A munkahelyem közelében is parkol egy Daewoo Kalos, és hónapok óta gyűjti a parkolási bírságot. Persze leellenőriztem, de nem lopott, sőt, még a műszakija is érvényes (még két hónapig). És ilyenkor én mindig valami családi tragédiát sejtek a háttérben, egy ilyen elképzelt történetet osztok meg veletek.
Az autó tulajdonosa - nevezzük Jánosnak - már 10 éve megözvegyült, és egyetlen fiával is kibékíthetetlenül megromlott a kapcsolata, aki ráadásul a Távol-Keletre költözött digitális nomádnak. János egyedül élt és nyugdíjából valahogy fenntartotta egyetlen hobbiját, a használtan, 20 évesen vásárolt autót. János egy délután rosszul lett az utcán, a kiértesített mentők kórházba szállították, ahol néhány nap múlva elhunyt. Pechére rosszulléte előtt egy fizetős övezetben parkolt le.
A parkolóőrök kötelességszerűen minden nap újabb és újabb fizetési értesítőt helyeztek el az autó szélvédőjén, majd a fizetési határidő lejártával kikérték a tulajdonos adatait a gépjármű-nyilvántartóból és tértivevényes fizetési felszólítást küldtek a részére. A felszólítást persze nem volt, aki átvegye, így a második értesítést követően az értesítést átvettnek nyilvánították (átvételi vélelem).
Közben megindult János hagyatéki ügyének intézése az örökösök felkutatásával. Sehogyan sem sikerült a fiával kapcsolatot teremteniük, de a hónapok egyre csak múltak. János összes vagyonát egy társasházi másfél szobás lakás, az Államkincstárnál nyilvántartott kisebb államkötvény-csomag és ez a gépjármű képezte. János állami temetést kapott, melyen csak néhány szomszéd vett részt.
Miután a parkolási bírság összege a késedelmes befizetési bírságokkal együtt már jelentős összeget tett ki, és a gépjármű tulajdonosa nem reagált a fizetési felszólításokra, a kerületi parkolótársaság a követelést diszkont áron eladta egy faktoring cégnek, mely megkezdte a saját munkadíjával megemelt tartozás összegének behajtását.
A hagyatéki eljárás során az örökös felkutatása eredménytelennek bizonyult, János ingó és ingatlan vagyona az államra szállt. A lakást meghirdették eladásra, János befektetése pedig az államkincstárt gazdagította. De vajon hol lehet az autó? A slusszkulcs és a forgalmi János személyes holmijai közt volt a kórházban, de az autója nem parkolt a lakása közelében. Természetesen körözést adtak ki a járműre, amely másnap rögtön meg is lett, hiszen a parkolóőr kütyüje egyből bejelzett, amikor a szokásos napi mikuláscsomag kihelyezésekor bepötyögte a rendszámot.
Bár az Államkincstár gondoskodott az autó elszállításáról, látták a szélvédőre helyezett számtalan büntetőcédulát, ezért haladéktalanul felvették a kapcsolatot a kerületi parkoló céggel, hogy töröljék a bírságot, hiszen haláleset miatt nem volt lehetséges a díj megfizetése. A parkolási cég jelezte, hogy nem áll módjában a tartozás törlése, mert annak behajtását már továbbadta egy behajtó cégnek. Az állam megörökölte János most már csillagászati összegre halmozódott adósságát is, melyért az örökölt vagyon értékéig köteles jótállni. Be is kopogtatott a faktoring cég ügyvédje az Államkincstárhoz, hogy a néhai Jánosnak volna itt egy tartozása, és itt egy hétjegyű szám következett.
Természetesen az Államkincstár nem azért tart jogászokat, hogy egy olyan tartozást, amelyről tudomásuk sem volt, csak úgy kifizessenek, de az adósságbehajtó cég sem most jött le a falvédőről, ezért hosszú pereskedés indult, ami még ma is tart, ha azóta meg nem haltak. Itt a vége, fuss el véle.
