Három százalék

Ma megkaptuk a 30-30 ezer forintos nyugdíjasutalványainkat. Mint tudjuk, Orbán a tavaszi évértékelőjében még élelmiszeráfa-visszatérítést ígért havi 10-15 forint értékhatárig. Most be kell érnünk egyszeri (2-3 havi) könyöradománnyal. Ráadásul - ha már adomány - megint nem a rászorultsági elvet követték, éppúgy ennyit kapott a 20 éve nyugdíjas ápolónő, mint a tavaly óta nyugdíjas vezérigazgató.

És ha már adomány, jár mellé kormánypropaganda is.

Ha rákattintasz, még nagyobb lesz

Vagyis a magas árak oka a háborús infláció meg a multik profitéhsége, de kormányunk oroszlánként harcol Brüsszellel a 13. havi nyugdíj megtartásáért. Azt nem írják, hogy az adócsökkentés kormánya továbbra is 27%-on (élelmiszereknél 18%-on) tartja az áfát.

Viszont az ukránozós-zelenszkijezős plakátokat mindenhol 3%-os plakátokra cserélték le, merthogy szeptembertől indul a 3%-os lakáshitel lehetősége, amelyre ezek a korlátozások érvényesek:

Első lakás megszerzése ✅ Igen Négyzetméterár korlát ✅ 1,5 M Ft/m² Lakás vételár korlát ✅ 100 M Ft Családi ház/tanya vételár korlát ✅ 150 M Ft Szükséges önerő: ✅10 %

És nekem erről eszembe jutott, hogy életem során eddig három kedvezményes lakáshitel-lehetőséget értem meg, ebből kettőnek a kedvezményezettje voltam, de mind a három végül súlyos terheket rótt egy elkövetkező kormányzatra.

Kedvezményes lakáskölcsön a '80-as években

A '80-as években a kormány nemcsak az új lakásvásárlásokat szerette volna ösztönözni, de kezdett számára egyre terhesebbé válni a hatalmas állami bérlakás-tömeg, melynek fenntartása évente nagyon nagy költségvetési kiadásokat jelentett. Volt tehát egy kb. 3%-os lakáshitel-konstrukció, és mellé a bérlakások jutányos áron való megvásárlásának lehetősége. Így vásárolták meg szüleim a Bimbó úti lakást, Kati a nagybácsijától örökölt bérleményt a Kmety utcában, én pedig így tudtam beszállni a Lovas úti (akkor még Sziklai Sándor utca) szövetkezeti lakásépítésre. Aztán jött a rendszerváltás, jött a hirtelen GDP csökkenés és a magas infláció, a Postabank-maci is 30% kamat körül esett hanyatt.

Az Antall-kormány nyakába szakadt ez a hitelállomány, amit továbbra is 3% kamattal törlesztett a nép. Először megpróbálkoztak kamatemeléssel, amit az alkotmánybíróság elkaszált. Ezután jött a diszkont áron való előtörlesztés lehetősége, amit szerencsére nagyon sokan igénybe is vettek, így a szüleim is, Kati is és én is (akkor már házasok voltunk). Viszont innentől kezdve egészen az első Fidesz-kormány megalakulásáig csak nagyon drága banki kamatok mellett lehetett lakáshitelhez jutni.

Kedvezményes lakáskölcsön az első Fidesz-kormány második felében

 A 2000-es évek elején a Fidesz több kedvezményes konstrukciót is bevezetett, melyből mi egy 15 év futamidejű, 10 millió forintos kölcsönt 2,5 % kamattal és 1,75 % kezelési költséggel, valamint egy 25 év futamidejű 12 millió forintos kölcsönt 4 % kamattal és 2 % kezelési költséggel vettünk fel a mostani lakásunk megvásárlásához. (az utóbbit csak áthidaló kölcsönnek a Kmety utca eladásáig, azt később előtörlesztettük). 200.000 Ft-ig éves adóvisszatérítés is járt a törlesztések után. Emlékszem, hogy az adóvisszatérítést még az után a kölcsön után is igénybe vehettem, amit augusztusban visszafizettünk.

2002-ben Orbánék megbuktak, Medgyessy a csillagokat is leígérte az égről, az állam eladósodott és megint nagy teher lett az olcsó kamatokkal való törlesztés. Elkezdték fokozatosan kivezetni a piacról a kedvezményes lakáshiteleket, sőt, minden egyéb feltételt is nehezítettek:

• 2004. január 1-től az adókedvezmény felső plafonja 100.000 Ft lett;
• 2004. június 1-től az ügyfelet terhelő kamat 4 %-ra nőtt (visszamenőleg!);
• 2007-től aztán mindenkinek eltörölték az adókedvezményt;
• 2008-ban megemelték a kezelési költséget 2 %-ra (ezt mindig az év elején fennálló tőketartozás után kell fizetni);
• Később eltörölték a kezelési költség  havi 9000 Ft-os felső plafonját.

Így aztán az adóvisszatérítéseket is figyelembe véve kezdetben 56.000 Ft körülre jött ki a havi törlesztés, ami a fent felsorolt korrekciók miatt szép lassan felkúszott 85.000 Ft-ig, de aztán ahogy a tőketartozás csökkenése miatt csökkent a kezelési költség, az utolsó évre szépen lement 73.000 Ft-ra.

Az olcsó forint alapú lakáshitelek megint hozzáférhetetlenekké váltak, ám ekkor jött a deviza-alapú lakáshitelezés korszaka.

A devizaalapú lakáshitelek felemelkedése és bukása

A deviza-alapú lakáshitel nem igazi devizahitelezés volt, mert a bankok deviza swap-okkal (devizák cseréjével) állították elő a devizát és nem pedig betétek gyűjtésével, vagy a devizahitelek felvételével a bankközi devizapiacon. Ebben az ügyletben az adós célja az volt, hogy a forint kölcsönszerződések esetén irányadó kamatnál alacsonyabb kamat mellett jusson kölcsönhöz. Erre csak úgy volt lehetőség, ha "devizában adósodik el", ami egyben azt jelenti, hogy vállalja az árfolyamváltozás kockázatát, melynek iránya, mértéke előre nem látható, nem kiszámítható. Ennek hatalmas kockázatával azonban az adósoknak egy kis része volt csak tisztában. A lakáshitelek mellett megnőtt a szabad felhasználású deviza-alapú jelzáloghitel-állomány is. 

Tulajdonképpen a 2009-es világgazdasági válságig nem is volt komolyabb gond, de amikor 2010. június 3.-án Kósa Lajos lényegében megshortolta a forintot, mert egy konferencián a magyar gazdaságra nézve negatív kijelentéseket tett, hirtelen beszakadt a forint. Erre másnap még Szijjártó is rátett egy lapáttal, amikor azt mondta: "A magyar gazdaság nagyon súlyoshelyzetben van, mert az előző kormány manipulálta az adatokat és hazudott a gazdaság valós állapotát illetően. A magyar gazdaság siralmas helyzetben van, de nem hajtunk végre megszorításokat és nem vonjuk vissza az adócsökkentéseket sem".

A devizaárfolyamok másfél-kétszeresére emelkedése magát a tőketartozást növelte, az adósok elkezdtek sokkal többel tartozni, mint amennyi hitelt felvettek, ráadásul erre a tartozásra a fedezetül felajánlott ingatlanuk sem nyújtott elég fedezetet. Aki erről részletesebben szeretne olvasni, itt megteheti.

A devizahiteleket forintosították a 2014 november 7.-i árfolyamon. (szerencsére még az előtt, mielőtt Svájc elengedte a frank korábban rögzített árfolyam-küszöbét, és a csillagokba lőtt ki a svájci frank a többi devizához képest). Maradtak a forint-alapú lakáshitelek, amit a kereskedelmi bankok általában csak változó kamatozás mellett mertek hosszú távra vállalni, bár itt is próbált a Fidesz kamatplafonnal beavatkozni. Az eddigi alapvetően demográfiai célokat szolgáló CSOK és Bababváró mellé jött most a szinte semmilyen demográfiai feltételhez nem kötött 3%-os lakáshitel.

Nagy kérdés, hogy a 2026 után jövő kormányra (legyen az akár fideszes, akár tiszás) ez milyen terheket fog róni. 

Cukrászok, cukrászdák

Tegnapelőtt a végrehajtók bezárták a Budai Vár patinás cukrászdáját, a Ruszwurmot, ma pedig egy nem kevésbé neves kávéházat, a Koronát, ezzel másfél évtizedes jogi huzavonának vetve véget. Drámai és tragikus mellékszál, hogy a két üzlet tulajdonosa, Szamos Miklós az átélt izgalmak miatt szívrohamot kapott és meghalt.

Mécsesek a Korona bejáratánál

A Ruszwurm bejárata

Üresen kong a Korona

2023 őszén az borzolta az I. kerületi kedélyeket, hogy a Fidesz többséggel szemben álló ellenzéki polgármestert, V. Naszályi Mártát Szamos Miklós megvádolta, hogy mivel nem fizetett neki védelmi pénzt, ezért a polgármester most be akarja záratni a patinás cukrászdát. Rá is repültek a megafonosok a témára, nézzétek csak Bohár Dani nyomulását.

2023 december 4.-én V. Naszályi az alábbi tájékoztatást adta ki:

"Tájékoztatom Önöket, hogy a Ruszwurm Cukrászda és Korona Cukrászda kiürítése elmarad. Az intézkedésre eredetileg a mai napon került volna sor, a bírósági végrehajtó pénteken arról tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar döntése értelmében az ügyekben a továbbiakban másik végrehajtó jár el, emiatt december 4-én mégsem ürítik ki a két cukrászdát, amelynek bérlője engedély nélkül üzemelteti a helyeket, és összesen több mint 300 millió forinttal tartozik a Budavári Önkormányzatnak."

Ennek ellenére a kereszténydemokrata Harrach Tamás az alábbi szöveget posztolta ki  a Facebookra:

"Vittem volna a családnak az isteni Ruszwurm beigliből. Csak hát valaki bezáratta a cukrászdát, valami elmaradt védelmi pénzek miatt, polgarnester asszony! Júniusban el fogjak önt zavarni, meglátja!"

Amire persze rögtön jött a válasz:

"Ha Ön valóban vinni akart volna bejglit a Ruszwurmból, simán megtehette volna, mivel nyitva van. A végrehajtó ugyanis elhalasztotta a kiürítést - éppen a karácsonyi időszak előtt döntött úgy a végrehajtói kamara, hogy átadja másik végrehajtónak az ügyet, aki még nem tűzte ki a végrehajtás időpontját."

A dolog vicces utójátéka, hogy még a 2024-es önkormányzati választások előtt a kerületi közgyűlés elmarasztalta a polgármestert, na de miért? Mert többször is felfüggesztette a bírósági ítélet végrehajtását, hogy Szamos Miklós peren kívüli egyességre juthasson a kerülettel. A kerület honlapján részletesen is lehet olvasni az egész Ruszwurm-ügyről.

Rejtély, hogy a kerület fideszes vezetése miért pont az idegenforgalmi szezon kellős közepére kérte a végrehajtást, mint ahogyan az is, hogy Szamos Miklós miben reménykedett egy jogerős kúriai ítélet után, miért hagyta idáig elfajulni a dolgokat.

Szamos Miklós a dinasztialapító Szamos Mátyás legidősebb gyermeke. Szamos Mátyás Szavits Mladen néven a szentendrei szerb közösség tagjaként látta meg a napvilágot, hogy aztán az Auguszt cukrászda cukrászsegédjeként kitanulja a marcipánkészítés minden csínját-bínját. Mára a Szamos Marcipán a magyar édesipar egyik legnagyobb brand-je, melyet Miklós két kisebbik testvére, Gabriella és László vittek tovább. Szavits/Szamos Mátyásra ma Szentendrén egy marcipánmúzeum emlékeztet. (Van egy másik híres magyar marcipános, Szabó Károly, aki üzemét az ausztriai Puchbergben hozta létre, 1992-ben jártunk is ott Katival, megnéztük a múzeumát. Ezt költöztette aztán át Szentendrére, ahol összefogva Szamossal közös múzeumot hoztak létre. Szabó leszármazottjai egy csepeli üzemben gyártják a Szabó-marcipánt).

Bár 1986 óta vagyok I. kerületi lakos, a Ruszwurmba keveset jártam, de megcsodáltam patinás berendezését. A Koronában viszont többször is, mivel Mikes Lilla színész három évtizeden keresztül, egészen a 2000-es évek elejéig itt működtette a híres Korona Pódiumot, felélesztve az igazi kávéházi pódiumelőadások műfaját. Ha jól emlékszem, itt láttam Temesi Ferenc szótárregényének, a Pornak pódium-változatát. Temesi nagyregénye a '80-as évek elején a szó szoros értelmében nagy port vert fel. De még a legutolsó években is többször a Koronában fogyasztottuk el az ország tortáját augusztus 20.-án, ha már odalent, az Ízek Utcájában elfogyott.

Tavaly Bükön fogyasztottuk el az ország tortáját
a Mákvirágot

És ha már országtorta, ne feledkezzünk meg egyik híres cukrászunkról, Dobos C. Józsefről, és az ő híres dobostortájáról, melyet éppen 140 éve alkotott meg, ezért az idei országtorta, a DCJ Stílusgyakorlat ennek emlékére készült. Már nagyon várjuk. Egyre kevesebb helyen kapni a régi, hagyományos cukrászsüteményeket, a krémest, a rigójancsit, a lúdlábat vagy a dobostortát. Amikor pünkösdkor Fertőszentmiklóson túráztunk és az eső elől egy kávézóba menekültünk, boldogan fedeztem fel, hogy van dobostorta és persze gyorsan be is faltam egyet.

Ha pesti patinás cukrászdákról beszélünk, nem feledkezhetünk meg a Gerbaud-ról. Gerbaud Emilt még Kugler Henrik csábította Svájcból Magyarországra. Kuglerről még József Attila is megemlékezett a De szeretnék gazdag lenni kezdetű versében, mert Kugler honosította meg a minyont, amit akkoriban csak kuglernek hívott a nép. Viszont a patinás Gerbaud az átkosban Vörösmarty Cukrászda néven futott, de megőrizték eredeti berendezését, és ha hiszitek, ha nem, ezekben az években született meg a híres zserbó szelet, ez a házilag is elkészíthető finomság.

Ha már Szamos Mátyással kapcsolatban szóba került az Auguszt, ezt annak idején úgy is hívták, a budai Gerbaud. Ma egy nem túl nagy üzlet a Fény utcában. Mivel a közeli Móricz Zsigmond Gimnáziumba (ma Baár-Madas Református Gimnázium) jártam, sokszor fagyiztunk itt. Egyszer talán vettünk karácsonyi bejglit is az Augusztban, de nem vált be. Az utóbbi időben, ha tehetjük, az Emil Cukrászdában vásároljuk meg a karácsonyi bejglit, melynek két üzlete is van, egy Pilisvörösváron, egy pedig Óbudán.

A Hauer cukrászdáról azért érdemes beszélni, mert ezt is még a 19. században alapította Hauer Rezső, de az átkosban ez is más néven, Erkel Cukrászdaként üzemelt. Viszont ez már 1970-ben újra Hauerként nyílt meg, sőt reklámozták is. Sohasem felejtem el, hogy vizsgára menve tiszta gyomorideggel azt olvasom a buszon kiragasztott reklámplakáton: "Hauer cukrászsütemények". Mindig majdnem kidobtam a taccsot. A híres cukrász leszármazottját, ifjabb Hauer Rezsőt inkább a zene érdekelte, mint a cukrászat. Róla énekelte a Hungária a Multimilliomos dzsesszdobos című számukat. Így aztán a 2017-ben újra megnyitott cukrászda nélküle működött egészen a Covid-ig, amikor is végleg bezárt és most edzőterem van a helyén.

Posztom végére jöjjön egy sikertörténet, a Daubner. A '90-es években a Daubner egy kicsi üzlethelyiség volt a Szépvölgyi út elején, de a fél város ide járt parfétortát venni. Mára a Daubner egy hatalmas cukrászda kétszintes parkolóval, madártej-tortája utánozhatatlan. Van egy volt osztálytársnőm, oldalági Daubner, aki ugyan csak hobbicukrász, de minden osztálytalálkozón finomabbnál finomabb süteményekkel kápráztat el bennünket.

Ilyen volt a Daubner...

... és ilyen lett

Visszatért a 636.

 

20 nap után visszatért a Földre Kapu Tibor! Ha hinni lehet a statisztikának, ő volt a 636. ember, aki földkörüli pályán volt. Van egy nagyon jó Wikipedia-oldal, amely az összes űrben járt ember listáját tartalmazza, vagyis nemcsak azokét, akik megkerülték a Földet, hanem mindenkit, akik az ún. Kármán-vonal fölött, azaz kb. 100 km magasságban jártak. Ebbe beleszámít a két amerikai "űrugró", Alan Shepard és Virgil Grissom (bár ők később mindketten jártak földkörüli pályán is), valamint az eddigi 70 Blue Origin utas is, akik épp hogy csak megcsippentették a Kármán-vonalat. A Virgin Galactic utasok - bár magasra jutottak - a Kármán-vonal alatt maradtak, ezért őket nem sorolja fel a lista.

Ezen a listán Farkas Bertalan a 95., Charles Simonyi a 455. és Kapu Tibor a 701.

Amennyire lehetett, követtem Tibor űrbéli megnyilvánulásait, hogy hogyan válaszolt a középiskolás gyerekek és az újságírók kérdéseire (a gyerekek sokkal érdekesebb kérdéseket tettek fel, mint az újságírók). Láttam a felső tagozatosoknak bemutatott fizikai kísérleteit is. Ezek a kísérletek azért nagyon érdekesek, mert azt mutatják meg, hogy a régi idők fizikusai, Galilei vagy Newton megkora géniuszok voltak, hogy olyan fizikai jelenségeket jósoltak meg, amelyeket leginkább csak a súlytalanság körülményei között, vagy légüres térben lehet megmutatni.

Vegyük például Galileit, aki az arisztotelészi világképpel szembe menve kijelentette: a könnyű és nehéz testek egyforma idő alatt esnek le a földre. Tudni való, hogy a testekre a gravitációból adódó súlyerő hat, mely a testek tömegével arányos (Newton-féle gravitációs törvény). Az is tudnivaló, hogy egy test gyorsulása egyenesen arányos a rá ható erővel, és fordítottan arányos a test tömegével (Newton II. törvénye). Vagyis a gyorsító erő a tömeggel egyenesen, a gyorsulás pedig fordítottan arányos, vagyis a tömeg pont kiesik, minden test gyorsulása a földfelszínen ugyanannyi, g = 9.81 m/s² . De erről a két törvényről Galilei még nem tudhatott, ő csak dobálta a golyóit a pisai torony tetejéről. Sőt, még azt sem tudhatta, hogy a súlyos és tehetetlen tömeg megegyezik, hiszen két teljesen különböző fizikai jelenségben szerepelnek! Persze utána elvégeztük ezeket a kísérleteket vákumcsőben is, de a leglátványosabban az Apollo15 asztronautái mutatták be a Hold felszínén: egy kalapácsot és egy sólyomtollat elejtve azok pont egyszerre értek földet Holdat.

Hasonlóan meggyőző volt Kapu Tibor víz-pingponglabda kísérlete is. Itt a földön a pingponglabda az Archimédesz-szabta törvénynek eleget téve úszik a vízen, a súlytalanságban viszont már csak a víz felületi feszültsége hat rá.

Persze Kapu Tibor nemcsak gyerekkísérleteket végzett, hanem a Hunor Program keretében komolyabb vizsgálatokkal is megbízták:

• 3D nyomtatás
• Ruházat anyagvizsgálata
• Folyadékdinamika
• Mikrofluidika
• DNS-károsodás
• Sugárterhelés
• Űrbéli érzékelés
• Vizuális ingerek feldolgozása az űrben
• Navigáció
• Geolokáció
• Biológiai változások a szervezetben
• Életműködés-telemetria
• VR-sisak az űrben
• Vérkeringés-vizsgálat
• Mikrogravitációs környezetben megváltozott emberi hang
• Növénytermesztés az űrben
• Mikrogravitáció hatása szemészeti gyógyszerre
• Földi zivatarokhoz kapcsolódó fénykitörések

És eljutottunk ahhoz a kérdéshez, hogy az a kb. 50 milliárd forint, amibe Kapu Tibor küldetése került, megtérül-e. Nos, minden alapkutatásra fordított forint olyan, mint a reklámra fordított pénz: tudható, hogy csak kb. az egyharmada térül meg, de nem tudható, hogy melyik egyharmada. Minden esetre a nemzeti büszkeség faktort is beleszámítva jobb befektetés, mint a Budai Várban a József főhercegi palota betonmását felépíteni 100 milliárdból, vagy a Tiborcz által épített félkész irodaházakat megvásárolni 600 milliárdért. És remélhetőleg Tibi példáján sok tanuló dönt úgy, hogy természettudományt tanul és műszaki vagy tudományos pályát választ.

Még a Nemzetközi Űrállomás megfigyelésére szolgáló appot is letöltöttem a telefonomra, és egyik éjjel kimentünk megfigyelni, ahogyan áthúz az égen. Ráadásul olyan fogalmakkal ismerkedtem meg, mint magas béta-szög és terminátor, ami miatt Tibiék tovább maradhattak az űrben. A béta-szög az a szög, amilyen szögben a Nap sugarai elérik az ISS keringési síkját. Ha ez magas (>75 fok), akkor az ISS csak rövid ideig van árnyékban, berendezései túlmelegedhetnek, kockázatosabb minden manőver. Ilyenkor az ISS pályája közel halad az ún. terminátorhoz, vagyis a nappalt az éjszakától elválasztó vonalhoz. Azt is megtudtam, hogy hiába van a Dragonnak puskagolyó alakja, mégis a tompa felével, vagyis a hővédő pajzzsal lefelé lép a légkörbe, mert:

1. farnehéz,
2. aerodinamikailag úgy van kialakítva,
3. mikrofúvókái szabályozzák a pozícióját.

Kapu Tibor még az USA-ban regenerálódik, feltehetően majd az augusztus huszadikai nagy csillagosztásra jön haza, mert az biztos, hogy nemcsak ő, de az első számú tartalék Cserényi Gyula, a két másik jelölt, Szakály András és Schlégl Ádám, az államtitkár Ferencz Orsolya és a Hunor program sok-sok munkatársa kitüntetésben fog részesülni. Farkas Bercire is hullott a csillageső. Még 1980-ban öt kitüntetést kapott:

• A Szovjetunió Hőse;
• Lenin-rend;
• A Magyar Népköztársaság Hőse (ebből csak ő és Valerij Kubaszov kaptak);
• Magyar Népköztársaság Érdemrendje;
• A Magyar Népköztársaság Űrhajósa (ebből csak ő és Magyari Béla kaptak).

Idén, repülésének 45. évfordulóján Berci megkapta A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjét, és ingyen használatra egy bérlakást (Farkas Bertalan több kudarcos vállalkozása miatt két ingatlanját is elárverezték az évek során).

Egyébként Charles Simonyi sem maradt kitüntetés nélkül, ő a Magyar Érdemrend nagykeresztjét kapta meg még 2007-ben, első küldetése után.

Update, 2025. augusztus 20.

Ahogyan megjósoltam, nem maradt el Kapu Tibor kitüntetése augusztus 20.-án: Farkas Bertalannal együtt megkapták a Magyar Szent István-rendet. Mindazonáltal méltánytalannak érzem, hogy Kapu 100 %-os tartalékát, Cserényi Gyulát semmiféle elismerésbe nem részesítették. Remélem, róla sem feledkeznek meg. Annak idején Farkas Bertalan tartaléka, Magyari Béla nem maradt kitűntetés nélkül. Íme egy kis statisztika:

Kattints rá a teljes képernyős nézetért!

Update, 2025. augusztus 21.

Na jó, megvolt a csillaghullás, Cserényi Gyula végül a Magyar Érdemrend parancsnoki kereszt a csillaggal kitüntetést kapta meg.

Tíz éves a Kerítésdal

A megismételhetetlen és utolérhetetlen TESCO-dal után pár hónappal - nagyjából pont tíz évvel ezelőtt -  egy másik sikeres dalt töltöttem fel a YouTube-ra (67 ezres nézettségével a top 5-ben van), a Kerítésdalt, melynek az volt a koncepciója, hogy a migránsriogatás és a határkerítés-építés csak fedőtörténet a kormány disznóságainak elfedésére. Tulajdonképpen ez tíz év óta mit sem változott, csak most "még hangosabban játszik a zenekar, mert még büdösebb a hal". Vegyük sorra, hogy a Kerítésdal milyen disznóságokat hánytorgat fel:

• Habony, Vajna, Gucci-táska: a NER-elit luxizó kedve azóta sem csillapodott, de már kormányzati körökből is egyre több bírálat éri az átlagembereket bőszítő urizálás. Hadházi Ákos a Facebookon külön rovatot szentel ennek a jelenségnek, itt van például egy poszt Szijjártóné egyszerű sportos szettjéről.
• Mészáros a Felcsút ura: bizony nagyívű pályát futott be Mészáros Lőrinc, aki azóta az ország leggazdagabb emberévé vált, és helikopterrel és magánrepülővel utazik a BL-döntőre, nem is gyalog. Természetesen az ő és felesége rongyrázásával is foglalkozik Hadházi.
• Questor-botrány: Tarsoly Csaba bűntetőpere tavaly szeptemberben jutott el az első fokú ítéletig: 13 év fegyház, nem jogerősen. 150 milliárd értékű fiktív kötvény kibocsátásával vádolják, lényegében elsikkasztotta a befektetők pénzét. Erről részletesebben posztom későbbi részében még írok.
• Boltbezárás: azt szoktam mesélni, hogy a TESCO-dal hatására meghátrált a kormány, de addig Kubatov verőemberei megpróbáltak megakadályozni egy népszavazási indítványt. Azóta egyébként újra meg újra előjön ez a kérdés.
• Trafikmutyi: a trafikmutyi által keltett hullámok már lecsillapodtak, de ne felejtsük el, hogy ez volt Hadházi Ákos genézise: az akkor még a szekszárdi közgyűlés fideszes képviselőjeként működő állatorvos leleplezte, hogyan osztották el haverok között a trafikokat egy frakcióülésen. Az ügyészség nem talált semmi kivetnivalót a dologban. Mellesleg az én politikai dalszerzői karrierem is a trafikmutyinak köszönhető, a Trafikdal volt az első YouTube feltöltésem.
• Vida Ildikó adóhivatali elnök kitiltása az Egyesült Államokból: hát azóta már tiltottak ki magyar minisztert is az USA-ból, igaz, Trump hamar törölte Biden Rogán elleni kitiltási végzését. Azt viszont nem tudjuk, hogy a Vida elleni határozat érvényben van-e még.
• A baltás gyilkos futni hagyása Orbánt egészen a Türk Nemzetek Közösségéig repítette (végül is kipcsakok vagyunk), de az örmény-magyar kapcsolatok a mélypontra süllyedtek. Tavaly ismét felvettük a diplomáciai kapcsolatot és kölcsönösen nagykövetségeket nyitottunk egymás országában.

Na de akkor beszéljünk egy kicsit a Questor-ügyről és a hasonló ügyekről. Valamikor a '90-es évek végén olvastam Tőke Péter Peter Sheldon álnéven írt könyvét, a Budai milliárdosokat. Lényegében azt tudhattuk meg a könyvből, hogy rendszerváltás után hogyan jött létre az a hedonista, az ügyfelek pénzén meggazdagodó bróker-réteg, mely azóta is időről időre felmerülő botrányokkal hallat magáról. A Questor-ügy és a BudaCash-ügy is lényegében ugyanúgy működött: szolid, kis kockázatú befektetést ígérnek az ügyfeleknek, de valójában a pénzt magasabb hozamú, de kockázatosabb alapokban helyezik el, a hasznot lefölözik. És időnként megbuknak. Apósomék így veszítettek egy csomó pénzt a Baumag-ügyön, a per még mindig folyamatban van. Az én egészségpénztáram, a PROV1TA a teljes pénzét a BudaCash-nél tartotta. A pénztár pénzét elherdálták a brókerek, én szerencsére kevés saját pénzt buktam, de a pénztár elnöke belehalt a bukásba. A Honvéd Egészségpénztár pénze is BudaCash-ben volt, őket megsegítette az állam, akárcsak a Questor-ügy károsultjait, mert több minisztérium is a Questornál fektetett be.

Pár napja a Magyar Mozifilm csatornán láttunk egy 20 évvel ezelőtti filmet, az Overnight-ot, amely eddig valahogy elkerült bennünket, pedig pont erről, az ügyfelek pénzét elbrókerező keverő-kavaró pénzemberekről, zűrös magánéletükről, erkölcsi nihiljükről szól. De azt gondolhatnánk, hogy mára már lehetetlen azt megcsinálni, amit még a BudaCash simán megtett: államkötvényről adott papírt, de valójában más alapba helyezte el a pénzt. Itt a Nemzeti Bank alapítványainak egyre szövevényesebb ügye, melyben már alaphangon is 400 milliárd tűnt el a süllyesztőben. Pedig 9 évvel ezelőtt egy dalnok már ezt is megénekelte:

Három fontos YouTube videó látott idén napvilágot. Az egyik minden kétséget kizáróan Majka Csurran-cseppen-je a maga 24 milliós nézettségével, aztán itt van a Direkt36 Dinasztiája, melynek stáblistáján Bori lányomat is megtalálhatjátok, és ezt is 3,8 millióan nézték meg eddig, de szerintem a legütősebb a Telex A nagy játszma című dokumentumfilmje az MNB-botrányról (igaz, ezt még csak egymillióan látták). Úgy tűnik, hogy Matolcsy Ádám és haverjai egérutat fognak kapni, nem fegyházat, pedig ők leginkább a devizakárosultak pénzéből keletkezett MNB-nyereséget húzták le a vécén, svájci és lengyel ingatanalapokban. A Kecskeméti Egyetem 127 milliárdját az egyetemi kuratórium asszisztálásával sikerült lenullázni. A kuratórium elnöke , Csizmadia Norbert a Magyar Nemzeti Bank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős egykori ügyvezető igazgatója, de a kuratórium tagja sorában megtaláljuk Lezsák Sándort, a lakitelki sátorverőt is, és az egész ügylethez vígan asszisztált Kecskemét fideszes polgármestere is.

Szóval amikor nagy csinnadrattával megy a nyári uborkaszezonban is az ukránozás és brüsszelezés, akkor gondoljatok arra, hogy mekkora botrányok eltussolásáért száll most sorompóba a Harcosok Klubja.

---

Országajánlás: propaganda és valóság

Mostanában dézsávű-érzésem van: A '80-as évek végén már recsegett-ropogott a Kádár-rendszer, összeomlani látszottak a szocialista gazdaság fundamentumai, amikor is vagy két tucat közgazdász Fordulat és Reform címen egy terjedelmes kiadványban helyzetelemzést és ebből adódó reformjavaslatokat tettek közzé. A kiadvány szerkesztői Antal László, Csillag István, Lengyel László és Matolcsy György voltak, valamennyien a Pénzügykutató munkatársai. Persze a hivatalos kádári gazdaságpolitika nem értett egyet a nyugatbarát nézeteikkel, Lengyel Lászlót, Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt és Király Zoltánt látványosan ki is zárták az MSZMP-ből.

A magyar gazdaság megint bajban van, az uniós helyreállítási alap forrásainak elmaradása, a vártnál kedvezőtlenebb makropálya és a kormányzati választási osztogatások miatt az eredetileg tervezett 838 milliárd forinttal szemben 1685 milliárd forint értékű devizakötvényt bocsátanak ki, ennyivel növelve az államadósságot. Zuhan az ipari termelés, változatlanul magas az infláció.

Az Európai Unió Tanács célzott gazdasági országajánlást adott ki minden tagországra egyedileg szabva. A dokumentum természetesen a neten mindenki számára rendelkezésre áll magyarul is. Ahogyan a dokumentum fogalmaz: "A Bizottság 2025. június 4-én közzétette a Magyarországra vonatkozó 2025. évi országjelentést. Ebben értékelte a releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén Magyarország által elért eredményeket, és számba vette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Magyarország általi végrehajtását."

Az átlagember leginkább a kormánypropagandából szerez tudomást a jelentés megállapításairól feketeöves propaganda stílusban:

Valószínűleg Juli nénit és Kati bácsit kielégíti ez a Gonoszbrüsszel-narratíva, de azért érdemes egy kicsit beleolvasni az eredeti dokumentumba, melynek elérhetőségét - talán mondanom sem kell - egyetlen egy propagandakiadvány sem adja meg.

A dokumentumnak hasonlóan a négy évtizeddel ezelőtti Fordulat és Reformhoz, van egy helyzetértékelési és egy ajánlási része. Mazsoláztam mind a kettőből, nézzük először a helyzetértékelés néhány érdekesebb megállapítását:

• A Bizottság 2025. június 4-én megállapította, hogy Magyarországon makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn.
• Az EU többi részéhez képest továbbra is erősebb inflációs nyomás jelentkezik, miközben a gazdasági fellendülés lassú és lefelé mutató kockázatoknak van kitéve.
• Az államadósság-ráta nem csökken, és az adósságszolgálati kiadás és a bruttó finanszírozási igény továbbra is magas. A bankok és az állam kapcsolata még szorosabbá vált azon adópolitikai intézkedések miatt, amelyekkel a belföldi bankokat az államadósság megvásárlására ösztönzik.
• A háztartások és a vállalatok részére nyújtott támogatások és hitelek továbbra sem a megfelelő célcsoportokra irányulnak, és a hitelkamatok szabályozása korlátozza a monetáris politika hatékonyságát. Ugyanakkor a lakástámogatások és a kedvezményes hitelprogramok továbbra is torzítják a lakáspiacot, és fokozzák a lakásárakat felfelé hajtó nyomást.
• A támogatott hitelek aránya a Covid19-járvány előtti szinthez képest továbbra is magas, ami az alacsony hozamú és a termelékenységet kevéssé javító projektek finanszírozása miatt az optimálistól elmaradó tőkeallokációt eredményez. Bár az élelmiszerekre vonatkozó ársapkákat 2024-ben fokozatosan megszüntették, 2025-ben a kormány az élelmiszerek széles körére kiterjedően maximálta a kiskereskedelmi beszerzési ár és az értékesítési ár közötti árrést.
• A költségvetési célértékek gyakori és jelentős módosítása következtében a költségvetés nem jelent stabil alapot a piaci szereplők számára, és kétségessé teszi a középtávú költségvetési tervek hitelességét.
• A közérdekű vagyonkezelő alapítványok gyengítik a költségvetési felügyeletet, mivel úgy tűnik, hogy hatékony ellenőrzési mechanizmusok nélkül működnek.
• A versenyképességi mutatók tekintetében Magyarország 2024-ben az egyik legrosszabbul teljesítő ország volt az EU-ban.
• A kiskereskedőket olyan adminisztratív beavatkozások is érintik, mint például a kiskereskedelmi ársapkák, az értékesítési árrés korlátozása, a kötelező árengedmények, az élelmiszerek lejárat előtt 48 órával történő értékesítésének tilalma és a kötelező online árjelentés.
• A magántőkealapok növekvő jelenléte új kihívásokat teremt. Ezt a vállalati struktúrát különösen a kormányhoz kötődő magánszemélyek alkalmazzák, mivel ez – az offshore vállalkozásokhoz hasonlóan – anonimitást biztosít számukra.
• Magyarországon a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások – például a rezsicsökkentési program, a földgázzal történő távfűtésre vonatkozó hozzáadottértékadó-csökkentés, valamint a gázolaj mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jövedékiadó-visszatérítés – gazdaságilag nem hatékonyak, állandósítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és nem ösztönzik a lakossági ágazat villamosítását.
• A magyarországi vállalkozások által fizetett energiaárak a legmagasabbak között vannak az EU-ban.
• Az alacsony egészségügyi kiadások és az egészségügyi szakemberek tartós hiányának kezelésére irányuló szakpolitikai intézkedések továbbra is korlátozottak. A születéskor várható átlagos élettartam a legalacsonyabbak között van az EU-ban.
• A nagyvonalú és nem célzott lakástámogatások és a korlátozott lakáskínálat hozzájárultak a lakásárak emelkedéséhez.

És akkor most nézzük a hangsúlyozottan nem követelésként, hanem ajánlásként megfogalmazott megállapításokat:

• Növelje a védelmi kiadásokat és fokozza az általános védelmi készültséget. (talán ez az egyetlen, aminek a békepárti lózungok ellenére eleget teszünk - P.J.)
• Vezesse ki a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket.
• Fokozatosan szüntesse meg a még fennálló ársapkákat és kamatplafonokat, valamint az azokkal egyenértékű intézkedéseket a torzító hatások csökkentése és a monetáris politika zökkenőmentes transzmissziójának elősegítése érdekében.
• Elsősorban a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén javítsa a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, miközben megőrzi annak megfelelőségét.
• Kerülje az önkényes adminisztratív beavatkozásokat, a meghatározott vállalkozások számára indokolatlan előnyt biztosító vagy hátrányt okozó, adott jogalanyokra szabott jogszabályok alkalmazását és a piactorzító, államilag támogatott tranzakciókat, valamint csökkentse a feltétlenül szükséges mértékre a veszélyhelyzeti intézkedések alkalmazását, összhangban az egységes piac és a jogállamiság alapelveivel.
• Gyorsítsa fel a fosszilistüzelőanyag-ellátás diverzifikálását az orosz forrásoktól való függőség fokozatos megszüntetése érdekében, és tegyen konkrét lépéseket a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére, különös tekintettel a gázolajra kivetett jövedéki adókkal kapcsolatos támogatásokra és a lakossági ágazat villamosítását akadályozó támogatásokra.
• A lakáságazati támogatási intézkedések keretében nyújtson célirányos támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak, valamint növelje a lakáskínálatot, többek között a szociális lakások tekintetében is.

Azért ugye így már kicsit árnyaltabb a kép. Hasonlóan a 40 évvel ezelőtti helyzethez, amikor is a reformközgazdászok a nép ellenségei voltak, most Gonoszbrüsszel és az ő csicskái, a "Tisza-Dobrev koalíció" az ellenségek. Ami optimizmusra adhat okot az az, hogy négy évtizede a Kádár-rendszer hamarosan megbukott, talán már Orbánék sem húzzák sokáig. 

Só

Úgy tűnik a Korond-patak vize az elmúlt hetek esőzései nyomán végleg teljesen elárasztotta a parajdi sóbányát, ami nemcsak a környék sóbányászatát, de turistaforgalmát is hosszú időre hazavágta. A helyreállítás igen költségesnek ígérkezik: a pataknak új medret kell kialakítani, ami nem veszélyezteti sem a még működő bányaüzemet, sem pedig a bánya turisták által látogatható részét, víztározót kell létesíteni az ilyen esetek elkerülésére, a bányából ki kell szivattyúzni azt a töméntelen mennyiségű vizet és mindent helyre kell állítani. Csillagászati összeg és hosszú évek szükségesek hozzá.

A só alapszükséglet, amióta a világ világ. A sólelőhelyek birtoklása mindig fontos stratégiai cél volt, a sókereskedelem pedig mindig uralkodói kiváltság. Alapvető népmese A só, melyből kiderül, hogy a só olyan, mint a levegő: csak akkor gondolunk rá, ha hiányzik.

Az indiai függetlenségi mozgalom egyik fontos momentuma volt Gandhi 95 évvel ezelőtti ún. sómenete, amikor is 380 km-t gyalogolt az óceán partjára, és a brit monopóliumot megtörve sót vett magához.

A legendás sómenet

Nem véletlen, hogy a parajdi hírek hatására rögtön 30%-ot emelkedett a só ára (egyébként nekünk most itthon pont parajdi sónk van, mert Kati utasításba adta, hogy ne finomított sót vegyek, így a parajdira esett a választásom). Nekem meg ez jó apropó volt arra, hogy rádöbbenjek, hogy valahogy mindig pont nyolc évente járok sóbányába: először 2007-ben pont Parajdon, aztán 2015-ben Hallstattban, végül pedig 2023-ban Wieliczka-ban. Vegyük sorra őket.

2007, Parajd

Hosszabb erdélyi nyaralásunk során egy hetet Szovátán töltöttünk. Szováta maga is része az erdélyi Sóvidéknek (Korond, Parajd, Alsó- és Felsősófalva, Sóvárad tartoznak még ide). Szováta méltán híres tava, a Medve-tó is egy nagy esőzés nyomán keletkezett, amikor is egy Pálné gödre nevű terület beszakadt és megtelt vízzel. A sóval telített víz heliotermikus hatása miatt a felszín hőmérséklete 35 fokra emelkedik. De Szováta már a Medve-tó kialakulása előtt is fürdőhely volt, egy erősen sós vízű patak, a Géra is keresztülfolyik rajta. Nagypapám a nagyon elsózott ételre mindig azt mondta: ez sós mint a Géra.

A közeli Parajd sóbányája igazi turista-látványosság: sok-sok lépcsőn megyünk le a hatalmas termekbe, majd autóbusz hoz minket a felszínre. Íme az akkor készült fényképek:

Medve-tó, Bori, Orsi, Petra

Sódomb, szüleimmel (Bori csinálta a képet)

Bori és Orsi a sóbánya játszóterén

A parajdi sóbánya egyik nagy terme

Templom a bányában

2015, Hallstatt

2015 nyarán Orsi levizsgázott Jeruzsálemben az egyetem előkészítő évfolyama után és hazajött vakációzni, így együtt utazott a család Ausztria Salzkammergut-nak, azaz "Sókamarai javaknak" nevezett területére, melynek központja Salzburg, azaz "Sóvár". Hallstatt egy festői (és turisták által rendkívül túlterhelt) városka a Hallstätter-tó partján. A környéken már az ősember is bányászott sót, amit egy, a hallstatti sóbányában talált 7000 éves mumifikálódott holttest is bizonyít. Egy német gyerekeknek szóló tudományos műsorból, a Felfedező Expresszből tudom, hogy az egykori Pannon-tenger az Alpok kiemelkedésével lefolyás nélküli tavakat alakított ki, melyben a párolgás miatt nagyon megnőtt a sókoncentráció, kivált a só és ezek a sórétegek kerültek be évmilliók során a hegy belsejébe.

A bányához a városból siklóval lehet feljutni. Fent bányászruhát öltünk, lépcsőkön, csúszdákon és bányavasúton járhatjuk be a bányát. A bányászat ma már más technológiával folyik: a kitermelő aknákba folyadékot préselnek és sóoldatot szivattyúznak ki.

Lányaim bányászruhában

Kati, Bori és Petra a bányavasúton

Orsi és Petra a városban

Én és egy (majdnem) igazi bányász

2023, Wieliczka

2023-as lengyelországi utazásunk alkalmával négy éjszakát töltöttünk Krakkóban, és egyik nap felkerestük a közeli Wieliczka-i sóbányát. Ez a sóbánya is hasonló látványosság, mint a parajdi: hatalmas termek, sószobrok, katedrálisok a föld alatt. És persze nagy itt Árpád-házi Szent Kinga kultusza. IV. Béla gyermeke V. Boleszláv lengyel fejedelemhez ment feleségül. Szerette volna, ha a lengyelek is sót bányásznának, eljegyzési gyűrüjét egy máramarosi sótárnába vetette, amit később a megnyitott Wieliczka-i sóbányában találtak meg. Az utolsóként szentté avatott (1999-ben) Kinga akkora becsben van, hogy még a környék ásványvizét is róla nevezték el.

A bányába sok-sok lépcsőn juthatunk le és igazi bányalifttel mehetünk újra fel a felszínre. De 130m-rel a föld alatt még igazi étterem is üzemel.

Sószobor: Kinga gyűrűjének megtalálása

Katedrális a föld alatt

Pál család a sóoltár előtt

130 m-rel a föld alatt, asztalon a Kinga víz

Az Alaptörvény 15. módosítása

 

Ezen a majdnem két éves képen Novák Katalin akkori államfő átadja a hazánkba látogató Ferenc pápának az ajándékát, az Alaptörvény díszkiadását. Még viccelődtünk is, hogy vajon a hatályos változatot tartalmazza-e, hiszen addig pontosan 11 módosításon esett már át. 2023. április 28.-án, amikor ez történt, még meg sem száradt Novák Katalin aláírása Kónya Endre pedofil-segítő kegyelmi döntésén, hiszen éppen a pápalátogatás kapcsán osztogatott Novák kegyelmet. A dolgok aztán éles fordulatot vettek:

• Novák Katalin a következő év elején belebukott ebbe a kegyelmi döntésbe;
• Az alaptörvényt az elmúlt két évben pontosan négyszer módosították, ebből a 13. módosítás a mindenkori köztársasági elnök kegyelmi jogkörét korlátozza, hogy ilyen többé elő ne fordulhasson;
• Ferenc pápa sincs már közöttünk, öt nappal ezelőtt, húsvét hétfőn elhunyt.

A 12., 13. és 14. módosítással nem kívánok foglalkozni (szuverenitásvédelem, kegyelmi jogkör korlátozása, főügyészi kinevezés), koncentráljunk most a 15. módosításra, mely igazi fasisztoid pontokkal bővítette az alaptörvényt. Arról van ugyanis szó, hogy Orbán most már nem a tarkóján érzi Magyar Péter hűvös lehelletét, de ő kénytelen bámulni MP egyre távolodó tarkóját. Fontossá vált hát a Fidesztől is jobbra álló Mi Hazánk párt kegyeit keresni. Ez két előnnyel is kecsegtethet:

• Ha sikerül egy-két százalékot a Mi Hazánktól a Fideszhez átcsábítani, esetleg újra a TISZA elé vághatnak;
• Ha 2026-ban nem sikerül abszolút többséget szerezni, az állandó koalíciós partner KDNP mellé a Mi Hazánkat is bevéve kormányt tudnának alakítani.

A 15. alaptörvény-módosítás szinte minden eleme a Mi Hazánk eredeti javaslata, háborognak is, hogy a Fidesz lenyúlta őket, de azért persze megszavazták. Ez a poszt most kicsit hosszabb lesz a szokásosnál, de érdemes végig menni az összes (majdnem összes) új részen.

A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága határozott időre felfüggeszthető.

A felfüggesztés és annak visszavonása nem a köztársasági elnök jogköre, hanem az ezért felelős miniszteré (Pintér?, Rogán?, Gulyás?). Míg a magyar állampolgárság megvonása jogerős bírósági ítélethez kapcsolódott, mint mellékbüntetés, addig a felfüggesztéshez valószínűleg elegendő lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal döntése. Az Alaptörvényben az is benne van, hogy a felfüggesztés időtartamára megszűnik a magyar állampolgárság. Ha a felfüggesztés időtartama alatt az érintettnek gyermeke születik, az születésénél fogva nem válik magyar állampolgárrá. Az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása szerint akinek a magyar állampolgárságát felfüggesztik, az az országból idegenrendészeti eljárással kiutasítható.

A legsötétebb történelmi időket idézi vissza az, hogy születéssel szerzett magyar állampolgárság hatósági döntéssel megvonható. Megint a hatalom fogja megmondani, hogy ki a rossz magyar, akinek takarodnia kell. Igazi virtigli náci törvény született!

Az ember férfi vagy nő. Az anya nő, az apa férfi

Itt a módosítási indítványnál már az is vitát váltott ki, hogy a benyújtott szöveg így szólt: " Az ember férfi vagy nő. Az apa férfi, az anya nő." A korábbi Alaptörvényben ez szerepelt: "Az anya nő, az apa férfi", ráadásul az indoklás szerint a "teremtés sorrendje" miatt került előre a férfi. Ennek aztán úgy húzták ki a méregfogát, hogy a végső változat első mondatában a férfi áll elöl, a másodikban pedig a nő.

Na de miért volt fontos leszögezni egy, a biológiával nem teljesen egybevágó dolgot arról, hogy az ember csak férfi vagy csak nő lehet, miért kellett ezt alaptörvényi szintre emelni? Valóban időnként vannak esetek, hogy női sportversenyen férfiből nővé alakított versenyzők próbálnak indulni, de még arra is volt példa, hogy a nők 40 éves szolgálati viszony utáni nyugdíját egy férfiből lett nő próbálta megigényelni. De ez valóban akkora társadalmi probléma, amihez már alaptörvény-módosítás kell?

Nézzük a biológiai tényeket: Az orvostudomány többféle nemet is megkülönböztet. Ezek közül az első szint a genetikai nem, vagyis a nemi kromoszómapár. A második szint a gonadális nem, vagyis hogy az embriónak heréi vagy petefészkei fejlődnek ki. A harmadik szint a genitális nem, vagyis a külső nemi szervek megjelenése. A negyedik szint a fenotípusos nem, ami pubertásban kialakult másodlagos nemi jellegeket jelöli. Minden szint az előzőből következik. Ha XY nemi kromoszómapárja van a magzatnak, akkor gonádtelepe hereszövetté fejlődik, az férfi hormonokat kezd termelni, azok hatására pedig férfi nemi szervei alakulnak ki a terhesség alatt, majd pedig férfi másodlagos nemi jellegei (izomtömeg, zsíreloszlás, csontozat, szőrzet, hang) a pubertás során. Ha viszont egy mutáció miatt már az elején hiba csúszik a folyamatba, előfordulhat, hogy például a genitális nem eltér a genetikaitól. Ilyenkor melyik számít biológiainak? A kromoszómapár vagy ami az illető „lába között van”?

Nem is volt olyan rég, a párizsi olimpián egy algériai bokszolónő, Iman Helif ügye. Helif ugyanis nem egy férfiből nővé operált transzvesztita, hanem a fentiekben leírtak szerint női genitáliákkal, de XY kromoszómákkal született. Tegyük, fel hogy Helif magyarnak születik, mondjuk Hetési Irma. A kis Irmáról már magzatkorában kimutatja az ultrahang, hogy kislány lesz, amit megszületésekor a bába is igazol, így lánynevet kap, lányként anyakönyvezik és lányként nevelik. Pubertás korában veszi észre, hogy erősebb az izomzata, mélyebb a hangja és olyan helyeken is szőrösödik, ahol a többi kislány nem. A szülei kromoszómavizsgálatot végeztetnek rajta, kiderül, hogy genetikailag férfi. Viszont hazánkban a születéskori nem és születéskori név nem változtatható, Irmából sohasem lehet Imre. Az Alaptörvény alapján Irma nem is létezik.

Mindenkinek joga van a készpénzzel történő fizetéshez

Egyszer, amikor volt osztálytársaimmal síelni voltunk, és én hitelkártyával váltottam meg a síliftbérletet, az egyik volt osztálytársam, aki történetesen orvos, csodálkozva kérdezte: "Te kártyával fizetsz? Hát így nyomonkövethetőek a költéseid!" Mondtam neki, hogy de hiszen nekem minden jövedelmem legális.

Igen, a kártyával való fizetés fehéríti a gazdaságot, nehezíti a jövedelmek eltitkolását. A koronavírus-járvány egyik nagy eredménye pont a kártyás fizetés gyors elterjedése volt. A nyugati társadalmakban azért terjedt el gyorsan a hitelkártyával történő vásárlás, mert kártyával könnyebben költenek az emberek, ami annak ellenére jó a kereskedőnek, hogy a jutalékot ő fizeti.

Úgy tűnik, Magyarországon ez sokaknak elfogadhatatlan volt, ők tudják miért. Viszont a készpénz elfogadásának kötelezettsége elég nagy fennakadást fog okozni koncert- és sportrendezvényeken a büfékben. Ez a módosítás most azzal jár majd, hogy minden településre kell ATM-et telepíteni.

Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz

Ez a látszólag ártalmatlan módosítás, vagyis a gyermekek alapjogának minden más alapjog elé való helyezése adja a Pride betiltásának egyik alapját. A másik két pillért a gyermekvédelmi törvény 2022-es módosítása és későbbi további szigorításai, valamint a gyülekezési törvény legutóbbi módosítása alkotják. E három pillér együttes alkalmazásával lehet a Pride-ot betiltani és egy betiltott rendezvényen nemcsak a szervezők, de a résztvevők is büntethetők, és ehhez arcfelismerő rendszert is igénybe vehet a belügyminisztérium.

Szerintem ahol a Pride megtartása lehetséges, az demokrácia, ahol pedig ez tilos, az diktatúra. Ez ilyen egyszerű. Az emberek nehezen tűrik a szerzett jogok megvonását, így sokaktól hallottam, hogy még sohasem voltak Pride-on, de idén biztosan kimennek. Bori lányom is hazajön Bécsből csak azért, hogy június 28.-án részt vehessen a Budapest Pride-on. A régi gyülekezési törvényben az szerepelt, hogy egy rendezvényt legkorábban három hónappal hamarabb lehet bejelenteni. Ez most egy hónapra módosult, ugyanis a Pride-ot már március 28-án be lehetett volna jelenteni, de akkor még nem volt kész az Alaptörvénymódosítás, így nem lett volna jogalap a Pride betiltására. Hát így toldozzuk-foldozzuk a törvényeket ebben a lángoktól ölelt kis országban. Viszont született egy új szitokszó is: aki kiáll a Pride megtartásáért, az Pride-párti (prájdpárti).

Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos

A Btk. eddig is tiltotta a kábítószer használatát és terjesztését. Számos európai országban a kannabisz (marihuána) használata nem tilos (Csehország, Németország, Hollandia), hazánkban is vannak a kannabisz legalizálását követelő mozgalmak. (Mikor Bori Hollandiában tanult és turistabusszal átkirándult Belgiumba, a sofőr a határon mindenkit figyelmeztetett, hogy Belgiumban tilos a marihuána, akinél ilyen van, adja oda neki 😄).

A kannabisz tiltása Európában (Forrás: Qubit)

Azóta naponta vannak híradások kristályt árusító szabolcsi Bözsi néniken való rajtaütésekről, pedig a gettólét csak droggal vagy piával viselhető el. Így még több olcsó pálinka fog fogyni, hiszen a pálinkafőzés viszont olyan alapjog, mint Amerikában a fegyverviselés.

Az alkoholizmus európai áldozatainak térképe (Forrás: Index)

A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével

Igazi mihazánkos törvény: Nehogy már ne szólhassunk bele, hogy holmi cigányok vagy anyabaszó migránsok a falunkba költözhessenek. Még jól emlékszem a '80-as évekre, amikor Budapest zárt város volt, állandó lakcímet Budapesten csak engedéllyel csak a kormányhivatal engedélyével lehetett kapni. Amikor az első lakásomra OTP-hitelt igényeltem, a hiteligényléshez be kellett adjak egy igazolást, hogy budapesti lakos vagyok.

Hát most a zárt települések száma növekedni fog, és egyre nehezebb lesz a gettólétből kikapaszkodni, a cigánysorról a szomszéd faluba költözni. De kíváncsi vagyok, hogy érinti ez majd azokat a kelet-magyarországi településeket (Bodrogkeresztúr, Tarcal), ahol egyre több ortodox zsidó vásárol ingatlant. Vajon a falvak közössége itt is korlátozást vezet majd be?

A kormány hadiállapotban és szükségállapotban az Országgyűlés külön felhatalmazása nélkül, veszélyhelyzetben az Országgyűlés – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határozott időre megadott – felhatalmazásával egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet

A különleges jogrend már az Alaptörvény 6. módosításával (2016) bekerült. Magyarországon 2016. március 9.-én rendelték el a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet, amely még mindig (!) érvényben van (amihez időnként hozzájön egyéb, pl. a koronavírus-járvány miatti vészhelyzet vagy az orosz-ukrán háború miatti vészhelyzet). Egyszóval mindig van jogalap a rendeleti kormányzásra, egyre több reggelen ébredünk arra, hogy a Közlöny már megint lehozott egy - az addigi életünket megváltoztató - törvényerejű rendeletet.

------

Időről-időre megéneklem az Alaptörvény módosításait, úgy tapasztgatom össze a dalt, mint a fecske a fészkét, akárcsak a magyar parlament az Alaptörvényt.

Minden újabb módosítás újabb 25 másodperc, egy félhanggal feljebb modulálva. A 15 módosítás egy oktáv és egy kisterc modulációt jelent. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a dal hangterjedelme egy oktáv és egy nagyszekund, akkor két és fél oktáv hangterjedelmet kéne áténekelnem. Ez sajnos nekem már nem megy, ezért az utolsó négy módosítás már digitálisan modulált formában került hozzá.

Ugye szerintetek sincs más az országban, aki megénekelte az Alaptörvény összes módosítását? Hát így hallgassátok.

De ha mégsem szántok rá majdnem hét percet, akkor olvassátok el az utolsó négy módosítás szövegét (zárójelben az aktuális hangnemet adtam meg):

12 (E)

Itt ez a jó alaptörvény, erős mint a vasbeton

Csak egy kicsit igazítunk néhány rövid mondaton

Szuverenitás-védelmünk borzasztóan fontos

Ez volt most az utolsó, a tizenkettedik módosítás

13 (F)

Itt ez a jó alaptörvényt, kemény, mint az atommag

Egy dolgot most mégis bele kell hogy írjunk utólag

Gyermekmolesztáló többé kegyelmet nem kaphat

Ez volt most az utolsó, a tizenharmadik módosítás

14 (F#)

Itt ez a jó alaptörvényt, tartós mint a svédacél

Egy bizonyos kérdésben most mégis változott a cél

Mostantól már legfőbb ügyész akárkiből válhat

Ez volt most az utolsó, a tizennegyedik módosítás.

15 (G)

Itt ez a jó alaptörvényt, szilárd mint egy bunker

Sok-sok apró dolgon mégis módosítanunk kell

Magyar állampolgárságod többé már nem biztos

Ez volt most az utolsó, a tizenötödik módosítás.

Biztos lesz még módosítás! - Naná!

Árrés

Miután az élelmiszer-infláció padlóba döngölése - hát hogy is mondjam csak - némi kívánni valót hagyott maga után, Nagy Márton legújabb ötlete, hogy akkor most ne húzzunk ársapkát az alapvető élelmiszerek fejére, alkalmazzunk inkább árrés-sapkát. Az árrés-sapka nagyjából ugyanazokra a termékekre, amelyekre két éve az ársapkát alkalmazták, 10 %-ban maximálja az eladási és beszerzési ár különbségét.

Tudjátok, hogy szenvedélyes államihíradó-néző vagyok, és van ott egy "gazdasági elemző", a kuszaszemű-kuszafogú Tóth Levente, aki a nép egyszerű nyelvén magyarázza el az embereknek az Orbán-Nagy tandem zseniális gazdasági döntéseit. Hallgassátok csak:

Értitek? Tóth Levente szerint az árrés nem más, mint a kereskedő haszna! Ha emlékeim nem csalnak, minden közgáz-kurzus első félévében az a mentőkérdés a kettesért, hogy mi a különbség az árrés és a haszon között. Az árrésből fizeti a kereskedő az összes költségét, a helyiségbérletet, a rezsit, a munkabéreket. Hogy is írta József Attila: s mi haszna sincs, hiába számol többet a petróleumért? (Mondd, mit érlel?)

Én pont beleszülettem a Kádár-rendszerbe, abban szocializálódtam, de olyasmikről, amiktől most hangos a kormánysajtó, inkább csak a Rákosi-időkről olvastam:

• Az árak nem emelkednek, hanem a nyerészkedő multik emelik. Felrémlik előttem az árurejtegető, árdrágító Reakczy Jóska képe.
• Talán az 56-os "ellenforradalom" okait vizsgáló "Fehér könyvben" olvastam olyan magyarázatot, hogy a nép elégedetlenségének egyedüli oka a külföldi reakció bujtogatása.

Pride betiltásáról csak azért nem lehetett szó, mert még Pride sem volt. De én úgy gondoltam, hogy a Pride egyirányú utca: ahol ez rendezvény megtartható, ott megtették a legfontosabb lépést a társadalmi tolerancia, a másság elfogadása irányába. Ez a tiltás tényleg arra hasonlít, mint amikor a Négyszögletű Kerek Erdőben Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon kihirdeti, hogy mostantól tilos a bukfenc. Hirtelen minden erdőlakó bikfi-bukfenc-bukferencezni kezdett.

És akkor itt van a kedvencem:

A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivételével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető.

Felfüggesztett állampolgárság. Félig-meddig állampolgár. Ahogy Presser Pici bácsi énekli: Kint is vagyok, bent is vagyok, jaj de nagyon boldog vagyok. Nem hiszem, hogy van még ilyen máshol a világon.

Ciceronak tulajdonítják a mondást, hogy minél őrültebbek a törvények, annál közelebb a bukás. Minden esetre én most leporolom és újra közzé teszem a több mint két éve énekelt ársapka-dalt:

PS 2025.03.14

A csütörtöki kormányinfón Safranek (Gulyás Gergely) is 10% "kereskedelmi profit" maximalizálásról beszélt, és a pénteki híradó is 10%-os "maximáli nyereségről" beszélt, ezért nyilvánvaló, hogy az emberek tudatos félrevezetéséről van szó.

Je suis non Orbán!

Ezen a Charlie Hebdo-címlapon (valószínűleg csak hamisítvány) egy ...khm spermium kikéri magának és tiltakozik, hogy ő nem Orbán. Igen, 10 éves a híres G-nap, de '14 nyarától '15 tavaszáig nagyon sok minden történt a magyar belpolitikában.

2015 januárjában, a Charlie Hebdo francia szatirikus lap munkatársai elleni brutális merénylet elleni tiltakozásul összegyűlt Párizsban Európa minden vezetője, hogy kiálljanak a szólásszabadság mellett és a terrorizmus ellen. Ebben a látszólagosan nagy egyetértésben Orbán lényegében mindenkit megdöbbentve így nyilatkozott:

A bevándorlásról és az azzal összefüggő kulturális kérdésekről az eddigieknél sokkal nyíltabban, őszintébben, teljes egyenességgel kell beszélni. Abban reménykedem, a mostani események higgadt, nyugodt elemzése abba az irányba viszi majd el az európai vezetőket és Brüsszelt is, hogy egy szigorú, a bevándorlást korlátozni akaró politika nyerjen polgárjogot Európában.

Akkoriban még csak szállingóztak Szíriából a polgárháború elől menekülők, a Magyarországon keresztül nyugatra igyekvők többsége kosovói menekült volt, akiket elkezdtünk leszállítani a vonatról és visszaküldeni Szerbiába.

De ha visszalépünk még néhány hónapot, akkor emlékezzünk meg arról, hogy a Fidesz 2014-es második kétharmada után Orbán Tusnádfürdőn illiberális zászlóbontást hirdetett. A Telekomtól megvásárolt Origo fokozatosan kormánybefolyás alá került. A főként Simicska Lajos által birtokolt Fidesz-közeli médiumokra (Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió, HírTV) pedig megemelt reklámadót vetettek ki. Válaszul Simicska ezeken a médiafelületeken egyre erőteljesebb kormányellenes hangot ütött meg, ezért a kormánnyal lojális szerkesztők 2015. február 6.-án felmondtak. Simicska válaszul végighaknizta az egész ellenzéki médiát, pedig addig hosszú éveken keresztül senkinek sem nyilatkozott. Ekkor hangzott el a ma már csak O1G-vel rövidített mondat. Totális médiaháború és oligarchaváltás indult meg Magyarországon.

Tulajdonképpen a G-napig két hatalmi ága volt a Fidesz-kormánynak: egy politikai és egy, a médiát is birtokló gazdasági. Az igazi oligarchát az jellemzi, hogy függ a politikától, de egyben befolyásolja is azt. Ebben a tekintetben vitathatatlanul Simicska volt az utolsó mohikán, mára már a politikai és gazdasági hatalom egyértelműen az Orbán-dinasztia kezében összpontosul. Simicska még három évig tartotta magát a felszínen, médiái egyre élvezhetőbbé váltak, bár a KÖZGÉP egyre kevesebb pályázatot nyert el. A 2018-as választások előtt nagyon vártuk, hogy majd "ledobja az atomot", de helyette teljes kapituláció következett be. Simicskáról én magam is sokat posztoltam, "simicskalajos" tag alatt megtalálhatjátok őket, de van egy jó kis húszperces film a 444-től, ami összefoglalja a Simicska-sztorit.

Mivel nagyjából ekkor uralta le teljesen az Origo-t a kormány, az onnan kilépő szerkesztők egy maroknyi csapata létrehozták a Direkt36 tényfeltáró portált. A Direkt36 másként dolgozik, mint a többi hírportál. Kevés üggyel foglalkoznak, de azokkal nagyon alaposan és átfogóan, az újságírói etika és a tényellenőrzés minden szabályát aprólékosan betartva. Bori lányom projektmenedzserként dolgozott náluk két évig, ekkor váltam én is a Direkt36 olvasójává és támogatójává. Most ünnepelték 10 éves fennállásukat, és ezzel összekapcsolva vetítették le premier előtt A dinasztia című dokumentumfilmjüket az Orbán család meggazdagodásáról.

A rendezvényen, mint támogató magam is jelen voltam. Büszkén állapítottam meg, hogy a stáblistán Bori lányom is szerepelt, mint produkciós asszisztens. Igen, mert egy évig tartott a forgatás, a kezdeteknél még Bori is ott volt. A film elég megdöbbentő és hatásos. A Direkt36 azt ígéri, hogy hamarosan megjelenik a YouTube-on, ahol bárki megtekintheti.

Vicces volt, hogy a rendezvény előtti napon Kocsis Máté bejelentette, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság számára készült egy jelentés, miszerint Ukrajna a magyar ellenzéki sajtón keresztül igyekszik lejáratni Orbán Viktort, amire rákontrázott a Magyar Nemzet, hogy ukrán pénzből készül a Direkt36-nál egy film az Orbán család gazdasági ügyeiről. Szóval értitek: már a hrivnya az új dollár, és nem azt kell mondani, hogy az amerikai titkosszolgálatok által pénzelt dollárbaloldal, hanem az ukrán titkosszolgálatok által pénzelt hrivnyabaloldal. Óceánia mindig is a szövetségesünk volt!

Minden esetre a Direkt36-ot már a SzuveNERitásvédelmi Hivatal is belevette egy jelentésébe. Én nem hiszem, hogy a Sutyerákvédelmi Hivatal csak pitykegomb Orbán mentéjén, és hogy a jelentéseinek sohasem lesz semmi következménye. Azt gondolom, ezek a jelentések kilövési engedélyek egyben, és a Transzparency, az Átlátszó és Direkt36 nyugodtan elkezdhet aggódni.

Én viszont a G-nap emlékére beteszem ide azt a dalomat, amit két évvel az esemény után énekeltem Simicska-maszkban, hogy megemlékezzek az emberről, aki megteremtette a Fidesz gazdasági és médiabirodalmát, aki az indulótőkét adta Tiborcz István gazdasági tevékenységéhez.

---

PS. 2025.02.07

Már kinn is van a film, a Telex oldaláról elérhető.

És Orbán a ma reggeli rádióinterjúban bejelentette, hogy a külföldi hálózatok ki lesznek söpörve, amit a SzuveNERitásvédelmi hivatal lelkesen üdvözölt.

Fogorvosból az egyik legnépszerűbb magyar filmrendező

Amikor 2002-ben a Valami Amerika című sikerfilm berobbant a magyar köztudatba, az egyik kollégám felkiáltott: Korábban Herendi Gábor volt a fogorvosom! Tény, hogy Herendi eredeti végzettsége fogorvos, évekig dolgozott is a szakmájában, de közben folyamatosan érdekelte az amatőr filmezés, át is képezte magát, és a '90-es évek közepén már sikeres reklámfilmes volt (pl. Postabank reklámfilmek).

A Valami Amerika három fivér főhőse közül a középsőt, Tamást Herendi magáról mintázta. Tamás is reklámfilmes, de első játékfilmjéhez pénzt szeretne szerezni, és a három testvér összefog, hogy összetarhálják a szükséges pénzt a Bűnös Város című művészfilmre, ami persze óriási bukás lesz. Herendi Valami Amerikája azonban egyáltalán nem lett bukás, sőt, több mint félmilliós nézettségével a rendszerváltás utáni magyar filmgyártás harmadik legnézettebb filmje lett. (Hol vannak már a többmilliós nézettségű magyar történelmi kalandfilmek? Persze a televíziózás és streamingelés korszakában ez nem is várható el.)

Posztomat annak kapcsán írom, hogy tegnap megtekintettük a legújabb Herendi-opust, a Futni mentem című vígjátékot, amely most a változatosság kedvéért három fivér helyett három nővérről szól. A Valami Amerika óriási brand lett, szereplői egycsapásra híresek lettek, Oroszlán Szonjával (Timi) és Szabó Győzővel (Ákos) külön sorozatot is készített egy kereskedelmi televízió. Jó volt a film zenéje. Másfél évtizeden belül további két folytatása is készült, és mindhárom epizód benne van a rendszerváltozás utáni 12 legnézettebb film listájában, melyben egyébként további két Herendi-film is szerepel, a Magyar vándor (6. hely) és a Kincsem (7. hely).

A felsorolt filmek még a sokak által elátkozott Andy Vajna-korszakban készültek. Pedig Vajna jó filmes volt, nem véletlen, hogy a lista elején két Vajna-produkció, A miniszter félrelép és a Szabadság, szerelem áll. A Kincsem is az egyik legnagyobb költségvetésből készült magyar film volt (2,9 milliárd forint), és Vajnának kezdetben fenntartásai voltak Nagy Ervin főszereplésével kapcsolatban, de szerencsére meggyőzhető volt. Nagy Ervinről már akkor tudott volt, hogy nem az Orbán-rendszer barátja, jelenleg pedig Magyar Péter "előzenekara" minden nagyobb gyűlésen. A Kincsemet sokan kurzusfilmnek tekintették, pedig minden benne volt, ami egy jó magyar kalandfilmhez kell: kaland, hazafiasság, szerelmi szál, ármánykodás, magyaros furfang, és jó zenés-táncos betétek. A későbbi Hadik és Most vagy soha filmekből valamelyik (vagy több) elem hiányzott.

A Vajna utáni korszakot és az NFI pénzosztási politikáját Herendi nehezen éli meg, de jól megtanult pénzt tarhálni a szponzoroktól. Bár Szabó Győző drogos pokoljárásáról 2021-ben készült Toxikoma című filmje szintén nagy közönségsiker volt, Herendi berágott azon, hogy leginkább csak kurzusfilmekre jut pénz (abban az évben készült at Elkxrtuk). Gondolt hát egy merészet és nagyot, és elkészítette a Valami Amerikában megidézett Bűnös város című félórás fekete-fehér politikai szatírát, melyet kizárólag egy erre a célra létrehozott fizetős oldalon lehet megnézni. Ebben a filmben a NER teljes esszenciáját sűrítette bele, volt itt minden:

• A vak komondor esete
• Stadionok és kisvasút az elit kertjei alatt
• Egy vízszerelő, aki régi barát, és még sokra viszi
• Kokainmámor és felláció egy hajó fedélzetén
• Oligarchák hobbijaira épült „nemzeti” rendezvények
• Kötvények és ingatlanbiznisz
• Éjnek évadján elfogadott törvénymódosítások
• Migránsok – nem összetévesztendők az Afrikából befogadott munkaerővel
• Soros György, bár itt máshogy hívják
• Minden adón ugyanaz a műsor az EU legyőzéséről
• Lámpaoszlopon tűsarkúban menekülő kolléga
• Rokonok által nyert, túlárazott közbeszerzések
• Rokonok a zsűriben, melyek rokonokat hoznak ki győztesként
• Teljes régiók az új feleségnek
• Kínai egyetemisták és kirgiz külkapcsolatok
• Egy független médium, melynek ötbetűs neve X-szel végződik
• Alapítványi fenntartásba került intézmények
• A városok bevételeinek elvonása
• Kiemelt gazdasági övezetnek nyilvánított területek
• Lehallgatási ügyek

A Bűnös várost Herendi mintegy kiemelte a szórakoztató filmjei sorából. A héten bemutatott Futni mentemmel visszatért a közönségfilm műfajához, annak ellenére, hogy természetesen az NFI itt sem járult hozzá anyagilag a forgatáshoz, csak a forgatókönyvhöz (pedig akkor még nem lehetett tudni, hogy Herendi lesz a rendező). A film egy nagysikerű cseh film ötlete alapján, annak licence megvásárlásával készült, minimális költségvetéssel, 20 nap forgatási idővel. Szerintem ez is nagy közönségsiker lesz és uralni fogja a karácsony előtti hetek magyar filmkínálatát.

Azért a rendező csak nem állta meg, hogy egy kis politikát bele ne csempésszen a filmbe: a gyerekkönyv-illusztrátorként dolgozó egyik nővér (Kata) lektora folyton a lefóliázástól retteg, ezért a mackócsaládról szóló mesében nem birkózhat a két fiú bocs (esetleg meleg szexnek nézi valaki), nem hordhat kötényt a medveszakács (esetleg szoknyának gondolják, transzvesztita utalás), de még fánk sem szerepelhet benne (mert forró, puha és luk van a közepében).

Feltétlenül nézzétek meg, beszúrom ide a film trailerét.

Update 2025.02.03

Ezen a hétvégén a Futni Mentem már hivatalosan is a rendszerváltás utáni legnézettebb magyar film lett! Alig több mint két hónap alatt!

 

---