A csodaszarvas halálugrása

Csodaszarvas, Szőke Gábor Miklós alkotása a Pénzmúzeum előtt

Őrizetbe vették, majd letartóztatásba helyezték Matolcsy Györgyöt, aki 2013 és 2025 között 12 évig állt az MNB élén. De nem ám úgy, mint Sesztákot vagy Hankót, akiket szépen megkértek, hogy legyenek szívesek befáradni az ügyészségre, hanem hajnali órán törtek rá és hurcolták el kurta vasra verve.

Pedig a Matolcsy-ügyről már tíz éve beszél mindenki, és másfél évvel ezelőtt már meg is indult az eljárás az MNB alapítványai körüli anomáliák ügyében. Van egy ismerősöm, aki Fidesz-hívő volt mindig, most mégis döbbenten kérdezi az újabb és újabb disznóságok napfényre kerülése kapcsán: Hogyhogy akkor ezekről nem hallottunk semmit? Mondtam neki, hogy ugyanazt az elterelést alkalmazták, amit minden bűvész:

Vajon miért volt annyi kék plakát, annyi nemzeti konzultáció, annyi sorosozás, mingránsozás, ukránozás, az óvodások nemváltó műtétje? Hogy ne vegyük észre a disznóságokat, az EU-s pénzek lenyúlását, az állami beruházások túlárazásait, a haveri oligarchia kiépítését. Pedig én már 2016-ban, a legnagyobb sorosozás és migránsozás közepén ezt énekeltem a Soros a hibás című dalomban:

De még tavaly, a karácsony előtti utolsó nemzeti konzultáció kapcsán is ezt daloltam az Áció káció konzultáció című nótában:

 

Amikor tavaly tavasszal az Állami Számvevőszék vizsgálódni kezdett az MNB alapítványi pénzei kapcsán, a volt 1. kerületi polgármester asszony vezetésével bejártuk a kerület MNB-hez kötődő épületeit, sőt, az 500 milliárdot vizuálisan is ábrázoltuk:

Én vagyok a kilencedik nulla, háttérben az MNB egyik épülete

 (Csak egy érdekesség: ha 500 milliárd forintot húszezresekben - ez 25 millió darab húszezres - egy hosszú csíkká ragasztanánk össze, kb. 4000 km hosszú csíkot kapnánk, vagyis pont elérne Budapesttől Dubajig. Véletlen volna, hogy pont ott bujkál a szintén körözés alatt álló Matolcsy Ádám, a bankelnök fia?)

Szóval az első kerületi épületek között van a Szentháromság tér két épülete, az egykori városháza felújításával kialakított Bölcsvár és a volt Diplomataház helyére épült oktatási központ, aztán a Kapisztrán tér és az Uri utca sarkán álló, konferencia-központnak átalakított  Haslinger-Scossa-ház, a Krisztina körúti egykori Telecom-székházból kialakított irodaház, valamint a Széll Kálmán téren álló Pénzmúzeum, mely az egykori Postapalota átépítésével született. Na, ez utóbbinak a kertjét "díszíti" a Csodaszarvas, a nagy NER-kedvenc, Szőke Gábor Miklós szobrász alkotása. Valamennyi épületet, és az MNB Szabadság téri székházát is hatalmas pénzekből, jelentősen túlárazva, haveri vállalkozók zsebét tömve újították fel.

Na de a Csodaszarvas hasonlat nagyon is jellemző Matolcsyra, hogy is ír róla Lengyel László:

"Huszonnégy éves vidám, minden lében kanál, csalafinta fiúcska volt a Pénzügyminisztérium komor épületének harmadik emeletén. Kopátsy Sándor adott hírt róla a maga szokásos nagyhangúságával, hogy itt van ez a szeleverdi, aki tanítványi kört szervez neki az ipari főosztályon, nézzük már meg, kiféle-miféle."

Matolcsy tagja volt az egykori Pénzügykutató körül csoportosuló reformközgazdász körnek, melyet ilyen nevek fémjeleztek, mint Szalai Erzsébet, Voszka Éva, Bokros Lajos, Surányi György, Antal László, Szalkai István, Riecke Werner, Patai Mihály, Csillag István, Draskovics Tibor, Radnai György, Lengyel László. Az épp 40 évvel ezelőtt, a rendszerváltozást előkészítő átfogó munkájukat, a Fordulat és Reform című pamfletet magam is végigolvastam, ki is jegyzeteltem, kézzel írott jegyzeteim mind a mai napig megvannak.

Na de mi is volt Matolcsy bűne, megértheti-e ezt egyáltalán egy magamfajta mérnökember? Az AI-t kellett megkérdeznem, hogy egyáltalán hogyan keletkezhet a jegybanknak nyeresége, és a 2010-es évek második felében miből származott ez a hatalmas nyereség.

• A bevételi források: 1: Kamateredmény, ami alacsony jegybanki alapkamat esetén pozitív, 2: árfolyam- és átértékelési eredmény, ami a forint gyengülésével keletkezhet, 3: végül a banküzemi és működési eredmény, pl. a pénz előállítási költsége és névértéke közötti különbség.
• A 2013 és 2020 közötti extra magas nyereség két fő oka a nagyon alacsony alapkamat miatt lecsökkenő kamatkiadások és a devizahitelek forintosításából és a forint gyengüléséből származó bevételek.

Na jó, de mit csinálhat a jegybank, ha nyeresége keletkezik? Ezt maga Matolcsy magyarázza el a letartóztatása előtti napon (!) közzé tett filmjében:

• Befizetheti osztalékként az államnak
• Alapítványokat létesíthet

Nos, ilyen alapítványokban és a mögöttük álló kesze-kusza céghálóban tűnt el ez a töméntelen sok pénz, amelynek eredeti célja a pénzügyi kultúra magyarországi terjesztése lett volna. Azt gondolom, Matolcsy terve bevált: megtanulta a magyar, hogyan kell elverni ennyi pénzt: Szervezd ki alapítványokba, amely igy elveszíti közpénz-jellegét, kezelését bízd a saját fiadra és annak haverjaira, akik egy részéből sportkocsikat és dubaji luxusingatlanokat vásárolnak, a másik részével haveri cégeket bíznak meg túlárazott munkákkal, a harmadik részt pedig egyszerűen elbrókerelik veszteséges befektetési portfóliókban.

Ja, és ezt még tetézz meg azzal, hogy az utolsó munkanapodon megpróbálkozol egy színlelt ajándékozási szerződéssel, hogy megmaradhasson az alapítványi pénzek fölötti felügyeleti jogod. A csodaszarvas, az egykori reformközgazdász nemes ívű halálugrással vetette magát a mélybe.

A körbekerített mackó úrfi

Állt egy szobor a Margit híd budai hídfőjénél nagyjából a hév végállomásával egyvonalban az Árpád fejedelem útja és a Lukács fürdő közötti parkban, Maugsch Gyula Mackó úrfi róka komával című alkotása, mely Sebők Zsigmond Maczkó úr utazása és egyéb történetek című 1893-ban íródott gyermekkönyve alapján készült 1936-ban.

Ezen a képen én vagyok a szoborral nagyjából 65 évvel ezelőtt egy tavaszi napon, kezemben feltehetően egy csokor virág. Köszönet a ChatGPT-nek, hogy feljavította nekem a képet. A szobor Mackó úrfit ábrázolja egy csupor mézzel és barátját, róka komát, hóna alatt egy kacsával. Kicsit szorongva kérdeztem meg a szüleimet, hogy ugye a kacsa is a barátjuk, és a szüleim nem merték elárulni, hogy az bizony róka koma vacsorája. Hiába, érzékeny kisfiú voltam.

A szobor 1970-ig állt ezen a helyen, és elég gyakran láthattam, hiszen itt volt a hév végállomása, amivel rendszeresen jártunk Szentendrére. Sebők Zsigmond egyébként tovább folytatta a Maczkó úr brandet további kötetekkel: Maczkó úr utazásai, Maczkó úr a kiállításon, Maczkó úr az Alföldön, Maczkó úr a Tengeren, Maczkó úr újabb utazásai, Maczkó úr a Balatonon, Maczkó úr Budapesten, Maczkó úr úton, Mackó úr szárazon és vízen, Maczkó úr vendégei. Az egyik kötet reprint kiadását megvettük a gyerekeknek, de elég avittas volt a 100 éves nyelvezet, bár ebből tudtam meg, hogy a múlt század elején elektromos taxik jártak Budapest utcáin!

De a Sebők Zsigmond által megalkotott leghíresebb mesealak minden kétséget kizáróan Dörmögő Dömötör, aki számtalan mese hőse, de neve az 1957-ben alapított gyermekújság címében mind a mai napig él.

De térjünk vissza a szoborhoz! 1970-ben a hévet a Margit hídnál levitték a föld a lá a Batthyány térig, és a területrendezés során a szobrot is elvitték, szép lassan el is felejtettem. Amikor a '90-es évek elején már megvolt a két nagyobb lányunk és a Lovas úton laktunk, felfedeztük a Bécsi kapu mellett a Vár északkeleti szoknyáján elterülő Európa ligetet és annak játszóterét, és nagy örömmel találtam rá gyermekkorom kedvenc szobrára, Mackó úrfira. Onnantól kezdve a játszóteret csak macis játszótérnek hívtuk, és nagyon sokat jártunk oda a lányokkal.

2002-ben aztán elköltöztünk a Zsolt utcába, és kiesett a látókörünkből az Európa liget, csak néha tévedtünk arrafelé. Történt viszont, hogy az I. kerület fura ura úgy döntött, hogy négy kerületi közpark fenntartását átveszi a fővárostól: a Horváth-kertet, a Tabánt, az Európa ligetet és a Tóth Árpád sétányt. A Tabánba beletört a bicskája, mert az fővárosi tulajdon, és Karácsony nem mondott le róla, de a másik három közterület fenntartása a kerülethez került. Mielőtt valaki arra gyanakodna, hogy ez is a "parkfenntartási botrány" néven elhíresült korrupciós üggyel kapcsolatos, melyben budai polgármesterek kerültek előzetes letartóztatásba, megnyugtatom, hogy az I. kerületnek van saját 100%-os tulajdonú parkfenntartási cége. Az Európa ligetnél az önkormányzat geodéziai felmérést rendelt el, hogy mekkora területről van pontosan szó, és ekkor derült ki, hogy a liget egy jelentős része az Ostrom utca 1. szám alatti lakóingatlanhoz tartozik.

A lakóközösség kapva kapott az alkalmon, hogy kinéz egy kis pénz, és körbekerítették a területet, melynek pont a kellős közepén ott áll Mackó úrfi és róka koma szobra, mely immáron megközelíthetetlenné vált a közönség számára. A hétvégén jártam arra és csak kb 20 méterről készíthettem képet a szoborról.

Próbáltam faggatni a mesterséges intelligenciát, hogy ebben az esetben miért nem áll fenn az elbirtoklás esete, de a következő választ kaptam:

• Nem volt „sajátként” birtokolva: Sem a Főváros, sem a kerület nem tekintette sajátjának a földet; a nyilvántartásokban és a terveken is látszott a telekhatár.
• A szívességi használat kizárja az elbirtoklást: Mivel a társasház tulajdonosai korábban kifejezetten engedélyezték, hogy a nagyközönség látogassa a parkot, ez jogilag "engedélyezett/szívességi használatnak" minősül. Az engedéllyel történő használat pedig a törvény erejénél fogva kizárja az elbirtoklást.

Nem pontosan értem, hogy ha korábban engedélyezték a park közösségi használatát, most mi változhatott, most minden esetre patthelyzet van, amiről Böröcz László polgármester Facebook-posztjában így írt:

Én meg csak reménykedhetek, hogy a köz visszakapja ezt a 90 éves szobrot, talán még unokáimnak is megmutathatom...

A múltat végképp eltörölni? - 2

Kétrészes posztom előző részét a Karmelitával zártam, vagyis az már eldőlt, hogy nem költözik bele a miniszterelnök hivatala. Ötletelés indult meg, hogy hogyan hasznosítsák. Különösen az az új épület érdekes, amely a Várba látogatók által kedvelt kilátóhely, a Püspökkert helyére épült a Hunyadi János út és a Színház utca sarkára, mert ezt irodaházon kívül aligha lehetne másra használni. A Püspökkert helyén a második világháború előtt a tábori püspökség épülete állt.

Az egykori romos épület

Az új irodaház a Karmelita mellett

A Vár többi régi-új épületéről Szily László ezt írta egy cikkben:

"Ami az ügyben az igazi botrány: hogy ezek – egyet kivéve – bármiféle cél, elképzelt funkció nélkül felhúzott, gyakran éppen emiatt irreálisan drága és felesleges épületek. Ezek nem valós igényekre adott válaszok. Nem bármiféle célra készült épületek, ezek létének egyetlen célja maga az elkészülésük volt. Nem, vagy nemcsak a luxus részletmegoldásaik miatt felháborítók, hanem az alapvető feleslegességük miatt. Ezek nem házak és főleg nem minisztériumok, hanem elképesztően drága makettek vagy díszletek, egy felnőtt testbe költözött önző gyerek játékai."

De azért érdemes sorra venni a Vár épületeit, melyekről új építési miniszterünk, Vitézy Dávid úgy nyilatkozott, hogy torzókat nem hagyunk:

• A nemsokára elkészülő József főhercegi palota menet közben az Alkotmánybíróságnak lett ítélve, de erős kétségeim vannak afelől, hogy a Magyar-kormányzat alatt beköltöznek ide (sőt, lehet, hogy az Alkotmánybíróság ebben a formában meg sem marad).
• A volt Vöröskereszt székház Rogán minisztériuma lett, most a Szociális és Családügyi Minisztérium költözne bele, de nekik kicsi lesz.
• A volt Honvéd Főparancsnokság épülete szintén menet közben vált a Hadtörténeti Múzeum leendő otthonává, de azok most mégis visszaköltöznek eredeti helyükre, a Kapisztrán térre.
• A Budavári Palota lebontott majd visszaépülőben lévő északi szárnya eddig is bizonytalan funkciójú volt, csak annyit lehetett róla tudni, hogy a Habsburg Ottó Alapítvány is itt kap majd helyet.
• A Nemzeti Galéria nagy valószínűséggel marad, mert a városligeti építkezést Lázár János már évekkel ezelőtt leállíttatta (valószínűleg a Liget-projekt többi építkezése, a Közlekedési Múzeum helyére visszaépítendő Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház is elmaradnak).
• A csigalassúsággal nagy nehezen felépülő Lónyay-Hatvany Villa a Fidesz által pénzzel vastagon kitömött Batthyány Lajos Alapítványnál kötött ki, és mint Aranybástya Étterem egyelőre nekik termeli a pénzt. Kérdés, hogy meddig.
• Valószínűleg marad az Országos Széchényi Könyvtár is, mert költözése az egykori Kilián laktanyába még a Holdban van.

Egyszóval a nem túl jól kihasznált Lovarda és Főőrség mellé becsatlakozik a József főhercegi palota, a Honvéd Főparancsnokság és a Palota északi szárnya, mint "elképesztően drága makettek vagy díszletek, egy felnőtt testbe költözött önző gyerek játékai."

De a Pénzügyminisztérium, melynek az utolsó pillanatban énekelték ki a sajtot, akarom mondani a Szentháromság téri épületet a szájából, sem marad az alig fél éve elfoglalt Ajtósi-Dürer sori épületben, hanem megy vissza a József nádor térre. Igazi költözős körmagyart járnak a minisztériumok. Még szerencse, hogy a Belügyminisztériumot mégsem teszik ki a Szentháromság térről, plusz egy évbe és iszonyú sok pénzbe került a minisztérium különleges biztonsági és informatikai igényeinek a kialakítása.

A márványtábla szerint Pénzügyminisztérium, pedig Belügyminisztérium

Ha már szó volt az épületekről, beszéljünk a köztéri szobrokról is. Elég sok kritika érte a Fidesz szoborállítási-szoboráthelyezési programját. Vegyünk néhányat:

• A Kossuth tér szobrai közül a déli oldalon álló Adrássy Gyula-szobor (Zala György alkotása) Budapest egyik legszebb lovasszobra, de ugyanez nem mondható el az északi oldalon álló Horvay János-féle Kossuth-emlékműről és a Zala György és Orbán Antal által jegyzett Tisza István-szoborról. Főleg ez utóbbit szeretnék sokan eltávolíttatni. Szintén sokan szeretnék, ha A forradalom lángja visszakerülne a Kossuth térre.
• A Szabadság téren 2014-ben felavatatlanul felállított A német megszállás áldozatainak emlékművét szintén sokan küldenék a Szoborparkba. Sokaknak viszont pont az a véleményük, hogy talán az lenne a legjobb, ha ez a soha át nem adott és a Fidesz-kormányzat által is szégyellt emlékmű megmaradjon örök mementónak, az igazság elhallgatásának, a hazugságra épülő emlékezetpolitikának az emlékműveként.
• A szintén a Várkapitányság által levezényelt Citadella-felújítás nekem tetszik, de ennek kapcsán a Szabadság-szobor talapzata kapott egy hatalmas kőkeresztet, ráadásul úgy, hogy nem tudni, ki volt a megrendelő. Bár sokan ezt is eltávolíttatnák, én ugyanazt gondolom, amit a Német megszállási emlékműről: Ez a szobor csaknem 80 éve tekint le erre a viharos történelmű fővárosra, miért ne tükröződhetne vissza a közelmúlt történelme ezen az emlékművön.

És végül essen szó olyan sokakat irritáló megnevezésekről, mint megyék helyett vármegyék, kormányhivatalok vezetői helyett főispánok, Magyar Köztársaság helyett Magyarország. A megyék visszanevezéséről már döntés született, a főispáni megnevezéssel együtt lehet, hogy az egész kormányhivatali rendszer (mely 2011 óta áll fenn) megszüntetésre kerül. Árva, lángoktól ölelt kis országunk neve viszont marad Magyarország.

Az új Magyar-kormány - a közvélemény nyomására és választási ígéreteinek eleget téve - túl sokat foglalkozik szimbolikus döntésekkel, túl sok emléket szeretne végképp eltörölni az Orbán-rendszerből. Pedig szerintem inkább meg kéne tanulnunk megbékélni a múltunkkal.

A múltat végképp eltörölni? - 1

Egy három évvel ezelőtti posztomban a Fidesz-uralom alatt megszűnt tradíciókról keseregtem, pedig a tradíciók fontosak, mert a változó világban valamiféle állandóságot jelentenek.

•  2004-ben bevezettük, hogy a pénzügyminiszter a költségvetési törvényjavaslatot egy direkt erre a célra szolgáló vízibivalybőr táskában nyújtja be az országgyűlésnek. Hat évig élt ez a hagyomány, amikor az akkor gazdasági miniszter Matolcsy György elárverezte a táskát a vörösiszap-károsultak javára.
• 1996-ban a budapesti Kossuth téren felállították A forradalom lángja emlékművet, és azt a hagyományt kötötték hozzá, hogy minden október 22-én, a forradalom előestéjén ünnepélyes keretek között fellobbanják a lángot, november 4-én pedig eloltják. 17 év után, 2013-ban az emlékművet eltávolították a térről, és bár három év múlva más helyen felállították, az évente ismétlődő ceremóniával felhagytak. Az én kezdeményezésemre 2024-ben és 25-ben Magyar Péter végezte el az ünnepélyes lánggyújtást, kíváncsi leszek, hogy miniszterelnökként is folytatja-e majd ezt a hagyományt.
• 2008 óta Geszti Péter javaslatára kerül megrendezésre a Nemzeti Vágta nevű huszárhagyományokat felidéző lovasverseny, melynek döntőjét 15 éven keresztül a budapesti Hősök terén, gyönyörű történelmi környezetben, hatalmas idegenforgalmi érdeklődés mellett tartották meg, de 2013-ban száműzték a szilvásváradi lovasarénába, így egy jelentős fővárosi idegenforgalmi rendezvényből egy átlagos vidéki lovasverseny lett.

• 1928-ban a vitéz Aggházy Kamil ezredes és Gabányi János címzetes vezérőrnagy által alapított Hadtörténeti Múzeum beköltözött a budavári Ferdinánd laktanyába. 95 év után döntött úgy Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter, hogy neki szüksége van erre az épületre, és úgy tette ki onnan a múzeumot, hogy nem volt hova mennie (később az újjáépülő egykori Honvéd Főparancsnokság épülete adott volna otthont neki). Az új hadügyminiszterünk, Ruszin-Szendi Romulusz (miért vannak nekünk fura nevű hadügyminisztereink? 😳) már jelezte, hogy nem óhajtja birtokba venni az épületet, mehet bele vissza a Hadtörténeti.
• A Budaörsi úton álló egykori Károly laktanyát 1945 óta Petőfi Sándor laktanyának nevezik, de 78 év után szintén Szalay-Bobrovniczky átnevezte Mária Terézia laktanyává. Na, kb. egy hete most megint visszanevezték.

Szalay-Bobrovniczky és Mária Terézia

Ruszin-Szendi és Petőfi Sándor

Azelőtt, a boldog várakozás időszakában azt mondtam, hogy nekem csak apró kéréseim vannak Magyar Pétertől:

• Kerüljön vissza az uniós zászló a Parlament homlokzatára! Szerencsére ezt Magyar Péter illetve formálisan a házelnök, Forsthoffer Ágnes el is rendelte, és külön öröm, hogy a székely zászlót is fennhagyta, ezzel jelezve a törvényhozás három irányú elkötelezettségét: az ország lakosai felé, a külhoni nemzettársaink felé, valamint az Európai Unió felé, hiszen a csatlakozáskor vállaltuk, hogy minden meghozott törvényünk összhangban lesz az uniós joggal.
• Legyen újra a Nemzeti Vágta döntője a hősök terén! Hát..., kétlem hogy ez MP-n múlik.
• Kapja vissza a Klubrádió az FM-frekvenciáját! Van ugyan uniós bírósági ítélet arról, hogy a Klubrádió frekvenciától való megfosztása uniós jogot sértett, de ebből nem következik automatikusan, hogy ismét kap egy FM hullámhosszt.
• Magyarország megint legyen résztvevője az Eurovíziós Dalfesztiválnak. Ezt egyébként MP egy győri beszédében megígérte.
• Volt még egy vicces kérésem is: legyen a Mackó sajt ismét 6 szeletes és 200g-os!

Tény, hogy az újonnan megalakult kormány nagy vehemenciával kezdett bele a múlttal való leszámolásba, a Tisza-frakció például bejelentette, hogy nem költöznek be a képviselői irodaházba, mert az az átkosban az MSZMP-székház volt.  Pedig ez az épület a rendszerváltás óta ezt a célt szolgálja, és ha a falai mesélni tudnának...
(Tavalyi umbriai utazásunk során megtapasztalhattuk, hogy az olaszok mennyire másképpen állnak hozzá a múltjukhoz: Számos műemléken szerepel a felirat, hogy pl. "1932-ben, a fasizmus 10. évében renoválták". Pedig sok olasz partizán harcolt a fasiszták ellen...)

Aztán május 11-én az újonnan megalakult kormány miniszterei bejárták a Budai Vár kormányzati épületeit, a Karmelitát, az egykori Vöröskeresztes székházban működő Miniszterelnöki Kabinetirodát és a Pénzügyminisztériumként felújított majd mégis inkább Belügyminisztériummá avanzsált épületet a Szentháromság téren. Nos, az hamar eldőlt, hogy a Miniszterelnökség nem a Karmelitában lesz. Az épületbejáráskor MP megemlítette, hogy mindenki hallgassa meg a zeneileg nem túl értékes, de szövegét tekintve találó Karmelita dalt.

Épp az Eurovíziós Dalfesztivál főpróbáján ültem, amikor unokaöcsém rám írt, hogy mit szólok, milyen híres lettem. Valóban, meg is ugrott a dalom nézettsége néhány ezerrel, de pénteken MP már délelőtt nyilvános kordonbontást rendezett a Karmelitánál, ismét megemlítve a dalomat, majd szombaton a látogatók előtt megnyitott egykori miniszterelnöki hivatal tárlatvezetője ő maga volt, és kétszer is megemlítette a dalt. Ennek köszönhetően május 20-án estéig:

• a dal nézettség 63 ezerrel megugrott, jelenleg 195 ezres nézettségével a 700 ezres Tesco-dal után a második legnézettebb dalom lett, megelőzve az általam sokkal jobban kedvelt Kipcsak csacsacsát;
• a dalt 4756-an lájkolták összesen, ezzel viszont az első helyre ugrott;
• begyűjtött további 130 feliratkozót, ezzel a csatornám feliratkozóinak száma 2000 fölé emelkedett (jelenleg 2053).

Álljon itt posztom végén a meglepetésre hirtelen népszerűvé váló Karmelita dal. Következő posztomban tovább elemzem majd a Tisza párt múlttal való leszámolásának további momentumait.

---

Hát végül mégis megkereszteltetett

Rajz: Bartos Erika

Egy tavalyi posztomban adtam hírt arról, hogy a felújításra kerülő gellérthegyi Felszabadulási emlékműre egy hatalmas kőkeresztet fognak elhelyezni. Ma reggel háromnegyed hét felé a munkahelyemre menet láttam, hogy már bontják az állványzatot a szobor talapzatánál, délutánra pedig már elő is bukkant a kereszt a maga teljes valójában.

Forrás: 444.hu

Abban a bizonyos posztomban leírtam, miért tartom történelemhamisításnak a keresztet, de igazából erről mondjanak véleményt a történészek, művészettörténészek és városépítők. Én a döntéshozatalon szeretnék most egy kicsit füstölögni.

A Felszabadulási emlékmű felállítását Budapest városparancsnoka, Vorosilov marsall parancsára állították fel, de azért a formára még akkor is adtak. Alig voltunk túl Budapest ostromán, az országban még folytak a harcok, de a Budapesti Nemzeti Bizottság még ilyen körülmények között is adott a formákra, és szabályos határozatot hozott az emlékmű felállítására, amiből kiderül az előterjesztő, kit bíztak meg az emlékmű elkészítésével, mikor fogják felavatni.

Katt a nagyításért

Kisfaludi Stróbl géniuszára jellemző, hogy sikerült egy ideológiamentes szoboralakkal Budapest új jelképét megteremtenie, mely a Parlament, a Lánchíd és a Halászbástya mellett minden kétséget kizárólag Budapest egyik legfontosabb ismertetőjegye lett. A szovjet felszabadításra a szobor talapzatánál felállított szovjet katona emlékeztetett egyedül.

A rendszerváltáskor a szovjet katona szobra eltávolításra került, de természetesen erre is szabályos fővárosi közgyűlési határozattal került sor.

Arról, hogy a Felszabadulási emlékműre egy gigantikus kőkereszt kerül, Budapest népe a Nemzeti Hauszmann Alajos Program kijelentő módban megfogalmazott Facebook-posztjából értesülhetett:

"A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát." - így, többes szám első személyben! Azóta sem derült ki, hogy milyen testület döntött erről, kinek a javaslatára. És nem is érzik a visszásságát annak, hogy ilyen horderejű döntés - a főváros egyik legfontosabb jelképe külalakjának megváltoztatása - hogyan született. Így lesz és kész!

Még a soha fel nem avatott német megszállási emlékműről is szabályos kormányrendelet született, melyet a Magyar közlöny 2013. december 31.-i száma hozott le, de még a Rogán Antal által vezetett V. kerületi közgyűlés is szavazott róla.

Katt a nagyításért.

Ez a titkos keresztállítás tényleg azt mutatja, hogy Orbánék azt gondolják, hogy a nyilvánosságra most már tényleg semmi szükségük sincsen.

PS 2025.07.16.

Kiderült, miért volt ez a sietős állványbontás, kereszt-bemutatás. A Várkapitányság megszűnik, beleolvad Lázár János minisztériumába. A Citadella sajtóbejárásán már nem is volt jelen a Várkapitányság vezetője, csak az országos főépítész és a kivitelező cég vezetője. Valószínűleg a Várkapitányságnál is az volt a helyzet, hogy nem tartoztak elszámolással senkinek, ezért számolatlanul folyt el a pénz mindenfélére. Lázár már fontosabb beruházásokat is leállított (Budai Centrumkórház, Nemzeti Galéria, mozdonybeszerzés), ezért valószínű, hogy a Vár-beli építkezések üteme le fog lassulni a jövőben.

Jelentés az Umbriai Magyar Köztársaságból - 2

Folytatom előző posztomban megkezdett beszámolómat.

Szóval míg Magyarországon mindenki a Gyurcsány házaspár válásával, az új pápával meg az ukrán kémbotránnyal foglalkozott (tudjátok: Magyar Péter és az ukrán nagykövet húsvét hétfőn egy hollókői csőszkunyhóban szövögették a kormány megdöntésére irányuló sötét tervüket), addig mi Umbria kies tájait, hegytetőkre épített városkáit, a borgókat jártuk be. Próbáltunk felkészülni az íróházaspár által jegyzett Élni és enni Umbriában című könyvből, amit aztán dedikáltattunk is velük. Igyekszem helységről helységre végigkövetni utazásunkat.

Todi

Ebben a városban laknak Péterfyék, és itt, a Villa Luisa szállodában volt a szállásunk is. Ennek éttermében kaptunk minden este igazi háromfogásos olasz menüsort ízletes olasz borokkal és ízes beszélgetésekkel, kivéve péntek estét, amikor Chioanóban a Cantina Roccafiore borászatba invitáltak bennünket. Ebben a városban kószáltunk a legtöbbet, mert az érkezésünk és elutazásunk napján önállóan, a második napon pedig Péterfyék vezetésével fedeztük fel a várost. Három éttermét is megismertük a városnak: a híres Pane e Vino-t, a Ristorante Umbria-t és a Gran Caffè Serrani-t, de kávéztunk a Tazza D'oro-ban és a Pianegiani-ban. Számos temploma közül a Concattedrale della Santissima Annunziata, a Chiesa di San Fortunato és a Tempio di Santa Maria della Consolazione a legjelentősebbek. Ez utóbbi arról híres, hogy héjazat-szerkezetű, nincsenek benne oszlopok, a kupola hatalmas terhét a templom falai cipelik. A Chiesa di San Fortunato-ban pedig Jacopone-nek, a 13. századi költőnek a sírja van, aki umbriai népnyelven verselt, jelentősen hozzájárulva az olasz irodalmi nyelv kialakulásához.

A város főtere

Egy öreg etruszk kőoroszlánnal

Tempio di Santa Maria

Todi már az etruszkok idejében város volt, akik tisztaságmániások voltak és csatornázták a várost, ennek kiömlő nyílása, Todi kloákája mind a mai napig megvan. A rómaiak amfiteátrumot építettek a város mellé, ahol előszeretettel etették meg a keresztényeket az oroszlánokkal. A keresztény mártírok emlékére ennek az amfiteátrumnak a közepébe - részben annak kövei felhasználásával - emeltek templomot.

Monte Castello di Vibio

Ez egy tüneményes kis borgo szemben Todival a Tevere túlpartján (amit csak kerülővel értünk el, mert a közeli híd le volt zárva a forgalom elől). Itt működi Olaszország legkisebb színháza, a Teatro della Concordia, amit sajnos zárva találtunk. De azért jót sétáltunk a városban és megkóstoltuk az olaszok kesernyés üdítő italát, a chinottót.

Borgo Petroro

Olaszországban minden település város - állapította meg Mihály az Utas és holdvilágban. És valóban, a legkisebb települések is hegyre épülnek és várfal veszi körbe őket. Ezek közül is kiemelkedik Borgo Petroro, melynek házai mindössze egyetlen terecske köré csoportosulnak. Ma már persze inkább vendéglátó hely, de így is nagyon megkapó.

Assisi

Assisi igazi búcsújáró hely, hiszen nemcsak Szent Ferencet, a katolikus egyház nagy megújítóját adta a keresztényeknek a 13. században, de követőjét, Szent Klárát is, a Klarissza rend megalapítóját. De talán a város legkülönösebb szent-várományosa a 2006-ban 15 évesen elhunyt Carlo Acutis, az influenszerek védőszentje. Carlo egy olyan honlap létrehozására vállalkozott, amely a világ minden egyes bejelentett eucharisztikus csodáját, valamint a katolikus egyház által jóváhagyott Mária jelenések listáját tartalmazza. Fehérvérűségben hunyt el, és Ferenc pápa készült szentté avatni. Romlatlan holtteste üvegkoporsóban tekinthető meg. Szent Ferenc sírja egy kő szarkofág a róla elnevezett bazilikában, melynek kövei közé a zarándokok ugyanúgy kívánságcédulákat dugnak, mint a jeruzsálemi siratófalba.

Assisiben egy fellegvár is található, a vállalkozó kedvű utazó felkapaszkodhat falaihoz.

A Szent Ferenc székesegyház

A székesegyház kerengője

Giotto freskói a székesegyházban

Assisi legrégibb temploma, ami a 
római időkben Minerva-templom volt

Fenn a fellegvárnál

Spello

Szintén egy festői borgo nem messze Assisitől, melynek szűk sikátorai között bolyongtunk, majd egy festői kilátóteraszon ittuk meg délutáni aperolunkat.

aperolozik a társaság

Foligno

Bár Foligno az egyetlen a megtekintett városok közül, mely síkon terül el, nem kevésbé megkapó, mint a többiek. Foligno azt tartja magáról, hogy itt találhatók Olaszország legszebb lányai és asszonyai. Bár erre nem találtam visszaigazolást, de valószínű, hogy amikor a 14. században Foligno ura, Trinci (a Zúzó) palotájában vendégül látta Nagy Lajos királyunk Nápoly ellen vonuló seregét, melyben minden bizonnyal maga Toldi Miklós is jelen volt, akadtak hölgyek a magyar vitézek kényeztetésére.

Folignoban egy igazi őskeresztény, k.u. után 58-ban (!) épült templom is található. Egy másik templom, a Chiesa Parrocchiale di San Nicolò reneszánsz szárnyasoltárának nagy részét Napoleon serege magával vitte, de a megmaradt képen megkapó ábrázolását láthatjuk Szent Sebestyénnek, akiről megtudtam, hogy a melegek védőszentje.

Természetesen felkerestük azt a kórházat is, ahol az Utas és holdvilág főszereplőjét, Mihályt ápolták.

Balra az 1. századi őskeresztény templom

Chiesa Parrocchiale di San Nicolò
reneszánsz szárnyasoltára

A város folyója, a Topino

A város főtere

A Trinci-palota udvara

Ebben a kórházban ápolták Mihályt,
az Utas és holdvilág főszereplőjét

Trevi

Talán Trevi volt a legmegkapóbb borgo utunk során. Utcáit járva azon gondolkodtam, vajon hol éreztem jobban magam, Torockón, Český Krumlovban vagy itt. A Szent Emilianus dómban megismerhettük a talán legtöbbet szenvedett szentet: Az első században élt Emilianust, mivel megtagadta, hogy római isteneknek áldozzon, számos módon próbálták kivégezni, sütötték, főzték, hordóban legurították a hegyről, vízbe vetették, oroszlánok elé vetették, majd, mivel mindegyiket túlélte, végül lefejezték. Szent Emilianust gyakran ábrázolják lábaihoz heveredő oroszlánokkal.

És ne felejtsük, Trevi egykori zsidó negyedében működött a 16. században Itália első nyomdája!

Fidelitas

Trevi sikátor

Szent Emilianus és az oroszlánok

Treviből hazafelé tartva Todiba buszunk nem az autópályán, hanem egy kacskaringós panorámaúton vitt bennünket keresztül a festői Umbriai-medencében.

Perugia

Perugiáról tudtam, hogy egy nagy olasz város, de nem sejtettem, hogy ilyen szép. Ráadásul Perugia a csokoládéjáról híres, vásároltunk is belőle. A buszunk eredeti útvonala futóverseny miatt le volt zárva, ezért a "minimetrónak" nevezett siklóval mentünk fel a Pincetto magaslatra, ahonnan átsétáltunk Szent Herculanus templomához. Herculanus az 1. században a keleti gótok által ostromlott város püspöke volt. Totila gót vezér a város elfoglalása után elevenen megnyúzatta a püspököt (!). Utunkat a Rocca Paolina erőd felé folytattuk, ahol három vár épült egymásra: egy etruszk, egy római és egy középkori. Az etruszk várat a rómaiak betemették, föld alól feltárt csarnokai olyanok, mint Mória bányái A gyűrűk urában. Perugia főterén a szökőkút egyik oldalán a Priori palota található, homlokzatán a város két címerállatával, a griffel és az oroszlánnal, másik oldalán pedig a Szt. Lorenzo székesegyház áll, melyben ereklyeként Szűz Mária jegygyűrűje van kiállítva (!). Még benéztünk a régészeti múzeumba, ahol dúsan faragott etruszk szarkofágokat láthattunk.

Kilátás a Picettóról

Az eltemetett csarnok

Szűz Mária jegygyűrűje

A főtéren

A kapun a felirat: Augustus Perugiája

Kilátás a városra

A régészeti múzeum

Gubbio

Gubbio nagyobb, mint az Utas és holdvilágból gondolnánk. A gubbiói farkas legendáját egy szobor öröktette meg: Szent Ferenc megszelidítette a farkast, egy kosárkát kötött a nyakába, ezzel járta a várost a farkas élelemért koldulva. Megnéztük a holtak kapuját, a házak oldalában befalazott ajtókat, amelyen át a holtak koporsóját viszik ki a házból, majd befalazzák, hogy lelkük ne járhasson vissza kísérteni. Gubbio a szarvasgombák városa (egyébként szerte Umbriában számos szarvasgombával készült ételt szolgálnak fel), egymást érik a szarvasgombát árusító üzletek. A Palazzo dei Consoli hatalmas gótikus épülete uralja a városképet. A várostól mintegy 350 métert kell felkapaszkodni a Szent Ubert kolostorhoz, ahol Mihály meglátogatja ifjúkori barátját, Ervint. Szent Ubert templomában kívánságcédulán lehet fohászkodni a szenthez. A hegymászás után jól esett egy üveg Ichnusa sör.

A bejárattól jobbra a holtak kapuja

Palazzo dei Consoli

A Szent Ubert kolostor udavara

Szent Ferenc és a farkas

Felejthetetlen hat nap volt!