Parlament

Parlament

2016. szeptember 21., szerda

A kvótanépszavazásról nyelvészeti és logikai szempontból

Petráék az idei tanévet matematikából matematikai logikával kezdték, többek között az állítások és tagadások kérdését taglalták. Például:
Állítás: Minden gyerek szereti a kalandparkot.
Tagadás1: A gyerekek nem szeretik a kalandparkot.
Tagadás2. Nem minden gyerek szereti a kalandparkot.
Melyik az állítás tagadása? Természetesen a második, hiszen elegendő, hogy egyetlen gyerek ne kedvelje a kalandparkot ahhoz, hogy az állítás ne legyen igaz. Ha az állítás információtartalma egy bit, akkor az állítás és a tagadás közötti távolság mindig pontosan egy bit. Mivel a létező összes gyermek vonzalma a kalandparkokhoz egy-egy külön állítás, "a gyerekek nem szeretik a kalandparkot" állítás távolsága a "minden gyerek szereti a kalandparkot" állításhoz pontosan annyi bitnyi, mint a gyermekek száma.
A jogi szövegek, törvények megszövegezése gyakran azért tűnik olyan bonyolultnak, mert a törvényes és a törvénytelen fogalma teljesen egyértelmű kell legyen: törvényes=igaz, törvénytelen=hamis, egy bites távolság.
"Akarsz mosogatni?" - kérdezi a feleségem. A kérdés csapda. Ritka ugyanis az az eset, amikor az ember valóban akarna mosogatni, hiszen valamit "akarni" az általában a dologhoz való aktív hozzáállást jelenti: mindent megteszek azért, hogy mosogathassak. Valójában az ember inkább kénytelen, vagy hajlandó mosogatni. Ebben az esetben a "nem akarok mosogatni" és az "akarok mosogatni" állítások közötti távolság nem egy bit, hanem több. (A beszélt szöveg a formális logikához képest mindig "fuzzifikált", az állítások igazságtartalma gyakran az igaz és a hamis között, sőt még gyakran azon túl is lehet).
Az eddigi magyarországi népszavazások szövege az alábbi volt:

1989. november 26.
  • Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
  • Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
  • Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?
  • Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
1990. július 29.
  • Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?
1997. november 16.
  • Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?
2003. április 12.
  • Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?
2004. december 5.
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?
  • Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti „Magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
2008. március 9.
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
Az elmúlt 27 évben hatszor, 12 kérdésben járultunk országos népszavazás miatt az urnákhoz. Valamennyi kérdést úgy tett fel a népszavazás kezdeményezője, hogy számára az "igen" válasz legyen a kedvező illetve elvárt. Az "akar" szó mindössze egyszer, a kettős állampolgársági kérdésben szerepel (bár itt az igenek voltak többségben, a népszavazás összességében érvénytelen volt, ezért az országgyűlés nem is alkotott törvényt a kérdésben, erre hat év múlva, a Fidesz kormányzása alatt került sor).
És akkor most nézzük a kvótanépszavazás kérdését:

2016. október 2.

  • Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
27 év alatt ez az első népszavazásra feltett kérdés, melyben a kezdeményező által sugallt válasz a "nem". Ez nem véletlen. Az "igen" válasz állítása olyan erős, hogy nincs az a megátalkodott hazátlan, aki jó szívvel mondaná: "Igen, akarom, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését."
Ahogy a nagy költő mondta: akarja a fene! Ugyanaz a helyzet, mint a mosogatással: Elviselem, tudomásul veszem. Az "igen" és a "nem" között feszülő távolság lényegesen több, mint egy bit.
Vagyis a kvótanépszavazás ebben a megfogalmazásban ugyanúgy egy nyelvi csapda, mint a feleség kérdése a mosogatásnál. Kommunikációs csúcsteljesítmény, a Habony-művek remeke. De nem ez a legfőbb baja. Hogy micsoda, arról (esetleg, és nagyon óvatosan) egy későbbi posztban írok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése