Spontán becsöngetés

Eljött az iskolakezdés, és én már 2011 óta, vagyis blogom legelső évfolyamától posztolok az országos tanévnyitóról. Orbánék ezt persze "nemzeti tanévnyitónak" nevezték, és bicskanyitogató módon a 2010-est elnevezték "1. Nemzeti Tanévnyitó"-nak, mintha a második Orbán kormány előtt nem is lett volna közoktatás, vagy mintha olyan egetverő tanügyi reformokat hajtottak volna végre, ami indokolja, hogy a bencések által Pannonhalmán 996-ban megindított oktatás után, vagy a Mária Terézia által 1777-ben jóváhagyott Ratio Educationis után pont 2010-től kell számolni a tanévnyitókat. Klebelsberg Kuno országában a Fidesz 2010-ben kezdte meg a közoktatást.

Na szóval minden évben jót füstölögtem ezen, miközben kíváncsian vártam, mi lesz Orbánék után, honnan folytatódik majd a számolás. Egy héttel ezelőtt az AI-tól próbáltam megtudni, lesz-e idén országos tanévnyitó, de ezt a választ kaptam:

Idén (2026-ban) nincs meghirdetve külön, egyetlen közoktatási intézménybe szervezett központi „Nemzeti Tanévnyitó” ünnepség. A miniszteri és kormányzati jelenléttel kísért hivatalos évnyitó események jellege átalakult, és a hangsúly teljesen az Országos Szakmai Tanévnyitó Konferenciasorozatra helyeződött át.

Ezt én elég lehetetlennek tartottam, hiszen annyi kritika érte az előző kormányzat közoktatását, hogy muszáj volt meghirdetni valami újat. De az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium honlapján sem találtam semmit. Aztán augusztus 27-én maga Magyar Péter tette közzé, hogy a miniszterasszonnyal közösen augusztus 31-én, a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban országos tanévnyitó ünnepségen vesznek részt (Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter neve jutna legutoljára az eszembe, ha a kormány tagjait fel kellene sorolnom, annyira keveset szerepelt a Magyar-kormány megalakulása óta).

Az iskola honlapján is mindössze annyi volt:

A fotó tanúsága szerint a nagykanizsai gimnázium tanévnyitóin a diákok és a tanárok állnak az iskolaudvaron a tűző napon. Orbánék nemzeti tanévnyitóin feldíszített tornatermekben ültek a tanárok és a diákok, a pulpituson a díszvendégek, és még műsorvezető is volt mindig.

Rétvári Bence a tavalyi 16. Nemzeti Tanévnyitón

Akár hiszitek, akár nem, idén Nagykanizsán nem volt feldíszített tornaterem, nem volt nemzeti színű zászló, nem volt felirat hogy mittudoménhanyadik nemzeti tanévnyitó, csak egy mikrofon az árnyékban a kopott épület falánál, amelynél az igazgató asszony (aki egyben a műsorvezető is volt), a miniszterasszony és a miniszterelnök mondtak beszédet.

 

Voltak táncos és énekes produkciók, és igen, mindenki (tanulók, szülők, tanárok, igazgató, miniszter és miniszterelnök) álltak a tűző napon, és ahogyan kell, el is ájult az egyik diák, eldőlt, mint egy zsák.

Ájult diák az iskolaudvaron

A miniszterasszony beszédében azt hangsúlyozta, hogy akkor lesz változás, ha mi magunk vagyunk a változás, meg kell teremteni az esélyegyenlőséget minden tanuló számára (azt elfelejtette részletezni, hogy hogyan), és hogy igen, lesz béremelés.

Ezt Magyar Péter is megerősítette, sőt, kiemelte, hogy a miniszterasszonynak a kormányban vétójoga van (hiszi a piszi). Ezenkívül elmondta, hogy ő átok rossz gyerek volt kiskorában és sztorizgatásba kezdett a csínyjeiről. Nem ekézte az előző kormány oktatáspolitikáját, nem beszélt a 120 ezer forintos iskolakezdési támogatásról és a szabad tankönyvválasztásról, de a gyermekeknek az alábbi jótanácsokat adta:

• Kérdezzetek!
  
• Olvassatok!
• Figyeljetek egymásra!
• Kérjetek segítséget!
• Legyetek kíváncsiak Magyarországra!
• Kérdezzétek a családot a történelemről!

Könnyed volt, spontán, de súlytalan.

Én pedig utánanéztem, ki lehet Dr. Mező Ferenc, és megtudtam róla, hogy sporttörténész, aki az 1928-as amszterdami olimpián szellemi olimpiai bajnokságot nyert Az olimpiai játékok története című írásával. (Schmitt Pál köztársasági elnökünk hasonló című disszertációjával -  Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése - veszítette el doktori címét és elnöki megbízatását).

A közeli családban sógornőm nagyobbik lányának középső gyermeke kezdi most az iskolát, szurkolunk neki. Na de mi a helyzet a mi unokáinkkal a messzi Buenos Airesben? A nagyobbik, Yaara csak két év múlva lesz 6 éves, de már most is az amerikai iskola óvodájába jár, ahol az oktatási nyelv az angol. A kisebbik, Alma, aki nemsokára 2 éves, egy zsidó hagyományú, de spanyol nyelvű bölcsődébe jár. Szóval amikor időnként beszélünk velük WhatsApp-on, nem igazán tudják, hogy milyen nyelven válaszoljanak. Aggódunk, Bori lányom szerint előállhat az a helyzet, hogy nem lesz igazi anyanyelvük, olyan nyelv, melyet tökéletesen és akcentusmentesen beszélnek, amelyen a szókincsük a leggazdagabb és amelyen tökéletesen ki tudják magukat fejezni, amelyen gondolkodnak és álmodnak. (Csak egy érdekesség: Kati Bécsben németül tanulta meg a szorzótáblát, ezért mikor papíron számol, németül mormolja a számokat.)

Bár Argentínában most tavaszodik, a nemzetközi iskolák és óvodák tanrendje az északi féltekéhez igazodik, ezért nekik most kezdődött a tanév.

Nyuszimotor

Most, hogy idén többször is kiunokázhattuk magunkat, volt egy közös síelésünk, aztán az iráni háború miatt hosszabb időre is nálunk ragadtak, végül pedig a legutóbbi hétvégét tölthettük együtt, rájöttem, hogy mennyire mások a mai játszóterek, nemcsak ahhoz képest, amikor mi voltunk gyerekek, de a mi gyerekeink korához képest is. Elsősorban sokkal biztonságosabb minden játék, valahogy nekem sokkal színesebbnek is tűnnek, de ami tényleg komoly változás, hogy nagyon sok közösségi eszköz van.

Emlékszem apukaként mekkora para volt nekem a gyerekek homokozójátékainak a számontartása. Mi az, amit mi hoztunk, mi az ami másé, és ha pont a miénkkel játszik egy kisgyerek, de már indulnánk hazafelé, elkérhetjük-e tőle, vagy abból csak sírásrívás lesz.

Aztán itt voltak a nyuszimotorok, a kis műanyag háromkerekűek, amit az ember levitt a játszótérre, de biztosan elkérte más gyerek is, és akkor megint csak a hisztizés volt. Mára mindez már csak a múlté. A homokozókba az önkormányzat homokokozó eszközöket, formákat helyez el, ezeket időről-időre pótolja, nincs veszekedés, nem kell parázni a szülőknek. És ott van a nagy kedvenc is, a nyuszimotor. A gazdag bel-budai kerületek játszóterein mindig vannak mindenki által használható, különböző méretű nyuszimotorok, minden gyerek motorozhat kedvére.

Beszúrok ide néhány motorozós képet, egyet még a saját lányaimról, a többit az unokákról:

Bori és Orsi 1997-ben Orfűn

Yaara és Alma az 1. kerületi Mátyás
király játszótéren

Alma a Mocsáros-dűlő játszóterén

Alma és Yaara ugyanott

Alma a Citadellán

Alma a Vérhalom téren

Na de ez az egész onnan jutott eszembe, hogy az eszes fideszesek nagy kapkodó választási kampányukban múlt év novemberében 12 ezer műanyag nyuszimotort osztottak szét az ország bölcsődéi között Koncz Zsófia családpolitikai államtitkár vezényletével. 

Az osztásban rész kellett venni a választókerületi elnököknek, országgyűlési képviselőknek, fideszes polgármestereknek, és erről kötelező volt a közösségi oldalakon posztolniuk, köszönetet mondva családbarát kormányunknak. Már akkor arról suttogtak, hogy valószínűleg erősen túlárazott beszerzésről lehet szó, és közérdekű adatigénylés formájában próbálták tényfeltáró újságírók megtudni a Kulturális és Innovációs Minisztériumnál, mibe került ez az adófizetőknek, de nem érkezett érdemi válasz. Mindenesetre a közösségi oldalakat elöntő nyuszimotor-áradat annyira vicces volt, hogy én erre egy rövid videóval reagáltam:

Fél évvel a közérdekű adatigénylés után a KIM jogutódja, a Szociális és Családügyi Minisztérium kiadta a részletes adatokat, amelyekből kiderült, hogy a játékszereket 185,3 millió forintért vásárolták az állami plakátcéges, síró-pityogó Balásy Gyula egyik cégétől, vagyis darabját 15 400 forintért!

Ezek a nyuszimotorok kiskereskedelmi forgalomban kb. 5000 forintért megvásárolhatók, de ekkora tétel esetében aligha kerülhetett többe darabjuk 2000-2500 forintnál. Hatszoros túlárazás, amiből valószínűleg nagyon sok magánzsebbe csurrant-cseppent.

Koncz Zsófia a 2026-os választásokon Tiszaújváros körzetében egyéni képviselőként vereséget szenvedett, de országos listán bejutott a parlamentbe (88. volt a Fidesz-KDNP listáján, aztán valahogy mégis előregrádicsolt 😕). Védi őt a mentelmi joga és az ostobasághoz való alapvető emberi jog. De azért mégis, na.

Szerintem a nyuszimotor az új lombkoronasétány!

Megint leveleztem az állammal

Közvetlenül karácsony előtt, december 22-én minden ügyfélkapuval rendelkező nyugdíjas egy levelet kapott elektronikus tárterületére a Magyar Államkincstártól, az aláíró Fónagy János volt, az NGM államtitkára.

A levél tiszta nettó kormánypropaganda volt, melyhez egyrészt felhasználták a nyugdíjas adatbázist és az ügyfélkaput, mint állami erőforrást.

Választások előtt a kampányban a kormánypártok és az ellenzéki pártok küzdelme Dávid és Góliát harcához hasonlít, hiszen a kormány nagyságrendekkel több erőforrást tud felhasználni: a közszolgálati média és a Fidesz zsoldjába szegődött, állami hirdetésekkel vastagon kitömött médiumok, állami pénzből fizetett influenszerek siserehada, társadalmi célú hirdetéseknek álcázott, ezért közpénzből finanszírozott plakátok erdeje.

Hatot fizet, egyet kap: közpénzszórás Rogán módra három éve

Ugyanaz a homlokzat három évvel később...

 Ennek a politikai marketingnek biztos célközönsége a nyugdíjasok két és félmilliós tábora, akiket eddig is megcéloztak a Jókor című propagandalappal, de ügyfélkapun keresztül még nem próbálkoztak. Ráadásul Fónagy üzenete arra az Index által publikált TISZA-programra hivatkozik, melyről pont a napokban mondták ki jogerősen, hogy szemenszedett hazugság.

Természetesen nemcsak én háborodtam fel ezen a teljesen nyilvánvalóan közpénzből finanszírozott és állami erőforrásokat felhasználó választási propagandán, de a DK feljelentést is tett az ügyben, nem tudom, hogy az ügyészség helyt adott-e neki. Én viszont megint úgy éreztem, miért pont most változzak meg, ezért az Államkincstár üzenetküldő felületén egy panaszt nyújtottam be az alábbi szöveggel:

Tisztelt Magyar Államkincstár!

A mai napon az ügyfélkapun keresztül propagandalevelet kaptam Fónagy János államtitkártól. Az államtitkár azt állítja, hogy egyes magyar politikai erők a nyugdíjak megadóztatására készülnek, hogy ebből a pénzből Ukrajnát támogassák. Az államtitkár a nemzeti konzultációra hivatkozik, amelyben "1,6 millió honfitársunk együttesen utasította el a háborút, az adóemelést és a nyugdíjcsökkentést is". Túl a minden alapot nélkülöző rágalmakon, a nemzeti konzultáció kérdései között nem szerepelt sem az orosz-ukrán háború, sem nyugdíjcsökkentésről nem volt benne szó! Tisztelettel kérem Önöket, hogy ne engedjék, hogy a nyugdíjasok adatait hazugságok és rágalmak terjesztésére használják fel az ügyfélkapun keresztül, mert ezzel Önök is cinkosává válnak az állami erőforrásokat tiltott módon felhasználó pártpropagandának.

Csodák csodájára valamivel több, mint egy hónap múlva válaszlevél érkezett az Államkincstártól:

Tisztelt Dr. Pál József!

Köszönettel megkaptuk megkeresését, azonban a megadott adatok alapján Önt nem tudtuk kétséget kizáróan azonosítani.

Annak érdekében, hogy megkeresését feldolgozhassuk, kérjük szíveskedjen válasz emailben megadni nyugdíjfolyósítási törzsszámát, vagy ennek hiányában az azonosításhoz szükséges személyes adatait (név, születési idő, lakcím).

Tisztelettel:

Magyar Államkincstár

Email-fordultával megadtam a kért adatok és pár napja már meg is kaptam a tömör választ:

Tisztelt Dr. Pál József!

Rögzítettük és feldolgoztuk az Ön részére megküldött tájékoztatással összefüggésben benyújtott tiltakozását, melyet a jövőben figyelembe fogunk venni.

Tisztelettel:

Magyar Államkincstár

Szóval figyelembe fogják venni a tiltakozásomat. 😏
Azt nem tudom, hogy ez azt jelenti-e, hogy engem majd kihagynak az ilyen típusú levelekből, vagy a jövőben tényleg tartózkodni fognak az ügyfélkapu propagandacélú felhasználásától. Vagy csak egyszerűen beírtak a nevem mellé egy rosszpontot.

Дружба - 2

Pár nap múlva itt az orosz-ukrán háború 4. évfordulója, és már 13 hónap is eltelt Trump elnök beiktatása óta, de az általa beígért "béke 24 órán belül" még mindig nem érkezett meg. A magyar kormány magát békepártinak mondja, de valójában kapituláció-párti: hagyjuk összeomlani Ukrajnát, Putyin meg csemegézzen belőle kedvére.

Több posztomban is említettem a Barátság kőolajvezetéket, amely négy éve háborús övezeten keresztül húzódik, de lényegében nem tettünk érdemi lépéseket a kiváltására. Fél évvel ezelőtt ezt írtam:

Három és fél éve tart az orosz-ukrán háború, és azóta sem tettünk érdemi lépéseket, hogy ne a két háborús országon áthaladó Barátság kőolajvezeték legyen a legfontosabb ellátási útvonalunk. Ezen keresztül érkezik a nyersolaj kb. 70%-a, 4,78 millió tonna évente. A Horvátország felől érkező Adria/JANAF vezetéken át mindössze kb. 2 millió tonna érkezik évente. Ez súlyos stratégiai kockázat, az ellátásbiztonság ilyen szintű kockáztatása teljesen érthetetlen, és súlyos kormányzati mulasztás.

 A nemzeti petícióról február 1.-én posztoltam, 5 nappal azután, hogy Brody-ban egy orosz dróntámadás nyomán károsodott a Дружба egyik elosztó állomása:

Nincs magyarázat arra, hogy négy évvel az ukrajnai háború megindulása után értelmezhető mennyiségű kőolaj még mindig csak a Barátság vezetéken érkezik a frontvonalon keresztül. Legutóbbi hír, hogy most épp a ruszkik nyomták telibe az olajvezetéket Lembergben (ezúttal elfelejtettük bekéretni az orosz nagykövetet).

Furcsálltam, hogy a támadás után két hétig néma csend volt, és csak aztán állt elő a kormány azzal a narratívával, hogy valójában már megindulhatna a kőolajszállítás a vezetéken, de az ukránok a Tisza Párttal és Brüsszellel összejátsztva zsarolni próbálják szuverén nemzetünket.

Eköré a szerencsétlen ügy köré olyan összeesküvés-elméletet sikerült kanyarítani, hogy a fal adta a másikat. Találtam egy jó posztot a Facebookon, aminél jobban nem tudtam volna megfogalmazni a véleményemet.

Az öntökönlövés magyar receptje:

1. Alakítsd eleve úgy az olajimportodat, hogy az nagy mértékben egyetlen exportőrtől függjön (2021, 61%, Oroszország);
2. Ha kitör egy háború a legfőbb beszállítód és egy másik állam között, azon a területen, ahol a fő olajszállító vezeték is húzódik, fokozd az abszurdumig az egyirányú kiszolgáltatottságodat (2025, 92%, Oroszország);
3. Azzal az állammal, amelynek a területén a harcok folynak, és amelynek a területén keresztül húzódik ez a számodra abszolút kulcsfontosságúvá tett vezeték, formáld a lehető legrosszabbra a viszonyodat;
4. Minden olyan tanácsot, javaslatot, ami szerint elsősorban a te érdeked lenne a diverzifikáció, minősíts ellenséges ügynökök, imperialista nyugati kémek, háborúpárti uszítók aknamunkájának;
5. Még véletlenül se diverzifikálj! Az esetleges alternatív útvonalak üzemeltetőit hazugozd le, küldd el a kurva anyjukba;
6. Végül, amikor hosszabb időre elzáródik az az egyetlen út, amit te kijelöltél az olajimportra, hányj vért és epét mindenkire, akinek végig igaza volt, hiszen az definíció szerint kizárt, hogy te legyél a hülye, hibás, szervilis idióta fasz. Ukrán náci transznemű éces migránsok által eltervezett prüsszeli összeesküvés!

+1. Lehetőleg ezt ugyanígy csináld végig a gázzal is, hátha sikerül azt is beszopni.

Közismert, hogy az oroszok Ukrajna energetikai létesítményeit támadják, ezzel borzalmas szenvedést okozva a lakosságnak. Jelenleg Kijevben nincs áramellátás, ebből fakadóan minden más közmű is akadozik. Az emberek fűtetlen otthonokban fagyoskodnak. Egy ilyen szituációban úgy várjuk el az ukránoktól a szétlőtt létesítmény helyreállítását, hogy nem kérdezzük meg tőlük, hogy ebben milyen segítséget nyújthatnánk, akár pénzügyit akár technikait. Ja, kell a pénz szíriai kopt templomok felújítására.

A kőolajvezeték az ukrán katonai akciók következtében több ízben is megsérült orosz területen. Ezekben az esetekben mindig határozottan tiltakoztunk, bekérettük az ukrán nagykövetet, katonai vezetőket tiltottunk ki Magyarország területéről. Most valahogy egy oroszok elleni tiltakozás elmaradt, Szijjártó tudja, hogy miért.

A magyar kormány éppen ezekben a napokban bizonyítja be, hogy hatalmi céljai érdekében akár Magyarország üzemanyagellátását is hajlandó veszélybe sodorni. Alkalmatlanokká váltak egy ország vezetésére, távozniuk kell!

Társadalmi egyeztetés

Bár a davosi gazdasági csúcson a showt Mark Carney kanadai miniszterelnök vitte el történelmi beszédével, de Donald Trump sem tétlenkedett az általa alapított Béketanács meghirdetésével. A Fidesz-kormányzat elélvezett attól, hogy a szervezetbe Orbán Viktort is meghívták ócska diktátorok közé.

Ma előterjesztettek egy törvényjavaslatot, hogy az Országgyűlés iktassa törvénybe a Béketanácshoz való csatlakozást, egészen pontosan "felhatalmazást adjon a Béketanács Alapokmányának (a továbbiakban: Alapokmány) kötelező hatályának elismerésére". A törvényjavaslathoz mellékelve van az Alapokmány magyar nyelvű szövege is, így lehet belőle csemegézni.

Vegyük rögtön a tagságot:

"A Béketanács tagságára kizárólag azok az államok jogosultak, amelyeket az Elnök meghívás útján részvételre felkér, és a tagsági jogviszony akkor kezdődik, amikor az érintett állam hivatalos értesítést küld arról, hogy elfogadja és kötelezőnek ismeri el az Alapokmány rendelkezéseit a XI. fejezetben foglaltaknak megfelelően."

Értitek? Ki lehet a tag? Hát akit őhatalmassága az elnök erre alkalmasnak talál és meghívás útján felkér. Na, de akkor nézzük meg, hogy ki is a Béketanács elnöke az Alapokmány szerint:

"3.2. cikk Elnök

(a) A Béketanács alapító Elnöke Donald J. Trump, aki emellett az Amerikai Egyesült Államok részéről az alapító képviselői tisztséget is betölti, kizárólag a III. fejezet rendelkezéseinek megfelelően.

(b) A Béketanács küldetésének teljesítése érdekében az Elnök kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a Béketanács által irányított szervezetek létrehozására, módosítására vagy feloszlatására szükség szerint vagy indokolt esetben.

3.3. cikk Utódlás és helyettesítés

Az elnöki tisztségre a mindenkori Elnök jelöli ki az utódját. Az Elnök leváltására kizárólag önkéntes lemondás vagy a Végrehajtó Tanács egyhangú szavazatával megállapított cselekvőképtelenség esetén kerülhet sor, amely időpontban az Elnök által kijelölt utód haladéktalanul átveszi az elnöki tisztséget, valamint az azzal járó valamennyi feladatot és hatáskört."

Nem tudom, világos-e? Donald J. Trump az elnök, csak ő jelölheti ki az utódját, ha a tagállamok egyhangú szavazatával megállapítják cselekvőképtelenségét, akkor is az általa kijelölt utód veszi át az elnöki funkciókat!

Ez a cezaromániás, nárcisztikus pszichopata azzal ápolgatja saját egóját, hogy létrehozott egy magánszervezetet, mi meg elalélunk a gyönyörűségtől, hogy részt vehetünk benne. Tudjuk, hogy Trump keresi a módját, hogy a 2028 végén lejáró második - és egyben utolsó - elnöki ciklusa után hogyan maradhasson hatalomban. Egyelőre még nem találta ki a tutit, de most nemzetközi szervezetek saját nevére íratásával próbálkozik. Képzeljétek csak el, ha 2028-ban ismét demokrata elnöke lesz az USA-nak (jelenleg Trump mindent elkövet, hogy így legyen), akkor az USA-t a Béketanácsban az új elnök képviseli majd, de a szervezet elnöke továbbra is Trump marad.

Csak emlékeztetem az olvasóimat, hogy pont ez volt az Európai Unió problémája az alapítványi struktúrába szerveződött magyar egyetemek kuratóriumaival. Az alapszabály szerint a kuratóriumi tagokat és a kuratóriumi elnököt a kuratórium maga választja, ezzel bebetonozva saját politikai beállítottságát. Bár a sok minisztert és államtitkárt kivették a kuratóriumokból, de a rendszeren nem voltak hajlandók változtatni, így az EU kizárta ezeket az egyetemeket az Erasmus ösztöndíjrendszerből és a Horizont kutatási keretprogramból.

Szerencsére - nem tudom, tudtátok-e - egyes törvényjavaslatokat meghirdetnek társadalmi egyeztetésre. Ennél a javaslatnál is február 9-ig van lehetőség emailben véleményt mondani, és nincs korlátozva, hogy ki szólhat hozzá. Úgy gondoltam, miért pont most változzak meg, ezért ma elküldtem hozzászólásomat a törvényjavaslathoz:

"A Béketanács Alapokmánya 3.2. cikke alapján a Béketanács elnökének személye nem az USA mindenkori elnöke, hanem Donald J. Trump illetve az általa kijelölt utód. Ha Trump elnöki mandátuma lejár, és az USA új elnöke nem a Trump elnök által kijelölt utód, úgy a Béketanács elnöki funkciója egy, az USA-ban politikai szerepet nem betöltő, esetleg az USA aktuális külpolitikájával nem egyező politikai nézetet valló személy kezében lehet.

Mivel a Béketanács tagállamait azok állam- vagy kormányfői képviselik (2.2. cikk), a legfőbb tagállamot képviselő mindenkori elnök és Trump személye közötti esetleges ellentét gátolhatja a Béketanács munkáját.

Demokratikusabb, és a Béketanács működését gördülékenyebbé tevő megoldás az lenne, ha annak elnökét a tagállamok állam- vagy kormányfői közül maguk a tagállamok választanák.

Javaslom, hogy a Béketanács Alapokmányát jelen formájában az Országgyűlés ne iktassa törvénybe."

Tudom, hogy ez csak puffogás, de itt legalább nem azt kérdezték meg, hogy akarom-e, hogy elvegyék a nyugdíjamat és azt Zelenszkij aranyvécéjébe töltsék.

Ésik most sem késik

Ésik Sándor, a Diétás Magyar Múzsa vezérfőszerkesztője, blogger és podcaster most is - akárcsak pont négy évvel ezelőtt - a közelgő választások előtt fél évvel könyvet jelentetett meg mintegy iránymutatásul egy leendő új magyar kormány számára. A négy évvel ezelőtti könyv, az Én nem politizálok... tananyag-szerűen megy végig olyan témakörökön, mint a társadalom működése, az állam működése, az igazságszolgáltatás, Magyarország helye a nagyvilágban, szolidaritás a hátrányos társadalmi rétegekkel, valamint milyen kihívásokkal kell szembenéznünk az elkövetkezendő húsz évben. Azt a könyvet Boritól kaptam, aki akkor még aktívabban politizált, de aztán a 2022-ben a jogi karra készülő Petra elcsaklizta tőlem a könyvet és végül saját nevére dedikáltatta.

Ésik Sándor mostani könyve az Intelmek a jövő jó magyar kormányához címet viseli, és szintén karácsonyra kaptam meg, ez idei első olvasmányom. De mielőtt a könyv elemzésébe fognék, megemlítem, hogy még a régi, fapados blogomban pontosan 16 évvel ezelőtti újévi gondolataimban magam is megfogalmaztam vágyálmaimat a várhatóan megalakuló második Fidesz-kormánnyal kapcsolatban (Itt olvashatjátok, rögtön az első bejegyzés):

"2010 egyben választási év is lesz, elég egyértelmű kimenetellel. Csak abban reménykedem, hogy szabaddá válik az út a fontos döntéshozatali folyamatok előtt, így a Fidesznek végre sikerül majd megoldania a társadalombiztosítás, közoktatás és közigazgatás égető problémáit. Csak ismételni tudom: közmegegyezés, közmegegyezés, közmegegyezés. A weimarosodás összes alapfeltétele kezd előállni: gazdasági krízis, gyenge kormányzat, a rendpártiság erősödése, egyes népcsoportok elleni közhangulat. Ez vagy diktatúrához, vagy parlamenti közmegegyezéshez vezethet. Nem titok, az utóbbinak vagyok híve. Ehhez a parlamenti pártok önkorlátozására van szükség: a kormánypártok ne zárják ki az ellenzéket a fontos döntések meghozásából, de az ellenzék se akarjon dafke keresztbe tenni a kormánypártoknak. Nem vagyok benne biztos, hogy képesek lesznek politikusaink ilyen szemléletbeli megújulásra."

Talán mondanom sem kell, hogy az egymást követő négy Fidesz-kormány egyáltalán nem váltotta valóra vágyaimat. Ésik Sándor intelmeit alapvetően 16 téma köré csoportosítja:

1. Hatalomgyakorlás
2. Az államigazgatás rendszere
3. A közigazgatás mint informatikai projekt
4. Az állam, mint jó munkáltató
5. A jogalkotás
6. Az üzemeltetés fontossága
7. A kis lépések politikája
8. Fejlesztéspolitika
9. Önkormányzatiság
10. Civil szervezetek
11. Szociálpolitika
12. Zöldpolitika
13. Külpolitika
14. Nyilvánosság
15. Szellemi kútmérgezés
16. Emberi jogok

Az előszó egy alapos helyzetelemzéssel kezdődik, és az utószóban szót ejt arról, hogy nem kell foggal-körömmel ragaszkodni az elszámoltatáshoz, a "gyűlöletpornó" után ne jöjjön "bosszúpornó". Ésiknek pont azért vagyok már négy éve töretlen híve, mert elemzései kimért, jogászemberhez illő megállapítások, távol áll tőle a belpesti libsi értelmiség fölényes, kioktató hangneme. Ésik az ADHD-sekre jellemző módon nagyon gyakran posztol elképesztően széles témakörökben, így a bel- és külpolitikán kívül a szumó birkózásról, a rézfúvósokról, a kerékpársportról, a mozdonyokról, de nemrég - Trump új hadihajóflotta-fejlesztési bejelentése kapcsán - az egyes hadihajó-osztályokról is.

Helyzetelemzésként megállapítja, hogy a világban terjedőben van a narratíva-politizálás, az ún. post-truth korszakban vagyunk, amikor féligazságokkal keretezett narratívákkal helyettesítik a populista politikusok a valóságot. Példaként említhetem az ünnepek alatt az ügyfélkapu-tárhelyemre küldött, abszolút hivatalosnak tűnő "tájékoztató" levelet Fónagy János államtitkártól, melyben ilyesmik szerepelnek: "A brüsszeli háborús szándékokat támogató magyar politikai erők nevében olyan javaslatok jelentek meg, amelyek gyökeresen átalakítanák a magyar nyugdíjrendszert! Meg akarják adóztatni a nyugdíjakat. Többek között a nyugdíjasok adójából támogatnák Ukrajnát! Magyarország Kormánya határozottan ellenzi, hogy a magyar nyugdíjasokat megadóztassák. A mostani Nemzeti Konzultációban 1,6 millió honfitársunk együttesen utasította el a háborút, az adóemelést és a nyugdíjcsökkentést is!"

Az első narratíva egy hazugságból (hogy a Tisza meg akarja adóztatni a nyugdíjakat) és egy igazságból (az Európai Unió Ukrajna támogatására 90 milliárd eurós hitelkeretet hagyott jóvá) áll össze. A második narrativa az adóemelésről szóló legutóbbi nemzeti konzultációba abban nem szereplő elemeket, a nyugdíjak kérdését illetve az ukrán háború kérdését is belehazudja.

Ésik Sándor megállapítja, hogy jelenleg kormányzás helyett hatalomgyakorlás folyik, a hosszútávú programok helyett az ún. akcionizmus, látványos, rövid távú intézkedések a jellemzőek (ilyen pl. a 3%-os lakásvásárlási hitel vagy az édesanyák adómentessége, de még a 14. havi nyugdíj is). A rövidtávon gyors sikert elérő mentalitást a szerző "szpáhimentalitásnak" nevezi (hazánk török megszállása idején a földbirtokokat a szultán kinevezettjei, a szpáhik kezelték, és minél rövidebb idő alatt igyekeztek lerabolni azokat, mert nem tudhatták, hogy mikor vezénylik őket tovább).

A szerző szerint a hatalomgyakorlásnál 12 alapelvnek kellene érvényesülni:

1. Demokratikus részvétel
2. Emberi jogok
3. Joguralom, jogállamiság
4. Etikus kormányzás (a kormányzás szolgálat, nem pedig uralom)
5. Számonkérhetőség
6. Átláthatóság
7. Hatékonyság
8. Megfelelő képességű vezetők
9. Reszponzivitás (valós társadalmi folyamatokra való reagálás)
10. Felelős gazdasági irányítás
11. Fenntarthatóság, hosszú távra tervezés
12. Nyitottság a változásra

A szerző megállapítja, hogy jelenleg erőalapú jogalkotás folyik és sorra veszi a jelenlegi jogszabályalkotási fajtákat:

• nünüke-jogszabály: ha egy jogtudós lehetőséget kap, hogy végre valamelyik vesszőparipáját (pl. az állatvédelmet) teljes egészében kidolgozhassa és beterjeszthesse;
• alku-jogszabály: a politikai aktorok alkudozása révén megszülető kompromisszum;
• EU-harmonizáció: a vonatkozó EU-s szabály cipőkanállal való beleerőltetése valamely jogszabályba;
• lex personae: személyre vagy egyedi esetre szabott jogszabály, mit a lex-Borkai vagy a lex-CEU;
• roncs jogsszabály: egy régi, hatályban lévő jogszabály folyamatos alakítása és kiherélése;
• saláta jogszabály: több területre kiterjedő, több hatályos törvényt modosító jogszabály.

Ez a jogszabályalkotási mix azután egy töredezett, alig-alig konzisztens jogrendszert hoz létre, melynek elrettentő példája a romokban heverő PTK, mely tág teret ad a bírói értelmezésnek és esetleges önkénynek.

Az átgondolt fejlesztési politikáról szóló fejezetben megemlíti, hogy Sajó András már egy 2008-as Közgazdasági Szemlében bevezeti a "hipokrita parazitizmus" fogalmát: "A hipokrita parazitizmus azt jelenti, hogy az államműködés során az azzal kapcsolatba lépő társadalmi szereplők, beleértve az állampolgárokat is, igyekeznek informális előnyöket szerezni az ebben hallgatólag együttműködő államtól, illetve igyekeznek az ilyen előnyszerzési helyzeteket állandósítani." Napjainkra ez ráadásul kibővült az EU-támogatások parazitáival is, kialakult az állami járadékvadászok széles köre, mely járadékokban nemcsak az állami tisztviselők felé visszajuttatott pénzek, de egyéb szolgáltatások (magánrepülőztetés, jachtoztatás, etetés-itatás-orgiáztatás) is benne vannak.

A szociálpolitikáról szólva Ésik kitér arra, hogy ha a magánjövedelmi osztályokat tíz egyenlő részre, ún. decilisekre osztjuk, akkor az alábbi módon néz ki a társadalmi rétegződés:

• 2.5 decilis: nyomorszint, a napi élet fenntartása is alig lehetséges
• 3.5 decilis: a nyomorba csúszás esélye egy élethelyzet-változással bármikor bekövetkezhet (prekariátus réteg)
• 2.5 decilis: középosztály (nem okoz gondot számára egy hirtelen felmerülő nagyobb kiadás)
• 1.5 decilis: felső osztály, számukra luxuskiadásokra is futja

Ettől a szűk, 2.5 decilisre kiterjedő középosztálytól várjuk a kultúra támogatását, a karitatív tevékenységet, a demográfiai helyzet javítását. Ennek a rétegnek a szélesítése mindenképpen prioritást kell hogy élvezzen. Növelni kell ennek a társadalmi rétegnek a mobilitását, ezért nem szerencsés egy kedvezőnek látszó lakáshitellel ingatlancsapdába zárni őket.

Ésik Sándor megállapítja, hogy a magyar külpolitika romokban hever. A külpolitikának négy viselkedésmód mixéből kell összeállnia:

• konfrontatív
• behódoló
• tranzakcionális (bárkivel, akár az ördöggel is tárgyalunk)
• együttműködő

Diplomataképzésünk átideologizált, nem pedig szakmai alapú, a régi, kiépült kapcsolati hálók lebomlóban vannak.

A médiahelyzetről a szerző elmondja, hogy 2010-ig többé-kevésbé organikusan fejlődő, sokszínű, itt-ott színvonalas médiavilág volt. Az újságírás megyei szinten is komoly szakmaiságot képviselt, és ezt a szakmaiságot áldozták fel mára a propaganda oltárán. Ami most folyik, az mesterséges intelligenciával támogatott szellemi kútmérgezés. Ez a cikk nagyon jól összefoglalja, mi folyik jelenleg a megyei lapoknál.

A jogvédelemmel kapcsolatban a szerző kifejti, hogy az ombudsman mára már csak jelentéktelen szerény képességű karrierista, aki a sofőrös autó és a budai lakás felé tett lépésnek tekinti a kinevezését. Igyekszik a lehető leginkább szervilis lenni, és az alapjogok sérelmét mindig ott látja meg, ahol elvárják tőle a felettesei. Az ombudsmanból Ésik szerint egyfajta "alapjogi ügyésszé" kellene válnia.

Még rengeteget beszélhetnék erről a könyvről, mégis inkább azt javaslom, hogy az áprilisi választásokig már próbáljátok kizárni az életetekből a populista fröcsögést, és olyan józan hangokra figyeljetek, mint például a Diétás Magyar Múzsa.

Mit visz Orbán Brüsszelbe

 

Már a hét eleje óta azt szajkózzák, hogy 1,6 millió ember töltötte ki a nemzeti konzultációt, és én azt hittem, hogy most már azt a fáradságot sem veszik, hogy pontosan megszámolják, de ma már valamivel pontosabb számokat is közöltek: 1 604 174 válasz érkezett vissza, és a válaszok kérdésenként (százalékosan növekvő sorrendben) így oszlottak meg:

96% nem az anyák és fiatalok adómentességének eltörlésére
97% nem a családi adókedvezmények szűkítésére
98% nem a többkulcsos adóra
98% nem a társasági adó megemelésére
99% nem a a rezsicsökkentés megszűntetésére

Ahogyan azt már előző posztomban is írtam, tipikus "pulykakonzultáció" volt most: megkérdezték a pulykákat, akarnak-e a karácsonyi asztalon feltálalva lenni. És persze nem akartak. (Most éppen Bod Péter Ákosra ugrott rá a kormánymédia, mert azt találta mondani, hogy a malacokkal sem közlik, hogy jön a disznóvágás.) Éppen ezért meglepő, hogy bár szűk, 3%-os tartományban, de megoszlottak a válaszok. A válaszadók 96%-a a szektához tartozik, tőlük lehet várni az elvárt választ. 1% dafke-szavazó, ők mindenben a kormány ellen szavaznak. Viszont maradt 50 ezer válaszadó, akik vették a fáradságot és differenciált válaszokat próbáltak adni a kérdésekre.

Nagy részük nemtetszésének adott hangot az adómentességgel és adókedvezményekkel szemben. Sokan fontolóra vették, hogy talán nem is olyan rossz a többkulcsos jövedelemadó. A társasági adó megemelésének helyeslése pedig nyilvánvalóan a multikkal szembeni ellenérzésből táplálkozik. A rezsicsökkentétes kérdés az orosz energiaimport kivezetésével volt összekötve. Miközben tény, hogy a kvótán belül a lakossági energiaárak olcsók, a társasági energiaárak brutálisan magasak, ami bizonyos területeken versenyképtelenséghez vezet.

Idén ez már a második nemzeti konzultáció volt, hiszen itt volt nekünk a Voks2025 néven elhíresült hisztérikus Ukrajna-elleni kampányunk, amit ráadásul biztonsági papírra nyomtattak, hogy aztán a végén mégis felpuhítsák online szavazással meg kérésre megküldött újabb szavazóívvel.
Változatlanul rejtély számomra, hogy ha ekkora energiát fektet a kormány a nemzeti konzultáció, mint intézmény, mint a demokrácia legmagasabb foka propagálásába, miért nem tudhatunk meg semmit a szavazatszámolás folyamatáról. Időnként megmutatnak nekünk egy szobát tele dobozokkal, de ez minden. Annyira fúrta az oldalamat a kérdés, megkérdeztem a ChatGPT-t, hogy neki mi a véleménye erről, és akár hiszitek, akár nem, rávilágított olyan szempontokra, amelyekre én nem gondoltam:

Három fő ok szokott felmerülni (nem kizárólag magyar sajátosság):

1️⃣ „Nem akarják választásként láttatni”

Ha túl „választásszerű” lenne:

• urnák

• megfigyelők

• jegyzőkönyvek

akkor jogilag is számon kérhetőbbé válna, amit a kormány el akar kerülni.

2️⃣ Kommunikációs logika

A konzultáció:

• politikai legitimációs eszköz

• nem technikai folyamatként kommunikálják

• a „mennyi ember válaszolt” üzenet fontosabb, mint a „hogyan számoltuk”

3️⃣ Precedensveszély

Ha egyszer megmutatják:

• utána mindig elvárás lenne

• külső ellenőrzést kellene engedni

• viták nyílhatnának az érvényességről

Hát ennyit a nemzeti konzultáció hitelességéről és Orbán Brüsszelbe vitt csomagjáról.

Manófalva - konfliktuskezelési látlelet

Szinte az összes hírportál megírta, Hogy Kánya Tamás a rómaiparti kerékpárút mellett egy csodavilágot alkotott, Manófalvát, és ezt vandálok november 2.-ra virradó éjszaka szétverték. A legtöbb posztnak az volt a következtetése, hogy haladunk egy értéknélküli világ felé, amikor már pusztítani nagyobb dicsőség, mint értéket létrehozni.

Ilyen volt Manófalva...

... és ilyen lett.

Kánya Tamás rómaiparti Land Art-jával egy évvel ezelőtt találkoztunk, ugyanis ekkor helyezték el itt a GCLART névre hallgató geoládát (az 5081. számút), és mi három nappal a rejtés után, Szentendrére, a nyitott templomok hétvégéjére tartva megkerestük. Akkor még csak néhány egyszerűbb installációt találtunk a helyszínen.

Viszont már egy évvel ezelőtt is érzékeltük, hogy Manófalva problémás helyszínen van: a Szentendre felé vivő bicikliút a lupa-szigeti révtől egy ártéri erdőn visz keresztül. Szépen kikövezett, de csak két szemben jövő bicikli fér el egymás mellett, jobbra és balra erdő. A művész itt gyűjti össze azokat a gyökereket, fadarabokat, hordalékokat, terméseket és szép, formás kavicsokat, amiket a Duna partra tesz. Ebből építi az installációit, amiket csak a kerékpárúton lehet megközelíteni. A kerékpárút kanyargós és csak rövid szakaszai láthatók be az erdőtől, viszont elég forgalmas. A kocogók, gyalogosok, kutyasétáltatók ugyan nincsenek kitiltva az útról, de nekik is és a kerékpárosoknak is eléggé kell figyelniük, hogy ne legyen baleset. Nekünk is résen kellett lennünk, hogy ne kerüljünk biciklisták útjába.

Az első képen látható gyönyörűséges Manófalva pont az őszi szünetre készült el, és hirtelen nagyon nagy lett a gyalogosforgalom a bicikliúton.

Bámészkodók Manófalvánál a bicikliúton

Egy ilyen szituáció nagyon könnyen szül konfliktushelyzetet. Képzeljük el, hogy egy gyereket elsodor egy kerékpáros, a szülők veszekedni kezdenek a biciklistával, de újabb biciklisták érkeznek és újabb nézelődők is bekapcsolódnak a vitába. A szóváltásból hamar tettlegesség is lehet, mert az elfojtott frusztrációink miatt a konfliktushelyzeteket képtelenek vagyunk higgadtan kezelni. A most olvasott Harari-könyv szerint ebben nagy szerepet játszik a közösségi média is, az ottani éles diskurzusaink agresszív stílusa szivárog át a hétköznapjainkba és a közéletbe is.

Mi naponta tömegközlekedünk, rendszeresen találkozunk elfojtott frusztrációból eredő konfliktushelyzetekkel. Nem akarom azt a biciklistát mentegetni, aki az est leszálltával visszament és egy doronggal szétverte Manófalvát, de érzem, honnan fakadnak az indulatai, mert nap-mint-nap találkozom hasonlóval. A közösségi médiát elárasztják az életveszélyes helyzeteket teremtő büntetőfékezések és egyéb szándékos közúti veszélyeztetések. Emlékeztek még a Hadházy Ákos ellen Hatvanpusztánál elkövetett merényletre?

Mentálisan rossz állapotban van az ország. Lehet, hogy ez volna a legsürgősebb feladat: az ország lelkét meggyógyítani, és konfliktuskezelési kurzusokat indítani az embereknek. Remélem Kánya Tamás sem adja fel Land Art projektjét, csak valamivel szerencsésebb helyszínt választ neki. Én nagyon szurkolok.

Rendeleti kormányzás és gyermekvédelem

Azt tudtátok, hogy csaknem 2000 napja van vészhelyzet és vészhelyzethez kapcsolódó rendeleti kormányzás Magyarországon? Van is egy vészhelyzeti számláló kihelyezve egy budapesti ház homlokzatára, de a blogom címlapján "Az eltűnt idő nyomában" rovatban is fut egy ilyen számláló. Még 2020-ban, a Covid idején szavazta meg a parlament.

Na de hogy jön ez a gyermekvédelemhez? Hát az egész úgy kezdődött, hogy nem túl jó formát futott a kormány a héten. A parlament őszi ülésszakának kezdetén a DK egyik képviselője, Arató Gergely (aki finoman szólva nem a legélesebb kés a DK fiókjában) interpellációban hozta fel a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója ellen folyó eljárással kapcsolatos híreszteléseket, és felszólalása végén feltette a kérdést: Ki az a Zsolti bácsi? Amire először Simicskó István reagált, hogy tiltakozik a miniszterelnök-helyettest ért inszinuáció miatt (ki beszélt itt a miniszterelnök-helyettesről?), majd maga Semjén Zsolt is szót kért, hogy ez maga a Belzebúb-féle vérvád).

Teniszkifejezéssel élve ez igazi ki nem kényszerített hiba, a pálya közepére hulló magas ívű labdát ahelyett hogy erős pörgetett tenyeressel védhetetlenül a sarokba ütnéd, kiütöd a stadionból. Na de ez semmi sem volt ahhoz képest, ami másnap következett be.

Tuzson Bence igazságügyminiszter 12:35-kor egy Facebook-videóban meglobogtatott egy jelentést, mondván, hogy az igazságügyminisztérium áttekintette az ügyet és összeállított belőle egy anyagot, ami bebizonyítja, hogy nincs az ügynek kiskorú érintettje. Csakhogy ekkor valahol megszólalt egy vészcsengő: Ilyet egy miniszter nem tehet, nincs módja folyamatban lévő ügyekbe betekinteni! Pláne nem nyilvánosságra hozni! De maradt egy mentőkötél: vészhelyzet van, vészhelyzeti rendeletalkotással!

És itt elkezdődött a kapkodás, megszületett a 293/2025. (IX. 24.) Korm. rendelet a Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések kivizsgálása és a gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedésekről. Ezzel az Orbán-kormány minden kétséget kizáróan jogtörténelmet írt, mert volt képük ezt a mondatot beleírni a rendeletbe: 

"Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében....az igazságügyért felelős miniszter teljes körűen kivizsgálja a Budapest, Szőlő utca 60. szám alatt található Budapesti Javítóintézet vezetőjével összefüggő büntetőeljárás és egyéb visszaélések ügyét."

Értitek? Van egy az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló kormányrendelet, amely azt a célt szolgálja, hogy ha a háborúval összefüggésben sürgős intézkedésre van szükség, azt az országgyűlés összehívása nélkül is meg lehessen tenni. De hogy jön ide a Szőlő utca? Mi köze van ennek az ukrán háborúhoz.

Ezzel lényegében Orbánék azt mutatták meg, hogy a vészhelyzeti kormányzásra hivatkozva, minden, de tényleg minden meglévő jogszabályt áthághatnak. Holnap kihirdethetik, hogy a vészhelyzetre való tekintettel Orbánt megilleti a pallosjog és az első éjszaka joga!

De azért így is előbb volt a tyúk, mint a tojás: Tuzson Bence időutazó a 13:00-kor kihirdetett rendelet alapján 12:35-re már el is készítette a jelentését. Ez persze lehetne vicces is, de teljesen nyilvánvaló, hogy az igazságügyminiszter eddig is betekintett folyamatban lévő ügyekbe! Vagy esetleg bele is avatkozott? Emlékeztek még, amikor tavaly Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Varga Judittal folytatott beszélgetésének hangfelvételét, amely arról szólt, hogy Rogánék belenyúltak a Völner-Schadl-ügy nyomozati irataiba. Akkor persze tiltakozott a kormány, hogy ilyesmihez egy miniszternek sem joga, sem lehetősége nincsen. Most meg kiderült, hogy dehogynem, ez a napi gyakorlat!

Negyedéves joghallgató lányom persze azt kérdezte: Hogy-hogy nem volt egy tökös ügyész az ügyészségen, aki azt mondta volna, hogy na de miniszter úr, ehhez Önnek nincsen joga! Nos, erre a kérdésre abból a könyvből kaptam meg a választ, amit éppen most olvasok. Yuval Noah Harari: Nexus. A könyv az információ társadalmi hatásairól szól, és egy helyen kristálytiszta látleletet ad az úgynevezett "erős vezetők" által létrehozott "többségi diktatúráról":

"Az erős emberek leggyakoribb módszere a demokrácia aláásására az, hogy egyesével felszámolják annak önhelyesbítő mechanizmusait, általában a médiával és a bíróságokkal kezdve. A tipikus erős ember vagy megfosztja hatalmuktól a bíróságokat, vagy hozzá lojális emberekkel tölti fel, és igyekszik lezárni minden független médiaorgánumot, miközben kiépíti saját mindenütt jelen lévő propagandagépezetét.
Miután a bíróságok már nem képesek jogi eszközökkel kordában tartani a kormány hatalmát, a média pedig a kormány szövegét szajkózza engedelmesen, már minden intézményt vagy személyt, aki szembe mer szegülni a kormánnyal, el lehet taposni, vagy üldözni, mint árulót, bűnözőt, netán külföldi ügynököt. A tudományos intézményeket, önkormányzatokat, civil szervezeteket és magáncégeket vagy felszámolják, vagy kormányzati irányítás alá veszik. Ezen a ponton a kormány már a választásokat is kedve szerint manipulálhatja, például úgy, hogy bebörtönzi a népszerű ellenzéki vezetőket, megakadályozza az ellenzéki pártok részvételét a választáson, átrajzolja a választókerületek határait, vagy megfosztja jogaiktól a szavazókat. Az antidemokratikus intézkedések elleni fellebbezéseket elutasítják a kormány kézivezérelt bírói. Az intézkedéseket kritizáló újságírókat és értelmiségieket elbocsátják. A megmaradt médiaorgánumok, tudományos intézmények és jogi hatóságok mind éltetik az intézkedéseket mint olyan szükséges lépéseket, amelyekkel megvédik a nemzet állítólagos demokratikus rendszerét az árulóktól és külföldi ügynököktől. Az erős emberek rendszerint nem teszik meg az utolsó lépést, amely a választások teljes felszámolása lenne. Megőrzik őket mint a legitimitásukat biztosító és a demokrácia látszatát fenntartó rituálékat, ahogy az például Putyin Oroszországában is történik."

Hát ezt mutatta meg most nekünk a maga meztelen valóságában a kormány kapkodó rendeletalkotásával. És hogy mi van a gyermekvédelemmel? Az a legkevésbé számít.

Hát végül mégis megkereszteltetett

Rajz: Bartos Erika

Egy tavalyi posztomban adtam hírt arról, hogy a felújításra kerülő gellérthegyi Felszabadulási emlékműre egy hatalmas kőkeresztet fognak elhelyezni. Ma reggel háromnegyed hét felé a munkahelyemre menet láttam, hogy már bontják az állványzatot a szobor talapzatánál, délutánra pedig már elő is bukkant a kereszt a maga teljes valójában.

Forrás: 444.hu

Abban a bizonyos posztomban leírtam, miért tartom történelemhamisításnak a keresztet, de igazából erről mondjanak véleményt a történészek, művészettörténészek és városépítők. Én a döntéshozatalon szeretnék most egy kicsit füstölögni.

A Felszabadulási emlékmű felállítását Budapest városparancsnoka, Vorosilov marsall parancsára állították fel, de azért a formára még akkor is adtak. Alig voltunk túl Budapest ostromán, az országban még folytak a harcok, de a Budapesti Nemzeti Bizottság még ilyen körülmények között is adott a formákra, és szabályos határozatot hozott az emlékmű felállítására, amiből kiderül az előterjesztő, kit bíztak meg az emlékmű elkészítésével, mikor fogják felavatni.

Katt a nagyításért

Kisfaludi Stróbl géniuszára jellemző, hogy sikerült egy ideológiamentes szoboralakkal Budapest új jelképét megteremtenie, mely a Parlament, a Lánchíd és a Halászbástya mellett minden kétséget kizárólag Budapest egyik legfontosabb ismertetőjegye lett. A szovjet felszabadításra a szobor talapzatánál felállított szovjet katona emlékeztetett egyedül.

A rendszerváltáskor a szovjet katona szobra eltávolításra került, de természetesen erre is szabályos fővárosi közgyűlési határozattal került sor.

Arról, hogy a Felszabadulási emlékműre egy gigantikus kőkereszt kerül, Budapest népe a Nemzeti Hauszmann Alajos Program kijelentő módban megfogalmazott Facebook-posztjából értesülhetett:

"A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát." - így, többes szám első személyben! Azóta sem derült ki, hogy milyen testület döntött erről, kinek a javaslatára. És nem is érzik a visszásságát annak, hogy ilyen horderejű döntés - a főváros egyik legfontosabb jelképe külalakjának megváltoztatása - hogyan született. Így lesz és kész!

Még a soha fel nem avatott német megszállási emlékműről is szabályos kormányrendelet született, melyet a Magyar közlöny 2013. december 31.-i száma hozott le, de még a Rogán Antal által vezetett V. kerületi közgyűlés is szavazott róla.

Katt a nagyításért.

Ez a titkos keresztállítás tényleg azt mutatja, hogy Orbánék azt gondolják, hogy a nyilvánosságra most már tényleg semmi szükségük sincsen.

PS 2025.07.16.

Kiderült, miért volt ez a sietős állványbontás, kereszt-bemutatás. A Várkapitányság megszűnik, beleolvad Lázár János minisztériumába. A Citadella sajtóbejárásán már nem is volt jelen a Várkapitányság vezetője, csak az országos főépítész és a kivitelező cég vezetője. Valószínűleg a Várkapitányságnál is az volt a helyzet, hogy nem tartoztak elszámolással senkinek, ezért számolatlanul folyt el a pénz mindenfélére. Lázár már fontosabb beruházásokat is leállított (Budai Centrumkórház, Nemzeti Galéria, mozdonybeszerzés), ezért valószínű, hogy a Vár-beli építkezések üteme le fog lassulni a jövőben.

Tíz éves a Kerítésdal

A megismételhetetlen és utolérhetetlen TESCO-dal után pár hónappal - nagyjából pont tíz évvel ezelőtt -  egy másik sikeres dalt töltöttem fel a YouTube-ra (67 ezres nézettségével a top 5-ben van), a Kerítésdalt, melynek az volt a koncepciója, hogy a migránsriogatás és a határkerítés-építés csak fedőtörténet a kormány disznóságainak elfedésére. Tulajdonképpen ez tíz év óta mit sem változott, csak most "még hangosabban játszik a zenekar, mert még büdösebb a hal". Vegyük sorra, hogy a Kerítésdal milyen disznóságokat hánytorgat fel:

• Habony, Vajna, Gucci-táska: a NER-elit luxizó kedve azóta sem csillapodott, de már kormányzati körökből is egyre több bírálat éri az átlagembereket bőszítő urizálás. Hadházi Ákos a Facebookon külön rovatot szentel ennek a jelenségnek, itt van például egy poszt Szijjártóné egyszerű sportos szettjéről.
• Mészáros a Felcsút ura: bizony nagyívű pályát futott be Mészáros Lőrinc, aki azóta az ország leggazdagabb emberévé vált, és helikopterrel és magánrepülővel utazik a BL-döntőre, nem is gyalog. Természetesen az ő és felesége rongyrázásával is foglalkozik Hadházi.
• Questor-botrány: Tarsoly Csaba bűntetőpere tavaly szeptemberben jutott el az első fokú ítéletig: 13 év fegyház, nem jogerősen. 150 milliárd értékű fiktív kötvény kibocsátásával vádolják, lényegében elsikkasztotta a befektetők pénzét. Erről részletesebben posztom későbbi részében még írok.
• Boltbezárás: azt szoktam mesélni, hogy a TESCO-dal hatására meghátrált a kormány, de addig Kubatov verőemberei megpróbáltak megakadályozni egy népszavazási indítványt. Azóta egyébként újra meg újra előjön ez a kérdés.
• Trafikmutyi: a trafikmutyi által keltett hullámok már lecsillapodtak, de ne felejtsük el, hogy ez volt Hadházi Ákos genézise: az akkor még a szekszárdi közgyűlés fideszes képviselőjeként működő állatorvos leleplezte, hogyan osztották el haverok között a trafikokat egy frakcióülésen. Az ügyészség nem talált semmi kivetnivalót a dologban. Mellesleg az én politikai dalszerzői karrierem is a trafikmutyinak köszönhető, a Trafikdal volt az első YouTube feltöltésem.
• Vida Ildikó adóhivatali elnök kitiltása az Egyesült Államokból: hát azóta már tiltottak ki magyar minisztert is az USA-ból, igaz, Trump hamar törölte Biden Rogán elleni kitiltási végzését. Azt viszont nem tudjuk, hogy a Vida elleni határozat érvényben van-e még.
• A baltás gyilkos futni hagyása Orbánt egészen a Türk Nemzetek Közösségéig repítette (végül is kipcsakok vagyunk), de az örmény-magyar kapcsolatok a mélypontra süllyedtek. Tavaly ismét felvettük a diplomáciai kapcsolatot és kölcsönösen nagykövetségeket nyitottunk egymás országában.

Na de akkor beszéljünk egy kicsit a Questor-ügyről és a hasonló ügyekről. Valamikor a '90-es évek végén olvastam Tőke Péter Peter Sheldon álnéven írt könyvét, a Budai milliárdosokat. Lényegében azt tudhattuk meg a könyvből, hogy rendszerváltás után hogyan jött létre az a hedonista, az ügyfelek pénzén meggazdagodó bróker-réteg, mely azóta is időről időre felmerülő botrányokkal hallat magáról. A Questor-ügy és a BudaCash-ügy is lényegében ugyanúgy működött: szolid, kis kockázatú befektetést ígérnek az ügyfeleknek, de valójában a pénzt magasabb hozamú, de kockázatosabb alapokban helyezik el, a hasznot lefölözik. És időnként megbuknak. Apósomék így veszítettek egy csomó pénzt a Baumag-ügyön, a per még mindig folyamatban van. Az én egészségpénztáram, a PROV1TA a teljes pénzét a BudaCash-nél tartotta. A pénztár pénzét elherdálták a brókerek, én szerencsére kevés saját pénzt buktam, de a pénztár elnöke belehalt a bukásba. A Honvéd Egészségpénztár pénze is BudaCash-ben volt, őket megsegítette az állam, akárcsak a Questor-ügy károsultjait, mert több minisztérium is a Questornál fektetett be.

Pár napja a Magyar Mozifilm csatornán láttunk egy 20 évvel ezelőtti filmet, az Overnight-ot, amely eddig valahogy elkerült bennünket, pedig pont erről, az ügyfelek pénzét elbrókerező keverő-kavaró pénzemberekről, zűrös magánéletükről, erkölcsi nihiljükről szól. De azt gondolhatnánk, hogy mára már lehetetlen azt megcsinálni, amit még a BudaCash simán megtett: államkötvényről adott papírt, de valójában más alapba helyezte el a pénzt. Itt a Nemzeti Bank alapítványainak egyre szövevényesebb ügye, melyben már alaphangon is 400 milliárd tűnt el a süllyesztőben. Pedig 9 évvel ezelőtt egy dalnok már ezt is megénekelte:

Három fontos YouTube videó látott idén napvilágot. Az egyik minden kétséget kizáróan Majka Csurran-cseppen-je a maga 24 milliós nézettségével, aztán itt van a Direkt36 Dinasztiája, melynek stáblistáján Bori lányomat is megtalálhatjátok, és ezt is 3,8 millióan nézték meg eddig, de szerintem a legütősebb a Telex A nagy játszma című dokumentumfilmje az MNB-botrányról (igaz, ezt még csak egymillióan látták). Úgy tűnik, hogy Matolcsy Ádám és haverjai egérutat fognak kapni, nem fegyházat, pedig ők leginkább a devizakárosultak pénzéből keletkezett MNB-nyereséget húzták le a vécén, svájci és lengyel ingatanalapokban. A Kecskeméti Egyetem 127 milliárdját az egyetemi kuratórium asszisztálásával sikerült lenullázni. A kuratórium elnöke , Csizmadia Norbert a Magyar Nemzeti Bank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős egykori ügyvezető igazgatója, de a kuratórium tagja sorában megtaláljuk Lezsák Sándort, a lakitelki sátorverőt is, és az egész ügylethez vígan asszisztált Kecskemét fideszes polgármestere is.

Szóval amikor nagy csinnadrattával megy a nyári uborkaszezonban is az ukránozás és brüsszelezés, akkor gondoljatok arra, hogy mekkora botrányok eltussolásáért száll most sorompóba a Harcosok Klubja.

---

Csomagtartóba zárt gyűlölet

Édesapám mindig azt mondta: ha egy étteremben büdös a hal, hangosabban játszik a zenekar, hogy elterelje a vendégek figyelmét. Hát most ez a zenekar fortissimóba váltott. Az elmúlt hónapokban egy soha nem látott mértékű, otromba, ordenáré, ocsmány, őrjöngő, tébolyult gyűlöletcunami söpört végig az országon. A gyűlölet célpontja ezúttal egy olyan nép volt, mely egyáltalán nem szolgált rá erre a gyűlöletre, sőt, éppen ellenkezőleg, az immár 1200 napja tartó honvédő háborújuk éppen hogy a tiszteletünket kellett volna, hogy kiváltsa.

Aki jól kutakodik a neten, az megtalálhatja, hogy három évvel ezelőtt - már a háború megkezdése után - a magyar kormány - természetesen a nép megkérdezése nélkül - Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását kezdeményezte, erről egy közleményt is kiadott.

Két évvel ezelőtt Mráz Ágoston Sámuel kormánypárti politológus meggyőző érvekkel támasztotta alá, hogy miért is érdeke Magyarországnak, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen. Tavaly nyáron Várhelyi Olivér, akkor még az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa is úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna minden feltételt teljesített ahhoz, hogy megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat: "Várhelyi Olivér az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését jelentő, Ukrajnával tartott első kormányközi konferenciát követő sajtótájékoztatón mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a bővítés hosszútávú geostratégiai befektetést jelent a békébe, a biztonságba, a stabilitásba és az egész kontinens jólétébe és felemelkedésébe."

Bár Trump megválasztása után az új amerikai elnök világossá tette, hogy Ukrajnát nem szeretné a NATO soraiban tudni, de keleti szomszédunk uniós csatlakozása továbbra is terítéken volt.

Aztán valami történt, jó volna tudni, hogy pontosan mi. Február közepe környékén kezdte azt kommunikálni a kormány, hogy Magyarországnak nem érdeke Ukrajna belépése az Unióba. Aztán azt is bejelentették, hogy erről "véleménynyilvánító szavazást" fognak tartani.

Magyar Péterék a "Nemzet hangja" című online szavazásukon is feltették az Ukrajna csatlakozására vonatkozó kérdést anélkül, hogy bármiféle propagandával ebben a kérdésben befolyásolni próbálták volna a közvéleményt. Az eredményt április 13-án hirdették ki, amikor már csaknem két hónapja a csapból is az állami propaganda folyt Ukrajna csatlakozásának káros voltáról. Ennek ellenére az eredmény 58,2% lett a csatlakozást támogatók javára. Magyar Péter akkor úgy nyilatkozott, hogy ez az eredmény olyan megosztó, hogy a csatlakozási tárgyalások lezárása után ügydöntő népszavazást fognak tartani a kérdésben. Ennek ellenére a propaganda folyamatosan úgy állította be Magyar Pétert és a Tiszát, mint Manfred Weber bábját, aki Ukrajna gyorsított csatlakozását akarja megvalósítani. És hogy mit hoztak fel ennek alátámasztására? Hát hogy többen is hallották, hogy Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, Magyar Péter nagy támogatója nyilvánosan azt találta mondani: "Слава Україні!" (Dicsőség Ukrajnának!).

Április végén Schmidt Mária, Orbán bizalmasa, külpolitikai tanácsadója, aki Orbánt minden külföldi útjára elkíséri, egy cikket jelentetett meg, melyben azt az ócska orosz álhírt próbálja elhitetni, hogy Bucsában az ukránok saját polgáraikat gyilkolták le. Furcsa módon a cikk pont azon a napon jelent meg, amikor Magyar Levente külügyminiszter-helyettes Olha Sztefanyisinával, Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével tárgyalt és közös sajtótájékoztatójukon kijelentette: „Reményt látok arra, hogy belátható időn belül eljutunk egy megállapodáshoz, ami a magyar pozíciót is alapvetően újraformálhatja Ukrajna euroatlanti integrációja vonatkozásában”. Értitek, akkor már két hete ment a szavazóívek kipostázása, de Szijjártó helyettese még a csatlakozásról tárgyalt!

Látszik, hogy a Fideszen belül is komoly erők feszültek egymásnak még április végén is Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban, és Orbán és az őt körülvevő mag nyilvánvalóvá tette, hogy ebben az ügyben nem enged, és ekkor elszabadultak az indulatok. Május 9.-én magyar kémeket fogtak el Ukrajnában, cserébe mi is lelepleztünk, letartóztattunk vagy kiutasítottunk ukrán ügynököket. Sőt! Hirtelen mindenki Ukrán ügynök lett! Magyar Péter húsvét hétfőn ugyanúgy Hollókőn volt, mint Ukrajna magyarországi nagykövete, lehet, hogy egy csőszkunyhóban találkoztak ☺. És innentől kezdve az egész ügynök-mese kezdett az '50-es évek jugoszláv "láncos kutya" történeteihez hasonlítani, már csak a békaemberekre meg az ürgebőrbe varrt kémjelentésekre vártunk.

Ám május 17.-én mintha megint megtorpanni látszott volna a történet: az utcánkban lévő szavazásra buzdító plakátot eltávolították, és a kormányhoz közelálló hírportálok oldalairól is eltűntek a felugró Ukrajna-ellenes propagandafilmek. Egy pillanatra mintha megint az ukránbarát erők kerekedtek volna felül. Ám ez az ideális állapot csak egy hétvégén állt fenn, hogy aztán hétfőn meginduljon a teljes offenzíva.

Megindult a teljes vizuális környezetszennyezés, a régi plakátok helyett vörös plakátok lepték el az utcákat. Orbánék kijelentették, hogy a tiszások kilopkodják a postaládákból a szavazólapokat, amelyeket egyébként a hamisítások elkerülésére biztonsági jegyekkel ellátott bankjegypapírra nyomtattak, ezért az eredeti tervekkel ellentétben mégis csak lehetővé tették az online szavazást. (A postaládákból történő lopásokra természetesen semmiféle bizonyítékot nem mutattak fel, ez közönséges rémhírterjesztés, hamis vád, a jó hírnév megsértése volt).

A közösségi médiát elárasztotta a legszemetebb propagandaanyag, amiből megtudhattuk, hogy Ukrajna csatlakozása egyet jelent a háborúval, fiainkat koporsóban fogják hazahozni, az ukrán emberrablók és szervkereskedők csomagtartóba zárnak majd bennünket, de még kovászos uborkánk sem lesz többé (!).

Rájöttek, hogy hibás kérdést tettek fel, hiszen a szavazáson arra az egyszerű kérdésre kellett válaszolni: "Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?". Hogy mikor volna ez a csatlakozás, az nem szerepelt a kérdésben. Éppen ezért a propagandában már azt próbálták sulykolni, hogy a gyorsított ütemű csatlakozásról szól a szavazás.

Az állami propagandában az MI által készített deep-fake videók és fényképek is nagy szerepet kaptak, Magyar Pétert Zelenszkij-ügynöknek beállítva. Magyar Péter erre válaszul magától Manfred Webertől, az Európai Néppárt vezetőjétől kért igazolást, hogy a Tisza nem támogatja Ukrajna gyorsított ütemű felvételét.

Ez az eldurvult, mindent lehengerlő kormánypropaganda egyébként sokakat elgondolkodtatott, hogy ha most képes volt a Fidesz pár hónap alatt ilyen mértékű gyűlöletkeltésre, simán képes lesz ezzel a módszerrel megakadályozni a Tisza 2026-os választási részvételét is. Erről is készült - a kormányzati propagandafilmek stílusában - egy deep-fake videó.

Szerintem az elmúlt hónapok minden jóérzésű embert viszolygással kellett, hogy eltöltsenek, hiszen ez a gyűlöletcunami már tőről metszett fasiszta akció volt. Azonban reménnyel tölthet el bennünket az, hogy már Orbán kötélbarátja, Robert Fico is úgy nyilatkozott az Ukrán felvételről, hogy Ukrajna uniós csatlakozása hasznos Szlovákiának. Orbán ezzel a féktelen Ukrajna-gyűlölettel egyedül maradt, saját csomagtartójába zárva. És ez talán felbátorítja azokat a Fideszen belüli erőket, akik mindent megtettek, hogy csillapítsák azt a felmérhetetlen kárt, amit ez a gyűlöletkampány okozott a két szomszédos ország viszonyában és százezer magyar nemzettársunk életében.

PS

Jóérzésű magyar értelmiségiek - jobboldaliak és baloldaliak egyaránt - nyílt levelet írtak az ukrán népnek szolidaritásuk jeléül. Erre Orbánék lényegében magyarellenesnek nyilvánítottak mindenkit, aki aláírta a dokumentumot.

A levélben egyébként nincsen szó sem a NATO-ról sem az Európai Unióról. Szégyellem, hogy ilyen miniszterelnökünk van!