Erősek és gyengék

Vessetek a mókusok elé, de sokat foglalkoztat a Hankó-ügy, és annak lelki vonatkozásai. Nem, nem felmenteni akarom Hankót, de azért az világos, hogy szemben az éveken keresztül saját zsebre dolgozó  Sesztákkal ő egyáltalán nem bűnöző, hanem balek. Az Orbán-kormányban ő volt a gyenge. Mindjárt megvilágítom, hogy mire is gondolok.

Az irodalom és zeneirodalom tele van a bandák, csoportok belső csoportdinamikájának ábrázolásával:

• A West Side Story Rakéták nevű bandájának - ők harcolnak a bevándorlók bandájával - van egy tagja, a fiús külsejű lány, Anibodys (magyar fordításban gyakran Senkifia), aki azért küzd, hogy teljes értékű bandatag lehessen.
• Paolo Pasolini Utcakölykök című regényének tragikus hőse Genesio, szintén bandatag, aki bizonyítási vágytól vezérelve beleveti magát az örvénylő folyóba és belefullad.
• A Pál utcai fiúk Nemecsek Ernője is az egyetlen közlegény a csapatban, hőstette tragikus halállal végződik.
• Golding Legyek ura című regényében Röfi a csapat gyenge tagja, aki minden igyekezete ellenére a törzs számára ő csak egy eltaposandó akadály marad a hatalom felé vezető úton.
  

Mi jellemzi ezeket a karaktereket? A kiszolgáltatott vagy gyengébb egyén a folyamatos bántalmazás és megalázás ellenére is görcsösen ragaszkodik az őt elnyomó csoporthoz – a szociálpszichológia és az irodalom egyik legmegrázóbb mintázata. A bandák világa nemcsak a külső ellenséggel szembeni harcról szól, hanem egy kegyetlen belső hierarchiáról is, ahol a leggyengébbek fizetik a legmagasabb árat a figyelemért.

Ne, de miért hasonlítom Hankó Balázst egy utcai banda gyenge, ámde mégis az erősek csoportjához ragaszkodó, bizonyítási vágyában tragikusan elbukó gyenge jellemhez? Azt a Hankó Balázst, aki egyetemi professzor, a gyógyszerészeti tudományok doktora, sikeres tudományszervező?

Hankó karrierje teljesen hasonlóan indult Palkovics László karrierjéhez:

• Gyorsan felfelé ívelő tudományos és egyetemi karrier;
• Sikeres tudományszervezői tevékenység;
• Kormányzati szerepvállalás;
• Miniszterként mindketten méltatlan feladatok végrehajtására kényszerültek: Palkovics a CEU előzésében és az akadémiai rendszer szétverésében jeleskedett (sőt, az őrült diktátor parancsára még a főmeteorológust is kirúgatta), Hankó pedig az egyetemek KEKVA-modelljének kidolgozásában vett részt, ami miatt az EU megvonta ezektől az egyetemektől az Erasmus- és a Horizont- programokban való részvételt.

Csakhogy Palkovicsnál volt egy pont, ahol már úgy érezte, ezt nem csinálhatja tovább, és lemondott: elvették tőle a közlekedésügyet, amihez igazán értett, és oda akarták adni neki az energetikát, amihez pedig nem értett. Hankónak nem voltak ilyen skrupulusai, amikor megkapta a kultúrát. Végül is ha Pintérnél, a rendőrminiszternél van a közoktatás és az egészségügy, miért is ne lehetne egy gyógyszerésznél a kultúra?

Már akkor meg kellett volna szólalni a vészcsengőnek, amikor Hankó egy giccsfestőnek, Vészabó Noéminek adományozott Munkácsy-díjat, ami miatt felháborodott a képzőművészeti közvélemény és lemondott a Munkácsy-díj Bizottság. Sejteni lehetett, honnan jött Hankó felé a befolyás, hiszen Vészabó készített portrét Orbán Viktorról is. Már akkor látszott, Hankó inkább hajlik a politikai, mint a szakmai befolyásolás irányába.

Képzeljetek el egy kormányülést, ahol az igazi nagyvadak, Orbán Viktor, Pintér Sándor, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Rogán Antal, Lázár János mellett ott ül Hankó Balázs, egy bizonyítani akaró Nemecsek Ernő. És ekkor, közeledvén a választások, érkezett Hankóhoz egy kérés. Nem valószínű, hogy kormányülésen hangzott el, inkább csak szűk körben, hogy a kulturális tárcánál vannak még olyan pénzek, amivel segíteni lehetne a Fidesz győzelmét. Hankó tudta, hogy szabálytalanul jár el, azt is éreznie kellett, hogy túlságosan is átlátszó, hogy a választókerületeknek egyenletesen osztja a pénzt, de egyenlő jogú tagja akart lenni a bandának, és biztos volt abban, hogy alkalomadtán megvédik.

De Hankó bukása nem járt erkölcsi felemelkedéssel, mint Nemecsek Ernőnél, az ő bukása sokkal inkább Anybodys sorsára emlékeztet a West Side Story-ból (AI segítségével készült szövegrész következik):  Miután bebizonyítja a hűségét és a bátorságát a nehéz időkben, a banda akkori ideiglenes vezetője végre elismeri őt. Azt mondja neki: "Jól dolgoztál, öregem. Most már közénk tartozol, Rakéta vagy." Bár Anybodys megkapja a hőn áhított elismerést, ez a pillanat egybeesik a teljes pusztulással. A banda, amelynek tagja lett, ekkorra már elveszítette a vezérét (Riffet), szétesőben van, tagjai pedig nem sokkal később részt vesznek Anita megalázásában és bántalmazásában. A tragédiája abban áll, hogy egy olyan erőszakos és toxikus mikrotársadalom fogadja be, amely éppen az elvakult gyűlölet miatt veszítette el mindazt, amiért létezett.

Miközben a Fidesz nagyvadjai szétszéledtek, Hankó beült utóvédharcokat vívni a parlamentbe, de a törvény itt is utolérte. És a régi bandatagoknak eszük ágában sincs megvédeni őt, a gyengét. Még a Fidesz bukása után is inkább csak a komikus jelenetek maradnak meg Hankóról, például hogy a minisztérium átadás-átvételi eljárása során DVD-n adta át az anyagot, hogy szentmisét tartottak a lelki üdvéért, hogy felesége Jézus Krisztus szenvedéséhez hasonlította férje meghurcolását és végén még az ügyészségre őt szállító gépkocsiról is lemaradt.

Óriásplakát az @rc kiállításon

AI-mém a Hankó Balázsért tartott szentmiséről

Hankó indulna az ügyészségre, de lemarad.

HÓ!

Hosszú évek után Budapesten ismét számottevő mennyiségű hó hullott, és sokan bosszankodva, sokan lelkesülten fogadták az égi áldást.

Persze megtudhattuk, hogy Karácsony Gergely megint A.L.K.A.L.M.A.T.L.A.N. volt Budapest hótól való megtisztításának megszervezésére, de szerencsére a Fidesz bátor képviselőjelölt hölgyei lapátot ragadtak, és elvégezték a munkát a főpolgármester helyett.

A 4 amazon: Fazekas Csilla, Bp 01. VK, Ferencz Orsolya űrügyi államtitkár,
Bp. 02. VK, Király Nóra, Bp. 09. VK, Szenkirályi Alexandra, a fővárosi
közgyűlés fideszes frakcióvezetője

Ilyenkor az embereknek nagy budapesti havak jutnak eszébe, legelőször is az 1987-es, amelyről a 30. évfordulón egy nagyon részletes posztban emlékeztem meg.

Aztán ki ne emlékezne 2013 március idusára. Sokan síelni indultak a nemzeti ünnepünkön, tulajdonképpen majdnem mi is, de aztán úgy alakult, hogy mégse. Rettentő sokan rekedtek az M1-es autópályán, ekkor érkezett meg mindannyiunk telefonjára Pintér Sándor azóta mémmé vált SMS-üzenete: 

„Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe! Belügyminisztérium”

Mi viszont aznap Petrával egy igazi kokárdás szánkózáson vettünk részt a Tabánban, és semmit sem tudtunk az országos hókáoszról.

Hát igen, a tabáni domboldal régóta Bel-Buda és Bel-Pest közös szánkózóhelye. Amikor még lehetett, ilyenkor végig parkoltak az autók a Kereszt úton, ma már ott szigorú megállási tilalom van érvényben.

A márciusi hó később sem volt ismeretlen, 2018-ban Sándor, József és Benedek hóemberek képében jelentek meg.

Naná, hogy 2018 márciusában is szánkóztunk a Tabánban, erről is posztoltam a FB-on.

Aztán jött a globális felmelegedés, egyre kevesebb lett Budapesten a hó, a tabáni havazások is elmaradtak. Ezért bolondult meg az ország, hogy 2026 havazással köszöntött ránk. Éppen ezért naná, hogy szombat délelőtt (bár ez ledolgozós szombat, de szabit vettem ki) ismét szánkókkal (pontosabban egy vasvázas fa szánkóval és egy műanyag bobbal) vettük célba a tabáni domboldalt.

Bár idén is van Operatív Törzs és vörös kód, meg Leopárd harckocsik is be vannak vetve a hó elleni közdelembe, azért én azt gondolom, hogy az idei hó talán mégsem okoz akkora fennakadást, mint az 1987-es. Minden esetre posztomat a Padödö Hómunkások dala című számával zárom.

---

Update 2026.01.12.

Na, sikerült AI-jal készíttetnem egy képet négy wonderwomanről, akik havat lapátolnak: Fazekas, Király, Ferencz, Szentkirályi, a négy megmentő!

Becsengettek - 14. Nemzeti Tanévnyitó

 

Jön a szokásos éves füstölgésem a Nemzeti Tanévnyitó sorszámozásán. A 14-es számot - ami ugyebár 2010-től, a második Orbán-kormány hatalomra jutásától számítódik - már csak a közmédia hangsúlyozta. A tanévnyitónak helyt adó győri Révai Miklós Gimnázium saját történetét az 1777-es Ratio Educationis-tól számítja, mint az ország egyik legrégebbi közoktatási intézménye, és a tanévnyitó díszletének felirata csak ennyi volt: Nemzeti Tanévnyitó, sorszám nélkül. Ezúttal is miniszter nélküli tanévnyitó volt, a 2023/24-es tanévet ugyanúgy a Rétvári-Maruzsa tandem nyitotta meg, mint tavaly.

Gyermekeink tavaly óta már nem érdekeltek a közoktatásban, első unokánk meg majd valószínűleg az izraeli közoktatás áldásait élvezheti öt év múlva, de a családban tavaly kisebbik unokaöcsém lánya, idén pedig nagyobbik unokahúrom fia kezdi meg a Nagy Menetelést, és látom rajtuk a pánikot, hogy mi legyen a gyereküknek a legjobb, hogyan menekítsék ki őket a közoktatásból. Néha nagy megkönnyebülést érzek, hogy ez már nem a mi problémánk, de azért 2011 óta minden évben posztolok a tanévkezdésről.

Rétvári államtitkár beszédében felszállt arra az Orbán-féle dilivonatra, hogy a világ hatalmi súlypontjai áthelyeződnek nyugatról keletre, így a nyugati oktatás színvonala is csökken a sok migráns integrálása miatt, Németország hátracsúszott a PISA-felmérés rangsorában, mi meg előre. Az új státusztörvényről szólva pont azt emelte ki előnynek, amit az ellenzék hátránynak mond: a közalkalmazotti státusz megszűnését, a teljesítmény-értékelést. Megint belengette a 40 %-os béremelést (tavaly is ezt tette), melynek forrása részben hazai, részben uniós pénz lesz (ezúttal nem hangoztatta azt az ordas hazugságot, hogy a dollárbaloldal akadályozza Brüsszelben a tanárok béremelését). És beszéde végén - ahhoz kapcsolódva, hogy a magyar oktatás mindig is a magyar hagyományokon alapult - megnyitotta az 1028. iskolaévet. Szerintem elronthatta, és 1128-at akart, mondani, 895-re, a honfoglalás dátumára próbált utalni.

Nem beszélt a minisztere, Pintér Sándor által még tavaly belengetett tervről, hogy a kislétszámú vidéki iskolák helyett iskolaközpontokat kell létrehozni iskolabusz-hálózattal. Pedig ennek a harmadik évezred második évtizedében már nagyon itt volna az ideje. A 2023-as év a tanártüntetések éve volt, a közoktatásból több mint tízezer tanár hiányzik, a státusztörvény miatt eddig 600 tanár hagyta el a pályát (mai hír, hogy a pandémia alatt nagy népszerűséget szerzett "vasalódeszkás" tanár, aki online testnevelésóra keretében egy vasalódeszkára hasalva oktatta a gyorsúszást, végleg elhagyja a pályát).

Még tavaszi hír, hogy egy estéről reggelre meghozott törvény szerint számos további állami vagy önkormányzati vagyon - közöttük iskolák is - kerülhetnek ingyen egyházi tulajdonba. Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter kitartóan küzd, hogy a református egyház által igényelt iskolák a város tulajdonában maradhassanak. Nekem pedig erről a pont 30 éves Dabas-Sári-i iskolaügy jutott eszembe.

1993-ban történt, hogy az önkormányzat a közigazgatásilag Dabashoz tartozó Sári község egyetlen általános iskoláját a katolikus egyháznak adta. A Sári-i szülők többsége azonban sem a katolikus iskolába nem akarta járatni gyermekét, sem pedig a szomszédba, a dabasi iskolába átíratni. Szeptember elsején több mint 200 gyermek és számos pedagógus a község kultúrházában kezdte meg az iskolaévet (a katolikus iskolába mindössze 88 tanuló iratkozott be). A "kalóziskolát" az önkormányzat megpróbálta betiltani, de a szülők iskolaőrséget szerveztek. Győző atya, a katolikus iskola igazgatója elzárkózott attól, hogy helyt adjon a világi iskolának, mert "hogy ha megosztanák az épületet a kétféle iskola között, úgy a gyerekek óhatatlanul is egymás közelébe jutnának a folyosón és az udvaron. Blaszfémiáról beszélt, istenkáromlásról, amitől így aligha lehetne megóvni a katolikus iskola istenfélő tanulóit. Úgy fogalmazott, hogy a nyilvánosház és a zárda sem férne meg egyazon épület falai között". A végső megoldás a folyosó elfalazása lett, hogy még véletlenül se találkozhassanak az egyházi és világi tanulók. Gyakran visszatérő képsor volt a híradókban, hogy a fal pont egy neoncső kellős közepén ért fel a plafonig. Az ügyről a Beszélő illetve a Virgilia írt részletesebben.

De hát mint tudjuk, a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon.

Ismeritek a rák és mász meséjét?

Most nem írnám le teljes részletességgel a Benedek Elek által gyűjtött népmesét, de a lényeg, hogy egy szolgálólány éppen edényeket mosogat a pataknál, mikor a partra mászik egy szép, megtermett rák. Épp arra lovagol egy huszár is, ezért a szolgáló megkérdezi:
- Ugyan mi az isten csudája lehet ez, vitéz uram?
- E' bizony rák, húgomasszony.
- Hát hogy volna ez rák - mondja a leány -, hiszen ez mász!
- Bizony mondom, hogy rák.
No addig-addig hajtja, bizonygatja mindegyik a maga igazát, míg a szolgáló dirib-darabra töri az összes edényt:
- Az Isten engem ilyen diribdarabba törjön, hogyha nem mász!
A huszár sem volt rest, leszökött a lováról, és kardjával elvágta a nyakát:
- A hóhér úgy vágja el a nyakamat, mint én a lovamét, ha nem rák.
A mese még folytatódik, végül a vitatkozó felek a pap elé kerülnek, aki saját házát gyújtja fel:
- A tűz lángja éppen így égessen el minket, ha mind a ketten bolondok nem voltatok! Ha a pap háza el nem égett volna, az én mesém is tovább tartott volna.

Fontos népmese (minden népmese fontos), tipikus kommunikációs csapdahelyzetről, az egymás melletti elbeszélésről szól. Nemzetközi konfliktusok, háborúk is leggyakrabban emiatt törnek ki, meg persze a családi perpatvarok is, mert ráadásul családon belül nehezen találni elfogulatlan mediátort.

Miért állítsa be magát a blogíró szentnek, mi is szoktunk az asszonnyal veszekedni, legtöbbször egy mediátor megoldaná a helyzetet. Tegnap is ez történt, és amikor Kati egyszerűen ott hagyott és kiment a szobából (ő csinálta okosan), én dühömben a kezemben lévő bögrét a földhöz vágtam. Ritkán szoktam törni-zúzni, talán apámat is csak egyszer láttam egy teljes tányér gulyáslevest összetörni a konyhakövön. Érdemes észre venni, hogy legtöbbünkben működnek a szociális fékek, nem törünk értékes dolgot (lapostévét, mobiltelefont stb.) és igyekszünk nem sérülést okozni.

Mondom, a tegnapi veszekedésnél Kati már nem volt a szobában, nekem viszont mégis sikerült sérülést okoznom: saját magamnak. Ugyanis a bögrét teljes erővel a jobb lábfejemnek vágtam, onnan pattant aztán a konyha kövére, ahol dirib-darabra tört.

Pántos papucsban zokni volt a lábamon, ezért először csak azt vettem észre, hogy kezd a zokni átnedvesedni. Lehúzva a zoknit láttam, hogy a jobb lában 2. ujjából dől a vér. Azért van nekem országos elsősegélynyújtó versenyen második helyezett lányom, hogy ellássa a sérülésemet, mintaszerű kötést tett a lábujjamra. A probléma csak az volt, hogy éjszaka többször is átvérződött a kötés, gondoltam, ennek fele sem tréfa, holnap el kell menni a baleseti sebészetre.

Ünnepnap lévén a Szent János kórház baleseti ügyelete jöhetett volna szóba, amely egy igazi horrortanya, Halloween napján különösen, de erről már posztoltam eleget. Viszont eszembe jutott, hogy tőlünk egy sarokra van az EMINEO magánkórház, amelynek van baleseti ügyelete. Fel is hívtam őket, de egy automata hang bemondta, hogy túl sok hívásuk van, hívjam őket később, vagy regisztráljak online. Pont befejeztem az online időpontfoglalást fél 12-re, amikor visszahívott egy recepciós, hogy látja, volt itt egy nem fogadott hívásom. Mondtam, hogy időpontot szerettem volna egyeztetni, de már online megtettem.

Az adott időpontra Kati kísért el, mert sántikálva tudtam járni. A megadott időpontban már a rendelőben voltam, ahol megállapították, hogy van egy nyílt mély seb, amit mindenképpen varrni kell, de először feltesznek egy ideiglenes kötést, amíg a röntgenfelvétel elkészül. Az átvilágítás öt perc alatt ki lett értékelve: a 2-es ujj körömperce (legfelső ujjperce) fraktálisan három darabra tört, de ezt nem kell műteni vagy rögzíteni, mert a körömágy egyben tartja. A műtét kb. 25 percig tartott helyi érzéstelenítésben, a végén kaptam egy Tetanusz-védőoltást is, mert elvileg szennyeződhetett a seb. Elláttak tanáccsal, visszarendeltek kötéscserére, és kiállították a számlát, ami kereken 100 000 Ft volt, nagyjából annyi, amennyire számítottam. Ez a Jánosban egy napi tortúra lett volna ingyenesen. Nem tartom lehetetlennek, hogy az engem ellátó baleseti sebész is csak másodállásban van az EMINEO-nál, lehet, hogy főállásban pont a Jánosban dolgozik. Csakhogy az EMINEO-nál:

• Jól működik a betegfelvétel;
• Tiszta és rendes a váró és a mellékhelyiségek;
• Minden szükséges eszközből és anyagból van elegendő;
• Az orvos figyelmesen tájékoztatja beteget;
• ...

Nem akarok okoskodni, tudom, hogy a magyar egészségügybe rengeteg pénz kellene, ezt jól szemlélteti az a számla, amit most fizetnem kellett (Kati egészségpénztári számlájára, hiába, jó, ha az ember felesége állami cégnél dolgozik). Sajnos manapság egyre többen veszik igénybe a magánegészségügyet akár alkalomszerűen, akár biztosítási alapon. Ha képalkotási leletre (ultrahang, CT, MRI) vársz, vagy kivárod a több hónapos sorodat és kockáztatod, hogy mire kiderül a a tumorod, már késő, vagy jó magyar forintot csengetsz a magánintézményben. Nagyon kíváncsi leszek, hogy hogyan oldja ezt meg Pintér Sándor.

Becsengettek'22

Megint becsengettek, de mi már lányaink révén nem vagyunk érdekeltek a közoktatásban, ők már befejezték 24 éves dicsőséges menetelésüket. 1998 szeptember 1-én Bori lányunkkal kezdődött (erről a momentumról nem készült fénykép), 2022. májusában Petra lányunkkal végződött.

Iskoláik:

- Kosztolányi Dezső 12 Osztályos Általános Iskola és Gimnázium (Bori: 4 év, Orsi: 1 év)

- Lisznyai utcai Általános Iskola (Orsi: 3 év, Petra: 4 év)

- Szilágyi Erzsébet 8 osztályos Gimnázium (mindhárom lányunk 8 évet tanult itt)

A 24 év alatt sikerült fantasztikus, lelkes, szívvel-lélekkel a gyermekekért dolgozó pedagógusokat megismernünk, hálásak vagyunk nekik.

Emlékezzünk meg az évfordulókról is: pontosan 60 évvel ezelőtt vett gondjaiba Ilus néni a Lajos utcai Általános Iskolában (még mindenki lányiskolának hívta, mert csak két évvel előttem lett koedukált az iskola).

Lajos utcai Általános Iskola és Than Károly Ökoiskola

És pontosan 20 évvel ezelőtt kezdték meg lányaim a Szilágyi padjainak koptatását.

Idén Kiskörösön került sor XIII. nemzeti tanévnyitóra (érdekes, öt évvel ezelőtt a VIII. nemzeti tanévnyitó pedig pont Nagykörösön volt, mindkét település Bács-Kiskun vármegyében van, a Körösöktől messze), de szerencsére már csak a maximálisan lojális MTVA nevezte híradásában XIII. nemzeti tanévnyitónak, a szervezők már érezhették, hogy ez most már tényleg gáz, ezért a díszvendégek háta mögött mindössze ennyi volt kiírva: Nemzeti Tanévnyitó.

A vendéglista is változott. Azelőtt a pulpituson az iskola igazgatója, a tankerület vezetője, esetleg a körzet országgyűlési képviselője, az közoktatásért felelős államtitkár és a közoktatásért felelős miniszter voltak a felszólalók (nagyjából ebben a sorrendben), idén volt a Fidesz-éra nemzeti tanévnyitói közül az első, melyen a miniszter nem volt jelen ('10-'11: Réthelyi Miklós, 12'-'17: Balog Zoltán, '18-'21: Kásler Miklós). 

Ugyanis az ötödik Orbán-kormányban az oktatás és az egészségügy a Belügyminisztériumhoz tartozik.

De Pintér Sándor távolmaradásával szerintem nem azt akarta mutatni, hogy nem érdekli az oktatás, hanem tudta, hogy úgysem lehetne hiteles, akármit is mond. Maga helyett parlamenti államtitkárát (Rétvári Bencét) és köznevelésért felelős államtitkárát (Maruzsa Zoltánt) küldte el. Előbbi beszédében azt mondta, hogy a tanári bérek emelése az Európai Unió kezében van (micsoda ordas hazugság), de az Unió segítsége nélkül is garantálják a pedagógusok bérének évi 10%-os emelését. Maruzsa pedig biztosította a pedagógusokat és a tanulókat, hogy a 2022/23-as tanévben nem lesz energiahiány miatti online oktatás.

Maruzsa Zoltán pár nappal ezelőtt levélben figyelmeztette a pedagógusokat, hogy álljanak el a szerveződő polgári engedetlenségi mozgalomtól, mert mint fogalmazott: „az írott normák figyelmen kívül hagyása jó eséllyel arra ösztönzi a kialakult értékrenddel még nem rendelkező diákokat, hogy a jövőben mérlegelés tárgyává tegyék, milyen iskolai előírásokat kell betartaniuk, és milyeneket nem”. A pedagógusok azért találták ezt felháborítónak, mert úgy gondolják, pont azt kell megtanulnia a jövő nemzedékének, hogy álljon ki a saját érdekei mellett.

Igen, sajnos az idei tanévkezdésre nemcsak a dráguló energiaárak miatti bizonytalanság, de az alacsony pedagógusfizetések miatti egyre súlyosabb tanárhiány is rányomja bélyegét. Ezekben a percekben is folyik a tanártüntetés Budapesten.

"Évnyitó" tüntetés, 2022. szeptember 2. (Telex fotó)

Szóval bármekkora nosztalgiával is emlékszünk vissza az elmúlt 24 évre, kicsit örülünk, hogy gyermekeink már kijárták az iskolát. De hogy a poszt végére egy kis vidámságot is csempésszek, 2022 szeptember 1-én 3000 km-re tőlünk egy kicsi lány is kezdi megismerni a közösségi életet: Yaara, az unokám fél évesen bölcsödébe ment!

Yaara első napja meglehetősen nyugodtan telt...

Véget ért a járvány?

Úgy tűnik, igen. De még nem biztos. A járványügyi veszélyhelyzet mindenesetre holnap véget ér. Szerencse, hogy - ahogy Eötvös Gábor klasszikus bohócszámából tudjuk - van másik! A háború miatti veszélyhelyzet, de annak a mérlegét majd három év múlva vonjuk meg.

A koronavírus három és fél éves lefutása a száz évvel fejlettebb közegészségügy, védőoltások és orvostudomány ellenére nagyjából pontosan ugyanolyan volt, mint a spanyolnátha története:

• Nagyjából ugyanúgy két és fél uszkve három évig tartott;
• Három hullámban söpört végig a bolygón az akkori nagyságrendekkel kisebb világkereskedelem és világturizmus ellenére;
• Ugyanúgy végzetes tüdőgyulladást okozva szedte áldozatait;
• Várhatóan a koronavírus is egy megenyhült formában örökre velünk marad, akárcsak a spanyolnátha az influenza formájában;

Kezdetben - a járvány első hullámakor - sokkal nagyobb volt az ijedtsédünk, mint a járvány tényleges pusztítása. Pánikreakciók jellemezték mind a kormányzat, mind az emberek viselkedését. Az emberek homeoffice-ba mentek, az iskolák online oktatásra tértek át. Bezárkózott az ország. Még a kiskunlacházi Duna-partot is lezárták, hogy ne parkoljanak ott az autók.

A kormány pánikvásárlásba kezdett lélegeztető gépekből: mintegy 16 000 darabot vásároltunk, és aki pánikszerűen vásárol, azt általában átb@sszák. Silány minőséget vettünk méregdrágán, és még a tomboló harmadik hullám idején is csak a gépek tizedére volt szükség, de többet nem is tudtunk volna használni, mert nem volt elég intenzívellátásban járatos orvos és szakdolgozó.

2020 nyarán azt hittük, hogy túl vagyunk a dolgon, pedig védőoltás még nem volt. Mindenki a Johns Hopkins Egyetem statisztikáját böngészte a járvány alakulásáról. Ha ma ránézünk erre a statisztikára, ezt láthatjuk:

Vagyis a világban több mint ötszáz millióan fertőződtek meg, 6 300 000 áldozat volt világszerte. Magyarország mintegy kétmillió fertőzöttel (legalább ugyanennyi látens fertőzöttel) és 46 500 halálos áldozattal zárta az öt és fél járványhullámot.

Mert a további járványhullámokban hazánk már jóval kevesebb zárást rendelt el, hiszen nem állhatott le az ország, így aztán a 2020 őszi második, a 2021 tavaszi - legpusztítóbb - harmadik, a 2021 őszi negyedik és a 2022 tavaszi ötödik és öt és feledik hullámot sokkal több áldozattal kellett elkönyvelnünk, mint az uniós átlag.

A fenti két képen az egymillió főre eső halálos áldozatok ill fertőzések számát láthatjátok Magyarországon illetve az Unióban. Míg a fertőzések száma uniós átlagban folyamatosan a magyar fölött volt, addig a magyar áldozatok száma az első hullámot leszámítva meghaladta az uniós átlagot. 2021. márciusában, a harmadik hullám csúcsán Magyarország vezette a Covid-áldozatok statisztikáját a világban. A kormány azzal védekezett, hogy minden országban máshogyan számolják a Covid-áldozatokat, a tényleges veszteséget majd a teljes halálozási statisztikából láthatjuk.

Itt látható a Statisztikai Hivatal 2022. áprilisi gyorsjelentése:

Jól látható rajta a járvány második, harmadik és negyedik hullámának lenyomata. Az elmúlt öt évben 2021 márciusában, a harmadik hullám csúcsán hunytak el a legtöbben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2022 februárjában csak 6100 gyermek született Magyarországon, a II. világháború után a legkevesebb, beláthatjuk, hogy a járvány szinte megtizedelte az országot.

A kormány annyira sokat remélt a 2021 elején megjelenő koronavírus elleni védőoltásoktól, hogy ezen a téren is külön akcióba kezdett. Míg az unió közös vakcinabeszerzés mellett döntött, mely mögött alapvetően az húzódott meg, hogy a gazdagabb uniós országok ne rabolhassák le a piacot, addig Orbán keleti gyártású vakcinák után nézett, így viszonylag nagy tételben szereztünk be az Unióban nem regisztrált és nem engedélyezett orosz és kínai oltóanyagot. Utóbbiról később még az is bebizonyosodott, hogy idős korban kevésbé hatékony, márpedig pont az időseket kezdték el ezzel a vakcinával oltani. Még egy orosz oltóanyaggyár alapkövét is letettük, de remélem, az orosz-ukrán háború miatt ebből már semmi sem lesz. 

A lakosság átoltottsága terén egy darabig el is húztunk az uniós átlagtól, ezért a közszolgálati médiumok nem győzték az EU-t pocskondiázni. Aztán valamikor 2021 augusztusában a fejlettebb uniós országok szépen elhúztak mellettünk az átoltottsági arányt illetően, látszik, hogy ezekben az országokban nagyobb a bizalom az állami egészségüggyel szemben.

Utóbb persze bebizonyosodott, hogy a Covid elleni védőoltások csak a betegség lefolyását enyhítik és a megfertőződés esélyét csökkentik, sokan fertőződtek meg akár három védőoltás ellenére is (mint például az én Bori lányom). Ez persze erős érvet adott az oltásellenes mozgalmaknak szerte a világon.

A koronavírusnak köszönhetjük egy magyar tudós, Karikó Katalin felemelkedését és népszerűségét. Bár az oltásszkeptikusok közül sokan kóklernek tartják, ma ő Magyarország első számú Nobel-díj várományosa. De sorra születtek a koronavírus-celebek: Győrfi Pál, a Mentőszolgálat szóvivője, Rusvai Miklós, Szlávik János virológusok, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, akit még egészségügyi miniszter-várományosként is emlegettünk (de hát minek nekünk egészségügyi miniszter, ha van Pintér Sándor). De persze a legnépszerűbb Müller Cecília országos tisztifőorvos lett, aki kinevezésekor még azt gondolhatta, hogy idős korában kényelmesen el lesz ebben az alapvetően adminisztratív munkakörben, aztán a nyakába szakadt a járvány. Bár sokan nem kedvelik tyúkanyó stílusát, én úgy gondolom, jól állta a sarat, minden esetre többet láttuk, mint Kásler Miklós minisztert vagy Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárt.

Emlékezzünk meg a koronavírus 46 500 magyarországi áldozatáról, kiknek emlékét kavicsok őrzik a Margitszigeten.

A névtelen áldozatok között sok híresség is volt, így például talán a legelső áldozatok között szerepelt a százéves Bálint Gyuri bácsi, az ország Bálint gazdája, de voltak sportolók (pl. Igaly Diána és Csollány Szilveszter olimpiai bajnokok vagy Puhl Sándor világbajnoki döntőt is vezetett labdarúgó-játékvezető), rockzenészek (pl. Balázs Fecó, Kóbor János, Bergendy István), Szőcs Géza író, Sas József színész, és még folytathatnánk a sort. De szinte mindenkinek a családjában vagy ismerősei körében voltak Covid-halottak.

Remélem, a koronavírus-járvány tényleg már csak egy rossz emlék marad. Enyhébb változata most már elkísér bennünket, az időseknek majd a háziorvosok rendre beadják a szezonális vakcinát. De mi az, amit a járvány véglegesen megváltoztatott az életünkben?

• Talán a fokozottabb személyi higiénia. Én ha megérkezem valahová/valahonnan, azonnal kezet mosok;
• Sokan továbbra is maszkot hordanak nyilvános helyeken;
• Lecsökkent a személyes találkozás a háziorvosokkal, a rendszeres gyógyszerszedők már a "felhőből" kapják meg a gyógyszereiket;
• Elterjedt a hitelkártyával való fizetés;
• Virágzanak a webshopok;
• Jelentősen megnőtt az ételfutár szolgálatok forgalma;
• Konferenciákhoz, megbeszélésekhez már egyre kevésbé vesszük igénybe a személyes találkozást, Zoom-on, Teams-en, Webex-en tartják a távoli kollégák a kapcsolatot;
• Sok cégnél állandósult a homeoffice, hetente csak egyszer-kétszer járnak be a dolgozók.

Ami a szűkebb családomat illeti, engem, feleségemet és Petra lányomat elkerült a fertőzés, Bori lányom három oltás után enyhe lefolyású tüneteket, de pozitív tesztet produkált. Nővéremék és sógórnőmék is átestek a betegségen, kit kevésbé, kit jobban megviselt.

Búcsúztassuk a koronavírus-járványt optimizmussal és jó egészséggel!

PS 2022.05. 31.
A Telex ma egy többlethalálozással kapcsolatos összehasonlító statisztikát közöl, amelyből az derül ki, hogy míg a Covid-statisztika szerint a második legtöbb egymillió főre eső halálozás nálunk volt, az utólagos statisztika, vagyis a korábbi évek átlagát figyelembe vevő többlethalálozás már kedvezőbb, csak 10. helyen vagyunk az EU-ban, tehát Orbánéknak igazuk volt, hogy utólag kell megnézni a statisztikát.