A kifordított köpeny

Biztos nektek is vannak olyan facebook-ismerőseitek, kedves olvasóim, akik csak bizonyos témákról posztolnak. Egy volt tankörtársam például kizárólag lovakról, a lósportról osztott meg tartalmat egészen addig, míg fel nem merült az internetadó ötlete. Onnantól facebook-oldala tele lett Fidesz-ellenes posztokkal. Azóta az élet visszazökkent a régi kerékvágásba, már csak néha-néha olvashatok tőle nem lovakkal kapcsolatos megosztásokat.
Egy vidéki nagyvárosban élő unokatestvérem kizárólag menhelyi kutyákról, befogadásra váró cicákról posztol. Ezért csodálkoztam el idén márciusban, amikor azt a hírt osztotta meg FB-oldalán, hogy a budapesti Katona József színház bemutatta Pintér Béla darabját, A bajnokot. Rögtön keresgélni kezdtem a net bugyraiban a darabról, meg arról hogy mi köze van a darabnak az én unokatestvéremhez.
Bevallom, korábban sohasem hallottam Pintér Béláról és társulatáról, a zenés színháznak arról a különleges formájáról, melyet ez a színtársulat űz, a nemzetközi díjakról és a hangos hazai sikerekről. A Szkéné Színházban (Műegyetem) és az Átrium Színházban (volt Május 1, később Átrium Mozi) játszanak főleg, de Pintér Béla más vidéki és fővárosi színházakban is rendez. A bajnokot a Katona József Színház felkérésére írta és rendezte.
Na de mi az a tartalom, ami a kizárólag kóbor házi kedvencek iránt érdeklődő unokatestvérem ingerküszöbét is átlépte. Csak nem egy állatmenhelyen játszódik? Esetleg az elhagyott kutyák lázadásáról szól, mint A fehér isten? Mindkettő rossz válasz. A dolog hátterében az a pletyka áll, hogy egy vidéki polgármestert a felesége megcsalja egy másik nővel, aki történetesen egy olimpiai bajnok. A pletykáról sohasem hallottam korábban, de kiguglizni is elég nehéz volt, mert mindenki csak virágnyelven fogalmaz, nehogy személyiségi jogi pernek tegye ki magát. Így fogok én is tenni ebben a posztomban.
Szóval a gyanúba kevert polgármester történetesen pont unokatestvérem városát vezette, és tudtam, hogy nem nagyon szimpatizál vele. Én is láttam a polgármestert és feleségét egy budapesti rendezvényen kb. egy hónappal A bajnok bemutatója után, és pont olyan sandán tekintettem rájuk, ahogyan ilyen pletyka után bámulják az embert: Nahát szegény, ez a nő tényleg megcsalta azzal a sportolóval, akinek úgy szurkoltunk az olimpián?
Katinak nagyon jó közönségszervezője van, de még ő is csak mostanra tudott jegyet szerezni, az a hír járta, hogy egy  évre előre elkeltek a jegyek. A darab Puccini A köpeny című egyfelvonásos operája alapján készült, a szereplők - akik ezúttal nem a Pintér Béla társulat tagjai hanem a Katona színészei - végig Puccini-zenére énekelnek. A köpeny egy hagyományos szerelmi háromszögről szól és Párizsban, egy a Szajnán horgonyzó uszályon játszódik. A bajnokban nemcsak zenei utalások vannak az eredeti mintára, de a színpadkép és egy-két díszletelem is, viszont Pintér Béla más Puccini-operából is szemelgetett, nemcsak A köpenyből.

Jelenet a darabból (forrás: Katona József Színház)

Groteszk hatást kelt, hogy a színészek nem operaénekesi, hanem normál énekhangon éneklik végig a darabot zongorakísérettel, és Puccini édes dallamára olyan szöveg hangzanak el, mint "Ne legyél bunkó, Béla", "Te mocskos állat" vagy "B@ssz@ meg!"
A zenés darab a mögötte húzódó pletykától elvonatkoztatva is működik, karakterei között megtalálható a hedonista, csajozós-kábítós politikus, az unatkozó, aranykalitkába zárt politikusfeleség, a mindent megoldó kampányfőnök, az alkoholista-hímsoviniszta városi tévés.
A zárókórusban Kalaf herceg áriájának dallamára éneklik a szereplők: "Titkom nem tudja senki meg...mert hazugságban nincsen határ".

Update 2016. november 8:
Megnéztünk egy másik Pintér Béla-darabot, a Parasztoperát is. Ezt már Pintér Béla saját társulata adta elő az Átrium Film-Színházban. Ebben is végig énekelnek részben barokk operák, részben székely népdalok motívumaira kamara-zenekari kísérettel, de zömében mai, profán szöveggel. Katival ezzel ünnepeltük meg megismerkedésünk 28. évfordulóját.