Köteles beszédek

A rendszerváltozás utáni politikatörténetben "köteles beszédnek" hívnak minden olyan szövegkörnyezetéből kiragadott, kifordított értelmű politikai beszédet, nyilatkozatot vagy elszólást, amit aztán az adott politikus és pártja elleni karaktergyilkolásra jól fel lehet használni, akár egy komplett kampány is építhető rá. Nevét Kövér László fideszes politikus egy választási gyűlésen elmondott beszédének részletéből kapta, de erről még lesz szó a posztban.

Tekintsük hát át 1990-től napjainkig a legjellemzőbb köteles beszédeket.

Micisapka a címeren

Az első szabad választásokon az MDF-FKgP-KDNP koalíciónak nem volt alkotmányozó többsége, ezért megkötődött az azóta sokat kárhoztatott MDF-SZDSZ paktum, hogy a legfontosabb alkotmányjogi alapelvekben megállapodás születhessen. A miniszterelnököt az MDF (Antall József), a köztársasági elnököt pedig az SZDSZ (Göncz Árpád) adta.

Sok volt a tennivaló és szorított az idő, a parlament mégis túl sok időt fecsérelt olyan szimbolikus dolgokra, mint az új állami címer kinézete. Az MDF a koronás királyi címer mellett, az SZDSZ pedig a koronátlan köztársasági címer mellett kardoskodott. Kis János, aki nem volt tagja a parlamentnek, de mindig is az SZDSZ szellemi-ideológiai vezérének számított, ezt találta mondani: "Mindegy, mi kerül a címerre, akár micisapka is, csak állapodjunk meg végre."

Hát így történt, hogy évekig azt hajtogatták a kormánypártok, hogy az SZDSZ a Szent Koronát micisapkának nevezi, nekik semmi sem jó, ami magyar. Ennek ellenére az 1994-es választásokat az MSZP-SZDSZ koalíció úgy megnyerte, mint a pinty.

Hordót a "zsidónak"!

Ezekben a hősi időkben, amikor még szilveszter este is a költségvetésről vitáztak a parlamentben, az akkor még SZDSZ-es Tölgyessy Péter (később átlépett a Fideszbe) nagyon kemény, időnként kissé demagóg interpellációt intézett a miniszterelnökhöz. Torgyán József kisgazda frakcióvezető közbekiabált: "Hordót a szónoknak!" Viszont az egyik ellenzéki lap azt írta az esetről, hogy a magyar parlamentben zsidóznak, mert valaki azt kiabálta Tölgyessynek: "Hordót a zsidónak!"

Sajtótájékoztatót tartottak, ahol bejátszottak egy homályosan hallható felvételt, amelyet így is lehetett érteni, meg úgy is. Talán kicsit manipulált is volt a felvétel. Torgyán viszont jó politikus volt, nem szállt bele a küzdelembe.

Kövér László köteles beszéde

Ez már az első Fidesz-kormány vége felé volt, fideszes politikusok választási gyűléseket tartottak szerte az országban. Kövér Békéscsabán beszélt a híveihez, ahol többek között ezt mondta: "Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat."

Az MSZP helyi parlamenti képviselője azonnal lecsapta a magas labdát, és innentől arra építették választási kampányukat, hogy a Fidesz akasztással fenyegeti politikai ellenfeleit. Ezt a hatalmas csúsztatást aztán négy év múlva kamatostul visszakapták.

A 23 millió románnal való riogatás

2001-ben a parlament nagy többséggel megszavazta a "státusztörvényt", a határon túl élő magyaroknak úgynevezett "magyar igazolványt" adtak, mely hazánkban ugyanazokat a jogokat biztosította a tulajdonosának (tartózkodáshoz való jog, munkavállaláshoz való jog, társadalombiztosítási ellátáshoz való jog, ingyenes oktatáshoz való jog stb.), mint a hazánkban élő magyaroknak.

Adrien Nastase és Orbán Viktor 2001 decemberében

Ezt azonban le kellett tárgyalni a szomszédos országokkal is. Románia csak úgy ment bele a magyar nemzetiségűek szabad magyarországi munkavállalásába, ha ezt Magyarország kiterjeszti minden román állampolgárra. Ez volt az elhíresült Orbán-Nastase paktum. Ennek parlamenti vitáján mondta az MSZP-s Keller László (hogy eltűnt ő is), hogy ezzel megnyílt az út 23 millió román munkavállaló előtt.

A dolog érdekessége, hogy ez a kijelentés négy év múlva, a kettős állampolgársági népszavazáskor jött elő, és a Fidesz Gyurcsány szájába adta, pedig ő ilyet soha nem mondott. Tény, hogy 2004-ben a kettős állampolgárságról szóló népszavazás érvénytelen lett, azt csak a 2010-ben hatalomra kerülő második Orbán-kormány adta meg a határon túli magyaroknak.

Az őszödi beszéd

A 2006-os választások megnyerése után az MSZP zárt frakcióülést tartott Balatonőszödön. Itt Gyurcsány egy szenvedélyes hangú záróbeszédet mondott, mellyel megpróbálta feltüzelni a tespedtségbe, punnyadtságba süppedt párttársait, emlékeztetve őket az elmúlt négy év hibáira. „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi.”

Gyurcsány óvatlan volt. Az MSZP ókonzervatív fele - élén Szili Katalinnal - elérkezettnek látták az időt Gyurcsány megbuktatására, és titokban hangfelvételt készítettek a beszédről, melyet kiszivárogtattak a Fidesznek. Szerintem ennek pusztító hatására ők maguk sem számítottak. Szinte lángba borult az ország, a felháborodott tömeg megostromolta a Magyar Televízió székházát, majd október 23-án az utcán csapott össze a rendőrökkel, akik az összecsapás során gumilövedékeket is használtak.

Így lett az Őszödi Hazugból Szemkilövető Gyurcsány, és innentől kezdve a hatalomból távozni nem akaró miniszterelnök csaknem két évtizedig negatív hivatkozási pont volt a Fidesz szemében. Ettől fogva ha egy ellenzéki politikust ki akartak csinálni, elég volt annyit mondani, hogy ő is Gyurcsány embere.

Krekó Péter és az "oltásellenes baloldal"

A koronavírus-járvány idején, 2020 decemberében már látótávolságba kerültek a COVID-elleni vakcinák, és az Európai Unió közös oltóanyag-beszerzésről döntött. Orbán azonban külön tárgyalásokat folytatott európai törzskönyvvel nem rendelkező orosz és kínai vakcinák beszerzéséről, és ezekkel kezdték meg a lakosság oltását. A baloldali Krekó Péter politológus a Politico című újságnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a kínai vakcinák alá fogják ásni a lakosság oltási hajlandóságát. Így fogalmazott: „Az emberek oltási hajlandóságának aláásása politikai következményekkel járhat Orbán Viktorra nézve”

A kormánysajtó úgy forgatta ki Krekó szavait, hogy a baloldal célja az oltási hajlandóság aláásása, mert ez kedvezőtlen következményekkel jár a hatalom számára. Krekó az emberek halála árán akarja megbuktatni Orbánt. Innentől kezdve lényegében egészen a 2022-es választásokig a baloldalra rásütötték az "oltásellenes" bélyeget. És bár Krekó Péter azóta minden rágalmazási és becsületsértési pert megnyert, a karaktergyilkolás elérte a hatását.

"Sötétben tartott, híg trágyával táplált gombák"

A 2022-es választás közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter - hiába Simon András volt a sajtófőnöke - gyakran elszabadult hajóágyúként, megfontolatlanul nyilatkozott a sajtónak. Amikor arra próbált célozni, hogy a kormányzat "sötétben tartott, híg trágyával táplált gombák"-ként kezeli a választóit, könnyű volt úgy kiforgatni a szavait, hogy Márki-Zay nézi sötétben táplált, híg trágyalével táplált gombáknak a fideszes szavazókat. Pedig a szövegkörnyezet nyilvánvaló volt, de abból kiragadva könnyen meg lehetett téveszteni az embereket.
Gondoljunk csak bele, vajon minek tekinti a választóit a Fidesz a jelenlegi Nemzeti Konzultációban, amelyben már régen eldöntött gazdasági kérdésekről várják az "egyetértési pontokat"

Orbán Balázs megadná magát az oroszoknak

Orbán Balázs, a Fidesz pártigazgatója a miniszterelnök politikai igazgatója és egyik fő ideológusa Kohán Mátyással, a jobboldali újságírás tehetséges fenegyerekével beszélgetett egy új televíziós műsorban, a Stratégiai Részlegben. Ebben a beszélgetésben hangzott el ez a fejtegetés: „Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett."

Mivel két héttel voltunk október 23.-a előtt, nem volt nehéz felvázolni a magát az oroszoknak azonnal megadó szabadságharcos képét. Bár a miniszterelnök megvédte névrokonát, szerinte vállvetve küzdenének a Corvin közben, az október 23.-ai ellenzéki tűntetéseken Orbán Balázs volt a legfőbb gyáva, aki tárt karokkal várná az oroszokat. Én pedig dalra fakadtam a pártigazgató kijelentését hallva.

Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond

Az alaptörvényünk 12 módosítása nyomán az év elején megalakult Szuverenitásvédelmi Hivatal szeptember közepén egy saját kutatóintézetet hozott létre, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetet. Élére egy volt titkosszolgálati tisztet, Horváth József nyugállományú vezérőrnagyot nevezték ki, megerősítve azt a gyanút, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal titkosszolgálati módszerekkel is óhajt kutakodni.

Október elején kutatóként csatlakozott a kutatóintézethez Somkuti Bálint biztonságpolitikai elemző, aki azelőtt különféle katonai kérdések elemzésével tűnt fel különféle hírcsatornákon. Az NKE és az MCC oktatójának szerepe a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetben nem is volt teljesen világos.

Alig melegedett meg Somkuti feneke alatt a szék, november 4.-én, nemzeti gyásznapunkon az alábbi szöveget posztolta ki Facebook-oldalán:

"Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond!"

Hamar rájött, hogy az ellenséges túlerő nem feltétlenül érdemel tiszteletet, ezért bejegyzése szövegét így módosította: "Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond".

Már tombolt az internet népe, amikor rájött, hogy talán mégiscsak kijár a hős megnevezés 56 hőseinek, ezért posztja ebben a formában véglegesedett: "Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem elsősorban hős, hanem bolond!". Vagyis az 56-os hősök valóban hősök, de csak másodsorban. Elsősorban bolondok.

A felháborodás-cunami hatására még egy magyarázó posztot is kitett, de ezzel már nem tudott javítani a helyzetén. A főnöktől még aznap megkapta a selyemzsinórt. FB-oldalát természetesen törölte. Én viszont azon gondolkodom, hogy vajon mi értelme volt ennek a politikai öngyilkosságnak. Lehet, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal időközben megjelent jelentései (TI és Átlátszó) váltak számára vállalhatatlanná és ezt találta legjobb módszernek a távozáshoz?

Raskó György és a nyugdíjasok halála

Raskó György nagytudású agrárközgazdász, aki a rendszárváltozás utáni második parlamenti ciklusban MDF-es képviselőként kezdte meg működését, majd a pártszakadás után átlépett az MDNP-be. Fő szakterülete a mezőgazdaság privatizálása volt, de jelenleg is irányít több mezőgazdasági nagyvállalatot és saját családi gazdaságot is működtet. Gyakran mondja el véleményét a mindenkori kormányok mezőgazdaság-politikájáról.

Raskóval személyesen egy Bokros Lajos által rendezett eseményen találkoztam. Bokros a 2014-es választási vereség után a Modern Magyarország Párt (MoMe) létrehozásával egy hasonló néppártot próbált a Fidesszel szemben grundolni, mint most Magyar Péter TISZA pártja. Ennek egyik kezdeti megbeszélésén, ahol Bojár Gábor az iparpolitikáról, Pusztai Erzsébet az egészségügyről, Magyar György az igazságügyről tartott előadást, Raskó egy korszerű 21. századi mezőgazdaság vízióját vázolta fel. Kár, hogy abból a kezdeményezésből nem lett semmi.

Hasonlóan más ős-MDF-esekhez (pl. Jeszenszky Géza), Raskó is szimpatizál Magyar Péter mozgalmával, de nem jelöltje és nem tagja a TISZA-nak. Viszont a napokban egy Facebook-posztjában a TISZA esélyeit latolgatta, és ezt írta: "Tiszának kedvez, hogy az idős korosztály tagjai közül a következő választásokig sokan, százezres nagyságrendben kiesnek mint szavazók... A tipikus Fidesz-szavazó 65 évnél idősebb nő, maximum 8 általánost végzett, falusi, alacsony jövedelme van, illetve nyugdíja van."

Pártpreferciák megoszlása
(katt a nagyobb képért)

Annak ellenére, hogy Raskó csak pártpreferencia-béli és demográfiai tényeket közölt, a Rogán-művek azonnal lecsapott rá. Kocsis Máté ezt írta: "A sok bukott liberális és ősbaloldali után Magyar Péter pártja is attól vár eredményt, hogy majd kihalnak a jobboldali szavazók". Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig egyenesen így írt: "gyomorforgató, hogy nyugdíjasok halálát kívánják a Tisza Pártban". Pedig Orbánék is érzik a veszélyt, nem véletlen, hogy Orbán Tusnádfürdőn "bátor, két lábbal a földön járó, nemzeti elkötelezettségű fiatalokat" várt a Fideszbe.

Hiába, most már mindenre lőni kell, ami mozog.

 

Egészen biztos vagyok benne, hogy a 2026-os választásokig még nagyon sok köteles beszéddel fogunk találkozni.

2025.04.11.

Már meg is van a TISZA párt újabb köteles beszéde. Kollár Kinga EP-képviselő egy bizottsági felszólalásából kiragadott részletekkel támadják a TISZÁ-t. Kollár Kinga elmondta, hogy az uniós pénzalapok visszatartása milyen károkat okozott hazánknak, és az egésznek egyetlen pozitív hozadéka a TISZA megerősödése. Ebbe az utóbbi mondatrészbe kapaszkodnak most bele: ami az országnak rossz, az a TISZÁ-nak jó.

Az elhallgatott előválasztás

El tudnátok-e képzelni, kedves olvasóim, hogy Amerikában egy országos televíziós csatorna egyszerűen nem tudósítana a Demokrata Párt előválasztásáról, a kampány eseményeiről, a jelöltek vitáiról és az elnökjelölő konvencióról. Ezt még a Trumphoz hű Fox News sem merte megtenni, pedig az egy magán társaság. Most képzeljétek el ugyanezt egy, az adófizetők pénzéből fenntartott csatornával.

Nálunk az MTVA elnöke eddig csak a hírhamisító nevet érdemelte ki, mostantól azonban joggal tarthat igényt a hírelhallgató Papp Dániel névre. Hónapok óta tart ugyanis Magyarországon hazánk egyik legjelentősebb belpolitikai eseménye, az ellenzéki előválasztás. Kétségtelen tény, hogy a Fidesz a 2020. évi CLXVII. törvénnyel jelentősen hozzásegítette az ellenzéket, hogy végre-valahára összefogjon. A módosított, alkotmányozó többséggel meghozott választási törvény ugyanis kimondja:

Pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább tizennégy megyében és a fővárosban – legalább hetvenegy egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.

A korábbi választási törvényben még kilenc megyéről és 27 egyéni körzetről volt szó. A kormány eredeti előterjesztésében 50 egyéni választókerület szerepelt, de Volner János független (?) országgyűlési képviselő, volt sértett jobbikos, egyben a Volner Párt elnöke módosító javaslatában a már idézet változatra tett javaslatot. Nem pontosan értem, mi lehetett a Fidesz célja a választási törvény ilyen brutális módosításával. Talán az, hogy az ellenzék összefogásánál majd azt kommunikálják: lám minden politikus Gyurcsány köpenyéből bújt elő, visszatér a Gyurcsány korszak, és majd mindenki megijed és még többen szavaznak a Fideszre.

Egy korábbi posztomban már megírtam, hogy jóval a '18-as választások előtt, 2015-ben Bokros Lajos mozgalmat indított, hogy egy táborba próbálja összeterelni a demokratikus ellenzéket. Igen, akkor a demokratikus ellenzékbe még nem értettük bele a Jobbikot, úgy gondoltuk, hogy menni fog nélküle is, de a Fidesz úgy beletelepedett a centrumban, hogy tőle sem jobbra, sem balra nem lehet önállóan nyerni.

Azóta - bár befogott orral - de bevettük sorainkba az egyébként vidéken rendkívül beágyazott és népszerű, de korábban nyíltan cigányozó-zsidózó szélsőjobboldali pártot. Végül is ugyanezt tették Izraelben is, mert csak így tudták leváltani az egyre vállalhatatlanabb korrupciós botrányokba keveredő Netanjahut. Igaz, Izraelben arányos választási rendszer van, réérnek a pártok a választások után egyezkedni. Ez nálunk már nem lehetséges.

Nálunk más utat kellett járni, ezért rendkívüli összefogással, közadakozásból és nagyon sok önkéntes áldozatos munkájával megszületett az ellenzéki előválasztás forgatókönyve, és zökkenőmentesen zajlik a lebonyolítása is. Az összefogás pártjai az egyéni választókerületekben jelölteket állítottak, ezek ajánlásokat gyűjtöttek, augusztus 23-ig 400 aláírást kellett összegyűjteni annak, aki képviselőjelölt-jelölt akart lenni. A miniszterelnökjelölt-jelölteknél szigorúbb feltétel volt, nekik húszezer aláírásra volt szükségük, hogy bekerüljenek az előválasztás első fordulójába.

Ez végül ötüknek sikerült: Karácsony Gergelynek, Fekete-Győr Andrásnak, Dobrev Klárának, Jakab Péternek és Márki-Zay Péternek. A képviselők előválasztása egy fordulós lesz: szeptember 18-26 között kerül rá sor, az online szavazásra való előregisztrációt már a héten meg lehetett tenni. A miniszterelnökjelölt-jelöltek kiválasztására két fordulóban kerül sor: a képviselőjelölt választással egy időben lebonyolított első forduló után a három legtöbb szavazatot kapott jelölt marad állva, közülük az október 4-10 között lebonyolítandó második fordulóban kerül kiválasztásra Orbán Viktor kihívója.

Mivel Petra lányom a választások idején már nagykorú lesz, jogosult az előválasztáson való részvételre is, ezért megkülönböztetett figyelemmel kíséri az eseményt. Követte az ATV-ben a miniszterelnökjelölti vitát, melyet Simon András vezetett rendkívül jól, és megnézte a YouTube-on a mi kerületünk jelöltjei közötti vitát is, amit Gulyás Márton alias Partizán moderált.

Kétségtelen tény, hogy a rendszerváltozás utáni egyik legérdekesebb politikai esemény tanúi lehetünk: egy közjogi kötelezettséggel nem bíró, mégis valamennyi résztvevő által komolyan vett és betartott előválasztási rendszert dolgoztak ki pártok, civilek, önkéntesek. De ennek az eseménynek nem lehet mindenki tanúja. Aki a közszolgálati televízióból próbál tájékozódni, annak számára az előválasztás nem létezik, mert még egy fél mondat erejéig sem kerül megemlítésre az évi több mint százmilliárd adófizetői forintból fenntartott állami médiában.

Ezt a tényt a jogásznak készülő Petrával is megvitattuk, megállapítva, hogy a tájékoztatási kötelezettség ilyen szintű elmulasztása súlyos törvényszegés. És lám, ha nagy szellemek találkoznak, Németh Péter újságíró hasonló meggondolások alapján feljelentést tett a Magyar Televízió ellen. (Persze ne legyünk naivak, sejthetjük a végeredményt).

Tudjuk, hogy tavasszal a tényleges választáson csak pártlistára és kerületi jelöltre szavazunk, miniszterelnökre nem. Így ha nem a szájunk íze szerint alakul a miniszterelnöki előválasztás, akkor sem lesz az a rossz érzésünk, hogy egy nemszeretem jelölt neve mellé kell tenni az ikszet. Még nem tudhatjuk, hogy beválik-e Orbán még tavaly decemberben forralt terve, hogy az egy táborba terelt ellenzék inkább elriasztja a szavazókat. Most mindenesetre ráerősítenek a Stop Gyurcsány stop Karácsony petícióra, amivel egyúttal aktualizálhatják a Kubatov-listát is.

Egy sikeresen lebonyolított előválasztás után az ellenzék még nagyon sok gesztust tehet, bár az állami média figyelmére továbbra sem számíthat majd:

• Nem lenne értelmetlen egy árnyék-kormányt alakítani;
• Bár az új köztársasági elnököt még a régi parlament fogja megválasztani, okos lenne, ha sikerülne az ellenzéknek közmegegyezéssel egy köztiszteletnek örvendő ellenjelöltet jelölnie, ily módon is felmutatva az egységet;
• Esetleg egy száznapos programmal is előállhatnának még a választások előtt. Ne felejtsük el, hogy az összefogáson belüli pártösszetétel már az előválasztás során előáll, a választásokon ez már nem változik.

A közmédia mérsékelt figyelme közepette izgalmas tavasznak nézünk elébe.

Bokros

Bokros Lajost mindig is a rendszerváltozás utáni korszak egyik leghitelesebb politikusának tartottam. A Horn-kormány pénzügyminisztereként a róla elnevezett gazdaságstabilizáló törvénycsomag valóban megállította Magyarország eladósodását és biztosította a pénzügyi stabilitást. A Horn-kormányt követő első Orbán-kormány, annak ellenére, hogy verbálisan Bokrost ősellenségnek kiáltották ki, tovább futtatta a Bokros-csomag intézkedéseit, vagyis a forint csúszóleértékelését és az importra kivetett adót.
Nagy szimpátiával tekintettem a Modern Magyarország Mozgalom 2013-as megalakulására, mert az elnök Bokros Lajoson kívül Pusztai Erzsébet személyében egy hiteles egészségpolitikus lett az alelnök. 2014-es EU-parlamenti indulásukat aláírásommal támogattam, de sajnos nem jött össze nekik a szükséges 20.000 aláírás. A 2014 őszi önkormányzati választásokon Bokros Lajos 36 %-ot ért el a budapesti főpolgármesteri választáson, én is őrá szavaztam.
2015 tavaszán a MoMa úgy döntött, hogy a kormányváltó szándékú politikai és civil erők egyesítőjeként lép színre. 2015 május 1-ére kötetlen beszélgetésre hívtak minden kormányváltó szándékú politikust és civilt. Mivel azon a tavaszon elég ismert lettem a TESCO-dallal, nem titkolom, hogy több újságíró és politikus is megkeresett. Bokros Lajos személyes levélben hívott meg a rendezvényre:

Különösen a levél melléklete, a meghívottak listája volt számomra nagyon hízelgő:

Soha korábban és azóta sem szerepeltem ilyen illusztris személyekkel közös protokoll-listán, inspiráló volt arra gondolnom, hogy Esterházy Péterrel vagy Bródy Jánossal lehetek közös rendezvényen, így természetesen igent mondtam. Az eseményre persze csak a meghívottak egy töredéke jött el, de azért így is izgalmas volt az összejövetel.
A rendezvényen felszólalt Tóth Zoltán választási szakértő és világosan és érthetően vázolta, hogy a jelenlegi választási rendszer miért jelent csapdahelyzetet a sok kis pártra széttagolt ellenzék számára:

• A választási rendszer a 93 országos pártlistáról megszerezhető hellyel szemben túlsúlyt biztosít a 106 egyéni választókerületnek, ahol részvételi küszöb nélkül, egy fordulóban a legtöbb szavazatot elért jelölt jut a parlamentbe.
• Az egyéni jelöltekre leadott szavazatok után töredékszavazatok mennek fel az országos pártlistákra, de szemben a korábbi választási rendszerrel már a győztesre leadott szavazat után is jár a töredékszavazat, tovább növelve az egyéni képviselőt bejuttató párt listás arányát.
• Országos pártlistát csak az a párt vagy jelölő szervezet állíthat, mely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében, 27 helyen indít egyéni jelöltet, de ráadásul a területi eloszlás szabályának is meg kell felelni: legalább kilenc megyében és a fővárosban jelöltet kell indítani. A Nemzeti Választási Bizottság világossá tette, hogy amennyiben jelöltvisszaléptetés miatt a minimális jelöltszám és a területi eloszlás nem teljesül, az országos pártlistát akkor is törölni kell, ha azt egyébként már nyilvántartásba vették.

Tóth Zoltán világosan elmagyarázta, hogy a pártok közötti együttműködést nehezíti, hogy:

• az egyfordulós rendszer miatt nem tudnak az első forduló eredménye alapján egymás javára visszalépni (1998-ban - bár az MSZP több szavazatot kapott, mint a Fidesz - pont a második fordulós kisgazda visszalépések miatt tudott a Fidesz sok egyéni kerületben nyerni);
• a visszaléptetésekkel kockáztatják a pártlistájukat;
• a visszaléptetésekkel töredékszavazatokat is veszítenek.

Bokrosék javaslata a következőkből állt:

• A demokratikus pártok (ma a Fidesz úgy kommunikálja: Soros pártjai) alakítsanak választási pártszövetséget.
• Az egyéni választókerületekben szervezzenek előválasztásokat a legesélyesebb jelölt kiválasztására. Ennek az lett volna a jelentősége az önkéntes megállapodással és visszalépéssel szemben, hogy ebben az esetben a pártok riválisként, nem pedig kényszerű együttműködőként szerepeltek volna, így egyik párt sem veszítette volna el az arcát az előválasztások során.
• Választási győzelem esetén a megalakuló Országgyűlés feladata a jogállam helyreállítása, új, igazságosabb választójogi törvény megalkotása lenne, ez a Bokros-féle 500 napos program, melyet új választások kiírása követne.

A Rendezvényen felszólalt még Pusztai Erzsébet az egészségügy megreformálásáról, Raskó György az agrárium helyzetéről, Magyar György a jogállamiságról, Bojár Gábor a vállalkozók helyzetéről. Valamennyit el tudtam képzelni egy 500 napos ügyvivő kormány tagjaként.
Nagyon lelkes voltam, 2015-ben Bokrosék több más rendezvényére is elmentem, sőt, pénzadománnyal is támogattam a MoMa-t. Komolyan el tudtam képzelni, hogy Bokros rendelkezik akkora tekintéllyel, hogy a MoMa katalizátora, kovásza tudna lenni egy pártszövetség megalakulásának, az előválasztások előkészítésének. Telt-múlt az idő, de a demokratikus oldal pártjai csak nem közeledtek egymáshoz, az előválasztás lehetősége elszállt, a pártok kényszerű egyességekbe mentek bele, melyet nem nagyon tudtak megúszni arcvesztés nélkül és anélkül, hogy sebeket ne ejtsenek egymáson.
A MoMa elnökségében is komoly viták voltak, hogy ebben a helyzetben mit tegyenek. Bár korábban azt hirdették, hogy minden egyéni választókerületben csak egy jelölt álljon szemben a kormányoldallal, mégis az a nézet kerekedett felül, hogy önállóan indulnak el a választásokon. Pusztai Erzsébet és Kajdi József elhagyták a pártot, Pusztai a V18 nevű "think tank"-ban folytatta tevékenységét. Magam is megdöbbentem Bokros döntésén. A MoMa-nak jelen poszt írásakor még több választókerületben van önálló jelöltje,ugyanakkor a legfrissebb hír az, hogy maga Bokros visszalépett az Erzsébetvárosban a DK-s jelölt javára, ahogyan ezt tette a mi választókerületünkben múlt héten Juhász Péter (Együtt) és tegnap Fekete-Győr András (Momentum).
Sajnálom, hogy a MoMa nem tudta megvalósítani a 2015 május 1-én kitűzött célt, tényleg nem rajtuk múlt. De azt is nagyon sajnálom, hogy Bokros Lajos, a rendszerváltás első évtizedének leghitelesebb politikusa, a CEU egykori igazgatója és volt európai parlamenti képviselő nem volt képes megfelelően kezelni ezt a helyzetet. A MoMa-nak kellett volna azt a feladatot felvállalni, amit végül a V18 tett meg, hogy árnyékkormányként segítsen egy esetleges kormányváltásban. Remélem, Bokrosnak és az általa képviselt konzervatív európai értékrendnek lesz még szerepe a magyar politikában.