"É", mint ÉLET

Tegnap Petra is elballagott, ezzel a Pál lányok befejezték 20 éves ámokfutásukat pályafutásukat a Szilágyi Erzsébet gimnáziumban. Mindössze a 2013/14-es tanév volt az elmúlt 20 évben, amikor nem járt Pál lány a Szilágyiba. Íme három fotó, amint a lányok az iskola kapuján kilépve a nagybetűs ÉLET-ben találják magukat:

Bori 2010-ben

Orsi 2013-ban

Petra 2022-ben

Közös mindhárom lányomban, hogy valamennyien szilágyis plakettel abszolválták az iskolában töltött 8 évüket:

Mindhárman német tagozatra jártak, szóval tényleg olyan, mintha kopíroznák egymás gimnáziumi éveit.

2013-ban a 12.B nevében Orsi és egy osztálytársa közös beszédben búcsúztak az iskolától:

Orsi és osztálytársa beszéde 2013-ban

(2013-ban esős nap volt, így az ünnepséget az aulában kellett megtartani)

Idén is egy Pál lányra, Petrára hárult a feladat, hogy a 12. B nevében búcsúzzon az iskolától, tanáraitól, osztályfőnökétől, diáktársaitól. Szerintem elég jól oldotta meg ezt az utolsó "házifeladatot", de döntsétek el ti magatok az alábbi film alapján. (Elnézést a minőségért, de a blogmotor korlátozza a feltölthető videó méretét).

A film végéből azt is megtudhatjátok, hogy Pál Petra "legenda lett", mert a nyolc év során végig kitűnő volt.

A 20 évből 18 évig a mostani igazgató, Bajkó Judit vezette, az iskolát. 2002-ben, Bori felvételizésekor még egyike volt a felvételis tanároknak, 2004-ben elődje nyugdíjba menetele után nevezték ki az intézmény élére. Pozíciója mindössze egyszer ingott meg: 2013-ban, az iskolák államosításakor a KLIK megpróbált egy ejtőernyőst a helyére ültetni, de a szülők, a tanári kar, sőt, talán még az akkor még fideszes vezetésű önkormányzat is összezárt és megvédte Bajkót. (Emlékszem, pont Orsi szalagavatójának napján adott interjút az igazgatóhelyettes Bolgár Györgynek a Klubrádióban, hogy megvédik az igazgatót.)  A Bajkó-ügyből országos ügy lett, és példája egyike volt a kis helyi győzelmeknek. Szerintem nagyon jó szellemiséget sikerült kialakítani az iskolában, örülök, hogy mindhárom lányom ide járhatott.

(A Szilágyi Erzsébet Gimnázium egykori igazgatói között megtalálható édesapám kollégiumi társa és barátja, Kerek Gábor, kinek felesége még általánosban engem tanított történelemre).

Nálunk a ballagás szokásos táncrendjéhez hozzátartozik, hogy a nagy család összegyűlik egy közeli étteremben megünnepelni az eseményt. Borinál és Orsinál erre a célra teljesen megfelelő volt a Márványmenyasszony, amit viszont idénre már bezártak és bontásra ítéltek, ezért más helyszín után kellett néznünk, így esett a választásunk a Makk Hetesre, a 12. kerület patinás de családias éttermére.

Ideteszek néhány fényképet is a ballagásról:

Petra, Te most készülj az érettségire, de tudd, hogy nagyon büszkék vagyunk rád!

Imposztorságok

Amikor a Facebook-on megjelent a József Attila Színház hirdetése Spiró György Az imposztor című darabjának bemutatójáról, egy kommentelő azt írta, hogy nincs is ilyen magyar szó, hogy "imposztor". Pedig az imposztor olyan csaló, aki másnak adja ki magát, mint aki valójában, és az imposztorság nagyon is jelen van a mai életünkben is.

Tegnap néztük meg az előadást Benedek Miklós főszereplésével, és ráadásul abban a megtiszteltetésben is részünk lehetett, hogy az előadáson jelen volt, sőt a darab végén a színpadra is felment a szerző, de a nézőtéren is olyan jeles színészek ültek, mint Szacsvay László, a Nemzet Színésze, aki játszott a darab 35 évvel ezelőtti bemutatóján. A színmű valamikor a 19. század elején játszódik Vilnában (Vilnius), ahol Molière Tartuffe című drámájának előadására készül a cári helytartó kegyéből és engedélyével a helyi lengyel színház, és a címszerepre a legendás Wojciech Bogusławskit, a lengyel színjátszás atyját hívják meg Varsóból. A színdarab 1987-es bemutatója a lakitelki sátorverés árnyékában elég pikáns lehetett, különösen úgy, hogy a vérmesen kommunista, de zseniális Major Tamás játszotta a főszerepet. Persze némi "áthallása" a 2022-es előadásnak is van, hiszen az orosz-lenygel viszony az ukrán háború miatt a mélyponton van, ami egyúttal a stratégiai nyugalomban leledző magyar álláspont miatt eléggé lehűtötte az amúgy mindig meleg és barátságos magyar-lengyel viszonyt is.

Az előadás másik pikantériája az volt, hogy a darab-béli színházigazgatót a József Attila színház igazgatója, a NER-rel mindig jó viszonyt ápoló Nemcsák Károly játszotta, aki tökéletes önazonossággal alakította a cári gubernátornak csontig benyaló színidirektort. Minden esetre a darabválasztás és az önirónia képessége miatt most Nemcsáknak beírtam egy jópontot. Egyébként a Tartuffe csíkszeredeai előadása körül kialakult botrány, nevezetesen hogy az egyház betiltatta a színdarab plakátját, jól mutatja, hogy Molière darabja, az álkereszténység megmutatása mind a mai napig érzékeny téma az egyház szemében.

A betiltott és a végül engedélyezett plakát

1969-ben készült már egy magyar film Imposztorok címmel. A Tanácsköztársaság 50. évfordulójának évében olyan zseniális magyar filmek készültek, mint A tanú (Bacsó Péter), az Isten hozta, őrnagy úr , A Pál utcai fiúk (Fábri Zoltán) vagy a Fényes szelek (Jancsó Miklós), de a nagy történelmi eseménnyel egyedül a Máriássy házaspár által Prónay Pálról készült film hozható kapcsolatba, melyet a címe miatt megnéztem a héten.

Nem véletlenül vetítették olyan rövid ideig a filmet, hogy utána aztán hosszú évekig dobozban pihenjen, pedig szinte az egész Farkasréti temető játszik benne: Mensáros játszotta Horthyt, Kálmán György Bethlen grófot, Tomanek Nándor Prónayt. A film "főbűne" az volt, hogy nemcsak Prónay különítménye által a Tanácsköztársaság leverése utáni dunántúli tisztogatásait mutatja be, melyet Prónay maga írt le naplójában szadista részletességgel, hanem az ún. rongyosgárda burgenlandi tevékenységét.

Prónay kedvenc szavajárása volt az "imposztor", de a legnagyobb imposztorságot ő maga hajtotta végre, amikor civilbe öltöztetett különítményeseivel, a rongyosgárdával kiverte a mai Burgenland területén állomásozó fegyvereseket és megalakította a senki által el nem ismert (még a magyar kormány által sem) Lajtabánságot, melynek bánja maga Prónay Pál lett Doborján Pál álnéven.

Lajtabánsági emlékérem

Történelmi tény, hogy a Rongyosgárda fontos szerepet játszott abban, hogy végül az Antant elfogadta, hogy népszavazás döntsön Sopron és a környező falvak hovatartozásáról, így lehetett Sopron Civitas Fidelissima, vagyis a leghűségesebb magyar város. A rongyosgárdának szobrot emeltek (a Mi Hazánk választási kampányának részeként) Ásotthalmon, mely azóta a szélsőjobboldaliak zarándokhelye lett.

Rongyosgárda-szobor Ásotthalmon

Napjaink imposztorságaival két Netflix-produkció is foglalkozik. A Tinder-csaló egy ma is szabadlábon élő csalóról szóló dokumentumfilm Shimon Hayut izraeli házasságszédelgőről, aki egy gazdag gyémántkereskedő fiának adva ki magát szed rá házassági ajánlattal nőket szerte a világon Skandináviától Ausztráliáig. A csalót mindössze útlevélhamisítás miatt sikerült lecsukni, de már ismét szabad ember és ismét fenn van a Tinderen.

A másik film egy nyolcrészes minisorozat egy szintén valós személyről, Anna Sorokinról, egy magát gazdag örökösnőnek kiadó fiatal lányról szól, a címe Az örökösnő (angolul: Inventing Anna). Annának a legmagasabb New York-i körökben sikerül félrevezetnie bankárokat, üzletembereket egy olyan üzleti tervvel, hogy létrehozzon egy elit művészetpártoló magánklubot. A sztoriban az a legérdekesebb, hogy Anna még a tárgyaláson sem fogadja el, hogy ő csak egy ócska kis csaló, hanem váltig hangoztatja, hogy nagyon közel került a magánklub létrehozásához, ami minden megkárosítottnak nagyon sok pénzt hozhatott volna, így aztán nem fogadja el a vádalkut sem, és súlyos évek várnak rá a börtönben.

De nem kell New Yorkba menni, nekünk is megvan a saját csengeri örökösnőnk, akinek még a Fidesz örökös országgyűlési képviselőjét, Debrecen nagyhatalmú urát, Kósa Lajost is sikerült behálóznia. A sztori a 2018-as választási előtti kampány egyik "atombombája" volt, amit az akkor még Simicska tulajdonában lévő Magyar Nemzet robbantott. Az örökösnő perének részletei a 2022-es választás előtt is jócskán szerepeltek a magyar sajtóban, melyekből megtudhattuk, hogy Kósa és az "örökösnő" még elegáns zürichi bankokban is jártak az örökség ügyében, melynek kezelésért cserébe Kósa édesanyjának számláján jó kis pénz landolt volna. Mindez kevés volt ahhoz, hogy megrengesse az agyhalált lábon kihordó Kósa Lajos hatalmát: mind 2018-ban, mind 2022-ben nagy fölénnyel nyert körzetében.

De hogy ne csak a Fidesz háza táján söprögessünk, egy kis imposztorkodásért a szocialista Bangóné Borbély Ildikó sem ment a szomszédba, aki a BGF-en szerzett közgazdász diplomát hazudott magának. Lebukása komoly kárt és presztizsveszteséget okozott az ellenzéki összefogásnak (de nem miatta vesztettünk).

Ördögi locsolóvers

 

Rózsavíztől illatozik
Babám haja, válla
A húsvéti locsolókat
Pokolba kívánja

Engem ne küldj oda, rózsám
Mert én onnan jöttem
Forró szerelmünk lángjánál
Majdnem porig égtem

Locsolkodni jöttem hozzád
Hogy a tüzet oltsam
De szép szemed sugarától
Ismét lángot fogtam

Megöntözlek gyöngyvirágom
Illatos harmattal
Szítsad tovább a tüzemet
Pokolbéli angyal

A Hold sötét oldaláról is...

 

Tönkre vertek minket, kár szépíteni. Még a Holdról is látszik. Sőt, a Hold sötét oldaláról is (jó-jó, tudom, hogy nincs a Holdnak sötét oldala, csak a Földről nem látható oldala). Ami az okokat illeti, most legalább egy év avval telik majd, hogy minden ellenzéki párt bebizonyítsa, miért okolhatók mások a vereségért. Magam részéről egy népmesével próbáltam arra célozni, hogy a politikai szándék vektormennyiség, azaz nemcsak nagysága, hanem iránya is van. Politikai pártok összeadásakor ezek az vektorok eltérő irányba mutatnak, ezért alkalmasint inkább gyengítik, mint erősítik egymást.

2020 karácsonyán a választójogi törvény alábbi módosításával örvendeztetett meg bennünket az országgyűlés:

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább tizennégy megyében és a fővárosban – legalább hetvenegy egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.

A korábbi választási törvényben még kilenc megyéről és 27 egyéni körzetről volt szó. A kormány eredeti előterjesztésében 50 egyéni választókerület szerepelt, de Volner János független országgyűlési képviselő, volt sértett jobbikos, egyben a Volner Párt elnöke módosító javaslatában még magasabbra tette a lécet, és hogy-hogynem a kormánypártok elfogadták a javaslatot.

Vagyis amit az ellenzék magától 10 évig képtelen volt megtenni, azt Orbán egyetlen törvénnyel megtette helyettük: közös választási listára kényszerítette őket. Vannak országok - például Izrael - , ahol az arányos választási törvény miatt sok apró és néhány nagyobb párt jut be a parlamentbe és a választási eredmény függvényében a választások után kezdenek koalíciós egyezkedésekbe. Elismerem, hogy ez nem mindig fejezi ki a választói akaratot, vagyis az a kényszer, hogy egy párt már a választás előtt köteles legyen megmondani, hogy kivel fog koalíciót alkotni, ennek mérlegelését is a választópolgár kezébe adja. Bevallom őszintén, én azt gondoltam, hogy Orbán avval, hogy a törvény erejével kényszerítette ki a választási összefogást, hatalmas öngólt lőtt.

Pedig neki volt igaza.

Annak ellenére, hogy a választási kampányban az ellenzéki összefogást igyekeztek lebaloldalizni és összegyurcsányozni, valójában pont az a kohézió hiányzott az összefogásból, amit a Fidesz választási szlogenjei sugározott. Vagyis az összefogásnak sem közös vezetője, sem közös ideológiája nem volt, és ez inkább taszította a szavazókat, mint amennyire vonzó volt Orbán leváltásának reménye. De menjünk sorba az összefogás pártjain:

• Igazán baloldali párt csak a pártállami örökség súlyát cipelő MSZP és a Gyurcsány személyének a terhét cipelő DK volt az összefogásban. Markáns különbség kettőjük között talán csak a DK elkötelezett európaiságában van.
• A Momentumról nehéz megmondani, hogy hal vagy hús. Talán leginkább a pragmatikus Európa-pártiság mondható el róluk, akik fiatalos lendületükkel leginkább a 30 évvel ezelőtti Fideszre emlékeztetnek. Petrát meggyőzték, ő már az előválasztáson is Fekete-Győr mellett tette le a voksát.
• A két zöldpárt, a PM és az LMP között pár éve még az volt a különbség, hogy az LMP semmiféle összefogásra nem volt hajlandó, hanem német mintára a mindenkori mérleg nyelve szerepre vágyott. Persze a mérleg nyelve szerep csak kiegyensúlyozott politikai erőviszonyok mellett működhet, ilyen Fidesz-fölény mellett ez ostoba stratégia. Bezzeg a PM hamar elkötelezte magát az MSZP irányába.
• A Jobbik a 2000-es évek közepétől azt a politikai teret próbálta kitölteni, ami a MIÉP 2002-es súlyos veresége miatt megüresedett: radikális szélsőjobboldali párt, Magyar Gárdával, cigányozással, zsidózással. Bár a 2018-as választások előtt Vona Gábor vezetésével megpróbáltak a jobbközépen teret foglalni, ezzel csak azt érték el, hogy minden karakterüket elveszítették, így az igazi jobboldali radikálisok a Mi Hazánkba menekültek, a Jobbikkal tartókat meg végérvényesen elriasztotta a baloldallal való szövetség. Nekünk, libernyákoknak valóban a Jobbik volt a legnagyobb teher az összefogásban, hiszen karlendítő Z. Kárpátokkal és a zsidókat listázni akaró Gyöngyösi Mártonokkal kellett volna közös pártszövetségben kormányozni.

A választások másik rémisztő fejleménye a Budapest - vidék politikai buborékok végérvényes kialakulása. Budapesti választókerületekben a NER gigászai buktak el náluk sokkal kevésbé fajsúlyos ellenzéki jelöltekkel szemben, így a városépítő Fürjes Balázs, vagy immár zsinórban harmadszor Németh Szilárd, akit ez nem zavart abban, hogy ott álljon Orbán mögött a győzelmi dobogón. Vidéki választókerületekben pedig az összefogás nagyágyúi véreztek el, így maga Márki-Zay Péter is.

A véleménybuborékok kialakulása óriási veszély a demokráciára, ezek feloldása fontos cél kellene, hogy legyen, de jelenleg a közmédia inkább erősíti, mint gyengíti a buborékkképződést.

Petra lányom égi jelnek tekintette, hogy a választásokra 6 nappal 18. születésnapja után került sor. Három lányom közül Petra kezdett legfiatalabb korban érdeklődni a napi politika iránt, lelkesen vetette bele magát az előválasztásokba is, és komolyan hitte, hogy az ő szavazatával talán megbuktatható az Orbán-rezsim. A négy évvel ezelőttinél is nagyobb Fidesz-győzelem nagyon kiábrándította.

És ha már a véleménybuborékokat említettem az egyik veszélynek, muszáj beszélni a másik nagy veszélyről is. Magyarország elmúlt száz évének történelmében háromszor is előállt az a helyzet, hogy nagy politikai fordulatnál nem volt vezetőképes, hiteles alternatív politikai erő, amely átvehette a kormányrudat:

• 1918 előtt a politika az arisztokrácia hitbizománya volt, így a súlyos világháborús vereség után politikai kalandorok kezébe került az ország;
• A Horthy-rezsim is igyekezett kriminalizálni a baloldali politikát, így az II. világháború utáni orosz megszállók könnyen ültethettek súlytalan bábokat az ország élére;
• Kádár is kriminalizálta az ellenzéki politizálás minden megnyilvánulási formáját, '89-'90 táján a közvélemény számára jóformán teljesen ismeretlen politikusok bukkantak fel a népi (MDF) és urbánus (SZDSZ) politikai szervezetekben.

16 év orbáni uralom után vagy csak a leghitványabb, vagy csak a legfanatikusabb politikusok maradnak meg ellenzéki oldalon. Akik most annak örvendeznek, hogy de jó, hogy nincs Orbánnak alternatívája, azoknak nemcsak az szolgálhat ellenérvéként, hogy nem szívesen néznénk olyan Bajnokok Ligáját, amelyben előre tudható, hogy mindig a Barcelona fog nyerni, hanem az, hogy sem igazi kontroll, sem cselekvőképes alternatíva nincsen. Az amerikai NFL-ben súlyos szabályok biztosítják, hogy ne alakulhasson ki az a helyzet, hogy a gazdag csapatok összevásárolják a legjobb játékosokat, így mintegy pozitív visszacsatolásként győzelmi esélyük egyre nőne, míg maga az NFL egyre unalmasabbá válna. Hasonlóan a kiforrott nyugati demokráciákban az egymást váltó politikai erők kiegyensúlyozottságát alkotmányos intézkedésekkel próbálják biztosítani. Angliában vagy Németországban az épp ellenzékben lévő pártban politizálni vagy ellenzéki párt szakértőjének, tanácsadójának lenni éppolyan megbecsülést élvez, mint a kormánypárti politizálás.

Észre kellene venni kormányoldalon is, hogy minden olyan hatalompolitikai intézkedés, mely tovább gyengíti az amúgy is padlón fekvő ellenzéket, tehetséges politikust riaszt el attól, hogy ellenzéki pártban politizáljon, és egy külső változás miatt kikényszerített politikai fordulat esetén lángoktól ölelt kis országunk megint ott fog állni kormányozni képes ellenzék nélkül a vérzivatarban.

Tényleg ezt akarjátok?

Film - zene

Mostanában gyakran felmerül, hogy manapság ki a legjobb kortárs író vagy zeneszerző. Nekem az a véleményem, hogy a minőségen túl az, aki a legtöbb ember - főleg gyerek! - kezébe könyvet tud adni, és aki minőségi zenét tud eljuttatni a hallgatósághoz. Ez utóbbinál egyértelműen a filmzene tölti be a legfontosabb helyet, hiszen aki moziba megy, ki sem kerülheti a filmzenét.

Korunk nagy filmzene-szerzői egyértelműen a nagy amerikai blockbusterekhez írnak zenéket, így nem túlzás azt mondani, hogy százmilliókhoz jut el a muzsikájuk. Az egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - szerző adott koncertet tegnap társulatával a Papp László Sportarénában 12 ezer néző előtt: Hans Zimmer. Egy Oscar-díjjal (Az oroszlánkirály) és két Golden Globe-bal (Az oroszlánkirály, Gladiátor) büszkélkedhet, de van mellette 6 Oscar-jelölése és 9 Golden Globe-jelölése. Legutoljára a Dűnében csendült fel a zenéje, aminek jelentős részét ráadásul Magyarországon forgatták, sőt, Sípos Zsuzsanna berendező ebben a műfajban idén szintén besöpörhetett egy Oscart!

Katival és Petrával mi is ott voltunk a koncerten, ami egy igen színvonalas crossover előadás volt, vagyis nem a tűzijáték és a fejjel lefelé játszó dobos vitte el a showt. Hans Zimmer filmzenéiről tudni kell, hogy talán a legszervesebben idomulnak a filmhez, ezért viszonylag kevés a fülbemászó, évek múlva is visszaidézhető téma, de igen tehetséges zenészeket hallhattunk, sőt, maga a Mester is játszott szintetizátoron, zongorán, gitáron, és még bendzsón is, bár ez utóbbiért utólag elnézést kért.

Érdemes megemlékezni a másik nagy amerikai filmzene-szerzőről, John Williamsről, aki szinte az összes Spielberg-filmhez, a Star Wars-filmekhez, a Harry Potter-filmekhez írt zenét. Ő egy 25 évvel korábbi generáció tagja, az ő filmzenéi határozott zenei témákra épülnek. Neki négy Oscar-ja és öt Golden Globe-ja van.

De lépjünk vissza még 25 évet, hogy eljussunk a mi Oscar-díjas zeneszerzőnkhöz, Rózsa Miklóshoz, aki a Ben Hur zenéjéért kapta a díjat, de például a Tű a szénakazalban című háborús thrillerhez is ő írta a zenét.

Akiknek a dallamai szintén a fülünkben csenghetnek a régiek közül, az Nino Rota, a Fellini-filmek megzenésítője, aztán Ennio Morricone, aki már '79-ben kapott Oscar-jelölést, de további három jelölés után csak 2016-ban, 88 évesen kapta meg az aranyszobrot. Két magyar film alatt is az ő zenéje szólt: a '60-as években simán elloptuk A jó, a rossz és a csúf című filmhez írt zenéjét az Őrjárat az égen című magyar sorozathoz, 2005-ben pedig őt kérte fel Koltai Lajos a Sorstalanság zenéjének megkomponálására (ami elég nagy melléfogás volt). A három éve elhunyt Michel Legrand két Oscar-ral büszkélkedhet (ebből az egyik a Kamaszkorom legszebb nyara, amit katonakoromban láttam), de én a Cherbourg-i esernyők című zenés filmjét szeretem a legjobban.

Ki ne hallgatta volna ronggyá Vangelis-CD-jeit (Tűzszekerek, 1492, Szárnyas fejvadász). De ne feledkezzünk meg a közelmúlt magyarjairól. Az összes Gothár Péter-filmhez Selmeczi György szerezte a zenét, Bacsó Péter filmjei alatt Vukán György muzsikája hallható, de Presser Gábor és Dés László is számos magyar film zeneszerzői.

A tegnapi Hans Zimmer koncert 12 ezres nézőszáma megmutatta, hogy kortárs szimfonikus zenét közérthetően a filmzenén keresztül lehet eljuttatni a hallgatókhoz. Posztom végére beteszem a Dűne zenéjét, ami szintén elhangzott tegnap az Arénában, élő énekhanggal és száz fős zenekarral.

 

PS 2022. május 20: Tegnap jött a szomorú hír, hogy meghalt Vangelis.

Viktor kerál és a rátóti fogatverseny

A csatákbúl mindig győztesen megtérő Viktor kerál minden esztendőben részt vett a szülőfalujában, Rátóton tartott fogatversenyen. Mindössze egy ló volt a könnyű kocsi elé fogva. A keráli lovat úgy hítták: Figyelj, De sebesen Száll (Fidesz). Fidesznek gyönyörű, fényes szőre, csillogó új szerszámai voltak, a keráli abrakoltatástúl majd ki csattant, sörényébe narancsszín szalagot fontak.

A fogatversenyre messzi földrűl érkeztek hercegek, grófok, válogatott cigánylegények. Hat bergengóc lovag is benevezett a hajtásra minden évben, de gyengén abrakolt, rosszul ápolt, szegényes szerszámzatú lovaik és rozoga fogataik rendre alulmaradtak a küzdelemben. Bertalan vitéz lovát úgy hítták: Messzi Szálló Paripa (MSZP), Ferenc lovag lovának neve Diadalt Kereső (DK) volt, Gergely lovag lova a Pompás Mén (PM) nevet viselte. Indult aztán András vitéz Momentán nevű ménjével, Péter lovag csődörét csak egyszerűen Jobb Bikának hívták, és mindég ott volt a versenyben Máté lovag Lámpás Paripája (LMP).

Mesmeg meghirdették a rátóti fogatversenyt, de Ferenc vitéznek - ki a hat lovag közül a legravaszabb vót - csalafinta ötlete támadott. Legyőzhetnék a keráli fogatot, ha hat lovukat közös hámba fognák bé. No ebben meg is egyeztek, de abban sehogyan se tudtak dűlőre jutni, hogy melyikőjük legyen a hajtó. Addig hányták-vetették a dógot, hogy végül arra jutottak, döntsön Rátót népe a hajtó személyirűl. No, Rátót népe össze is gyülekezett a Búfelejtőben, és titkos szavazáson arra jutottak, hogy a hajtó ne legyen más, mint a falu kanászlegénye, Márkus, akit maguk között csak Zajos Márkusnak híttak, mert minden hajnalban kanászkürtjével verte fel a falu csöndjit.

Márkus elfogadta a nagy megtiszteltetést, de csakis avval a kikötéssel, hogy mostantúl fogva csak ő dresszíroztathatja, abrakoltathatja a hat versenyparipát. Ki örömmel, ki duzzogva fogadta el a kanászlegény követelésit. Másnap Márkus már a kondával együtt hajtotta ki a lovakat az erdőszélre makkoltatni. Fújta nékik a kanászkürtöt buzgón, dresszírozta őket napestig.

A verseny napján keráli lobogók díszítették a versenypályát. A hat vitéz fogata elég furcsán nézett ki, a hat versenyló alig fért el a közös hámban, rúgták-taszigálták egymást, Márkus alig bírta tartani a gyeplőt. Amikor elvonultak a kürtösök és zászlóvivők és eldördült a startágyú, megiramodtak a paripák. A keráli fogat versenylova, Fidesz leszegett fejjel iramodott neki, bezzeg Márkus fogatának lovai hatan hat irányba indultak meg. Márkus egy darabig próbálta szorosan fogni őket, szóval, kanászkürttel, ostorral nógatni, végül aztán közibük vágta a gyeplőt: Fussatok, ahogyan tudtok. Így esett, hogy amikor a keráli fogat befutott a célba, Márkus lovai még csak a kanyarban voltak. Az eredmény kihirdetésire csak a kanászlegény maradott ott hét gyermekivel, a lovagok a Búfelejtőben darvadoztak.

Mujkó, a király bolondja látván a kocsmai gyászos társaságot, e szavakkal fordult hozzájok:

- Egyet se búslakodjatok, elmesélem néktek a rátóti patakugró legények történetét.

Három rátóti legény napszámba indult egy reggelen a szomszéd faluba, de igen megáradott a falu szélén kanyargó patak, nyolc öl széles volt a medre.
- Te Jóska, mekkorát bírsz te ugrani? - kérdezte egyik legény a másikat.
- Én biza három ölnél egy arasszal se nagyobbat. - válaszolt a legény.
- Én is pont ugyanannyit. Hát te, Ambrus? - fordult a másik legényhez.
- Három ölet én is általugrok.
- No, ha mindannyian három öleset ugrunk, az már kilenc, avval már átugorhatjuk a patakot.
Azzal nekiiramodván és egyszerre elrugaszkodván átszökkentek a megáradott vizen.

- Eridjél már, Mujkó, hát hogyan lehetne három háromöles szökkenéssel egy nyolc öl széles patakot átugorni?
- Hát csak úgy, kegyelmes lovag urak, ahogyan hat lassú gebével legyőzni egy száguldó versenyparipát. Egy lovat kellett volna úgy abrakoltatni, gondozni, ápolni, dresszírozni, hogy igazi versenyparipa váljék belőle.

No, ezen elgondolkodtak a lovagok, végül ki-ki hazaporoszkált saját várába, ahol elmondotta a vár népinek, hogy csakis a rátóti kanászlegény, Márkus miatt nem sikerült legyőzniök Viktor kerál fogatát.

Hát így esett a híres rátóti fogathajtás. Aki nem hiszi - az ne higgye!

A népszavazás halála

Újabb négy évet kapott a Fidesz, de most nem erről akarok posztolni, hanem arról, hogy további négy éven keresztül folytatódik majd a demokrácia egyes intézményeinek tökéletes kiüresítése. Az alkotmány, pontosabban az alaptörvény intézményét azzal tették komolytalanná, hogy folyton az aktuálpolitikához igazítva a napi politikai szolgálólányává tették, hogy az őrületre a pontot "az anya nő, az apa férfi" mondattal tegyék fel.

A kilencszer módosított Alaptörvény

Hasonlóan üresítették ki az állami pénzből fenntartott közszolgálati médiát és az azt felügyelő Médiatanácsot, a bíróságokat és ügyészségeket, az önkormányzatiságot és még lehetne sorolni napestig. És mostanra a népszavazás intézményét is úgy kiüresítették, hogy az elmúlt 12 évben mindössze két népszavazásra került sor, az is a kormány javaslatára erős kormányzati propagandával megtámogatva sugalmazott kérdésekkel és hamis állításokkal, de még azok is érvénytelenek lettek. Az Alaptörvény megalkotásakor ugyanis annyira megszigorították az érvényes és eredményes népszavazás feltételrendszerét, hogy gyakorlatilag lehetetlen érvényes népszavazást létrehozni.

Idézet az Alaptörvényből: Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott (8. cikk 4. bekezdés)

Szeretném leszögezni, hogy nem vagyok népszavazás-párti, mert ez az intézmény némileg ellentmond a képviseleti demokrácia eszményének, de ha már létezik, nem kéne teljesen ellehetetleníteni. A kormány a nem általa kezdeményezett népszavazásoktól úgy fél, mint ördög a tömjénfüsttől, a vasárnapi boltzár elleni népszavazási kezdeményezés benyújtását először verőlegényekkel, Kubatov Gábor büntetett előéletű őrző-védőivel akarta megakadályozni, majd ennek kudarca után egyszerűen visszavonták a rendeletet. Hasonlóan tettek a Momentum által kezdeményezett "Nolimpia" népszavazás esetében is: miután a fiatal párt összegyűjtötte a szükséges számú aláírást, Orbán egyszerűen visszavonta Budapest olimpiai kandidálását.

A 2016-os "kvótanépszavazás" és a 2022-es "gyermekvédelmi" népszavazás egyaránt az emberekben megbúvó zsigeri ösztönökre alapozott: előbbi a xenofóbiára, utóbbi pedig a homofóbiára. A 2016-osra is meg a mostanira is érvénytelenül voksoltam, és végül egyik népszavazás sem érte el az érvényességi küszöböt, a Fidesz mindkettőről azt kommunikálja, hogy hatalmas felhatalmazást, egyértelmű legitimációt adott.

Ami a "gyermekvédelminek" csúfolt népszavazást illeti, a Fidesz úgy próbálta eléretni vele az érvényességi küszöböt, hogy egy napra tűzte ki az országgyűlési választásokkal. Nyilván úgy gondolkodtak, hogy aki felveszi a szavazólapot, annak jelentős része érvényesen fog szavazni, így teljesül az érvényességi kritérium. Nos, a számok nem ezt igazolták:

• Idén a szavazásra mintegy 7 500 000 ember volt jogosult;
• Ebből 5 240 000 ember jelent meg a szavazó urnáknál;
• Ebből mindössze 4 490 000 ember dobta be a szavazólapját, vagyis 750 000 állampolgár nem szavazott;
• Nagyon sokan, 1 490 000 ezren érvénytelenül szavaztak (köztük a Pál család 4 tagja), voltak, akik egyszerűen beixelték az igent és a nemet, de nagyon sokan gyönyörű műalkotásokkal látták el a szavazólapot.

A 444.hu gyűjtése

• Volt 200 000 választó, akik dafke "igen" szavazatot adtak a kérdésekre a kormány által sugallt és propagált "nem"-mel szemben;
• Végül is, mindössze 2 800 000 ember szavazott a kormány szájaíze szerint "nem"-mel, ez az urnáknál megjelent szavazópolgárok 53%-a, vagyis pontosan annyi, ahányan a Fidesz-listára adták le voksukat. Vagyis ez az a 2 800 000 ember, akikre mindig számíthat a Fidesz;
• De ami a lényeg, a szavazásra jogosultak mindössze 40 százaléka szavazott érvényesen, vagyis a népszavazás érvénytelen lett, bár ennek semmi jogi következménye nincs, hiszen a gyermekvédelmi törvényt már tavaly júliusban meghozták.

A népszavazást még tavaly júliusban hirdette meg Orbán Viktor, miután a gyermekvédelmi törvénybe bekerült homofób passzusok miatt nemcsak hazai tiltakozások voltak, de az Unió is elítélte hazánkat és követelte a törvény módosítását. Az eredetileg kihirdetett öt kérdésből az egyiket a Kúria alaptörvény-ellenesnek ítélt, de az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a Kúria ítéletét, végül a Kúria ismét érvénytelenítette a kérdést, ezért ez fel sem került a szavazólapra. Mindenesetre jól láthatta a választópolgár, hogy olyan kérdésekben kell döntenie, amelyekről Magyarország két legmagasabb bírói testülete sem tud egyetértésre jutni.

Érdekes, hogy jogásznak készülő Petra lányom már a törvény kihirdetésének napján magától elment tüntetni, őszinte borzadállyal hallgatta a Nagycsaládosok Egyesületének vezetőjét, aki kifejtette, hogy meg kell akadályozni, hogy trendi legyen a nemváltás, már csak demográfiai szempontból is.

Én meg mi mást tehettem volna, mint dalaimmal tiltakozni a homofób törvény és a hozzá kapcsolódó népszavazás ellen:

---

---

PS. 2022.04.12.

Az Orbán-rendszer azt a békát sem tudja lenyelni, hogy a saját maga által írt Alaptörvényben megszigorított népszavazási eljárási rend miatt még a kormány által kezdeményezett népszavazás sem tud érvényes lenni, még akkor sem, ha országos parlamenti választásokkal egyidőben tartják.

Utasították hát a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy minősítse joggal való visszaélésnek az érvénytelen szavazásra buzdítást, amit az NVB 327/2022 sz. határozatában meg is tett. Nem jogvégzett ember számára különösen vicces, ahogyan 40 bekezdésen keresztül megpróbálják levezetni, hogy bár érvénytelen szavazat leadása teljesen jogszerű, de az arra való buzdítás már jogsértő.

Szánalmas.

Április 4

Ma régi április 4.-ék jutottak eszembe. A rendszerváltásig a legjobban ünnepelt nemzeti ünnepünk volt, különösen a kerek évfordulók. 9 éves, harmadikos voltam 1965-ben, felszabadulásunk 20. évfordulóján. Persze nagy ünneplés volt az iskolában, és mivel nekem a nagypapám munkásőr volt ('65-ben már bőven nyugdíjas), szerzett az iskolának több mélynyomású pártpropaganda füzetet az évfordulóról, amiből szép képeket lehetett kivágni és a faliújságra tűzni.

1975. április 4.-én éppen katona voltam Molnaszecsődön. A katonaságnál minden nemzeti ünnepen fokozott harckészültség volt, mert a gonosz imperialisták képesek voltak ilyenkor megtámadni szeretett hazánkat. Pedig akkor a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) olyan kokárda alakú jelvényeket adott ki, melyeknek egy 30-as volt a közepén, és meghirdették a "három tavasz ünnepét": március 15. ('48-as forradalom), március 21. (Tanácsköztársaság), április 4. (felszabadulás). Ez volt a Forradalmi Ifjúsági Napok.

Az 1985-ös 40. évfordulón már dolgoztam, és a munkahelyeken mindig április 4.-én adták át a jutalmakat. Persze voltak ünnepi beszédek is, egyszer még a Népstadion úti (ma Stefánia út) tiszti klub politikai tisztjét is elhívták előadást tartani. Fő mondanivalója ez volt: a világ népei vágyják a szabadságot. Akkor már túl voltunk az István, a király rockopera bemutatóján, Aczélék a nemzeti érzelmeken keresztül szerették volna a forradalmi gőzt leereszteni. Szörényi és Bródy legendás darabján felbuzdulva Koltay Gábor sorra rendezett nagy tömegjeleneteket felvonultató zenés darabokat, így '85 április 4.-én az alábbi művet adták elő a Hősök terén:

Ekkor már recsegett ropogott a rendszer fundamentuma: írószövetség bojkottja, a lakitelki sátorverés, a Pénzügyi Kutató Intézet reformgondolatai, vezetőinek pártból való kizárása, '56 népfelkelésként való elismerése... A folytatást már tudjuk. A rendszerváltás után április 4.-e megszűnt ünnep lenni.

Ettől kezdve minden április 4.-én reggel felteszem a lemezjátszóra az "Április 4-ről szóljon az ének" kezdetű munkásmozgalmi dalt. Ma reggel is így tettem. A lemezt szintén munkásőr nagypapámtól örököltem, és már vagy 20 éve CD-ről szól.

Öt éve, 2017 április 4.-én az Országgyűlés elfogadta a felsőoktatási törvény CEU-t ellehetetlenítő módosítását. Egy hét múlva este Borit felfuvaroztam a Sándor palotához a "Ne írd alá, János!" tűntetésre. Itt dobálta meg Gulyás Márton az épületet narancssárga vízfesték-bombával, amiért 220 óra közmunkára ítélték.

Gulyás Márton bilincsben

Több mint három évnek kellett eltelnie, hogy a luxembourgi bíróság kimondja, hogy a lex-CEU uniós jogszabályokba ütközik, ezért azt valóban módosították, de addigra a CEU az amerikai diplomát adó kurzusait végérvényesen Bécsbe költöztette.

És persze a tavalyi április 4.-éhez (ami egyébként húsvét vasárnapja volt) is jeles esemény tartozik: akkor kaptam meg első COVID elleni védőoltásomat a budai Szent Ferenc Kórházban (a második adagot május 9.-én, a győzelem napján). Akkor még csodafegyvernek hittük a védőoltást a COVID elleni küzdelemben, de a lakosság több mint 60 %-os átoltottsága ellenére sokakat elvitt a járvány tavaly őszi negyedik hulláma, sok beoltott is elkapta a betegséget, bár náluk általában enyhébb lefolyású volt. A mi családunkban is több háromszor oltott családtag is megfertőződött, így Bori lányom is. Végül is a COVID a védőoltások és a járványügyi intézkedések ellenére ugyanazt a lefutást produkálta, amit a spanyolnátha 100 évvel ezelőtt: miután több hullámban végigsöpört a világon, egyszerű influenzává szelídült, akárcsak a koronavírus az Omikron változattal.

Ja, és idén április 4.-én is végigsöpört a narancssárga cunami az országon. Battonyától Nemesmedvesig. De erről ebben a posztban több szó ne essék.

Talán csak áprilisi tréfa volt

Két héttel ezelőtt egy drámai felirat jelent meg a Coub-csatornámon: április 1.-vel megszűnik a Coub, a 10 másodperces végtelenített videók portálja. A hírt a magyar hírportálok is megerősítették. Az oldal arra kért, hogy videóim lementéséről még idejében gondoskodjak.

Na, gondoltam magamban, itt az orosz-ukrán háború újabb áldozata, hiszen a Coub-ot az orosz Glabkobodorov fivérek indították, és valóban Oroszországban a legnépszerűbb, de természetesen nagyon sok couber van hazánkban is.

Az elmúlt 8 évben 164 végtelenített videót töltöttem fel, a legtöbbjük természetesen politikai tartalmú. Van egy magyar oldal, ahol több mint 100 magyar couber van nyilvántartva, az én profilom itt található. Ezen grafikonon látszik a csatornám nézettsége (473 000 kattintás és 69 követő) és a Coub-jaim linkjei népszerűségi sorrendben. Ha véletlenül tényleg megszűnne a szolgáltatás, beszúrom ide a képernyő-fényképeket:

A legnézettebb 10 filmemet lementettem, de persze ezek lineáris filmként nézve nem olyan szórakoztatóak, mint végtelenítve.

Kb. egy héttel ezelőtt eltűnt a fenyegető felirat az oldalon, és ma, április 1.-n ugyanúgy működik a szolgáltatás, mint korábban. Vagy sikerült a portált Oroszországon kívüli szerverre menekíteni, vagy az EU-szankciók mégsem terjednek ki a Coub-ra. Arra kérlek benneteket, továbbra is kövessétek csatornámat.

 

PS 2022.05.06.

Végül úgy néz ki, tényleg marad a Coub, ma ezzel a felirattal fogadott az oldalam: