Alma

Olvasom, hogy idén is megtartották a jótékonysági almanapot Szabolcsban (miniszterek, államtitkárok, országgyűlési képviselők szüretelnek almát árva gyerekek javára), azt is megtudtuk az agrárminisztertől, hogy idén is termett félmillió tonna alma, melynek kb. az ötöde étkezési alma, a többi ipari (nemcsak almalé lesz belőle, de szinte valamennyi gyári lekvárba tesznek almavelőt is). A magyarországi almatermés 70%-a jön Szabolcsból.
Nekem pedig erről a hírről régi almaszüretek jutottak eszembe, meg persze szőlőszüretek is, minden, amit az átkosban a tanuló ifjúsággal végeztettek.

A Móricz Zsigmond Gimnáziumban már a beiratkozás utáni nyáron el kellett mennünk Pesthidegkútra egy napra kukoricát kapálni, szerencsére aztán ennek a kukorica-projektnek vége lett, lett helyette minden ősszel egy két-három napos szőlőszüretelés Budakeszin. Ez még a Hungarovin-es időkben volt, amikor még nagy egybefüggő szőlőbirtok volt Budakeszin. Kacorkéssel vágtuk a fürtöket, puttonyos hordta ki a termést a sorok végébe. Volt egy soltvadkerti osztálytársnőm (kinn él az USA-ban, ott Phd-zett közlekedésszervezésből, aktív éveiben Virginia államnak dolgozott, jelenleg kutatással foglalkozik). Nekik odahaza volt saját szőlejük, kb. dupla olyan sebességgel szüretelt, mint a többiek, meg is nyertük minden évben az osztályok közötti munkaversenyt. Egyszer - talán '75-ben - többedmagammal voltunk szüretelni náluk Soltvadkerten.

A katonaság alatt mindenféle mezőgazdasági munkát végeztettek velünk, ekkor ismerkedtem meg a nagyüzemi almaszedéssel (szüleim szentendrei telkén is volt néhány almafa, de azért az mégsem számított nagyüzemi gyümölcsösnek). Debrecenben voltam alapkiképzésen, oda közel voltak a nagy szabolcsi szőlőbirtokok. Persze végeztünk más munkát is, szedtünk fel cukorrépát, amit a gép a földben hagyott.

Egyetemi éveim alatt aztán az egy-egy hetes őszi almaszüret rutinná vált. Mi, villamosmérnök-hallgatók Csengerre jártunk. Leginkább alváshiányt lehetett összeszedni ezeken az almaszüreteken, mert éjszakába nyúló tarokkpartik folytak, na meg a pálinka, ami elég olcsó volt arrafelé.

Nagybátyám a '70-es években a nyírgelsei hűtőház vezetője volt, ami almaszezonban almával volt tele, innen indult leginkább szovjet exportra. Egyszer jártam abban a hűtőházban, ősszel és télen is hűteni kellett, mert a nagy mennyiségű alma hőt termel. Amikor még nem voltak elterjedve a szűrt almalevek, de már kísérleteztek ilyenek gyártásával, nagybátyámtól kétkomponensű almalevet kaptunk: az almasűrítményt kellett valami teljesen víztiszta almaesszenciával felönteni. Nagynénémék '75-ben költöztek el a balkányi szülői házból Debrecenbe, nagypapám már két éve nem élt, így nagybátyam minden nap, útban Nyírgelséről hazafelé Debrecenbe, beugrott nagymamámhoz Balkányba. Bár sok testvére élt még nagymamámnak a faluban (most már város), és a teleket mindig Budapesten töltötte, jó volt, hogy volt valaki, aki naponta ránézett. Ezt nagybátyám még akkor is megtette, amikor nagynéném már meghalt, és új felesége volt. Első felesége édesanyjáról élete végéig, '88-ig gondoskodott. Aztán a rendszerváltás után saját hűtőházat létesített Balkányban, felhasználta régi belföldi és külföldi kapcsolatrendszerét, de már a jobban fizető görögdinnyére és tormára tért át.

Nővérem apósáéknak is szép nagy almáskertjük volt Vámosújfalun, a baromfiudvar végétől egészen a Tolcsva-patakig nyúlt le. Mivel még szőlőbirtokuk is volt, szüret idején elég sok munka adódott. Aztán az élet, pontosabban a természet ezt a problémát is megoldotta. 2000 tavaszán a Felső-Tiszán és mellékfolyóin, így a Bodrogon is soha nem látott árhullám vonult végig. Vámosújfalu és a Bodrog között sohasem volt gát, a község emelkedő területen húzódott a vasútig. Ez az árvíz azonban nem kímélte a falut, és természetesen az almáskert is hetekre víz alá került. Az almafák nem szeretnek vízben állni, egyik sem élte túl a természeti katasztrófát. Természetesen azóta a falut már töltés védi.

De azért gondoljátok végig, mennyi történet, mítosz, mese forog az alma körül:

• A bibliai eredendő bűn is egy alma megkóstolása volt (lásd a fenti fényképet, Petra megkísértését);
• Az ókor legnagyobb háborúja is egy aranyalma és három vetélkedő istennő miatt robbant ki;
• Tell Vilmos is almát lőtt le fia fejéről;
• Hófehérke mérgezett almába harapott;
• A gravitáció sohasem fedeződött volna fel, ha egy alma nem pont Sir Isaac Newton fejére pottyan;
• Azt tudjátok-e, hogy az Apple cégnek miért egy már megharapott alma a logója? Alan Turing, a számítástechnika egyik ősatyja úgy lett öngyilkos, hogy egy almába ciánt fecskendezett, majd beleharapott (Turingot homoszexualitása miatt üldözte a törvény).

Hát ennyi mindenféle jutott eszembe az őszi jótékonysági almaszüretről.