Az Orion űrhajó utolsó küldetése

60 évvel ezelőtt, 1966 szeptember 17-én a nyugatnémet ARD megkezdte a Raumpatrouille – Die phantastischen Abenteuer des Raumschiffes Orion - magyarul: Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai - című hétrészes sci-fi sorozat sugárzását, melyet két év múlva a Magyar Televízió is átvett. A német vetítés 10 nappal követte az USA-ban bemutatott Star Trek első részét. Úgy tűnik, nem akartak lemaradni, és míg a Star Trek az amerikai popkultúra részévé vált, az Orion nem ilyen széles körben, de mégis csak egy generáció meghatározó élménye lett úgy az NSZK-ban, mint Magyarországon. 12 éves voltam a magyarországi sugárzás idejében, és onnantól kezdve day-dreamjeim állandó részévé váltak a sorozat legendás szereplői.

A sorozat hetedik - befejező - része azzal végződik, hogy a világűrből támadó idegeneket, a varangyokat végérvényesen sikerül legyőzni, és az overkill-fegyverrendszerrel örök békét lehet biztosítani a Galaxis számára. Én azonban úgy gondoltam, hogy megírom a sorozat nyolcadik epizódjának szinopszisát.

Cliff McLane ezredest (mert a hetedik epizód végén előléptetik) irodai munkára vagy a kadétok oktatására szeretnék fogni, de ő ragaszkodik a további járőrszolgálathoz az Orion 8 fedélzetén. Egy napon magához rendeli Winston W. Wamsler tábornok az Admiralitásba, hogy különleges küldetéssel bízza meg az ezredest.

- Ezredes, most, hogy csatahajóinkkal és fegyverrendszereinkkel tartós békét tartunk fenn a Galaxisban, ideje felelősséget vállalnunk perifériára szorult embertársainkért, akik távoli csillagrendszerekben tengetik életüket. Van a Tejút peremén egy bolygó, nagyon hasonlatos a miénkhez, Földnek hívják. Eddig nem volt velük sok dolgunk, de  felderítőink úgy látják, most bajban vannak.
- Talán megtámadták őket a varangyok?
- Nem, saját magukat veszélyeztetik. Túlnépesedtek, kimerítik ásványi erőforrásaikat, beszennyezik a bolygójukat, tönkre teszik az éghajlatot ezáltal elsivatagosítják az egész planétát. Ráadásul folyamatosan háborúskodnak.
- Tábornok úr, eddig nem avatkoztunk be az ilyen dolgokba.
- A Kormányzótanács, az Admiralitás és a Különleges Szolgálat úgy döntött, hogy mostantól minden bolygó gondját viseljük, ahol fajtársaink élnek. Ezredes! Diplomáciai küldetésbe megy a Földre, tájékoztatja őket, hogy amennyiben felhagynak önpusztító tevékenységükkel, a Galaktikus Föderáció egyenjogú tagjává válhatnak, és részesedhetnek mindazokból a javakból, melyeket magunknak megteremtettünk, egyúttal a védelmükről is gondoskodunk. Ja, és még egy: ezúttal is önökkel tart Tamara Jagellovsk hadnagy a Különleges Szolgálattól, mert lássuk be, ezredes, ön katonaember, nem túl jó a diplomáciai érzéke.

Így történt, hogy az Orion 8 a Galaxis peremére, a Tejút felé vette az irányt, és hiperűrsebességgel haladva pár nap alatt el is érték a Földet. A leszálláshoz szándékosan egy lakatlan vidéket, Arizona sivatagos részét nézték ki maguknak:

- Mi Tamarával a Teknőc 1 fedélzetén elrepülünk a legközelebbi településre, Hasso, te tartsd a hajót riadóstart-készültségben, Mario, te ügyelj a sugárvetőkre és a védőpajzsokra, de az overkillt is tartsd készenlétben. Atan, te a fedélzetről követed a Teknőc útját, Helga, te pedig figyeled a rádiókommunikációt.

A Teknőc igazi vadnyugati kocsma előtt landolt, a csaposnak a transzlátor segítségével csak ennyit mondtak: A Galaktikus Föderáció küldöttei vagyunk, vigyél minket a vezetődhöz. Hamarosan a helyi seriff fogdájában találták magukat, és Mario már pont a sugárvetők bevetését fontolgatta, mikor a seriffet egyenesen a Pentagonból hívták, hogy idegen repülő objektumot észleltek a környéken.

A Pentagon tisztviselői először nem tudták eldönteni, hogy Cliff és Tamara egyszerű futóbolondok, vagy valóban az űrből érkeztek, de közben felfedezték az Oriont a sivatagban, a Teknőcöt pedig a kocsma parkolójában. Szó ami szó, a trigger-happy katonák tüzet is nyitottak mindkettőre, de kárt nemigen tudtak tenni bennük az erős védőpajzs miatt. Nem volt vitás, értesíteni kell Trump elnököt.

Trump elnök mindig is tudta, hogy léteznek földönkívüliek, ezért szívélyesen fogadta a hadnagyot és az ezredest. Mikor előadták küldetésük célját, Trump így szólt: én vagyok a bolygó ura, velem tárgyalhattok. Tamara ösztönei viszont azt súgták, kell hogy legyenek a Földön más birodalmak is, különben miért háborúskodnának.

- Elnök, úr, nem találkozhatnánk a többi vezetővel is? - kérdezte.
- Oroszország és Kína nem számít, a zsebemben tartom mindkét országot.
- Mi mégis ragaszkodnánk ahhoz, hogy minhárom hatalom vezetőjével egyszerre tárgyaljunk - jelentette ki határozottan McLane ezredes.

Trump elnök kelletlenül hozzákezdett egy hármas találkozó előkészítéséhez Putyinnal és Hszi Csin-pinggel. A helyszínben sehogyan sem tudtak megegyezni, de McLane úgy érezte, az lenne a legmeggyőzőbb, ha a megbeszélésekre az Orion fedélzetén kerülne sor, miután tettek pár tiszteletkört a bolygó körül. Így hamarosan a földi sajtót ez a fotó járta be:

A tárgyalások során az ezredes előadta a Galaktikus Föderáció ajánlatát.
- Méghogy egy idegen bolygó gyarmata legyünk? Szó sem lehet róla! - háborgott Trump.
- Pedig csak annyit kéne tennie, elnök úr, hogy felhagy a természeti kincsek féktelen kirablásával.
- Hogy én legyek a világ balekja? America first! Drill, baby, drill!
Ekkor Tamara a megértőbbnek látszó kínai elnök felé fordult:
- Az ön országa hatalmas mértékben szennyezi a bolygót és klímakatasztrófát idéz elő. Bízzon bennünk, megvalósítjuk, hogy minden kínai az óceánok mélyén lakjon, a földfelszínből pedig klímarobotjaink édenkertet varázsolnak majd.
- Kedvesem, a mi négyezer éves birodalmunk maga dönti el, hogy mit tesz.
- És ön, Putyin elnök úr, ön hajlandó lemondani a fegyverkezésről, a Föld nukleáris elpusztításának rémétől? - fordult reménykedve az orosz elnök felé.
- Nagy Péter óta Oroszország nem veszített háborút, ennek a veszélynek ezután sem tesszük ki magunkat.
- De hát önök a Föld három legerősebb országának vezetői, az önök felelőssége, hogy mi történik a bolygójukkal! - próbálta meggyőzni a három elnököt az Orion parancsnoka, de mindhiába.
- Csak vesztegetjük itt az időnket. Vigyenek vissza minket a Teknőcök a Fehér Házba, a Kremlbe, az Elnöki Palotába, és távozzanak a bolygónkról!

Így történt, hogy az Orion dolgavégezetlenül szállt fel a Földről, de a három irányból, az Egyesült Államokból, Oroszországból és Kínából a gyorscirkáló felé búcsúzóul indított több tucat nukleáris töltetű rakétát csak alig tudták elhárítani a védőpajzsok.

- Nincs más lehetőség, csak az overkill! - sóhajtott fel Cliff Allister McLane ezredes, az Orion 8 gyorscirkáló parancsnoka, és kiadta Marionak a parancsot.

Így végződött az Orion utolsó küldetése.

Hősvértől pirosult gyásztér

Gyerekkoromban nem pont a történelem volt a kedvenc tárgyam, de azért szívesen eljátszottam a gondolattal, hogy megérem-e a nagy történelmi események kerek évfordulóit, illetve magam is részese lehetek-e hasonló történelmi eseményeknek. Nos, a nándorfehérvári diadal 500. évfordulóján már majdnem három hónapos voltam, de nemsokára hazámat egy nagyobb sorsfordító esemény rázta meg.

Buda visszafoglalásának 300. évfordulójának megünneplését 1986-ban már Vár-béli lakosként szemlélhettem, jelen voltam a Kossuth téren 1989 október 23-án, amikor Szűrös Mátyás kikiáltotta a Harmadik Magyar Köztársaságot, 1998 március 15-én, szabadságharcunk 150. évfordulóján a Fidesz a választási kampányába építette bele a megemlékezést, 2006 október 23.-a, forradalmunk 50. évfordulója össze lett "őszödözve" és "szemkilövetőzve", 2014-ben Dózsa parasztfelkelésének 500. évfordulója egyszerűen el lett felejtve. (Ez volt az az évforduló, amelyre sem emlékérme, sem emlékbélyeg nem lett kibocsátva, illetve pontosítanék, Werbőczy-bélyeg jelent meg abban az évben).

Éppen ezért vártam izgatottan a mohácsi csata 500. évfordulóját, hiszen arról lehetetlen elfelejtkezni, az olyan mélyen beleivódott a köznyelvbe (pl. a "több veszett Mohácsnál" szólás) és a közgondolkodásba ("Nekünk Mohács kell"), hogy nyilvánvalóan megkerülhetetlen volt egy méltó megemlékezés. Rákay Philipék meg is hirdettek egy nagyszabású történelmi filmet az évfordulóra, hogy aztán akkor lépjenek vissza belőle, amikor már nincs mód egy másikat leforgatni. Így aztán meg kellett elégednünk a Rubicon támogatásával készült dokumentumfilmmel, amit viszont az RTL egészen zavarba ejtő módon az évforduló napján este 11-kor tűzött műsorra egy B-kategóriás katasztrófafilm vetítése után.

Mi 2021-ben jártunk a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen, amely a Mohács melletti Sátorhelyen található, és 1700, zömében kivégzett katona nyughelye. Akkor már nagyban folyt a Szegedi Tudományegyetem antropológusai által az a feltáró munka, amelyben a sok emberi maradványt igyekeztek szortírozni.

A Szent Korona-alakú épület

Feltárást végző munkatársak

Tömegsír

Kopjafák

A tegnapi mohácsi ünnepi megemlékezésen és azt követő szentmisén a leletanyagból kiválogatott csontereklyéket a mohácsi Fogadalmi Templomban helyezték örök nyugalomba. Az ünnepségen Magyar Péter méltóságteljes beszédében pont az ellenkezőjét hangsúlyozta, mint Ady elhíresült antihimnusza. Azt hangsúlyozta, hogy a vereségek, Muhi, Mohács, Világos, Trianon, 56 csak erősítették a magyarok összefogását, melynek eredményeként a posztom címében is idézett Kisfaludy Károly versének mondatával egybecsengően:

Él magyar, áll Buda még! a mult csak példa legyen most,
S égve honért bizton nézzen előre szemünk,
És te virulj, gyásztér! a béke malasztos ölében,
Nemzeti nagylétünk hajdani sirja Mohács!

A Rubicon filmje részletesen tárgyalja a Mátyás halálát követő időszak magyarországi viszonyait, az Európát megosztó itáliai háborút, I. Szulejmán törekvéseit és stratégiáját. A fiatal királynak nem sikerült jelentősebb támogatást összetarhálnia Európától. Milyen jó mondanivaló lehetett volna Orbán számára, ha tegnap ő tartja a beszédet Mohácson: Lám akkor sem segített Európa, meg most sem! A hadvezér-casting során hárman jöhettek szóba: Frangepán Kristóf, Szapolyai János és Tomori Pál. A Dózsát leverő érseknek esze ágában sem volt a magyar seregek vezetése, később mégis az ő nyakába varrták a vereséget. Hogy is ír erről Kisfaludy:

Tomori! büszke vezér! mért hagytad el érseki széked;
Nem halt volna hazánk disze, virága veled.

Szulejmán pont azért Mohács felé indult, mert itt egyesíthette csapatait az anatóliai hadtesttel, míg Frangepán és Szapolyai hadserege nem érhetett időben oda. De hát a történelemben nincs "mi lett volna, ha".

Tudjuk, hogy a mohácsi csatavesztés és II. Lajos halála után hazánk legsúlyosabb trónviszálya kezdődött a magát I. János királlyá koronáztató Szapolyai János és a Jagelló-Habsburg házassági szerződésre hivatkozó (II. Lajos hitvese Habsburg Mária volt) Habsburg Ferdinánd között, melyben a magyar főurak (pl. Török Bálint) a csak a saját érdekeiket előtérbe helyező pávatáncba kezdtek, mely napra pontosan 15 évvel a mohácsi csatavesztés után Buda törökök általi elfoglalásához, és Magyarország három részre szakadásához vezetett. A sors fintora, hogy Szulejmán győzelme a Habsburgokat juttatta uralomra Magyarországon, melynek 400 év múlva csak egy másik nemzeti tragédia, Trianon vetett véget.

Ezúttal emlékbélyeget és emlékérmét is bocsátottak ki az évfordulóra.

A Pénverő által kibocsátott 30 000 Ft névértékű emlékérme

A mohácsi csatatér azonban idegen katonák nyughelye is, hiszen Lajos egyben Csehország királya is volt. Érdekes módon Szlovákia, a körmöcbányai pénzverde is kibocsátott egy 100 euró névértékű aranyérmét az évfordulóra.

A szlovák 100 euró névértékű emlékérme

Kati szerette volna elérni, hogy az érmekibocsátások kapcsán legyen közös magyar-szlovák megemlékezés és árusítsák egymás érméit, de felvetése sajnos süket fülekre talált.

Közmédia

Van egy barátom, aki hosszú időn keresztül a Közszolgálati Közalapítvány Kuratórium fideszes delegáltja volt, és gyakran küldtem el neki azokat felháborító ferdítéseket, uszításokat és álhíreket, amelyek a közmédiából, a közszolgálati híradókból és az egyperces hírekből áradtak. Szenvedélyes államihíradó-néző voltam, mert a felháborodáson túl néha egészen vicces dolgoknak is részese lehettem.

Például amikor a 2025-ös budapesti Pride másnapján "elfelejtettek" tudósítani az eseményről, mert még "nem jött ki a vonal", hogy aztán egy nap múlva már azzal kürtöljék tele a kormánymédiát, hogy ez valójában Orbán "mesterterve" volt. 😂

De idén januárban az is elhangzott a híradóban, hogy az elmúlt négy év volt a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb négy éve. 😂

Mikor aztán a választások után öt nappal a közmédiakuratórium egyik tagja, dr. Silhavy Máté Tibor benyújtotta lemondását, megkérdeztem a barátomat, hogy nem tervez-e hasonlót. Ő először a kollektív lemondást javasolta a kuratórium tagjainak, majd még aznap postára adta lemondását.

Tegnap az országgyűlés elfogadta a közmédia átalakításáról szóló törvényt, melynek értelmében megszűnne az MTVA eddigi központi szerepe. A jelenlegi rendszer helyett két fő közszolgálati szervezet jönne létre: a rádiós, televíziós és digitális közszolgálati tartalmakért felelős Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint az önálló nemzeti hírügynökségként működő MTI Nonprofit Zrt. Az MTVA helyét részben a Sajtóalap venné át, egy elkülönített pénzalap. Ezt az újonnan felállítandó Médiatanács kezelné, és a feladata már nemcsak közszolgálati tartalmak támogatása lenne, hanem független médiatartalom-szolgáltatók, közösségi médiaszolgáltatások és bizonyos sajtótermékek finanszírozása is.

A közmédia fölé egy új szervet is létrehoznának Független Közmédia Testület néven. Ez gyakorolná a tulajdonosi jogokat az új közmédiacégek felett, választaná meg a vezérigazgatókat, ellenőrizné a működést és a gazdálkodást, valamint jóváhagyná a nagyobb értékű szerződéseket. A testületben kormánypárti, ellenzéki és médiaszakmai jelöltek is helyet kapnának. A társadalmi kontrollt a Közszolgálati Tanács biztosítaná. Ez egy 18 tagú testület lenne, amelyet különböző társadalmi, szakmai, kulturális és civil szervezetek delegáltjaiból állítanának össze. A Tanács alkotná meg a Közszolgálati Chartát, vagyis azt az alapdokumentumot, amelyben rögzítenék a közmédia működésének szakmai és etikai elveit.

Emellett a Médiatanács összetétele és szerepe is változna. A javaslat szerint a jelenlegi, hosszú időre bebetonozott modell helyett rövidebb mandátumú, paritásosabb testület jönne létre: három tagot a kormánypárti, három tagot az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnének, az elnököt pedig nyílt pályázat után választanák meg.

Ezen a blogon is nagyon sokat foglalkoztam a magyarországi médiahelyzettel, de dalaimban is rendre belekerültek a rosszallásaim. Az ún. "hánytorgatós" dalaimban mindig megemlítettem a NER által einstandolt médiát az egyéb ügyek (egészségügy, oktatás, kultúra támogatása, közpénzek lenyúlása) mellett, de volt néhány dalom, amely kifejezetten csak médiaügyekről szólt. Most csokorba gyűjtöttem őket.

A Közszolgál(l)ati dalban vicces állatok nevetik ki hírhamisító Papp Dániel híradóját:

Az Éljen Eduárd! című rock azon örvendezik, hogy Walesben már lángsírba küldtek minden walesi bárdot, a király dicsőségét már csak királyi lantosok hirdetik:

2021 tavaszán, az MNHH elvette a Klubrádió rádiófrekvenciáját (ennek már 2013-ban is nekifutottak), melyről született egy dalom, a Hadd szóljon!, ezenkívül egy kicsit telefonbetyárkodtam is, amikor az elkonfiskált frekvenciát a SpiritFM kapta meg:

Szintén 2021-ben foglalta el és állította a sötét kormányoldalra a Fidesz az egyik legolvasottabb hírportált, az Indexet. Természetesen volt egy teljesen eredménytelen tüntetés, melyen még Bori lányom is részt vett, én pedig a tüntetés képeit felhasználva - melyben szerepel Bori és barátnője is - egy dalt énekeltem az Index indexre kerüléséről:

Csak remélni lehet, hogy a Tisza-kormány kétharmados parlamenti többsége birtokában nem próbálja hasonló módszerekkel kisajátítani a médiát, mint a Fidesz. Nagyon sok körülménynek meg kell hozzá változnia, pl. hogy az udvari médiát ne lehessen állami reklámokkal (társadalmi célú hirdetés, állami cégek PR-reklámjai) kitömve finanszírozni.

Auf Wiederschauen, RTL!

Ebben a posztomban a német RTL televíziós csatornától veszek búcsút, amely 35 év után lekerült a kábeltelevíziós kínálatból. Nagy dolog, mondhatjátok, csatornák jönnek-mennek, nem lehet őket egyenként megsiratni. De számunkra a német RTL több, 35 éve nézzük és számunkra mindig ez volt az első számú német tévécsatorna.

Kábeltelevíziós szolgáltatást 1988 óta veszek igénybe, bár kezdetben nagyon szűk kínálattal: az angol nyelvű SkyChanel és SuperChannel mellett jött az Eurosport és a francia nyelvű TV5. Volt kis pikantériája a dolognak, hiszen '88-ban a szocializmus még az utóvédharcait vívta. A házunkban lakott Németh Miklós miniszterelnök, és mindig elképzeltem, hogy ő is nézi a Sky-on a béketábort nem túl pozitív színekben bemutató adásokat.

1989-ben - két héttel azután, hogy megkértem a kezét -  még a Sky és a Super teletextes üzenőfalán kívántam boldog születésnapot Katinak. Aztán hamarosan a kábelszolgáltató betagozódott egy nagyobb kerületi társaságba, és a csatornakínálat is jelentősen kibővült, a német nyelvű adók közül lett RTL-ünk, SAT1-ünk és ORF1-ünk is. A rendszerváltás eseményeit és a vitákat a német újraegyesítésről ("Wiedervereinigung? Nein, danke!" - Újraegyesítés? Nem, köszönjük!). És persze büszkék voltunk arra, milyen pozitívan beszélnek rólunk, magyarokról, a vasfüggöny leomlásában játszott szerepünkről.

Lettek kedvenc műsoraink, pl az RTL-en a Der Preis ist heiß (Forró az ár), a SAT1-en a Glücksrad (Szerencsekerék), mindkettő vetélkedőműsor. Az ORF1-en szombat esténként néztük a Lass dich überraschen! (Hagyd magad meglepni!) című Rudi Carell-showt. (Rudi Carellnek már akkor showműsora ment Ausztriában, amikor Katiék kint éltek, ezért különös nosztalgiát érzett iránta.

Az RTL és a SAT1 sokkal kevésbé voltak prűdek, mint manapság, szombaton este 10 után erotikus filmeket adtak, de főműsoridőben is olyan programok futottak, mint pl. a Tutti Frutti erotikus showműsor, melyben Európa minden országából (Magyarországról is!) származó lányok vetkőztek, illetve a vetélkedő során hibás válasz esetén le kellett vetni egy-egy ruhadarabot! A nyereményt pedig ECU-ban számoltál, mely a '90-es években ugyanolyan elszámolási valuta volt az EU-ban, mint a transzferábilis rubel az egykori KGST-ben). Íme egy részlet a Tutti Fruttiból:

Később a német nyelvű csatornáink száma jelentősen bővült: VOX, PRO7, ZDF, 3SAT, de az RTL megmaradt vezérhajónak. Számos nagy filmsikert ezen láttam először, persze németül, ezért nem értettem mindig pontosan a szöveget. Pl. a Szárnyas fejvadászban annyira koncentráltam a szövegre, hogy Kati hívta fel a figyelmemet arra, hogy egy mondat magyarul hangzik el benne: "Lófaszt, nehogy már! Te vagy a Blade Runner!"

Aztán itt volt a legendás misztikus sorozat, az X-Akták. Naná, hogy Scully és Mulder ügynökök kalandjait is az RTL-en néztem először. Furcsa volt, hogy a két különleges ügynök szigorúan magázzák egymást. Amikor szóltam Katinak, hogy nézze velem együtt, mert nem nagyon értem, akkor megnyugtatott, hogy ő sem. Amikor végre ment a magyar tévén, rájöttünk, hogy magyarul sem értjük mindig. De még a fülembe csengenek Scully ügynök szavai: "Ich bin eine bewaffnete Bundesagentin!" (Fegyveres szövetségi ügynöknő vagyok!)

Egy évvel a magyar Megasztár előtt, 2002-ben indult az RTL-en annak mintaképe, a DSDS (Deutschland sucht den Superstar) énekes tehetségkutató. Itt is selejtezők voltak, ahol a capella kellett énekelni, az élőshowban pedig egyesével estek ki a versenyzők. Szemben a Megasztárral a DSDS-t minden évben megrendezik, és egyetlen évad kivételével a Dieter Bohlen, az egykori Modern Talking-tag a zsűrielnök. De töretlenül fut az RTL-en a Wer wird Millionär? (Legyen Ön is milliomos!), melynek műsorvezetője, Günther Jauch pont olyan népszerű kvízmester Németországban, mint nálunk Vágó István volt.

Lányaim némettanulásában is fontos szerepet játszott a csatorna, bár időnként, amikor vibrátorreklám ment főműsoridőben, azért megkérdeztem, hogy ugye tudják, hogy ez most nem fagyireklám volt.

Az utóbbi években Kati és Petra előszeretettel nézték a Bachelor és Bachelorett (A nagy Ő) műsorokat, melyben eltérően a magyar változattól nem egy celeb kegyeiért vetélkednek. Aztán 2025 végére az RTL-t is utolérte a lineáris televíziózás hanyatlása. Az emberek egyre inkább a streamingszolgáltatók felé fordulnak, a mai fiataloknak már nem is igen van televízió-előfizetésük. Az RTL előre menekülve megvásárolta a Sky-t, műsorstruktúrája átalakult, és 2026-ra már nem kötött megállapodást magyarországi műsorszolgáltatásról a One szolgáltatóval.

Igen, én olyan vagyok, mint az egyszeri lembergi lakos, aki öt országban is élt élete során anélkül, hogy elhagyta volna szülővárosát. Mi is végigjártuk a Chello-UPC-Vodafone-One szolgáltatókat anélkül, hogy váltani akartunk volna, mindig a szolgáltatók cserélődtek. Amikor tavaly év végén a One megkeresett új csomagajánlatával (mert az a táncrend, hogy nem simán árat emelnek, hanem ezt mindig egy átcímkézett csomagba burkolják), akkor nem mondták, hogy megszűnik az RTL. Amikor oda akartunk kapcsolni, azt írta ki, hogy erre a csatornára nem vagyunk előfizetve, ezért felháborodott levelet írtam nekik, amire jóváírtak a számlámon 3000 Ft-ot, de az RTL-ről végleg le kell mondanunk.

Idén 70 éves leszek, ennek felét, 35 évet a német RTL társaságában éltem le. Hiányozni fog.

Pásztorbot és szamurájkard

Pintér Béla társulatának Kabuki című előadását láttuk tegnap. Ez már a negyedik darab, amit ettől a nagyon termékeny színházi szerzőtől/rendezőtől láttunk, még 2016-ban néztük meg a Bajnokot és a Parasztoperát, alig három hónapja pedig a Gyévuskát. Az adott különös érdeklődést a darab iránt, és azért is van már a darabra minden jegy hónapokra előre elkelve, mert a kormányhoz közeli sajtó és a kormányközeli  influenszerek vehemens dühvel csaptak le Pintér legújabb opuszára.

De ne szaladjunk ennyire előre, mert a hét történései, és az a tény, hogy a színházi előadásra pont egy Tisza-tűntetésről érkeztem, különös keretezést adott az előadásnak. Kedden ugyanis Juhász (Juhi) Péter egy, már hónapok óta a rendőrség birtokában lévő biztonsági kamerafelvételt tett közzé, amelyen a Szőlő utcai javító intézet megbízott igazgatója, akkor még nevelő tanár egy tanóra közben súlyosan bántalmaz egy kamaszt. A megbízott igazgató - merthogy az elődje már hónapok óta prostitúcióra való kényszerítés miatt előzetesben van - persze azonnal lemondott, az ellenzéki pártok pedig - főként a Tisza, de a DK is - azonnal ráugrottak az ügyre.

Tudjátok, hogy az a perverzitásom, hogy reggelente megnézem a közszolgálati állami híradót, de szerda reggel semmit nem közöltek az ügyről. Mivel azonban szerda reggelre rendkívüli kormányinfót hirdetett Gulyás Gergely, gondoltam, megvárják, hogy azon mit jelentenek be. Nos itt valóban fontos bejelentés történt, idézet a Magyar Közlönyből:

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az  elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt....

2. § A javítóintézetek irányítását a  büntetés-végrehajtás országos parancsnoka látja el, a  javítóintézetek fenntartásáról a büntetés-végrehajtási szervezet gondoskodik.

3. § (1) Az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a  továbbiakban: rendőrség) a  javítóintézetben folyamatos bűnmegelőzési célú rendőri felügyeletet biztosít.

(2) A  rendőrség rendszeres bűnmegelőzési tájékoztatást tart a  javítóintézet dolgozói számára a  javítóintézeti ellátottakkal szemben alkalmazható intézkedésekről, és a velük való jogszerű bánásmódról.

(3) A  rendőri jelenlét keretében biztosítani kell, hogy a  javítóintézeti ellátottak a  rendőrnek – a  javítóintézet alkalmazottainak jelenléte, tudomása vagy jóváhagyása nélkül – zavartalanul beszámolhassanak az  őket ért jogsértésekről. 

Értitek? Megint "az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel" hoznak kormányrendeletet... Eh, hagyjuk. A lényeg, hogy a javítóintézeteket rendőrségi felügyelet alá vonták, hiszen úgyis már Pintér Sándornak van odalökve az egészségügy és az oktatás is.

A Szőlő utcában letartóztatásokat is foganatosítottak, de mindez nem ütötte át a közszolgálati állami híradó ingerküszöbét, csütörtök reggel sem tudhatott meg egy hírfogyasztó semmit az ügyről. Csütörtökön újabb három embert vettek őrizetbe a Szőlő utcában, viszont a kormány rátalált az áldozathibáztatási narratívára: ez javítóintézet, itt fiatalkorú bűnözők vannak, miért kéne védeni az "ilyeneket". Nap közben újabb felvételek láttak napvilágot, és Magyar Péterék szombatra gyerekvédelmi tűntetést hirdettek meg.

Péntek reggel a közszolgálati állami híradóból csak annyit tudhattunk meg, hogy Magyar Péterék megfutamodtak, nem mernek gyűlést tartani Mohácson, ahol Orbán tart békepárti nagygyűlést. A nap során Magyar Péterék nyilvánosságra hoztak egy három évvel ezelőtti jelentést a gyermekvédelmi intézményekben történt visszaélésekről és abúzusokról. Hát a szombat reggeli közszolgálati állami híradóból erről sem hangzott el egyetlen szó sem. Akiket csak a közszolgálati állami tévé híg trágyaként adagolt híreivel etetnek, azok semmit sem tudhattak meg a gyermekvédelmi botrányokról, pedig már hét ember került rács mögé és az összes intézményben megjelent a rendőrség.

A szombati többezres tűntetést Deák (faszértő) Dániel a legkudarcosabb tiszás tűntetésnek nevezte, hát nem tudom, én ott voltam, elég sokan voltunk.

És akkor, így friss élményekkel feltöltődve érkeztem meg az előadásra (Kati munkából jött, hiszen ledolgozós szombat volt), ami elég nyíltan a NER-ről, és a "Hetvenmezőn", "csíkos lovai" társaságában trónoló "nagy sógun"-ról szól (a kabuki hagyományos japán színjátszás, amit hagyományos maszkban adnak elő a szereplők).

A szabadszállási népművelőnek a NER képviseletében Schmidt Mária Schanda Veronika visszautasíthatatlan ajánlatot tesz, hogy vagy beáll a rendszerbe, vagy államosítják saját pénzéből létrehozott tájházát. Ekkor a népművelőnek látomása lesz, melyben megjelenik neki Csúnya Miska 19. századi betyár (aki egy pásztorbottal agyonveri Schmidt Máriát Schanda Veronikát), Petőfi Sándor, József Attila és Navalnij, végül kabuki-stílusú szamurájként eljut Hetvenmezőre, a nagy sógun trónusa elé és szamurájkardjával legyőzi őt, de Navalnij tanácsára megkíméli az életét. A látomásból ébredve átengedi a tájházat a NER-nek, de ismét megjelenik Csúnya Miska és szemrehányást tesz neki.

A darabnak keretet ad Petőfi verses levele József Attilához, és József Attila verses válaszlevele, nagy valószínűséggel mindkettő Pintér Béla zseniális alkotása, egyszer talán elérhetők lesznek a neten.

A mai nap békésebbnek ígérkezik: Bori érkezik Bécsből hozzánk mézeskalácssütésre, ma gyújtjuk meg a harmadik adventi gyertyát (öröm) és az első hanuka-gyertyát. Este egy barátom 70. születésnapi bulijába vagyunk hivatalosak.

További áldott adventet és boldog hanukát kívánok!

Már megint Eurovízió

Az Eurovíziós Dalfesztivál egyidős velem, ezért elvileg idén a 70.-et kellett volna megrendezni, de 2020-ban a koronavírus-járvány miatt csak egy emlékműsorra került sor. A 69. dalfesztiválnak idén Svájc adott otthont, mert tavaly a svájci versenyző, Nemo nyerte meg a versenyt. Akkori posztomban a dalverseny végét vizionáltam, mert:

• megint egy transznemű versenyző nyert;
• Izrael indulásával kapcsolatban komoly botrányok voltak;
• egy esélyes indulót állítólagos erőszakos magatartása miatt kizártak a versenyből;
• a műsor végén a győztes - bár akaratlanul - eltörte a trófeát.

Izrael indulása körül idén sem ment minden simán, Bázelben, ahol a versenyfolyamot rendezték, egész héten palesztinpárti tüntetések voltak, sőt, a műsorban is fel-fel tűnt egy-egy palesztin zászló. Több országban petíciót gyűjtöttek Izrael indulása ellen. De az izraeli énekesnő, Juvál Rafaél jelen volt a 2023. október 7.-i terrortámadásnál, megsebesült, és úgy élte túl, hogy halottnak tettette magát

A dalfesztivált a St. Jakobshalle-ban rendezték meg elképesztően magas színvonalon. A döntőre egyébként a bázeli labdarúgó-stadionban szurkolói zónát alakítottak ki, így további 35 ezer ember követhette élőben a fesztivált. Ma már a látványnak nem a technika, hanem csakis a képzelőerő szab határt. A három műsorvezető Sandra Studer énekesnő, az 1991-es római dalfesztivál svájci résztvevője, Michelle Hunziker topmodell, aki Eros Ramazzotti felesége is volt, valamint Hazal Brugger humorista és slammer voltak. A Studer és Brugger által az első elődöntőben előadott Made in Switzerland című dal olyan nagy siker volt, hogy többen azt javasolták, legyen ez a hivatalos svájci himnusz ☺.

Ami az eltört trófeát illeti, azt kalandos körülmények között pótolták: egy kisrepülő hozta egy kofferben a Svájci-Alpok fölött repülve, de kiugrottak vele ejtőernyővel, ahonnan egy síző majd egy snowboardos vitte tovább, aztán átadták egy hegyikerékpárosnak, aki véletlenül beleejtett egy folyóba, de egy vadvízi kajakos kihalászta, végül átadta egy kerekesszékes sprinternek, aki begurult vele a csarnokba. Az épségben megérkezett trófea körül elkezdett Nemo sündörögni, de ráripakodtak: Don't touch it!

Az is vicces elem volt, amikor Hazal Brugger beállt önkéntesnek a backstage-be, hogy bemutassa az ott dolgozók munkáját. Miközben egy díszletelemet toltak, a díszletmester rájuk kiáltott: Keep it strait! (Tartsátok egyenesen!). Mire Brugger: This is rarely heard on this show. (Ez ritkán hangzik el ebben a műsorban.) A vicc megértéséhez tudni kell, hogy a "strait" angolul nemcsak "egyenes"-t, de "heteroszexuális"-t is jelent.

Tény, hogy a tavalyi után idén is egy transz-gyanús énekes, a kontratenor hangon éneklő osztrák JJ nyert egy tipikus eurovíziós dallal: rendkívül érzelmesen, erős emóciós töltéssel előadott, de slágernek egyáltalán nem nevezhető nótával. Én, aki magam is pontozni szoktam a dalokat, egy kérdőjelet tettem a dal mögé, ami azt jelentette, hogy nekem nem tetszett, de megnyerheti.

És akkor a végeredmény, amely már évek óta a résztvevő országok (idén 37 ország indult) 5-5 tagú zsűrijének és a közönségnek a pontjaiból áll össze:

Jól látható, hogy az összesített pontversenyt Ausztria nyerte, de a legtöbb közönségpontot toronymagasan Izrael kapta, pedig a zsűripontok alapján csak a 14. helyen álltak. Érdemes egy pillantást vetni a zsűripontok és a közönségpontok közötti különbségre:

Katt a teljes képernyős nézetért

A vízszintes vonal fölötti országokat a zsűri jobban szerette, mint a közönség, míg a vonal alattiakat pont fordítva. Ez alapján a két legmegosztóbb ország Izrael és Svájc volt. Az alábbi térképen láthatjátok, mely országokban találták az izraeli dalt a legjobbnak:

Meglepő módon Izrael Azerbajdzsántól kapta a legtöbb pontot, 24-et, mert a zsűri is és a közönség is a legjobbnak találta. Ez lehet meglepő egy siíta muszlim országtól, de Azerbajdzsán és Izrael jó viszonyt ápol, az azeri zsidók zavartalanul sétálhatnak Baku utcáin. Orsi lányomtól tudom, hogy Tel Avivban az eredmény kihírdetése után (éjjel 1-kor!) azonnal légiriadó volt, palesztin barátaink nehezen viselték az Izrael melletti szolidaritást.

A másik nagy meglepetés Svájc volt, amelyet a szakmai zsűri 214 ponttal a második helyre tett, de a közönségtől egyetlen árva pontot sem kaptak!

Hazánk immár hat éve nem vesz részt a fesztiválon, a televízió sem közvetíti. Túlságosan genderpártinak tartjuk ugyanis, amelytől meg kell óvni a gyermekeket. (Már írom a bakancslistát, hogy ha nyer 2026-ban a TISZA, miket kell visszaállítaniuk. Az Eurovízióra való visszatérés az egyik ☺). De azért érdemes egy pillantást vetni, hogy a rendszerváltás utáni 35 évben hazánk hányszor, és milyen eredményességgel szerepelt a dalversenyen:

'93-ban indultunk először és azóta összesen 19-szer vettünk részt. Egyedül Pápai Joci volt ismétlő, egyben az utolsó magyar induló is. '98 és 2005 között már volt egy hosszabb szünet, de ha jól emlékszem, a Magyar Televízió ebben az időszakban is közvetítette a showt. Én minden esetre továbbra is maradok az Eurovíziós dalfesztiválnak, az európai szabadság és nyitottság szimbólumának elkötelezett híve.

Je suis non Orbán!

Ezen a Charlie Hebdo-címlapon (valószínűleg csak hamisítvány) egy ...khm spermium kikéri magának és tiltakozik, hogy ő nem Orbán. Igen, 10 éves a híres G-nap, de '14 nyarától '15 tavaszáig nagyon sok minden történt a magyar belpolitikában.

2015 januárjában, a Charlie Hebdo francia szatirikus lap munkatársai elleni brutális merénylet elleni tiltakozásul összegyűlt Párizsban Európa minden vezetője, hogy kiálljanak a szólásszabadság mellett és a terrorizmus ellen. Ebben a látszólagosan nagy egyetértésben Orbán lényegében mindenkit megdöbbentve így nyilatkozott:

A bevándorlásról és az azzal összefüggő kulturális kérdésekről az eddigieknél sokkal nyíltabban, őszintébben, teljes egyenességgel kell beszélni. Abban reménykedem, a mostani események higgadt, nyugodt elemzése abba az irányba viszi majd el az európai vezetőket és Brüsszelt is, hogy egy szigorú, a bevándorlást korlátozni akaró politika nyerjen polgárjogot Európában.

Akkoriban még csak szállingóztak Szíriából a polgárháború elől menekülők, a Magyarországon keresztül nyugatra igyekvők többsége kosovói menekült volt, akiket elkezdtünk leszállítani a vonatról és visszaküldeni Szerbiába.

De ha visszalépünk még néhány hónapot, akkor emlékezzünk meg arról, hogy a Fidesz 2014-es második kétharmada után Orbán Tusnádfürdőn illiberális zászlóbontást hirdetett. A Telekomtól megvásárolt Origo fokozatosan kormánybefolyás alá került. A főként Simicska Lajos által birtokolt Fidesz-közeli médiumokra (Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió, HírTV) pedig megemelt reklámadót vetettek ki. Válaszul Simicska ezeken a médiafelületeken egyre erőteljesebb kormányellenes hangot ütött meg, ezért a kormánnyal lojális szerkesztők 2015. február 6.-án felmondtak. Simicska válaszul végighaknizta az egész ellenzéki médiát, pedig addig hosszú éveken keresztül senkinek sem nyilatkozott. Ekkor hangzott el a ma már csak O1G-vel rövidített mondat. Totális médiaháború és oligarchaváltás indult meg Magyarországon.

Tulajdonképpen a G-napig két hatalmi ága volt a Fidesz-kormánynak: egy politikai és egy, a médiát is birtokló gazdasági. Az igazi oligarchát az jellemzi, hogy függ a politikától, de egyben befolyásolja is azt. Ebben a tekintetben vitathatatlanul Simicska volt az utolsó mohikán, mára már a politikai és gazdasági hatalom egyértelműen az Orbán-dinasztia kezében összpontosul. Simicska még három évig tartotta magát a felszínen, médiái egyre élvezhetőbbé váltak, bár a KÖZGÉP egyre kevesebb pályázatot nyert el. A 2018-as választások előtt nagyon vártuk, hogy majd "ledobja az atomot", de helyette teljes kapituláció következett be. Simicskáról én magam is sokat posztoltam, "simicskalajos" tag alatt megtalálhatjátok őket, de van egy jó kis húszperces film a 444-től, ami összefoglalja a Simicska-sztorit.

Mivel nagyjából ekkor uralta le teljesen az Origo-t a kormány, az onnan kilépő szerkesztők egy maroknyi csapata létrehozták a Direkt36 tényfeltáró portált. A Direkt36 másként dolgozik, mint a többi hírportál. Kevés üggyel foglalkoznak, de azokkal nagyon alaposan és átfogóan, az újságírói etika és a tényellenőrzés minden szabályát aprólékosan betartva. Bori lányom projektmenedzserként dolgozott náluk két évig, ekkor váltam én is a Direkt36 olvasójává és támogatójává. Most ünnepelték 10 éves fennállásukat, és ezzel összekapcsolva vetítették le premier előtt A dinasztia című dokumentumfilmjüket az Orbán család meggazdagodásáról.

A rendezvényen, mint támogató magam is jelen voltam. Büszkén állapítottam meg, hogy a stáblistán Bori lányom is szerepelt, mint produkciós asszisztens. Igen, mert egy évig tartott a forgatás, a kezdeteknél még Bori is ott volt. A film elég megdöbbentő és hatásos. A Direkt36 azt ígéri, hogy hamarosan megjelenik a YouTube-on, ahol bárki megtekintheti.

Vicces volt, hogy a rendezvény előtti napon Kocsis Máté bejelentette, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság számára készült egy jelentés, miszerint Ukrajna a magyar ellenzéki sajtón keresztül igyekszik lejáratni Orbán Viktort, amire rákontrázott a Magyar Nemzet, hogy ukrán pénzből készül a Direkt36-nál egy film az Orbán család gazdasági ügyeiről. Szóval értitek: már a hrivnya az új dollár, és nem azt kell mondani, hogy az amerikai titkosszolgálatok által pénzelt dollárbaloldal, hanem az ukrán titkosszolgálatok által pénzelt hrivnyabaloldal. Óceánia mindig is a szövetségesünk volt!

Minden esetre a Direkt36-ot már a SzuveNERitásvédelmi Hivatal is belevette egy jelentésébe. Én nem hiszem, hogy a Sutyerákvédelmi Hivatal csak pitykegomb Orbán mentéjén, és hogy a jelentéseinek sohasem lesz semmi következménye. Azt gondolom, ezek a jelentések kilövési engedélyek egyben, és a Transzparency, az Átlátszó és Direkt36 nyugodtan elkezdhet aggódni.

Én viszont a G-nap emlékére beteszem ide azt a dalomat, amit két évvel az esemény után énekeltem Simicska-maszkban, hogy megemlékezzek az emberről, aki megteremtette a Fidesz gazdasági és médiabirodalmát, aki az indulótőkét adta Tiborcz István gazdasági tevékenységéhez.

---

PS. 2025.02.07

Már kinn is van a film, a Telex oldaláról elérhető.

És Orbán a ma reggeli rádióinterjúban bejelentette, hogy a külföldi hálózatok ki lesznek söpörve, amit a SzuveNERitásvédelmi hivatal lelkesen üdvözölt.

Énekversenyek igazi Hollywood-i fordulattal

Egy tavalyi posztomban arról írtam, hogy a kereskedelmi tévékben 2003-ban indultak el az igazi tehetségkutató énekversenyek. Előbb a TV2-n a német Deutschland Sucht Den Superstar mintájára lebonyolított Megasztár, majd 2010-től az RTL-en az X-Faktor. Mindez most onnan jutott eszembe, hogy 12 év szünet után a TV2 megint megrendezte a Megasztárt, az RTL pedig egy év kihagyás után az X-Faktort, ráadásul teljesen párhuzamosan bonyolítva: az RTL szombat esténként, a TV2 pedig vasárnap esténként.

Azt a gamatságot nem merték megcsinálni, mint 2010-ben, hogy teljesen egy időben fusson a két műsor, de azért mindkét csatorna igyekezett a másik műsorára valami szintén népszerű produkciót tolni: a TV2-n szombat esténként a Dancing With The Stars ment, az RTL-en vasárnap esténként pedig az Álarcos énekes. Még az a szerencse, hogy a time shifting televíziózásnak ma már számtalan módja van. Míg 2010-ben az analóg DVD-felvevőmmel (még mindig megvan, csak már analóg adás nincs) vettem fel az egyik műsort, most a következő lehetőségeim voltak:

• Az RTL-re és a TV2-re is működik a visszanéző funkció egy hétig visszamenőleg;
• Módomban áll a műsorokat felvenni, melyek a felhőben tárolódnak;
• A televíziós csomagomhoz tartozik az RTL+ és a TV2 streaming szolgáltatás, melyen szintén visszanézhetők bizonyos műsorok.

Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Megasztár második szériájának összes élőshow-s adását 2005-ben felvettem DVD-re. Bori lányom a végleges Bécsbe költözése alkalmából búcsúbulit tartott a mi lakásunkban (csupa 30 körüli, már nem annyira fiatal) és rábukkantak erre a DVD-re. Akár hiszitek, akár nem, erre buliztak 😉.

Térjünk vissza a két mostani énekversenyre és a posztom címében beígért Hollywood-i fordulatokra. 2010-ben a Megasztár 5. szériáját az a Tolvai Renáta nyerte, aki az élő showba csak vigaszágról, közönségszavazattal jutott be. Hasonló dolog történt a 2014-15-ben futó Rising Star énekversenyen (ez mindössze egy évadot élt meg), melynek győztese,  Várhegyi Lucas Palmira szintén vigaszágas versenyző volt. Szerintem ilyen katartikus fordulatra vágyik minden tehetségkutató szerkesztője, és suttyomban talán tesz is valamit ennek érdekében.

A vígaszágas Orbán Rudi

Tény, hogy a mostani Megasztár élőshowjába a műsorfolyam második helyezettje, Orbán Rudolf szintén közönségszavazattal jutott be, az X-Faktor győztese, Fehér Krisztián is szintén cikkcakkos utat járt be: először Majka mentoráltja volt, aki viszont kiszórta a középdöntőben, de egy másik mentor, Valkusz Milán jelezte, hogy neki kell a versenyző. Aztán ő is majdnem kiszórta, hogy aztán egy drámai fordulattal a piros székre, a biztos élőshow-s helyre ültesse le.

Sok hasonlóság és sok különbözőség volt a két párhuzamosan futó énekversenyben. Felgyorsult világunkra jellemző módon mindkét széria sokkal rövidebb volt, mint akár a Megasztár, akár az X-Faktor első három szériája. Az első Megasztár 21 héten keresztül futott (3 casting, 7 elődöntő és 11 élőshow, melyben egyesével estek ki a versenyzők). Az első X-Faktor is hosszú futam volt: 4 hét válogató, egy hétvége Tábor, egy hétvége Mentorház és 10 hét élőshow (a finálé szombaton és vasárnap), szintén egyesével kieső versenyzőkkel. Vagyis akkoriban még ilyen sokáig életben lehetett tartani a nézők érdeklődését. A második és harmadik Megasztár döntőjével meg lehetett tölteni a Papp László Sportarénát (2005-ben én is ott voltam Caramel győzelménél).

A mostani Megasztárnak és X-Faktornak is csak 5-5 hét volt az élőshow-s szériája, kezdetben 3 ill. négy versenyző esett ki, utána is kettesével hullottak. Az X-Faktorból kimaradt a Mentorház is. A Megasztár kezdeti szériáiban még volt a műsor elején a még versenyben lévők által közösen elénekelt Csillagdal, a végén pedig a kiesőt búcsúztató Búcsúdal. Mára ezek is eltűntek, akárcsak a döntős versenyzőkkel kiadott CD-k is. (Mi az a CD? - kérdezi most egy alfa-generációs).

Érdekes, hogy mindkét zsűriben volt régi Megasztár-os: a Megasztárban a második és harmadik széria győztesei, Caramel és Rúzsa Magdi, az X-Faktorban az első széria harmadik helyezettje, Gáspár Laci. De az X-Faktor zsűrijében ott ült a 10 évvel ezelőtti X-győztes Tóth Andi is. A Megasztár zenei producere pedig az X-Faktor legelső szériájának győztese, Vastagh Csaba volt. A VALMAR zenekar két tagjából Valkusz Milán a az X-Faktor, Marics Peti pedig a Megasztár zsűrijébe ült be, és a pletykák szerint végérvényesen szétváltak zenei útjaik.

Ami viszont a két műsor közötti különbséget illeti, az a zenei stílus. A Megasztár mindig is kifejezetten énekeseket keresett, ez így volt a mostani szériában is, az X-Faktor viszont az utóbbi időben egyre inkább nyitott volt a progresszív zenei irányzatok, a zenekarok, a rap, sőt a mostani szériában a mulatós műfaj felé. És ha egy tehetségkutatóba beengeded a mulatós zenét, azt a közönségszavazat egészen biztosan a győzelemig repíti. Így aztán az a helyzet állt elő, hogy míg a Megasztárt a hatalmas hangú, epikus dalokat éneklő Gudics Máté nyerte, de énektudásban a második Orbán Rudi (aki az eredményhirdetés után rosszul lett és mentőt kellett hívni hozzá) és a harmadik Balogh Rebeka sem maradt el tőle, addig az X-Faktort viszont a saját mulatós dalait éneklő Fehér Krisztián nyerte, kinek nótái már milliós nézettséggel futnak a YouTube-on, a második egy sármos swing-énekes, Sárközi Roland lett, a bronzérmet pedig egy old-school rapet nyomó fiúcsapat, az Éber Kóma kapta a műfaji sokszínűség jegyében.

A két győztes: Gudics Máté és Fehér Krisztián

A Megasztár műsorvezetője a műsort 21. éve folyamatosan moderáló Till Attila volt, társa pedig a fáradhatatlan Ördög Nóra. Az X-Faktor műsorvezetői Miller Dávid (nemrég tudtam meg, hogy Ullmann Mónika fia!) és az esetlenségében is megnyerő Pápai Joci voltak. Az élőshowk (a finálét is beleértve) egy-egy nem túl nagy közönség befogadására alkalmas stúdióban kerültek megrendezésre, hiszen ma már nehéz lenne tizenkétezer embert egy énekverseny döntőjére összeverbuválni.

Bevallom, a mostani szériákat már nem követtem olyan izgalommal, mint a régieket, és a versenyzőket sem tudnám felsorolni. De azért még mindig töretlen dalverseny-rajongó vagyok.

I broke the code, I broke the trophy

Vagyis: megtörtem a szabályt, eltörtem a trófeát. A Nemo művésznevű svájci énekesről van szó, aki megnyerte a 2024. évi Eurovíziós Dalfesztivált The Code című dalával. És mellesleg győzelmi mámorában a győztesnek járó trófeát is eltörte (sokak szerint szándékosan, szerintem csak a túl heves mozdulat volt az oka). Az alábbi videón 3:00-tól láthatjátok a törést.

De haladjunk szép sorjában. Többször leírtam, hogy mivel az Eurovíziós Dalfesztivál egyidős velem, különös szenvedéllyel követem évről-évre. A mostani volt a 68. fesztivál, ugyanis 2020-ban a koronavírus-járvány miatt elmaradt a dalverseny.

Ha időben visszatekintünk, pontosan 50 évvel ezelőtt, 1974-ben nyert az ABBA a Waterloo című számával. Két hete voltunk egy ABBA-koncerten, pontosabban egy tribute-zenekar ABBA-koncertjén, ahol természetesen eredeti öltözetben a Waterloo is előadásra került.

A Papp László Sportarénában a koncert előtt

Az ötven évvel későbbi Eurovízión is minden az ABBA körül forgott, hiszen 2023-ban megint a svédek nyertek, ezért Malmöből volt a közvetítés. Kapcsolták élőben Londont, ahol nagy sikerrel megy az ABBA hologram-show, de három korábbi Eurovíziós résztvevő, Charlotte Perrelli, Carola és Conchita Wurst (a szakállas nő!) élőben is előadták a dalt.

1974 amúgy is emlékezetes év volt: abban az évben érettségiztem, felvételiztem és bevonultam katonának, Rubik Ernő 1974-ben szabadalmaztatta a bűvös kockát, Kobayashi Ken-ichiro pedig megnyerte a Magyar Televízió Karmesterversenyét. Kobayashi búcsúkoncertjére az 50. jubileumon egy hete került sor a MÜPA-ban, végig partitúra nélkül vezényelt, mi a YouTube-on néztük az élő közvetítést.

30 évvel ezelőtt, 1994-ben az Eurovíziós Dalfesztiválon Bayer Friderika 4. helyezést ért el Kinek mondjam el vétkeimet című dalával, 10 évvel ezelőtt, 2014-ben pedig Kállay-Saunders András Running című dalával lett 5. Egyébként ez utóbbi dal ugyancsak aktuális, mert a családon belüli erőszakról szól, Kállay-Saunders elő is adta a Városháza Parkban május 1.-én.

Koncert a Városháza Parkban

A 2024-es dalfesztiválon megfogant mindazoknak az átka, akik szerint ez a dalfesztivál már csak a normalitástól való eltérést díjazza, és a helyezéseknél fontosabb a résztvevő országokkal való szolidaritás, mint a zenei minőség. A győztes svájci Nemo ugyanis egy 24 éves nem bináris (vagyis aki nem tudja magát egyértelműen nőként vagy férfiként azonosítani) fiú nyerte az útkereséséről szóló, egyébként nagyon jó dalával. A két háborúban álló ország, Ukrajna és Izrael pedig a harmadik és ötödik helyen végeztek, de főként a közönségszavazatok alapján a szakmai zsűri szavazatainak ellenében.

Az izraeli dalt, Eden Golan Hurricane című számát végig nagy ellenszenv kísérte, mert az eredeti szövege közvetlen utalt az október 7.-i Hammas-terrortámadásra. A módosított szöveggel már engedték a részvételt a fesztiválon, de sok ország fenyegetőzött bojkottal, Malmöben Izrael-ellenes tüntetések voltak. Izrael a közönségtől 323 pontot kapott (második legtöbb), a szakmai zsűritől csak 52-t (12. hely). Ukrajnánál nem volt ilyen éles ellentét a közönség pontjai (307) és a zsűri pontjai (146) között, de a svájci dal végül azért győzhetett, mert a közönséget és a szakmát egyaránt sikerült meggyőznie.

Na de ami még egy plusz csavart adott a dalversenynek, az a holland énekes, a 20 éves Joost Klein kizárása volt. Klein dala, az Europapa mindenképpen helyezésre volt esélyes, de az elődöntő után a backstage-ben "fenyegető mozdulatot tett" egy női operatőr ellen, aki feljelentette, és az EBU (European Broadcasting Union) a megindult rendőrségi eljárásra való tekintettel megtiltotta Hollandia döntőben való részvételét. Mivel nem történt fizikai erőszak, és közvetlen az előadás után egy előadó "idegállapotban", beszűkült tudatállapotban van, mindenki számára aránytalannak tűnt az intézkedés, ezért rögtön megindultak a találgatások, hogy Klein kizárása esetleg összefügghet azzal, hogy ő is kifejezte ellenszenvét az izraeli részvétellel kapcsolatban.

Egy szó mint száz, a 2024-es dalfesztivált sok presztízsveszteség érte, így az eltört trófeát akár szimbolikusnak is tekinthetjük. Remélem sikerül megragasztani, én mindenesetre maradok a dalfesztivál, mint az európai sokszínűség és korlátnélküliség szimbóluma elkötelezett híve és lelkes követője. 

Hszi Csin-ping bölcsességei

Három napot töltött hazánkban a kínai elnök, feje tetejére állt tőle a város rendesen. Az állami híradóban (már tudjátok, hogy államihíradó-függő vagyok) elég részletesen beszámoltak Orbán és Szijjártó tárgyalásairól. És persze voltak egyéb tárgyalások is, pl. hírhamisító Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója tárgyalásokat folytatott a China Media Group elnökével, Sen Haj-hsziunggal.

A megbeszélésekről közös sajtótájékoztatón számoltak be, ahol a hírhamisító az alábbiakat mondta:

Ha valaki nem értette volna pontosan, leírom:

A China Media Group dokumentumfilmjei által a magyar nézők megismerhetik Hsz Csin-ping elnök úr válogatásában a kínai kultúrkör bölcsességeit, ugyanakkor láthatják Kína szerepét például a fenntartható fejlődés folyamatában.

Értitek? Maga Hszi Csin-ping elnök úr válogatta nekünk ezeket a bölcsességeket, nem más! Én megértem, hogy a kínai császárság többezer éves hagyománya nyomán a mindenkori kínai császár/főtitkár/elnök Kínában egyben orákulum is, a legfőbb bölcsesség forrása, de ezt mi itt Európában már régen meghaladtuk. Vagy mégsem?

Kicsit utána néztem a dolognak, és nagy valószínűséggel az Idézetek, amelyeket Hszi-Csin-ping szeret című dokumentumsorozatot fogják vetíteni a közszolgálati csatornákon. Ezen filmsorozat második évadának vetítéséről márciusban egyezett meg a China Media Group és az orosz All-Russia Állami Televízió és Rádió Társaság. Hiába, a ruszkik már egy évaddal előttünk járnak!

Íme az egyik bölcsesség: „Az úton, még ha keskeny is, haladás nélkül nem lehet átjutni."

De ha valaki azt gondolná, hogy a magyarok nem vevők a vezér bölcs gondolataira, azokat emlékeztetném, hogy Orbán hét bölcsességét egy tükörre gravírozták és hű Fidesz-szavazóknak osztogatták. Egy híres dalnok (akit szerénységem tiltja, hogy megnevezzek) még egy dalt is énekelt róla:

Az az érzésem, hogy ezzel a becsicskulással nagy lendülettel elindultunk vissza az '50-es évekbe...

Gyermekvédelem kirgiz módra

Tudjátok, hogy reggelente szenvedélyesen nézem az állami híradót. Különösen mostanában nagyon vicces, hogyan vergődnek Magyar Péter besározásával, hogyan fenyegetőznek az atomháború rémével, amit - mint tudjuk - Donald Trump egyetlen nap alatt felszámolhatna, de a Karácsony és a hídpénzbotrány című szappanopera is szinte minden reggel új epizóddal megy, egyedül talán csak az a rész állandó, ahogyan Vig Mór letartóztatásakor hasra fektetik a pongyolás nőt és a hátára térdepelnek a TEK-esek.

De azért vannak igazi hírek is néha árvizekről, földcsuszamlásokról, tömegbalesetekről. A ma reggeli hír arról szólt, hogy Kirgizisztánban az évente szabad téren megrendezésre kerülő szavaló versenyen egy teherautó elszabadult és a domboldalon helyet foglaló nézők közé gurult. A rövid hír egészen pontosan így szól:

Elszabadult teherautó hajtott a tömegbe Kirgizisztánban. A kiengedett kézifékű jármű sok embert magával sodort, amikor leszáguldott egy domboldalon. A balesetben több mint harmincan megsérültek.

A baleset óta több gyermeket még mindig a kórházak intenzív osztályán ápolnak.

 A több ezres tömeg egy versmondó versenyre gyűlt össze. Az országban nagy hagyománya van a szavalóversenyeknek, mivel a Manasz című kirgiz hőseposz a leghosszabb a világon.

Around 30 children were injured, three severely, when an adriverless ice cream truck rolled down a hill into a national holiday celebration in the Suzak region of Kyrgyzstan 🇰🇬
▪︎ 2 May 2024 ▪︎#Kyrgyzstan pic.twitter.com/YjAqZw5XGq

— DISASTER TRACKER (@DisasterTrackHQ) May 5, 2024

Ez eddig egy átlag tömegbalesetről szóló hír lenne a híradó végére, ha nem volna a hír végén ez a nagyon meghökkentő mondat:

Az incidens után a kirgiz kormány elrendelte, hogy gyermekek nem vehetnek részt hasonló eseményeken.

Hogy mi van? Kirgizisztánban gyermekek többet nem vehetnek részt szabadtéri rendezvényeken? Ki sem mehetnek a falu szélére focizni? Gyermekek számára nem lesz több szabadtéri sportesemény, de még nézőként sem vehetnek részt rajta? Ez a gyermekvédelem kirgiz módra?

Aztán eszembe jutott, hogy hiszen bennünk is csörgedezik kipcsak vér, mi is szakállas néniktől meg nemváltó műtétektől védjük gyermekeinket. Hiszen a gyermekekre leselkedő többi veszély, az alultápláltság, a nem megfelelő oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a gyermekgondozó intézményekben, egyházakban és a családokon belül megbúvó gyermekbántalmazás és abúzus elhanyagolható ezekhez képest. Mi könyveket fóliázunk, médiatartalmakat tiltunk le, megtiltjuk a gyermekek szakszerű szexuális felvilágosítását, mert ez "egyedül a szülő joga". Kirgizisztánban pedig végre megtalálták a gyermekekre leselkedő legfőbb veszélyforrást: a domboldalon elszabaduló teherautókat.

Azért én titokban abban reménykedem, hogy az egész csak egy prank, hogy legalább a kirgizek nem ilyen hülyék, és valódi megoldásokat keresnek az ehhez hasonló veszélyekre (nem domboldalon, hanem síkon tartják a rendezvényt, gazdátlan teherautó nem hagyható a dombtetőn, a rendezvényt körbe kerített helyen tartják stb). Szerintem a Híradó szerkesztői váltak mára annyira agyatlanná és szervilissé, hogy fel sem tűnik nekik, mekkora baromságot tettek bele a tudósításba.

Minden nap Karácsony

Bár a hivatalos kampány még nem kezdődött el, de a közszolgálatinak csúfolt állami híradóban már minden reggel lemegy egy 5-8 perces hírblokk Karácsony Gergely lejáratására. Van, hogy egyszerűen leadják Szentkirályi Alexandra aktuális propaganda-videóját (Értitek? Egy hírműsorban!), amiből megtudhatjuk, hogy Karácsony azért A.L.K.A.L.M.A.T.L.A.N., mert nincs jogosítványa, rosszul beszél angolul és még egy villanykörtét sem képes becsavarni.

Viszont már hónapok óta fut egy szappanopera Karácsonyról, amit a propagandasajtó "Lánchíd-botrány"-nak vagy "Hídpénz-botrány"-nak nevez. Történt ugyanis, hogy tavaly ősszel házkutatást tartottak egy foglalkozásától eltiltott ügyvédnél, Vig Mórnál adócsalás és okirathamisítás gyanúja miatt. Hetekig csak azon lovagoltak, hogy Vig Mór annak a Vig Dávidnak a testvére, aki történetesen az Amnesty International Magyarország igazgatója. Lám-lám, mondták, bűnöző mind a kettő.

Aztán valaki kiszúrta, hogy Vig Mór egyik cégével, a Sunstrike Kft-vel kapcsolatban az adóhatóság adatokat kért az A-Híd Zrt-től is. Mint kiderült, az A-Híd is adott megbízásokat a Sunstrike-nak, melyből Vig Mór jelentős összegeket vett ki készpénzben. És itt elkezdtek zakatolni Rogán propagandagépezetének kerekei: De hiszen a Lánchidat is az A-Híd újította fel! Máris elvezettek a szálak Karácsonyhoz: az A-Híd Zrt. a Lánchíd-projektért kenőpénzt fizetett, amit Vig Mór cégén keresztül fizetett ki!

Az A-Híd alapvetően állami út- és vasútépítéseken végez munkát, de szokott megbízásokat kapni a MOL-tól is, és számukra a Lánchíd felújítása csak zsebpénz volt, de erről valahogyan nem hallani a "Hídpénz-botrány" kapcsán. Az A-Híd persze nyilatkozott az ügyről, de ez sohasem hangzik el az állami médiában:

"Az A-Híd Zrt.-nek nem kivitelezésre vonatkozó és nem kivitelezéshez kapcsolódó szerződése volt az eljárás alatt álló céggel, az nem kapcsolódott közbeszerzésen elnyert projekthez, így értelemszerűen a Lánchíd felújításához sem. A szerződések teljesítését az A-Híd Zrt. felé igazolták, a kiállított számlák ellenértéke kizárólag az eljárás alatt álló cég számlájára került utalásra. Külső cégek gazdálkodására, kapcsolatrendszerére és egyéb működésére a teljesítésen túl az A-Híd Zrt.-nek semmilyen rálátása és ráhatása nincs. Adatszolgáltatóként a hatósági eljárás egyéb részleteit (okát, résztvevőit, helyszíneit stb.) nem ismerjük, de mi is megdöbbenve olvassuk az arról szóló sajtóhíreket, így azt is, hogy a hatósági eljárással érintett cég az ATV-vel beszállítói kapcsolatban állva az ATV-nek is kárt okozott. Hangsúlyozzuk, hogy az A-Híd Zrt. nem alanya a hatósági eljárásnak, csak a külső cégekkel kapcsolatos adatokat szolgáltatott a NAV felé. Az A-Híd Zrt., mint minden nagyvállalat, több ezer külső céggel állt, illetve áll kapcsolatban, és nem ez az első eset, hogy a hatóságok információkat kértek tőlünk. Ahogyan az eddigiekben, ebben az esetben is maradéktalanul eleget tettünk az adatszolgáltatási kötelezettségeinknek, a jogszabályokat mindenben betartva működünk, és természetesen a későbbiekben is együttműködünk a hatósággal."

A Valólanul című filmből megtudhattuk, hogy pár hónappal a választások előtt megindított karaktergyilkosság már bírósági úton nem állítható meg, hisz évekig tart egy rágalmazási vagy személyiségi jogi per. Pedig a Lánchíd-projekt akár sikertörténet is lehetne, a szerződött költségkereten és a határidőn belül ritkán valósul meg ilyen nagy projekt.

Karácsony ellen az egyik fő érv, hogy drágábban szerződött le a Lánchídra, mint a Talóséknak adott ajánlatban szereplő összeg. Csakhogy ez nem így van. Ahogyan azt egy korábbi posztomban is leírtam, Tarlósék a Lánchídra, az Alagútra és a pesti hídfőre kértek ajánlatot, ami bruttó 35,3 milliárd forint volt. Még Tarlósék nyilvánították eredménytelennek a pályázatot, és Karácsonyék már csak a Lánchíd rekonstrukciójára indítottak új közbeszerzési eljárást, melyet szintén az A-Híd nyert 26,8 milliárdos ajánlatával. A korábbi ajánlatban a Lánchídra vonatkozó költségtételeket összeadva 21,8 milliárd jött ki, ezért most azt kérdezik Karácsonytól, miért nem rendelte meg ennyiért a felújítást. Nos, még ha el is vállalta volna ennyiért az A-Híd, ez a közbeszerzési szabályok megsértése lett volna: megváltozott műszaki tartalom esetén kötelező új eljárást kezdeni.

És persze megvan a magyarázat: azért lett drágább a Lánchíd, hogy pénzt lehessen belőle kiszivattyúzni. Mostantól fogva a választásokig minden nap megkérdezik majd Karácsonyt: hol a lé? Aztán majd valamikor 2030 táján megnyer néhány rágalmazási pert, amikor már senki sem emlékszik majd az egész ügyre. Viszont az én kedvenc szórakozásom annak a filmrészletnek a megtekintése, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tett közzé, és az látható rajta, hogyan kezdődik a házkutatás Vig Mór házában: a nappaliba benyomul vagy 10 TEK-es, az emeletről pedig lebotorkál gatyában Vig Mór és pongyolában egy testes asszonyság, talán a felesége. A következő snittben már azt látjuk, hogy a férfi és a pongyolás nő is a földön fekszik, rajtuk egy-egy TEK-es térdepel. Sohasem lehet tudni, hogy egy pongyolában hány maroklőfegyver vagy kézigránát rejtőzik. 😀

---

26 év után

Pont ma 26 éve, 1998. február 11.-én síedzésre vittem elsőszülött lányomat a Fogarasi Síiskola óbudai sípályájára, délután 3/4 6 felé autóztunk el a Bem rakparton a Margit híd alatt (Fiat Típo, áldassék a neve). Borinak hatkor elkezdődött az edzés, én meg szokás szerint egy fejhallgatóba épített rádión keresztül hallgattam a híreket (nem volt még akkor okostelefon, sima mobil is csak a nagyon fontos embereknek). Ekkor értesültem arról, hogy 20 perccel korábban, vagyis pont akkor, amikor a helyszíntől 500m-re autóztunk, a Margit utca és Margit körút sarkán egy automata fegyverrel meggyilkolták Fenyő János médiamágnást.

A '90-es években szinte egyáltalán nem foglalkoztatott a közélet, fogalmam sem volt, ki az a Fenyő János. A maffialeszámolások pedig elég gyakoriak voltak akkoriban, másfél évvel korábban volt a Prisztás-gyilkosság, négy hónap múlva került sor az Aranykéz utcai robbantásra. A '98-as választások előtt több budapesti pártszékház előtt is volt robbantás. Valamennyit ugyanaz a bérgyilkos, a szlovák Jozef Roháč követte el, és a bérgyilkosságok esetében ugyanaz a Portik Tamás volt a felbujtó. Csakhogy a Fenyő-gyilkosságban való részvételéért Portikot csak most, majdnem napra pontosan 26 évvel a gyilkosság után ítélték el első fokon. De ami a közvéleményt igazán megrázta, az Gyárfás Tamás sportriporterből lett médiamogul és sportvezető elítélése, mert a vád szerint ő adott megbízást Portiknak Fenyő meggyilkolására (ez az ítélet sem jogerős).

Az áldozat, a gyilkos, a felbujtó és a megbízó

Természetesen 1998-ban Gyárfásról sem tudtam, hogy kicsoda. Pedig akkoriban a prostitúció, a kábítószer és a szórakozóhelyek felügyeletén kívül még két dolog állt a maffiózók figyelmének fókuszában: az olajszőkítő biznisz és a média. A Fenyő-gyilkosság a rendszerváltás után állami irányítás alól felszabaduló napi- és hetilapok valamint televíziós műsorok és csatornák körül folyó ádáz küzdelem egyik drámai eseménye volt.

Természetesen a gyerekeknek mi is megvásároltuk a Buci Macit, egy-két Locska Liza - Borzas Peti versszakot még mindig tudok fejből. Kit érdekelt, hogy ezt a lapot ugyanúgy az Amerikában a pornóiparon meggazdagodott Fenyő János birtokolja, akárcsak a Népszavát. A médiaharcból akkor nekem csak a köztelevízió és közrádió állami megszállása szűrődött le, Nahlig Gábor és Csúcs László kinevezése az intézmények élére, a 129 rádiós elbocsátása (köztük Havas Henrik, Frei Tamás, Bölcs István, Szénási Sándor, Mester Ákos, Bolgár György, Fiala János, Farkasházy Tivadar, Göczey Zsuzsa). Fenyő János erre a dilivonatra is felkapaszkodott, az általa birtokolt TV4 csatorna és a videókazettán terjesztett Drót című hírműsor kifejezetten ellenzékinek számított, a családon belül én is terjesztettem a Drótot. A TV4-en futó Tévés Négyes (Bethlen János, Havas Henrik, Horvát János, Verebes István) pedig kifejezetten a Heti Hetes előfutárának volt tekinthető.

A Nap-kelte című reggeli hírműsor rendszeres nézőjévé a '90-es évek második felében váltam és maradtam is a műsor 2009-es megszűnéséig. A műsor az alapító állami televíziótól szintén Fenyő birtokába került és maradt '97-ig, amikor is bírósági döntés nyomán került Gyárfáshoz. A Nap-kelte az első Fidesz-kormány alatt átkerült a Baló György-féle TV3-hoz és ott futott két évig.

A TV3 megszületése és megszűnése is hű lenyomata volt a '90-es évek médiaharcának. Az állam a három földi sugárzású országos televíziós hálózatból megtartotta az M1-et, a másik kettőre (M2 és az "ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok" számára orosz nyelven sugárzó csatorna) pályázatot írt ki. Ma már tudjuk, hogy az egyiket a TV2, a másikat az RTL nyerte, viszont a Baló György által alapított Írisz TV csatorna bírósági úton támadta meg a pályázatot. Jelentős filmcsomagot vásárolt be, és amig a per folyt, a TV3 kábelcsatornán mentek ezek a filmek, és itt futott a Nap-kelte is. Balóék első fokon pert nyertek, majd a másodfokú ítélethirdetés reggelén Baló váratlanul visszavonta keresetét és felszámolta a TV3-at. Azt beszélik, hogy nagy lelépési pénzt kaphatott a másik két csatornától. Gyárfásnak gyorsan döntenie kellett, hova viszi át a hírműsorát, ekkor esett a választása az ATV kábelcsatornára.

A Fidesz bukása után aztán a Nap-kelte hét évig az állami televízión futott, fél évvel a szocik bukása előtt bontottak szerződést Gyárfással. Bár a 2000-es évek elejétől suttogták, hogy Gyárfás állhat a Fenyő-gyilkosság mögött, Gyárfás csillagzatja nagyon magasan szárnyalt. A szocialistáktól a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, a második Fidesz-kormánytól pedig a Magyar Érdemrend Középkeresztjét kapta meg, 1993-tól 23 éven át állt a Magyar Úszószövetség élén, ez idő alatt 9 olimpiai aranyérmet szállítva, 2004-től tagja volt az Európai Úszószövetség elnökségének, 2008-ban elnöknek választották. 2013-ban a Nemzetközi Úszószövetség alelnöke lett.

Bár nincs kétségem, hogy ez a per még nagyon sokáig fog húzódni, talán meg sem érem a jogerős ítéletet, de kétségtelenül jogtörténelmet írt Gyárfás azzal, hogy egy gyilkosság után 26 évvel mondták ki rá az elsőfokú verdiktet. Ami pedig a mai médiaviszonyokat illeti, már réges-régen az állami maffia szerezte meg a felügyeletet a legfontosabb médiumok fölött, és az ádáz küzdelem még messze nem ért véget.

2025.04.10

Tévedtem! Azt gondoltam, hogy eljárási hibák, bizonyítékok figyelmen kívül hagyása és egyéb okok miatt a másodfokú eljárás elrendeli az elsőfokú eljárás újbóli lefolytatását. De nem: Gyárfás Tamást ma a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen 7 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Fenyő János meggyilkolásában bűnsegédként való részvétele miatt.

Egyvérből

Kaptam Boritól karácsonyra egy könyvet, Dévényi István írta, a címe: Egy vérből valók. A szerző újságíró, dolgozott a Magyar Nemzetnél, a Hír TV-nél, az MTI-nél. Egyszóval ismeri a dörgést. Nem véletlen, hogy a könyv egyik főszereplője egy kormányoldali hírportál sztár újságírója. Az ő története egyes szám első személyben van megírva, Dévényi valószínűleg hitelesen tud belehelyezkedni a főhős személyiségébe.

Nem nehéz ráismerni, hogy valószínűleg Trombitás Kristófról van szó, a Pesti Srácok mesterlövészéről (a regényben Talján Kristófnak hívják), míg főnöke, az Öreg nyilvánvalóan Stefka István, a propagandagépezet tábornoka. Maga a miniszterelnök nevezi őket tábornoknak és mesterlövésznek, amikor személyesen jelöli ki a propaganda új irányát:

"A kommunikáció most talán mindennél fontosabb. Létrehozunk néhány hadosztályt. Főszerkesztő urat felkérem, hogy államtitkár úr mellé rendelve irányítsa a tájékoztatási hadcsoport munkáját. Tudom, hogy rengeteg dolga van emellett is, de abban is biztos vagyok, hogy helyt fog állni...
Önre pedig abban számítok, hogy metsző pontossággal juttassa célba a legkeményebb üzeneteinket. Ön lesz az előretolt egységünk, személyes támogatásomat bírva tevékenységében szabad kezet kap, kizárólag főszerkesztő és államtitkár uraktól fogadhat el utasítást, beszámolási kötelezettséggel csak nekik tartozik."

Ebből a militarista hangvételből nem nehéz ráismerni Orbánra. Persze a könyv végén ott van, hogy a valósággal való mindennemű egyezés csak a véletlen műve, de azért spekuláltam, vajon ki lehet az az államtitkár, aki egy kokainos melegklubban adja ki az utasítást hősünknek.

A szerkesztő amúgy egy hedonista aranyifjú, félelmetes mennyiséget képes inni a legdrágább italokból, a csajokat úgy váltogatja, mint a fehérneműt, és ha 3,3 ezrelék véralkoholszinttel lezúzza Mazerattiját, akkor sincs baj, mert az Öreg kimenti a bajból. A közönségét, amelynek ír, a vidéki Magyarország kisembereit mélyen megveti, birkáknak tartja őket és  a legnagyobb megpróbáltatás számára, amikor közönségtalálkozókon, fórumokon kell részt vennie és utána falusi polgármesterekkel kell haverkodnia. Viszont az ő jegyzeteit olvassa és hallgatja a közszolgálati rádióban és tévében a regény másik hőse, János.

János egy lecsúszott egzisztencia, válása után egy falusi házban él polgármester haverja közalkalmazotti kegyelemkenyerén. De azért meg van győződve arról, hogy mindenről a Kristóf által megjelölt csoport tehet, akiket külföldről pénzelnek és egyetlen céljuk, hogy ártsanak Magyarországnak. Így aztán amikor a kommunikáció egyre harciasabbá válik, János számára is világos, hogy afféle bányászjárásként ő is az önkormányzat által biztosított buszre szállva felutazzon a "bűnös" fővárosba és részt vegyen a tettleges összecsapásban, hogy móresre tanítsák "ezeket".

János is sokat iszik, ebben nem különbözik Kristóftól, de persze neki csak olcsó házi pálinkákra, kannás borokra és kommersz világossörre futja. A véres összecsapás bekövetkezik, a két főhős tekintete a csatában egy pillanatra találkozik (Kristófot tudósítani küldik a helyszínre), és végre a magyarok vére tényleg eggyé válik.

A könyv végén csak sejteni lehet, hogy a kialakult polgárháborús állapotért végül Kristóffal vitetik majd el a balhét.

A múlt év végének egyik médiaszenzációja volt ellenzéki körökben a 444 által készített Valótlanul című dokumentumfilm, amely azt mutatta be, hogy az állami propagandagépezet miként indít karaktergyilkos lejárató kampányt minden alapot nélkülözően a főnökség által megjelölt "ellenség" ellen. Mire a megtámadottak az összes sajtópert megnyerik, a lejáratás már rég elérte célját. Hát most ezeknek a lejárató embereknek, vitriolos tollú megmondóembereknek a világába adott bepillantást ez a könyv.