A rezsicsökkentés eltékozolt évtizede

2012 őszétől drámaian csökkenni kezdett az európai energiapiacon mind az elektromos energia, mind pedig a földgáz ára.

Valószínűleg az Energiahivatal szép fokozatosan hozzáigazította volna a lakossági árakat a világpiaci árakhoz, és mi ugyanúgy elkönyveltük volna, hogy most éppen olcsóbb a villany és a gáz, ahogyan hozzászoktunk, hogy a benzinkúton is hol többet, hol meg kevesebbet kell fizetni az üzemanyagért.

Csakhogy jött Habony Árpád kommunikációs zseni (ezt most nem iróniából írom, tényleg az), és a következőt javasolta:

• A 40 %-nyi világpiaci árcsökkentés felét adjuk oda a lakosságnak, a másik felét költsük állami propagandára és szimbolikus állami beruházásokra (Kossuth tér, Városliget, Budai Vár, stadionok);
• Propagandakampányban hitessük el a lakossággal, hogy Gyurcsányék alatt még mindig a régi árat kellene fizetniük;
• Tartsunk rezsofórumokat, ahol elmagyarázzuk, hogy milyen nagyszerű vívmány a rezsicsökkentés;
• Tegyük a közüzemi számlák kötelező elemévé azt az összeget, amit rezsicsökkentés nélkül kellene fizetni a lakosságnek;
• És végül - és ez Habony legzseniálisabb ötlete - szerepeljen a számlán egy halmozott összeg, amely a 2013. január. 1.-től számolt megtakarítások összegét tartalmazza.

Úgy okoskodtak - és ez nagyon jól működött - hogy az évről évre halmozódó megtakarítást látva a szavazók továbbra is a Fideszt fogják választani, és nem veszik észre, hogy valójában megrabolják őket. (Egy volt kollégám egyszer elment egy ilyen rezsifórumra - regisztrálni kellett rá, hadd töltődjön a Kubatov-lista - ahol csak írásban lehetett kérdést feltenni. Megkérdezte - persze írásban -, hogy az állam mennyiért szerzi be a földgázt? Azt hiszitek, kapott rá választ?)

Csakhogy minden lufi kipukkan egyszer, és ez tavaly ősszel be is következett. A járvány után az elhalasztott energiavásárlások miatt keresletnövekedés volt, ráadásul az amerikai cseppfolyós gázt szállító tartályhajók is inkább ázsiai kikötők felé vették az irányt. Inogni kezdett a rezsicsökkentés alapjául szolgáló olcsó európai energia, ezért Orbán Putyinhoz menekült. Új, 15 éves földgázszállítási szerződést kötött Oroszországgal, ezúttal Ukrajna teljes kizárásával. Putyin súghatott valamit Orbánnak. Pár héttel az orosz-ukrán háború kitörése előtt Orbán további kvótaemelést próbált kicsikarni annál a hosszú tárgyalóasztalnál.

Nem tudhatjuk, hogy az öt órán át tartó tárgyalás során mi mindent tudott meg a készülő háborúról és mi mindenre tett ígéretet. És bár sikerült kibújnunk az uniós szankciók energetikai részéből, azaz lényegében változatlanul importálunk orosz földgázt és kőolajat, úgy tűnik, hogy az olcsó árnak búcsút kell mondanunk. Bár az orosz gáz beszerzési ára titkos, állítólag egy hónapos csúszással követi az európai tőzsdei ár átlagát.

Vagyis jelenleg úgy áll, kedves olvasóim, hogy lassan a lakossági földgáz árának a kétharmadát az állam fizeti. Ez nyilvánvalóan nem tartható hosszú távon, bár a közszolgálati média még mindig a nyugaton valamint a magyar baloldalon élcelődik, hogy takarékossági intézkedéseket javasolnak, amikor itt van nekünk a jó kis rezsicsökkentésünk. Igaz, a rezsicsökkentési körből egyre többen kerülnek ki: az önkormányzatok, a vállalatok. A 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet módosította az egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosultak körét, és az MVM nyilatkozattételre kéri mindazokat a fogyasztókat, akik augusztus 1-től nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, hogy végső menedékes jogintézmény keretében folytatólagos maradhasson számukra az energiaszolgáltatás. Hogy világos legyen: nemcsak a rezsicsökkentésből, de a szolgáltatásból is kizárhatók, akik nem tesznek nyilatkozatot.

De miért írtam posztom címében eltékozolt évtizedről? Azért, mert a legalább nyolc éven keresztül az állam által lenyelt 20 % energiaárat a magyar energetikai helyzet stabilizálására kellett volna fordítani, nem pedig az Orbán-rezsim bebetonozására. Diverzifikálni kellett volna mind az energiafajták, mind pedig a beszerzési források tekintetében.

A megújuló energiaforrások tekintetében nagyon jelentősen léptünk előre a napenergia területén: kb. 2 GW-nyi erőműpark és 1 GW-nyi lakossági napelem áll rendelkezésre. Sajnos azonban a napnak van egy nagyon nagy baja: csak nappal süt, és a villamosenergia-rendszerek szent Grálját, a nagy mennyiségű energiatárolás titkát még senki nem találta meg. A szélenergia alkalmazását kifejezetten tiltják a magyar szabályozók, igaz, a szél még rapszódikusabban áll rendelkezésre, mit a napenergia. Az atomenergia-bővítést egyszerűen eltöketlenkedték, pedig most, a gáz és az import áram ilyen mértékű drágulása mellett nagyon kellene az a 2,4 GW kapacitású alaperőmű.

Érdemes megnézni egy tipikus téli (2022 januári) és nyári (2022 júniusi) energiamixet, ami a MAVIR oldaláról mindenki számára elérhető:

Mindkét ábrán sötétkék a paksi atomenergia, piros a visontai lignit, világoskékek a gázerőművek, citromsárga a napenergia és lila az import. A görbe teteje a napi fogyasztás. Jól látható, hogy a naperőművek miatti napi termelési csúcs délben, míg a napi fogyasztási csúcs kb. este kilenckor jelentkezik. Lényegében a MAVIR meg sem próbálja a kettő közötti különbséget kiszabályozni, hanem importot vesz igénybe. Jogosan, hiszen a szabályozáshoz csak gázerőművek állnának rendelkezésre, a menetrend szerinti import áram még mindig olcsóbb. Jól látható, mennyire hiányzik most a rendszerből az a 2,4 GW-nyi Paks2, amire pár évvel ezelőtt még azt mondták, hogy lényegesen drágább, mint a többi energiaforrás.

Az a gyanúm, hogy a propagandaminisztérium boszorkánykonyhájában már folyik egy nagy propagandakampány előkészítése, amely az egész balhét az EU elhibázott energiapolitikájára és szankciós politikájára próbálja ráverni. Nagy tétben mernék fogadni, hogy ebbe az ügybe is sikerül belekeverni a jó öreg Gyuri bácsit. Úgy kell majd feladni a rezsicsökkenést, hogy közben azt kommunikáljuk, hogy ez valójában még mindig rezsicsökkenés. Nem tudom, hogy addig még hány milliárd euró értékben kell devizakötvényt kibocsátanunk, mert a számítások szerint az extraprofit-adó - amit ne legyenek kétségeink, úgyis mi fizetünk meg - aligha fedezi a rezsicsökkentés fenntartására fordított irdatlan állami összeget.

Jön most egy hosszú, forró nyár, aztán majd egy fagyos tél.

Öt éves a Kerítés-dal

2015-ben nemcsak az egyszeri és megismételhetetlen TESCO-dalom született meg, hanem pontosan ma öt éve a Kerítés-dal is, mely épp a napokban érte el a 60 000-es nézettséget.


Ha figyelembe vesszük, hogy az Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-oldal saját videóként osztotta meg, és annak is 70 000-es nézettsége van, elmondhatom, hogy ez lett második legnézettebb dalom. Nézettségét azonban - eltérően a többi dalomtól - egyenletesen, apránként gyűjtve az évi 10-15 ezres kattintásszámot érte el, és emiatt a dal miatt lett csaknem 100 feliratkozóm a csatornámon.

2018 március 15-én a Kétfarkú Kutyapárt tüntetésén ettől a daltól volt hangos a Nagykörút.

A Kerítés-dal az úgynevezett hánytorgatós dalaim közé tartozik, vagyis a kormány piszkos ügyeit sorolja fel leltárszerűen. Négy évvel ezelőtt, a dal egyéves évfordulóján számvetést készítettem, hogy miként alakultak a felhánytorgatott ügyek. Nos, a következő négy évben ezek történtek a megénekelt ügyekben:

1. Andy Vajna másfél éve halott, kaszinó- és médiabirodalma továbbra is kormányközeli kezekben maradt. Habony Árpád a kormány számára fiaskóval felérő önkormányzati választások után került ismét döntési pozícióba, tagja lett egy szűk informális bizottságnak, mely az okokat elemezte. 2018-tól egyre inkább kiszorult a fideszes kommunikáció irányításából, Rogán emberei nyomultak a helyére. Januárban már ismét Habony keze volt a gyöngyöspatai roma szegregáció illetve a börtönbiznisz kapcsán kibontakozó kormányzati kommunikációban.
2. Mészáros Lőrinc nagy utat tett meg az elmúlt években, az ország leggazdagabb emberévé lépett elő, miután betöltötte azt az űrt, amelyet a kegyvesztett barát, Simicska Lajos hagyott maga után a G-nap nyomán. A dal készítésekor még csak Felcsút grófja volt.
3. Tavaly novemberben született meg az első ítélet Questor-ügyben, mely 11,2 milliárd forint megfizetésére kötelezi a fiktív kötvények kibocsátásába belebukott cég vezetőjét. A büntetőeljárás viszont még folyamatban van.
4. A vasárnapi boltbezárás ötlete - miután az Orbán-kormány meghátrált egy lehetséges népszavazás elől - vissza-vissza tér. Múlt év novemberében a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete kereste meg a frissen választott budapesti főpolgármestert, hogy korlátozza a kereskedelmi egységek vasárnapi nyitvatartását. Az elmúlt években Szlovákiában és Lengyelországban vezettek be a vasárnapi nyitvatartási korlátozásokat.
5. A trafikmutyi tovább folytatódik: bár 2015 óta nem írtak ki új pályázatot nemzeti dohányboltra, több száz új üzlet nyílt a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. vezérigazgatójának kijelölése alapján. Még mindig a dohányban van a nagy dohány.
6. Az Amerikából kitiltott Vida Ildikó Simicska Lajos embere volt, így aztán kiszorult a kormányzati pozíciókból, de ő örökölte meg Nyerges Zsolt elnöki székét a Közgépben, amely már koránt sem nyer el annyi közbeszerzést, mint a G-nap előtt. Időközben egy újabb korrupciós ügy is kirobbant a magyarországi Microsoft körül, melyben érintett lehet az akkori adóhivatali elnök Vida Ildikó. Az Amerikából kitiltott többi köztisztviselő kiléte továbbra is ismeretlen.
7. Azerbajdzsánnal annyira jó a kapcsolatunk, hogy Magyarország megfigyelőként részt vesz a Türk Tanács ülésein, megtudhattuk, hogy Magyarországon élnek kipcsakok, a Türk Tanács Budapesten irodát nyitott, erre a célra megkapták a Budakeszi úti Ybl-villát, mely korábban a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonában volt.

A Kerítés-dal népszerűsége töretlen.

A kormány megkezdte az EP választási kampányát, én pedig dalra fakadtam

Azzal kezdeném, hogy kora gyermekkoromtól kezdve a Kossuth Rádió szólt reggel. A Kossuth reggeli zenei műsora a '60-as évek elején nagyon színesnek volt mondható: magyar, olasz, francia, német slágerek, de még cseh és orosz slágerek is (Joszif Kobzon és Karel Gott igen népszerűek voltak), de ezen kívül népszerű operaáriák, komolyzenei darabok, valamint munkásmozgalmi indulók is. Ezek a dalok aztán szépen beleégtek a dobhártyámba.
Így fészkelte be magát a fülembe Edoardo Vianello sodró lendületű tvisztje, a Guarda come dondolo ("Nézd hogy dülöngélek", ami a tviszt táncmozdulatára utal). A dalra az a jellemző, hogy az énekes háromszor egymás után énekli el ugyanazt a strófát, de minden strófa végén van egy fél hang moduláció felfelé, így a dal egy egész hanggal feljebb végződik, mint ahonnan kezdődik (B-dúrban indul, C-dúrban fejeződik be).
Amióta politikai dalokat éneklek, talonban tartom a Guarda come-t, hogy majd egyszer eléneklem. Afféle biankó dal, majd lesz egy alkalom, amire ráhúzhatom. Elhatároztam, hogy a "tviszt" helyett "vicc" lesz, a "guarda come dondolo" helyett "bárhogyan is gondolod", és a strófa végén a "brividi d'amor" (szerelmi borzongás) helyett "primitív tahó"-t fogok énekelni.
Nos, az alkalom elérkezett, a kormány megkezdte ugyanis az EP választási kampányát, és a Habony-művek azt találta ki, hogy ezúttal egy egybites üzenetet küldenek a választóknak: vagy a nemzeti, bevándorlásellenes listára szavazol, vagy a bevándorláspárti Soros-listára, amellyel hozzájárulsz ahhoz, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen. Az üzenetet Hollik István kereszténydemokrata politikus tolmácsolta a választóknak. Hollik Istvánról tudni érdemes, hogy annak ellenére, hogy fiatal létére végigjárta a politikai szamárlétrát a KDNP-ben, törekvő de tehetségtelen politikus. A tavalyi országgyűlési választásokon Budapest I. számú választókerületében indult a Fidesz-KDNP listáján Rogán Antal utódaként. Az I. kerülethez afféle gerrymandering-ként 2014-ben csapták hozzá először az ingadozó V. kerületet, mert az első kerület mindig stabil polgári szavazónak számított. Ez a terv be is vált 2014-ben, de 2018-ban Hollik István egy viszonylag névtelen LMP-s politikussal, Csárdi Antallal szemben maradt alul. Ezzel Budapest I. választókerületében az 1990-es első szabad választás óta először nem jobboldali konzervatív jelölt nyert evőr. Máshol, főleg vidéken még akkor is a fideszes jelölt nyert, ha csak egy narancsra rárajzoltak egy szmájlit.
Ha azt gondoljátok, hogy egy ilyen orbitális bukás után Hollik megpróbált volna felhagyni a politikával és a versenyszférában boldogulni, akkor tévedtek. Orbán azzal bünteti bukott politikusait, hogy bohócsipkát nyom a fejükbe és a legkínosabb politikai kommunikációkhoz kell asszisztálniuk. A Csepelen megbukott Németh Szilárd és a Budavár és Belváros jelöltjeként indult Hollik most ebben a politikai purgatóriumban próbálják a Don kegyeit visszaszerezni. Hollikot egyenesen kormányszóvivőnek tették meg a CEU-n doktorált Kovács Zoltán utódjaként. Ebben a minőségében mondta el azt a történelmi 10 másodperces bővített mondatot, ami engem dalra fakasztott.
Fel a hangerőt, szóljon hangosan az ének:

És akkor most a posztom végén egy kis statisztika, mely dalaimban kerül megemlítésre Soros György:

• Soros a hibás (2016. június)
• Ne hagyjuk szó nélkül! (konzultációs dal) (2017. október)
• "Stop Soros" helyett stop Fidesz (2018. január)
• Soros-zsoldostoborzó (2018. március)
• Szeretem a Nagy Testvért (tangó) (2018. április)
• Hollik-tviszt (2019. január)

A CEU-ügy a NER állatorvosi lova

Most, hogy a CEU-ügy ismét naponta terítékre kerül a médiában, többen kérdik, hogy miért is ilyen fontos a CEU az ellenzéknek, miért beszélnek róla ennyit. Nos, azon kívül, hogy egy menő egyetem elüldözése mindig nagy veszteség, talán ennél még fontosabb, hogy a CEU-ügyben, mint cseppben a tenger, benne van Orbán rendszerének minden ármánya, furmánya, csűrés-csavarása, betegsége Pár évtized múlva, egy jobb korban a politológusok és a történészek a CEU-ügyön, mint egy állatorvosi lovon tanulmányozhatják majd ezt a korszakot. De vegyük sorra mindazokat a szindrómákat, melyeket a CEU-ügyet vizsgálva tanulmányozhatunk:

1. "Eseti törvénykezés"-szindróma

Az autokráciákra jellemző, hogy a hatalom, mint politikai megrendelő egy-egy konkrét eset kapcsán nyújt be a törvényhozásnak törvényalkotási vagy törvénymódosítási igényt. A NER-ben számos példát találhatunk erre, ilyen volt például a lex-Borkai, amikor a katonatisztek korábban szolgálati idejük letelte után öt évig nem tölthettek volna be polgármesteri tisztséget, de Borkai Zsolt kedvéért a törvényt módosítva ezt az időt három évre rövidítették. A lex-Mocsai értelmében pedig egy olimpiai érem doktori fokozatnak minősül, így Mocsai Lajos korábbi kézilabda szövetségi kapitány betölthette a Testnevelési Egyetem rektori tisztét.

Amikor a legmagasabb körökből érkezett politikai megrendelés a CEU jogi ellehetetlenítésére, a legjobb jogászok gyűltek össze, hogy fogást találhassanak a már több mint negyed százada Budapesten működő egyetemen. Így született meg a lex-CEU, amely mindössze nyolc hónapnyi időt adott az egyetemnek, hogy képzést indítson a székhelye szerinti New York államban, hogy folytathassa magyarországi tevékenységét. Sem a székhely szerinti oktatás szükségességének okát, sem pedig annak elképesztően rövid határidejét nem indokolták a törvény megszövegezői.

2. Ellenségkép-szindróma

A NER a kezdetektől fogva ellenségkép kreálásával igyekezett hatalmát legitimálni. Kezdetben az "Állítsuk meg Brüsszelt!" jelszót hangoztatták, 2015-től ehhez hozzájöttek a kultúránkat, munkánkat, családunkat, biztonságunkat és vallásunkat fenyegető bevándorlók, 2016-ban ehhez már Soros Györgyöt, mint főgonoszt is hozzákapcsolták. 2017-ben a CEU-ra is sor került, mint sorosista felforgató intézményre, janicsárképzőre, neoliberális tanok terjesztőjére.

A NER csak képzelt ellenségek elleni folytonos küzdelemben képes magát elhelyezni a politikai térben. Figyeljétek meg, ha Orbán Brüsszelbe indul az Európai Tanács ülésére, mindig közzé teszi Facebook-oldalán: újabb csatába indulok. Olyat sohasem hallani tőle, hogy közös megbeszélést folytatunk szövetségeseinkkel a Magyarországot is érintő problémák közös megoldására.

3. Kulturkampf-szindróma

A "kultúrharc" szót azért németül szoktuk emlegetni, mert a hitleri Németországban vált először teljesen általánossá a tudomány és a művészet hatalmi-ideológiai alapon történő támadása. Hasonlóan a hitleri vagy szocialista időkhöz, a kormányzathoz vagy ideológiai centrumokhoz közel álló lapokon keresztül támad a NER művészeket, szerzőket intézményvezetőket, tudományos és kulturális intézményeket és egyetemeket. Így kellet távoznia Pröhle Gergelynek a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről, azért kellet magyarázkodnia Ókovács Szilveszternek, a Magyar Állami Operaház igazgatójának a Billy Eliot című musical bemutatása miatt, ezért támadták meg Frida Kahlo életmű-kiállítását a Magyar Nemzeti Galériában.

De a tudományos életben is olyan szintű beleszólást kíván magának a kormányzat, amelyre sem kompetenciája, sem alkotmányos lehetősége nem volna. Palkovics László bejelentette szándékát, hogy a továbbiakban ne a Magyar Tudományos Akadémia, hanem a kormány döntsön a tudományra szánt pénzek felhasználásáról, kétségbe vonták a gender studies, mint tudomány létjogosultságát, ezért betiltották, és ugyanígy mondtak véleményt a CEU-n oktatott tárgyakról illetve a CEU-n végzett tudományos kutatásokról.
A CEU elleni kormányzati támadást is kormányzati internetes portálokon, a Figyelőn és a Látószögön keresztül készítették elő. Beszédes a cikkek megjelenésének időpontja is, mely pont egybeesik Vlagyimir Putyin budapesti látogatásával (az orosz elnök valószínűleg ekkor adta le a megrendelést a CEU kilövésére).

4. "Oszt jónapot"-szindróma

Egy választási gyűlésen mondta Orbán Viktor: Nem kell félni a választási törvények megsértésétől, elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot. Ez a cinizmus azóta is jellemző a Fideszre. Fél évvel a 2018-as választások után sorra veszti el a Fidesz-közeli média a személyiségi jogi pereket és fizeti közpénzből a kártérítéseket, mert a választási kampányban politikai ellenfeleiket lehazaárulózták, letolvajozták, lebuzizták, legyilkosozták. A választásokat megnyerték, a kártérítést kifizetik, oszt jónapot.
A CEU-nál is erre játszanak: a lex-CEU-t nyilvánvalóan az Alkotmánybíróság is és az Európai Unió bírósága is érvényteleníteni fogja, de addigra már a CEU régesrégen Bécsben lesz - oszt jónapot.

5. Kisvasút-szindróma

Ha támadják a kisvasutat, meghosszabbítjuk Bicskéig, meghosszabbítjuk Lovasberényig - mondta Orbán Viktor a felcsúti kisvasút kritikusainak. A Vál-völgyi Kisvasút megépítését nem tényleges turisztikai vagy kommunális igény, hanem a miniszterelnök vágyálma hívta életre. A projekthez csak úgy kaphattak uniós támogatást, hogy egy nagyságrenddel nagyobb forgalmi adatot prognosztizáltak, mint ami a valóságban lett.

A kisvasút-szindrómát, vagyis azt, hogy ha valamit kritizálnak bennünk, azt csakazértis foggal-körömmel védelmezünk, általában kamaszkorunkban kinőjük.

A CEU-t védelmébe vette az EU, a nemzetközi tudományos közvélemény, az Amerikai Egyesült Államok, bírálta a Velencei Bizottság, bekerült a Sargentini-jelentésbe. Orbán számára mintegy menekülési útvonalként kínálták fel a CEU megtartását: ha maradhat a CEU, Orbán is maradhat az Európai Néppártban, Amerikával is jó viszonyt ápolhat. A kamaszos kisvasút-szindróma viszont visszatartja Orbánt, hogy kézjegyével lássa el a már kilenc tárgyalási fordulóban előkészített és már csak aláírásra váró CEU-egyezményt.

Megjegyzem, talán a kisvasút-szindróma Orbán legsúlyosabb jellemhibája, hogy vesztes ügyekből hiúságból nem képes engedni. Ez akár még az ország vesztét is okozhatja.

6. "Milyen oroszlán?"-szindróma

A "Milyen oroszlán?"-szindróma az egyik legáltalánosabb politikusi viselkedés. Ha konkrét kérdést tesznek fel neked, tettesd hülyének magadat. Mi a kormányzati funkciója Habony Árpádnak? Ki az a Habony Árpád? - jön a viszontválasz.

Most, hogy a CEU-botrány kezd a tetőfokára hágni, a kormányzati kommunikáció kimaxolja a "Milyen oroszlán?"-szindrómát. Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter, Dr. Kovács Zoltán kormányszóvivő (doktorátusát a CEU-n szerezte) és a miniszterelnök egyhangúlag értetlenkednek arra a kérdésre, hogy mikor írják alá a megegyezést New York állammal a CEU-ról: Nem tudunk róla, hogy valamit is alá kellene írnia Magyarországnak. A cinizmus netovábbja.

7. "Inverz kommunikáció"-szindróma

A NER már a nevében gyakorolja az inverz kommunikációt. A Nemzeti Együttműködés Rendszere az együttműködés helyett a folytonos konfliktuskeresés és árokásás rendszere. Az Orwell-i társadalom hármas jelmondata is az inverz-kommunikáción alapul: A háború: béke; A szabadság: szolgaság; A tudatlanság: erő.
Ha megírják a közmédiáról, hogy valótlanságot terjeszt, csak annyit mondj: "Fake news!", vagyis az a hazug, aki mondja.

Amikor a CEU bejelentette, hogy amennyiben a magyar kormány nem állapodik meg New York állam kormányzatával a CEU magyarországi működéséről, nem  maradhat Budapesten, a NER lakájmédiája azonnal azt kezdte kommunikálni, hogy Soros György egyeteme zsarolni próbálja Magyarországot. Úgy kezdődött a verekedés, hogy visszaütöttek.

Rétvári Bence szerint az a tény, hogy messze a CEU nyerte el pályázaton a legtöbb európai kutatási pénzt, azt bizonyítja, hogy a CEU elhappolja a lehetőségeket a többi magyar egyetem elől.

2017-ig kritikusa voltam az Orbán-kormánynak, de számos intézkedésükkel egyetértettem, és mindig is az volt a véleményem, hogy helytelen ellenzéki magatartás az, ha mindent hibásnak és elvetendőnek mondunk, amit az Orbán-kormány az elmúlt nyolc évben véghezvitt. A lex-CEU és az azt követő kutyakomédia után viszont az Orbán-kormány ádáz ellenségévé váltam. Az a hideg számítás és cinizmus, amellyel kivégzik az egyetemet, ezzel jóvátehetetlen gazdasági, politikai, kulturális és tudományos kárt okoznak hazánknak, túlmegy minden eddigi határon.

#IstandwithCEU

Szeretem a Nagy Testvért

"Felnézett az óriási arcra. Negyven év kellett hozzá, hogy megtanulja, miféle mosoly rejtőzik a fekete bajusz alatt. Ó, kegyetlen, szükségtelen félreértés! Ó, konok, önfejű számkivetés a szerető kebelről! Két ginszagú könnycsepp szivárgott le az orra tövébe. De most már rendben van, minden rendben van, a küzdelemnek vége. Diadalt aratott önmaga fölött. Szerette Nagy Testvért."

Így végződik Orwell regénye, az 1984. Winston nem színlel, nem egyszerűen feladja a küzdelmet. A Szeretet-minisztérium elérte célját: Winston Smith valóban szereti a Nagy Testvért. Nem is érti, hogyan volt lehetséges, hogy valaha gyűlölte, küzdött ellene.
A regény - és különösen a belőle készült film, melyet mit gondoltok, hányban forgattak?, naná, hogy 1984-ben - egyik csúcsjelenete és kulcsmomentuma a Két Perc Gyűlölet. A Két Perc Gyűlölet során a dolgozók egy hatalmas teremben a "teleképen" - ez egy olyasfajta készülék, melyen át a Nagy Testvér nemcsak azt mutatja meg neked, amit ő akar, hanem egyúttal ezen keresztül tartja szemmel a polgárokat - egy gyűlölt személy, Emmanuel Goldstein jelenik meg:

"A Két Perc Gyűlölet műsora napról napra változott, de mindegyikben Goldstein volt a főszereplő. Ő volt a főáruló, a Párt első számú mocskolója. Minden későbbi bűn, amelyet a Párt ellen elkövettek, minden árulás, szabotázs, eretnekség, elhajlás közvetlenül az ő tanításaiból fakadt....Nem múlt el egyetlen nap sem, hogy a Gondolatrendőrség ne leplezett volna le az ő irányításával működő kémeket és szabotőröket. Ő volt a parancsnoka annak a hatalmas árnyékhadseregnek, az összeesküvők földalatti hálózatának, amely az állam megdöntésére tört."

Ha azt mondom, Soros György és az ő zsoldoshadserege, nem kísérteties a hasonlóság?
A filmben ez a jelenet talán még erősebb. A telekép műsora három egyenlő részre osztható: Az első rész Óceánia fejlődő, épülő gazdaságát jeleníti meg, a búzaföldeket, a gyárakat, a békés dolgozókat. A második részben a békés ország ellen fenekedő ellenséget láthatjuk a maga gonoszságában, akik nem átallanak szép hazánkra rontani. A harmadik részből aztán kiderül, hogy az egész mögött a gonosz Goldstein áll. És itt sistereg a gyűlölet (copyright from A tanú).
Javaslom, kedves blogolvasók, hogy legalább egyszer nézzetek meg egy reggel hat órás közszolgál(l)atí híradót az M1-en vagy a Dunán, hátborzongató lesz a hasonlóság. A híradó is pontosan ebből a három részből áll, csak némileg más sorrendben. Az első rész a migránsriogatás, apokaliptikus képek Stockholmból, Bécsből vagy Berlinből tomboló bevándorlókkal, tehetetlen rendőrökkel és gonosz uniós bürokratákkal, akik mégsem hajlandók letenni a bevándorlás támogatásáról és a kötelező kvótákról. A második részben megjelenik Soros György, akinek felforgató tevékenységét egy egész zsoldoshadsereg végzi Magyarországon, de szerencsére név szerint ismerjük őket és nem maradhat el a politikai, erkölcsi és jogi elszámoltatásuk. A híradó utolsó részében (nem számítva a sportot) töretlenül fejlődő gazdaságunkat mutatják be, véletlenül sem megemlítve a korrupciót, a rettenetes egészségügyet vagy az oktatás süllyedő színvonalát.
Ezért határoztam el, hogy írok egy dalt, amely ugyanezt a hármas tagolást követi, és megmutatja, hogyan szerettem meg én is a Nagy Testvért. Szándékosan a Két Perc Gyűlölet képsorait szerkesztettem alá. A dal első versszaka a választásokról, a második a migránsoktól való megvédésről, a harmadik Soros zsoldoshadseregének a felszámolásáról szól.



Már korábban írtam róla, hogy rajongótáboromba tartozik a digitális újságírás egyik sztárja, Szily László, aki erről a dalomról is írt egy posztot a 444-en, ezért elég szépen alakul a nézettsége, már 8000 fölött jár. Szilynek abban nincs igaza, hogy ezt a dalt valamiféle sírva vigadós búsongónak írtam. Egyszerűen szerettem volna megmutatni azt a párhuzamot, ami az 1984-ben megjelenített negatív utópia és a jelenlegi magyar közállapotok között van. Különösen a dal végén erős a kontraszt, amikor azt a szót ismételgetem, hogy "szeretem" és közben az emberek gyűlölettől eltorzult arcát látjuk. De hiszen az egész regény erre az ellentétre épül: A Szeretet-minisztériumban az emberek kínzása és megtörése folyik, az Igazság-minisztériumban a múlt meghamisításán dolgoznak, és a Párt három jelszava a következő:

A HÁBORÚ: BÉKE

A SZABADSÁG: SZOLGASÁG

A TUDATLANSÁG: ERŐ

Amikor az 1984 1988-ban végre megjelenhetett Magyarországon, Sükösd Mihály ezt írta utószónak: "...megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totális diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a történelemben..." Nos, ha a totális diktatúra nem is valósult meg, a regény számos invencióját átvette a Habony-művek. Hogy forgatókönyvként használták-e az 1984-et, vagy maguktól jutottak ugyanazokra a megoldásokra, nem tudható, de az egybeesés félelmetes.

Korona

Egy két évvel ezelőtti posztomban írtam Európa optimista fél évtizedéről, mely 1975 augusztus 1-én a Helsinki Záróokmány aláírásával vette kezdetét és 1979 december 24-ig, Afganisztán szovjet megszállásáig tartott. Ebbe az optimista fél évtizedbe esett az amerikai-magyar kapcsolatok felerősödése, Az USA részéről a Szent Korona visszaszolgáltatása (pont 40 éve, 1978 január 6-án) és a legnagyobb kereskedelmi egyezmény megadására (1978 július 7-én).
Mindkét gesztus Carter elnök új kelet-európai politikája folyománya volt, így próbálták korlátozni a Szovjetunió képességét, hogy a területet ellenséges célra használja fel. Az amerikai Kongresszust megosztotta az ügy, ahogyan az amerikai magyar emigrációt is. Carter külpolitikájában az egyensúlyt a galamb Cyrus Vance külügyminiszter és a héja Zbignew Brzezinski nemzetbiztonsági tanácsadó személye biztosította.
A korona visszaszolgáltatását 22 évesen nagy figyelemmel követtem. Korábban a Mátyás templomban kiállított másolatát már többször láttam és méltatlannak éreztem, hogy fogva tartják Amerikában. Néztem a televíziós közvetítést, a parlamenti ünnepséget. Kádár "egyéb elfoglaltsága miatt" nem lehetett jelen a ceremónián, gondolom a nemzetközi balneológiai kongresszus megnyitójára készült és még fel kellett készülnie a bálnákból (na meg a málnákból is). A koronát a "magyar nép nevében" Apró Antal, az országgyűlés elnöke vette át, mit csináljunk, nem találtunk jobbat. Azért egy jelenet nagyon megragadott a ceremóniából: Az amerikai küldöttségben is részt vettek a magyar emigráció jeles képviselői, köztük Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas tudós is. A magyar vendégkoszorúban híres művészek és alkotók is voltak. Amikor Szentgyörgyi professzor meglátta a meghívott vendégek között Illyés Gyulát, átverekedte magát a kordonon, hozzá lépett és megölelte. Felejthetetlen pillanat volt.
A Szent Koronát és a többi koronázási ékszert, a jogart, az országalmát, a pallost és a palástot a Nemzeti Múzeum a legrövidebb időn belül kiállította. Erre valószínűleg még januárban sor kerülhetett, mert még javában tartott a vizsgaidőszakom. Mindenképpen az első napon akartam megtekinteni nemzeti ereklyénket, gondoltam lesz ami lesz, kiállom a soromat. A Nemzeti Múzeum is készült az eseményre, hosszú kordonsort húzott ki a Múzeumkert bejáratától az épület kapujáig. Ehhez képest talán ha 10-en, 20-an lehettünk mindössze. Tulajdonképpen ekkor volt lehetőségem utoljára igazán közelről megszemlélni a koronát, kb. 1 m távolságról.
A Szent Korona egyszerű - de azért meglehetősen megbecsült - múzeumi tárgyként pihent a Nemzeti Múzeumban, a figyelem középpontjába először 1990 derekán az úgynevezett címervitában került. Az MDF-SZDSZ paktum biztosította, hogy a legalapvetőbb törvények és alkotmánymódosítások hamar megszülessenek, de az új magyar köztársaság címerében a kormánykoalíció és az ellenzék sehogyan sem tudott megegyezni. A kormánykoalíció a magyar államiság folytonosságát szimbolizáló koronás címer mellett kardoskodott, az ellenzék viszont a köztársasági eszméhez jobban illő koronátlan Kossuth-címert szerette volna. A Kossuth címer nemcsak a 48/49-es szabadságharcot és az 56-os forradalmat szimbolizálta, de ez volt hazánk címere 1945-48 között, az úgynevezett koalíciós időkben is.

Koronátlan címer egy '47-es, koronás egy '92-es kiadású százforintoson

Kis János, az SZDSZ elnöke nem volt tagja a Parlamentnek, de szerette volna, ha a törvényhozás hamar túljut az ilyen részletkérdéseken és végre érdemi dolgokkal foglalkozik, ezért azt találta mondani: Felőlem akár micisapkát is tehetünk a címerre, csak döntsük el végre. Ez a mondás aztán évtizedekig muníciót adott az SZSDSZ elleni küzdelemre. Az viszont történelmi tény, hogy az akkori Fidesz és maga Orbán Viktor is a korona nélküli címerre szavazott.
Egy évtized múlva, kormányra kerülve a Fidesz már az MDF után üresen maradt nemzeti centrumot foglalta el és jelentősen megváltozott a nézete a Szent Korona ügyében is. Az első Fidesz-kormány döntött a koronázási jelvények Parlamentbe szállításáról, melyre 2000 január 1-én került sor. Ezzel kezdődött Habony Árpád egykori koronaőr, a magyar Raszputyin felemelkedése is.

Aznap tízezrek álltak sorba, hogy új helyén, a kupolateremben tekinthessék meg a koronázási ékszereket, mi is beálltunk a sorba, de aznap már nem jutottunk be. Másnap, január másodikán ismét megnyitották a Parlament kapuját, aznap sikerült bejutnom. Ekkor jártam először a Parlament épületében.
Az első Orbán-kormány minden lehetőséget kihasznált, hogy a millennium évében minél több hasznot húzzon a történelmi ereklyéből, mint nemzeti szimbólumból. 2001 augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján a koronát hajó vitte Esztergomba és vissza Budapestre, ez volt a híres koronaúsztatás. A Fidesz azt gondolta, büntetlenül lenyúlhatja nemzeti szimbólumainkat, de fél év múlva, a kokárdás választás megbosszulta magát. A magyarok többsége nem vette be, hogy a nemzeti trikolór csak a Fidesz-szavazókat illeti meg. Orbánék 8 évre ismét ellenzékbe és Simicska Lajos kegyelemkenyerére kényszerültek.
Most, a Szent Korona hazatérésének 40. évfordulóján ismét nyílt nap volt a Parlamentben, bárki megtekinthette a nemzeti ereklyét. Petrával elmentünk megnézni, délután 2 óra körül álltunk be a sor végére, de egy rendőr figyelmeztetett minket, hogy ne számítsunk arra, hogy bejutunk, mert a sort már 20 méterrel előrébb lezárták. De tudjátok, milyenek a magyarok, még mögénk is beállt vagy 20 méter. Bár a rendőr folyamatosan szólt, hogy hiába várakozunk, nekünk beszélhetett. És nekünk volt igazunk: bejutottunk.

Talán 6-7 méterről láthattuk ezt a sokat megélt, 900 éves tárgyat. Kálvinista ivadékként nem tekintek bálványként rá, de mégis volt benne valami megható: volt bölcs és ostoba, igazságos és kegyetlen, jóságos és alattomos uralkodók fején. Sohasem tehetett róla, milyen fejre került. 101 éve került utoljára királyi főre.
A látogatók közül sokan csak álltak és megrendülten nézték.
A Szent Koronát egyetlen politikai oldal sem veheti el a másiktól

Hát akkor konzultáljunk!

A tavaszi nemzeti konzultáció után, a nyári Soros-plakátözönt követően jobb nem jutott Habony Árpád eszébe: ősszel is Soros Györgyről konzultálunk. Pontosabban a Soros-tervről, amely természetesen egységes tervként sohasem létezett. De mi is az alapja:

• 2015. szeptember 26-án Soros megjelentetett egy cikket a Project Syndicate portálon.
• 2016. július 19-én saját oldalán jelentetett meg egy írást.
• 2016. szeptember 12-én szintén megjelentetett egy cikket a Project Syndicate portálon.

Javaslatainak lényege:

• Évi egymillió menekültet fogadhatna be Európa, ezt a számot később 300.000-re módosította. A befogadás és elhelyezés önkéntes lenne, menekültenként a befogadás és az integráció 15.000 eurót tenne ki, melyre az Uniónak 30 milliárd eurónyi pénzalapot kellene létrehoznia;
• Támogatni kellene Libanont, Jordániát és Törökországot az ott lévő mintegy négymillió menekült ellátásának segítésére;
• Létre kéne hozni az Uniós Menekültügyi Ügynökséget;
• A menekültek szállítása és befogadása ellenőrzött módon kéne hogy történjen;
• Erős határőrizetet és parti őrséget javasol;
• Minden uniós tagországra egységesen érvényes menekültbefogadási elveket kéne kidolgozni;
• A menekültellátásba be kéne vonni a magánszektort, a civil szférát és az egyházakat.

Amiről nincs szó a javaslatok között:

• Szó sincs a határvédelem gyengítéséről;
• Szó sincs illegális, nem befogadott státusú bevándorlók befogadásáról;
• Szó sincs kötelező kvótáról;
• Szó sincs a menekültekre vonatkozó enyhébb büntetőtörvényekről;
• És legfőképpen szó sincs arról, hogy ez valamiféle kötelezően megfogadandó terv lenne: ezek csupán egy olyan ember javaslatai, akinek a véleményére érdemes odafigyelni.

Soros György a nyílt társadalom eszméjének következetes képviselője, Karl Popper tanítványa. Mivel az Európai Unió alapértékeinek egyike a nyílt társadalom (ellenségeskedés helyett partnerség, bezárkózás helyett együttműködés és párbeszéd, kirekesztés helyett befogadás), ezért véleményét rendszeresen meghallgatják, nézeteinek kifejtésére pedig rendszeresen teret adnak. Ezt interpretálják nálunk úgy, hogy Soros dróton rángatja a brüsszeli bürokratákat.
Hogyan lett Soros György az egyes számú közellenség Kelet-Európában. Nos, erről ő maga beszél egy 1994-ben készült interjúban (mindössze 4 és fél perc, érdemes végighallgatni)



A legfontosabb gondolatot külön kiemelem:
Ha egy ország nem tud versenyezni a világ többi országával, akkor könnyebb bezárni, és akkor a sikertelen emberek is meg tudnak lenni ebben a zárt körben, és a zárt körön belül vezethetik a társadalmat olyan emberek, akik nem tudnának egy nyitott társadalomban funkcionálni... Kelet-Európában új zárt társadalmak jönnek létre, melyek a nacionalizmus és az etnikai identitás gondolatára vannak alapozva, e gondolat körül tudják mozgósítani a népet a vezetőség mögött. Azért, hogy ezt sikeresen csinálják, az kell, hogy a nemzet veszélyben legyen, és ha nincs veszély, akkor egy veszélyt kell létrehozni... Sajnos a nyitott társadalmak nem harcolnak ez ellen, ettől nem félnek, nem tartják fontosnak.

Soros jóslata két évtized múlva Magyarországon valósággá vált, és hogy a helyzet még pikánsabb legyen, pont ő vált az egyik mesterségesen kreált ellenséggé. Orbán jó tanítvány volt: amit Soros elrettentő példaként tanított neki, azt ő forgatókönyvként alkalmazza, és a mesterét tette meg benne főszereplőnek.
Ördögi ez az Orbán-terv, de nézzük meg, milyen mesteri marketinggel van felépítve. Kezdjük a vizuális megoldásokkal: A kék plakáton (alul) egy lenézően mosolygó Soros-fejet láthatunk.

A képet egy jó tíz évvel ezelőtt egy sajtótájékoztatón készítették (felül), amint Soros György éppen szót ad a következő kérdezőnek. Mindkét fotóra berajzoltam az arctengelyt. Jól látható, hogy az alsó képet 15 fokkal előre billentették, így lett a közönséggel együtt nevető mosolyból egy lesajnáló mosoly. Ehhez jön hozzá a szürkítés, és máris kész a démoni Soros-fej.
Aztán itt van a számmisztika: a nemzeti konzultációs kérdőív soros hét bűnét sorolja fel (amelynek egyébként minden pontjáról bebizonyosodott, hogy szemenszedett hazugság), utalva ezzel a bibliai hét főbűnre.
Jó másfél évvel ezelőtt egy dalnok ezt énekelte: "Azt beszélik róla, hogy maga a Sátán". Hát erre tessék, milyen beszéd hangzik el Tisztelt Ház falai között: Soros György maga a Sátán, de szerencsére a Szent Rózsafüzér képes minket tőle megóvni. Szerintem történelmi pillanat volt, először hivatkoztak ördögűzőkre a Parlamentben (pont ma 100 éve volt az utolsó fatimai csoda, amikor a Rózsafüzér Királynője több tízezer ember előtt megjelent).



Félve kérdezem meg: ha Soros valóban a Gonosz megtestesülése, akkor Orbán ösztöndíj-szerződését is vérrel pecsételték meg?
Lehet ezt még fokozni? Hát persze. Városszerte tájékoztató standokat állított fel a Fidesz a nemzeti konzultációról, lakossági fórumokat tartanak mindenfelé. Az ellenzék sem tétlenkedik: Szél Bernadett közérdekű adatigénylésként kérte ki a Soros-tervet, hadd lássa, miről konzultálunk, Vona Gábor pedig egyenesen feljelentést tett Soros ellen, mert ha igaz, amit állítanak róla, akkor bűnös hazaárulás bűntettében.
Mivel magam többször kifejtettem, hogy szeretek első forrásból tájékozódni, ezért megvásároltam Soros György egyik könyvét: A nyílt társadalom avagy a globális kapitalizmus megreformálása. Ha majd kiolvastam, posztolok róla.
Egy alternatív nemzeti konzultációs kérdőívet is szerkesztettem az Orbán-tervről, melyről részletesen egy nemrég közzétett posztomban is írtam.

Egy történelmi repülés egyéves évfordulójára

Egy évvel ezelőtt a Rogán házaspár helikopterrel repült egy családi barát, egyébként celebkörökben ismert Szabó Zsófi Mándokon tartott esküvőjére, majd másnap onnan haza. De miért is hír az, hogy egy miniszter helikopterrel közlekedik, és miért uralta ez a hír hónapokig az ellenzéki sajtót? Amerikában miért nem volt gond, hogy az elnökjelölt Donald Trump nagyobb magánrepülővel közlekedik, mint az Airforce One?

Hát azért, mert Trump ismert nagyvállalkozó és szállodalánc tulajdonos, akinek 64 emeletes aranyszínű szállodáját még Orsi is megcsodálta Las Vegasban.

Rogán Antal propagandaminiszter viszont egy percet sem dolgozott a magánszférában, ezért tetszik-nemtetszik minden pénzköltése közügy. Ráadásul a Népszabadság leleplező tudósítását először élből letagadta, majd a közzétett fényképek hatására elismerte.
A hetedhét országra szóló lagzin egyébként maga Kis Grófo húzta a talpalávalót, és Facebook-oldalán elismerően szólt a miniszteri párról és arról, hogy Rogán igazi bulibáró, de a propagandaminiszter barátilag megkérte a poszt törlésére, pedig ha valakinek, neki tényleg tudnia kell, hogy az internet nem felejt.

A Népszabadság viszont nem volt olyan baráti, mint Kis Grófo, egy hétig rugózott a témán. Hogy miért csak egy hétig? Mert eddig tartott Rogán türelme. Az utolsó lapszám 2016. október 8-án jelent, meg. A Népszabadságot formailag a laptulajdonos szüntette meg, mert veszteséges volt, de azért ez nagyon nehezen hihető magyarázat Magyarország legnagyobb példányszámú politikai napilapjánál, de erről a témáról már posztoltam itt meg itt. A napilap kivégzése nyilvánvalóan politikai megrendelésre történt.
Már többször írtam róla, hogy a Budaörsi Repülőtér mellett dolgozom, naponta láthatom a történelmi repülés eszközét, a HA-FLY lajstromjelű helikoptert, melyet az ellenzéki sajtó csak "cilikopter"-nek nevez.

Nagyjából Rogán történelmi repülésével kezdődött a FLY-COOP cég felemelkedése:

• Orbán titkos tanácsosát, Habony Árpádot is reptette a cég;
• A Vajna-házaspár is a cég szolgáltatásait vette igénybe;
  
• A FLY-COOP közös vállalkozást indított a Fidesz egyik kedvenc biztonsági cégével, a Valtonnal. A történelmi repülés egy bartellüzlet volt egy reklámcéggel, melyben Rogán felesége is résztulajdonos.
• Augusztus 1-től a Budaörsi Repülőtér üzemeltetését a Magyar Repülő Szövetség helyett a FLY-COOP kapta meg;
• Az utóbbi időben egy vadonatúj helikopter is felbukkant Budaörsön, a HA-HBS lajstromjelű, FLY-COOP felirattal is ellátott mélykék TwinStar.

Azért van valami közös Donald Trump és Rogán Antal (és általában az egész Fidesz) által képviselt értékrendben. Aranyszínű szállodák és repülőgépek, helikopterek és Kis Grófo-s lagzik, Luis Vuttion hátizsákok, Gucci táskák, luxusnyaralások.

Én pedig szokásomhoz híven egy dallal emlékeztem meg a történelmi helikopterezés évfordulójáról:



A kormányellenes tüntetéseknek két légi közlekedési eszköz is kultikus tárgyává vált:

• A repülőgép arra a kormányoldali vádra ad választ, miszerint Soros György repülőgéppel szállítja Budapestre a tüntetőket;
• A helikopter a propagandaminiszter úrhatnámságára emlékeztet.

A G-nap második évfordulójára

Talán észrevettétek, kedves blog-olvasók, hogy a nagy Orbán-Simicska összeveszés komolyan foglalkoztatott a közösségi média általam használt fórumain.

• Írtam róla egy vicces posztot;
• Írtam róla egy komoly posztot;
• Készítettem róla több coub-ot (végtelenített videót)

• Írtam róla több twitter-bejegyzést

Simicska Lajcsinak kinyílt a csipája, nicsak, a zsebében is kinyílt a bicskája!

— Pál József (@paljozso) February 7, 2015

Álmomban Orbán Viktor voltam, és egy Simicska-fejet formáló tekegolyóval hirdetőoszlop-alakú tekebábukat próbáltam eltalálni.

— Pál József (@paljozso) January 5, 2016

De vajon miért foglalkoztat ez a dolog engem annyira, hogy még így, két évvel a történelmi nap után is posztot írok róla. Ennek több oka is van, az egyik lélektani, a másik gazdaságpolitikai.
A lélektani okkal kezdem. Orbán Viktor számára nagyon fontosak a barátok, a régi harcostárak. Nem tudom, volt-e még olyan időszak Magyarországon, amikor a három legfőbb közjogi tisztet betöltő személy, a miniszterelnök, a köztársasági elnök és a házelnök kollégiumi szobatársak voltak. Kubában persze minden fontosabb posztot csak olyan megbízható "kamerád" láthatott el, aki már a Granma fedélzetén is együtt volt Fidel Castroval.
Emlékezzünk vissza, hogy mennyit fontolgatta Orbán, hogy javasolja-e Áder újrajelölését a köztársasági elnöki posztra, még Balog Zoltán neve is felmerült. Áder gyakran megakasztotta Orbán törvénygyárát, legutóbb a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt küldte tovább az Alkotmánybíróságnak, amely el is meszelte azt rendesen. Mégis a régi harcostárs, Áder felé hajlott a javaslattételnél.
A politikus magányos emberfajta. Tudomásul kell vennie, hogy a politika minden barátságot tönkretesz. Orbánt az elmúlt három évtizedben olyan elvbarátok hagyták el, mint a Fidesz-alapító Fodor Gábor vagy Molnár Péter, az ős-fideszes Ungár Klára, Hegedűs István, Szelényi Zsuzsa, Illés Zoltán. A 2002-ben megalakult polgári körök legfőbb csúcsszervében, a Szövetség a Nemzetért Polgári Körben még olyan tagtársak vették körül Orbánt, mint Malgot István, aki a 2006-os választások után lett renegát, Hende Csaba, akit tavaly menesztett a miniszterelnök, és Vona Gábor, aki ma a lakájmédia által nyugodtan lebuzizható első számú közellenség, a Jobbik elnöke.
De Simicska más volt. Ő Orbán legrégebbi barátja, már a középiskolában ismerték egymást, Simicska két évfolyammal feljebb járt. Együtt is katonáskodtak, és bár Simicska sohasem lépett be a Fideszbe, ő volt a párt gazdasági esze és motorja. A Fidesz kétszer nyolc évet töltött el ellenzékben. Hogy ez alatt az időszak alatt is folyhatott a pártépítés, a klientúra és a médiabirodalom kiépítése, annak nagy része Simicska Lajos pénzügyi támogatásának volt köszönhető, ami persze egyáltalán nem volt önzetlen: a második Orbán-kormány első négy évében Simicska emberei ezrével kerültek be fontos gazdasági funkciókba, Simicska cégei pedig több száz milliárd értékben nyertek el különféle közbeszerzéseket.
És ezzel már el is érkeztünk a gazdaságpolitikai okokhoz. A 2014-es választási győzelem után - sokak szerint elsősorban Habony Árpád titkos tanácsadó hatására - Orbán megkezdte a rugalmas elszakadást Simicskától, és új oligarchák tűntek fel a horizonton: Garancsi István, Mészáros Lőrinc és az újdonsült vej, Tiborcz István. Válaszul a zömében Simicska által működtetett jobboldali médiák (Hír TV, Lánchíd Rádió, Magyar Nemzet) kormánykritikus hangot kezdtek megütni. A G-napi eseményeket közvetlenül kiváltó ok az volt, hogy a Simicska-médiabirodalom kormányhű szerkesztői sorra kezdtek felmondani.
Hosszú évek után először nyilatkozott Simicska a rádióknak és újságoknak, és a miniszterelnököt kertelés nélkül legecizte. Emlékszem, hogy tobzódtak a napilapok abban, hogy címlapon írhatják le az addig tiltólistán levő négybetűs szót.
És hogy mi történt azóta? Simicska gazdasági birodalma megrokkant.

• Az eladdig szinte minden nagyobb állami beruházást (út és hídépítések) megnyerő KÖZGÉP azóta egyetlen pályázatot sem nyert. Ezt tartsátok eszetekben, amikor azt hangoztatják, hogy a magyar közbeszerzési pályázatok átláthatóak és részlehajlástól mentesek! Futó beruházásokat, pl az M4-es autópálya építését csak azért állíttattak le, hogy ne kelljen több pénzt fizetni Simicskának. Mondvacsinált okokra hivatkozva (pl. a Szása II munkahajó fedélzetének mérete) megpróbálták a KÖZGÉP-et minden további közbeszerzésből kizárni.

Az M4 felbemaradt része

• A korábban Simicska által birtokolt hirdetési piac is baráti kezekbe került (Csetényi Csaba, Habony Árpád). Bohózatba illő jelenet volt tavaly januárban a fővárosi hirdetőoszlopok eltávolítása körül kialakult csetepaté.

Viszik Simicska hirdetőoszlopait

• A Simicska-médiabirodalom egyik pillanatról a másikra ellenzéki lett. A Class FM-et az NMHH-nak sikerült elhallgattatnia, a Metropolt pedig kiszorította a Habonyhoz köthető Lokál, és e heti hír, hogy a Hír TV-től további munkatársak mentek el.
• Az ország korábbi egyik legnagyobb földbirtokosa sorra veszített a földpályázatokon az új oligarchákkal szemben.

Hát ezért érzem úgy, hogy az Orbán-Simicska ellentét több egy egyszerű politikai nézetkülönbségnél, benne rejlik hazánk elmúlt 30 évének minden nyomorúsága. Talán ezért készítettem a második évforduló tiszteletére egy Simicska-maszkot, hogy így, farsang idején magamra öltve emlékezzek meg e két férfiú barátságáról és szakításáról.

G-nap előtt, G-nap után

Barátok voltunk harmincöt éven át

Jóban és rosszban,

Toltam a pénzem a pártodba, cimborám,

Kellett a bajban.

G-nap előtt, G-nap előtt

Dőlt a sok közpénz,

G-nap előtt, G-nap előtt

Te sem voltál fösvény

Hozzám.

Pályáztam buzgón, de nem nyert a KÖZGÉP már,

Elzárult a pénzcsap.

Berágtam és egy csúnya szót mondtam rád,

Eljött a G-nap.

G-nap után, G-nap után

Már nem vagy barátom,

G-nap után, G-nap után

Rossz ez, belátom

Már.

Tudom, az érzések a politikában kihűlnek,

Így volt és így is lesz,

Már nem örülök, hogy jól megy neked.

…

G-nap után, G-nap után

Már más úton járok,

G-nap után, G-nap után

Többé nem várok

Rád.

Nem várok rád.

Tudta? - 2016

A fenti kép szellemében írom meg 2016-os összefoglalómat.

• Tudta? A Saul fia című film januárban elhozta hazánknak az első Golden Globe díjat, februárban pedig Oscar díjat kapott, 34 év után lett újra Oscar-díjas magyar film.
• Tudta? Január elején a főváros hozzálátott Simicska hirdetőoszlopainak eltávolításához, de a Kúria jogerős ítélete véget vetett az akciójuknak. Igaz, az oszlopok visszaállítását Simicskának már saját magának kellett megoldania.
• Tudta? Februárban országos méretűvé vált a kockásinges tanártüntetés, melyhez később az egészségügyi dolgozók is csatlakoztak. Az állam végül meghátrált és felszámolta az óriási vízfejet növesztő és teljesen működésképtelen KLIK-et, helyette több mint 50 regionális intézményt hozott létre.
• Tudta? Február 23-én a Fidesz alelnöke, Kubatov Gábor alkalmazásában álló biztonsági emberek megakadályozták, hogy az MSZP ismét népszavazási kezdeményezést nyújthasson be az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartásának eltörléséről. Bár a Kúria jogerős döntésben mondta ki, hogy akadályoztatás történt, az ügyészség mégsem látott okot a súlyos választási csalás büntetőjogi kivizsgálására. A kormány viszont meghátrált: egy hónap múlva eltörölték a zárvatartási törvényt, bár ebben szerepet játszott egy politikai dalnok dala is.
• Tudta? 2016. március 31-én megszületett kisebbik unokaöcsém első gyermeke, édesanyám harmadik dédunokája, Koscsó Lilla.

• Tudta? Idén töltöttem be 60. évemet. Szomorú, hogy már ilyen öreg vagyok, de jó, hogy ünneplésemre együtt volt a család.

• Tudta? 2016 májusában elindult a felcsúti kisvasút, melyet uniós támogatással építettek. A pályázati dokumentum szerint napi 2500 - 7000 utast kellene szállítania, de a kisebb utasszámot is csak havonta éri el az utasforgalom.

• Tudta? Áprilisban Orsi csaknem három hetet itthon töltött, augusztusban pedig Petra és Bori töltöttek nála egy hetet. Bori szilveszterezni is kiutazik hozzá, Orsi pedig január közepén jön haza négy napra.

• Tudta? A 2016-os labdarúgó Európa-bajnokságon Magyarország csoportelsőként jutott tovább a csoportkörből. 30 év után először játszottunk világversenyen és 50 év után először jutottunk túl a csoportmérkőzéseken. Az Európa-bajnok Portugália a torna során öt gólt kapott, ebből hármat a magyar válogatott rúgta nekik. Sajnos a kontinensviadal után a magyar labdarúgás ott folytatta, ahol korábban volt: összes csapatunk kiesett az európai kupaküzdelmekből.
• Tudta? 2016-ban Bori évfolyamelsőként megszerezte mester-fokozatát a Közép-Európai Egyetem kisebbségpolitikai szakán. Szeptembertől egy alapítványnál kezdett dolgozni.

• Tudta? A riói olimpián 8 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérmet szereztünk, ami nem rossz teljesítmény, de a négy évvel korábbi nyolc sportág helyett idén "csak" négyben lettünk érmesek, ezért az olimpia után mind az egyes szakágakban, mind a MOB-ban nagy átalakulások kezdődtek, leginkább a centralizáció, a központi pénzosztás irányába mozdultak el a dolgok, arccal a megpályázott 2024-es olimpia felé.
• Tudta? 2016 nagy veszteség volt a kortárs magyar irodalomnak, három jelentős magyar író is idén ment el. Márciusban a Nobel-díjas Kertész Imre, júliusban Esterházy Péter, szeptemberben pedig Csoóri Sándor. Bár az előző kettőt urbánusként, az utóbbit pedig népiesként tartották számon, sőt Esterházynak és Csoórinak 1991-ben személyes nézeteltérésük is támadt egy Csoóri-cikkel kapcsolatban, nem hiszem, hogy létezhet olyan magyar irodalomtörténet, melyből bármelyikük is kimaradhat. Esterházyról kétszer is posztoltam, itt és itt.
• Tudta? Idén háromszor voltam üdülni, egyszer osztálytársaimmal síeltem, kétszer pedig a családdal üdültünk belföldön: Vas megyében rododendronokat néztünk, Hegyalján pedig jó borokat kóstoltunk.

Ják

Füzérradvány

• Tudta? Októberben a kormány megszavaztatta a népet, de hogy biztos legyen, hogy jól fognak szavazni, több hónapos társadalmi célú hirdetésnek álcázott reklámkampánnyal győzte meg az embereket. A népszavazás érvénytelen lett, sőt, az ennek nyomán benyújtott alaptörvény-módosítási kezdeményezés is elbukott a parlamentben. Az ellenzéki pártok az ügyet bénán, ügyetlenül és határozatlanul kezelték, egyedül az MKKP (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) vitt színt az eseményekbe. A népszavazásról itt és itt posztoltam

A szóróanyag rendeltetésszerű használata

• Tudta? 2016-ban jelentősen átrendeződött a magyar médiapiac, zömében Orbán kegyvesztett oligarcháinak, Simicskának és Spédernek a kiszorítása és az új barátok, Vajna, Mészáros és Habony helyzetbe hozása folyt. A Simicska-féle ingyenes újságot, a Metropolt kiszorította a Habony-féle Lokál, a TV2 Vajnáé lett, aki ezt a legotrombább lakájmédiává silányította, a korábban szintén Simicska birtokában lévő Class FM országos kereskedelmi rádió frekvenciáját nem hosszabbították meg, ezzel egyidejűleg a Vajna birtokában lévő Rádió1 fokozatosan országos lefedettségűvé válik. A legnagyobb példányszámú politikai napilapot, a Népszabadságot a kiadója, a MediaWorks gazdasági okokra hivatkozva megszüntette, a kiadóban Spéder Zoltán kiszorítása után Mészáros Lőrinc szerzett tulajdonrészt.
• Tudta? 2016-ban a Brexit-tel és Donald Trump elnökké választásával a külpolitikai erőviszonyok is jelentősen megváltoztak, Orbán Viktor szerint véget ért a politikai korrektség kora.
• Tudta? 2016 november 19-én megszületett unokahúgom kisfia, így sógornőmék nagyszülők, anyósom pedig dédmama lett.

• Tudta? Idén is kevesebb szépirodalmat olvastam, mint kellett volna.
  - Gárdos Péter: Hajnali láz
  - Tóth Csaba: A sci-fi politológiája
  - Závada Pál: Egy piaci nap
  - Péterfy Gergely: Mindentől keletre
  - A megrendülés segédigéi
  - Esterházy Péter: A szív segédigéi
  - David Grossman: A világ végére
• Tudta? 2016-ban átlagosan havonta voltunk színházban.
  - Spiró György: Quartett
  - A muzsika hangja
  - Shakespeare: A velencei kalmár
  - Pintér Béla: A bajnok
  - Pintér Béla: Parasztopera
  - Donald Magulies: Pillanatfelvétel
  - Webber: Macskák
  - Szakácskönyv a túlélésért
  - Mozart: Don Giovanni
• Tudta? Orsi a 2015/16-os tanévben harmadik legjobb eredményt érte el az évfolyamán, ezért elnyerte egy alapítvány 5000 sékeles ösztöndíját.

Orsi a díjjal

• Tudta? Idén egy napra esett karácsony szenteste és hanuka első napja. A Centropa alapítvány dizájnere készített egy gif-et arról, hogy mennyire hasonlít a két ünnep szimbóluma, én pedig zenei aláfestéssel mutatom be, hogy a legismertebb hanuka-dal és a legnépszerűbb karácsonyi dal sem állnak olyan messze egymástól.

Kedves hűséges olvasóim, ezzel elbúcsúztatom a 2016-os esztendőt, de ne menjetek túl messzire, mert már faragom a 2017-es beköszöntő rímeit.

A kvótanépszavazásról nyelvészeti és logikai szempontból

Petráék az idei tanévet matematikából matematikai logikával kezdték, többek között az állítások és tagadások kérdését taglalták. Például:
Állítás: Minden gyerek szereti a kalandparkot.
Tagadás1: A gyerekek nem szeretik a kalandparkot.
Tagadás2. Nem minden gyerek szereti a kalandparkot.
Melyik az állítás tagadása? Természetesen a második, hiszen elegendő, hogy egyetlen gyerek ne kedvelje a kalandparkot ahhoz, hogy az állítás ne legyen igaz. Ha az állítás információtartalma egy bit, akkor az állítás és a tagadás közötti távolság mindig pontosan egy bit. Mivel a létező összes gyermek vonzalma a kalandparkokhoz egy-egy külön állítás, "a gyerekek nem szeretik a kalandparkot" állítás távolsága a "minden gyerek szereti a kalandparkot" állításhoz pontosan annyi bitnyi, mint a gyermekek száma.
A jogi szövegek, törvények megszövegezése gyakran azért tűnik olyan bonyolultnak, mert a törvényes és a törvénytelen fogalma teljesen egyértelmű kell legyen: törvényes=igaz, törvénytelen=hamis, egy bites távolság.
"Akarsz mosogatni?" - kérdezi a feleségem. A kérdés csapda. Ritka ugyanis az az eset, amikor az ember valóban akarna mosogatni, hiszen valamit "akarni" az általában a dologhoz való aktív hozzáállást jelenti: mindent megteszek azért, hogy mosogathassak. Valójában az ember inkább kénytelen, vagy hajlandó mosogatni. Ebben az esetben a "nem akarok mosogatni" és az "akarok mosogatni" állítások közötti távolság nem egy bit, hanem több. (A beszélt szöveg a formális logikához képest mindig "fuzzifikált", az állítások igazságtartalma gyakran az igaz és a hamis között, sőt még gyakran azon túl is lehet).
Az eddigi magyarországi népszavazások szövege az alábbi volt:

1989. november 26.

• Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
• Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
• Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?
• Feloszlassák-e a Munkásőrséget?

1990. július 29.

• Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?

1997. november 16.

• Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?

2003. április 12.

• Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?

2004. december 5.

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?
• Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti „Magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?

2008. március 9.

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?

Az elmúlt 27 évben hatszor, 12 kérdésben járultunk országos népszavazás miatt az urnákhoz. Valamennyi kérdést úgy tett fel a népszavazás kezdeményezője, hogy számára az "igen" válasz legyen a kedvező illetve elvárt. Az "akar" szó mindössze egyszer, a kettős állampolgársági kérdésben szerepel (bár itt az igenek voltak többségben, a népszavazás összességében érvénytelen volt, ezért az országgyűlés nem is alkotott törvényt a kérdésben, erre hat év múlva, a Fidesz kormányzása alatt került sor).
És akkor most nézzük a kvótanépszavazás kérdését:

2016. október 2.

• Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

27 év alatt ez az első népszavazásra feltett kérdés, melyben a kezdeményező által sugallt válasz a "nem". Ez nem véletlen. Az "igen" válasz állítása olyan erős, hogy nincs az a megátalkodott hazátlan, aki jó szívvel mondaná: "Igen, akarom, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését."
Ahogy a nagy költő mondta: akarja a fene! Ugyanaz a helyzet, mint a mosogatással: Elviselem, tudomásul veszem. Az "igen" és a "nem" között feszülő távolság lényegesen több, mint egy bit.
Vagyis a kvótanépszavazás ebben a megfogalmazásban ugyanúgy egy nyelvi csapda, mint a feleség kérdése a mosogatásnál. Kommunikációs csúcsteljesítmény, a Habony-művek remeke. De nem ez a legfőbb baja. Hogy micsoda, arról (esetleg, és nagyon óvatosan) egy későbbi posztban írok.

Viktor kerál és a csodamuzsika

A csatákbul mindig győzedelmesen megtérő Viktor kerál, Bergengócia kerála igen szerette az ünnepeket. A sok ünnep sorábul is kiemelkedett egy két emberöltővel ezelőtti nagy csata évfordulója, melyet bergengóc eleink vívtak, de alul maradtak a küzdelemben. Viktor kerál kidoboltatta a Bergengóc Birodalom minden falujának és városának főterén, hogy ha az akkori hősök nem lettek vóna akkora hősök, mint amekkorák vótak, Bergengóciában a szabadság és bódogság se vóna olyan parttalanul széles, mint mibe a mostani hálás alattvalóknak részük van, ezért a hősök tiszteletire hetedhét országra szóló ünnepséget rendeznek.
Viktor futárokat küldött a szomszéd kerálságokba, hogy tanáljanak neki olyan muzsikust, ki a neves alkalomhoz méltó muzsikát szerkeszt. Messzi földön híres majsztrók ajánlották citera- és tamburazenekaraikat, dalnokaikat és táncosaikat, de egyik se felelt meg a kerál kényes ízlésinek.
Már erőst közeledett a ceremónia napja, de egyetlen zene - nem sok - se nyerte el a kerál tetszésit. Igen nekibucsálódott Viktor kerál, ám egy derűs reggelen messzi Burkusországbul érkező vándormuzsikusok kértek bébocsájtást a kerál színe elé. A muzsikusok vezetője földig meghajolva nyásan hangon szólt a kerálhoz:
- Felséges kerálom, életem-halálom kezedbe ajánlom, elhoztam udvarodba a legpompásabb muzsikát, mit emberi fül valaha hallott. Egyszerre emelkedett és méltóságteljes, harmóniái a szférák zenéjéhez teszik hasonlatossá e csodálatos műremeket. Magam is bergengóc származású vónék, és ezzel a szerénységgel tisztelegnék őseim emlékinek.
Igen megörvendett Viktor kerál, s így szólt a muzsikushoz:
- Jó zenészem, ne várakoztass tovább. Társaiddal csapjatok a húrok közé, dalnokaid zendítsenek rá a muzsikára, hadd halljam, valóban oly pompázatos-e, mint amilyennek mondod.
- Tudnod kell, kegyes kerálom, - válaszolt a majsztró - nem minden fül méltó e káprázatos zengemény meghallására. Kinek lelke sötét, fejébe gonosz gondolatok vertek tanyát, vagy csak egyszerűen ostoba mint a föld, az egy hangot sem foghat föl eme égi harmóniából.
Ezzel meglendítette pálcáját, és a muzsikusok serényen munkához láttak: a hegedűsök húzták vonóikat, de vigyázva, nehogy egy hang is elhagyja hangszerüket. Hasonlóan munkálkodtak a dudások és tárogatósok is: titokban dugót dugtak hangszerükbe, nehogy megszólaljon az instrumentum. A dalnokok komoly képpel, nagy átéléssel tátogtak.

Jeges rémület markolt a kerál szívibe: ostoba vónék, netán gonosz vagy alattomos. Fél szemivel titkos tanácsnokára, Árpád vitézre sandított, de látta, ahogyan a legény lábával a zene ritmusát dobolja. Ijedten látta, hogy hű kancellárja, Tóni is átéléssel ingatja a fejit, de még az örök mókamester, Lajos szemibül is könny csurgott a csodálatos muzsika hallatán.
Miután a majsztró leengedte pálcáját, egy darabig néma csend, majd egyre fokozódó taps, végül éljenzés és kurjongatás töltötte be a palotát. Viktor elsőnek Árpád vitézhez fordult, mondaná el, hogy tetszett neki a muzsika:
- Felséges kerál, ily csodálatos zenét valóban még soha nem hallottam! Dallama édes, mint a méz, ritmusa feszes, mint babám kebele!
- Tóni, te mit szólsz a zengeményhez? - fordult Viktor a kancellárhoz.
- Jó kerálom, ily tökéletes harmóniák csak az égben születhetnek!
- Hát, te, édes Lajosom, néked mi a véleményed?
- Az angyalok kara sem hangzanék magasztosabban, felség.
- Magam is így gondoltam. - szólt a kerál. - Karnagy uram, előadhatod művedet a ceremónián. Mit kérsz ezért a csodálatos muzsikáért.
- Mivel magam is szegrül-végrül bergengóc vónék, néked, felség olcsón megszámítom. Mindössze ötezer keráli aranyat kérek nem magam, hanem remek zenészeim számára.
Az udvari kamarás kiszámolta a summát a keráli kincstárbul. A ceremóniára feldíszítették a palota előtti főteret. Az ország minden szegletibűl sereglett ide a nép, mert híre ment, mily pompás előadással készül Viktor kerál: olyan zenével, melyet csak az arra méltóak hallhatnak meg. A zenekar és a dalnokok számára dobogót ácsoltak, a kerál és az udvaroncok a palota erkélyin foglalták el helyöket. Bergengócia hű alattvalói szájtátva várakoztak.
A majsztró meglendítette pálcáját, kezdetét vette az előadás. Állt néma csend, szó megszakadt, hang fennakadt. Senki se mert szólni, hogy nem hall egy hangot se.
Nem tudni, angyal vót-é vagy csak egy kisleány hangja, mely a néma csöndben betöltötte a teret: - Anya, miért nem szól a zene?
A közönségből is egyre többen kérdezték: hol a zene, mi van a muzsikával. Aztán már ütemesen kezdték követelni: Halljuk a zenét, halljuk a zenét!
A kerál megszégyenülten somfordált vissza a palotába, mert attól félt, hogy mingyá neki húzzák el a nótáját, s csak annyit morgott a bajsza alatt, hogy ő nem szól bele művészeti dolgokba.
 Aki nem hiszi, annak az ördög legyen a muzsikusa.

Nagyboldogasszony, koronaúsztatás

Nagyboldogasszony napja van, Mária mennybemenetelének ünnepe. Az egyik legnagyobb keresztény ünnep, az osztrákoknál munkaszüneti nap (Mariä Himmelfahrt).
Szűz Mária Jézushoz hasonlóan maga is szeplőtelenül fogant, és halála után őt is magához szólította az Úr, bár erről a Bibliából kevés tudható meg. Apokrif iratok szerint Mária Efezusban élt utolsó éveiben, de mégis az a legvalószínűbb, hogy Jeruzsálemben, János evangélista házában szenderedett el. Itt, a történelmi város falain kívül, a Sion-(Cion-)hegyen emeltek az V. században egy bazilikát, és ezen a helyen áll a bencések gondozásában álló Elszenderedés Apátság. Jártunk itt 1990-ben a nászutunk alkalmával.

Magyar kápolna a jeruzsálemi Elszenderülés Templom altemplomában

 Az épületegyüttes részét képezi a Cönákulum , vagy Utolsó Vacsora Terme, de kevés a valószínűsége, hogy valóban e helyütt zajlott volna az utolsó vacsora. Az Elszenderülés Templomban találhatók az egyes nemzetek kápolnái, köztük a magyar kápolna is.
Tizenöt évvel ezelőtt, az első Fidesz-kormány idején majdnem úgy volt, hogy Nagyboldogasszony napja nálunk is munkaszüneti nap lesz. 2001 augusztus 15-én a munkaadók döntésére bízták, hogy aznapra munkaszünetet rendelnek-e el. Aznap volt ugyanis a híres koronaúsztatás: a Szent Koronát hajó vitte Esztergomba, majd vissza Budapestre. A koronaőrök egyike volt Habony Árpád, akkor még nem gondoltuk, hogy egy évtized múlva Orbán tanácsnoka és titoknoka lesz. Itt látható egy film a korona Parlamentbe történő átszállításáról, a szent ereklyét maga Habony Árpád helyezi a Szent Vitrinbe (a film vége felé):

Már az első Fidesz-kormány alatt igyekezett a kormányzat a klérus kedvére tenni. Egész komolyan foglalkoztak például azzal a javaslattal, hogy az állami házasságkötés csak egy opció maradjon azok számára, akik nem tartanak templomi esküvőt, de a templomi esküvő legyen az állami esküvővel azonos rangú, az egyházi házassági anyakönyv hivatalosan is elfogadott. Állami anyakönyvvezetés 1894 óta van Magyarországon: „(A) születések, házasságok és halálesetek közhitelű nyilvántartására és tanúsítására kizárólag a jelen törvény értelmében arra hivatott közegek által vezetett állami anyakönyvek szolgálnak.” (Az 1894. évi XXXIII. törvénycikkből).
A '40-es évek zsidótörvényei sem lettek volna végrehajthatók, ha a származási igazolásoknál csak az állami anyakönyvekre támaszkodhattak volna, ezért akkoriban igyekezett mindenki egyházi igazolásokat, keresztleveleket és házassági anyakönyvi kivonatokat beszerezni. Ezek a papírok töltötték fel a mi családunk apai és anyai ágának családi levéltárát.
Az első Orbán-kormány idején az akkori alkotmány, akárcsak a jelenlegi alaptörvény kifejezetten tiltja vallási felekezethez tartozás közokiraton való feltüntetését, ezért az egyházi esküvőkön továbbra is jelen kellett volna legyen egy állami anyakönyvvezető a hivatalos okirat kiállítására, legfeljebb a násznépnek nem kellett volna a templomból a városházára átvonulni. Végül is ejtették ezt a javaslatot.
A második Orbán-kormány először kisebb engedményekkel kezdte, pl. azokat az önkormányzati iskolákat, melyeket nem volt képes az önkormányzat fenntartani, átvehették az egyházak. A vasárnapi boltzárral aztán teljesen alávetették magukat a csak papíron létező Kereszténydemokrata Párt akaratának. Egy évig sikerült strómanokkal és kopasz verőemberekkel megakadályozni a boltzár elleni népszavazási kezdeményezést, majd egy váratlan húzással vasárnapról hétfőre eltörölték a törvényt.
De ha Orbánt kidobják az ajtón, visszamászik az ablakon: itt a Lex Boltzár V2.0, szerencsére még csak javaslat formájában: a vasárnap délután is nyitva tartó üzletekre különadót vetnének ki, ha csak nem jön megint egy dalnok, aki megakadályozza az egészet.
Hát így jutottunk el a Nagyboldogasszony napi koronaúsztatás szimbolikus gesztusától az emberek mindennapi szokásait megváltoztatni kívánó törvénykezés gyakorlatáig a kereszténység nagyobb üdvére.