foldozgatását. Ráadásul sok irritáló részlet bennmaradt még, különösen a 15. módosítással bekerült fasisztoid passzusok. Most alapvetően három területre koncentráltak, ezeken megyünk végig.

Miniszterelnöki megbízás legfeljebb nyolc évig

Ez a Tisza régi választási ígérete, a Nemzet Hangja című alternatív konzultáció 10. kérdése éppen ez volt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy egy miniszterelnök két ciklusig, maximum 8 évig tölthesse be a pozícióját?". A válaszadók 96,52 %-a szavazott igennel, én viszont a 3,48 %-os törpe kissebséghez tartoztam.

Megértem az indokokat, hiszen Orbán valóban egyeduralomra tört, hasonló örökös vezető szeretett volna lenni, mint Putyin, Lukasenka, Erdogan vagy Netanjahu. Az én ellenérveim pedig a következők voltak:

• A miniszterelnököt a parlamenti többség, a kormányzópárt nevezi ki, melynek bármikor módjában áll a miniszterelnököt lecserélni anélkül, hogy a párton belüli döntéshozatali mechanizmusok változnának.
• Az egyeduralomra való törekvést szilárd alkotmányos berendezkedéssel, a fékek és ellensúlyok rendszerének következetes alkalmazásával kellene megakadályozni, ahogyan az számos demokratikus országban megvan.
• Számos pozitív példa is van hosszú miniszterelnöki ciklusokra: Margaret Thatcher, Angela Merkel, Konrad Adenauer.

Látom magam előtt a 2030-as választásokat, melyen a Fidesz jelöltje Gulyás Gergely lesz, de utcai plakátok hirdetik majd, hogy ő csak Orbán bábja. Magyar Péter le sem fog ülni vele miniszterelnök-jelölti vitára, merthogy ő csak a megbízóval hajlandó vitázni. Ismerős valahonnan, nem?

Most mindenesetre előáll az a helyzet, hogy újra miniszterelnök lehet Németh Miklós, Boros Péter (98 évesen!), Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon, de Orbán soha többé. De az is lehet, hogy 2030-ban ismét 2/3-dal nyer a Fidesz, kigyomlálják ezt a passzust az Alaptörvényből, "oszt jónapot", jöhet újra Orbán.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűntetése

A Szuverenitásvédelmi Hivatal volt az a bizonyos puska a színházi díszletben, melynek Csehov szerint szükségszerűen el kellett volna sülnie, de erre fennállásának több mint két éve alatt egyszer sem került sor. Először a hírhedt, tavaly tavasszal az országgyűlés elé került "átláthatósági törvényjavaslat" révén juthatott volna szerephez, de ennek megszavazásától a Fidesz a hazai és nemzetközi tiltakozások hatására visszarettent.

Pedig tavaly május 16-án párszáz tűntető társammal együtt magam is ott tüntettem a Hivatal Sánc utcai épülete előtt ezzel a táblával, és ugyanezt viszem magammal majd a búcsúbuliba is. A hivatal meg csak gyártotta a jelentéseit saját magának mindenféle konkrét konzekvencia nélkül. Utolsó jelentésüket két nappal a választások előtt, április 10-én adták ki.

Katt a teljes nézetért!

A sutyerákvédelmi hivatal még egy saját kutatóintézetet is létrehozott, melynek egyik munkatársa, Somkuti Bálint csak rövid ideig dolgozhatott új munkahelyén, mert 1956. november 4-e, forradalmunk leverése évfordulóján azt találta posztolni a Facebookon: "Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond". Ki is rúgták üstöllést.

Én még az SVH megalakulásakor töltöttem fel egy dalt, amikor még csak találgattuk, hogy ki lesz a "főszuverén".

A kekvák (közérdekű vagyonkezelő alapítványok) vagyona visszaszáll az államra.

Az Alaptörvény módosítása szerint a kekvák részére az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, illetve e vagyon hozama, valamint a mindezek helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll, továbbá megszűnik az állami tulajdonban álló vagyontárgy tekintetében a vagyonkezelői jog, illetve a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog. A kekva alapítói jogait az állam gyakorolja, amely az alapítványt megszüntetheti.

A kekva a negyedik Orbán-kormány által 2019–2026 között létrehozott olyan szervezet, mely az eredetileg állami tulajdonú, nagy értékű és társadalmilag fontos értékeket a kormány határozatai során megszerezte és birtokolta, illetve azokkal rendelkezett.

Ez a passzus azért került be ilyen gyorsan az Alaptörvénybe, mert az alapítványok irányítására jellemző összeférhetetlenségi problémák miatt az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa felfüggesztette a kekva-egyetemek részvételét az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban. Több mint 21 felsőoktatási intézményt szervezett ki az állam kekvába, melyek kuratóriumai és felügyelőbizottsági tagsága szinte kizárólag az Orbán-kormányhoz közeli politikusokkal vagy a kormányhoz közel álló személyekkel kerültek feltöltésre, így egy kormányváltás esetén ezek a közintézmények továbbra is az Orbán Viktor vezette csoport irányítása alatt maradtak volna. Az alapítványok a részükre átadott vagyonnal szabadon gazdálkodhattak, azt el is adhatták.

Az első fecske a Színház és Filmművészeti Egyetem volt 2019-ben, melynek alapítványi kiszervezése ellen hónapokig folyt a tiltakozás, én magam is énekeltem róla egy egyszerű dalocskát. Végül megalakult az egyetem pandantja, a FreeSzFE. Most viszont létük okafogyottá vált, ráadásul az egyesületnek nincs egyetemi akkreditációja, nem tud diplomát adni és a képzése sem helyettesíti a sok karral, sok intézménnyel működő SZFE oktatását. A választás után elkezdtek visszalépni a FreeSzFE támogatói, 90 százalékuk felhagyott a támogatással. Az egyesület vezetése úgy véli: ha a kulturális kormányzatnak van erre szándéka, az SZFE autonómiájának és legitimitásának visszaállításával termékeny együttműködés kezdődhetne az egyetem és az egyesület között, a Freedom az SZFE hallgatóinak egyfajta laborjává válhatna.

Hát ennyi jutott eszembe Alaptörvényünk 16. módosításáról.

A múltat végképp eltörölni? - 1

Egy három évvel ezelőtti posztomban a Fidesz-uralom alatt megszűnt tradíciókról keseregtem, pedig a tradíciók fontosak, mert a változó világban valamiféle állandóságot jelentenek.

•  2004-ben bevezettük, hogy a pénzügyminiszter a költségvetési törvényjavaslatot egy direkt erre a célra szolgáló vízibivalybőr táskában nyújtja be az országgyűlésnek. Hat évig élt ez a hagyomány, amikor az akkor gazdasági miniszter Matolcsy György elárverezte a táskát a vörösiszap-károsultak javára.
• 1996-ban a budapesti Kossuth téren felállították A forradalom lángja emlékművet, és azt a hagyományt kötötték hozzá, hogy minden október 22-én, a forradalom előestéjén ünnepélyes keretek között fellobbanják a lángot, november 4-én pedig eloltják. 17 év után, 2013-ban az emlékművet eltávolították a térről, és bár három év múlva más helyen felállították, az évente ismétlődő ceremóniával felhagytak. Az én kezdeményezésemre 2024-ben és 25-ben Magyar Péter végezte el az ünnepélyes lánggyújtást, kíváncsi leszek, hogy miniszterelnökként is folytatja-e majd ezt a hagyományt.
• 2008 óta Geszti Péter javaslatára kerül megrendezésre a Nemzeti Vágta nevű huszárhagyományokat felidéző lovasverseny, melynek döntőjét 15 éven keresztül a budapesti Hősök terén, gyönyörű történelmi környezetben, hatalmas idegenforgalmi érdeklődés mellett tartották meg, de 2013-ban száműzték a szilvásváradi lovasarénába, így egy jelentős fővárosi idegenforgalmi rendezvényből egy átlagos vidéki lovasverseny lett.

• 1928-ban a vitéz Aggházy Kamil ezredes és Gabányi János címzetes vezérőrnagy által alapított Hadtörténeti Múzeum beköltözött a budavári Ferdinánd laktanyába. 95 év után döntött úgy Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter, hogy neki szüksége van erre az épületre, és úgy tette ki onnan a múzeumot, hogy nem volt hova mennie (később az újjáépülő egykori Honvéd Főparancsnokság épülete adott volna otthont neki). Az új hadügyminiszterünk, Ruszin-Szendi Romulusz (miért vannak nekünk fura nevű hadügyminisztereink? 😳) már jelezte, hogy nem óhajtja birtokba venni az épületet, mehet bele vissza a Hadtörténeti.
• A Budaörsi úton álló egykori Károly laktanyát 1945 óta Petőfi Sándor laktanyának nevezik, de 78 év után szintén Szalay-Bobrovniczky átnevezte Mária Terézia laktanyává. Na, kb. egy hete most megint visszanevezték.

Szalay-Bobrovniczky és Mária Terézia

Ruszin-Szendi és Petőfi Sándor

Azelőtt, a boldog várakozás időszakában azt mondtam, hogy nekem csak apró kéréseim vannak Magyar Pétertől:

• Kerüljön vissza az uniós zászló a Parlament homlokzatára! Szerencsére ezt Magyar Péter illetve formálisan a házelnök, Forsthoffer Ágnes el is rendelte, és külön öröm, hogy a székely zászlót is fennhagyta, ezzel jelezve a törvényhozás három irányú elkötelezettségét: az ország lakosai felé, a külhoni nemzettársaink felé, valamint az Európai Unió felé, hiszen a csatlakozáskor vállaltuk, hogy minden meghozott törvényünk összhangban lesz az uniós joggal.
• Legyen újra a Nemzeti Vágta döntője a hősök terén! Hát..., kétlem hogy ez MP-n múlik.
• Kapja vissza a Klubrádió az FM-frekvenciáját! Van ugyan uniós bírósági ítélet arról, hogy a Klubrádió frekvenciától való megfosztása uniós jogot sértett, de ebből nem következik automatikusan, hogy ismét kap egy FM hullámhosszt.
• Magyarország megint legyen résztvevője az Eurovíziós Dalfesztiválnak. Ezt egyébként MP egy győri beszédében megígérte.
• Volt még egy vicces kérésem is: legyen a Mackó sajt ismét 6 szeletes és 200g-os!

Tény, hogy az újonnan megalakult kormány nagy vehemenciával kezdett bele a múlttal való leszámolásba, a Tisza-frakció például bejelentette, hogy nem költöznek be a képviselői irodaházba, mert az az átkosban az MSZMP-székház volt.  Pedig ez az épület a rendszerváltás óta ezt a célt szolgálja, és ha a falai mesélni tudnának...
(Tavalyi umbriai utazásunk során megtapasztalhattuk, hogy az olaszok mennyire másképpen állnak hozzá a múltjukhoz: Számos műemléken szerepel a felirat, hogy pl. "1932-ben, a fasizmus 10. évében renoválták". Pedig sok olasz partizán harcolt a fasiszták ellen...)

Aztán május 11-én az újonnan megalakult kormány miniszterei bejárták a Budai Vár kormányzati épületeit, a Karmelitát, az egykori Vöröskeresztes székházban működő Miniszterelnöki Kabinetirodát és a Pénzügyminisztériumként felújított majd mégis inkább Belügyminisztériummá avanzsált épületet a Szentháromság téren. Nos, az hamar eldőlt, hogy a Miniszterelnökség nem a Karmelitában lesz. Az épületbejáráskor MP megemlítette, hogy mindenki hallgassa meg a zeneileg nem túl értékes, de szövegét tekintve találó Karmelita dalt.

Épp az Eurovíziós Dalfesztivál főpróbáján ültem, amikor unokaöcsém rám írt, hogy mit szólok, milyen híres lettem. Valóban, meg is ugrott a dalom nézettsége néhány ezerrel, de pénteken MP már délelőtt nyilvános kordonbontást rendezett a Karmelitánál, ismét megemlítve a dalomat, majd szombaton a látogatók előtt megnyitott egykori miniszterelnöki hivatal tárlatvezetője ő maga volt, és kétszer is megemlítette a dalt. Ennek köszönhetően május 20-án estéig:

• a dal nézettség 63 ezerrel megugrott, jelenleg 195 ezres nézettségével a 700 ezres Tesco-dal után a második legnézettebb dalom lett, megelőzve az általam sokkal jobban kedvelt Kipcsak csacsacsát;
• a dalt 4756-an lájkolták összesen, ezzel viszont az első helyre ugrott;
• begyűjtött további 130 feliratkozót, ezzel a csatornám feliratkozóinak száma 2000 fölé emelkedett (jelenleg 2053).

Álljon itt posztom végén a meglepetésre hirtelen népszerűvé váló Karmelita dal. Következő posztomban tovább elemzem majd a Tisza párt múlttal való leszámolásának további momentumait.

---

Thank you Vienna, thank you Europe

Idén is az Eurovízióról, de egy kicsit másképpen.

Amint a születésnapi posztomban is megírtam, családomtól 70. születésnapomra a 70 éves Eurovíziós Dalverseny 70. évadára szerveztek családi részvételt a lányaim, na persze csak az egyik nyilvános főpróbára. (ha 70 éves, akkor ennek a versenynek a 71.-nek kellett volna lennie, mivel azonban a koronavírus-járvány miatt a 2020-as verseny kimaradt, így ez a 70 tényleg duplán 70 - sőt, a születésnapom miatt triplán!)

A lányaim tudták, hogy nagy Eurovízió-fan vagyok, és így, hogy most a tavalyi győzelem okán (a kontratenor hangon éneklő osztrák JJ nyert) Bécsben volt a verseny, egy bonyolult és összehangolt akcióba kezdtek hogy 5 jegyet szerezzenek. A háromlépcsős folyamatban (regisztráció, várószoba, eladótér) Bori és Orsi együttműködésére volt szükség, mert egy ember csak 4 jegyet vásárolhatott. Így persze 2-3 megosztásban a Wiener Stadthalle két ellenkező oldalán ültünk. De haladjunk sorjában.

A dalfesztivál idei beharangozó filmje olyan lett, mintha szándékosan Dúró Dóra és Novák Előd bosszantására és annak igazolására készült volna, hogy a verseny csak a buziságról szól. Pedig nagyon megindító és érzelmes, nézzétek csak.

A melegség kérdése némi ironikus éllel többször is előjött. Pl. az első elődöntőben volt egy kisfilm, átlag embereket kérdeztek meg, hogy mit jelent nekik a dalfesztivál. Egy meleg férfi azt válaszolta, sokat segített neki a comingout-jához. Aztán volt egy rész "Professor Eurovision" címmel, ahol egyetemi professzornak öltözött műsorvezető válaszolt a dalfesztivál tényeivel kapcsolatos kérdésekre. Az egyik kérdés az volt, hogy tényleg túlreprezentáltak-e a melegek és átvették-e végleg az uralmat. A műsorvezető pedig néha így szólította meg a közönséget: "Ladies and gentlemen and all in between" (Hölgyeim és uraim, és mindenki a kettő között). És természetesen a sportcsarnokban volt gendersemleges mosdó.

Aztán itt volt a "no bag policy", vagyis hogy semmiféle táska bevitelére nem volt lehetőség. Természetesen dalversenyről lévén szó, ezt is dalban magyarázták el a közönségnek. Ráadásul hétfőn (11-én) este szakadó eső és viharos szél volt Bécsben, a beléptetés szigorú biztonsági ellenőrzés mellett történt, a személyre szóló online jegyek ellenőrzését a személyi igazolvány ellenőrzése is kiegészítette.

Szóval a sok viszontagság ellenére bejutottunk és még ezt a vicces fotót is sikerült elkészítenünk. Fantasztikus volt élőben látni azt a profizmust, ami egy ilyen verseny lebonyolításához kell. Az egyes fellépések között még egy perc sem telik el, ez alatt kell a régi díszleteket kicserélni, az újakat bevinni, a teljes átállást lebonyolítani. Ennek segítésére a színpadra különféle jeleket vetítenek: hova kerüljenek a díszletek, hova álljanak a szereplők. Ráadásul egész Bécs Eurovízió-lázban égett, mindenütt plakátok, feliratok, pozitív üzenetek. Minden esemény előtt 3 órával és utána még két óráig ingyenes volt a tömegközlekedés.

Felirat a bécsi metróban

Tegnap lement a döntő, az Izrael miatti bojkott ellenére botránymentesen. A két háborús ország politikamentes dallal szerepelt, Izrael a második lett (a zsűrinél nyolcadik, a közönségnél harmadik), Ukrajna pedig kilencedik (a zsűrinél tizenötödik, a közönségnél ötödik). Szegény osztrákok idén utolsóelőttiek lettek. De ami a legfontosabb: Bulgária nyert egy igazi bulizós dallal, semmi gender, semmi politika. Úgyhogy jövőre irány Szófia (esetleg Várna). És talán mi, magyarok is újra ott lehetünk, legalább is Magyar Péternek volt egy erre utaló kijelentése.

Hogy egy másik bécsi élményemről is beszéljek, a rendezvény másnapján a három lányom és Kati elkísértek a Bécsi Technikai Múzeumba (TMW), melyet még Ferenc József császár alapított 2008-ban * 1908-ban "tisztelgésül az elődöknek, okulásul az ifjúságnak". Hát mit mondjak, a négy nőt nemigen hozta lázba a hatalmas vasdarabok látványa, de udvariasan ott töltöttek velem két órát.

Útban a múzeum felé kicsit őszies időben

Ausztria első gőzmozdonya

Orsi a legendás óriásmozdony, a 12.10-es mellett

És persze a TMW-ben is ment az Eurovíziós Dalfesztivál

* Időnként kedves kitartó olvasóim durva helyesírási vagy tartalmi hibákra hívják fel a figyelmemet. Köszönet nekik. A TMW-t természetesen a múlt század elején alapította Ferencjóska az alábbi emléktábla tanúsága szerint.

Az utolsó akkord

Zongoratanárnőm, Mausi néni arra tanított, hogy ha a játék közben mellé ütök, nyugodtan játsszak tovább, a hallgatóság nem fog észre venni semmit. Kivéve az utolsó hangot. Ha azt elrontom, azt nem lehet jóvá tenni.

Tegnap került sor a 2022-26-os parlamenti ciklus utolsó parlamenti ülésére, és sokan vagyunk, akik abban reménykedünk, hogy ez a 16 éves Orbán-kormányzat utolsó parlamenti ülése volt. Lehetett volna valamilyen szimbolikus, össztársadalmi egyetértésnek örvendő törvény elfogadásával lezárni ezt a korszakot, helyette az egyre inkább tébolyult ámokfutást folytató Fidesz-kormányzat két szégyenteljes törvényjavaslatot illetve határozati javaslatot nyomott keresztül az országgyűlés szavazógépezetén:

1. A parlament elfogadott egy kormánypárti határozatot, amely kimondja, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, valamint ellenzi az ország további katonai és pénzügyi támogatását az EU részéről. A dokumentum emellett bírálja azokat a törekvéseket is, amelyek az EU-t katonai szövetséggé alakítanák.
2. A parlament sürgősséggel olyan jogszabályt is elfogadott, amely jogi keretet ad a Magyarországon lefoglalt ukrán készpénz- és aranyszállítmány vizsgálatának. A szabályozás szerint a hatóságok (például a NAV) meghatározott időn belül vizsgálhatják a lefoglalt vagyont és annak eredetét.
3. Ez utóbbi témában előző nap egy kormányrendelet is született: A 49/2026. (III. 9.) kormányrendelet kifejezetten a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénz- és aranyszállítmány ügyére reagált. A rendelet címe lényegében arról szólt, hogy „Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek védelmében” szükséges intézkedéseket állapít meg a szokatlan mennyiségű készpénz és arany magyarországi szállításával kapcsolatban.

• A magyar hatóságok (elsősorban a NAV) jogosultak a lefoglalt pénz, arany és a járművek teljes körű vizsgálatára.
• Az ellenőrzés célja annak tisztázása, hogy honnan származik a vagyon, hová tart, és milyen jogcímen szállították Magyarországon keresztül.
• A rendelet a konvojban talált készpénzt, aranyat és a járműveket „lefoglaltnak tekinti”, és úgy kell kezelni, mintha hivatalos lefoglalás történt volna.
• Ez biztosította a hatóságok számára a jogalapot arra, hogy az értékeket a vizsgálat idejére visszatartsák.
• A vizsgálat kiterjedhet arra is, hogy: kik a szállítók és mi a személyazonosságuk, van-e kapcsolatuk bűnszervezetekkel vagy terrorszervezetekkel, milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet a művelet Magyarország számára.

Jogban kevésbé járatos ember számára is világos, hogy itt megint visszaható hatályú jogalkotásról van szó, vagyis megint előbb volt a tyúk, mint a tojás. Ezzel lényegében a hatóságok beismerték, hogy amúgy semmi jogalapjuk nem volt egy Magyarországon keresztül szabályosan, előre bejelentett módon és útvonalon haladó bankközi értékszállítmány feltartóztatására, a szállítást végző személyzet 30 órán keresztül tartó őrizetben tartására és hazánk területéről történő kiutasítására.

A TEK segédletével végrehajtott útonállásról Csire Balázs ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa egyik szerkesztője egy Facebook-posztban fejtette ki részletesen az álláspontját. Gyakorlatilag nincs olyan eljárásjogi szabály, amit betartottak volna az üggyel kapcsolatban. Csak a legfontosabbak:

• Az elfogás (előállítás, őrizetbe vétel), lefoglalás (zárt alá vétel, biztosítási intézkedés) nem öncélú dolog, hanem egy büntetőeljárás része, ahol tehát már megindult a nyomozás.
• A művelet csak büntetőeljárás keretében képzelhető el, hiszen személyek szabadságának átmeneti elvonása illetve dolgok feletti rendelkezési jog korlátozása (magyarul: előállítás, őrizet, lefoglalás) csak ennek keretében lehetséges.
• Ha pénzmosás vagy engedély nélküli lőfegyverviselés a gyanú, mindkét cselekménynél a letartóztatás elrendelése (pláne külföldi állampolgároknál) alap, ezért a Kisjézust is lenyomja 30 napra a nyomozási bíró.
• A pénzmosás elkövetéséhez kell egy ún. alapcselekmény, egy előzőleg megvalósult vagyon elleni bűncselekmény, pl lopás, rablás, csalás stb. Magyarul ahhoz, hogy a magyar hatóságok rajta üssenek egy vélelmezett pénzmosással érintett pénzszállítmányon és a kísérőkön, úgy kell tudniuk, hogy az a vagyon egy már szintén ismert más (akár külföldön elkövetett) bűncselekményből származik.
• Ha volt gyanú arra, hogy a szállított pénz azért pénzmosással érintett, mert az előtte valahol valakik által elkövetett vagyon elleni bűncselekményéből származik, akkor bizony minden személy aki a szállításban részt vett, „bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” tehát az elfogás lehetne törvényes is - igaz, ehhez előzetes (alakszerű) elfogatóparancs kellene , ha meg halaszthatatlan nyomozati cselekmény keretében, határozat nélkül végzik az elfogást-előállítást (amire a Be törvényes módot ad) , akkor meg 3 munkanapon belül kell utólag legyártani az elfogatót. Akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek vagy aki ellen elfogatóparancsot adtak ki, el lehet fogni és a nyomozást végző szerv elé elő lehet állítani, azonban ez az előállítás legfeljebb 12 óráig tarthat. Ezalatt vagy elengedik, vagy őrizetbe veszik.
• A gyanúsítás közlése hivatalos formában, írásos jegyzőkönyvben rögzítetten történik, az őrizetbe vételről szintén írásban, panaszolható határozatban rendelkezik a nyomozást végző szerv. 
• A lefoglalt bankjegyeket SORSZÁM szerint jegyzik fel. Még 1x, minden egyes bankjegy egyedi sorszámát feltüntetik a papírokban. 😬
  
  
  
  
  
• A nyomozás nem általában vizsgál egy történeti tényállást, hanem az ELKÖVETŐK szerepét, cselekvőségét tisztázza, ui. a törvény és végül a bíró nem történelemtudományi esszét készít , hanem az elkövetőket bünteti, azokat az elkövetőket, akiket ezek szerint meg se gyanúsítottak semmivel.

Mivel ez volt az Orbán-korszak utolsó parlamenti ülése, csak a történeti hűség kedvéért tekintsük át, hogy csak az elmúlt esztendőben milyen visszaható hatályú törvények, törvénytervezetek, rendeletek születtek:

• Tavaly májusban benyújtották a parlamentnek a "közélet átláthatóságáról" szóló törvénytervezetet. A javaslat fő célja a kormány indoklása szerint a külföldi finanszírozásból működő, közéletet befolyásoló szervezetek átláthatóbbá tétele és a „szuverenitás védelme” volt. A külföldről támogatott szervezeteket (civil szervezetek, média) nyilvántartásba vették volna. Ezek a szervezetek nem kaphattak volna a magánszemélyek jövedelemadójából 1%-ot, és ezt már a tárgyévre is érvényesítették volna, vagyis itt jött be a visszamenő hatály.
  Szerencsére a tervezet tárgyalását az őszi ülésszakra halasztották, majd egyszerűen elfelejtkeztek róla.
• Szeptemberben Tuzson Bence igazságügyminiszter részleteket hozott nyilvánosságra a Szőlő utcai javítóintézetben történt esetek nyomozásáról. De folyamatban levő ügybe még az igazságügyminiszter sem tekinthet bele, ezért egy órával később az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében fennálló vészhelyzetre tekintettel rendeletet alkottak arról, hogy ezt ebben az ügyben mégis megteheti.
• Idén február 3-án megjelent egy kormányrendelet - szintén az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel -, amely a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos jogorvoslatot kizárta az önkormányzatok számára. Nem lehet az állam ellen közigazgatási pert indítani, azonnali jogvédelem sem kérhető és a már folyamatban lévő pereket is meg kell szüntetni. Szerencsére néhány tökös bíró a folyamatban lévő perek esetében ezt figyelmen kívül hagyta.
• Végül a már említett március 9-i kormányrendelettel és március 10-i törvénnyel feltették az i-re a pontot: utólag legalizálták az állami útonállást, egy ukrán állami bank pénzének elkonfiskálását.

Vagyis az Orbán-rendszer utolsó akkordja pont olyan disszonánsra sikeredett, amilyen az egész 16 éves jogalkotási tevékenységük volt. Remélhetőleg április 12. után már csak történelem lesz, nem pedig további joggyakorlat.

Athénból Spárta felé

Van abban valami kedélyes, amikor négyen - Petrával és Borival kiegészülve - együtt megyünk egy ellenzéki filmvetítésre. Február 8-án volt ugyanis a Direkt36 új filmjének, A csapdának a díszbemutatója a Trafóban, és én meg Kati mint támogatók, a két lány pedig Bori, mint egykori Direkt36-os jogán vehettünk részt az előadáson és az azt követő beszélgetésen.

Pont aznap kapta meg a Direkt36 előző filmje, a Dinasztia a 45. Játékfilm Szemle különdíját. A film már túl van a 4 milliomodik megtekintésen (!), és mivel a stáblistáján még szerepel Bori, mint produkciós asszisztens, így elmondhatjuk, hogy Bori is díjnyertes!

A csapda még nem került fel a netre, de már csak napok kérdése, addig érjétek be a film trailerével. A film a Fidesz-kormányzat másfél évtizedes elmulasztott lehetőségeivel foglalkozik a közszolgáltatások területén. Kétségtelen tény, hogy a négy ciklusnyi Fidesz-kormány legnagyobb vesztesei a közszolgáltatások: az egészségügy, az oktatás és a vasút. Ez a veszteség azért is nagyon súlyos, mert ebből az időszakból legalább 10 éven keresztül Európában és a világban magas volt a konjunktúra, az Unióból korábban elképzelhetetlen mennyiségű pénz áramlott az országba, és a kormányzat is nagy belső támogatottságot élvezett. Az Orbán-kormány mégis a hatalom megtartása érdekében a hosszú távú programok helyett mindig az adott költségvetési év illetve választási ciklus megnyerésére játszott. Ezért a strukturális átalakítások helyett csak extenzív növekedés történt a gazdaságban és a közszolgáltatásokban, melyek erőforrásai, vagyis a tőke és a munkaerő mára már kiapadóban vannak, ezért torpant meg az utóbbi 3-4 évben a gazdaság növekedése.

A film kapcsán pedig eszembe jutott egy nemrég olvasott cikk Johan Norberg történész tollából, a címe: Athénből Spárta felé, avagy hogyan taszítja a trumpizmus hanyatlásba Amerikát. (Csak érdekességként: érdekelt a cikk, de nem fárasztottam magam az angollal, hanem a DeepL fordítóval fordíttattam le magamnak.) A cikk némiképpen visszhangozza Mark Carney kanadai miniszterelnöknek a davosi fórumon elmondott beszédét.

A történész a világ hét egykor virágzó civilizációját, aranykorát sorolja fel:

• Az ókori Athént;
• az ókori Rómát;
• az Abbászida Kalifátust;
• a kínai Szung-dinasztiát;
• a reneszánsz Itáliát;
• a Holland Köztársaságot;
• a mai angolszász világot.

Ezekre a civilizációkra az volt jellemző, hogy nem merev ortodoxiában működtek, így nyitottak maradtak a felfedezésekre és az innovációkra. Egy ókori történésztől, Thuküdidésztől származik az Athén-Spárta ellentétpár: az athéni mindig újít, mindig merészkedik, hogy új dolgokat tanuljon és szerezzen; a spártai a már meglévőket védi. (Thuküdidésszel kapcsolatban manapság egyre gyakrabban emlegetik a tőle származó paradoxont, Mark Carney is megemlítette a beszédében: Athén hatalmának erősödése, és az ettől Spártában kialakuló félelem okozta a peloponnészoszi háború elkerülhetetlen kitörését. Szerinte ha egy felemelkedő hatalom egy regnáló hatalmat fenyeget, a fegyveres összecsapás szinte elkerülhetetlen.)

Ezek az aranykorok mindig civilizációk kereszteződésében alakultak ki. Ezekben a társadalmakban a lakosság viszonylag nagy része élvezte a szabadságot, és ennek megfelelően magasabb életszínvonalat. Ezek a civilizációk nem természetes okokból haltak meg, hanem lényegében öngyilkosságot követtek el. Ennek oka, hogy veszély esetén a társadalmak stabilitásra és kiszámíthatóságra törekednek, és támadják azt, ami más és kiszámíthatatlan, vagyis athéniből spártaivá válnak. Ezek az idők erős embereket követelnek, és az uralkodók központosítják a hatalmat, aláásva ezzel a szabad kereskedelmet és a jogállamiságot.

A szerző keserűen állapítja meg:

"A nehéz idők erős embereket teremtenek, az erős emberek pedig még nehezebb időket."

A közelmúlt világában a válságok sorozata – pénzügyi összeomlások, háborúk és geopolitikai rivalizálás, migrációs áramlások, világjárvány – felváltotta a magabiztos, felfedezői gondolkodásmódot azzal az érzéssel, hogy a világ veszélyes, és el kell zárkózni tőle. Úgy tűnik, hogy alig néhány év alatt athéniakból spártaiakká váltunk.

Illusztráció a cikkből

A mai USA-ban pont ugyanaz történik, ami másfél évtizede Magyarországon: Trump elnök fordítva olvasta a történelemkönyveket: új amerikai aranykor eljöveteléről beszél, de az a mód, ahogyan Amerika számos legnagyobb erősségét felforgatja, úgy tűnik, hogy az országot egyenesen a hanyatlás és bukás fázisába vezeti, felszámolva a független intézményeket és a végrehajtó hatalom ellenőrzését.

Eszünkbe jut Athén brutális bánásmódja a Deloszi Szövetséggel szemben, melynek maga is tagja volt, amely a görög városállamok szövetsége volt, hogy megvédjék egymást a perzsa agressziótól, az ókori NATO-nak tekinthető szervezet. Kezdetben kölcsönös védelmi szövetségként és a kereskedelmi útvonalak nyitva tartásának érdekében jött létre, de végül, ahogy a háború eltorzította a jellemüket, Athén engedett a kísértésnek, hogy katonai fölényét kihasználva zsarolja szövetségeseit, sőt, támadja meg őket, hogy ellopja erőforrásaikat.

Trump mintha Thuküdidész szavait visszhangozná:

„Az erősek azt teszik, amit tudnak, a gyengék pedig azt szenvedik el, amit kell.”

A szerző azt javasolja, hogy most Európának és a vele szövetséges államoknak Kanadától, Ausztráliától Japánig, Dél-Koreáig és a latin-amerikai demokráciákig át kell venniük Amerika szerepét. Ha sikerül fenntartaniuk a szabályokat és elmélyíteniük a kereskedelmet, akkor a jelenlegi globális aranykor átültethető egy decentralizáltabb világba. A szabad kereskedelmet és a jogállamiságot védő országok megőrizhetik az amerikai világrendet egy olyan Amerikától, amely – 250 évvel alapítása után – remélhetőleg csak ideiglenesen felejtette el, amit képviselt.

Magyarországnak is ebben a világrendben lenne inkább helye, mint a csak az erőben bízó nagyhatalmakhoz való dörgölőzésben.