A rendszerváltás utáni 25. választásom

Ma összeszámoltam , és arra a meglepő eredményre jutottam, hogy a rendszerváltozás óta 25 országos választás volt Magyarországon, és mind a 25-ön részt vettem! Időrendi sorrendben:

1. 1989. november 26. - az úgynevezett "négy igenes" népszavazás a köztársasági elnök megválasztásáról, a Munkásőrség feloszlatásáról, a munkahelyi pártszervezetek feloszlatásáról és a pártvagyonnal való elszámolásról.
2. 1990. március 25. és április 8. - az első szabad országgyűlési választások
3. 1990. július 29. - népszavazás a köztársasági elnök megválasztásáról
4. 1990. szeptember 30. - az első szabad önkormányzati választások
5. 1993. május 21. - Társadalombiztosítási önkormányzati választások. Egy rövid ideig a társadalombiztosítási vagyon és a társadalombiztosítási pénzek felügyeletét országosan megválasztott társadalombiztosítási önkormányzatok végezték, tagjaikat szakszervezetek delegálták.
6. 1994. május 8. és május 29. - országgyűlési választások
7. 1994. ősz (dátumot nem tudom) - önkormányzati választások
8. 1997. november 16. - népszavazás Magyarország NATO-tagságáról
9. 1998. május 10. és május 24. - országgyűlési választások
10. 1998. október 18. - önkormányzati választások
11. 2002. április 7. és április 21. - országgyűlési választások
12. 2002. október 20. - önkormányzati választások
13. 2003. április 21. - népszavazás Magyarország EU-tagságáról
14. 2004. június 13. - az első magyar európai parlamenti választás
15. 2004. december 5. - népszavazás a kettős állampolgárságról és az egészségügyi intézmények állami tulajdonáról
16. 2006. április 9. és április 23. - országgyűlési választások
17. 2006. október 1. - önkormányzati választások
18. 2008. március 9. - az úgynevezett szociális népszavazás a vizitdíjról, kórházi napidíjról és tandíjról
19. 2009. június 7. - európai parlamenti választások
20. 2010. április 11. és április 25. - országgyűlési választások
21. 2010. október 3. - önkormányzati választások
22. 2014. április 6. - országgyűlési választások
23. 2014. május 25. - európai parlamenti választások
24. 2014. október 12. - önkormányzati választások
25. 2016. október 2. - az úgynevezett "kvótanépszavazás" a menekültek betelepítéséről

Eddig három esetben fordult elő, hogy valamelyik kérdésre érvénytelenül szavaztam. Az 1989-es népszavazáson a köztársasági elnök választására úgy éreztem, nem tudok mit mondani, de mivel a másik három kérdésről volt véleményem, ezért elmentem szavazni, de a négy kérdésből ezt az egyet érvénytelenítettem. Hasonlóan jártam el a 2004-es népszavazáson is: a kettős állampolgárságról úgy éreztem, hogy a magyarországi letelepedés nélküli állampolgárság a "nemzet" és az "állam" fogalmának összekeverése, de nemmel sem akartam szavazni, hiszen családunkban sok az erdélyi rokon. A népszavazáson feltett másik kérdésről viszont határozott véleményem volt, ezért ezt a kérdést érvénytelenítettem.

A harmadik eset tegnap volt. ez volt az első eset, hogy nem volt másik kérdés a népszavazáson, ezért voltaképpen felesleges volt elmenni, de Bori javaslatára aktív részvétellel, de a szavazóív érvénytelenítésével jeleztem, hogy a kérdés népszavazásra bocsájtásával nem értek egyet. Indokaimat előző posztomban leírtam.

A mostani népszavazásra elég sok értesítést kaptunk, bár itt volt egy kis kavarodás. Kati, Bori és Orsi megkapták a hivatalos értesítést a névjegyzékbe való felvételről, de én nem. A médiában is közzétették, hogy aki nem kapott választási értesítőt, érdeklődjön a helyi választási irodánál. Így is tettem, ahol azt mondták, hogy ez a Nemzeti Választási Irodára tartozik. Őket is felhívtam, akik kioktattak a törvényből: ha a választási értesítőm elveszett vagy bármilyen egyéb okból újat szeretnék, azt a helyi választási irodától kell igényelnem. Ismét felhívtam a helyi választási irodát, most már én oktattam ki őket a törvényből (mondjuk furcsálltam, hogy nem tudják maguktól) és kértem, hogy nézzék meg, szerepelek-e a névjegyzékben. Negyed óra mólva visszahívtak, hogy igen.

Megkaptuk ezen kívül a kék füzetet, kétszer kaptunk levelet a kerületi polgármestertől (a másodikat ma, egy nappal a népszavazás után!), és Kati kapott egy levelet magától Orbán Viktortól is (szintén ma vettük ki a postaládából).

Ami a kvótanépszavazás érvénytelenségét illeti: Az országos népszavazásról gránátszilárdságú fércnél maradandóbb Alaptörvényünk 8. cikke rendelkezik. Ennek 4. pontja így szól: "Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott."

A korábbi érvényességi szabályt (a választásra jogosultak 25 százalékának egyhangú szavazását) azért változtatták meg, hogy az ellenzéknek minél nehezebb legyen egy érvényes népszavazást végigvinni. 200 000-re emelték a kezdeményezők számát (ennyi aláírást kell összegyűjteni), bevezették a párhuzamossági moratóriumot. A szavazásra jogosult határon túli magyarok is emelték az érvényességi küszöböt. Hát most a fagylalt visszanyalt, a Fidesz saját törvényének csapdájába esett. A fél éven keresztül tartó kampány során az országban nem maradt egyetlen szabad terület sem, amelyre felfért volna egy újabb kék (később nemzeti színű) plakát. Minden szavazópolgár legalább négy értesítést kapott. Még azokat a megrögzött sportkedvelőket, akik csak Nemzeti Sportot olvasnak és M4-et néznek, elérték az egyperces migránshírek. Választási propagandára még sohasem költött a kormány ennyi pénzt, mintegy 15 milliárd forintot.

Ennek ellenére a 2008-as szociális népszavazás mindhárom kérdésére több "igen" szavazat érkezett (több mint 3,3 millió), mint most a nemek száma. De ne örülj ellenzék! Nem a ti ellenkampányotok tartott vissza 4,8 millió embert a nemmel való szavazástól. Az az igazság, hogy még mindig akkor igazán nagy a szavazási hajlandóság a magyarban, ha a saját zsebéről van szó.

Azért én mégis abban reménykedem, hogy a választási plakátokat az őszi esők szépen leáztatják a falakról, és az élet visszatér a régi kerékvágásba. A győzelmi fanfárok hangja mindkét oldalon lassan elhal és csak sajgó seb marad szívünkben a felkorbácsolt gyűlölet helyén.

Mi ennek jegyében látogattunk el a szavazás után Mahatma Gandhi szobrához.

"A szeretet és az igazság olyan szoros egységet alkot, hogy gyakorlatilag nem is lehet őket szétválasztani. Olyanok, mint ugyanannak az éremnek két oldala."