Még valamikor az 1860-as években a Brit Kincstár Második Lordja, azaz a pénzügyminiszter Sir William Gladstone egy feketével bélelt és skarlátvörös színű bőrbe burkolt fadobozban vitte a költségvetés tervezetét a Parlamentbe a Downing street 11-ből. Mivel a britek hagyománytisztelők, száz évig ez a bizonyos Gladstone-doboz volt a költségvetés-tervezet hordozója.
2004-ben Szili Katalin házelnök Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszternek egy vízibivaly bőréből készült, réztáblával ellátott táskát adományozott kifejezetten a költségvetés-tervezet beterjesztése számára. Ez lett volna a magyar Gladstone-doboz, mely hat éven keresztül hűen szolgált, ám a Matolcsy György, a 2010-ben felállt második Orbán-kormány első nemzetgazdasági minisztere hamar az értésünkre adta, hogy semmiféle olyan tradíciót nem hajlandó követni, amit a szocialista kormány vezetett be, ezért 2010 őszén a táskát a Vaterán elárverezte a vörösiszap-károsultak javára. Egész szép pénzt, több mint egy milliót kapott érte.
1996-ban, az első szocialista kormány idején Göncz Árpád köztársasági elnök javaslatára az Ötvenhatos Emlékbizottság a budapesti Kossuth téren közadakozásból felállította A Forradalom Lángja gránitoszlopot egy örökmécsessel, melyet minden október 23.-án ünnepélyesen fellobbantottak, majd november 4.-én, a forradalom leverésének évfordulóján eloltottak. A megkezdett tradíciót kezdetben a Fidesz-kormány is folytatta, de 2013-ban az emlékművet a Steindl Imre-program keretében elszállították. Mécs Imre, az Ötvenhatos Emlékbizottság vezetője rendszeres tűntetést tartott a téren a Láng visszaállításáért, amit részben az én közreműködésemmel egy vidéki restauráló műhelyben megtalált.
A Lángot Mécs minden tiltakozása ellenére nem az eredeti helyén, hanem a II. kerületi Nagy Imre téren állították fel, és bár 2016-ban Tarlós István vezetésével még megtartották az ünnepélyes lánggyújtási ceremóniát, ám utána tökéletesen megfeledkeztek erről a tradícióról.
A toszkánai Siena főterén minden nyáron a két Mária-ünnepen, Sarlós Boldogasszony napján és Nagyboldogasszony napján lovasversenyt rendeznek, ez a híres Palio. Ennek mintájára Geszti Péter ötlete nyomán 2008-ban - még a Nemzet Szemkilövetőjének miniszterelnöksége alatt - bevezették a budapesti Hősök terén évente megrendezett Nemzeti Vágtát. A Nemzeti Vágtára a történelmi Magyarország minden régiójában rendeznek válogató versenyeket (pl. Székely Vágta), ezek győztesei indulhatnak el a döntő három napos rendezvénysorozatán, melynek célja a nemzeti hagyományok ápolása és kapcsolatteremtés, hídépítés az egyes települések és lakosaik, valamint a magyar vidék (határon túli is) és Budapest között. Jelentős idegenforgalmi vonzerővel bíró tradicionális huszárhagyományokra építő rendezvény.
15 év után a szervezők mégis úgy döntöttek, hogy a Nemzeti Vágtát a Mészáros Lőrinc által épített szilvásváradi lovas arénában rendezik meg. Merthogy ez sokkal jobb hely lovaknak, lovasoknak egyaránt. Mintha a Paliot elvinnék Sienából egy vidéki lovaspályára, vagy a Monacoi Nagydíjat elvinnék Monte Carloból egy zöldmezős beruházással épített vadiúj pályára. Az egész intézkedésből süt a Geszti Péter elleni és Budapest elleni bosszúvágy!
1918-ban vitéz Aggházy Kamil ezredes és Gabányi János címzetes vezérőrnagy megalapították a Hadtörténeti Múzeumot, mely tíz évvel később megkapta a budavári Ferdinánd-(Nádor)laktanya egyik épületszárnyát. A múzeum furcsa módon 1945 után is megmaradt és nagyon sok kellemes emlékem fűződik hozzá. Gyerekkoromban sokat jártam itt édesapámmal, később barátaimmal, itt láttam először a Rákóczi hadnagya című filmet. 16 éven keresztül pár száz méterre laktam a múzeumtól, Bori és Orsi is nagyon szerettek mászkálni az épület előtti ágyúkon, az épület dísztermében a zeneiskola gyakran tartott növendékhangversenyt.
Idén az ötödik Orbán-kormány akarnok hadügyminisztere, Szalay-Bobrovniczky Kristóf megirigyelte hogy nemcsak a köztársasági elnök és a miniszterelnök, de az Alkotmánybíróság és a Pénzügyminisztérium is a Budai Várba költözik, ezért kitette a Nádor-laktanyából a száz éve ott levő Hadtörténeti Múzeum szűrét, és egyszerűen földönfutóvá tette, hiszen állandó kiállító helyet nem kapott a gyűjteménye. De legalább szép kilátása lesz a miniszternek a Városmajorra új miniszteri szobájából.
Nagyjából a Hadtörténeti Múzeum megalapításával egy időben a Budaörsi út mellet, szemben a főleg katonai egyenruhákat gyártó Posztógyárral felépült egy laktanya, mely először IV. Károly magyar király nevét viselte, a Tanácsköztársaság idején a német marxista politikusról, August Bebelről nevezték el, a felszabadulás után pedig Petőfi Sándor nevét kapta. A rendszerváltás után a vitéz Szurmay Sándor Helyőrség Dandár került elszállásolásra az épületkomplexumban.
Akarnok hadügyminiszterünk, aki pár hete jelentette be, hogy visszaállítják a huszárságot Magyarországon, úgy döntött, hogy a Petőfi laktanya felveszi a dandár kötelékébe tartozó 32. Gyalogezredet 1741-ben megalapító Mária Terézia királynő nevét. A 32. sz. Gyalogezred Mária Teréziáról elnevezett laktanyája eredetileg az Üllői úton állt, most mégis Petőfi születésének 200. évfordulóján egy Habsburgról nevezték el azt az épületet, mely sohasem viselte királynőnk nevét!
Hát így mennek füstbe a közelmúlt hagyományai, de jönnek helyébe vármegyék, főispánok, huszárok és máriateréziák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése