Parlament

Parlament

2014. február 28., péntek

Farsang, farsang

Azért jó, hogy van egy kései gyermekünk, mert még mindig főhet a fejünk farsang idején, hogyan készítsük el a gyermek hőn áhított jelmezét. Idén a Gru című rajzfilm apró aranyos lénye, egy minion szeretett volna lenni.
A minion tetőtől talpig sárga, kék kantáros nadrágban van, fekete csizmája és kesztyűje valamint kerek védőszemüvege van.
Hát így sikerült:
Nem egy sárga liliom...
...csak egy cuki minion.
Már többször leírtam, hogy elvi kérdést csinálunk abból, hogy gyermekeink farsangi jelmeze ne gyári, hanem házilag csinált legyen. Petra tavalyi jelmezét itt, a korábbi jelmezeit pedig itt tekinthetitek meg.
Négy nap múlva vége a farsangnak. Húshagyó kedden és hamvazó szerdán többször is voltunk Ausztriában síelni, és mindig nagyon kedélyes volt. Az osztrákok színes felvonulással búcsúznak a farsangtól, kedd este fáklyával, kígyóban csúsznak le a hegyoldalon. Szerda reggel színes főtt tojással kedveskednek a vendégnek, jelezve a böjti időszak kezdetét.
Idén februárban márciusban kétszer is megyek Ausztriába síelni, először jövő héten négy napra volt osztálytársaimmal (immár negyedik alkalommal), másodszor pedig a családdal március 14-től 19-ig. Kár, hogy lemaradunk a kedélyes farsangvégről, marad a sima kikapcsolódás, osztálytársaimmal a régi szép idők felemlegetése, a családdal pedig élvezzük a kizökkenést a napi mókuskerékből.

2014. február 18., kedd

Programok farsang idején

Na persze bálozásról szó sincs.
Viszont a múlt héten felhívott egy telefonos ügynök, hogy érdekel-e internetes borvásárlás. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmemet a kerületünkben található RS½9 Kultúrkörre és Tomopulosz Vinotékára, ahol bort is lehet vásárolni és esténként programok is vannak. Így mentünk el Valentin-nap este Katival egy dzsesszkoncerttel egybekötött borkóstolóra.
Nem nagyon szoktuk tartani a Valentin-napot, bár Bori kedvesét Bálintnak hívják, ezért mostanában fontossá vált neki ez a kicsit amerikai ízű ünnep. Most a véletlen úgy hozta, hogy kiruccantunk megkóstolni az egri Demeter Pincészet borait és közben elmerülni a múlt század '20-as, '30-as éveinek dzsessz-szenderjeiben. A Freemen Jazzband  játszott, mely két bendzsósból, egy klarinétosból, egy trombitás-énekesből (pontosabban nem trombitás, hanem kornettes) valamint a zenekarvezető tubásból állt. A tubás Bényei Tibor annak a Bényei Tamásnak a bátyja, aki a Hot Jazz Band trombitás-bendzsós-énekes vezetője. Bényei Tibor egyébként az etyeki zeneiskolában a rézfúvósokat oktatja, és mivel Bori többször is csellózott Etyeken, mert csellótanárnője szintén etyeki volt, ezért be is vagyok mutatva neki.
Mellesleg úgy éreztük magunkat a borkóstolón, mintha mi lennénk az egyedüli fizetős vendégek, mindenki más vagy a zenészek családtagja, vagy egyéb ismerőse volt. Mindenesetre elég családias volt a légkör, az énekes, akit mindenki csak "papának" szólított, jó hangulatot teremtett. Jó este volt.

Hasonlóan családi légkörben néztük meg tegnap este Parti Nagy Lajos Ibusár című "huszerett"-jét az Örkény Színházban. A jegyeket még karácsonyra kaptam Boritól. Kamaradarabról lévén szó legfeljebb 100-150 néző volt. Megint elgondolkodtam azon, amin már egy korábbi posztomban is, hogy milyen kiváltság ekkora szellemi teljesítményt ilyen szűk - mondhatni intim - körben élvezni.
Parti Nagy hősét, Sárbogárdi Jolánt már régóta ismerem, ugyanis a szerző szívesen bújt be e mögé az írói álnév mögé. Kitalált írónők álneveit szívesen használták magyar szerzők, gondoljunk csak Weöres Sándor Lónyai Erzsébetére vagy Esterházy Péter Csokonai Lillájára. Sárbogárdi Jolántól olvastam A test angyalát, mit mondjak, könnyesre nevettem magam rajta. A felszínes, brazil romantikus szappanoperákon nevelkedett írónő figurája, szófordulatai családi kultusszá váltak. Elég, ha a kisregény nyitó mondatait idézem:

"Margittay Edina még soha nem volt egymáséi.
Dacára ezen a verőfényes, kora őszi reggelen kisportolt léptekkel haladt el az épületek övezte Váci utcán, melyen szerette a meg-megismétlődő metró és autó tülkölést nagyon, a felhangzó arab’s és székely nyelvet, valamint az Air-kondícionálások hűvösében ejtőző Romániai Nénikék tarka forgatagát. Kedvenc utcája volt
."

Az Ibusár viszont megmutatta, hogy ki is Sárbogárdi Jolán valójában. Így lett a komédiából tragikomédia. Bíró Kriszta zseniális játékából megtudhatjuk, hogy egy MÁV menetjegy-kiadó miként menekül képzeletbeli operettvilágba, ócska hétköznapjainak figuráit miként képezi le egy általa megálmodott "huszerettbe". A darab vége felé már alig volt kedvünk nevetni, pedig a nyelvi fordulatok itt is elég sárbogárdijolánosak:

"Hanem ne vegye okvetetlenkedésnek vagy afférnak, de én régóta csodálom önt titkon, hol a madár se jár. Számos hányattatásaim szomorú közepette, ó beh hányszor lestem önt tábori gukkeron…"

Ismertem egy valódi Sárbogárdi Jolánt is. Még a könyvelvesztős játékban találkoztam egy ismeretlen írónő teljesen magyartalan című gyermekvers-kötetével, és kommentháborúba kezdtünk. Először azt hittem ugyanis, hogy a könyv címét, melyben hibásan használja egy feltételes módú ige tárgyas ragozását, nyelvi fricskának szánja. De kiderült, hogy teljesen komolyan gondolja, és nem is érti, mi a probléma vele. Elolvastam néhány versét és egy igazi Sárbogárdi Jolán bontakozott ki előttem. Ígérem, ezután már rajta sem fogok nevetni.



2014. február 14., péntek

Pedig én mindent megtettem, főnök.

Ezt mondaná Szalai Annamária, ha még élne. A Klubrádió esete ugyanis jó példa arra, miként használja fel a hatalom a hatóságokat konkrét, egyedi utasítások végrehajtására. Mindez onnan jutott eszembe, hogy az említett rádió végre megkezdhette a sugárzást azon az ingyenes frekvencián, amit négy évvel ezelőtt nyert el. Nincs kétségem, hogy az NMHH (Nemzeti Média és Hírközlő Hatóság) négy éves dicstelen viselkedésével a Klubrádióval szemben egyetlen ember politikai elvárását igyekezett teljesíteni. De haladjunk sorban.
2010 tavaszán az akkor még működő ORTT (Országos Rádió és Televízió Testület) egyik utolsó határozatában a Klubrádiónak ítélte a budapesti 92.9 MHz-es közösségi (ennél fogva ingyenes) frekvenciát. A 2010 nyarán megalakuló NMHH szinte legelső határozatában hatálytalanította ezt a döntést arra hivatkozva, hogy a Klubrádió már rendelkezik budapesti frekvenciával. Igaz, hogy a Klubrádió a pályázatában jogi nyilatkozatot tett, hogy mihelyst megkapja az ingyenes frekvenciát, azonnal visszaadja a másikat.
Természetesen a Klubrádió nem törődött bele a döntésbe, hanem bírósághoz fordult. Az ügy négy fórumot járt meg (első fok, fellebviteli fórum, megismételt első fok, jogerős másodfokú ítélet), és négy év után sikerült megkapnia az ingyenes frekvenciát.
Az eljárás ideje alatt Klubrádió természetesen tovább sugárzott a fizetős budapesti frekvenciáján és a vidéki frekvenciáin. Tönkretételére a kormányzat először ugyanazokat a "hagyományos" módszereket alkalmazta, melyekkel az előző, szocialista kormányok is éltek az ellenzéki médiával szemben: az állami hirdetések megszüntetése, a kereskedelmi hirdetők elijesztése. A Klubrádiót viszont nem olyan fából faragták: perselypénzt kezdett gyűjteni, támogató alapítványt hozott létre, jótékonysági rendezvényeket szervezett. A Médiatanács kénytelen volt keményebb eszközökhöz nyúlni, itt kezdődött a Klubrádió másik vesszőfutása.
2011 tavaszán pályázatot írtak ki a Klubrádió budapesti frekvenciájára, és a feltételek között az szerepelt, hogy minimum 60%-ban zenét kell sugározni rajta. Miután a rádió összes tiltakozása sikertelen volt, megpályázta saját korábbi frekvenciáját, és második (vagyis vesztes) lett ezen a pályázaton. A győztes Autórádió Kft. korábban nem szerepelt a médiapiacon, és olyan magas koncessziós díjat ajánlott, mely reálisan kitermelhetetlen egy kereskedelmi rádióból. Ezért merült fel a gyanú, hogy az állam áll mögötte, és állami hirdetésekből kívánja magát fenntartani, mint pl a Class-FM (de erről majd később).
De az állam győzelme pirruszi győzelemnek bizonyult. Kiderült ugyanis, hogy az Autórádió pályázata formailag hibás volt: a pályázat egyes lapjain nem szerepelt az ügyvezető aláírása. A Klubrádió bíróságon támadta meg a pályázatot, a bíróság érvénytelenítette az Autórádió pályázatát és a Klubrádiót hirdette ki a pályázat győztesének. De Szalai Annamáriát sem azért tette Orbán erre a magas posztra, hogy ebbe belenyugodjon.
Az NMHH kiókumulálta, hogy ha az Autórádió pályázata érvénytelen, akkor az összes pályázat az, mert nincsen aláírva a - most tessék megkapaszkodni - pályázati lapok hátsó, üres oldala. Sikertelennek nyilvánították a pályázatot, és megint két éves bírósági eljárásnak kellett kimondania, hogy ez mekkora hatalmas nagy baromság, és bizony a Klubrádió a pályázat győztese.
De mi történt a Klubrádió 12 vidéki frekvenciájával. Nos ezeket az újrapályáztatás során sorra elveszítette, de azért itt is voltak érdekes esetek. Volt például olyan eset, hogy azért lett érvénytelen az összes pályázat, mert a pályázati kiírás volt hibás. A frekvencia újbóli meghirdetéséig a Klubrádió tovább sugározhatott volna az eredeti feltételekkel, de ezt megtiltották neki, le kellett állniuk. Így az adott frekvencián megszűnt az állami bevétel. Hát így gazdálkodott az MNHH a közvagyonnal, ha a Klubrádió ellehetetlenítéséről volt szó.
Érdemes megnézni, hogy mi történt a médiapiac más területein az elmúlt négy évben.
Még az ORTT idején került sor a két országos kereskedelmi frekvencia, a Danubius és a Slágerrádió frekvenciáinak újrapályáztatására. Az egyiket az MSZP-közeli Neo-FM, a másikat a Fidesz-közeli Class-FM nyerte el irreálisan magas frekvenciadíjat kínálva. Nyilvánvaló volt, hogy a pártok így próbáltak médiumhoz jutni. Az ügy olyan pofátlan volt, hogy az ORTT elnöke azonnal lemondott. A kormányváltás után hogy-hogynem csak a Fidesz-közeli rádió kapott állami hirdetéseket (szerencsejáték, KÖZGÉP, Erzsébet-utalvány stb.), így aztán a két azonos profilú és azonos vételkörzetben sugárzó rádió közül csak a Class-FM maradt talpon. Ha azt hiszitek, hogy a csődbe ment Neo-FM frekvenciáját újrapályáztatták, tévedtek. Az adókat megkapta az állami Kossuth és Dankó rádió. Így már nemcsak a közmédia rádióit, de az immár egyetlen országos kereskedelmi rádiót is a jobboldal birtokolja.
Az ország közösségi frekvenciái közül egyedül a budapesti 92.9 MHz-en sugároz a Klubrádió, a többi frekvencián vagy a Klubrádió pandantja, a Lánchíd rádió sugároz, vagy egyházi adó működik rajtuk.
A televíziós csatornák közül a négy közszolgálati adó valamint a HirTV és EchoTV mellett most már a TV2 is a jobboldalé lett. A tíz évvel ezelőtti egyértelműen baloldali médiafölényt a mára egyértelmű jobboldali túlsúlyra sikerült fordítania a hatalomnak. De a Klubrádió példája azt mutatja, néha Dávid is legyőzheti Góliátot.

2014. február 12., szerda

Többpártrendszer Magyarországon

25 évvel ezelőtt, 1989 tavaszán, miközben hihetetlen fordulatok zajlottak a magyar politikai közéletben, nekünk éppen szárba szökkent bimbózó szerelmünk Katival (ezt ugye szépen fogalmaztam meg?). Közös programjainkhoz tartoztak különféle többnapos kirándulások, pl. egy mátrai kirándulás a Chinoin KISZ-eseivel, a busójárás megtekintése Mohácson a VEIKI szervezésében. Szintén a VEIKI szervezésében voltunk Liptovský Ján-ban síelni. Valami SZOT-üdülőnek megfelelő színvonalú szállodában volt a szállásunk, és a közeli termálfürdő üvegfalán keresztül szédítő kilátás tárult az Alacsony-Tátra bérceire.
Itt, Liptovský Ján-ban ért minket a hír, hogy Magyarországon engedélyezték a többpártrendszert. Mivel tudományos szocializmus tanulmányainkból tudtuk, hogy azért van Magyarországon egypártrendszer, mert "történelmileg így alakult", hamar kikövetkeztettük, hogy ez a történelmi szükségszerűség mára már megszűnt.
Az MSZMP KB kétnapos ülés után döntött úgy, hogy Magyarországon a pluralizmus - hej, de sok pártfunkci nyelve tört bele ebbe a szóba - leginkább a többpártrendszer keretei között valósulhat meg. A bejelentésre megint a 168 Óra című rádióműsorban került sor. Grósz úgy nyilatkozott, hogy nemcsak eltűrik vagy engedélyezik, hanem egyenesen kezdeményezik a többpártrendszert. Ezzel kapcsolatban nem állhatom meg, hogy ne jusson eszembe az egyszeri Józsi bácsi esete, aki miután kidobták a kocsmából így szólt: Már úgyis éppen menni akartam.
Valójában az volt a helyzet, hogy Pozsgay történelmi kijelentése 56-ról olyan folyamatokat indított el, melyek már az MSZMP-től függetlenekké váltak, de az állampárt szerette volna azt a látszatot kelteni, mintha alakítója volna ezeknek a folyamatoknak.
(Azért ne legyünk teljesen történelmietlenek. "Nem a kakas szavára kezd el virradni, de a kakas kiált, merthogy virrad." 1989-re a szocialista világrend mind gazdaságilag, mind katonailag, mind erkölcsileg térdre kényszerült. Pozsgay és még néhány párttársa "kezüket a történelem ütőerére tevék, és megérzék annak lüktetésit".)
Az MDF és a Szabad Kezdeményezések Hálózata (vagyis az SZDSZ elődje) akkorra már kvázi-pártként funkcionált, de sorra éledtek fel olyan történelmi pártok, mint a Kisgazda Párt, a Kereszténydemokrata Párt vagy a Szociáldemokrata Párt (Petrasovits Anna, van-e ki e nevet nem ismeri?). Fekete Gyula író, aki az MDF alapítója is volt, megalapította a Magyar Néppártot, mely a magyar népi mozgalom nyomán az egykori Nemzeti Parasztpárt hagyományait kívánta követni.
Persze a nagy pártok mellett nagyon színes pártalakulatok, radikális és avantgárd mozgalmak is kialakultak, ilyen volt Krassó György Magyar Október Pártja, mely leginkább utca-visszanevezéseiről volt híres. Nem messze egykori munkahelyemtől rendszeresen tanúi lehettünk a Münnich Ferenc utca átnevezésének. Újságírók, fotósok és érdeklődők gyűrűjében maga Krassó mászott fel a létrára, hogy az utcatáblát átragassza az eredeti nevével: Nádor utca. Akkoriban a Fidesz is leginkább friss, fiatalos akcióiról vált híressé és nyíltan liberális programot hirdetett.
Egy év múlva, az első szabad választásokra az akkorra már MSZP-sedett MSZMP mellett csak az MDF és az SZDSZ valamint a KDNP, az FKgP és a Fidesz maradt talpon. Hatpárti országgyűlés lett három kormánypárttal és három ellenzéki párttal. Közülük mára több nagy rendszerváltó párt, így az MDF, az SZDSZ és az FKgP is eltűntek a történelem süllyesztőjében, a KDNP pedig a Fidesz-be olvadt, miközben megerősödött a hol MIÉP-ként, hol Jobbik-ként felbukkanó radikális nemzeti jobboldal.
Hogy ez a ma 25 éve (újra) legálissá váló színes forgatag miként színesíti majd be az immár csökkentett létszámú Parlamentet, az két hónap múlva kiderül.

2014. február 7., péntek

Simon, mit csináltál, Simon, mit csináltál?

"Bozsik, mit csináltál, Bozsik, mit csináltál?" siránkozott a tragikus berni magyar-német világbajnoki döntőn az épp most 92 éves Szepesi György, amikor Bozsik átadását Rahn elcsípte és berúgta a németek győztes gólját.
Mindez a Simon Gábor-ügyről jutott eszembe. Az újszülötteknek, akiknek minden hír új: az MSZP alelnöke évek óta mintegy negyed milliárd (!) forintnak megfelelő devizát tartott egy osztrák bankszámlán, és ezt évek óta nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában. Azt állítja, elfelejtette.
Forrás: Index - Napirajz
Korábban a Fideszre volt jellemző, hogy közvetlenül a választások előtt tolnak el valamit. Volt a Magyar Vizsla ügy (a "független" lap fax-száma megegyezett Rogán Antal fax-számával), az MSZP szerverének meghekkelése, vagy Mikola István otromba elszólása.
Simon lemondott párttagságáról, képviselőségéről és az MSZP-ben betöltött minden funkciójáról, de a pénz forrásáról csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy legálisan jutott hozzá. Mesterházy ehhez a magyarázathot csak annyit fűzött hozzá, hogy Simon már magánember, nem tartozik az MSZP-nek magyarázattal.

Muhahaha.
Én meg a Pa-dö-dővel együtt énekelem:

Kéne már valami védősisak,
Mert egyre kevesebben vagyunk normálisak.

2014. február 3., hétfő

Sakk matt

Egy nyári posztomban lelkesen írtam Egerszegi Krisztináról, aki 14 évesen legyőzte az NDK-s óriásokat és olimpiai bajnok lett. Írnom kellett volna egy nála két évvel fiatalabb lányról is, Polgár Juditról, aki két nővérével, Zsuzsával és Zsófival, valamint Mádl Ildikóval ugyanabban az évben megnyerte a szaloniki sakkolimpiát, ezzel megtörve a szovjetek hosszú hegemóniáját. A mindössze 12 éves Polgár Judit pár hónap múlva, 1989 januárjában a női világranglista élére került, és immár 25 éve megszakítás nélkül tart az elsősége. A női sakkcsapat 1990-ben még megvédte elsőségét, de Judit utána már csak férfi versenyeken indult, 15 évesen pedig minden idők legfiatalabb férfi nemzetközi nagymestere lett. Az összesített világranglistán egészen a 8. helyig grádicsolt, számos korábbi, regnáló vagy későbbi világbajnokot legyőzött. A férfi sakkcsapatot is az olimpiai ezüstéremig repítette 2002-ben.
A Polgár lányokat születésüktől fogva a sakkra nevelte apjuk, Polgár László, bebizonyítva ezzel, hogy bárkiből nevelhető sikeres ember. Mégis zavarba ejtő a lányok sikere, hiszen azt gondolhatnánk, hogy a sakk - a sok-sok tanulás és gyakorlás ellenére - mégis csak egy velünk született tehetség, készség kérdése. Minden esetre annak idején elég sok vita folyt a Polgár-módszerről.
Mindez onnan jutott eszembe, hogy szülőként feljogosítva érzem magam, hogy egy-egy ifjúsági regényt is elolvassak, így a hét végén elolvastam Petra egyik karácsonyra kapott könyvét, az Alma - a sötét birodalom című kötetet. A könyvet a gyermekregény-író Berg Judit Polgár Judittal közösen írta, és természetesen nagy szerep jut benne a sakknak. A regény hősei, négy tinédzser egy másik világba kerülnek, ahol minden a sakk körül forog. Persze csak az egyikük tud sakkozni, a címszereplő Alma (akit nyilvánvalóan Polgár Juditról mintázott Berg Judit), de a többiek is rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, melyek elengedhetetlenek a sakkhoz: előrelátás, türelem, céltudatosság, logika. A regény mottója: a sakk olyan, mint az élet, az élet pedig a sakkot utánozza. Hőseink számos fejtörőn (melyek között a sakkfeladványokon kívül más logikai fejtörők is vannak) és bátorságpróbán keresztül jutnak el a végső összecsapásig, mely nem más, mint Polgár Juditnak a későbbi világbajnok Viswanathan Anand ellen 1999-ben vívott mérkőzésének valódi csatatérre leképezett változata. Maga a parti is igen fordulatos, hiszen Judit jelentős anyagi hátrány árán alakította ki győztes támadó pozícióját, de a valódi szereplőkre és igazi harcmezőre átültetett változata tényleg nagyon izgalmas.
Petrát az utóbbi időben érdekelni kezdte a sakk, az iskolában néha játszanak osztálytársaival. Korábban nagyapja kicsit tanítgatta, néha én is játszom vele, sőt, karácsonyra kapott egy sakkfeladványos logikai társasjátékot. Szokott játszani a számítógéppel is.
Ami saját sakktudásomat illeti, apám sokat játszott velem, de mindig megvert. A fent felsorolt tulajdonságok közül valószínűleg a türelem és a gyors helyzetfelismerés hiányzik belőlem leginkább ahhoz, hogy jó sakkozó lehessek. Pedig életem első számítógépes programja egy kétlépéses sakkfeladvány-megoldó program volt. Nagyjából akkor írtam, amikor Polgár Judit megszületett. Érdekelt, hogyan lehet jól megfogalmazni olyan dolgokat számítógépes programnyelven, mint "állás", "lépés", "ütés", "sakk", "matt". Az eredeti program lyukszalagon készült el, és még egy viszonylag egyszerű feladvány is percekig futott az Odra típusú nagyszámítógépen (lengyel ipar, áldassék a neve).
Míg apám lelkesen elemzett fontosabb partikat, így pl. a legendás Fischer-Szpaszkíj páros mérkőzés játszmáit, nálam a világ nagy sakkeseményei csak ritkán ütötték át az ingerküszöbömet. Ilyen volt pl. a Lékó-Kramnyik páros mérkőzés, annak is különösen az a sötéttel vívott partija, melyben Lékó sakktörténelmet írt. Sajnos a mérkőzéssorozat végén kialakuló egyenlő pontállás a címvédő Kramnyiknak kedvezett, Lékó nem lett világbajnok. Utoljára a világbajnoki döntőt is vívó Borisz Gelfandot bravúrral legyőző fiatal magyar tehetségért, Rapport Richárdért izgultam.
Az Alma című gyerekkönyvvel Polgár Judit megmutatott valamit a gyerekeknek és nekünk szülőknek a sakk különös világából, szépségéből, izgalmából és fordulatosságából, de a sakkon kívüli világban is jól használható útmutatókkal szolgált: Mielőtt cselekszel, készíts tervet! Hibáidat utólag elemezd ki! Egy megtett lépést már nem lehet meg nem történtté tenni.
Egy igazi magyar királynő könyvét olvashattam.