Pingpong

Budapest 2019 sportfővárosa. Magyarországon idén négy olimpiai sportágban is rendeznek világbajnokságot: asztalitenisz, vívás, kajak-kenu és öttusa. Ezen kívül Budapesten rendezik idén a Maccabi Európa Játékokat is. És ha minden igaz, őszre átadják az új Puskás Ferenc Stadiont.
Az asztalitenisz világbajnokság éppen ma ér véget, és ahogyan a magyar versenyzők sorra kiestek a selejtezők során, úgy csappant meg a médiaérdeklődés is az esemény iránt. Pedig Magyarország valaha éppen úgy pingpong nagyhatalom volt, mint ahogyan volt egy fél évtized, amikor a labdarúgást is magyar sportnak nevezhették.
1926 óta rendeznek világbajnokságot ebben a sportágban, Budapest 1929, 1931 és 1950 után most rendezi meg negyedszer ezt az eseményt. 68 aranyéremmel és összesen 202 éremmel még mindig másodikok vagyunk Kína mögött a ranglistán. Az első helyezett Kína csak a '60-as évek elején kezdett feltűnni a nemzetközi mezőnyben, hogy aztán mára teljes legyen a dominanciájuk. Hazánk utoljára pont 40 éve, 1979 nyert világbajnokságot, csapatban a legendás Jónyer-Klampár-Gergely trió. Az évforduló alkalmából fogadta is őket a köztársasági elnök. Emlékszem, a '70-es évek második fele legendás időszaka volt a magyar sportnak: újra kijutottunk a labdarúgó világbajnokságra (1978-ban még csak 16 csapatból állt a mezőny), sakkcsapatunk is sikereket ért el a sakkolimpián (a Szovjetunió mögötti örök másodikokból 1978-ban sikerült végre elsők lennünk a férfiak versenyében). Asztaliteniszben Jónyer István Klampár Tibor oldalán '71-ben Nagojában, Gergely Gábor oldalán '75-ben Kalkuttában páros világbajnok volt, '75-ben az egyéni világbajnoki címet is sikerült megszereznie. A női mezőnyben még régebben voltunk világbajnokok: '57-ben a Simon-Mossóczy páros, egyéniben még régebben, '49-ben Farkas Gizella.
Európa-bajnokságot 1958 óta rendeznek, az első Budapesten volt, de '82-ben és 2016-ban is rendeztünk EB-t. A férfi csapat utoljára '82-ben, a női 2007-ben nyert, egyéniben a férfiaknál Gergely Gábor '78-ban volt bajnok, a nőknél Bátorfi Csilla '86-ban. Férfi párosban '74-ben Jónyer-Klampár nyert utoljára Európa-bajnoki címet, női párosban a Tóth Krisztina - Póta Georgina páros 2008-ban (Póta Georgina számított a mostani VB legnagyobb magyar esélyesének is).
A sok legendás magyar férfi és női asztaliteniszező között azért érdemes megemlíteni Szabó Gabriella kétszeres Európa-bajnokot, mert őhozzá járt pingpongozni Petra egy évig a Statisztikába, a Marczibányi térre (Gabriella telefonszáma mind a mai napig benne van a telefonom címlistájában, igaz, Orsi pedig Temesvári Andreához járt teniszezni). Petra úgy gondolta, hogy majd eljár az edzésekre, és hamarosan úgy fog pingpongozni, mint egy bajnok. Nagyon megviselte az adogatógép meg az 500 tenyeres - 500 fonák monotonitása. Viszont jó alkalom volt arra, hogy megértse: semmi, de semmi nincsen kitartó gyakorlás nélkül.

 Az élet igazságtalansága - és ez érvényes sportra, zenére egyaránt -, hogy sokan gyakorolnak nap mint nap kitartóan, hajnalban kelnek, rááldozzák a fiatalságukat, de csak a töredékükből lesz igazi tehetség. Talán az okozhat némi megnyugvást, hogy az élet más területén biztosan megtérül a befektetésük.

Színház és cirkusz

"Színház az egész világ" - mondta Shakespeare, "az élet kabaré" - énekli Sally a Kabaré című musicalben, én pedig azt mondom, ez az egész egy nagy cirkusz.
Szóval úgy adódott hogy a héten egymást követő napokon voltunk színházban és cirkuszi előadáson. Anyósomnak van egy színhátbérlete a Vígbe és a Pestibe, az előadásokra a sógornőmmel szokott eljárni, a héten viszont átadták nekünk a bérletet, így néztük meg Katival a Pesti Színházban Henrik Ibsen darabját, a John Gabriel Borkmant.
Ibsentől egyetlen darabot láttam korábban, azt is vagy 40 éve. Nem a Nórát és nem is a Vadkacsát, hanem A nép ellenségét a Nemzetiben, Szinetár rendezésében, Kállai és Őze főszereplésével. Az a darab most igazán aktuális, megtudhatjuk belőle, hogyan lehet ellenségképet faragni valakiből, aki csak jót akar. Még az állami sorosozás előtt a Katona is a műsorára tűzte 2013-ban, Kulka János is játszott benne.
Ehhez képest a Borkman egy egyszerű családi dráma: Egykor egy bankigazgató szerelméért küzdött két ikerlány, a bankigazgató az egyiket szerette, a másikat feleségül vette, majd sikkasztás miatt börtönbe került. Gyermekét a nagynéni nevelte fel, majd a felnőtté válás határán visszakerült az anyjához, és most az apa, az anya és a nagynéni küzd a fiúért, aki mindhármukkal végleg szakítva kezdi meg önálló életét. A darabot igazán Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara és Börcsök Enikő játéka emeli fel.
Gyerekkorom hagyományos vándorcirkuszaira jól emlékszem: öregedő artisták, kopott rekvizitek, rosszul táplált állatok, a bohóc egyben a jegyszedő, stb. A Fővárosi Nagycirkusz már színvonalasabb műsorral rukkolt elő, de jól emlékszem, hogy először a kínai cirkusz vendégszereplésekor láttam azt, hogy ezt a műfajt lehet másképpen is csinálni.
A Cirque du Soleil műsorát először tévében láttam vagy 15 éve, és voltam előadásukon 2007-ben, amikor a Sportarénában léptek fel. Akkori blogomban ezt írtam róluk: "A Duna TV leadta vagy négy műsorukat, amik megvannak DVD-n, ezenkívül megvan az Allegria c. lemez is (a címadó számból írta Geszti Oláh Ibolyának a Magyarország-ot), úgyhogy már úgy vártam érkezésüket, mint egy igazi rokker a Rolling Stonest. Amikor megtudtam a helyárakat, már gondolatban lemondtam róla, de Kati erősködött és a jegyeket is megvette. Ritkán látni ilyen komplex előadást: profi, önálló műsorként is megálló zenei produkció, artisták, táncosok és pantomímesek, fantasztikus jelmezek és díszletek, valamint a színpad mellett, mögött és előtt (!) húzódó függönyökre előre felvett és élő képek vetítése. Sok elemében hasonlít a prágai Laterna Magica-ra (amihez szintén volt szerencsénk ’93-ban), de ott, ha jól emlékszem, konzerv-zene volt, és nem voltak artisták"
Innentől számomra a Cirque du Soleil jelenti a cirkuszművészet etalonját, ezért is örvendetes, hogy van olyan magyar társulat, mely pontosan ezt a minőséget célozza meg, a Recirquel Újcirkusz Társulat. Mostani műsoruk, A meztelen bohóc a MÜPA Fesztiválszínházában megy. Négyesben mentünk el az előadásra, ami azért is nagy élmény volt, mert már ugyan 17 éve felépült a MÜPA, a Fesztiválszínházban most jártam először, és megállapítottam, hogy mind belsőépítészetét, mind akusztikáját tekintve hibátlan.
Ahogyan a Cirque du Soleil-nél, úgy a Recirquel Újcirkusz Társulatnál is fontos a zene és az előadás egysége. A Recirquel Újcirkusz Társulatnak hagyományosan Sárik Péter írja a zenét, akinek azóta vagyunk odaadó rajongói, mióta 2013 júniusában a Villányi Borfesztiválon Falusi Mariannal fellépett mint dzsesszzongorista (ekkor hallottam először és utoljára élőben énekelni az áldott emlékű Fábián Julit).
Az előadás főszereplője egyértelműen Egyed Brigitta, a bohóc volt, de az artistaszámok, a táncos és énekes betétek is ízlésesen voltak összeválogatva.
Posztom végére beteszem az előadás öt évvel ezelőtti trailerét. Azóta egyes betétszámok már megváltoztak egy picit.

Kölnidal

(Feleségemnek és lányaimnak)

Sorba lányok, nem kell félni,
Van nálam sokféle kölni.

Lehet felnőtt, lehet kicsi,
Zsebemben a Nina Ricci.

Kati, pörögjön a szoknya,
Vár rád a Krásznájá Moszkva.

Borcsa, ne állj lógó orral,
Meglocsollak most Diorral.

Mivel öntözzelek, Orsi?
Jó lesz tán egy kevés Gucci.

Petra, ne legyél kiváncsi,
Itt egy nagy üveg Givenchy.

Blúzod lehet pamut, flanel,
Nem hagy foltot rajt' a Chanell.

Aki nem tojással fizet,
Nem kap mást, csak szódavizet.

Rogán megint odab@szott

Idén 40 éves a HVG. 1979-ben alapította Vincze Mátyás, a Világgazdaság című lapból nőtte ki magát, és hamarosan Magyarország legmértékadóbb közéleti gazdasági-politikai hetilapja lett. Majdnem a kezdetektől rendszeres olvasója lettem, vagy 5-6 éven keresztül megvásároltam az aktuális lapszámot.
A VEIKI-ben szinten tartó angol nyelvtanfolyamra jártam, angoltanárom Vincze Judit volt, a főszerkesztő felesége. Vince Judit leánykori neve Schweitzer Judit volt, annak a Schweitzer József főrabbinak a lánya, aki apósom jó barátja, sógorom és sógornőm esketője, apósom búcsúztatója volt. Sohasem felejtem el azokat az angol káromkodásokat, melyeket Judit megtanított nekünk, de hozott Cohen-felvételeket, azok költői szövegét próbáltuk hallás után megérteni. Amikor a '80-as évek közepén német tanfolyamra jelentkeztem a BTI-be, a felvételiztető tanárok között ott volt Judit is, aki az angolosokat felvételiztette. Amikor megtudta, hogy én németre jelentkezem, megkérdezte: Jóska, van neked lelkivilágod?
Visszatérve a HVG-re: a hetilap nagyon hamar zseniális címlapfotóiról lett híres. A kiváló fotógrafikával megalkotott, poénos, áthallásos címekkel ellátott címlapok feltalálója a lap főszerkesztő-helyettese, Horváth Zoltán volt. A címlapképekről rendeztek kiállításokat, kiadták könyv formájában.

Horváth Zoltán az egyik címlapkiállítás megnyitóján

Íme néhány HVG-címlap, jól látható, hogy a HVG kormányoktól függetlenül kritikus és ironikus. Cikkei alaposak, mélyen elemzők.
Ráadásul a HVG címlapjait már a kezdetek kezdete óta láthatjuk a budapesti hirdetőoszlopokon, így ezek a műalkotások 40 éve hozzátartoznak Budapest városképéhez.
A rendszerváltozás után kipróbáltam más hetilapokat, a '90-es években pár évig rendszeresen megvettem a Reform című hetilapot, Tőke Péter újságját. Hosszú ideig járt nekünk a Time magazin, és vagy egy évtizeden keresztül mindig megvásároltuk a 168 Órát is. Kb. nyolc éve lettünk megint HVG-előfizetők, mert Bori, mint egyetemista kedvezményesen fizethetett elő. Mivel egyre fogyatkozik azon hetilapok száma, melyeket még nem kaparintott meg valamelyik NER-oligarcha, fontosnak tartjuk, hogy így támogassunk egy független hetilapot.
A HVG legújabb címlapja azonban már nem kerülhetett ki a hirdetőoszlopokra. Az történt ugyanis, hogy azon nem más, mint Rogán Cecília, a kékplakátügyi miniszter felesége szerepel.

Talán olvastátok nem régi posztomat arról, hogyan került ki Rogán feleségének fotója azokra a plakáthelyekre, amelyeken nemrég még Sorost és Junckert gyalázta kormányzati tájékoztató kampánynak álcázva milliárdokért, elérve vele Magyarországnak az Európai Néppártból való kizárását (na jó, felfüggesztését).

A HVG egyébként a cikkben a következőt írja Rogánnéról: "A rivaldafényben tetszelgő feleségek szimbolikus alakja vitán felül Rogán-Gaál Cecília, aki az elmúlt 10 évben szürke kisegérből kiszőkült, kisportolt, drága dizájnerruhákba bújt celebbé formálódott. Volt mit eltanulnia propagandaminiszter férjétől, Rogán Antaltól, de kétségtelen, hogy a záróvizsgát sikerrel abszolválta. Rogán Cecília ma már tökéletesen használja a médiát, a közösségi platformokat, hogy olyan képet teremtsen magáról, amellyel elnyerheti nőtársai irigységgel vegyes csodálatát. A családbarát kormány és a női magazinok elvárásait gyúrja egybe, amikor egyszerre sikeres üzletasszonynak, gondoskodó feleségnek és családanyának állítja be magát."
Ezt már Rogán Antal nem tűrhette el. Bár a hetilapot nem tiltathatta be, mint tette ezt két és fél évvel ezelőtt a Népszabadsággal. Akkor a helikopterezős cikksorozat miatt állt bosszút.

Most is csak egy telefonjába került, hogy a MAHIR Cityposter Kft. azonnal szerződést bontson a HVG-vel. Arra hivatkoztak, hogy olyan sok megrendelésük van, hogy a megrendelt példányszámban nem áll módukban a HVG plakátjait kihelyezni. Árulkodó azonban, hogy nem próbáltak egyezkedni, szerződést módosítani.
A MAHIR Cityposter a Simicska-birodalom részeként ez év elején került át Nyerges Zsolt közvetítésével Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, így az egyébként is jó megbízónak számító propagandaminiszter kérése nem ütközött túl nagy ellenállásba, gondolom, az üzleti veszteséget zsíros megbízásokkal pótolja majd a miniszter úr (ne legyen kétségünk, a mi adóforintjainkból).
Normális világban azt mondhatná a HVG, lesz@rom a MAHIR-t, megyek a konkurenciához. De konkurencia a hirdetési piacon már réges-régen nincs, ezért jutnak csak nagy nehezen és csak nagyon kevés plakáthelyhez az ellenzéki pártok, pedig a választási plakátok kihelyezésére a szolgáltatókat törvény kötelezi.
Ostoba és hiú feleség, arrogáns és hatalmi dölyfben szenvedő férj: jó kis páros.

Első 40 évem a szakmában - kisvállalkozások a '80-as években

A '80-as évek elejétől a magyar reformközgazdászok különféle gazdaságélénkítő intézkedéseken törték a fejüket. A magyar termelékenység egyre romlott, a magyar termékeket egyre inkább már csak a keleti piacokon lehetett eladni. Megdőlni látszott az a dogma, hogy a legmagasabb szintű tulajdonforma az állami tulajdon (ahogy az NDK-ban mondták: népi tulajdonú üzem, vagyis Volkseigener Betrieb, rövidítve VEB), szintén haladó tulajdonforma a szövetkezeti tulajdon, és megtűrt tulajdonforma a magántulajdon. A maszekokat hivatalosan lenézték, de mindenki irigyelte őket.
Olyan kisvállalkozási formákat hívtak életre, mint a PJT-k vagyis polgárjogi társaságok, a kisszövetkezetek valamint a GMK-k, azaz gazdasági munkaközösségek. Ezen belül is a legérdekesebbek a vállalati gazdasági munkaközösségek, a VGMK-k voltak. Elmondhatom, hogy a '80-as években másodállásban dolgoztam VGMK-ban, kisszövetkezetben, voltam szoftver alkotói közösség tagja.
A VGMK lényege az volt, hogy egy cég dolgozói munkaidő után a cég anyagaival, eszközeivel és knowhow-jával tovább dolgoztak, tevékenységüket a cég felé elszámolták, mely a cég oldalán nem bérköltségként, hanem külső megbízásként jelentkezett. Gomba mód alakultak meg a VGMK-k, beindult az alkudozás a vállalatvezetéssel, hogy mi az a munkamennyiség, amit alkalmazottként, mi az, amit magánvállalkozásban végez el a dolgozó. A vállalat is könnyebben lemondott olyan nyereségről, amit egyből lenyúlt az állam, inkább költségként a dolgozónak adta. Bár a rövid távú előnyei vitathatatlanok voltak, máig ható szemléletbeli változást hozott az emberekben: a vállalat eszközeivel, anyagával, helyiségeivel és energiáival szabadon maszekolhatok. Bár a külföldi multik üldözik ezt a viselkedést, főként az egészségügyben még mindig úgy gazdálkodnak egyes orvosok magánpraxisukban a kórház erőforrásaival, mintha az övék lenne. De van példa állami cég drágán megvásárolt szoftvereinek maszekban történő felhasználására is.
A VEIKI-ben is megalakította minden osztály a maga VGMK-ját, a miénket úgy hívták: VEIKI-Tronik (nem túl fantáziadús). Osztályvezetőnk nem volt tagja a munkaközösségnek, alapvetően vele kellett egyezkednünk, hogy mik azok a feladatok, amelyeket főmunkaidőben, mik azok, melyeket maszekban végzünk. Általában jól elkülöníthető feladatokat, hardvergyártást, egyes külön nevesíthető szoftverek fejlesztését végeztük a VGMK keretei között.
A Tronik csaknem egy évtizedes működése során tulajdonképpen egyetlen egy olyan termék volt, melyet kizárólag a VGMK keretei között fejlesztettünk. Ez az ISZA-D nevű berendezés. Egy olyan mikroprocesszoros szabályozó berendezés volt, melyet középfeszültségű alállomásokon a középfeszültségű transzformátor csillagponti fojtótekercsének hangolására használtak (Tudom, ez most sokaknak kínai volt, ezért röviden: ahhoz, hogy egy földzárlat hamar megszűnjön, vagyis ne maradjon fenn egy állandó átívelés, a középfeszültségű transzformátorokat egy fojtótekercsen keresztül földelik le. Ezek a fojtótekercsek (ívoltó tekercsek) hangolhatók, vagy folyamatosan, vagy fokozatokban. Ezt a hangolást végezte el a berendezés a célból, hogy az ívoltás minél hatékonyabb legyen).

Az ISZA-D berendezés

Ennek a berendezésnek mind a hardverét, mind pedig a szoftverét mi fejlesztettük ki (ebben is bevetettük azt az aritmetikai programcsomagot, amit még diplomatervként fejlesztettem. Az előző posztomban már részletezett elavult gyártástechnológia, valamint a keleti piacról (Szovjetunió, Csehszlovákia) beszerzett nagyintegráltságú IC-k silány minősége miatt nem igazán volt megbízható a készülék, gyakran meghibásodott. Ennek ellenére vagy harminc darabot legyártottunk és eladtunk belőle. A berendezés konfigurálása már PC-n történt: a tervező megadta a hálózat, a transzformátor, a mérőváltók és a fojtótekercs adatait, azt egy program feldolgozta és előállította a készülék programját. A készülék soros vonalon keresztül számítógéppel lekérdezhető volt, de kijelzőjére is sok adatot le lehetett kérni.
Manapság az egy adott célra gyártott intelligens berendezéseket a villamosenergetikában IED-nek (Intelligent Electronic Device) nevezzük, tulajdonképpen a mi mi készülékünk egy ős-IED volt.
A következő posztjaimban az egyéb társasági formákban betöltött másodállásaimról írok majd.

A "ronda skót", a mezítlábas királynő

14-15 éves korom óta rajongok Rhoda Scott-ért, akit nővéremmel csak "ronda skót"-nak neveztünk, pedig a fekete dzsesszorgonista a legkevésbé sem volt, ronda, skótnak pedig végképp nem volt mondható.
Rhoda Scott tavaly volt 80 éves, és nagyjából egyidős elválaszthatatlan hangszerével, a Hammond-orgonával. Scott mezítláb kezelte a legendás hangszer pedáljait. Akik kedvelik a Hammond-orgona hangját, egyből megismerik a csöves oszcillátorok jellegzetes surrogását, és fanyalogva hallgatják a mai szintetizátorokat és DSP-ket (Digital Sound Processor).
A Hammond jellegzetes hangszere volt a 70-es évek rockzenéjének is, a Deep Purple és az Emerson, Lake and Palmer hangzásvilágához is hozzátartozik. A Hammond kihozza az emberből az állatot, Keith Emerson szinte minden koncertjükön összetörte a hangszerét.

Emerson egy koncertjén teljes extázisban

Hazánkban Rhoda Scottot a Magyar Televízió, valamint Hofi Géza tette ismertté. Az akkor még a 30-as éveiben járó orgonista egy dobos kíséretével játszott dzsessz-sztenderdeket, rendkívül könnyen befogadható, ugyanakkor elképesztően ritmusos és virtuóz módon játszott.



Hofi Géza zeneileg a legképzettebb komikusunk volt, szívesen énekelt és parodizált dzsesszt, önálló estjei (Az élelem bére, Hofélia) is zenés műsorok voltak. Évekig állandó partnere a nemrég elhunyt Koós János volt. Az ő Rhoda Scott-paródiája mélyen belevésődött nemzedékem emlékezetébe.



Aztán Rhoda Scott szép lassan kiszitált az emlékeimből. 2006 tavaszán sógornőmékkel és az öt gyerekkel egy hosszú hétvégét Bécsben töltöttünk, és a szállodánkban este néztük a tévét. Egy idősödő fekete nő orgonált, mondom Katinak, ez pont úgy játszik, mint Rhoda Scott. Mire Kati: Képzeld, pont úgy hívják, hogy Rhoda Scott. Mire én: talán azért, mert ő Rhoda Scott.
Tavaly aztán úgy alakult, hogy megismerkedésünk 30. évfordulójára vásároltunk két koncertjegyet egy Rhoda Scott koncertre a Papp László Sportarénába. Sajnos a művésznővel történt egy kis balesett: elcsúszott a szállodájában és lábát törte. A koncert elmaradt, de a jegyek érvényesek voltak 2019. április 14-re, vagyis tegnapra.
A közönség csak a csarnok felét töltötte meg és csupa olyan öregből állt, mint mi. A Hammond-királynőt ezúttal a doboson kívül egy alt és egy tenor szaxofonos is kísérte, és Scott nagyon ízlésesen maradt néha háttérben, majd jött az előtérbe. Hangszere ugyanúgy csillogott, mint 45 évvel ezelőtt. Sajnos a műsor végére egy magyar zenészt, Zeffer Andrást (korábbi P-Mobil tag) is meghívott. Zeffer is Hammondon játszott, de hangszere harsány és tolakodó volt, ő maga pedig ripacs, mint aki el akarja vinni a show-t Rhoda Scottól. Először egy Ray Charles-számot játszottak közösen, majd Zeffer énekelt egy dalt, legvégén pedig a Deep Purple legendás számát, a Smoke On The Water-t adták elő. Utána betoltak egy tortát gyertyákkal és közölték, hogy a művésznőnek ma van a születésnapja, pedig bárki ellenőrizheti a Wikipedián, hogy Rhoda Scott július 3-án született. Nem tudom, miért volt szükség erre a cécóra.
Rhoda Scott azért megmaradt a szívem egyik csücskében.

Öt év után az új családtagról

Öt évvel ezelőtt vásároltuk a televíziónkat, és akkor írtam róla egy posztot, új családtagnak aposztrofálva a jövevényt. Nos, legfőbb ideje, hogy számot vessek, vajon megfelelt-e elvárásaimnak a 3D-s LG okostelevízió.

A tévé operációs rendszere és az elérhető applikációk

Az LG okostévéken nem Android fut, hanem webOS, vagyis csak az LG fejleszthet rá applikációkat. Ennek megfelelően meglehetősen szűkös a kínálat. Kezdetben voltak neten keresztül játszható játékok, de az ezek mögött álló szervert rég leállították. Leginkább a különféle internetes televíziók alkalmazásai tölthetők le, nézhetem a neten az orosz, ukrán, albán, török televíziókat.
A televízió memóriája mindössze 4 Gbájtos. A web-böngésző már vagy két éve nem frissült, ezért az azóta elterjedt többablakos weboldalakat egyáltalán nem lehet vele nézegetni.

Prémium-szolgáltatások

Vagy 20 prémium-applikáció is volt a tévéhez, a Skype, a Facebook, internet-rádió, híroldalak, időjárás-jelentés. Ebből mára már csak hat maradt meg: a híroldalak közül egyedül az Origo, az előfizetéses tévé-applikációk közül a HBO GO, a Netflix, a Filmbox, van még a YouTube, és időjárás-előrejelzésnek megmaradt az AccuWeather, de ez utóbbi egyáltalán nem működik.
A Skype megszűnése miatt különösen azok bosszankodhatnak igazán, akik megvásárolták a tévéhez a kompatibilis webkamerát, mert az kb. 20 000 Ft.
Tartozott a tévéhez LG fotótár, de ennek a szerverét is leállították évekkel ezelőtt. Hasonlóan megszűnt a 3D-World rovat, ahol különféle 3D-s filmeket lehetett nézni.

Apropó 3D

Miközben én nagy boldogan vetettem bele magam a 3D-s világba, az szép csendesen elhalt. A UPC-n a nagy ígérgetések ellenére sem indult 3D-s műsort sugárzó csatorna, sőt, a videótárban sincs egyetlen 3D-s film sem, pedig igazán lehetne. A netről letöltöttem 3-4 3D-s filmet (a Jégvarázs volt az első), de BlueRay lemezt nem vásároltam, így valójában nem nagyon van mit nézzek. Az az igazság, hogy a családom sem igazán szerette meg a 3D-t, a moziban is mindig a 2D-s változatra vesznek jegyet.
Itt említem meg, hogy 3D-s filmet először Moszkvában láttam, a címe СОС над тайгы (SOS a tajga felett) volt.

Felbontás

Ez a tévé még egy sima síkképernyős HD-felbontású LED-tévé. Azóta már a 4K-s és 8K-s hajlított képernyős OLED tévék a menők. A HD-felbontásról viszont az jutott eszembe, hogy amikor megvettem a tévét, felhívtam a UPC-t, hogy szeretnénk HD-s médaboxot igényelni, amelynek az árlista alapján 1000 Ft a plusz havidíja. Mondja az ügyintéző, hogy plusz 2000 Ft. Kérdem, hogy miért? Mert 1000 Ft a HD, 1000 Ft a felvevős médiabox. Mondom neki, hogy de eddig is felvevős médiaboxom volt, csak nem HD. Azt mondja, igen, de olyan csomagom volt, amihez ajándékba járt a felvevős médiabox. Mondom neki, hogy ez engem nem érdekel, egy dolgot rendeltem, ne akarjon velem két dolgot megfizettetni. Azt mondja, hogy ezen nem tud segíteni. Mondtam neki, hogy akkor, köszönöm, nem kérem a HD opciót.
Öt perc múlva visszahívott, hogy talált egy megoldást, és csodák csodájára, még kevesebbet kellett fizetnem, mint addig.

A távirányító

A tévéhez egy mozgásérzékelős, görgetőkerekes távirányító jár, amellyel mindig bajok voltak, már a harmadikat nyüvöm. Mindig kicserélik garanciába, de ugyanúgy tönkremegy az új. Egy idő után elkezd csúszni a görgetőkerék. Szerintem kikopik benne valami, esküszöm, most már tényleg szétszedem.

TV-tuner

Ha kábelszolgáltatód van vagy műholdas televíziót nézel, valójában egy monitor is elegendő, mert a vevő a set-top-boxban van. Azt hiszem, az elmúlt öt évben egyetlen egyszer sem használtuk a tévénk saját tunerjét, mint ahogyan számos egyéb funkcióját sem, pl. a műsorrögzítést USB-s merevlemezre vagy az 5+1-es hangrendszer csatlakoztatását optikai kábelen keresztül.

Amikor megvettük a tévét, hirtelen olyan bonyolult lett az egyes videó- és audioeszközök kapcsolata, hogy készítettem a család nőtagjai számára egy kézikönyvet, melybe kapcsolási sémarajzot is tettem.

Hetet egy csapásra

Orbán Viktor pénteken beindította az európai parlamenti választások kampányát a Bálnában. (Péntek délelőtt éppen egy konferencián voltam a szemközti Corvinuson, és láttam, ahogyan rendőri felügyelet mellett nagynyomású vízsugárral kétségbeesetten próbálják eltávolítani az előző éjszaka az aszfaltra írt feliratokat).
Mondjuk a kampányt már hónapokkal korábban beindították, csak akkor azt kormányzati tájékoztatásnak nevezték, és nincs olyan ügyészség, mely eljárást merne indítani választási csalás címén. de erről a kék plakátos posztomban már írtam.
Talán a rendezvény legfeltűnőbb eleme az a tény, hogy a kampányindító nagygyűlésen egyetlen EU-s szimbólumot vagy zászlót nem lehetett látni, vagyis a kampányt Orbánék nyilvánvalóan belpolitikai eseménynek tekintik. Ugyanígy nincs uniós szimbólum az utcákra frissen kikerült választási plakátokon sem.
A rendezvényen Orbán Viktor egy hétpontos bevándorlásellenes programot hirdetett meg, világossá téve, hogy a bevándorlás kérdését tartja Európa legfontosabb problémájának. Én viszont úgy gondolom, hogy ez a hét pont méltatlan egy uniós ország kormánypártjához.

1. A migráció kezelését visszaadni a nemzeti kormányoknak.
   15 évvel ezelőtt azért léptünk az EU-ba mert úgy gondoltuk, szolidaritást vállalunk egy velünk azonos értékeket valló közösség országaival. A Migrációnak elsődlegesen kitett uniós országok (Görögország, Olaszország, Spanyolország) nagy bajban lennének a többi uniós ország segítsége nélkül. Orbán nemcsak a menekültekkel, de a migráció frontországaival szemben is tökéletesen érzéketlen.
2. Ne legyen kötelező a migránsok befogadásaAz alapvető kötelezettség nem a menekültek befogadása, hanem a probléma közös európai kezelésében való aktív részvétel lenne. A kormány ennek a közös megoldásnak összes formáját utasítja el.
3. Érvényes okmányok nélkül ne lehessen belépni EurópábaEz az elvárás jogos, és az Unió nem is vitatja, de hazánkba érvényes okmányok birtokában sem lehet belépni a jelenlegi törvények alapján.
4. Migránskártya és migránsvízum megszüntetéseA migránsvízumot azért találták ki, hogy a menekültstátuszra jogosult menekültek ennek birtokában legálisan, vagyis nem az illegális bevándorlókkal együtt érkezhessenek. Így már az Unió határain kívül felállított hot-spot állomásokon külön lehetne választani és úti okmánnyal ellátni a valódi menekülteket. A migránskártya a róluk való gondoskodás egy formája, jobb, hatékonyabb, mint az élelmiszer-, ruha- és gyógyszersegély. Ezek nélkül a menekültek és a gazdasági bevándorlók egyformán lennének kiszolgáltatva az embercsempészeknek.
5. Soros György bevándorlást segítő szervezeteinek kevesebb pénz, helyette a határvédelem támogatásaSoros György nevesítése csak egyfajta démonizálás, hiszen sok emberjogi, egészségügyi szervezet van, mely semmiféle kapcsolatban nem álla a Nyitott Társadalom Alapítvánnyal, mégis segíti a menekülteket. Ezekre a szervezetekre éppen az a jellemző, hogy nem az Uniótól, hanem magán alapítványoktól kapják a támogatást.
6. A keresztényeket ne érje hátrányos megkülönböztetés EurópábanÉn olyan uniós képviselőt támogatnék, aki egyaránt küzd mindenféle vallás hátrányos megkülönböztetése ellen. Jelenleg az európai vallások közül pont nem a kereszténység az, amelyik a legnagyobb védelemre szorul.
7. Bevándorlást ellenző vezetőket az uniós intézmények éléreÉn pedig azt mondom, olyan vezetőket szeretnék látni az uniós intézmények élén, akik a térséget fenyegető valós problémákra keresik a megoldást, megtalálják a gyógyírt a régió folyamatos gazdasági visszaesése ellen a világ más régióval, pl. Ázsiával vagy Észak-Amerikával szemben.

Én - akárcsak öt évvel ezelőtt - idén is elkészítettem uniós választási kampányfilmemet. Csak az nézze meg, akinek van érzéke az iróniához, különben azt találja gondolni, hogy Orbán mellett kampányolok.

Április 4-ről szóljon az ének!

Két évvel ezelőtt, 2017. április 4-én fogadta el sürgősséggel az országgyűlés a 2017. évi XXV. törvényt a nemzeti felsőoktatási törvény módosításáról. Sokan csak úgy hívjuk: Lex-CEU, mert a módosítás alapvető célja a Soros György által alapított, Budapesten 1991 óta működő Central European University jogi ellehetetlenítése volt. A törvényt Áder János köztársasági elnök is rekordsebességgel aláírta, így az 2017. április 10-én már hatályba is lépett.
Kevés olyan ügy volt, amiről ilyen sok posztot írtam. December elején el is sirattam, de azért gondoltam, hogy fogok még róla posztolni, hiszen a CEU körüli botrány semennyit sem csillapodott. Mielőtt az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát, még utoljára azt kapta Orbán feltételül, hogy a CEU ügyét feltétlenül rendeznie kell. Manfred Weber jól tudta, hogy olyan megoldást kell kínálnia, amiből Orbán arcvesztés nélkül kijöhet, ezért levajazta a bajorokkal, hogy amennyiben beszállnak a CEU-ba, mint tulajdonosok, akkor a CEU már nemcsak nevében lesz európai, de részben európai tulajdon is lesz, és akkor már az Unión belüli szabad tőke-, munkaerő- és szellemitőke-áramlás miatt már Magyarországon maradhat. Vagyis egy ugyanolyan sunyi kiskapus lehetőséget ajánlott fel, mint amilyennel Orbánék kiebrudalni szerették volna.
Stumpf István alkotmánybíró a napokban előadást tartott az életéről a ELTE-n, és az előadás végén kérdezték a CEU-ról is. A volt fideszes kancelláriaminiszter óvatosan válaszolt, ugyanis immár két éve az Alkotmánybíróság asztalán fekszik a törvény, de még mindig nem tudták eldönteni róla, hogy nem ütközik-e az Alaptörvénybe. Közben mind a kormányközeli média, mind pedig a kormánnyal szimpatizáló kommentelők öntik az álhíreket a CEU-ról, ezért elhatároztam, hogy összeszedek néhány CEU-val kapcsolatos álhírt, és mellé írom a cáfolatot.

Állítás:

• A CEU-t senki sem akarta elüldözni, de nem adhat diplomát egy olyan egyetem Magyarországon, amely hazájában nem folytat oktatási tevékenységet, mert az akkor csak kamudiploma.

Válasz:

• A CEU 1991 óta ebben a modellben működik, és eddig nem volt baj az általa kiállított oklevelekkel, hiszen tantárgyait az USA egyik legszigorúbb akkreditációs szervezete, a Middle States Commission on Higher Education akkreditálja.

Állítás:

• A többi külföldi egyetem miért tud megfelelni ennek a feltételnek?

Válasz:

• Az összes többi Magyarországon működő külföldi egyetem esetében egy már létező egyetem kötött együttműködési szerződést egy magyar fogadóegyetemmel. A CEU-t viszont eleve Magyarországon alapították, viszont Amerikában van bejegyezve, hogy a tárgyai amerikai akkreditációt kaphassanak.

Állítás:

• Biztos az amerikaiak a volt gyarmatokon működtetnek ilyen egyetemet, amely Amerikában nem ad ki diplomát.

Válasz:

• A Világ számos országában működik olyan külföldi egyetem, mely saját hazájában nem végez oktatási tevékenységet. Londonban, Párizsban, Rómában is vannak ilyen egyetemek.

Állítás:

• A CEU privilegizált jogokat szeretne.

Válasz:

• A korábban hatályos felsőoktatási törvény nem biztosított privilegizált jogokat a CEU-nak, hiszen rajta kívül működhetett volna más olyan külföldi egyetem is Magyarországon, mely hazájában nem folytat oktatási tevékenységet. Akkor lett volna ez a helyzet privilegizált, ha beleírták volna a törvénybe, hogy ez csak a CEU-ra vonatkozik.

Állítás:

• A CEU nem is egyetem, mert nem folytat alapképzést és nem oktatnak természettudományos tárgyakat.

Válasz:

• A CEU-n posztgraduális és doktori képzés folyik társadalomtudomány, gazdaságtudomány, jogtudomány és történettudomány területén. Magyarországon működik más csak posztgraduális képzést folytató egyetem is.

Állítás:

• A CEU nem egyéb liberális sorosista káderképzőnél.

Válasz:

• A CEU oktatása során nem foglalkozik aktuálpolitikai kérdésekkel, de minden esetben kritikai szemléletet vár el a hallgatóktól.

Állítás:

• Nem igazak azok az állítások, hogy a CEU előkelő helyen szerepel a világ egyetemeinek rangsorában.

Válasz:

• A CEU általában nem szerepel azokban a rangsorokban, amelyekben alapképzést is folytató egyetemek is szerepelnek. Viszont jó helyre kerül olyan rangsorokban, melyek szakterületekre lebontva nézik az eredményességet.

Állítás:

• A CEU státuszát Magyar Bálint mutyizta ki Soros Györggyel.

Válasz:

• A CEU 1991-ben indult Budapesten, az akkori oktatási miniszter az MDF-es Andrásfalvy Bertalan volt. 2005-ben azért, hogy magyar diplomát is kiadhasson, valamint megfeleljen a külföldi egyetem + fogadó egyetem modellnek, létrehozták a Közép-európai Egyetemet. 2006-ban az új felsőoktatási törvény megalkotásakor hívta fel Soros György az akkori oktatási miniszter, Magyar Bálint figyelmét, hogy a törvény térjen ki az ilyen kettős státuszú egyetemekre is. Hogy ezzel mennyire nem volt probléma, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a második Fidesz-kormány által megalkotott, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény sem bántotta a CEU státuszát.

Állítás:

• A CEU nem tett eleget a törvényben megkövetelt azon feltételnek, hogy saját országában folytasson oktatási tevékenységet. Egy kulipintyóról állítják, hogy ebben folyik a képzés.

Válasz:

• Talán ez volt a legundorítóbb állítás a CEU-val kapcsolatban. Az egyetem, hogy eleget tegyen az igen szigorú törvényi feltételeknek, együttműködési szerződést kötött a Bard College-dzsal, és több kurzust el is indítottak. Van is egy irodájuk az egyetem kampuszán belül egy különálló házban, ahol az adminisztratív ügyeket intézik, de az oktatás természetesen nem itt folyik, hanem az egyetem előadótermeiben és konzultációs helyiségeiben. A Corvinuson sem a rektori irodában oktatják a diákokat.

Állítás:

• Nem is ment el a CEU, csak műbalhé az egész.

Válasz:

• Az amerikai diplomát adó képzéseit a CEU - kimenő jelleggel - 2019 őszétől Bécsben folytatja. vagyis az újonnan felvett diákok Bécsben, a már Budapesten kezdett diákok pedig Budapesten tanulnak. Bécset nemcsak az nem zavarja, hogy a CEU-nak Amerikában nincs kampusza, de még ki is tüntették Soros Györgyöt a nagy arany becsületrenddel, amiért a fővárosukba vitte az egyetemét.

Jópárszor elmondtam már, hogy a CEU-ügy engem az Orbán-rezsim ádáz ellenségévé tett. Remélem, pár év múlva ez az egész balhé csak egy rossz emlék marad.

Áprilisi tréfa, vagyis amikor az ostobaság hiúsággal és hatalmi dölyffel társul

• Adva van Rogán Antal propagandaminiszter, akinek a hivatala évente tízmilliárdokat költ sorosozós-migránsozós propagandakampányra az adófizetők pénzéből;
• Adva van Rogán Antal szomszédja, aki történetesen egy óriásplakát-cég tulajdonosa, és sorra ő nyeri a reklámtendereket ezekre az állami hirdetésekre;
• Mind Rogánnak a szomszédjához fűződő viszonyából, mind a már említett uszító plakátokból óriási botrányok voltak már, legutóbb a Jean-Claude Junckert gyalázó plakátok miatt zárták ki a Fideszt az Európai Néppártból;

• Adva van Rogán Antal felesége, a Cecília, aki valami rejtélyes ok miatt szépnek képzeli magát (talán senki sem meri megmondani neki, hogy nem az), aki egy egykori szépségkirálynővel barátkozik és üzletel;
• Ennek a barátnőnek az élettársa helikoptert bérelt Rogánéknak, hogy azon repülhessenek el egy vidéki lagziba, amit aztán a miniszter letagadott, majd az ügyet feltáró Népszabadságot betiltatta;

• Ennek a Cecíliának annyi önkontrollja sincs, hogy a barátnő sportruházat-márkáját ne egy csinos és fiatal modellel reklámozza, hanem magát fotóztatja le és teteti ki óriásplaktára;
• És hol jelennek meg ezek az óriásplakátok, na hol? Hát pont azokon a plakáthelyeken, ahol korábban a Junckert pocskondiázó plakát jelent meg, mi adófizetők pedig higgyük el, hogy a plakátcég piaci árért adja a plakáthelyet, nem pedig a miniszter úr bőkezűségéért érzett elkötelezettségből;

Forrás: 444

• És senki nincs sem a miniszter, sem a miniszterné környezetében, aki azt mondaná, hogy azért ez már tényleg nagyon gáz.

Megteszik, mert megtehetik, és egészen biztos vagyok benne, hogy minden nagyon törvényes, és nincs az az ügyészség, amely nyomozást indítana az ügyben.