Csodaszarvas, Szőke Gábor Miklós alkotása a Pénzmúzeum előtt
Őrizetbe vették, majd letartóztatásba helyezték Matolcsy Györgyöt, aki 2013 és 2025 között 12 évig állt az MNB élén. De nem ám úgy, mint Sesztákot vagy Hankót, akiket szépen megkértek, hogy legyenek szívesek befáradni az ügyészségre, hanem hajnali órán törtek rá és hurcolták el kurta vasra verve.
Pedig a Matolcsy-ügyről már tíz éve beszél mindenki, és másfél évvel ezelőtt már meg is indult az eljárás az MNB alapítványai körüli anomáliák ügyében. Van egy ismerősöm, aki Fidesz-hívő volt mindig, most mégis döbbenten kérdezi az újabb és újabb disznóságok napfényre kerülése kapcsán: Hogyhogy akkor ezekről nem hallottunk semmit? Mondtam neki, hogy ugyanazt az elterelést alkalmazták, amit minden bűvész:
Vajon miért volt annyi kék plakát, annyi nemzeti konzultáció, annyi sorosozás, mingránsozás, ukránozás, az óvodások nemváltó műtétje? Hogy ne vegyük észre a disznóságokat, az EU-s pénzek lenyúlását, az állami beruházások túlárazásait, a haveri oligarchia kiépítését. Pedig én már 2016-ban, a legnagyobb sorosozás és migránsozás közepén ezt énekeltem a Soros a hibás című dalomban:
De még tavaly, a karácsony előtti utolsó nemzeti konzultáció kapcsán is ezt daloltam az Áció káció konzultáció című nótában:
Amikor tavaly tavasszal az Állami Számvevőszék vizsgálódni kezdett az MNB alapítványi pénzei kapcsán, a volt 1. kerületi polgármester asszony vezetésével bejártuk a kerület MNB-hez kötődő épületeit, sőt, az 500 milliárdot vizuálisan is ábrázoltuk:
Én vagyok a kilencedik nulla, háttérben az MNB egyik épülete
(Csak egy érdekesség: ha 500 milliárd forintot húszezresekben - ez 25 millió darab húszezres - egy hosszú csíkká ragasztanánk össze, kb. 4000 km hosszú csíkot kapnánk, vagyis pont elérne Budapesttől Dubajig. Véletlen volna, hogy pont ott bujkál a szintén körözés alatt álló Matolcsy Ádám, a bankelnök fia?)
Szóval az első kerületi épületek között van a Szentháromság tér két épülete, az egykori városháza felújításával kialakított Bölcsvár és a volt Diplomataház helyére épült oktatási központ, aztán a Kapisztrán tér és az Uri utca sarkán álló, konferencia-központnak átalakított Haslinger-Scossa-ház, a Krisztina körúti egykori Telecom-székházból kialakított irodaház, valamint a Széll Kálmán téren álló Pénzmúzeum, mely az egykori Postapalota átépítésével született. Na, ez utóbbinak a kertjét "díszíti" a Csodaszarvas, a nagy NER-kedvenc, Szőke Gábor Miklós szobrász alkotása. Valamennyi épületet, és az MNB Szabadság téri székházát is hatalmas pénzekből, jelentősen túlárazva, haveri vállalkozók zsebét tömve újították fel.
"Huszonnégy éves vidám, minden lében kanál, csalafinta fiúcska volt a Pénzügyminisztérium komor épületének harmadik emeletén. Kopátsy Sándor adott hírt róla a maga szokásos nagyhangúságával, hogy itt van ez a szeleverdi, aki tanítványi kört szervez neki az ipari főosztályon, nézzük már meg, kiféle-miféle."
Matolcsy tagja volt az egykori Pénzügykutató körül csoportosuló reformközgazdász körnek, melyet ilyen nevek fémjeleztek, mint Szalai Erzsébet, Voszka Éva, Bokros Lajos, Surányi György, Antal László, Szalkai István, Riecke Werner, Patai Mihály, Csillag István, Draskovics Tibor, Radnai György, Lengyel László. Az épp 40 évvel ezelőtt, a rendszerváltozást előkészítő átfogó munkájukat, a Fordulat és Reform című pamfletet magam is végigolvastam, ki is jegyzeteltem, kézzel írott jegyzeteim mind a mai napig megvannak.
Na de mi is volt Matolcsy bűne, megértheti-e ezt egyáltalán egy magamfajta mérnökember? Az AI-t kellett megkérdeznem, hogy egyáltalán hogyan keletkezhet a jegybanknak nyeresége, és a 2010-es évek második felében miből származott ez a hatalmas nyereség.
A bevételi források: 1: Kamateredmény, ami alacsony jegybanki alapkamat esetén pozitív, 2: árfolyam- és átértékelési eredmény, ami a forint gyengülésével keletkezhet, 3: végül a banküzemi és működési eredmény, pl. a pénz előállítási költsége és névértéke közötti különbség.
A 2013 és 2020 közötti extra magas nyereség két fő oka a nagyon alacsony alapkamat miatt lecsökkenő kamatkiadások és a devizahitelek forintosításából és a forint gyengüléséből származó bevételek.
Na jó, de mit csinálhat a jegybank, ha nyeresége keletkezik? Ezt maga Matolcsy magyarázza el a letartóztatása előtti napon (!) közzé tett filmjében:
Befizetheti osztalékként az államnak
Alapítványokat létesíthet
Nos, ilyen alapítványokban és a mögöttük álló kesze-kusza céghálóban tűnt el ez a töméntelen sok pénz, amelynek eredeti célja a pénzügyi kultúra magyarországi terjesztése lett volna. Azt gondolom, Matolcsy terve bevált: megtanulta a magyar, hogyan kell elverni ennyi pénzt: Szervezd ki alapítványokba, amely igy elveszíti közpénz-jellegét, kezelését bízd a saját fiadra és annak haverjaira, akik egy részéből sportkocsikat és dubaji luxusingatlanokat vásárolnak, a másik részével haveri cégeket bíznak meg túlárazott munkákkal, a harmadik részt pedig egyszerűen elbrókerelik veszteséges befektetési portfóliókban.
Ja, és ezt még tetézz meg azzal, hogy az utolsó munkanapodon megpróbálkozol egy színlelt ajándékozási szerződéssel, hogy megmaradhasson az alapítványi pénzek fölötti felügyeleti jogod. A csodaszarvas, az egykori reformközgazdász nemes ívű halálugrással vetette magát a mélybe.
Az elmúlt hat hétben a Bróker Marcsi televíziós sorozat szögezett minket a tévékészülék elé. A 2000-es évek legendás karcagi magánbrókeréről készült sorozat annak ellenére volt lebilincselő, hogy viszonylag kevés ismert színész játszott benne. A Marcsit alakító Bacskó Tünde zseniális volt. Kétségtelen sokat hozzáadott a film színvonalához, hogy a jelenlegi legnagyobb magyar blockbustereket rendező Herendi Gábor volt az egyik társrendező, és Geszti Péter az egyik producer.
Dobrai Sándorné Nagy Mária (alias Bróker Marcsi) karcagi üzletasszony 2002 óta foglalkozott az általa alapított utazási iroda kereti között utazásszervezés mellett pénzügyi közvetítéssel is. Gyakorlatilag Karcagon és a környéken mindenki Marcsinál fektetett be, mert "olyan ügyesen bánik a pénzzel". Valójában a friss pénzt hozó befektetők pénzéből fizette a kamatokat, vagyis klasszikus pilótajátékot vagy piramisjátékot űzött. A 2015-ös brókerbotrányok (Buda-Cash, Questor) hozták el Marcsinak is a bukást: a megcsappant bizalom miatt minden befektető egyszerre akarta Marcsitól kivenni a pénzét. Marcsi Belize-re menekült, de kiadták a magyar hatóságoknak. Érdekesség, hogy csak 2022-ben mondták rá ki a jogerős ítéletet (10 év börtön), még mindig ül.
A hatrészes sorozat sok magánéleti szállal is foglalkozik. Amikor felnőtt gyermekei számon kérik, hogy ahelyett, hogy befektette volna az ügyfelek pénzét, abból fizette ki a többi ügyfélnek a kamatokat, Marcsi így válaszolt: Miért, a bankok nem pont ugyanezt csinálják? A film szerint Marcsinak tényleg semmi terve nem volt a pénz megforgatására. Amíg tartott a Bokros Lajos-féle csúszó leértékelés, addig a valutázásból kiszámítható haszon keletkezett, de utána már pont ugyanannyit bukott a pénzváltásokkal, mint amennyit nyert. De a film fontos hangsúlyt helyez arra, hogy Marcsi befektetői között önkormányzatok és nagyvállalkozók is voltak, akiket Marcsi a maradék pénzből kifizetett, ezek a tárgyaláson mégis ellene fordultak.
Úgy gondoltam, hogy a Bróker Marcsi-sztori ürügyén áttekintem a hazai brókerbotrányokat.
Tribuszerné
Tribuszer Zoltánné Aranyos Margit akár a példaképe is lehetett volna Bróker Marcsinak, hiszen csaknem egyidősek. Tribuszernének Ajka városát sikerült ugyanúgy behálóznia, mint egy évtizeddel később Marcsinak Karcagot és környékét. Ellentétben azonban Marcsival, neki semmiféle pénzügyi képzettsége nem volt. Klasszikus piramisjátékot űzött. Történetét az teszi romantikussá, hogy csaknem egy éven keresztül úgy volt szökésben, hogy pár saroknyira a budapesti "rendőrpalotától" bérelt lakást. Jogerős büntetésének letöltése után újabb csalássorozatba kezdett, amiért 2014-ben újabb nyolc évet kapott.
Lánchíd 2000
Szintén a '90-es évek sztorija a Lánchíd 2000-botrány. A pénzintézeti tevékenységi joggal nem rendelkező cég magas hozam ígéretével adott el haszonjegyeket és kincstárjegyeket, de az ügyfelek pénzével egyszerűen megpattantak. Csak 2012-ben született viszonylag enyhe jogerős ítélet, de persze a betétesek azóta is futhatnak a pénzük után.
A Postabank-botrány
A Postabank a '90-es évek sztárbankja volt, megalakulásától kezdve erősen jelen volt a médiatérben és aktív társadalmi szponzorációs tevékenységet is folytatott. Ugyanakkor a Princz Gábor vezette pénzintézet gazdálkodásáról mindvégig csak homályos információk kerültek napvilágra. A bank pénzügyi mutatói átláthatatlanok voltak, a legtöbb esetben csak összevont számok, százalékos adatok „írták le” a pénzintézet eredményeit. A PB olyannyira bennfentesen működött, hogy azt még a banki pénzügyekben igencsak jártas szakemberek sem voltak képesek átlátni, kivéve természetesen a PB vezetését. A céltartalék-képzés nem volt elegendő, miközben a bank renoméját több kétes tranzakció is beárnyékolta. A rossz hitelportfóliót nem számolták fel, hanem befektetésekké, majd pedig befektetéscsomagokká alakították, amelyek sok esetben azonban már más "befektetők" kezében landoltak, ki tudja, milyen áron. A bank nagy VIP-ügyfélkört tartott fenn - elsősorban befolyásos politikusok, újságírók és vállalkozók körében - akiknek magasabb hozamot adtak a betétjeikre, cserébe a bank útjának egyengetését várták el.
1997 februárjában a betétesek bizalma megcsappant és bankpánik tört ki. Emlékszem, nővéremtől szemrehányó telefonhívást kaptam, hogy miért nem szóltam, hogy baj van a Postabankkal (honnan tudhattam volna bármit is, nekem ott nem volt pénzem?). Nagyjából minden úgy zajlott, mint az alábbi filmrészletben:
A Postabankot aztán az első Fidesz-kormány konszolidálta, Princz Gábort pénzbüntetésre ítélték. A Postabank alkalmazottai közül került ki Bróker Marcsi is. És az alapítói között volt egyik tankörtársam - a legutóbbi évfolyamtalálkozón is találkoztunk - aki az Üzleti Igazgatóság vezetője volt, kölcsön, lízing és befektetési ügyekkel foglalkozott. 1990-ben kivált a bankból. Emlékszem, pont Princz Gábor halálának napján (2018-ban) futottunk össze vele a Tabán moziban, én közöltem vele a hírt, és azt vártam, hogy elmorzsol egy könnycseppet a szeme sarkában, de ehelyett így fakadt ki: Az a szemét gazember! Éppen ideje volt!
Kulcsár Attila, K&H Equities
A 2000-es évek elejének botrányhőse kétségtelenül Kulcsár Attila volt. A K&H brókercégének dolgozójaként 1998 és 2003 között rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül, jogosulatlanul forgatta ügyfelek – magánszemélyek és egyes állami vállalatok – pénzét, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott. Tulajdonképpen a piramisjáték mellett ez a másik módszer: a befektetőtől alacsony kockázatú befektetésre átvett pénzt magasabb hozamot ígérő, de egyben magasabb kockázatú befektetésbe teszed. Klasszikus sikkasztási bűncselekmény, ha egy pénzintézet alkalmazottjaként teszel ilyet.
Az érdekesség, hogy a 2003-ban kirobbant botrány nyomán csak 2017-ben született jogerős ítélet, Kulcsár öt évet kapott.
Baumag, ingatlanbefektetési szövetkezetek
Az ingatlanbefektetési szövetkezetek azt a jogi kiskaput használták ki, hogy a szövetkezeti tagok által nyújtott tagi kölcsön nem tartozott a bankfelügyelet hatálya alá, mert nem minősült befektetésnek. Az ügyfél a részjegy megvásárlása után szövetkezeti tag lett, befektetése pedig tagi kölcsönként lett elkönyvelve. A befektetése után járó hozamot a szövetkezet hasznából fizették ki. Állami védelem nem volt, a befektetők akár teljes pénzüket is elbukhatták, ami a Baumag-nál meg is történt.
A Baumag ugyanis magasabb hozamot ígért, mint amennyire az ingatlanbefektetéseiből (pl. a parádsasvári Palotaszálló hasznosításából) valójában realizálható volt. Ez végül fizetésképtelenséghez vezetett. A fizetésképtelenség bejelentése előtt azonban történt egy kis vagyonkivonás is (ami ugyebár csődbűntett), így a károsultak kárenyhítésére már szinte semmi nem maradt.
Apósom és anyósom is a Baumag-károsultak között volt, a kártérítési perek még jelenleg is tartanak, mostmár feleségemmel és sógornőmmel, mint örökösökkel, de azért túl nagy pénzre nem számítunk. *
Buda-Cash
A Buda-Cash ugyanazt csinálta cégszinten, amit Kulcsár Attila a saját szakállára: a brókercég ugyanis engedély nélkül befektette, majd elvesztette az ügyfelei pénzét, 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna. Ráadásul az ígért és a tényleges hozam közötti különbséget off-shore számlákra utalták. Persze a veszteséges befektetések miatti hiányt valahogy pótolni kellett, ezért megvásárolták a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteit. A Buda-Cash befektetői között önkormányzatok és egészségpénztárak is voltak (Prov1ta, Honvéd Egészségpénztár).
Én Prov1tás voltam. Ennek az egészségpénztárnak szinte minden pénze a Buda-Cash-ben volt, a pénztár vezetője a fizetésképtelenség 2015-ös kihirdetése után tragikusan elhunyt (nem derült ki, hogy szívrohamban, vagy öngyilkos lett). Minket nem kártalanítottak, ellentétben a Honvéd Egészségpénztár tagjaival, akik ugyanúgy jártak, de egy külön kormányrendelet értelmében kártalanították. Ők az államnak kedvesebb ügyfelek voltak. Buda-Cash ügyben 2018-ban született első fokú ítélet, jogerős ítélet még nincs.
Questor
Néhány héttel követte csak a Questor pénzügyi összeomlása a Buda-Cash-t. Kiderült, hogy a csoport által kibocsátott és a brókercége által forgalmazott kötvények egy része fiktív volt, vagyis a 210 milliárd forintnyi kötvényállományból 150 milliárdot engedély nélkül bocsátottak ki. A kötvényvásárlások nyilvántartási rendszerét is manipulálhatták. A cégcsoport vagyona (a 160 milliárd forintnyi különféle befektetés mínusz a 60 milliárd forintnyi bankhitel és egyéb kötelezettség) csak töredéke volt a kötvényállománynak, az újabb és újabb kibocsátások tulajdonképpen pilótajátékká változtatták a pénzügyi vállalkozást. A Questor ügyfelei között is voltak állami szervek, önkormányzatok és magánszemélyek egyaránt. Amikor a Questor vezetője, Tarsoly Csaba jelezte a kormányzati szervek felé, hogy veszélyben a pénzük, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyorsan kivette befektetését, amivel tulajdonképpen csődbűntett gyanúja vetült rájuk. Talán ezért történt ebben az esetben állami kártalanítás, melyet egyébként az Alkotmánybíróság és az EU is rossz szemmel nézett.
A Questor-ügy annyiban is hasonlít Bróker Marcsi ügyéhez, hogy a Questor is működtetett fedőcégként egy utazási irodát, akárcsak Marcsi, hirdetéseikkel tele volt a média 2015-ig, számos televíziós vetélkedő műsor szponzorai között ott voltak. Tarsoly Csaba büntető pere csigalassúsággal halad, tavaly még csak első fokon zárult le az ügy 13 év fegyházbüntetés kiszabásával.
MNB alapítványok
Furcsa, hogy a banki és pénzintézeti csalások között megjelenik a Magyar Nemzeti Bank, pedig tényleg ez a helyzet. Az MNB Pallas Athéné alapítványának vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt.átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenít struktúrában az alapítvány vagyonát meghaladó több száz milliárd forint értékben fektetett be pénzt, ráadásul rosszul. A rossz befektetés miatt a vagyon egy része jelentősen csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György fiának környezetéhez kötődő cégek. A botrány a Neumann János Egyetem alapítványa révén továbbgyűrűzött Kecskemétre is, ahol már az érintett vezető fideszes politikusok lemondását követelik: a jegybanki alapítvány pénzeit és befektetéseit kezelő Optima Befektetési Zrt. 127 milliárd forintot vont be az egyetem vagyonkezelő alapítványától egy kötvénykonstrukcióval abból a pénzből, amelyet az állam adott az egyetem vagyonkezeléséhez. Az Optima a pénzeket tőzsdei vállalatokba fektette, a tőkét külföldre vitte, ráadásul szinte egyetlen ágazatba, az ingatlanpiacba fektette be, ahol jelentősen veszített az értékéből.
Mintegy 500 milliárd forint áramlott ki az MNB-ből az alapítványi céghálózatba.
Ezen a képen az MNB Úri utcai konferenciaközpontja előtt állunk 500.000.000.000-ot felmutatva, én tartom a kilencedik nullát.
Média-megjelenés
A Bróker Marcsi című sorozat jelenleg RTL+Prémium előfizetéssel streamelhető. Viszont ingyenesen nézhető a 2007-ben készült Overnight című magyar film a YouTube-on. A film egy saját szakállára dolgozó (magyarul: sikkasztó) brókerről szól, akinek egyetlen éjszaka áll rendelkezésre egy nagybefektető pénzének a visszaszerzésére. A film nagyon jól mutatja be a brókerek hedonista életét, feltétlenül nézzétek meg.
Ha igazi hollywoodi szuperprodukciókra vágytok, a témába vág az 1987-ben készült Tőzsdecápák, vagy a 2013-ban készült A Wall Street farkasa.
Hát ennyi minden jutott eszembe Bróker Marcsiról.
* PS 2026.06.23.
Legnagyobb meglepetésünkre a mai napon a számlánkra a felszámolás alatt álló Baumag egy kisebb (az eredeti követelés kb. 1%-át kitevő) összeget utalt át! 25 év után!
A megismételhetetlen és utolérhetetlen TESCO-dal után pár hónappal - nagyjából pont tíz évvel ezelőtt - egy másik sikeres dalt töltöttem fel a YouTube-ra (67 ezres nézettségével a top 5-ben van), a Kerítésdalt, melynek az volt a koncepciója, hogy a migránsriogatás és a határkerítés-építés csak fedőtörténet a kormány disznóságainak elfedésére. Tulajdonképpen ez tíz év óta mit sem változott, csak most "még hangosabban játszik a zenekar, mert még büdösebb a hal". Vegyük sorra, hogy a Kerítésdal milyen disznóságokat hánytorgat fel:
Habony, Vajna, Gucci-táska: a NER-elit luxizó kedve azóta sem csillapodott, de már kormányzati körökből is egyre több bírálat éri az átlagembereket bőszítő urizálás. Hadházi Ákos a Facebookon külön rovatot szentel ennek a jelenségnek, itt van például egy poszt Szijjártóné egyszerű sportos szettjéről.
Mészáros a Felcsút ura: bizony nagyívű pályát futott be Mészáros Lőrinc, aki azóta az ország leggazdagabb emberévé vált, és helikopterrel és magánrepülővel utazik a BL-döntőre, nem is gyalog. Természetesen az ő és felesége rongyrázásával is foglalkozik Hadházi.
Questor-botrány: Tarsoly Csaba bűntetőpere tavaly szeptemberben jutott el az első fokú ítéletig: 13 év fegyház, nem jogerősen. 150 milliárd értékű fiktív kötvény kibocsátásával vádolják, lényegében elsikkasztotta a befektetők pénzét. Erről részletesebben posztom későbbi részében még írok.
Boltbezárás: azt szoktam mesélni, hogy a TESCO-dal hatására meghátrált a kormány, de addig Kubatov verőemberei megpróbáltak megakadályozni egy népszavazási indítványt. Azóta egyébként újra meg újra előjön ez a kérdés.
Trafikmutyi: a trafikmutyi által keltett hullámok már lecsillapodtak, de ne felejtsük el, hogy ez volt Hadházi Ákos genézise: az akkor még a szekszárdi közgyűlés fideszes képviselőjeként működő állatorvos leleplezte, hogyan osztották el haverok között a trafikokat egy frakcióülésen. Az ügyészség nem talált semmi kivetnivalót a dologban. Mellesleg az én politikai dalszerzői karrierem is a trafikmutyinak köszönhető, a Trafikdal volt az első YouTube feltöltésem.
Vida Ildikó adóhivatali elnök kitiltása az Egyesült Államokból: hát azóta már tiltottak ki magyar minisztert is az USA-ból, igaz, Trump hamar törölte Biden Rogán elleni kitiltási végzését. Azt viszont nem tudjuk, hogy a Vida elleni határozat érvényben van-e még.
A baltás gyilkos futni hagyása Orbánt egészen a Türk Nemzetek Közösségéig repítette (végül is kipcsakok vagyunk), de az örmény-magyar kapcsolatok a mélypontra süllyedtek. Tavaly ismét felvettük a diplomáciai kapcsolatot és kölcsönösen nagykövetségeket nyitottunk egymás országában.
Na de akkor beszéljünk egy kicsit a Questor-ügyről és a hasonló ügyekről. Valamikor a '90-es évek végén olvastam Tőke Péter Peter Sheldon álnéven írt könyvét, a Budai milliárdosokat. Lényegében azt tudhattuk meg a könyvből, hogy rendszerváltás után hogyan jött létre az a hedonista, az ügyfelek pénzén meggazdagodó bróker-réteg, mely azóta is időről időre felmerülő botrányokkal hallat magáról. A Questor-ügy és a BudaCash-ügy is lényegében ugyanúgy működött: szolid, kis kockázatú befektetést ígérnek az ügyfeleknek, de valójában a pénzt magasabb hozamú, de kockázatosabb alapokban helyezik el, a hasznot lefölözik. És időnként megbuknak. Apósomék így veszítettek egy csomó pénzt a Baumag-ügyön, a per még mindig folyamatban van. Az én egészségpénztáram, a PROV1TA a teljes pénzét a BudaCash-nél tartotta. A pénztár pénzét elherdálták a brókerek, én szerencsére kevés saját pénzt buktam, de a pénztár elnöke belehalt a bukásba. A Honvéd Egészségpénztár pénze is BudaCash-ben volt, őket megsegítette az állam, akárcsak a Questor-ügy károsultjait, mert több minisztérium is a Questornál fektetett be.
Pár napja a Magyar Mozifilm csatornán láttunk egy 20 évvel ezelőtti filmet, az Overnight-ot, amely eddig valahogy elkerült bennünket, pedig pont erről, az ügyfelek pénzét elbrókerező keverő-kavaró pénzemberekről, zűrös magánéletükről, erkölcsi nihiljükről szól. De azt gondolhatnánk, hogy mára már lehetetlen azt megcsinálni, amit még a BudaCash simán megtett: államkötvényről adott papírt, de valójában más alapba helyezte el a pénzt. Itt a Nemzeti Bank alapítványainak egyre szövevényesebb ügye, melyben már alaphangon is 400 milliárd tűnt el a süllyesztőben. Pedig 9 évvel ezelőtt egy dalnok már ezt is megénekelte:
Három fontos YouTube videó látott idén napvilágot. Az egyik minden kétséget kizáróan Majka Csurran-cseppen-je a maga 24 milliós nézettségével, aztán itt van a Direkt36 Dinasztiája, melynek stáblistáján Bori lányomat is megtalálhatjátok, és ezt is 3,8 millióan nézték meg eddig, de szerintem a legütősebb a Telex A nagy játszma című dokumentumfilmje az MNB-botrányról (igaz, ezt még csak egymillióan látták). Úgy tűnik, hogy Matolcsy Ádám és haverjai egérutat fognak kapni, nem fegyházat, pedig ők leginkább a devizakárosultak pénzéből keletkezett MNB-nyereséget húzták le a vécén, svájci és lengyel ingatanalapokban. A Kecskeméti Egyetem 127 milliárdját az egyetemi kuratórium asszisztálásával sikerült lenullázni. A kuratórium elnöke , Csizmadia Norbert a Magyar Nemzeti Bank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős egykori ügyvezető igazgatója, de a kuratórium tagja sorában megtaláljuk Lezsák Sándort, a lakitelki sátorverőt is, és az egész ügylethez vígan asszisztált Kecskemét fideszes polgármestere is.
Szóval amikor nagy csinnadrattával megy a nyári uborkaszezonban is az ukránozás és brüsszelezés, akkor gondoljatok arra, hogy mekkora botrányok eltussolásáért száll most sorompóba a Harcosok Klubja.
Mostanában dézsávű-érzésem van: A '80-as évek végén már recsegett-ropogott a Kádár-rendszer, összeomlani látszottak a szocialista gazdaság fundamentumai, amikor is vagy két tucat közgazdász Fordulat és Reform címen egy terjedelmes kiadványban helyzetelemzést és ebből adódó reformjavaslatokat tettek közzé. A kiadvány szerkesztői Antal László, Csillag István, Lengyel László és Matolcsy György voltak, valamennyien a Pénzügykutató munkatársai. Persze a hivatalos kádári gazdaságpolitika nem értett egyet a nyugatbarát nézeteikkel, Lengyel Lászlót, Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt és Király Zoltánt látványosan ki is zárták az MSZMP-ből.
A magyar gazdaság megint bajban van, az uniós helyreállítási alap forrásainak elmaradása, a vártnál kedvezőtlenebb makropálya és a kormányzati választási osztogatások miatt az eredetileg tervezett 838 milliárd forinttal szemben 1685 milliárd forint értékű devizakötvényt bocsátanak ki, ennyivel növelve az államadósságot. Zuhan az ipari termelés, változatlanul magas az infláció.
Az Európai Unió Tanács célzott gazdasági országajánlást adott ki minden tagországra egyedileg szabva. A dokumentum természetesen a neten mindenki számára rendelkezésre áll magyarul is. Ahogyan a dokumentum fogalmaz: "A Bizottság 2025. június 4-én közzétette a Magyarországra vonatkozó 2025. évi országjelentést. Ebben értékelte a releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén Magyarország által elért eredményeket, és számba vette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Magyarország általi végrehajtását."
Az átlagember leginkább a kormánypropagandából szerez tudomást a jelentés megállapításairól feketeöves propaganda stílusban:
Valószínűleg Juli nénit és Kati bácsit kielégíti ez a Gonoszbrüsszel-narratíva, de azért érdemes egy kicsit beleolvasni az eredeti dokumentumba, melynek elérhetőségét - talán mondanom sem kell - egyetlen egy propagandakiadvány sem adja meg.
A dokumentumnak hasonlóan a négy évtizeddel ezelőtti Fordulat és Reformhoz, van egy helyzetértékelési és egy ajánlási része. Mazsoláztam mind a kettőből, nézzük először a helyzetértékelés néhány érdekesebb megállapítását:
A Bizottság 2025. június 4-én megállapította, hogy Magyarországon makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn.
Az EU többi részéhez képest továbbra is erősebb inflációs nyomás jelentkezik, miközben a gazdasági fellendülés lassú és lefelé mutató kockázatoknak van kitéve.
Az államadósság-ráta nem csökken, és az adósságszolgálati kiadás és a bruttó finanszírozási igény továbbra is magas. A bankok és az állam kapcsolata még szorosabbá vált azon adópolitikai intézkedések miatt, amelyekkel a belföldi bankokat az államadósság megvásárlására ösztönzik.
A háztartások és a vállalatok részére nyújtott támogatások és hitelek továbbra sem a megfelelő célcsoportokra irányulnak, és a hitelkamatok szabályozása korlátozza a monetáris politika hatékonyságát. Ugyanakkor a lakástámogatások és a kedvezményes hitelprogramok továbbra is torzítják a lakáspiacot, és fokozzák a lakásárakat felfelé hajtó nyomást.
A támogatott hitelek aránya a Covid19-járvány előtti szinthez képest továbbra is magas, ami az alacsony hozamú és a termelékenységet kevéssé javító projektek finanszírozása miatt az optimálistól elmaradó tőkeallokációt eredményez. Bár az élelmiszerekre vonatkozó ársapkákat 2024-ben fokozatosan megszüntették, 2025-ben a kormány az élelmiszerek széles körére kiterjedően maximálta a kiskereskedelmi beszerzési ár és az értékesítési ár közötti árrést.
A költségvetési célértékek gyakori és jelentős módosítása következtében a költségvetés nem jelent stabil alapot a piaci szereplők számára, és kétségessé teszi a középtávú költségvetési tervek hitelességét.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok gyengítik a költségvetési felügyeletet, mivel úgy tűnik, hogy hatékony ellenőrzési mechanizmusok nélkül működnek.
A versenyképességi mutatók tekintetében Magyarország 2024-ben az egyik legrosszabbul teljesítő ország volt az EU-ban.
A kiskereskedőket olyan adminisztratív beavatkozások is érintik, mint például a kiskereskedelmi ársapkák, az értékesítési árrés korlátozása, a kötelező árengedmények, az élelmiszerek lejárat előtt 48 órával történő értékesítésének tilalma és a kötelező online árjelentés.
A magántőkealapok növekvő jelenléte új kihívásokat teremt. Ezt a vállalati struktúrát különösen a kormányhoz kötődő magánszemélyek alkalmazzák, mivel ez – az offshore vállalkozásokhoz hasonlóan – anonimitást biztosít számukra.
Magyarországon a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások – például a rezsicsökkentési program, a földgázzal történő távfűtésre vonatkozó hozzáadottértékadó-csökkentés, valamint a gázolaj mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jövedékiadó-visszatérítés – gazdaságilag nem hatékonyak, állandósítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és nem ösztönzik a lakossági ágazat villamosítását.
A magyarországi vállalkozások által fizetett energiaárak a legmagasabbak között vannak az EU-ban.
Az alacsony egészségügyi kiadások és az egészségügyi szakemberek tartós hiányának kezelésére irányuló szakpolitikai intézkedések továbbra is korlátozottak. A születéskor várható átlagos élettartam a legalacsonyabbak között van az EU-ban.
A nagyvonalú és nem célzott lakástámogatások és a korlátozott lakáskínálat hozzájárultak a lakásárak emelkedéséhez.
És akkor most nézzük a hangsúlyozottan nem követelésként, hanem ajánlásként megfogalmazott megállapításokat:
Növelje a védelmi kiadásokat és fokozza az általános védelmi készültséget. (talán ez az egyetlen, aminek a békepárti lózungok ellenére eleget teszünk - P.J.)
Vezesse ki a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket.
Fokozatosan szüntesse meg a még fennálló ársapkákat és kamatplafonokat, valamint az azokkal egyenértékű intézkedéseket a torzító hatások csökkentése és a monetáris politika zökkenőmentes transzmissziójának elősegítése érdekében.
Elsősorban a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén javítsa a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, miközben megőrzi annak megfelelőségét.
Kerülje az önkényes adminisztratív beavatkozásokat, a meghatározott vállalkozások számára indokolatlan előnyt biztosító vagy hátrányt okozó, adott jogalanyokra szabott jogszabályok alkalmazását és a piactorzító, államilag támogatott tranzakciókat, valamint csökkentse a feltétlenül szükséges mértékre a veszélyhelyzeti intézkedések alkalmazását, összhangban az egységes piac és a jogállamiság alapelveivel.
Gyorsítsa fel a fosszilistüzelőanyag-ellátás diverzifikálását az orosz forrásoktól való függőség fokozatos megszüntetése érdekében, és tegyen konkrét lépéseket a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére, különös tekintettel a gázolajra kivetett jövedéki adókkal kapcsolatos támogatásokra és a lakossági ágazat villamosítását akadályozó támogatásokra.
A lakáságazati támogatási intézkedések keretében nyújtson célirányos támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak, valamint növelje a lakáskínálatot, többek között a szociális lakások tekintetében is.
Azért ugye így már kicsit árnyaltabb a kép. Hasonlóan a 40 évvel ezelőtti helyzethez, amikor is a reformközgazdászok a nép ellenségei voltak, most Gonoszbrüsszel és az ő csicskái, a "Tisza-Dobrev koalíció" az ellenségek. Ami optimizmusra adhat okot az az, hogy négy évtizede a Kádár-rendszer hamarosan megbukott, talán már Orbánék sem húzzák sokáig.
Másfél évvel ezelőtt posztoltam Ésik Sándor Sanyikám, én nem politizálok című könyvéről meglehetősen nagy lelkesedéssel. Ésik Sándor ügyvéd az egyik alapítója és állandó szerzője a Diétás Magyar Múzsa című Facebook-oldalnak és portálnak, melynek a könyv elolvasása után én is állandó olvasója lettem.
Ráadásul Petrát is megfertőztem! Még csak szeretett volna felvételt nyerni a jogi karra, de már elolvasta a könyvet, sőt, lenyúlta, már az övé, és mondhatni, hogy a bibliája lett. Így aztán, amikor az ünnepi könyvhéten a szerző dedikálást tartott, mi is kimentünk a Vörösmarty térre. A Múzsa másik állandó társszerzője Kertész Balázs (Panamajack - ezt a becenevet hosszabb panamai tartózkodása miatt kapta) megírta a könyv párját, melynek címe önmagáért beszél: Közgazdaságtan lelkes amatőröknek. Megvásároltam hát a könyvet és mindketten dedikáltattunk, Petra Ésik Sándorral én pedig Kertész Balázzsal.
Kertész Balázs és Ésik Sándor dedikálnak
Mivel zsongott már a fejem az Ulysses-től, a 300. oldal környékén félbe hagytam James Joyce 900 oldalas nagyregényét, hogy kicsit mást is olvassak, és kicsit belemerültem a közgazdaságtan rejtelmeibe. Ésik könyvéről megírtam, hogy teljesen alkalmasnak tartom tankönyvnek 10-11 osztályosok számára. Ugyanezt Kertész Balázs könyvének csak az első felére mondhatom el, melynek olvasása során felidéződtek bennem a jó kis politikai gazdaságtan órák az egyetemen. (Két félévet tanultunk közgázt, az első félév a kapitalizmus politikai gazdaságtana volt, a második félév pedig a szocializmusé. A két félévből szigorlat volt, és bár sohasem volt közgazdász vénám, jelesre sikerült a szigorlatom.)
A könyv nyílt kiállás a kapitalista gazdaság és a liberalizmus mellett, mert már Adam Smith (aki a közgazdaságtan Charles Darwinja volt) óta tudjuk, hogy a teljesen szabad és tisztességes piacon (ami persze csak a mesében van) magától kialakul az az egyensúly, amikor a résztvevőknek úgy nő a jólétük, hogy a többieké nem csökken (Pareto-optimum). Ezt Adam Smith még a kissé misztikus "láthatatlan kézzel" magyarázta. Marx tagadta egy ilyen ideális állapot kialakulását, mert a monopóliumok és oligopóliumok erőfölényüket kihasználva torzítják a piaci viszonyokat a gyengék kárára. És Marxtól már el is juthatunk a szocialista gazdaság legnagyobb átkáig, a hiányig, amikor az árképzést nem a piaci egyensúly, hanem az állam szociális és piaci céljai határozzák meg. Ugye kicsit ismerős a legutóbbi ársapkás időszakból.
Szintén ismerősként üdvözölhetjük a könyvben a választási inflációt, amikor a kormány a választások előtt népszerűségnövelő költekezésbe kezd (előre mentünk nem hátra: jövedelemadó elengedése, 13. havi nyugdíj 2022-ben). Ha a Nemzeti Bank nem független, a gazdasági növekedést kamatcsökkentéssel tovább pörgetik, melyre a megbomlott egyensúlyú gazdaság inflációval és spekulációs buborékok kialakulásával reagál. De volt már nálunk 1997-ben igazi bankpánik is, amikor a Postabankot megrohanták a befektetők.
Megtudhatjuk, hogy a kamat annyira fontos része a hitelezésnek, hogy még az iszlám országokban is kialakult az ún. islamic banking, a Korán szigorú kamatszedést tiltó szabályait kikerülő tranzakciós díjak formájában.
A kapitalizmus válságai aztán olyan híres közgazdászokat szültek, mint John Maynard Keynes a '30-as években vagy Milton Friedman a '70-es években. Előbbi elsősorban fiskális ösztönzőket javasolt (Roosevelt New Deal programja), utóbbi pedig az olajválság után az állami szerepvállalás csökkentését (Egyesült Királyság a '80-as években). A jegybank feladata elvenni a puncsos tálat, ha beindul a buli, vagyis fellendülés idején kamatemeléssel csökkenteni kell a pénzkínálatot a gazdaság túlhevülésének elkerülése érdekében.
A szabályozatlan globális spekuláció veszélyére - akármilyen meglepő - Soros György hívta fel a figyelmet. A 2000-es évek elején mégis egyre nagyobbra fújódott a supreme-lufi, vagyis a bizonytalan kategóriába eső könnyű hitelhez jutás. Bush eufórikusan beszélt arról, hogy most már mindenki számára elérhető az amerikai álom, de nálunk is fűnek-fának adtak abban az időben deviza alapú hiteleket. Aztán jött a Lehman Brothers összeomlása, a többi meg már a gazdaságtörténet része. Ebben a helyzetben jelentette be Matolcsy az unortodox gazdaságpolitikát, melynek két pillére az ágazati különadók és szociális megszorító politika. Ez a magyar gazdaság mennyiségi növekedésében meg is mutatkozott, de ez alacsony hozzáadott értékű munkával, elavult oktatással, a tudásalapú társadalom kialakulásának lassulásával járt.
A könyv külön nagy fejezetet szentel a menedzsmentnek, mint művészetnek. A rendszerváltás előtti gazdasági vezetők - néhány kivételtől eltekintve - csak üzemeltetők voltak, nem menedzserek. Eloszlatja a menedzserekkel kapcsolatos tévhiteteket (Ezek az öltönyös majmok tulajdonképpen semmihez sem értenek, csak ahhoz, hogy teammeatingeken süketeljenek a proaktív szinergiákról meg a hozzáadott érték marginális profitrátájáról). Az igazi menedzsernek a túlzott delegáció és a mikromenedzsment Szküllája és Kharüpdisze között kell hajóznia.
A bevándorlás kérdésével már el is jutottunk napjainkig. Kertész Balázs szerint "a nemzetállamok Európáját alapjaiban fogja átalakítani az a reakció, amelyet a bevándorlás nyomására ad majd az Unió. Ezeket a döntéseket Európa előbb vagy utóbb meg is fogja hozni, már ha nem akar a bevándorlás által tönkretett, egymással háborús feszültségben élő nemzetállamok mozaikjává válni. Nem lesznek önálló, vidám kis nemzetállamok, ahogy azt Móricka elképzeli. Ugyanis egy nemzetállamot, legyen akár akkora, mint Németország, egyszerűen agyonnyom a bevándorlás. Ez a történelem szava, amelyet elég sok helyen hallanak. Eközben a magyar kormány süketnek és hülyének tetteti magát, de ez sem új, se nem meglepő."
Még sok fontos részletét kiemelhetném a könyvnek, de muszáj még írnom korunk új ideológiájáról, a putyinizmusról: "A Putyin-féle vezetőknél a cinizmus, a gátlástalanság és megbízhatatlanság nem jellemhiba, hanem érdem... A legnagyobb és legerősebb gazember szolgálatába érdemes szegődni, akárcsak egy gengszter-hierarchiában... Objektív igazság nem létezik, tehát hazudni egyáltalán nem bűn, hiszen csak egy alternatív álláspontot képviselnek...Végső soron a putyinizmus teljesen tudatosan rombolja le a társadalomban meglévő bizalmat, mégpedig azzal a céllal, hogy az emberek közötti horizontális és egyenlőségen alapuló viszonyokat (ami ugye mindenfajta önkéntes csere alapja) az állam és az alattvaló közötti vertikális függőségi viszonyok váltsák fel. A cár atyuska védelmet ígér minden valós és kitalált fenyegetéssel szemben, ezért cserébe viszont megvon minden autonómiát. Ez pedig, akárhogy is nézzük, kizárólag a civilizáció visszafejlődéséhez vezet."
Bár mind a vallási fundamentalizmusnak, mind a putyinizmusnak megvan a maga vonzereje az elbizonytalanodott liberalizmussal szemben, a liberalizmus minden hibája ellenére több olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami igencsak hatékonnyá teheti a 21. századi kihívásokkal szemben. Hatékonyan serkenti az innovációt, a tudományos és technológiai fejlődést, élen jár az emberi jogok és az egyenlőség terén, rugalmas és alkalmazkodóképes szemben a diktatúrák gyenge korrekcióképességével.
Jó volt kicsit elmerülni a közgazdaságtanban és társadalomfilozófiákban.
Még valamikor az 1860-as években a Brit Kincstár Második Lordja, azaz a pénzügyminiszter Sir William Gladstone egy feketével bélelt és skarlátvörös színű bőrbe burkolt fadobozban vitte a költségvetés tervezetét a Parlamentbe a Downing street 11-ből. Mivel a britek hagyománytisztelők, száz évig ez a bizonyos Gladstone-doboz volt a költségvetés-tervezet hordozója.
2004-ben Szili Katalin házelnök Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszternek egy vízibivaly bőréből készült, réztáblával ellátott táskát adományozott kifejezetten a költségvetés-tervezet beterjesztése számára. Ez lett volna a magyar Gladstone-doboz, mely hat éven keresztül hűen szolgált, ám a Matolcsy György, a 2010-ben felállt második Orbán-kormány első nemzetgazdasági minisztere hamar az értésünkre adta, hogy semmiféle olyan tradíciót nem hajlandó követni, amit a szocialista kormány vezetett be, ezért 2010 őszén a táskát a Vaterán elárverezte a vörösiszap-károsultak javára. Egész szép pénzt, több mint egy milliót kapott érte.
1996-ban, az első szocialista kormány idején Göncz Árpád köztársasági elnök javaslatára az Ötvenhatos Emlékbizottság a budapesti Kossuth téren közadakozásból felállította A Forradalom Lángja gránitoszlopot egy örökmécsessel, melyet minden október 23.-án ünnepélyesen fellobbantottak, majd november 4.-én, a forradalom leverésének évfordulóján eloltottak. A megkezdett tradíciót kezdetben a Fidesz-kormány is folytatta, de 2013-ban az emlékművet a Steindl Imre-program keretében elszállították. Mécs Imre, az Ötvenhatos Emlékbizottság vezetője rendszeres tűntetést tartott a téren a Láng visszaállításáért, amit részben az én közreműködésemmel egy vidéki restauráló műhelyben megtalált.
A Lángot Mécs minden tiltakozása ellenére nem az eredeti helyén, hanem a II. kerületi Nagy Imre téren állították fel, és bár 2016-ban Tarlós István vezetésével még megtartották az ünnepélyes lánggyújtási ceremóniát, ám utána tökéletesen megfeledkeztek erről a tradícióról.
A toszkánai Siena főterén minden nyáron a két Mária-ünnepen, Sarlós Boldogasszony napján és Nagyboldogasszony napján lovasversenyt rendeznek, ez a híres Palio. Ennek mintájára Geszti Péter ötlete nyomán 2008-ban - még a Nemzet Szemkilövetőjének miniszterelnöksége alatt - bevezették a budapesti Hősök terén évente megrendezett Nemzeti Vágtát. A Nemzeti Vágtára a történelmi Magyarország minden régiójában rendeznek válogató versenyeket (pl. Székely Vágta), ezek győztesei indulhatnak el a döntő három napos rendezvénysorozatán, melynek célja a nemzeti hagyományok ápolása és kapcsolatteremtés, hídépítés az egyes települések és lakosaik, valamint a magyar vidék (határon túli is) és Budapest között. Jelentős idegenforgalmi vonzerővel bíró tradicionális huszárhagyományokra építő rendezvény.
15 év után a szervezők mégis úgy döntöttek, hogy a Nemzeti Vágtát a Mészáros Lőrinc által épített szilvásváradi lovas arénában rendezik meg. Merthogy ez sokkal jobb hely lovaknak, lovasoknak egyaránt. Mintha a Paliot elvinnék Sienából egy vidéki lovaspályára, vagy a Monacoi Nagydíjat elvinnék Monte Carloból egy zöldmezős beruházással épített vadiúj pályára. Az egész intézkedésből süt a Geszti Péter elleni és Budapest elleni bosszúvágy!
1918-ban vitéz Aggházy Kamil ezredes és Gabányi János címzetes vezérőrnagy megalapították a Hadtörténeti Múzeumot, mely tíz évvel később megkapta a budavári Ferdinánd-(Nádor)laktanya egyik épületszárnyát. A múzeum furcsa módon 1945 után is megmaradt és nagyon sok kellemes emlékem fűződik hozzá. Gyerekkoromban sokat jártam itt édesapámmal, később barátaimmal, itt láttam először a Rákóczi hadnagya című filmet. 16 éven keresztül pár száz méterre laktam a múzeumtól, Bori és Orsi is nagyon szerettek mászkálni az épület előtti ágyúkon, az épület dísztermében a zeneiskola gyakran tartott növendékhangversenyt.
Idén az ötödik Orbán-kormány akarnok hadügyminisztere, Szalay-Bobrovniczky Kristóf megirigyelte hogy nemcsak a köztársasági elnök és a miniszterelnök, de az Alkotmánybíróság és a Pénzügyminisztérium is a Budai Várba költözik, ezért kitette a Nádor-laktanyából a száz éve ott levő Hadtörténeti Múzeum szűrét, és egyszerűen földönfutóvá tette, hiszen állandó kiállító helyet nem kapott a gyűjteménye. De legalább szép kilátása lesz a miniszternek a Városmajorra új miniszteri szobájából.
Nagyjából a Hadtörténeti Múzeum megalapításával egy időben a Budaörsi út mellet, szemben a főleg katonai egyenruhákat gyártó Posztógyárral felépült egy laktanya, mely először IV. Károly magyar király nevét viselte, a Tanácsköztársaság idején a német marxista politikusról, August Bebelről nevezték el, a felszabadulás után pedig Petőfi Sándor nevét kapta. A rendszerváltás után a vitéz Szurmay Sándor Helyőrség Dandár került elszállásolásra az épületkomplexumban.
Akarnok hadügyminiszterünk, aki pár hete jelentette be, hogy visszaállítják a huszárságot Magyarországon, úgy döntött, hogy a Petőfi laktanya felveszi a dandár kötelékébe tartozó 32. Gyalogezredet 1741-ben megalapító Mária Terézia királynő nevét. A 32. sz. Gyalogezred Mária Teréziáról elnevezett laktanyája eredetileg az Üllői úton állt, most mégis Petőfi születésének 200. évfordulóján egy Habsburgról nevezték el azt az épületet, mely sohasem viselte királynőnk nevét!
Hát így mennek füstbe a közelmúlt hagyományai, de jönnek helyébe vármegyék, főispánok, huszárok és máriateréziák.
Ma 15 éve, 2002. május 9-én vettük birtokba a Zsolt utcai lakásunkat. A lakásátadás napja egy másik nevezetes nappal esett egybe (nem, kedves olvasóim, nem a győzelem napjára gondolok): a magyar kriminalisztika legkegyetlenebb bankrablásával, a nyolc halálos áldozattal járó móri rablógyilkossággal, melynek valódi elkövetőit csak öt évvel később sikerült elfogni.
A lakást Kati Kmety utcai lakásának és az én Lovas úti lakásom árából szándékoztunk megvenni, de a 2001 óta az akkori Fidesz-kormány által bevezetett igen kedvezményes forinthiteleket is igénybe vettük. Alapvetően két hitelt vettünk igénybe, egy 15 év futamidejű, 10 millió forintos kölcsönt 2,5 % kamattal és 1,75 % kezelési költséggel, valamint egy 25 év futamidejű 12 millió forintos kölcsönt 4 % kamattal és 2 % kezelési költséggel. Ez utóbbit csak áthidaló kölcsönnek szántuk, és a Lovas úti lakás eladása után még 2002 augusztusában visszafizettük, mivel nem kellett előtörlesztési felárat fizetni. A másik kölcsön utolsó részletét pedig egy hete vonta le az OTP a számlánkról, így végre elmondhatjuk, hogy véglegesen kifizettük a kecót.
Mindkét kölcsön nagyon kedvezményesnek számított, igen nagy állami kamattámogatás volt rajtuk, sőt, 200.000 Ft-ig éves adóvisszatérítés is járt a törlesztések után. Emlékszem, hogy az adóvisszatérítést még az után a kölcsön után is igénybe vehettem, amit augusztusban visszafizettünk. A 2002-ben hatalomra kerülő Medgyessy-kormányra azonban egyre nagyobb teherként nehezedett ez a fajta államilag támogatott forinthitel, ezért fokozatosan kivezették a piacról, és a meglévő hiteleknek is fokozatosan nehezítettek a terhein:
2004. január 1-től az adókedvezmény felső plafonja 100.000 Ft lett;
2004. június 1-től az ügyfelet terhelő kamat 4 %-ra nőtt;
2005. január 1-től megvonták tőlünk az adókedvezményt arra hivatkozva, hogy egy másik kölcsönt is igénybe vettünk, holott azt már rég visszafizettük. 2007-től aztán mindenkinek eltörölték az adókedvezményt;
2008-ban megemelték a kezelési költséget 2 %-ra (ezt mindig az év elején fennálló tőketartozás után kell fizetni);
Később eltörölték a kezelési költség havi 9000 Ft-os felső plafonját. Ezt egy év után a bankfelügyelet törvénytelennek minősítette, mert nem értesítették előre az ügyfeleket, ezért a különbözetet visszafizették, majd értesítették az ügyfeleket, és két hónap múlva - most már törvényesen - ismét bevezették.
Így aztán az adóvisszatérítéseket is figyelembe véve kezdetben 56.000 Ft körülre jött ki a havi törlesztés, ami a fent felsorolt korrekciók miatt szép lassan felkúszott 85.000 Ft-ig, de aztán ahogy a tőketartozás csökkenése miatt csökkent a kezelési költség, az utolsó évre szépen lement 73.000 Ft-ra.
Az biztos, hogy sokkal jobban jártunk, mint azok, akik a 2004 után egyre vállalhatatlanabb forintalapú kölcsönök helyett a devizaalapú kölcsönöket választották. Látszólag megfogták az isten lábát az alacsony kamatokkal, de az árfolyam kétszeresére emelkedésére senki nem számított.
Svájci frank árfolyamának alakulása az elmúlt 10 évben
Az árfolyamban három jelentősebb ugrás van, az első a 2008-as világgazdasági válság, melynél 200 Ft fölé ment az árfolyam, de aztán visszakorrigált 180 Forint körüli értékre. A Fidesz-kormány megalakulása után ment fel az árfolyam 250 forint környékére. A devizahitelek forintosítását pár héttel az újabb nagy ugrás előtt sikerült végrehajtani, ami egyrészt jó pont volt a kormánynak, másrészt nagy nyereség a Matolcsy-vezette MNB-nek, mely azóta is ebből az extra bevételből tömi az alapítványait, vásárolja az ingatlanjait. Vagyis a devizában eladósodott emberek pénzéből.
Jelenleg már csak forintban vehet fel kölcsönt az, akinek forintjövedelme van. Ezek messze nem olyan kedvezményesek, mint a mi 15 éves futamidejű kölcsönünk volt, viszont van lakástakarék állami támogatással, és van CSOK. Lakástakarékot mi is fizettünk, ősztől a Bori vette át. A 2001 után felvett kedvezményes kölcsönök szép lassan lejárnak, csökkentve az állam ezirányú fizetési kötelezettségeit.
A Lovas úti lakásomra is vettem fel OTP kölcsönt valamikor '84-ben, aminek a kamatát annak idején a Antall-kormány jelentősen megemelte, de fele áron lehetett előtörleszteni, így azt lejárat előtt fizettem vissza, akárcsak Kati, aki az eredetileg önkormányzati Kmety utcai lakást vette meg kölcsönből.
A napilapoknak is megvan a maguk sorsa. A Népszabadság bűnben fogant 1956. november 2-án, és bűnben múlt ki 2016. október 8-án.
Édesapám világéletében akkurátus ember volt, így a forradalom viharai között a Népszabadság első példányát - számos más kiadvánnyal együtt - eltette.
A több mint egy hete tartó 56-os forradalom talán legoptimistább napja volt november 2-a. Nagy Imre kinyilvánította Magyarország semlegességét és a Varsói Szerződésből való kilépését (ezt később - immár sikeresen - Antall Józsefnek sikerült véghezvinnie). Kádár János pedig a frissen alakult MSZMP nevében az alábbi nyilatkozatot tette: "Népünk vérével bizonyította, hogy rendületlenül támogatja a kormánynak a szovjet erők teljes kivonására irányuló törekvését." Másnap már indult Szolnokra végrehajtani az árulást, megalakítani a Forradalmi Munkás Paraszt Kormányt. Az oroszok pedig több tankkal tiporták el a forradalmat, mint amennyit a II. világháborúban bevetettek.
A szüleim mindvégig előfizetői voltak a lapnak, illetve apám halála után már csak édesanyám, szerintem nem sokan vannak már ebből a fajtából. Ifjúkoromat a lap éppúgy végigkísérte, mint a 18-as villamos. Akik a szocializmusban szocializálódtak (nem pedig a kapitalizmusban kapitalizálódtak), azok fejből fújták a testvéri országok kommunista pártjainak újságjait: Pravda (Szovjetunió), Trybuna Ludu (Lengyelország), Rude Pravo (Csehszlovákia), Neues Deutchland (NDK), Zsenmin Zsipao (Kína), Granma (Kuba).
Istenem, mennyi hazugsághoz, megalkuváshoz kellett a lap szerkesztőinek asszisztálni. A '80-as évek elejétől már egy dossziét vezettem a lap hazugságairól, a Korean Air Lines 007-es járat lelövéséről 1983-ban, a Los Angeles-i olimpia bojkottjáról 1984-ben, a csernobili atombalesetről 1986-ban, vagy '88 táján két szovjet katona által elkövetett taxisgyilkosság.
A sok gyalázaton átment Népszabadság azért maradhatott fenn a rendszerváltás után, mert szép fokozatosan váltott át a reform-szocialista irányvonalra, 1989 őszén, amikor az MSZMP átalakult MSZP-vé, ezt az ikonikus fényképet hozta le a címlapon:
Ez a fénykép évekig kinn volt a faliújságomon, ugyanolyan optimizmussal töltött el, mint szüleimet az 1956. november 2-ai Kádár-nyilatkozat.
Talán az olvasók megszokásából, talán mert tényleg jó újság volt, a Népszabadság mindvégig megmaradt a legnagyobb példányszámú politikai napilapnak, csak a bulvárlapok tudták lekötözni. Egy fontos lépést - a többi hazai napilaphoz hasonlóan - viszont elmulasztott: nem sikerült idejében erőteljes on-line lappal előrukkolniuk, így az Origó, később az Index mindent letarolt. Bár a nol.hu a végére egész jó lett, ezt a piaci hátrányt már nem volt képes behozni.
2003-tól a lap fő tulajdonosa a Ringier csoport lett, mely 2014-ben fuzionált egy másik nagy lapkiadóval, az Axel Springer-rel, és a Gazdasági Versenyhivatal előírta, hogy a fúzióért cserébe meg kell válniuk a Népszabadságtól. Így lett a lap egy bécsi üzletember érdekeltségébe tartozó Vienna Capital Partners kiadóé, mely múlt hónapban a Mediaworks Hungary Zrt-be vonta össze magyarországi érdekeltségeit. Akkor sokan már tudni vélték, ez a manőver szorította ki a Fidesznél kegyvesztetté váló Spéder Zoltánt a kiadóból, és Fidesz-közeli tulajdonosokat, köztük a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrincet emlegették. Anyukám már ekkor hívogatott, hogy jaj-jaj, mi lesz az ő kedvenc újságjával.
A Népszabadság szerkesztősége viszont rendületlenül menetelt tovább, Matolcsy György jegybankelnök és szeretője ügyeit, Rogán Antal helikopterezését tárta fel szívós kitartással. A propagandaminiszter azonban bosszúállónak bizonyult, és valószínűleg kiadta az ukázt a kiadónak, hogy a lapot el kell hallgattatni, hogy megtanulják a mórest. De a Mediaworks vezérigazgatója, Rónai Balázs nem volt hajlandó a hóhérmunkára és lemondott, így utódja, Katona Viktor hajtotta végre az ítéletet.
Természetesen ugyanúgy gazdasági okokra hivatkoznak, mint annak idején a Klubrádiónál, csak ott pancsernek bizonyultak. Itt most nem hibáztak. A legnagyobb példányszámú ellenzéki lap elhallgattatásával Magyarország Türkmenisztán, Azerbajdzsán szintjére süllyedt.
