Parlament

Parlament

2018. április 26., csütörtök

Almás-körtés pite és barhesz

Egy színdarabról és egy regényről szeretnék posztolni. A színdarabot tegnap láttuk az Átriumban, Yasmina Reza: Az öldöklés istene. Az írónő félig magyar félig iráni zsidó családban született, de Franciaországban él és franciául alkot.
Az egyfelvonásos darab arról szól, hogy két házaspár próbálja tisztázni gyermekeik játszótéri verekedését. A kezdetben a civilizációs konvencióknak megfelelő kulturált beszélgetés fokozatosan elfajul és elszabadul az öldöklés istene, persze csak verbálisan. Először a két házaspár között éleződik az ellentét, majd fokozatosan átfordul a férfiak és a nők közötti ellentétbe. Hímsoviniszta sztereotípiák, macsós dumák hangzanak el, sajnáltuk, hogy Bori lányunk nem volt velünk, ő különösen vevő az ilyesmire. Pár nappal ezelőtt amúgy is megtudhattam, hogy nem teljesítek jól az ágyban, mert nekem is csak három lányom van, mint Vajda Zoltánnak, bezzeg azok igazi férfiak, akiknek fiaik vannak!
Másik aktualitását az adta a színházi látogatásunknak, hogy a színdarab ugyanannak a Kultúrbrigád nevű formációnak a produkciója volt, mint az Igenis, miniszterelnök úr, mely arról híresült el, hogy letiltották a darab előadását a Pécsi Zsolnay Kulturális Központban, pedig már a jegyeket is eladták rá. A színdarabról már én is posztoltam, valószínűleg az lehetett a fő bűne, hogy Alföldi Róbert is játszik benne. Alföldi egyik zalaegerszegi előadását még a választások előtt tiltotta be a város fideszes (és most megint újraválasztott) országgyűlési képviselője, Vigh László, most pedig Páva Zsolt pécsi polgármester kicsinyes bosszújáról lehet szó, amiért a pécsiek egy független országgyűlési képviselőt, Mellár Tamást választották meg. Mi mindenesetre készítettünk egy szelfit a színdarab plakátjával:


A Barhesz című könyvet, Rubin Eszter regényét még évekkel ezelőtt dedikáltattam Kati részére a könyvhéten. Pesti zsidó családtörténetek tradicionális zsidó (és nem zsidó) ételreceptekkel, gondoltam, ez való az én feleségemnek. Azóta Bori lányom is olvasta, én most jutottam oda, hogy végigolvassam. Egy ételreceptekkel összekapcsolt családtörténet egyszer már megérintett a Gólem Színház egyik előadása kapcsán (Szakácskönyv a túlélésért), amiről már korábban posztoltam is. A barhesz nem más, mint fonott mákos kalács, amely nem hiányozhat a péntek esti asztalról. Egy igazi zsidó nő maga gyúrja, keleszti, fonja, süti. Kati családjában nem ismerek ilyet, de Orsi lányom olykor-olykor már maga készíti a szombati kalácsot, biztos jele, hogy végleg megtalálta zsidó identitását:
Orsi kalácsai
Az írónővel a dedikáción kívül még egyszer találkoztam személyesen. Egy barátom egy szabadulószobás játékra hívott minket más barátaival együtt, itt találkozhattam újra Rubin Eszterrel, de nem esett le egyből, honnan ismerem, csak otthon ugrott be, hogy ki is ő. Rögtön hívtam barátomat, hogy hiszen én már egy könyvét dedikáltattam is vele, mondta, hogy igen, egy-két utalás a könyvben az ő családjára vonatkozik.
Túl a kissé gasztrosznob szubkulturális közegben mozgó cselekményen nagyon jók a közbeszúrt, néha csak egy-két mondatos családtörténetek, mint pl.:
"Tomi nem felejtette el magával vinni a családi ezüstneműt, amikor otthonról távozott. Húga, Lili ápolta anyjukat. Ám Böske néni ügyet sem vetett rá, naponta emlegette könnyes szemmel az ő édes kisfiát. Tomi Bécsben megszöktette a cirkusztulajdonos feleségét az összes állattal együtt. Még ötször nősült, mindvégig somogyi tájszólásban beszélte a magyart, a hébert és az arabot."
Talán az utóbbi két évtizedben ismertem meg azokat a korábban Magyarországon ismeretlen alapanyagokat és ételeket, melyekben tobzódik ez a regény: kerek szemű rizottórizs, római kömény, csillagánizs, turbolya, kumquat, vörös lencse, kardamom, tabulé, guacomole, tapas, churros, carpaccio, chutney, macaron, stb. Lehet szidni és kárhoztatni a multikultit, egy területen azonban kizárólag pozitív hatása van: a gasztronómiában. A kulturális nyitottság soha korábban nem próbált ételeket és alapanyagokat tett ismertté, ezért volt nevetséges a Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter árnyékbokszolása az állítólagos rovarevés ellen.

A vallási és gasztronómiai multikulturalizmus egyik szép megnyilvánulása volt, mikor Orsi pár éve húsvétkor épp itthon volt, és pészach lévén maceszt evett a főtt sonkához. Posztom végén álljon itt az Orsi esküvőjére tervezett menü, ami már így, fél évre előre is megvan már, mert februárban megvolt a kóstolás. Szóval:
"3 vendégváró pult lesz és 4 másfajtával fognak a pincérek tálcákon forgolódni. A 4 tálcás: csirke valami brutál finom közel-keleti mártásban, nem tudom hogy hívják ezt, de isteni. Májkrém lekvárral bruscettán, marha carpaccio és fish and chips, de a chips édeskrumpli, és az egészet nagyon menő édes tölcsérben adják. A 3 ami az asztalon lesz büfésen: nyitott lazacos sushi, vagyis egy kis tálkában sushi, csak nem összegöngyölve, hanem külön minden, nagyon finom, egy hatalmas tálca különböző füstölt húsokkal, mustárral, káposztával, kenyérrel és olyan gőzölt keleties zsömi marhahússal töltve.
Utána szertartás, onnantól folyamatosan zöldségek, pizzák és focacciák jönnek majd ki frissen minden asztalra, 4 féle saláta (parisaláta bazsalikommal, lilakáposzta sali, bulgur sali, céklasali) és három főétel büfészerűen: lazac a világ legfinomabb püréjével, csirke curry szószban kókusztejjel és entricote szeletek pirított hagymával és alufóliában sült egész krumplival. Desszertből pedig rengeteg lesz, de hogy csak néhányat említsek: házi mályvacukor, málnás valami maracuja szószban, sült alma vaníliafagyival."
Éljen a gasztronómiai multikulturalizmus!

2018. április 23., hétfő

Szeretem a Nagy Testvért

"Felnézett az óriási arcra. Negyven év kellett hozzá, hogy megtanulja, miféle mosoly rejtőzik a fekete bajusz alatt. Ó, kegyetlen, szükségtelen félreértés! Ó, konok, önfejű számkivetés a szerető kebelről! Két ginszagú könnycsepp szivárgott le az orra tövébe. De most már rendben van, minden rendben van, a küzdelemnek vége. Diadalt aratott önmaga fölött. Szerette Nagy Testvért."

Így végződik Orwell regénye, az 1984. Winston nem színlel, nem egyszerűen feladja a küzdelmet. A Szeretet-minisztérium elérte célját: Winston Smith valóban szereti a Nagy Testvért. Nem is érti, hogyan volt lehetséges, hogy valaha gyűlölte, küzdött ellene.
A regény - és különösen a belőle készült film, melyet mit gondoltok, hányban forgattak?, naná, hogy 1984-ben - egyik csúcsjelenete és kulcsmomentuma a Két Perc Gyűlölet. A Két Perc Gyűlölet során a dolgozók egy hatalmas teremben a "teleképen" - ez egy olyasfajta készülék, melyen át a Nagy Testvér nemcsak azt mutatja meg neked, amit ő akar, hanem egyúttal ezen keresztül tartja szemmel a polgárokat - egy gyűlölt személy, Emmanuel Goldstein jelenik meg:

"A Két Perc Gyűlölet műsora napról napra változott, de mindegyikben Goldstein volt a főszereplő. Ő volt a főáruló, a Párt első számú mocskolója. Minden későbbi bűn, amelyet a Párt ellen elkövettek, minden árulás, szabotázs, eretnekség, elhajlás közvetlenül az ő tanításaiból fakadt....Nem múlt el egyetlen nap sem, hogy a Gondolatrendőrség ne leplezett volna le az ő irányításával működő kémeket és szabotőröket. Ő volt a parancsnoka annak a hatalmas árnyékhadseregnek, az összeesküvők földalatti hálózatának, amely az állam megdöntésére tört."

Ha azt mondom, Soros György és az ő zsoldoshadserege, nem kísérteties a hasonlóság?
A filmben ez a jelenet talán még erősebb. A telekép műsora három egyenlő részre osztható: Az első rész Óceánia fejlődő, épülő gazdaságát jeleníti meg, a búzaföldeket, a gyárakat, a békés dolgozókat. A második részben a békés ország ellen fenekedő ellenséget láthatjuk a maga gonoszságában, akik nem átallanak szép hazánkra rontani. A harmadik részből aztán kiderül, hogy az egész mögött a gonosz Goldstein áll. És itt sistereg a gyűlölet (copyright from A tanú).
Javaslom, kedves blogolvasók, hogy legalább egyszer nézzetek meg egy reggel hat órás közszolgál(l)atí híradót az M1-en vagy a Dunán, hátborzongató lesz a hasonlóság. A híradó is pontosan ebből a három részből áll, csak némileg más sorrendben. Az első rész a migránsriogatás, apokaliptikus képek Stockholmból, Bécsből vagy Berlinből tomboló bevándorlókkal, tehetetlen rendőrökkel és gonosz uniós bürokratákkal, akik mégsem hajlandók letenni a bevándorlás támogatásáról és a kötelező kvótákról. A második részben megjelenik Soros György, akinek felforgató tevékenységét egy egész zsoldoshadsereg végzi Magyarországon, de szerencsére név szerint ismerjük őket és nem maradhat el a politikai, erkölcsi és jogi elszámoltatásuk. A híradó utolsó részében (nem számítva a sportot) töretlenül fejlődő gazdaságunkat mutatják be, véletlenül sem megemlítve a korrupciót, a rettenetes egészségügyet vagy az oktatás süllyedő színvonalát.
Ezért határoztam el, hogy írok egy dalt, amely ugyanezt a hármas tagolást követi, és megmutatja, hogyan szerettem meg én is a Nagy Testvért. Szándékosan a Két Perc Gyűlölet képsorait szerkesztettem alá. A dal első versszaka a választásokról, a második a migránsoktól való megvédésről, a harmadik Soros zsoldoshadseregének a felszámolásáról szól.



Már korábban írtam róla, hogy rajongótáboromba tartozik a digitális újságírás egyik sztárja, Szily László, aki erről a dalomról is írt egy posztot a 444-en, ezért elég szépen alakul a nézettsége, már 8000 fölött jár. Szilynek abban nincs igaza, hogy ezt a dalt valamiféle sírva vigadós búsongónak írtam. Egyszerűen szerettem volna megmutatni azt a párhuzamot, ami az 1984-ben megjelenített negatív utópia és a jelenlegi magyar közállapotok között van. Különösen a dal végén erős a kontraszt, amikor azt a szót ismételgetem, hogy "szeretem" és közben az emberek gyűlölettől eltorzult arcát látjuk. De hiszen az egész regény erre az ellentétre épül: A Szeretet-minisztériumban az emberek kínzása és megtörése folyik, az Igazság-minisztériumban a múlt meghamisításán dolgoznak, és a Párt három jelszava a következő:
A HÁBORÚ: BÉKE
A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
A TUDATLANSÁG: ERŐ
Amikor az 1984 1988-ban végre megjelenhetett Magyarországon, Sükösd Mihály ezt írta utószónak: "...megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totális diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a történelemben..." Nos, ha a totális diktatúra nem is valósult meg, a regény számos invencióját átvette a Habony-művek. Hogy forgatókönyvként használták-e az 1984-et, vagy maguktól jutottak ugyanazokra a megoldásokra, nem tudható, de az egybeesés félelmetes.


2018. április 17., kedd

Orbán Viktor, Tisza Kálmán és a történelmi emlékezet

A Fidesz a legutolsó választási győzelmével már mindenképpen történelmet ír. A rendszerváltás után még soha nem volt olyan kormányzó párt, mely két ciklusnál tovább maradt volna. Most a Fidesz nemcsak folyamatosan a harmadik ciklusát kezdheti, de a rendszerváltás utáni negyedik Orbán-kormány alakul, mellyel Orbán Viktor történelmi rekordot dönthet meg: ő lehet a leghosszabb ideig hivatalban lévő magyar miniszterelnök evőr. Jelenleg Tisza Kálmáné ez a dicsőség, aki 1875 és 1890 között folyamatosan 15 évig töltötte be ezt a posztot. Ha Orbán a mostani új ciklus végéig hivatalban marad, 16 év (igaz, nem folytonos) miniszterelnökséget mondhat magáénak.
Orbán Viktor és Tisza Kálmán hatalomgyakorlásában sok közös vonás van:
  • Tisza Kálmán ügyes kompromisszumokkal és személyes tekintélyével erős hatalomkoncentrációt tudott megvalósítani a Szabadelvű Pártban. Ez hasonlít Orbán "centrális erőtér" taktikájához.
  • Mindkét miniszterelnök kormányzási ideje egy fellendülő európai gazdasági környezetben zajlott.
  • Tisza híveit, pártja vezető tagjait különböző állami intézmények, közigazgatási egységek élére állította, akárcsak Orbán.
  • Tisza Kálmán a parlamenti választásokon a különféle választási "fogások" - etetés, itatás, a választói névjegyzékek meghamisítása, fegyveres erő - alkalmazásától sem rettent vissza. Orbán pedig megmutatta, hogy a mai világban ugyanezt a pártpropaganda céljára felhasznált közszolgála sajtóval lehet megvalósítani.
  • Tisza Kálmán a szellemi és művészeti élet nagyjait baráti körébe vonta (Mikszáth, Jókai). Orbán ugyanezt a politikát a Magyar Művészeti Akadémián keresztül valósítja meg.
  • Tisza Kálmánról közismert, hogy általában kivonta magát a viták gyűrűiből. Orbán Viktor sem hajlandó személyes vitában részt venni.
  • Tisza párttársaitól szigorú vasfegyelmet követelt, és igyekezett mindent és mindenkit a lehető legszigorúbb kontroll alatt tartani. Gúnyneve ez volt: Generális. Nos, ugyanígy a Fideszben és a kormányban is minden szál Orbán kezében fut össze.
  • Tisza Kálmán bukását végül is túlságosan is keménykezű és gyakran ellentmondásos kormányzása, valamint sok szövetségesének a korruptsága okozta. Orbán Viktort is rendkívül sok korrupt funkcionárius vagy közpénzen gazdagodó vállalkozó veszi körül.
Tisza Kálmán kormányához köthető Budapest és vele Magyarország történetének egyik leglátványosabb fejlődése, az 1879-es szegedi nagy árvíz után Szeged teljes, a korábbinál is szebb újjáépítése, a budapesti Országház tervpályázatának meghirdetése (1881), a győztes kiválasztása (1883) és az építkezés megkezdése (1885), ahogy a Magyar Állami Operaház megépítése is, országszerte számos más beruházással, folyamszabályozással (pl. al-Duna), vasútépítéssel együtt. Ennek ellenére a történelmi emlékezet mintha teljesen elfelejtette volna az idősebbik Tiszát, szinte kizárólag fiáról, Tisza Istvánról emlékezik meg.
Tisza Kálmánról nincs közterület elnevezve Magyarországon. Valaha volt, az egykori budapesti Vásártér lett Tisza Kálmán tér, melyet a II. világháború után Köztársaság térnek neveztek. 2011-ben a KDNP javasolta, hogy a Köztársaság tér ismét legyen Tisza Kálmán tér, de ugyanebben a javaslatában kitért arra, hogy II. János Pál pápáról is el kéne nevezni egy közterületet. A fővárosi közgyűlés a két javaslatot összevonta, és a Köztársaság térből II. János Pál Pápa tér lett, egyben megszületett az egyik legfurcsább MTI közlemény.
Tisza Kálmánnak nincs szobra. Valaha volt, 1928 és 1942 között Berettyóújfaluban, a városháza előtt. A bécsi döntések után a szobrot átszállították Nagyváradra, Tisza Kálmán szülővárosába. '45 után a románok újra megkapták Nagyváradot, és a szobrot eltávolították (állítólag előtte felajánlották Magyarországnak, de nekünk nem kellett).
Szentgyörgyi István alkotása korabeli képeslapon
Tisza Kálmánnak csak egyetlen közintézmény viseli a nevét, egy orosházi szakiskola.
Hát ilyen érdekes a történelmi emlékezet.

2018. április 15., vasárnap

Vox populi vox dei

Vagyis a nép szava isten szava. A nép nem hibáztatható. A legutóbbi HVG-ben két jó gondolatot is olvastam, az egyiket Kőszeg Ferenctől, a Magyar Helsinki Bizottság alapítójától, a másikat Péterfy Gergely írótól. (Kőszeget egy kolléganőmön keresztül már a '80-as években megismertem, egyszer egy tábortűznél együtt énekeltük a "Ha én rózsa volnék"-ot).
Kőszeg ezt írta: "Valószínűleg saját társadalmi közegünkből nem érzékeljük, sőt, elképzelni sem tudjuk, hogy a kisvárosi vagy falusi társadalomban milyen viszolyogtató érzést kelt az ellenzéki sajtó vagy a Facebook-posztok gúnyolódása Orbán Viktoron. Számukra Orbán a magányos hős, aki megment bennünket a migránsoktól, Sorostól, Brüsszeltől, az ENSZ-től."
Péterfy szerint pedig: "Nem Mario a hülye, hanem Cipolla a gonosz. Nem Gelsomina a született áldozat, hanem Zampano a szörnyeteg."
Én, aki azzal dicsekszem, hogy Kossuth Rádióra ébredek, megnézem a reggel 6 órás közszolgálati híradót, néha rákattintok az Origóra, 888-ra, Pesti Srácokra, saját információbuborékomban elhittem, hogy lehet jobb választási eredményt elérni. Ott volt ugye a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás Márki-Zay-jal, aztán a március 15-i ellen-békemenet, ahol az én dalomtól zengett a Károly körút:
Pedig a közvélemény-kutatók, nagyjából pontosan jósolták meg a végeredményt. Nem az a baj, hogy ketté van szakadva az ország, de semmit nem is tud az egyik oldal a másikról.
Ami a választási csalásról szóló találgatásokat illeti, Karácsony Gergely államférfihoz méltó módon csitította a közvéleményt: ne magunkon kívül, hanem magunkban keressük a hibát.
Ketté szakadt a vidék és Budapest is: vidéken 2/3-os Fidesz többség, Budapesten 2/3-os ellenzéki győzelem. Nyolcadik alkalommal szavazok az első kerületben. Az első hétben mindig jobboldali jelölt nyert: Bánffy György (MDF, 1990), Csóti György (MDF, 1994), Nagy Gábor Tamás (Fidesz, 1998, 2002, 2010), Balsai István (MDF-Fidesz, 2006), Rogán Antal (Fidesz, 2014). Idén az ellenzék koordinált jelöltje, az LMP-s Csárdi Antal nyerte ezt a kerületet. Ő az egyedüli LMP-s, akinek listáról sikerült bekerülnie a Parlamentbe, Szél Bernadett, hacsak pár száz szavazattal, de alulmaradt fideszes ellenfelével szemben.
Vidéken, ahogy mondani szokták, a Fidesz akár egy narancsra rajzolt szmájlit is indíthatott volna komoly győzelmi esélyekkel. Csak néhány fideszes győztes:

  • Kósa Lajos (Debrecen), akiről néhány hete derült ki, hogy megbízták egy 13 ezer milliárdos örökség vagyonkezelésével. Ő cserébe csak egy 800 millió forintos ajándékozási okirat édesanyja nevére történő kitöltését kérte. Ez az információ valószínűleg a választóknak csak egy töredékéig jutott el.
  • Pócs János (Jászberény), aki a Facebook-on egy megperzselt disznó képét posztolta, melyre azt írták: "Ő volt a soros". A választók karakán megnyilvánulásnak gondolták hazánk fő ellenségével szemben.
  • Czunyiné (Komárom), aki ugyan belebukott az iskolák államosításába, de mostanában mégis gyakran látni a miniszterelnök környezetében, szavazói imádják.
  • Aradszky András (Érd), aki rózsafüzérrel űzni el a sorosistákat.

  • Vigh László (Zalaegerszeg), aki kitiltotta Alföldi Róbertet Zalaegerszegről. A választók díjazták, hogy megmutatta a fővárosi nyikhajnak, nem kérnek a lila gőzős kozmopolitizmusból.
Néhány mondatos véleményem az ellenzékről:
  • Jobbik: Pár éve még gárdamelényben parádéztak a Parlamentben, a zsidó képviselők listázását javasolták. Az utolsó évben viszont elkezdtek a centrum felé húzódni, a Fidesz helyére pályáztak. Ez viszont sok régi Jobbik-szimpatizánsnak nem tetszett. Elnökük, Vona Gábor egykoron ifjú fideszes volt, Orbán Viktorral közös polgári körben kezdték el felépíteni 2002-ben az ellenállást, ezért talán a legintenzívebb karaktergyilkosságot kellett elszenvednie. Megtudtuk róla, hogy homoszexuális és muszlim. Mivel kampányukat Simicska Lajos intenzíven támogatta, azt gondoltam, hogy különösen Kelet-Magyarországon jól fognak szerepelni., ennek ellenére csak a dunaújvárosi körzetet sikerült egyéniben megnyerniük, viszont 19 %-kal a legjobban szereplő ellenzéki párt lettek.
  • MSZP-P: Botka László miniszterelnök-jelölttel való kilenc hónapos együttműködés után a DK-t elutasító Botkát menesztették, pártszövetségre léptek a Párbeszéd Magyarországért párttal és annak elnökét, Karácsony Gergelyt nevezték meg miniszterelnök-jelöltnek. Az egyéni választókerületekben koordinált indulásban állapodtak meg a DK-val. Azt gondoltam, nem fogják elérni a 10 %-os bejutási küszöböt (nekik a párszövetség miatt 2x5 % volt a határ), de végül is 12 %-ot értek el és hét fővárosi és egy vidéki választókerületet is megnyertek. Mindazonáltal szereplésük a választási kampányban kapkodó volt, és nem igen volt markáns üzenetük a választóik felé.
  • DK: Amikor 2011-ben kiváltak az MSZP-ből, nemcsak Gyurcsány, de én is elhittem, hogy ők lesznek az új baloldal, akik igazi európai szociáldemokrata értékeket hirdetnek. Párttá alakulásuk után a Fidesz úgy módosította a házszabályt (visszamenőlegesen), hogy ne alakíthassanak frakciót. 2014-ben csak 4 képviselőjük jutott be a Parlamentbe, ez szintén kevés volt a frakcióalakításhoz. A 2018-as kampányt Gyurcsány alapvetően a soha magyarországi lakcímmel nem rendelkezett magyar állampolgárok (elcsatolt területeken élő magyarok) szavazati jogának megvonására alapította. Úgy gondoltam, szerzett jog elvételével nem helyes kampányolni, és hogy nem fogják elérni az 5 %-os bejutási küszöböt, de tévedtem: 5.41 %-kal bejutottak, sőt, az MSZP-vel való taktikus koordináció miatt Budapesten három egyéni körzetet is nyertek.
  • LMP: A 2009-ben alakult ökopárt váratlanul jól szerepelt az azévi európai parlamenti választásokon, majd sikerült elérniük a bejutási küszöböt 2010-ben és 2014-ben a parlamenti választásokon. Tagjai között sok jogász és idealista civil volt található. Az alapító, Schiffer András (Szakasits Árpád  dédunokája) szigorúan ragaszkodott a jobboldaltól és a baloldaltól való egyenlő távolságtartás elvéhez, a mindenféle koordináció elutasításához. Ez végül pártszakadáshoz vezetett, az LMP-ből kivált a PM, de magát a pártot is elhagyta sok alapító, így a pártelnök mellett Vágó Gábor jogvédő, Kukorelly Endre író is. Az együttműködés és a választási koordináció folyamatos konfliktusforrás maradt a pártban, sokan az LMP együttműködési hajlandóságának hiányát tették felelőssé öt budapesti választókerület bukásáért. Tegnapi hír, hogy a párton belül verekedés is volt a megegyezéspárti Hadházy Ákos és az azt elutasító Sallai R. Benedek között. A már említett Csárdi Antalon kívül több egyéni körzetet nem nyertek, de listán 7.1 %-ot értek el, ezzel hozták a már az előző két választás során megszokott formájukat.
  • Momentum: Egy évvel ezelőtt, a Nolimpia-népszavazási kezdeményezés tette ismertté ezt a fiatal pártot. Fellépésük, arculatuk, kommunikációjuk rendkívül profi volt, mindenki azt találgatta, honnan volt erre a PR-ra és a pártépítésre pénzük. Ők voltak az egyetlenek, akiknek egy kerületi fórumára elmentünk a nyáron. Bár egyszer már csalódtam egy generációs pártban, a Fideszben, úgy gondoltam, egy esélyt megérdemelnek, ezért listás szavazatomat nekik ajándékoztam. 3 %-ot értek el, ez kevés volt a Parlamentbe jutáshoz, viszont a választások után a Momentum taglétszáma meredeken emelkedni kezdett, ők azok, akiknek a vereség inkább lendületet, motivációt adott.
  • Együtt: Az Együtt 2012-es megjelenése reveláció volt számomra, azt gondoltam, itt a csattanós válasz a Fidesz új választási törvényére, amely együttműködő ellenzéket követelt volna. Bajnai Gordon 2009-2010-es miniszterelnöksége jó irányba fordította az országot, úgy gondoltam, kellő tekintélye lesz majd, felsorakoznak mögé a baloldali pártok. Nos, a 2014-es választási koordináció legalább olyan bénán sikerült, mint a 2018-as, és nagyjából ugyanarra az eredményre vezetett. Bajnai elhagyta a pártot, később követték a párt más prominensei, Pápa Levente, Szelényi Zsuzsanna. A párt húzóneve, Juhász Péter számomra túl radikális volt, neki is ment a Fidesz karaktergyilkoló osztaga rendesen. Az egymás javára történő visszalépéseknél talán az Együtt volt a legengedékenyebb, egyedül a csepeli választókerületet nem engedte el, amit végül sikerült is megnyerniük. Listán viszont még az 1 %-ot sem érték el, ami azt jelenti, hogy vissza kell fizetniük a teljes kampánytámogatást. A megszűnő párt most próbálja összekoldulni ezt a pénzt egykori szimpatizánsaitól. Sajnálom őket.
  • Kétfarkú kutyapárt: Ők a magyarországi viccpárt, akik próbálták mindennek a fonákját megláttatni. Üdítő volt ez a hang akkor, amikor egy-egy "társadalmi célú" tájékoztató plakáton már csak kínunkban tudtunk nevetni. A március 15-ei ellen-békemenetet is ők szervezték. Persze azzal, hogy az összes egyéni választókerületben fenntartották a jelöltjeiket, végül is akadályozták az ellenzéki koordinációt, ezért azokban a kerületekben, ahol csak pár száz szavazat döntött a Fidesz javára, az MKKP is felelőssé tehető, mint például Budakeszin Szél Bernadett veresége. Összesen 1.75 %-ot értek el listán.

  • Kamupártok: 23 párt állított országos listát, ebből 15 úgynevezett kamupárt soha semmilyen politikai tevékenységet nem végzett, közvetlenül a választások előtt alakult. Sok esetre derült fény, amikor az ajánlási íveiken szereplő nevek még sorrendjükben is megegyeztek a fideszes jelölt ajánlási íveivel, ennek ellenére a Nemzeti Választási Iroda a legtöbb esetben nem indított vizsgálatot. Arra hivatkoztak, hogy az ajánlási íveken az aláírásokat nem áll felhatalmazásukban ellenőrizni. Pedig a kamupártok egyértelműen a Fidesz érdekét szolgálták, segítettek az ellenzéki szavazatok porlasztásában. Ez a magyar választójogi törvény egyik súlyos anomáliája. Végül azért a kamupártoknak még együttesen sem sikerült elérniük a szavazatok 1 %-át, kíváncsi vagyok, tőlük visszaszerezhető-e a kampányfinanszírozás állami támogatása.
  • Függetlenek: 2015-ben Kész Zoltán független jelölt megnyerte a veszprémi időközi képviselőválasztást, ezzel a Fidesz elveszítette 2/3-os parlamenti többségét. Ezt az eredményét idén nem sikerült megőriznie, Veszprémben végül Fidesz-győzelem lett, viszont Pécs független képviselőjelöltje, Mellár Tamás legyőzte a fideszes jelöltet. Mellár az első Fidesz-kormányban a Statisztikai Hivatal elnöke volt, később azonban -több más egykor Fidesz-közeli közgazdászhoz (Bod Péter Ákos, Chikán Attila) hasonlóan - renegáttá és Fidesz-kritikussá vált. Meg is kapta a magáét a kampányban, sorosista ügynöknek lett megbélyegezve.
Bár a választások előtti lázas állapot lassan elmúlik, mindkét oldal annak fenntartásán munkálkodik. Az ellenzék tüntetéssorozatot indít, de eltérően a Fidesz 2002-es nagygyűléseitől, amikor is meghirdették a polgári körök mozgalmat, az ellenzék részéről még semmiféle pozitív, előremutató javaslat nem hangzott el. A kormánypártok viszont hozzáláttak Orbán március 15-ei ígéretének végrehajtásához, a sorosista ügynökök listázásához.
Úgy látszik, a harc folytatódik.

2018. április 12., csütörtök

Simicska feladta

A Jobbik kudarcos választási szereplése után Simicska úgy döntött, nem finanszírozza tovább médiabirodalmának két ékkövét, a Lánchíd Rádiót és a Magyar Nemzetet.
Már másfél évvel ezelőtt, a Népszabadság megszüntetésekor azt írtam, hogy az újságoknak is megvan a maguk sorsa. A Népszabadságé is fordulatos volt, de a 80 éves Magyar Nemzet története egyenesen regényes. A Pethő Sándor által alapított lap vészterhes időkben, az Anschluss évében született és polgári de antifasiszta értékeket vallott. Tudatosan Landerer és Heckenast nyomdájának a '48-as 12 pont betűtípusát választották a címsorba:
A márciusi ifjak legelső helyen említették a sajtószabadságot.
Emlékszem, gyerekkoromban öt országos politikai napilap volt: a Népszabadság az MSZMP központi lapja volt, a Népszava a szakszervezeteké, a Magyar Hírlap a kormány szócsöve volt, a Magyar Nemzetet jobb híján a Hazafias Népfront névre hallgató, a kádári "Aki nincs ellenünk az velünk van" szellemében létrehozott szervezet kapta meg. Ja, az ötödik az Esti Hírlap volt, ez inkább bulvárhíreket hozott.
A Magyar Nemzet mindig különbözött kicsit laptársaitól, a '80-as évektől már kifejezetten bátor hangneműnek számított.
A rendszerváltás után - néha a megszűnés szélére sodródva - végül a jobboldal kezén, Simicska Lajosnál kötött ki. A G-napig csontig benyalt a Fidesznek, utána folyamatosan ellenzékivé vált.
Ne szépítsünk: prostituálódott.
Utolsó főszerkesztője az a Schlecht Csaba volt, aki 1995-ben összesen 13 Fideszhez közel álló céget adott el egy bizonyos Kaya Ibrahimnak (van-e ki e nevet nem ismeri?), így fantomizálva a jelentős adótartozást felhalmozó cégeket. Schlecht megbízója a Fidesz főpénztárnoka, Simicska Lajos volt. A "zsiványból lesz a legjobb pandúr" elvet követve az első Orbán-kormányban Simicska lett az adóhivatal elnöke, az ügyészség pedig évekig falazott a nyilvánvalóan adócsaló Schlecht Csabának.
A Magyar Nemzet utolsó száma
Ez a patinás újság szebb véget érdemelt volna.
Hasonló utat járt be a Lánchíd Rádió is: a G-nap után egyre inkább kormánykritikussá vált, munkatársai kicserélődtek. Én gyakorlatilag sohasem hallgattam. Míg a másik Simicska-rádióval, a Class FM-mel az utolsó országos kereskedelmi rádió szűnt meg, a Lánchíd, bár több régióban sugárzott, akárcsak Vajna rádiója, a Rádió1, de nem birtokolt országos hálózatot. Azért az adás utolsó perce szívszorító:
A két médium sorsa rávilágít a magyar sajtóban uralkodó fő problémára: a független médiumokat a fogyasztók alig tudják eltartani, a hirdetési bevétel nem elegendő. Az ellenzéki hang a potenciális hirdetők jelentős részét elriasztja. A főszerkesztők filléres adományokból koldulják össze a működés/kiadás költségeit. Állami hirdetésekre és kormányhivatali, minisztériumi előfizetésekre kizárólag kormányhű lapok számíthatnak. A lakájmédia szörnyszülöttei (Magyar Idők, Riposzt, Figyelő) az újságírás legalapvetőbb szabályait megcsúfolva ontják az álhíreket.
A mindenkori hatalomnak - ebbe beleértem a korábbi szocialista-szabaddemokrata kormányokat is - sohasem volt érdeke ezen a helyzeten változtatni és törvényben előírni, hogy az állami hirdetéseket példányszám, nézettség, hallgatottság vagy kattintásszám szerint terítsék szét a médiumok között.
Nem kétséges, hogy a hatalom már a "sorosista" hírportálokra, az Index-re és a 444-re feni a fogát, elorigósítva a még meglévő ellenzéki hangot.
Mi a nyomtatott hetilapok közül a HVG-t előfizetésünkkel támogatjuk, a Klubrádiót pedig rendszeres pénzadománnyal segítjük. Ma tette közzé a Klubrádió, hogy tavaszi adománygyűjtő akciójuk során mintegy 5000 hallgató csaknem 60 millió forintot ajánlott fel a rádiónak. Az átlag 12.000 Ft-os fejenkénti adomány gyanúsan egyezik a választási rezsicsökkentésül kapott 12.000 Ft-os júdáspénzzel. Mi is pont ezt az összeget ajánlottuk fel a Klubrádiónak. Köszönjük, Viktor!
Az elkövetkező években a médiaharc tovább fog élesedni, valószínűleg egyre több áldozatvállalásra lesz szükség, hogy egy-két kritikus hang életben maradjon.

2018. április 9., hétfő

Kuruc vagy, te kuruc

A Magyar Televízió első ifjúsági sorozata az 55 éve, 1963-ban forgatott és először 1964-ben vetített A Tenkes kapitánya című 13 részes film volt. 1964-ben még nem volt tévénk, de több osztálytársaméknak már igen, irigykedve hallgattam, amikor a "Tenkesről" beszélgettek. Zente Ferenc volt az első magyar szuperhős, de a sorozat négy Nemzet Színészét is felvonultatott: az Eke Mátét alakító Zente Ferencen kívül Szabó Gyula Buga Jakabot, Gera Zoltán Dudva kocsmárost, Tordy Géza pedig a vándordeákot alakította.
Szabó Gyula, Gera Zoltán, Zente Ferenc
Szabó Gyula, Zente Ferenc, Tordy Géza
A színészek közül már csak Tordy Géza él. A filmsorozatot régebben két-három évente leadták, így a nagylányok látták már. Most, hogy Petra néhány osztálytársával és családjával egy közös siklósi kirándulásra készültünk, Petrával is megnéztük a sorozatból készült három órás fekete-fehér mozifilmet.
A kirándulás is nagyon jól sikerült, péntek délután autóztunk le Siklósra Petráék iskolai elsősegélyversenye után (amit megnyertek). Az Arnold pincészet vendégházában volt a szállásunk, ahol első este borkóstolással vártak minket. Az Arnold pincészetet két nő irányítja, egyik a tulajdonos, a másik pedig egy képzett borász. Először körbevezettek minket a pincében. A borokat ma már rozsdamentes acéltartályokban tartják, a tölgyfa hordókat csak barrikolásra használják. Vegyesen kóstoltunk fehér, rozé és vörös borokat, nekem leginkább a Királylányka névre hallgató fehér cuvée bor ízlett, vettünk is két palackkal a barrikolt változatából.
A szőlődűlő

Másnap esőre ébredtünk, ezért délelőtt a siklósi vár megtekintésével kezdtük a kirándulást. A siklósi várban voltam már gyerekkoromban - nem sokkal a filmsorozat sikere után - a szüleimmel, osztálykiránduláson a középiskolás osztálytársaimmal, valamint öt éve Katival egy villányi borfesztivál kapcsán.
A gyerekek a siklósi vár előtt
Délután a közigazgatásilag Siklóshoz tartozó búcsújáró helytől, a máriagyűdi bazilikától kezdtük a túrát fel a Tenkes tetjére és vissza a kegytemplomhoz. Hatalmas sár várt minket, ráadásul egy teljesítménytúra is folyt a hegyen. A lefele jövők próbáltak minket lebeszélni a túráról, de mi hajthatatlanok voltunk.
A bazilika
Csodabogyó, a hegy jellegzetes cserjéje
A Tenkes hegy tetején NATO-radarállomás van. Aki a közelébe megy, azt az őr automatikusan lefényképezi, így tett velünk is, úgyhogy lehet, hogy már diverzánsként vagyunk nyilvántartva.
Este malacvacsora várt minket. Már egy kollégám is mesélt a magyarbólyi "malacos emberről", aki a Villány környéki vendégeknek malacot süt és maga tálalja fel.
Helló röfi
A piros ropogósra sült malachoz tepsis krumplit, párolt káposztát és erős paprikát kaptunk, de voltak sült csirkecombok is azoknak, akik valamiért nem eszik a malacot. Három üveg bor is járt hozzá, amit kipótoltunk a pincészet borával. Kellemes este volt.
Másnap várt minket Szársomlyó. A mészkőüledékes hegyet kopár, rézsútos "ördögszántás" fedi, sajátos flórája és faunája van. Csak vezetett túrával látogatható. A legenda szerint egy lányba beleszeretett az ördög és vitte volna magával a pokolba, de a lány anyja alkut ajánlott az ördögnek: neki adja a lányát, ha kakasszóig felszántja a hegyet. Az ördög kilenc fekete macskát fogott az eke elé és már éjfélre kész volt a hegy felével, de a furfangos asszony egy gyertyával bevilágított a kasba, melyben a kakasa volt, és az ijedtében elkukorékolta magát. Az ördög mérgesen dobbantott - ebből a dobbantásból törtek fel a környék kénes gyógyvizei - majd visszament a pokolba.
Tipikus ördögszántotta hegygerinc
Tavaszi héricsek mindenfelé
A túravezetőnk mesélt egy másik érdekes történetet is a közelmúltból. A természetvédők a hegyen lakó bagolylepkék egyedszámának meghatározásához fénycsapdákat helyeztek el. A kisharsányiak azt hitték, hogy migránsok lepték el a hegyet és kihívták a rendőrséget. Másnap a Baranya Megyei Napló úgy tudósított az esetről, hogy a határvadászok lámpákkal keresték a hegyen a migránsokat.
Fél kettő környékén indultunk haza, és csak egy kávéra és szendvicsre álltunk meg a benzinkútnál, hogy még szavazásra hazaérjünk (erről most több szó ne essék).

2018. április 6., péntek

Az ember szabad

Mojsi, a forrófejű kamasz, mikor elunta már a szülei állandó lelkendezését egy bizonyos barlanglakó remetéről, úgy döntött, hogy épp itt az ideje, hogy valaki lerántsa a leplet erről a híres-hírhedt bölcsről. 
Gonosz tervet forralt hát. Kivett a fészekből egy még pelyhes verébfiókát, hátratette a kezét és odaállt a barlang elé. Mikor a remete kijött, Mojsi azt kérdezte tőle:
– Mi van a kezemben, öreg?
– Kismadár – felelte a bölcs.
– Na jó, de él-e vagy sem? – kérdezte Mojsi, készen arra, hogy markában egy pillantás alatt halálra szorítsa a pirók fiókát. – Él-e vagy sem? – türelmetlenkedett.
– Az tőled függ, fiam. – válaszolta a mester.

Barátaim, az ember szabad. Sok minden nem rajtunk múlik, de a legfontosabb igen.

(Röhrig Gézának a 2016-os Élet Menetén elmondott beszédéből)

2018. április 3., kedd

Bokros

Bokros Lajost mindig is a rendszerváltozás utáni korszak egyik leghitelesebb politikusának tartottam. A Horn-kormány pénzügyminisztereként a róla elnevezett gazdaságstabilizáló törvénycsomag valóban megállította Magyarország eladósodását és biztosította a pénzügyi stabilitást. A Horn-kormányt követő első Orbán-kormány, annak ellenére, hogy verbálisan Bokrost ősellenségnek kiáltották ki, tovább futtatta a Bokros-csomag intézkedéseit, vagyis a forint csúszóleértékelését és az importra kivetett adót.
Nagy szimpátiával tekintettem a Modern Magyarország Mozgalom 2013-as megalakulására, mert az elnök Bokros Lajoson kívül Pusztai Erzsébet személyében egy hiteles egészségpolitikus lett az alelnök. 2014-es EU-parlamenti indulásukat aláírásommal támogattam, de sajnos nem jött össze nekik a szükséges 20.000 aláírás. A 2014 őszi önkormányzati választásokon Bokros Lajos 36 %-ot ért el a budapesti főpolgármesteri választáson, én is őrá szavaztam.
2015 tavaszán a MoMa úgy döntött, hogy a kormányváltó szándékú politikai és civil erők egyesítőjeként lép színre. 2015 május 1-ére kötetlen beszélgetésre hívtak minden kormányváltó szándékú politikust és civilt. Mivel azon a tavaszon elég ismert lettem a TESCO-dallal, nem titkolom, hogy több újságíró és politikus is megkeresett. Bokros Lajos személyes levélben hívott meg a rendezvényre:
Különösen a levél melléklete, a meghívottak listája volt számomra nagyon hízelgő:
Soha korábban és azóta sem szerepeltem ilyen illusztris személyekkel közös protokoll-listán, inspiráló volt arra gondolnom, hogy Esterházy Péterrel vagy Bródy Jánossal lehetek közös rendezvényen, így természetesen igent mondtam. Az eseményre persze csak a meghívottak egy töredéke jött el, de azért így is izgalmas volt az összejövetel.
A rendezvényen felszólalt Tóth Zoltán választási szakértő és világosan és érthetően vázolta, hogy a jelenlegi választási rendszer miért jelent csapdahelyzetet a sok kis pártra széttagolt ellenzék számára:

  • A választási rendszer a 93 országos pártlistáról megszerezhető hellyel szemben túlsúlyt biztosít a 106 egyéni választókerületnek, ahol részvételi küszöb nélkül, egy fordulóban a legtöbb szavazatot elért jelölt jut a parlamentbe.
  • Az egyéni jelöltekre leadott szavazatok után töredékszavazatok mennek fel az országos pártlistákra, de szemben a korábbi választási rendszerrel már a győztesre leadott szavazat után is jár a töredékszavazat, tovább növelve az egyéni képviselőt bejuttató párt listás arányát.
  • Országos pártlistát csak az a párt vagy jelölő szervezet állíthat, mely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében, 27 helyen indít egyéni jelöltet, de ráadásul a területi eloszlás szabályának is meg kell felelni: legalább kilenc megyében és a fővárosban jelöltet kell indítani. A Nemzeti Választási Bizottság világossá tette, hogy amennyiben jelöltvisszaléptetés miatt a minimális jelöltszám és a területi eloszlás nem teljesül, az országos pártlistát akkor is törölni kell, ha azt egyébként már nyilvántartásba vették.
Tóth Zoltán világosan elmagyarázta, hogy a pártok közötti együttműködést nehezíti, hogy:

  • az egyfordulós rendszer miatt nem tudnak az első forduló eredménye alapján egymás javára visszalépni (1998-ban - bár az MSZP több szavazatot kapott, mint a Fidesz - pont a második fordulós kisgazda visszalépések miatt tudott a Fidesz sok egyéni kerületben nyerni);
  • a visszaléptetésekkel kockáztatják a pártlistájukat;
  • a visszaléptetésekkel töredékszavazatokat is veszítenek.
Bokrosék javaslata a következőkből állt:

  • A demokratikus pártok (ma a Fidesz úgy kommunikálja: Soros pártjai) alakítsanak választási pártszövetséget.
  • Az egyéni választókerületekben szervezzenek előválasztásokat a legesélyesebb jelölt kiválasztására. Ennek az lett volna a jelentősége az önkéntes megállapodással és visszalépéssel szemben, hogy ebben az esetben a pártok riválisként, nem pedig kényszerű együttműködőként szerepeltek volna, így egyik párt sem veszítette volna el az arcát az előválasztások során.
  • Választási győzelem esetén a megalakuló Országgyűlés feladata a jogállam helyreállítása, új, igazságosabb választójogi törvény megalkotása lenne, ez a Bokros-féle 500 napos program, melyet új választások kiírása követne.
A Rendezvényen felszólalt még Pusztai Erzsébet az egészségügy megreformálásáról, Raskó György az agrárium helyzetéről, Magyar György a jogállamiságról, Bojár Gábor a vállalkozók helyzetéről. Valamennyit el tudtam képzelni egy 500 napos ügyvivő kormány tagjaként.
Nagyon lelkes voltam, 2015-ben Bokrosék több más rendezvényére is elmentem, sőt, pénzadománnyal is támogattam a MoMa-t. Komolyan el tudtam képzelni, hogy Bokros rendelkezik akkora tekintéllyel, hogy a MoMa katalizátora, kovásza tudna lenni egy pártszövetség megalakulásának, az előválasztások előkészítésének. Telt-múlt az idő, de a demokratikus oldal pártjai csak nem közeledtek egymáshoz, az előválasztás lehetősége elszállt, a pártok kényszerű egyességekbe mentek bele, melyet nem nagyon tudtak megúszni arcvesztés nélkül és anélkül, hogy sebeket ne ejtsenek egymáson.
A MoMa elnökségében is komoly viták voltak, hogy ebben a helyzetben mit tegyenek. Bár korábban azt hirdették, hogy minden egyéni választókerületben csak egy jelölt álljon szemben a kormányoldallal, mégis az a nézet kerekedett felül, hogy önállóan indulnak el a választásokon. Pusztai Erzsébet és Kajdi József elhagyták a pártot, Pusztai a V18 nevű "think tank"-ban folytatta tevékenységét. Magam is megdöbbentem Bokros döntésén. A MoMa-nak jelen poszt írásakor még több választókerületben van önálló jelöltje,ugyanakkor a legfrissebb hír az, hogy maga Bokros visszalépett az Erzsébetvárosban a DK-s jelölt javára, ahogyan ezt tette a mi választókerületünkben múlt héten Juhász Péter (Együtt) és tegnap Fekete-Győr András (Momentum).
Sajnálom, hogy a MoMa nem tudta megvalósítani a 2015 május 1-én kitűzött célt, tényleg nem rajtuk múlt. De azt is nagyon sajnálom, hogy Bokros Lajos, a rendszerváltás első évtizedének leghitelesebb politikusa, a CEU egykori igazgatója és volt európai parlamenti képviselő nem volt képes megfelelően kezelni ezt a helyzetet. A MoMa-nak kellett volna azt a feladatot felvállalni, amit végül a V18 tett meg, hogy árnyékkormányként segítsen egy esetleges kormányváltásban. Remélem, Bokrosnak és az általa képviselt konzervatív európai értékrendnek lesz még szerepe a magyar politikában.