Plakátdalok

Ezen a blogon már számtalanszor leírtam, mennyire zavar az a vizuális környezetszennyezés, amellyel a kormány időről-időre elárasztja a közterületeket: a "társadalmi célú" plakátokra gondolok. A kampányplakátokat választások előtt csak-csak elviseli az ember, de a trash-propagandának a permanens jelenléte - azon kívül, hogy a mi milliárdjainkból van - borzasztóan hangulatromboló tud lenni.

A YouTube-csatornámra feltöltött dalaimban többször is megjelennek ezek a plakátok valamilyen formában, de van négy olyan dal, melynek vizuális eleme kizárólag a plakát maga, és ezen alkalmazok valamilyen animációt. Mind a négy plakátra az jellemző, hogy két-két személy van rajtuk pellengérre állítva, két gonosz, az egyik a Mester, a másik a Tanítvány, akár a Csillagok Háborújában.

Mester és Tanítvány, a Fidesz-plakátok archetípusa

1. Soros-Juncker plakát

2019-ben ezzel a plakáttal készültünk az uniós választásra. Az Európai Bizottság akkori elnöke mögött az akkor már évek óta főgonosznak számító Soros György áll, mindketten gúnyosan mosolyogva. A plakátkampány kétszeresen is kontraproduktív volt: egyrészt az ellenzéknek viszonylag sok képviselőt sikerült az Európai Parlamentbe juttatni (8-at a 21-ből), másrészt úgy kitették a Fideszt az Európai Néppártból, mint azt a bizonyos macskát.

A plakáthoz Presser Gábor Kékasszony című dalát dolgoztam fel, a kíséretet én játszottam, és a mondanivaló rém egyszerű volt: "Ha megjelenne tán egy új kék plakát, tarkódon csattanna a péklapát." Animációja rém egyszerű: az én szájmozgásomat kopíroztam a két szereplő szájára.

2. Gyurcsány-Karácsony plakát

2021 őszén a Fidesz hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy az ellenzéki előválasztási folyamatba egy Karácsony-ellenes lejárató kampánnyal avatkozzon be. Akkor is és most is megpróbálják összegyurcsányozni a főpolgármestert. Erőlködésük újfent kontraproduktív lett, mert Karigeri visszalépett Márki-Zay Péter javára, kezdhették elölről az egészet. De nem számított, hiszen a mi pénzünket verték el.

A plakáton a két gonosz lila háttér előtt áll, Karácsony egy virágos ingben, ezért a virágének-műfajt éreztem legközelebb a plakáthoz, zenéjét egy volt katonatársamtól, Pojják Lacitól vettem át, a kíséretet én játszottam. Mondanivalóját jól összefoglalja ez a strófa: "Rigó dalol patakparton / Pegasussal lehallgatom / Jogállamra nincsen gondom / Stop Gyurcsány és stop Karácsony". Az animációt a plakát előtt nyíló virágokkal oldottam meg.

3. Miniferi-plakát

Talán ennek a műfajnak a legundorítóbb plakátja volt, 2022 tavaszán borította el a házfalakat, amikor már tudott volt, hogy Márki-Zay Péter az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. A plakát MZP-t egy klónozott gnómnak állítja be, aki csak Gyurcsány kicsíny mása, egy Miniferi. A már jól bevált lila háttér maradt. Ezt a plakátot sikeresnek tekinthetjük, a közös ellenség megalázó vereséget szenvedett a választásokon.

Zenének Ábrahám Pál Lila akácok című dalát használtam fel, a szöveget kicsit megváltoztatva: "Lila plakátok, titeket látni úgy fáj." A kíséretet Domanyek Kati YouTube oldaláról töltöttem le, az animációhoz pedig a mesterséges intelligenciát hívtam segítségül, amely megmozdította nekem a plakát szereplőit.

4. Kissoros-Leyen plakát, a "füttyös" plakát

Jövőre megint uniós választások lesznek, a Fidesz ezért már idejekorán kihelyezte ezeket a plakátokat, melyekkel szintén több célt szeretne megvalósítani: Mozgósít arra a nemzeti konzultációra, amely a "Ne táncoljunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül" szlogenből kiindulva próbálja az embereket az Európai Unió ellen hergelni, próbálja a köztudatba bevezetni a Soros-birodalom örökösét, a trónörökös Kissorost, vagyis Alex Sorost, Soros György fiát, végül pedig az Európai Bizottság jelenlegi elnökét, Ursula von der Leyent szeretné lejáratni.

Mivel a plakátok kihelyezését egy nagyon vicces közjáték is színesítette, nevezetesen a Kissoros feltartott mutatóujját minden plakátról el kellett távolítani, a dal animációja rém egyszerű lett: Kissoros a feltartott mutatóujjával fenyegetően integet. A zene igazi mulatós, a "Zöldre van a rácsos kapu festve" kezdetű műdal dallamára, a Kazán Mulató nevű mulatós zenekar kíséretét felhasználva énekelem, hogy aszongya "Hiába van Alex Soros rajta, nem fogok én konzultálni, Orbán le van sz@rva". Az egész dal kellőképpen rövid és trash ahhoz, hogy népszerű legyen, amiben még egy médiamegjelenés is segítette.

Látható, hogy megpróbálom kimaxolni azt, amit ebből a műfajból ki lehet hozni, egyúttal az is bebizonyosodott, hogy mindig az a dalom a legnépszerűbb, amibe a legkisebb energiát fektetem és a legnagyobb trash. Dehát amilyen a plakát, olyan rá a reflexió is.

Nem táncolunk úgy - negyedik tétel (vivace)

A szuverenitásvédelmi konzultációról írt posztom első tételében a korábbi nemzeti konzultációk nyomán született dalaimat idéztem fel, a második tételben a Brüsszel által állítólag  hazánkra erőltetni kívánt intézkedésekkel kapcsolatos kérdéseket tekintettem át, az intermezzóban azt a vicces helyzetet képzeltem el, ahogyan a plakátfelelősök megpróbálják eltűntetni a Kissoros figyelmeztetően feltartott mutatóujját, a harmadik tételben pedig az Ukrajnával kapcsolatos kérdéseket vettem sorba. Következzék a zárótétel, ahogyan az egy jó szimfóniához illik, élénk (vivace) tempóban.

5. Brüsszelnek be kéne fejeznie a palesztin szervezetek támogatását.

Pár nappal a Hamász orvtámadása után az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa, Várhelyi Olivér bejelentette, hogy az EU beszünteti a Palesztin Hatóságnak nyújtott támogatást. Lett is felzúdulás a tagországok külügyminiszterei körében, mert Várhelyi nem volt jogosult ilyen döntést hozni.

Nos, létezik a Palesztin Hatóság, vagy ahogyan magukat nevezik, Palesztin Állam, mely képviselteti magát nemzetközi szervezetekben, hazánkban már 1975 óta van nagykövetsége, és természetesen kapcsolatban áll az Európai Unióval is. És vannak az egyes palesztin területeken hatósági-közigazgatási jogköröket gyakorló szervezetek, Ciszjordániában a Fatah, Gázában a Hamász. Ez utóbbiról már régóta tudjuk, hogy terrorszervezet, mely saját népét is folyamatos elnyomásban tartja.

Az EU régóta segélyezi a Palesztin Hatóságot éppen abból az elvből kiindulva, amit Orbán is mindig hangoztat a migrációval kapcsolatban: a migráció okát helyben kell megszűntetni. A palesztin népet gazdaságilag kell felemelni, különben állandó háborús és terrorista tűzfészek lesz. Az Európai Bizottság a terrorakció után felülvizsgálta a palesztinok támogatását abból a szempontból, hogy ez valóban a terrorszervezetekhez jut-e. Ursula von der Leyen november 11.-én sajtóközleményében azt írta: az október 7-i szörnyű események után szükségessé vált pénzügyi támogatásunk alapos felülvizsgálata. Ez a felülvizsgálat megerősítette, hogy a meglévő biztosítékok hatékonyak. Jelenleg a palesztinoknak nyújtott jövőbeli támogatásunk kialakításán dolgozunk, figyelembe véve az állandóan változó helyzetet.

Vagyis ugyanaz a helyzet, kedves barátaim, hogy a Fidesz által feltett egyik alternatívára sem lehet válaszolni. Mert nem kéne befejezni a palesztin szervezetek támogatását, de a támogatást nem szabad a terrorfenyegetettségtől függetlenül folytatni, hanem pont olyan felelősen kell eljárni, ahogyan azt az Unió teszi.

10. Brüsszel el akarja törölni a gyermekvédelmi törvényt.

A gyermekvédelmi törvény már két éve úgy terebélyesedik, mint egy igazi szappanopera. Ez év februárjában bejárta a kormánysajtót egy hír, hogy egy melegségét nyíltan hirdető kisegítő pedagógus viszonyt folytatott egy nem az ő iskolájába járó 15 éves fiúval, és ezt a tényt a közösségi médiában is nyilvánosságra hozta. A kormány őszre a gyermekvédelmi törvény további szigorítását ígérte (arra gyanakodtam, hogy a beleegyezési korhatárt fogják felemelni), de egyelőre nincs benyújtva ilyen törvényjavaslat, viszont a kérdésben feltett két alternatíva érdekes, mert az elvárt válasz az, hogy szigorítani kell a törvényt, a másik válasz pedig, hogy enyhíteni. Érdekes, hogy az pont nincs, hogy maradjon meg a már amúgy is elég szigorú szabályozás.

Az év során büntettek meg könyvesboltokat, mert kiskorúak számára hozzáférhető helyen volt LMBTQ tartalom, fóliáztak le könyveket (melyeknek ezáltal jelentősen megnőtt a forgalma), megtiltották, hogy kiskorúak a könyvesboltok nem ifjúsági részlegét is látogathassák, egyes településeken centivel kezdték méregetni a könyvesboltok távolságát a templomtól illetve az iskolától. Két fotókiállítás egyes képeit is cenzúrázták: a Nemzeti Múzeumban a World Press Photo négy fényképét, melyen egy fülöp-szigeteki transzvesztita idősotthon életét mutatják be (itt ki is rúgták a főigazgatót, L. Simon Gábort), a néprajzi múzeumban pedig indián őslakosok fényképei között találtak homoszexuális indiánokról készült felvételeket.

Szóval ezen szeretne még szigorítani a Fidesz.

11. Brüsszelből és a tengeren túlról küldött pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát

A jelenleg hatályos pártfinanszírozási törvény (1989. évi XXXIII. törvény) az alábbiakat mondja:

"4. §  (1)  A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, a párt országgyűlési képviselőcsoportja által az országgyűlési képviselőcsoport működési feltételeit biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére nyújtott támogatásból, az állam által az 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.

(2) A párt részére - az (1) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

(3) A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől - jogi státusától függetlenül - és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni a 8. § (1) bekezdésében meghatározott alapítvány céljaira."

2021 őszén választásokra készült az ország, beindult a kampány ezerrel. A kormányoldali kampány résztvevői az alábbiak voltak:

1. A Fidesz és a KDNP, melyek a fenti törvény szerinti anyagi keretből helyeztek ki plakátokat;
2. Az állam, mely "társadalmi célú hirdetés" gyanánt olyan plakátokat helyezett ki, hogy "Gyurcsányék tönkretették az országot, ne hagyjuk, hogy újra hatalomra jussanak.". Amikor feljelentették őket, hogy ez állami pénzen folytatott pártpropaganda, Polt széttárta a karját, hogy hát a társadalomnak ezt joga van megtudni;
3. A Civil Összefogás Fórum (CÖF), amelyet leginkább állami tulajdonú cégek (Szerencsejáték Zrt., MVM, MOL stb.) pénzelnek, ők helyezték ki az ominózus lila plakátokat, például a Miniferi-s plakátot is;
4. A Megafonos fiúk a közösségi médiában harsogták a kormánypropagandát szintén állampénzen.

Ezzel szemben az ellenzéki összefogás számára csak az 1-es variáció állt rendelkezésre, ezért támogató civil szervezeteket hoztak létre, hogy akárcsak a CÖF a Fidesznek, ezek kampányoljanak helyettük. A civil szervezetek ugyanis fogathatnak el külföldről pénzt, mert az Unió bírósága a szabad tőkemozgás elvével ellentétesnek találta ennek korlátozását. Márki-Zay megalapította a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, Karácsony pedig a Kilencvenkilenc Mozgalmat. A két szervezet pénzhez juttatásához más-más modellt választottak. A MMM-nek egy Action for Democracy nevű szervezet grundolt pénzt főleg Amerikában (nem csak az MMM, de ellenzéki hírportálok is kaptak a pénzből). A 99-nek a számlájára készpénzben fizette be a magánadományokat a PM egy politikusa, Perjés Gábor.

A két civil szervezet és a hírportálok összesen mintegy 4,5 milliárd forintot kaptak, ennél a Fidesz nemcsak a választási kampányra költött el jóval több pénzt, de még ez a mostani szuverenitásvédelmi konzultáció is sokkal többe kerül. Sőt, még a Megafon is majdnem ennek az összegnek a kétszeresét kapta.

Most, hogy benyújtották a Parlamentnek a szuverenitásvédelmi törvényjavaslatot, és egy Szuverenitásvédelmi Hivatal fogja védelmezni a magyar politikát a külföldi befolyásolástól, Petra lányom megjegyezte: Eddig az ellenzék mankóval indult a futóversenyen, most ezt is el akarják venni tőle.

Elnézést kérek, ha a szuverenitásvédelmi konzultációról tartott eszmefuttatásom kicsit hosszúra sikerült.

Nem táncolunk úgy - harmadik tétel (doloroso)

A tegnapi intermezzo után következzék a fájdalmasra (doloroso) hangolt harmadik tétel az ukrajnai helyzetről.

Van egy elméletem az orosz-ukrán háborúról, amit most megosztok veletek. Putyin foga alapvetően nem Ukrajna területére fájt, a sokkal fontosabb célja Ukrajna elbeloruszosítása volt: Egy Belaruszhoz hasonló, Oroszországhoz hű diktatúrát szeretett volna látni Ukrajna helyén, amelynek esze ágában sincs semmilyen európai gazdasági vagy katonai közösséghez tartozni. Adva van egy feketeöves politikus, Putyin, aki a politikai iskolát a szovjet titkosszolgálat legmélyebb bugyraiban járta ki, aki politikai ellenfeleit és a neki nem lefekvő oligarchákat a legkíméletlenebbül likvidálta, és itt van Zelenszkij, aki színészként, Ukrajna elnökét egy filmsorozatban eljátszva tett szert olyan népszerűségre, hogy végül valóban megválasztották elnöknek. Putyin joggal gondolhatta, hogy Zelenszkijt megeszi reggelire. Valószínűleg arra számított, hogy egy Kijev elleni támadás után maga az ukrán hadsereg fogja megbuktatni Zelenszkijt.

Putyin terve már '22 nyarára látványosan megbukott, köszönhetően az Unió és az USA határozott katonai, pénzügyi és politikai támogatásának és az ukrán elnök hazafias kiállásának. Azonban Putyinnak újabb ukrán tartományokat, Zaporizzsját és Herszont sikerült megszállnia, és Dnyeper bal partjának és az Azovi-tenger  északi partjának elfoglalásával komoly gazdasági kárt szenvedett Ukrajna. A háború mára pedig egy reménytelen állóháborúvá alakult.

Hát akkor konzultáljunk Ukrajnáról!

6. Brüsszel még több fegyvert küldene Ukrajnának

"Brüsszel kezdetektől háborúpárti álláspontot képviselt" - írják Orbánék. Nos, azért olyan nincs, hogy egy agresszor elfoglal két megyét, és akkor azt mondjuk, hogy ez nem szép dolog, de kössünk békét. Egyébként az Unió nem küld fegyvert, hiszen nincsenek fegyverei, fegyvereket egyes tagországok küldenek. Ennek egy részét térítik meg uniós költségvetésből. Nagyon fontos, hogy ez a helyzet fennmaradjon addig, amig ésszerű tűzszünet nem lesz. A 2014-ben megszállt területek visszaszerzésére nem látok esélyt, de mindenképpen az a sorrend: ha van tűzszünet, lehet visszafogni a fegyverszállítást.

7. Brüsszel még több pénzt akar adni Ukrajnának

Ukrajnát a háború másfél évében hatalmas anyagi kár érte. Európa érdeke, hogy Ukrajna gazdaságilag is erős európai szövetséges legyen, ezért segíteni kell a kárenyhítésben és a helyreállításban egyaránt. Hazugság, hogy ez a pénz bármilyen módon összefüggenek a Magyarországnak járó, de a jogállamisági problémák miatt visszatartott strukturális alapoktól. Természetesen erről a pénzről is a tagállamok, nem pedig a "brüsszeli bürokraták" döntenek.

8. Brüsszel Ukrajnát is fel akarja venni az Európai Unióba

Valójában a csatlakozási tárgyalásokat szeretnénk elkezdeni, ami egyrészt fontos jelzés az oroszok számára, hogy Ukrajnát továbbra is Európa részének tekintjük, másrészt ezáltal Ukrajnát is rá lehet szorítani arra, hogy eleget tegyen azoknak a jogállami kéréseknek, egyebek között az anyanyelvi oktatás és az anyanyelv használatával kapcsolatos európai normákra, melyeket évek óta megfogalmazunk feléjük. Nagyon fontos, hogy ezek a tárgyalások megkezdődjenek.

9. Brüsszel be akarja engedni a génmódosított ukrán gabonát

Talán a kérdőív legnagyobb hazugsága. Az ukrán kikötők tengeri blokádja miatt az ukrán gabona nem tud eljutni azokba a harmadik világbeli célországokba, ami évtizedek óta az ukrán gabona természetes piaca. Európa határain nagy mennyiségű ukrán gabona jelent meg dömpingáron, ami a magyar gazdákat nagyon nehéz helyzetbe hozza, szinte eladhatatlanná válik a jóval drágább magyar gabona. De a GMO termékek forgalmazását Magyarországon jogszabály, sőt az alaptörvény is tiltja.
(Közbevető megjegyzés, hogy a géntechnológia rohamos fejlődésével mára már szinte semmiféle kockázata nincs a nem nemesítéssel, hanem a sokkal gyorsabb géntechnológiával előállított, a környezeti hatásoknak és a kártevőknek sokkal ellenállóbb és magasabb terméshozammal kecsegtető termékek fogyasztásának. Ezzel szemben GMO növények termesztéséhez jóval kevesebb vegyszert kell használni, ami jóval kisebb környezeti terhelést jelent).

A NÉBIH folyamatosan vizsgálja az ukrán gabonát, és alig talált GMO-szennyezett szállítmányt. Véleményem szerint a magyar gazdák valóban védelemre szorulnak, de ezt a problémát nagyon demagóg dolog az ukrán gabona GMO-szennyezettségére fogni. Ráadásul az elvárt válasz, "Minden lehetséges módon ki kell állni a magyar gazdákért és biztosítani kell a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét", még önmagában nem állítja meg a GMO-mentes ukrán gabonadömpinget, szóval még kontraproduktív is.

A négy Ukrajnára vonatkozó kérdésből süt a kormány oroszpártisága, ami engem szégyenérzettel tölt el.

A negyedik tételben a fennmaradó kérdésekkel, az 5.-kel, 10.-kel és 11.-kel fogok foglalkozni. Stay tuned.

Nem táncolunk úgy - intermezzo

Két tétel között pillantsunk be a propagandaminiszter sötét irodájának mélyére.

Savanyú József, a reklámügynökség vezetője elégedetten várakozott a kékplakátügyi miniszter előszobájában. Nyilván azért hívatta a miniszter, hogy megdicsérje a sikeres "Ne táncoljunk úgy..." plakátkampányért. Jó pénzt hozott, a cégnek, meg persze neki is, végre lecserélheti az asszony Mercijét egy nagyobbra. A titkárnő egykedvűen babrált a számítógépén, nem lehetett az arcáról semmit leolvasni.

A kékplakátügyi miniszter kiszólt: Boglárka, beküldheti. Csak akkor csattant fel a hangja, amikor a párnázott ajtó már becsukódott Savanyú mögött.
- Mi ez a szar Józsikám? Mióta vagy a szakmában? Hogy lehet, hogy egy ilyen egyszerű feladatra is képtelen vagy te és az állítólagos szupercsapatod?
- Nem értelek, miniszter úr. Elkészítettük a plakátot billboard és oszlop változatban, a nagy részük már ki lett helyezve, egész hétvégén dolgoztak a kollégák.
A miniszter tajtékozva kiterített egy plakátot.

- Erről beszélek, Józsikám!

- Igenigen, rajta van az Ursula meg a Kissoros, ahogyan kérted.

- Najó, de mit csinál a Kissoros?

- Fenyegetően felemeli az ujját, így próbál megfélemlíteni minket, magyarokat. De mi nem táncolunk úgy, ahogy ők fütyülnek.

- Lóf@szt - már megbocsáss - Éppen Ursula fülébe súgja figyelmeztetően, hogy ne táncoljon úgy az Unió, ahogy ők, vagyis a magyarok fütyülnek.

- Na de miniszter úr, ezt a dizájnt ti hagytátok jóvá, a fotókat, a feliratokat, a színeket, mindent.

- Tudod te, Józsi, hogy nekem mennyi mindenre kell figyelnem, a titkosszolgálatok, a sajtó. Neked csak ez az egy feladatod van, neked kellett volna mindenre gondolnod. De azért súgva elárulom, hogy a legfelső szintről jött az észrevétel - és közben a plafonra nézett.
- (Na, kezd már szétcsúszni a Viki) - gondolta magában Savanyú, de inkább csak nyelt egyet. - De akkor most mi legyen?

- Na, ezt biztosan nem én mondom meg neked, de a még föl nem ragasztott plakátokat szépen bezúzzátok és helyette újat nyomtattok, a kint lévő plakátokat pedig szépen felülragasztjátok. Nem akarom a Kissoros figyelmeztető ujját látni. Értve vagyok? És egyre ne számíts: hogy egy fillérrel is többet kaptok annál a 10 milliárdnál, amiben leszerződtünk. Végeztem.

Így történt, hogy néhány nappal a plakátkampány megindítása után megindult a nagy plakátátragasztás. Hamarosan az utakat, tereket és házfalakat már az ujjatlan plakátok éktelenítették.

Savanyú az irodájában egykedvűen papírgalacsinokat dobál a szemetesbe, a telefonját nem veszi fel, senkivel sem beszél. Álmában még napokig a Kissoros felemelt mutatóujja fogja kísérteni. De nem aggódik, tavasszal majd jönnek a zsíros megrendelések a Karácsonyt lejárató plakátokra, úgymond "társadalmi célú hirdetés" gyanánt.

Ujjas

Ujjatlan

Nem táncolunk úgy - második tétel (furioso)

Amikor beléptünk az Unióba, tudtuk, hogy szuverenitásunk egy részéről le kell mondanunk a kapott előnyökért cserébe. Olyan ez, mint egy házasság. Egy házasságban lemond a férj arról, hogy hetente más nővel randizzon, de esetleg fenntarthatja magának a jogot, hogy hetente elmehessen a haverokkal sörözni. Kompromisszum kérdése minden. De akkor menjünk végig a kérdéseken, konzultáljunk.

1. Brüsszel el akarja törölni a rezsitámogatást.

A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentésről tudni kell, hogy ezzel akkor a kormány két legyet ütött egy csapásra: 2012 őszén hatalmas áresés volt az európai energiapiacon, valójában sokkal nagyobb mint az a 20%, amit a kormány két lépcsőben engedett az energiaárból. A minden lakossági energiaszámlán megtalálható narancsszínű "rezsibokszban" nyolc éven keresztül a 2010-es energiaárakat tüntették fel referenciaként: Lássátok magyarok, ennyit fizetnétek, ha még mindig a szemkilövető lenne hatalmon. Másrész jelentős bevétele is volt az államnak a tényleges energiaár és a "rezsicsökkentett" ár közötti különbségen.

2021 őszén aztán bekövetkezett az energiaárak hatalmas emelkedése, de a rezsicsökkentést mindenképpen muszáj volt fenntartani legalább a 2022-es választásokig. Ráadásul egyéb túlköltekezése is volt az államnak (személyi jövedelemadó visszatérítése, 13. havi nyugdíj), így az államháztartás egyensúlya szépen megbomlott. '22 nyarán aztán bejöttek az új energiaárak, átlagfogyasztásig maradt a rezsicsökkentett ár, azonban efölött gáznál ennek az árnak a hétszerese jelentkezett a számlán. Most már ezt a hétszeres árat írták bele a rezsibokszba, mint a csökkentés előtti ár. Csakhogy mostanra ez a nem rezsicsökkentett ár is az ötödére csökkent, mára már alig 25%-kal magasabb a rezsicsökkentett árnál, de a lakosság felé továbbra is a '22 nyarán fennálló csúcsárat kommunikálják.

Vagyis azon kívül, hogy a rezsicsökkentés a jelenlegi formájában is egy hatalmas hazugság, természetesen Brüsszel csak ajánlást fogalmazott meg a tagországok felé, hogy érdemes volna a támogatás mértékét 80%-ra lecsökkenteni, hogy a lakosságot takarékosságra ösztönözzék.
Update 2023.11.24.: Íme már meg is jelent egy Brüsszellel kötött megállapodás az energiatámogatási rendszer átalakításáról.

2. Brüsszel el akarja törölni a kamatstopot

Furcsa, de maga a kormány ígérte meg, hogy ha az infláció egyszámjegyűre csökken, fokozatosan kivezetik a kamatstopot. A kamatstop is az az intézkedés, mint az ársapka: a kormány más f@szával veri a csalánt. A bankok az alacsony kamatokat fenntartják a meglévő hitelekre, de új hiteleket ezen a kamatszinten már nem tudnak adni, ezért nem éri meg új hitelt felvenni, lejtmenetbe kerül a gazdaság. Mellár Tamás szerint ez a pont is azért került be a konzultációba, hogy a kamatstop kivezetése esetén Brüsszelt lehessen hibáztatni.

3. Brüsszel meg akarja szüntetni a magyarországi extraprofitadót

Amint azt egy korábbi posztomban írtam, az unortodox gazdaságpolitika egyik pillére az ágazati különadó volt. Ezt a nyuszit bármikor elő lehet húzni a kalapból, de a befektetők számára kiszámíthatatlanná teszi a magyar gazdasági környezetet, ezért kérte az Unió az extraprofitadó felülvizsgálatát. Kérte, nem parancsolta. És azért nem árt arra sem emlékezni, hogy bár lopakodva és fokozatosan, de a multik ezeket a különadókat mindig is átterhelték a lakosságra.
Egyszóval legyen hosszú távon is kiszámítható az adópolitika, ilyen különadókat - akárcsak az ársapkát - csak végszükség esetén szabadjon alkalmazni, és a helyzet normalizálódásával fokozatosan ki kell vezetni.

4. Brüsszel Magyarországon is migránsgettókat akar létrehozni

Ahogyan a bevezetőben is említettem, az Európai Unióban a szuverenitásról való részleges lemondás fejében szolidaritást várnak el a tagállamok. Az mégsem lehetséges, hogy a migrációtól legjobban szenvedő déli országok egyedül "vigyék el a balhét". Valami ilyesmit olvashattunk Kertész Balázs könyvében is: "...egy nemzetállamot, legyen akár akkora, mint Németország, egyszerűen agyonnyom a bevándorlás. Ez a történelem szava, amelyet elég sok helyen hallanak. Eközben a magyar kormány süketnek és hülyének tetteti magát, de ez sem új, se nem meglepő."

Az Unió közös szigorítást, a bevándorlók határon történő előszűrését várja el határrendészeti eljárás keretében. Ezzel szemben hazánk a letartóztatott embercsempészeket szabadon engedi, ráadásul az új vendégmunkás-törvénytervezet tartalmaz egy olyan részt is, hogy hazánk ismét nyit afelé, hogy szabályozott keretek között külföldi befektetők a befektetésükért cserébe tartózkodási jogot szerezzenek, vagyis ismét felélesztik a "nagy sikerű" letelepedésikötvény-bizniszt.

Ezzel a szuverenitásvédelmi nemzeti konzultáció tárgyalásának ezt a tételét befejeztem, következő posztomban - az 5. kérdést ideiglenesen átugorva - az Ukrajnát érintő kérdéseket vesze górcső alá.

Nem táncolunk úgy - első tétel (appassionato)

Megint levelet hozott a postás, ráadásul nekünk ötösével jönnek a konzultációs ívek (minden lányunk hozzánk van bejelentve, még Orsi is, neki Barukh Orsolya névre címzik).

Ráadásul az új nemzeti konzultációhoz, egy brutális, vizuális környezetszennyezéssel felérő plakátkampány is párosul, a hirdetőoszlopokon már megjelentek ezek a képek:

Egyszer már jelentek meg az utcákon hasonló plakátok, azon Ursula von der Leyen elődje, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke szerepelt még az idősebb Soros társaságában, de most már a fia, Alex Soros lett a soros. Abból a plakátból is szép botrány kerekedett, ha jól emlékszem, szépen kizártak minket az Európai Néppártból.

A nemzeti konzultációkat a kormány a közvetlen demokrácia legmagasabb fokának, az ellenzék közönséges hazug populista propagandának tartja. Az ellentét antagonisztikus. Sokszor a szemünkre vetik, hogy ha annyira ellenezzük a konzultációt, miért nem adunk az elvárttal ellentétes válaszokat. Nagyon egyszerű: a kérdéseket, mindig egy bevezető állítás vezeti fel, sőt, a kérdőív mellé mindig érkezik egy kísérőlevél is. Mind a kisérőlevél, mind a kérdéseket bevezető állítások nettó hazugságok szoktak lenni, és hazug kérdésre nem lehet igaz választ adni. Például hogyan válaszolhatnánk azt, hogy "Meg kell nyitnunk a piacunkat a génmódosított ukrán gabona előtt", amikor Ukrajna egyáltalán nem akar nekünk génmódosított gabonát eladni.

Idézet a kísérőlevélből: "Brüsszel azonban most újabb veszélyes tervekkel állt elő. Korlátozni akarják hazánk szuverenitását, és ránk akarják erőszakolni az akaratukat." Mivel ez a konzultáció már nyílt háború az Európai Unióval, úgy gondoltam, hosszabban foglalkozok a témával. Ebben a tételben azokat a dalaimat idézem fel, melyek a nemzeti konzultációkra reflektáltak.

A 2015-ös nemzeti konzultáció volt az első, amely a bevándorlással foglalkozott. 2015-ben még főleg a szíriai polgárháború elől menekülő értelmiségi és iparos emberek érkeztek Európába, ezért mi leginkább attól féltünk, hogy elveszik a munkánkat. A kérdéssor hasonlóan a későbbiekhez súlyosan demagóg volt, ekkor született meg a Minek a kérdés, ha tudod a választ című dalom.

A 2017-es nemzeti konzultáció szlogenje az volt, hogy "Ne hagyjuk szó nélkül, konzultáció a Soros tervről". A hét kérdésből álló kérdőív kimaxolta a Soros György elleni gyűlöletkampányt. Hasonlóan a mostani konzultációhoz, ahol minden kérdés első szava Brüsszel, abban a kommunikációban Soros volt ez a varázsige. Az én dalom címe is ez volt: Ne hagyjuk szó nélkül!

2020 tavaszán hazánkat is elérte a koronavírus-járvány, és kormányunk úgy érezte, leginkább egy nemzeti konzultációval vehetjük fel a vírus ellen a harcot. Ez nem is lett volna baj, ha nem sikerült volna ezek közé a kérdések közé is migránsokat és Soros Györgyöt beleerőltetni. Az Új Nemzeti Konzultáció című dalomban pont arról énekelek, hogy Soros György bizonyosan szerepel minden konzultációban.

Még ugyanannak az évnek a nyarán Hadházy Ákos és Szél Bernadett nagy konzultációsív-begyűjtő kampányt szerveztek, de én egy vidámabb módját találtam a kérdőívektől való megszabadulásnak: papírhajókat készítettem belőlük.

A 2021-es nemzeti konzultációt egy nagyon vicces plakátkampány kísérte: mindenféle emojik illusztrálták a konzultációs kérdéseket. Akkor már a korábbi ellenségek (Soros, bevándorlás, unió) mellé felsorakozott az LMBTQ propaganda is. Mivel a kérdések papagáj módjára a Soros György - migránsok - LMBTQ - Brüsszel szavakat ismételgették, egy kellően kakofón hangzású Konzultációs loop-ot készítettem.

A mostani konzultáció szlogenje az lett, hogy "Ne táncoljunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül". Orbán Viktor 2023. október 23-án Veszprémben elmondott ünnepi beszédéből származik a mondat, és annyira megtetszett a főninek, hogy egy 11 kérdésből álló konzultációs kérdéssort kanyarított köré. Úgy vélem, ezzel a konzultációval szintet lépünk az Európai Unió intézményeivel, határozataival és szellemével szemben. Természetesen erről is énekeltem egy dalt.

Ismétlem, komolynak tartom a helyzetet, ezért nem akarom ezt a 11 kérdést félvállról venni. A következő tételekben sorra veszem őket. A tételszünetben ki lehet menni a büfébe, a zenekar hangol egy kicsit.

Egy kicsi közgáz mindenkinek kell

Másfél évvel ezelőtt posztoltam Ésik Sándor Sanyikám, én nem politizálok című könyvéről meglehetősen nagy lelkesedéssel. Ésik Sándor ügyvéd az egyik alapítója és állandó szerzője a Diétás Magyar Múzsa című Facebook-oldalnak és portálnak, melynek a könyv elolvasása után én is állandó olvasója lettem.

Ráadásul Petrát is megfertőztem! Még csak szeretett volna felvételt nyerni a jogi karra, de már elolvasta a könyvet, sőt, lenyúlta, már az övé, és mondhatni, hogy a bibliája lett. Így aztán, amikor az ünnepi könyvhéten a szerző dedikálást tartott, mi is kimentünk a Vörösmarty térre. A Múzsa másik állandó társszerzője Kertész Balázs (Panamajack - ezt a becenevet hosszabb panamai tartózkodása miatt kapta) megírta a könyv párját, melynek címe önmagáért beszél: Közgazdaságtan lelkes amatőröknek. Megvásároltam hát a könyvet és mindketten dedikáltattunk, Petra Ésik Sándorral én pedig Kertész Balázzsal.

Kertész Balázs és Ésik Sándor dedikálnak

Mivel zsongott már a fejem az Ulysses-től, a 300. oldal környékén félbe hagytam James Joyce 900 oldalas nagyregényét, hogy kicsit mást is olvassak, és kicsit belemerültem a közgazdaságtan rejtelmeibe. Ésik könyvéről megírtam, hogy teljesen alkalmasnak tartom tankönyvnek 10-11 osztályosok számára. Ugyanezt Kertész Balázs könyvének csak az első felére mondhatom el, melynek olvasása során felidéződtek bennem a jó kis politikai gazdaságtan órák az egyetemen. (Két félévet tanultunk közgázt, az első félév a kapitalizmus politikai gazdaságtana volt, a második félév pedig a szocializmusé. A két félévből szigorlat volt, és bár sohasem volt közgazdász vénám, jelesre sikerült a szigorlatom.)

A könyv nyílt kiállás a kapitalista gazdaság és a liberalizmus mellett, mert már Adam Smith (aki a közgazdaságtan Charles Darwinja volt) óta tudjuk, hogy a teljesen szabad és tisztességes piacon (ami persze csak a mesében van) magától kialakul az az egyensúly, amikor a résztvevőknek úgy nő a jólétük, hogy a többieké nem csökken (Pareto-optimum). Ezt Adam Smith még a kissé misztikus "láthatatlan kézzel" magyarázta. Marx tagadta egy ilyen ideális állapot kialakulását, mert a monopóliumok és oligopóliumok erőfölényüket kihasználva torzítják a piaci viszonyokat a gyengék kárára. És Marxtól már el is juthatunk a szocialista gazdaság legnagyobb átkáig, a hiányig, amikor az árképzést nem a piaci egyensúly, hanem az állam szociális és piaci céljai határozzák meg. Ugye kicsit ismerős a legutóbbi ársapkás időszakból.

Szintén ismerősként üdvözölhetjük a könyvben a választási inflációt, amikor a kormány a választások előtt népszerűségnövelő költekezésbe kezd (előre mentünk nem hátra: jövedelemadó elengedése, 13. havi nyugdíj 2022-ben). Ha a Nemzeti Bank nem független, a gazdasági növekedést kamatcsökkentéssel tovább pörgetik, melyre a megbomlott egyensúlyú gazdaság inflációval és spekulációs buborékok kialakulásával reagál. De volt már nálunk 1997-ben igazi bankpánik is, amikor a Postabankot megrohanták a befektetők.

Megtudhatjuk, hogy a kamat annyira fontos része a hitelezésnek, hogy még az iszlám országokban is kialakult az ún. islamic banking, a Korán szigorú kamatszedést tiltó szabályait kikerülő tranzakciós díjak formájában.

A kapitalizmus válságai aztán olyan híres közgazdászokat szültek, mint John Maynard Keynes a '30-as években vagy Milton Friedman a '70-es években. Előbbi elsősorban fiskális ösztönzőket javasolt (Roosevelt New Deal programja), utóbbi pedig az olajválság után az állami szerepvállalás csökkentését (Egyesült Királyság a '80-as években). A jegybank feladata elvenni a puncsos tálat, ha beindul a buli, vagyis fellendülés idején kamatemeléssel csökkenteni kell a pénzkínálatot a gazdaság túlhevülésének elkerülése érdekében.

A szabályozatlan globális spekuláció veszélyére - akármilyen meglepő - Soros György hívta fel a figyelmet. A 2000-es évek elején mégis egyre nagyobbra fújódott a supreme-lufi, vagyis a bizonytalan kategóriába eső könnyű hitelhez jutás. Bush eufórikusan beszélt arról, hogy most már mindenki számára elérhető az amerikai álom, de nálunk is fűnek-fának adtak abban az időben deviza alapú hiteleket. Aztán jött a Lehman Brothers összeomlása, a többi meg már a gazdaságtörténet része. Ebben a helyzetben jelentette be Matolcsy az unortodox gazdaságpolitikát, melynek két pillére az ágazati különadók és szociális megszorító politika. Ez a magyar gazdaság mennyiségi növekedésében meg is mutatkozott, de ez alacsony hozzáadott értékű munkával, elavult oktatással, a tudásalapú társadalom kialakulásának lassulásával járt.

A könyv külön nagy fejezetet szentel a menedzsmentnek, mint művészetnek. A rendszerváltás előtti gazdasági vezetők - néhány kivételtől eltekintve - csak üzemeltetők voltak, nem menedzserek. Eloszlatja a menedzserekkel kapcsolatos tévhiteteket (Ezek az öltönyös majmok tulajdonképpen semmihez sem értenek, csak ahhoz, hogy teammeatingeken süketeljenek a proaktív szinergiákról meg a hozzáadott érték marginális profitrátájáról). Az igazi menedzsernek a túlzott delegáció és a mikromenedzsment Szküllája és Kharüpdisze között kell hajóznia.

A bevándorlás kérdésével már el is jutottunk napjainkig. Kertész Balázs szerint "a nemzetállamok Európáját alapjaiban fogja átalakítani az a reakció, amelyet a bevándorlás nyomására ad majd az Unió. Ezeket a döntéseket Európa előbb vagy utóbb meg is fogja hozni, már ha nem akar a bevándorlás által tönkretett, egymással háborús feszültségben élő nemzetállamok mozaikjává válni. Nem lesznek önálló, vidám kis nemzetállamok, ahogy azt Móricka elképzeli. Ugyanis egy nemzetállamot, legyen akár akkora, mint Németország, egyszerűen agyonnyom a bevándorlás. Ez a történelem szava, amelyet elég sok helyen hallanak. Eközben a magyar kormány süketnek és hülyének tetteti magát, de ez sem új, se nem meglepő."

Még sok fontos részletét kiemelhetném a könyvnek, de muszáj még írnom korunk új ideológiájáról, a putyinizmusról: "A Putyin-féle vezetőknél a cinizmus, a gátlástalanság és megbízhatatlanság nem jellemhiba, hanem érdem... A legnagyobb és legerősebb gazember szolgálatába érdemes szegődni, akárcsak egy gengszter-hierarchiában... Objektív igazság nem létezik, tehát hazudni egyáltalán nem bűn, hiszen csak egy alternatív álláspontot képviselnek...Végső soron a putyinizmus teljesen tudatosan rombolja le a társadalomban meglévő bizalmat, mégpedig azzal a céllal, hogy az emberek közötti horizontális és egyenlőségen alapuló viszonyokat (ami ugye mindenfajta önkéntes csere alapja) az állam és az alattvaló közötti vertikális függőségi viszonyok váltsák fel. A cár atyuska védelmet ígér minden valós és kitalált fenyegetéssel szemben, ezért cserébe viszont megvon minden autonómiát. Ez pedig, akárhogy is nézzük, kizárólag a civilizáció visszafejlődéséhez vezet."

Bár mind a vallási fundamentalizmusnak, mind a putyinizmusnak megvan a maga vonzereje az elbizonytalanodott liberalizmussal szemben, a liberalizmus minden hibája ellenére több olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami igencsak hatékonnyá teheti a 21. századi kihívásokkal szemben. Hatékonyan serkenti az innovációt, a tudományos és technológiai fejlődést, élen jár az emberi jogok és az egyenlőség terén, rugalmas és alkalmazkodóképes szemben a diktatúrák gyenge korrekcióképességével.

Jó volt kicsit elmerülni a közgazdaságtanban és társadalomfilozófiákban.

Egy lánchídi kandeláber története

Most fordulunk rá a budapesti születésnapi nagyhétre, 150 éve egyesült a három városrész, Pest, Buda és Óbuda. Megy a sikamika városszerte, a hétvégén aztán lesz minden, lepényevés, zsákbafutás.

A városvezetésnek fontos volt, hogy a Lánchíd felújítása mindenképpen befejeződjön a születésnapi ünneplésre. Az eredetileg kitűzött dátum szeptember  16. volt, de már augusztus 4.-én átadták a hidat, így aznap egy spontán lánchídavató piknik is volt, amin mi is ott voltunk.

Mivel újabban a Lánchídon átgördülő 178-as busszal járunk reggelente dolgozni, egyik reggel észrevettem, hogy az egyik kandeláber öntöttvas talpát valaki megfordította.

Nem tartottam valószínűnek, hogy a kandeláber ilyen állapotában történt meg a műszaki átadás, ezért okkal feltételeztem, hogy a Lánchíd-pikniken egy kellően kapatos és magát nagyon erősnek érző legény állította fejre a dísztalpat. Augusztus 10-én ezért bejelentést tettem a Fővárosi Rendészeti Igazgatóságnak (ilyenkor az ember mindig bajban van, hogy hova is küldje a bejelentést.):

"Tisztelt Rendészeti Igazgatóság!

Nem tudom, bejelentésem Önökhöz tartozik-e, ha nem, kérem továbbítsák illetékes helyre.

A Lánchíd pesti lehajtójának legdélebbi kandelábere (közvetlenül a 178-as busz Széchenyi téri megállójánál) rongálás áldozata lett: a négy öntöttvas tartóláb egyike megfordítva van nekitámasztva a kandeláber kő talapzatának"

Egy hét elteltével az alábbi választ kaptam:

"A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő utak, hidak, műtárgyak, egész Budapesten a forgalomtechnikai létesítmények, valamint a nem fővárosi tulajdonú, de a közösségi közlekedés által igénybe vett utak üzemeltetési és fenntartási feladatait a Budapest Közút Zrt. látja el.

Fentiekre tekintettel, a beadványának tartalmát a szükséges intézkedések megtétele céljából elektronikus úton továbbítom a feladatellátásra jogosult, Budapest Közút Zrt. (budapestkozut@budapestkozut.hu) részére."

Gondoltam, bejelentésem sínre került. A szeptemberi hivatalos avatóig a Lánchíd világításán helyreállításokat kellett végezni, mert vandálok betörték a kandeláberek üvegét, megrongálták a LED-es lámpatesteket. Természetesen a hivatalos átadáson is jelen voltunk, és szomorúan konstatáltuk, hogy az érintett kandeláber talapzata még mindig nincs a helyén.

Mivel már az október is eljött, írtam egy levelet a Közútkezelőnek is:

"Tisztelt Budapest Közút!

Bár a Rendészeti Igazgatóság augusztus 17-én kelt levelében tájékoztatott arról, hogy bejelentésemet hivatalból továbbította Önökhöz, az eltelt hetekben sem történt semmi a megrongált kandeláberrel, pedig időközben a szándékosan megrongált világítótestek kijavítása megtörtént, és közben volt egy hivatalos Lánchíd-avató fesztivál is. Ezért most ismételten felhívom a figyelmüket az említett kandeláber állapotára."

Mivel levelemre csak egy automatikus visszaigazoló válasz érkezett, október 24-én bejelentettem az ügyet a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak. Hogy miért nekik? Nem tudom észrevettétek-e, hogy az MKKP korábbi viccpártból szép lassan cselekvő párttá vált, különösen helyi szinten vannak akcióik, szemétszedés, parkosítás, padok, buszmegállók kifestése. Ők azonnal válaszoltak a bejelentésemre, de amolyan kéfarkúkutyásan:

"Köszi, hogy jelezted nekünk az alábbi problémát: A Lánchíd pesti lehajtójának legdélebbi kandelábere rongálás áldozata lett

4000 mérnökünk és 3600 menyétünk elkezdett dolgozni rajta.
Hamarosan megoldjuk, vagy nem."

Október 30.-án aztán a Közút is válaszra méltatott:

"A Széchenyi téren lévő kandeláber megmozdított díszöntvényével kapcsolatos 2023. október 5-én Társaságunknak intézett levelére válaszolva tájékoztatjuk, hogy az öntvények tartós rögzítésére rövid időn belül sor kerül."

Teltek a napok, de a dísztalp még mindig nem került a helyére egészen ma reggelig, amikor is leszállva a buszról ez a látvány fogadott bennünket:

Épp azon lamentáltam, hogy ezt most a Közút szakemberei vagy az MKKP néhány markos "passzivistája" intézte-e el, de délután email-fiókomban ez az üzenet várt a kétfarkúaktól:

"A Kétfarkú Kutya Párt alapelve szerint ha meg tudunk oldani egy problémát, akkor megoldjuk, ha pedig nem tudjuk megoldani, akkor felhívjuk rá a figyelmet.
A Rendkívüli Ügyek Minisztériuma is ezt teszi, csak az utcán: amit lehetetlen megjavítani, azt legalább viccessé tesszük. Vagy legalább széppé.
Mihez kezdjünk például, ha benőtte a gaz a szétrúgott elektromos szekrényt?
Vagy ha kátyúba dőlt az összegrefitizett villanyoszlop?
Ha nem látszik a szeméttől a lekopott zebra, amin amúgy se lehetne átkelni kerekesszékkel?
Közös és persze szórakoztató ötletelésre hívunk konkrét ügyekben Kovács Gergő társelnökkel és a párt kreatívjaival."

Akár így, akár úgy, az ügy valamivel több mint három hónap alatt megoldódott, és a kandeláber rendbetéve várja Budapest születésnapi buliját. Happy End!

Mi történt 2018 Márton napján?

Mi történt volna? 2018 november 11-én (vasárnap) szokásos Márton napi libalakománkat fogyasztottuk, édesanyámat is vendégül látva. Még erősen bennünk élt Orsi lányunk két hónappal korábbi esküvőjének emléke, főleg, hogy még mindig nem voltak hivatalos esküvői fotók és videók. Az ellenzék a tavaszi kétharmados vereség után újabb apátiába süllyedt, ráadásul küszöbön állt a CEU végleges elűzése.

2018. november 11.-én a világ országainak vezetői Párizsban gyűltek össze, hogy megemlékezzenek az első világháború 100 éve történt lezárásáról. Magyarország akkor is éppen duzzogó korszakát élte, csak nagyköveti szinten képviseltük magunkat az eseményen.

2018. november 11-én Párizsban a világ országai az első világháború
lezárására emlékeztek. A magyarok nem voltak ott.

Országunk 2018 novemberében - akárcsak most - újabb nemzeti konzultációra készült, az volt a demográfiai konzultáció, amiben elég érdekes kérdések is voltak, pl. "Egyetért-e Ön azzal az alapértékkel, miszerint a gyermekeknek joguk van anyához és apához?"  😏

Ezen a napon, 2018. Márton napján egy bűnöző migráns a magyar diplomácia és a magyar kormány segédletével magyar földre lépett, és itt politikai menedéket kapott. Észak-Macedónia (bocsánat, akkor még csak Macedónia)korábbi miniszterelnöke, Nikola Gruevszki szökésében segédkeztünk. Miniszterelnöksége idején a macedón titkosszolgálat tömegével végzett illegális lehallgatást ellenzéki, vagy kormánykritikusnak tartott macedón polgárok ellen. Gruevszki miniszterelnöksége idején korrupciós bűncselekményt követett el, amiért bukása után két év letöltendő börtönbüntetést kapott. Gruevszki a büntetés elől Albániába szökött, a tiranai magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatban kérelmezte a menekülti státuszt. A volt kormányfőt magyar diplomáciai autóval szállították Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán és Szerbián keresztül Magyarországra. A közvélemény nem is értesült volna erről az eseményről, ha ő maga Facebook-oldalán közzé nem teszi ezt a tényt.

Mivel akkor már hazánkban elég szigorú bevándorlási szabályok voltak érvényben, az ellenzék nemcsak azért kezdte támadni a kormányt, hogy miért fogad be egy nemzetközi körözés alatt álló bűnözőt, hanem azért is, hogy miért szegte meg a saját maga által hozott szigorú szabályokat.

Az elmúlt öt évben Észak-Macedónia négyszer kérte hivatalosan Gruevszki kiadását, legutóbb idén márciusban. Közben hazájában a volt kormányfőt több más bűncselekmény miatt is elítélték, legutóbb 9 évre, az USA pedig szankciós listára tette. Szijjártó Péter rendszeresen fogadja az egyébként a budapesti V. kerületben élő bűnöző miniszterelnököt. Kiadásával Magyarország valószínűleg a 2024-es észak-macedóniai választásokig vár, amitől azt reméljük, hogy Gruevszki pártja, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért (VMRO-DPMNE) fog győzni, és akkor ők majd rehabilitálják a volt miniszterelnököt. Mert a Balkánon ez már csak így megy: az egyik politikai oldal elítéli a másik oldal politikusait, a saját oldal korábban elítélt embereit pedig rehabilitálja. Aztán a következő választás után fordítva.

A magyar miniszterelnök és a köztársasági elnökasszony Észak-Macedónia kérdésében is - akárcsak az ukrán háború kapcsán - a rossz rendőr - jó rendőr játékot játssza. Orbán semmilyen hivatalos kapcsolatot nem tart a jelenleg regnáló Észak-Macedón kormánnyal, viszont Gruevszki volt pártjának vezetőjét rendszeresen fogadja a Karmelitában. Az első kép tavaly júliusban, a második idén októberben készült:

Februárban viszont elnökasszonyunk Szkopjéban járt észak-macedón kollégájánál, közösen elítélték az ukrajnai orosz agressziót és közösen sürgették Észak-Macedónia uniós csatlakozását.

És hogy mi van Gruevszkivel? Köszöni, jól megél a külföldre kimenekített pénzéből és a tanácsadó cégének jövedelméből. Ugyanúgy bízik egy dicsőséges hazatérésben, mint az azeri baltás gyilkos.

A dilivonaton nincsen fék

Vannak posztok, amikkel nem tudok újat mondani, csak rögzítem az utókornak, hogy majd egyszer elmesélhessem a térdemen lovagló unokáimnak, milyen korban éltem. Az L. Simon-ügy is olyan, hogy az elmúlt héten lényegében már mindent elmondtak róla, én maximum szubjektív kiegészítéseket tehetek.

Hát akkor a tények: A Nemzeti Múzeum idén is nagy sikerrel rendezte meg a World Press Photo sajtófotó-kiállítást, Petra és Bori lányom együtt nézték meg, és nagyon elégedetten nyilatkoztak a látottakról. Kb. egy hét lehetett már csak hátra a kiállítás bezárásáig, amikor Dúró Dóra mihazánkos politikus és önjelölt erkölcscsősz megkongatta a vészharangot, hogy itten a gyermeki lelkek megrontásáról és a "gyermekvédelmi" törvény lábbal tiprásáról van szó, mert szerepel a kiállításon négy fénykép, mely egy fülöp-szigeteki transzvesztita idősotthonban készült!

Fotó: Kiss Bence (444)

Na hoppá! Mit is mond a "gyermekvédelmi" törvény? "Tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg". Hát akkor ezt a kiállítást kiskorúak nem is látogathatják! Értitek? Nem a háborúk borzalmait, a szegénységet, a természeti katasztrófákat bemutató képektől kell félteni gyermekeinket!

Csák János kulturális és innovációs miniszter üstöllést utasította L. Simon Lászlót, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját, hogy akadályozza meg, hogy kiskorúak is látogathassák a kiállítást. A kiállítás honlapján korábban az szerepelt, hogy a kiállítás megtekintése 14 éven aluliaknak csak szülői felügyelettel javasolt, ezt módosították arra, hogy 18 éven aluliak számára nem engedélyezett. Persze, ahogy lenni szokott, a hír hallatán hosszú sorok kezdtek kígyózni a múzeum előtt, mindenki látni akarta azokat a képeket, melyek láttán minden kiskorú szalad átműttetni magát.

L. Simon viccesen meg is jegyezte, hogy a képviselő asszony ennél jobb reklámot nem is csinálhatott volna a kiállításnak, különben is, a múzeumnak nem áll módjában a tárlatlátogatók életkorát ellenőrizni. Na, a miniszter ismét pödörített egyet a bajszán, és páros lábbal rúgta ki az intézményvezetőt. Én azt gondoltam, hogy a főmeteorológus kirúgását az egyre inkább megbomló elméjű diktátor már nem tudja überelni, de sikerült neki! Talán annyi csak a különbség, hogy a főigazgató ideiglenes utódjául nem a múzeum főkönyvelőjét nevezték ki, hanem L. Simon helyettesét, Hammerstein Juditot, aki éppen úgy a NER elkötelezett kultúrpolitikusa, mint elődje volt. Pedig a Nemzeti Múzeumról tudni való, hogy:

• A főigazgatói posztot korábban mindig muzeológusok, régészek, történészek vagy művészettörténészek, numizmatikusok töltötték be, biztosítva az intézmény függetlenségét és politikamentességét;
• A múzeum állandó és időszaki kiállításainak látogatása sohasem volt korhatárhoz kötött, legfeljebb csak ajánlást tettek;
• A World Press Photo kiállítás - melyet egyébként a világ 40 országában kiállítanak - anyaga meg nem bontható, nem cenzúrázható. Szóval kicsit úgy vagyunk vele, mint az Euróvíziós Dalfesztivállal: keresztény értékrendünkkel nem összeegyeztethető, ezért inkább kimaradunk belőle. Nagyobb összegben mernék fogadni, hogy jövőre nem lesz WPP kiállítás Magyarországon.

Milyen vicces, hogy három nappal L. Simon kirúgása előtt néztük meg az Elfogy a levegő című filmet, melynek szereplői szinte egy az egyben behelyettesíthetők az L. Simon-ügy szereplőivel:

A seggfej apuka - Dúró Dóra
A tanárnő - L. Simon László
Az iskolaigazgató - Csák János
A tankerületi igazgató - Orbán Viktor

Van egy barátom, aki még a "gyermekvédelmi törvény" előtti korszakban benne volt a karikabizottságban, és azt írta nekem: "A Korhatár Bizottság tagjaként sok film besorolásában vettem részt, és teljesen kulturált viták voltak liberális médiakutatók, pszichológusok, szociológusok, nagycsaládosok ultrakonzervatív képviselője stb. között. A nemzetközi mezőnyben kb. középre sorolódtunk a skandináv és a katolikus országok közé." Hát azt hiszem, most sikerült egy bakugrással a mezőny végére kerülnünk, nagyjából Szaúd-Arábia szintjére. Minden esetre számos régebbi film korhatár-besorolása még ebből a régi időből maradt fenn, így fordulhatott elő, hogy Makk Károly híres filmje, a 40 évvel ezelőtt forgatott Egymásra nézve pár napja 16-os besorolással ment le MagyarMoziTV nevű csatornán. Pedig a film egy leszbikus kapcsolatról szól. Mivel a filmet a csatorna promotálta a Facebook-on, jeleztem nekik a helyzetet, de így válaszoltak: "Köszönjük a figyelmeztetést - nekünk is eszünkbe jutott, hogy lefóliázzuk a filmet... 🙂 Az NMHH adatbázisában és a Nemzeti Filmintézet által üzemeltetett filmio.hu oldalon még mindig 16-os a film. Úgyhogy erre fogunk hivatkozni, ha valakinek problémája van a korhatárral. 🙂"

Ugyanígy 16-os karikával szerepel a filmio.hu-n a Coming out című film is, melyben a meleg főszereplő egy baleset hatására heteróvá válik és comingoutol. Szóval lesz itt még tennivaló, lesz dolga a darálónak és a fóliázógépnek.

Talán az ügy szempontjából legfontosabb gondolatot Hermann Veronika fogalmazta meg a Telex.hu-n: "Miközben állítólag a káros befolyástól – most például L. Simon Lászlótól és a sajtófotóktól – kívánják megóvni a gyerekeket, rendszerszinten mégis egészen más történik. Megóvják őket a korszerű oktatástól és egészségügyi ellátástól. Megóvják őket a megfelelő számú, képzettségű és jövedelmű tanártól, megóvják őket a szexuális felvilágosítástól, megóvják őket a sokszínű médiától és a tudatos médiafogyasztástól, és általában: megóvják őket egy befogadó és kiegyensúlyozott társadalom tapasztalatától. Kapnak helyette propagandát, könyvdarálást, hamis nemzettudatot, kirekesztést, félelmet és gyűlöletet."

És ha már a Nemzeti Múzeum végérvényesen a politikai propaganda játszótere lett, említsünk meg még néhány múzeumot, amelyeket már egy ideje nélkülöznünk kell:

• A Hadtörténeti Múzeumra szemet vetett akarnok hadügyminiszterünk: Bástya elvtárs már szart ér, hogy nem a Várban van az irodája? Így a múzeum állandó épület nélkül maradt.
• A Közlekedési Múzeumot elvitte a Liget-projekt, az új épületet pedig a gazdasági válság. A júniusban kinevezett új főigazgató reményét fejezte ki, hogy lassan megindulhat az új épület kivitelezése az Északi Járműjavító területén.
• Az Iparművészeti Múzeum is zárva van 2017 óta, és az épület felújításának befejezése még nem látszik. Még amikor L.Simon László kultúráért felelős államtitkár volt, született az a törvény, hogy a múzeumok tartósan is magánkézbe helyezhetnek ki közgyűjteménybe tartozó tárgyakat. Ugyanebben az időben került az Iparművészetiből Fertődre az az Esterházy-gyűjtemény, melynek nagy része sohasem volt Fertődön.
• Nekünk, budapestieknek hamarosan a Természettudományi Múzeumról is le kell mondanunk, mert annak gyűjteménye a tervek szerint Debrecenbe kerül. Talán annyi jó van ebben a történetben, hogy egy vadonatúj, kifejezetten múzeumi célra készülő épületbe kerül majd.

Csak a szúrni-vágni-ütni marad ultima ratio

Posztom címében az Egy szerelem három éjszakája című darabból idéztem Vas István egyik dalszövegéből, a Vita a humanizmusról refrénjéből. Egy korábbi, A Pál utcai fiúk című musicalről írott posztomban már megemlítettem, hogy az 1960-ban bemutatott darab az első magyar musical volt, az akkor még mindössze 28 éves Szinetár Miklós rendezte. Az ősbemutatón  Bálintot, a költőt Bodrogi Gyula, szerelmét, Júliát Margitai Ági alakították.

Bár láttam a mű 1967-ben készült filmváltozatát (Tóth Benedek és Venczel Vera mellett a három királyokat Sinkovits Imre, Latinovits Zoltán és Darvas Iván játszották), valamint az 1986-ban készült tévéfilmet (Mácsai Pál, Pápai Erika), magát színdarabot egészen tegnapig nem láttam. Most megnéztük a Pesti Színházban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében (Ertl Zsombor, Varga-Járó Sára, és a három királyok szerepében Kern András, Hegedűs D. Géza, és a betegeskedő Lukács Sándor helyett Rudolf Péter).

Az ifjabb Vidnyánszkyt számos darabban láttuk már játszani (Háború és Béke, A diktátor, Sirály), most viszont egy rendezését láthattuk (és a látványtervező is ő volt). Mindössze 30 éves kora ellenére már nagyon sok szerep és rendezés van a háta mögött, és tényleg mindent tud a színházról és nagyon egyedi és csak rá jellemző minden, amit csinál. (Ma édesapám sírjánál összejött a család, és utána a családi ebédnél unokaöcsém beregszászi származású felesége mondta, hogy odahaza jól ismerte az egész Vidnyánszky családot).

Nagyon jó kis színházi este volt, én és Kati már ismertük a több mint 60 éve slágerré vált dalokat (Planta-dal, Dal az etikettről, Melitta búcsúdala, A három királyok dala, Dal az olaszországi utazásról stb.). Azért a darabról kifelé jövet volt egy-két néző a ruhatárnál, aki nem értette pontosan, mi is történt a színpadon. Én Bálintban, a tragikus sorsú költőben mindig is Radnótit láttam, míg kedvesében, Júliában Radnóti feleségét, Gyarmati Fannit.

Posztom végére két dolgot teszek még be. Egy idézetet a musical végén elhangzó Hubay Miklós-versből, valamint Melitta búcsúdalát, az arisztokrácia búcsúzását az úri Budapesttől (Senyei Vera előadásában abból a klipből, amit a Weiss Manfréd családtörténetéről írott Závada-regényről írott posztomba szúrtam be).

Régi volt szerelmek, büszke árnyak!
Életünk sugárzó távolának
Mélyén ott a régi pillanat.

Régi életek nyomába járunk,
Boldog élet indul már utánunk
És az élet mindig megmarad.

Nem csupán papírról, verskötetből,
Új villanyból, lüktető kövekből
Támadj élni, tiszta gondolat!

Hát ne bánj tékozlón életeddel,
És amit kaptál, ne vesztegesd el,
Most vigyázz: szabad vagy, védd magad!

---

Jelentés a fólia alól

Úgy adódott, hogy három napon belül két olyan magyar filmet is láttunk, ami tanárokról szól, de egyúttal a 2020-as évek magyar társadalmának tökéletes lenyomatát adja. Az egyik a Magyarázat mindenre (rendezte Reisz György), a másik pedig az Elfogy a levegő (rendezte Moldovai Katalin).

Ifjúkoromnak több olyan meghatározó, középiskolában játszód filmje is volt, melynek társadalmi érvényessége messze túlterjedt az iskola falain. Ilyen volt a Megáll az idő, Gothár Péter filmje, melynek klasszikus szlogenje: Jó, hát akkor itt fogunk élni.

(Csak érdekesség, az 1982-ben forgatott Megáll az idő Köves Dénesét alakító Znamenák István így negyven év után az egyik legjobb karakterszínészünkké érett, és döbbenetes hitelességgel alakítja az apát a Magyarázat mindenre című filmben.) Aztán ott volt a Ballagás (Almási Tamás filmje) ugyanabból a korból, melynek diákszereplői között megtalálhatjuk Szulák Andreát és Zsótér Sándort is. A két évtizeddel később készült Moszkva tér (Török Ferenc) című filmben a rendszerváltó generáció ismerhetett magára.

Visszatérve a napokban megnézett két filmre, a Magyarázat mindenre kétségkívül művészileg igényesebb, bár ez sem készült túl nagy költségvetésből. Nekem, napi M1 híradó nézőnek tökéletesen hiteles annak ábrázolása, hogy hogyan lehet egy, a jelenlegi kormányzat számára jó propagandaanyagként szolgáló "szenzációs" hírt generálni félreértésekből, féligazságokból, csúsztatásokból, amire aztán rá lehet engedni a kormánymédia teljes eszköztárát: írott sajtó, híradók az "utca emberének" megkérdezésével, közösségi média kormánypárti influenszerei, az internet népének gyalázkodó kommentjei. Nekem, aki naponta követem a közszolgálati médiát, teljesen ismerősek ezek a felplankolt, felhabosított hírek, pl. Jámbor András országgyűlési képviselő "pedofil-ügye", aminek kapcsán az állami híradó az egyébként mentelmi védettség alatt álló képviselőt bűnözőként, fekete téglalappal eltakart szemmel ábrázolta. Vagy V. Naszály Márta polgármester "zsarolási ügye", melynek kapcsán egy lassan egy évtizede, még a fideszes polgármester alatt elindított helyiségbérleti pert, ami pont most jutott végrehajtási szakaszba, zsarolási ügynek állítják be, és mozgósítják rá Bohár Dánieltől Trombitás Kristófig a teljes állami pénzből finanszírozott influenszer-hadsereget.

A filmbeli jobboldali újságírót a felhabosított álhír egészen a minisztériumi propagandista állásig repíti, erre tessék, pont a héten egészen Rogán minisztériumáig emelkedett Kunfalvi Nórának a csillagzatja. Ő az a tévériporter, akit Spéder Zoltán lejáratására állítottak rá. De hasonló karriert futott be hírhamisító Papp Dániel az állami televíziónál. A film végén eljön az igazság pillanata, de addigra már az igazság senkit nem érdekel.

Az Elfogy a levegő egy 2017-ben Romániában megtörtént esetet dolgoz fel (egyébként Gyergyószentmiklóson forgatták), de elképesztően hűen tükrözi napjaink lefóliázott valóságát.

Napjainkban könyveket fóliáznak le, gyermekeket zárnak el a könyvesboltok nem gyermekeknek szánt részéből, mérőszalaggal méregetik a könyvesbolt és a templom távolságát és nem a háború borzalmait, a szegénységet, az éhezést, a természeti katasztrófákat ábrázoló képei miatt tiltják meg 18 év alattiaknak a World Press Photo kiállítás látogatását, hanem egy fülöp-szigeteki transzvesztita idősotthont bemutató képsorozat miatt. Szóval az Elfogy a levegő a magyar rögvalóság hű tükre, amelyben szintén pont az igazság a legkevésbé fontos.

Mindkét film csúcspontja egy nagy vita, amelyet minél gyakrabban kéne - persze moderált keretek között - lefolytatni. Mindkét filmben van megalkuvó iskolaigazgató, mindkét filmben vannak a bajban elpártoló hamis barátok, de persze az igazukért bátran kiállók is. Egyszóval minden, ami emberi.

Üdv a fólia alól.

---