NÉPSZABI

A napilapoknak is megvan a maguk sorsa. A Népszabadság bűnben fogant 1956. november 2-án, és bűnben múlt ki 2016. október 8-án.
Édesapám világéletében akkurátus ember volt, így a forradalom viharai között a Népszabadság első példányát - számos más kiadvánnyal együtt - eltette.

A több mint egy hete tartó 56-os forradalom talán legoptimistább napja volt november 2-a. Nagy Imre kinyilvánította Magyarország semlegességét és a Varsói Szerződésből való kilépését (ezt később - immár sikeresen - Antall Józsefnek sikerült véghezvinnie). Kádár János pedig a frissen alakult MSZMP nevében az alábbi nyilatkozatot tette: "Népünk vérével bizonyította, hogy rendületlenül támogatja a kormánynak a szovjet erők teljes kivonására irányuló törekvését." Másnap már indult Szolnokra végrehajtani az árulást, megalakítani a Forradalmi Munkás Paraszt Kormányt. Az oroszok pedig több tankkal tiporták el a forradalmat, mint amennyit a II. világháborúban bevetettek.
A szüleim mindvégig előfizetői voltak a lapnak, illetve apám halála után már csak édesanyám, szerintem nem sokan vannak már ebből a fajtából. Ifjúkoromat a lap éppúgy végigkísérte, mint a 18-as villamos. Akik a szocializmusban szocializálódtak (nem pedig a kapitalizmusban kapitalizálódtak), azok fejből fújták a testvéri országok kommunista pártjainak újságjait: Pravda (Szovjetunió), Trybuna Ludu (Lengyelország), Rude Pravo (Csehszlovákia), Neues Deutchland (NDK), Zsenmin Zsipao (Kína), Granma (Kuba).
Istenem, mennyi hazugsághoz, megalkuváshoz kellett a lap szerkesztőinek asszisztálni. A '80-as évek elejétől már egy dossziét vezettem a lap hazugságairól, a Korean Air Lines 007-es járat lelövéséről 1983-ban, a Los Angeles-i olimpia bojkottjáról 1984-ben, a csernobili atombalesetről 1986-ban, vagy '88 táján két szovjet katona által elkövetett taxisgyilkosság.
A sok gyalázaton átment Népszabadság azért maradhatott fenn a rendszerváltás után, mert szép fokozatosan váltott át a reform-szocialista irányvonalra, 1989 őszén, amikor az MSZMP átalakult MSZP-vé, ezt az ikonikus fényképet hozta le a címlapon:

Ez a fénykép évekig kinn volt a faliújságomon, ugyanolyan optimizmussal töltött el, mint szüleimet az 1956. november 2-ai Kádár-nyilatkozat.
Talán az olvasók megszokásából, talán mert tényleg jó újság volt, a Népszabadság mindvégig megmaradt a legnagyobb példányszámú politikai napilapnak, csak a bulvárlapok tudták lekötözni. Egy fontos lépést - a többi hazai napilaphoz hasonlóan - viszont elmulasztott: nem sikerült idejében erőteljes on-line lappal előrukkolniuk, így az Origó, később az Index mindent letarolt. Bár a nol.hu a végére egész jó lett, ezt a piaci hátrányt már nem volt képes behozni.
2003-tól a lap fő tulajdonosa a Ringier csoport lett, mely 2014-ben fuzionált egy másik nagy lapkiadóval, az Axel Springer-rel, és a Gazdasági Versenyhivatal előírta, hogy a fúzióért cserébe meg kell válniuk a Népszabadságtól. Így lett a lap egy bécsi üzletember érdekeltségébe tartozó Vienna Capital Partners kiadóé, mely múlt hónapban a Mediaworks Hungary Zrt-be vonta össze magyarországi érdekeltségeit. Akkor sokan már tudni vélték, ez a manőver szorította ki a Fidesznél kegyvesztetté váló Spéder Zoltánt a kiadóból, és Fidesz-közeli tulajdonosokat, köztük a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrincet emlegették. Anyukám már ekkor hívogatott, hogy jaj-jaj, mi lesz az ő kedvenc újságjával.

A Népszabadság szerkesztősége viszont rendületlenül menetelt tovább, Matolcsy György jegybankelnök és szeretője ügyeit, Rogán Antal helikopterezését tárta fel szívós kitartással. A propagandaminiszter azonban bosszúállónak bizonyult, és valószínűleg kiadta az ukázt a kiadónak, hogy a lapot el kell hallgattatni, hogy megtanulják a mórest. De a Mediaworks vezérigazgatója, Rónai Balázs nem volt hajlandó a hóhérmunkára és lemondott, így utódja, Katona Viktor hajtotta végre az ítéletet.
Természetesen ugyanúgy gazdasági okokra hivatkoznak, mint annak idején a Klubrádiónál, csak ott pancsernek bizonyultak. Itt most nem hibáztak. A legnagyobb példányszámú ellenzéki lap elhallgattatásával Magyarország Türkmenisztán, Azerbajdzsán szintjére süllyedt.


Népszabadság, élt 60 évet.