Mit visz Orbán Brüsszelbe

 

Már a hét eleje óta azt szajkózzák, hogy 1,6 millió ember töltötte ki a nemzeti konzultációt, és én azt hittem, hogy most már azt a fáradságot sem veszik, hogy pontosan megszámolják, de ma már valamivel pontosabb számokat is közöltek: 1 604 174 válasz érkezett vissza, és a válaszok kérdésenként (százalékosan növekvő sorrendben) így oszlottak meg:

96% nem az anyák és fiatalok adómentességének eltörlésére
97% nem a családi adókedvezmények szűkítésére
98% nem a többkulcsos adóra
98% nem a társasági adó megemelésére
99% nem a a rezsicsökkentés megszűntetésére

Ahogyan azt már előző posztomban is írtam, tipikus "pulykakonzultáció" volt most: megkérdezték a pulykákat, akarnak-e a karácsonyi asztalon feltálalva lenni. És persze nem akartak. (Most éppen Bod Péter Ákosra ugrott rá a kormánymédia, mert azt találta mondani, hogy a malacokkal sem közlik, hogy jön a disznóvágás.) Éppen ezért meglepő, hogy bár szűk, 3%-os tartományban, de megoszlottak a válaszok. A válaszadók 96%-a a szektához tartozik, tőlük lehet várni az elvárt választ. 1% dafke-szavazó, ők mindenben a kormány ellen szavaznak. Viszont maradt 50 ezer válaszadó, akik vették a fáradságot és differenciált válaszokat próbáltak adni a kérdésekre.

Nagy részük nemtetszésének adott hangot az adómentességgel és adókedvezményekkel szemben. Sokan fontolóra vették, hogy talán nem is olyan rossz a többkulcsos jövedelemadó. A társasági adó megemelésének helyeslése pedig nyilvánvalóan a multikkal szembeni ellenérzésből táplálkozik. A rezsicsökkentétes kérdés az orosz energiaimport kivezetésével volt összekötve. Miközben tény, hogy a kvótán belül a lakossági energiaárak olcsók, a társasági energiaárak brutálisan magasak, ami bizonyos területeken versenyképtelenséghez vezet.

Idén ez már a második nemzeti konzultáció volt, hiszen itt volt nekünk a Voks2025 néven elhíresült hisztérikus Ukrajna-elleni kampányunk, amit ráadásul biztonsági papírra nyomtattak, hogy aztán a végén mégis felpuhítsák online szavazással meg kérésre megküldött újabb szavazóívvel.
Változatlanul rejtély számomra, hogy ha ekkora energiát fektet a kormány a nemzeti konzultáció, mint intézmény, mint a demokrácia legmagasabb foka propagálásába, miért nem tudhatunk meg semmit a szavazatszámolás folyamatáról. Időnként megmutatnak nekünk egy szobát tele dobozokkal, de ez minden. Annyira fúrta az oldalamat a kérdés, megkérdeztem a ChatGPT-t, hogy neki mi a véleménye erről, és akár hiszitek, akár nem, rávilágított olyan szempontokra, amelyekre én nem gondoltam:

Három fő ok szokott felmerülni (nem kizárólag magyar sajátosság):

1️⃣ „Nem akarják választásként láttatni”

Ha túl „választásszerű” lenne:

• urnák

• megfigyelők

• jegyzőkönyvek

akkor jogilag is számon kérhetőbbé válna, amit a kormány el akar kerülni.

2️⃣ Kommunikációs logika

A konzultáció:

• politikai legitimációs eszköz

• nem technikai folyamatként kommunikálják

• a „mennyi ember válaszolt” üzenet fontosabb, mint a „hogyan számoltuk”

3️⃣ Precedensveszély

Ha egyszer megmutatják:

• utána mindig elvárás lenne

• külső ellenőrzést kellene engedni

• viták nyílhatnának az érvényességről

Hát ennyit a nemzeti konzultáció hitelességéről és Orbán Brüsszelbe vitt csomagjáról.