Parlament

Parlament

2022. január 31., hétfő

Tényleg hungarofób a baloldal?

Tudjátok, hogy szenvedélyesen nézem reggelente az állami híradót, mert szinte minden nap találok benne valami gyöngyszemet. Ma reggel például - miközben nem esett szó az éleződő orosz-ukrán konfliktusról vagy a készülő tanársztrájkról - több mint öt percet szenteltek annak a hírnek, hogy az RTL Klub magyar feltalálók legendájának lerombolásával akarja a "merjünk kicsik lenni" mondásra fogékony szavazókat a baloldalnak megnyerni.

Nos, annak ellenére, hogy az RTL Klub nem áll be abba a sorba, hogy híradójában állami alamizsnáért állami propagandát nyomjon, bulvárműsorai nem kifejezetten a baloldali szavazóknak szólnak. A Fókusz Plusz január 29.-ei tematikus adása is inkább volt szenzációhajhász, mint nimbuszromboló.

Arról van ugyanis szó, hogy ha külföldön járunk, gyakran szembesülünk azzal a ténnyel, hogy nagyjainkat nemcsak nem ismerik, de gyakran találmányaikat is másnak tulajdonítják. A műsor olyan magyar találmányokon megy végig, melyeket más országokban másnak tulajdonítanak (ez egyébként nemcsak magyar találmányokkal van így: ki találta fel a rádiót, Popov, vagy Marconi, ki a villámhárítót, Franklin, vagy Lomonoszov?)

Az RTL-féle tabudöntögető műsor Irinyi Jánosról, Neumann Jánosról, Asbóth Oszkárról, Jedlik Ányosról és Puskás Tivadarról szólt.

Irinyi Jánosról, a biztonsági gyufa kifejlesztőjéről Nyáry Krisztián is ír Merész magyarok című könyvében, aki már 19 évesen, az egyetemen kifejlesztett egy foszfor-alapú gyufát. Rómer István gyufagyáros lányának udvarolt, cserébe a gyáros megkapta a találmány minden jogát. Aztán ő is létesített gyufagyárat Pesten, de műtrágyagyártással is kísérletezett. A modern vegytan első hazai népszerűsítője volt, de szokásos magyar sors volt az övé, koldusszegényen halt meg. Kétségtelen, hogy a világon számos helyén kísérleteztek a biztonsági gyújtó kifejlesztésével, és már egy mai gyufa összetételének semmi köze sincs Irinyi találmányához, de ez semmit sem von le Irinyi érdemeiből.

Ha külföldön valakit megkérdezel, ki találta fel a számítógépet, talán legutoljára fogja Neumann nevét említeni. Neumann elméleti matematikus volt és a tárolt programvezérlésű számítógép elméleti alapjait fektette le, de természetesen számítógép építésének tervezésében és közvetlen irányításában sohasem vett részt. Ettől függetlenül Neumannt a 20. századi természettudomány legnagyobbjai között tartják számon.

Asbóthról viszont már régóta lehet olvasni, hogy egy kókler volt: az általa kifejlesztett helikopter önállóan sohasem volt képes A-ból B-be eljutni, és csak kötelekkel kipányvázva merték felengedni. Asbóth már egy két évtizede meglévő találmányból indult ki, de az egyik legfontosabb dolgot, a repülő szerkezet stabilan tartását és irányítását nem tudta megoldani. Bár a franciák már 1907-ben (két évtizeddel Asbóth előtt!) reptettek vertikális rotorú szerkezetet, a biztonságosan irányítható farokrotoros helikopterre 1942-ig várni kellett.

Jedliknél az RTL műsora a feltaláló szódavízzel való kapcsolatát boncolgatja, megállapítva, hogy szénsavval dúsított víz volt korábban is, Jedliknek két érdeme van: a szódavíz ipari előállítása, másrészt a fröccs feltalálása (kezdetben németesen spriccnek hívták, Jókai javaslatára lett a kedvelt ital neve fröccs). Nem tudom, hány nemzet van, ahol a bor-víz arány tekintetében ennyifajta fröccsöt illetnek saját névvel: kisfröccs (1:1), hosszúlépés (2:1), nagyfröccs (1:2), sportfröccs (1:4), viceházmester (2:3), házmester (3:2), háziúr (4:1). A műsor épp hogy csak megemlíti Jedlik jelentősebb találmányát az "öndelejező" dinamót. Mivel Jedlik paptanár volt, tömeggyártásig nem vihette találmányát, így azt ma a világban Siemens-nek tulajdonítják.

Na és mi a helyzet a telefonközponttal? Az is egy Charles Scribner nevű amerikai nevére van szabadalmaztatva, de Puskás Tivadar jelentős ötletadó volt, és Magyarországon Puskás öccse, Puskás Ferenc (nem a labdarúgó!) létesített kézikapcsolású telefonközpontot (ennek első főmérnöke egyébként Nicola Tesla volt). Puskás Tivadar igazán jelentős találmánya a telefonhírmondó volt, amit nyugodtan tekinthetünk a rádió elődjének is.

Az RTL műsora megemlít három olyan magyar feltalálót, akiknek találmányát nem vitatják a világban: Bíró László golyóstollát, Goldmark Károly színes televízióját és mikrobarázdás lemezjátszóját, valamint Kandó Kálmán villanymozdonyát. Tény, hogy a mai televíziók már sem a jelátvitel sem a képmegjelenítés tekintetében nem hasonlítanak Goldmark találmányára, ahogyan a villanymozdonyok sem Kandó fázisváltós villanymozdonyához. Vagyis Kandóról is elmondható, hogy jelentőset alkotott a villamos vasúti vontatás terén, melyben a Kandó-mozdony éppúgy egy mérföldkő volt, mint Goldmark találmánya a televíziózásban, vagy Puskás fejlesztése a távközlésben. Az RTL műsora ezt az adás végén ki is hangsúlyozza, inkább csak arra akarták felhívni a figyelmet, hogy ne csodálkozzunk, ha ezeket a számunkra olyan fontos feltalálókat külföldön nem is ismerik. Nem hungarofóbiából, magyargyűlöletből, hanem azért, mert az ipari világban számos helyen folyt párhuzamos fejlesztés, számos megoldás született, ezek közül sok zsákutcának bizonyult más viszont hatalmas utat járt be.

De miért érdeke a közszolgálati híradónak, hogy számos fontos hírt mellőzve azt terjessze, hogy a baloldal célja a nimbuszrombolás, a hungarofóbia és a "merjünk kicsik lenni" eszme hirdetése? Mert ez is beletartozik abba az ellenzékről terjesztett világképbe, hogy nekik semmi sem jó, ami magyar. A híradó már az új szitokszót, a "woke-izmust" emlegette (A "woke" - felébredt szót ma kifejezetten pejoratív értelemben használják az új felvilágosodás, valamiféle neojakobinizmus világromboló eszményeként, melynek célja minden lerombolása, amit eddig értéknek tartottunk). Bár magyar woke-mozgalomról még nem tudnak beszámolni, de íme egy új címke, amit az ellenzékre lehet aggatni: romboljuk le a dicső magyar múltat!

Én pedig talán erre vagyok a legkényesebb: a magyarságom kétségbe vonására. Nem magyargyűlölet, csak egyszerű realizmus, ha nem azt mondjuk, hogy nélkülünk, magyarok nélkül ma nem lenne gyufa, számítógép vagy telefonközpont, hanem azt, hogy ezek kifejlesztésében magyar tudósok, mérnökök és feltalálók is fontos szerepet játszottak.

2022. január 26., szerda

Ötven évvel ezelőtti légibalesetek

Pont ma 50 éve, 1972. január 26-án a jugoszláv JAT légitársaság 367-es járata a Stockholm-Koppenhága-Zágráb-Belgrád útvonalon repülve a csehszlovákiai Srbská Kamenice falu felett 10 000 m magasságban felrobbant és lezuhant. Magát a robbanást usztasa (horvát szakadár) terrorista merényletnek nyilvánították, és később Jugoszláviában megerősítették a repülőtéri biztonsági szolgálatot, de napvilágot láttak olyan összeesküvéselméletek is, hogy a gépet a csehszlovák légvédelem lőtte le. Aznap ugyanis épp Prágában tárgyaltak a szocialista országok vezetői, és a katasztrófa időpontjában Erich Honecker és Leonyid Brezsnyev gépe is a levegőben volt.

Ami viszont érdekessé teszi a történetet, az az, hogy egy 22 éves légikísérő, Vesna Vulović túlélte a zuhanást, és bár egyetlen egy ép porcikája sem maradt, mind a mai napig ő tartja a legmagasabbról történő ejtőernyő nélküli zuhanás túlélésének Guinness-rekordját (a címmel járó emléklapot maga Paul McCartney adta át a stewardessnek). Öt évvel ezelőtt, 66 éves korában halt meg.

Egy hónappal korábban, 1971 december 23-án hasonlóan csodás körülmények között élt túl egy zuhanást egy 17 éves perui születésű német lány, Juliane Koepcke: a LANSA 508-as járatával repült Limából Panguanaba, de a gépet az őserdő fölött villámcsapás érte. A gép törzse kettétört, a lány az ülésébe szíjazva zuhant ki a gépből, és csonttörés nélkül élte túl az esést. Öt napot bolyongott az őserdőben, míg végül lakott területre ért. A történetről film is készült Vannak még csodák címmel, nálunk is vetítették. Nyomasztó volt, nem nézném meg még egyszer.

Még szintén 1972-ben, október 13-án az uruguayi Keresztény Öregfiúk rögbicsapata Montevideóból Chilébe tartott az uruguayi légierő gépével. A gép az Andok fölött légörvénybe került, hegynek ütközött, szárnyak letörtek, a gép törzse pedig bob módjára siklott lefelé a havas hegyoldalon, amíg egy hómezőn meg nem állt. Bár heten meghaltak a zuhanás során, vagy negyvenen életben maradtak meleg ruha és élelem nélkül. Kár szépíteni, kannibalizmus útján maradtak életben, és miután heteken át hiába vártak a mentőegységekre, ketten elindultak segítségért. Több hegylánc megmászása után 12 nap múlva jutottak emberlakta vidékre. A kalandot végül csak 16-an élték túl.

Erről a történetről is íródott egy regény: Piers Paul Read: Életben maradtak. A könyvet olvastam annak idején, de már a belőle készült filmet sohasem volt lelkierőm megnézni.

Mivel egy hét múlva lesz tíz éve, hogy csődbe ment a Malév, emlékezzünk meg nemzeti légitársaságunk gépeinek baleseteiről is:

  • 1961 augusztus 6-án egy városnéző gép lezuhant Zuglóban, az utasokon és személyzeten kívül három járókelő is életét veszítette;
  • 1962 november 23-án a párizsi Le Bourget repülőtér közelében zuhant le egy Malév-gép, a nyolc fős személyzet és a 13 utas életét veszítette;
  • 1971 augusztus 28-án Koppenhága közelében tengerbe zuhant egy Malév-gép, hárman túlélték a szerencsétlenséget;
  • Alig egy hónappal később, 1971 szeptember 16-án Kijev közelében zuhant le egy gép, a gépen tartózkodók mind meghaltak. Akkoriban az a feketehumor járta: Malév: Kijev - Moszkva - Szent Péter vár!
  • 1975 január 15-én Ferihegyen zuhant le egy IL-18-as 9 fős személyzettel, mind meghaltak;
  • 1975 szeptember 30-án volt a híres bejrúti baleset, mely mind a mai napig számos összeesküvés-elméletet tart életben. Tény, hogy nem messze Libanon partjaitól a tengerbe zuhant egy Malév-gép, de nem tudni, miért. 60-an haltak meg, sokak szerint a gépet lelőtték.
  • 1977 szeptember 21-én Bukarestben zuhant le egy Tu-134-es, 32-en haltak meg;
A 2012-es csődig több, emberéletet is követelő légikatasztrófája nem volt a Malévnek.

2022. január 23., vasárnap

Az ellenzék és az új épületek

Ahogy közelednek a választások, sorra adnak át új épületeket, létesítményeket. Karácsony előtt Katival a Mikulásgyárnál jártunk, hogy megunt játékokat és gyerekkönyveket adjunk le, és ha már ott jártunk, kicsit körülnéztünk a Városligetben.

Leparkoltunk az Ötvenhatosok tere alatti mélygarázsban, mely végre valahára megoldja azt az áldatlan parkolási mizériát, ami a Városligetet jellemezte.

Tilosban parkolók az Olof Palme sétányon


Új mélygarázs a Városligetnél

Egy hónappal az átadása előtt kívülről megcsodáltuk a Zene Házát, mely az egykor Hungexpo elhanyagolt területén, bokrokkal és magonc (nem telepített) fákkal körbevett romos épületek helyére épült.
Az egykori romos Hungexpo épület




Az épületre nemzetközi tervpályázatot írtak ki, melyet Fudzsimoto Szószuke japán építésznek a természetbe belesimuló, vele tökéletes harmóniát alkotó épülete nyerte el. Amikor ott jártunk, még dolgoztak a parképítésen, és tegnap (január 22-én) volt az épület ünnepélyes átadása.

Tovább sétálva ámulhattunk a Zsolnay pirogránittal díszített felújított Millenneum Házán (korábbi Olof Palme Ház), mely szintén nagyon elhanyagolt állapotban volt már, bejáratát öles magonc fa zárta el.

Az egykori elhanyagolt Palme Ház egy oda nem való fával



Végül pedig - amennyire lehetett, kívülről - ámultunk-bámultunk az új Néprajzi Múzeumon, melynek terveit szintén nemzetközi tervpályázaton választották ki, de ezt egy hazai építésziroda, a NAPUR Architect nyerte el. Szerintem ha kész lesz, a modern Budapest ugyanolyan jelképévé válhat, mint az Amszterdam kikötőjében található Nemo.


Hímzésmotívumok az épület oldalán

Külön érdeme az épületnek, hogy nemcsak megőrzi, de új keretbe foglalja az 56-os emlékművet, amit Tarlós még 2010-ben "rozsdás vaskefének" titulált és az eltávolítását helyezte kilátásba. Szerencsére Baán László miniszteri biztos meggyőzte, hogy igen jelentős képzőművészeti alkotásról van szó.

A múlt héten, a magyar-szlovák rendezésű kézilabda Európa-bajnokság kapcsán avatták fel legújabb, 20 000 fő befogadására alkalmas, a főszponzor MVM nevét viselő multifunkcionális csarnokot. Azt is ellenzéki oldalról csupán kritika és elutasítás illette, mint most a Zene Házát, melyről  Karácsony Gergely az átadása napján ezt mondta: "Erőszak a város legfontosabb közparkjával szemben. Erőszak a kivágott fákkal és azokkal a több mint száz éves platánokkal is, amelyeknek a vízellátását teheti tönkre az épület. Erőszak a jogállammal szemben, hiszen az összes korábban létező jogszabályt meghekkelve egy külön lex-Városliget tette lehetővé a megépítését. Erőszak a népakarattal szemben, hiszen a közvélemény nagy része végig ellenezte a beépítést, a leállítását szorgalmazó népszavazási kezdeményezésemet pedig jogellenesen megakadályozták. A szó szoros értelmében brutális erőszak a beruházás ellen tiltakozó állampolgárokkal szemben, akiket bűnöző őrzővédők vertek agyba-főbe. És erőszak az adófizetőkkel szemben, mert ahogyan az lenni szokott az eredetileg tervezett költségeknek a sokszorosába került a beruházás – több mint 10 millióba került egy négyzetméter"

Talán mondanom sem kell, hogy sem a Zene Háza, sem az MVM Dome, sem pedig a Várban átadott lovarda átadásánál nem jelent meg a budapesti és a kerületi önkormányzat, hogy legalább azt kifejezzék, hogy bár nem értettek egyet a beruházással, mint a közigazgatási területükön létesült építészeti örökséget, tiszteletben tartják és mindent megtesznek, a főváros/kerület részéről, hogy a legjobban hasznosuljon.

Az országban hirtelen nagyon sok rendezvényhelyszín létesült, ha csak a budapestieket nézzük: MVM Dome, új Kongresszusi Központ a Hungexpo területén, a Zene Háza, a lovarda a Várban. Valóban felmerülhet, hogy ennyi helyszínt vajon eltartanak-e majd a rendezvények, sőt esztétikai kérdések is előjönnek (szabad-e historizáló replikákat építeni).
A ligetvédők végül is értek el eredményeket, Antal Nikó, G Ras és a többiek kiharcolták, hogy a korábbi megalomán tervek helyett csak a korábbi, leromlott épületek helyére terveztek újakat, szó sincs valamiféle fairtásos-betonozós ámokfutásról:
  • A Millennium Háza a romos Olof Palme Ház felújítása volt;
  • A Zene Háza a lepusztult, drogosok tanyájává vált egykori Hungexpo területére került;
  • A Néprajzi Múzeum a Ligeten kívülre, az egykori Sztálin-szobor majd dísztribün helyére épül;
  • A Nemzeti Galéria a volt Petőfi Csarnok helyére épülne, jelenleg áll az építkezés a kormány és a főváros megállapodása értelmében;
  • A Közlekedési Múzeum helyére az eredeti, már korábban is vitatott historizáló stílusú replikát építenék fel, de már nem múzeumi funkcióval. Ugyanúgy áll az építkezés, mint a PECSA helyén.
  • Az Állatkert-Vidámpark területén épülő Biodóm a legproblematikusabb: itt az építők csúnyán becsapták Tarlós Istvánt és Persányi Miklóst, ráadásul az építkezés már bőven túljutott a Point-Of-No-Return-ön, se lenyelni, se kiköpni nem lehet a projektet.
A mélygarázs létesítésével és a Kós Károly sétány jövőbeli autómentessé tételével pedig sokkal többet tesznek a Liget zöldítéséért, mint néhány magonc fa megmentése.

Bevallom, csatak ellenzéki és márkizayista vagyok, de nagyon elbizonytalanít, hogy mindent élből elutasítunk, ami esetleg sokaknak tetszhet. Ennek ugyanis az az üzenete, hogy ezeket az építkezéseket egy esetleges kormányváltás után leállítjuk, a fenntartásukra nem biztosítunk pénzt, hagyjuk leromolni. Pont azt kéne üzenni a választóknak, hogy nem lesz felfordulás, nem rombolunk le mindent, amit ők építettek, megmarad a folytonosság. És ugyanez a helyzet egy választási győzelem után: a választók nem szeretik a félbemaradt építkezéseket, az évekig tartó felfordulást, ami 2024-ben Karácsony, 2026-ban Márki-Zay bukásához vezethet. 

Ne feledjük, a 2002-es választások előtt Orbánék átadták a Terror Házát, a Nemzeti Színházat, a Millenáris Parkot. Orbánék elbuktak, de mégsem romboltuk le ezeket, szerves részeit képviselik azóta is a városnak. Fanyalgás helyett most is inkább pozitív üzenetekre volna szükség.

2022. január 20., csütörtök

Más f@szával a csalánt

Most, hogy szépen ráfordultunk a választási kampány célegyenesére, egyre inkább úgy tűnik számomra, hogy a választások tétje megint az, hogy Kádár népe maradunk, vagy a saját sorsát kezében tartó polgárok.

Miközben Márki-Zayék megpróbálják a népnek elmagyarázni, hogy életük hogyan függ a makrogazdasági folyamatoktól, hogy a nyersanyagok és energiahordozók tekintetében alapvetően a világpiacnak kitett ország tartósan nem függetlenítheti magát a világgazdasági folyamatoktól, hogy ha nem veszünk tudomást a nagyvilágban zajló eseményekről, akkor nem tudunk felkészülni egy esetleges még drámaibb árrobbanásra.

Orbánék ezzel szemben azt mondják, hogy a kormány elsődleges feladata a családok védelme, ezért védőburkot kell vonni köréjük, és ebbe a védő aurába nem gyűrűzhet be sem infláció, sem kamatemelés, sem energiaár-emelkedés. Talán még visszaemlékszünk, az első Orbán-kormány még polgári kormányként aposztrofálta magát. De a 2002-es vereségben rá kellett jönniük, hogy a polgár nem jó alattvaló. A polgár saját bajaira elsősorban saját tehetségeben, másodsorban önszerveződő közösségekben látja a megoldást, csak legutoljára az államban.

Az Orbán-kormány ismét Kádár népét farag a magyarból, aki Ferencjóskától, Kun Bélától, Kádártól és most legutoljára Orbántól vár megoldást minden bajára. Kádár népének nem kell tudnia az amerikai cseppfolyós földgázról, az Északi Áramlat II-ről, a sertéspestisről és a madárinfluenzáról. Kádár népe körömszakadtáig védi az ingyenes egészségügyet, de vígan fizet a CT-ért, ha az államiban csak fél év múlva van szabad időpont, és nem kérdezi, hogy ezt a pénzt miért nem vonhatja le a TB-befizetéseiből. Míg egy polgár érdekvédelmi szervezeteken keresztül alakítja sorsát, Kádár népe egyéni kis alkukat köt.

Talán vannak, akik még emlékeznek az Anyag- és Árhivatalra, egy Csikós-Nagy Béla nevű ember volt az elnöke. Ennek a hivatalnak módjában volt a teljes termelési lánc bármely pontján az állami beavatkozásra, így tartották kézben a fogyasztói árakat. Persze a "begyűrűzéstől" így sem védhették meg a lakosságot, a '70-es években már nyugtalanító áremelkedések kezdődtek. A hús árának emelését először a párttagokkal közölték, persze már rögtön aznap tudta az egész ország. De volt kompenzáció, a "húspénz", amit még az egyetemi ösztöndíjamhoz is hozzátették, de külön szerepelt a fizetési papíron. Azért nem megdolgoztunk, azt Kádár apánk adta nekünk.

Orbán nem a piacgazdaságokban alkalmazott hagyományos állami beavatkozási módokat alkalmazza, hanem visszatértünk a jó kis hagyományos direkt állami beavatkozásokhoz. Érdemes néhányat végignézni:

Rezsicsökkentés

Az ezen a néven elhíresült kormányzati intézkedés-csomag elsősorban az energiaárakat érintette, de később kiterjesztették a víz- és csatornadíjra illetve a szemétdíjra is. Bevezetésének évében, 2013-ban drámai árcsökkenés következett be Európában mind a földgáz-, mind pedig a villamosenergia-piacon. A földgáz országos szintű kereskedője az MFGK, nála halmozódott fel kezdetben a rezsicsökkenésből származó többletbevétel, most, az európai energiaárak elszabadulásánál pedig náluk realizálódik a többletkiadás. Állambácsi kiveszi vagy beteszi az adóforintokat.

Hitelmoratórium, kamatbefagyasztás

Ezek mind olyan intézkedések, melyek a kereskedelmi bankokat terhelik meg. A járvány alatt hozott hitelmoratóriumnál mód volt a lakossági hiteltörlesztések felfüggesztésére, de legalább a bankok erre az időszakra is számíthattak fel kamatot és kitolódott a futamidő.
A jelzálog-alapú hitelek kamatainak befagyasztására viszont a 2021 végén elszabaduló infláció miatt került sor. A kereskedelmi bankok a jegybanki alapkamat emelése nyomán emelni kezdték a hitelkamatokat. Ezt azok a hitelesek szívták meg, akik nem vállalták a fix kamatozású hitelek plusz költségét és változó kamatú hitelt vettek fel. Nekik dobott most mentőövet a kormány úgy, hogy az intézkedésnek megint két kárvallottja volt: a bankok és azok a hülyék, akik előrelátó módon fix kamatozású hitelszerződést kötöttek. Hasonló üzenetet már küldött a kormány a devizalapú hitelek átváltásánál: az járt rosszul, aki kötött a hitelére árfolyam-biztosítást.
Üzenet Kádár népének: te ne akarj gondoskodni magadról, majd mi gondoskodunk rólad (mások kárára).

Üzemanyagár-befagyasztás

A 2021 őszén elszabaduló üzemanyag-árakra az ellenzék javaslata az volt, hogy a kormány az árváltozás mértékének megfelelően növelje vagy csökkentse az üzemanyagok jövedéki adóját. Helyette Orbánék a fix árplafont választották, de a költségvetés ebben sem vállalt magára semmiféle terhet: a veszteséget a benzinkutaknak kellett lenyelniük. Ráadásul az árplafon nem tesz különbséget az autópályák mentén működő drága benzinkutak és a külvárosi vagy falusi olcsó benzinkutak között, mely paradox módon mindkettő számára veszteség: a drága kutak nyeresége veszteségbe fordul, míg az olcsó kutaknak forgalomcsökkenéssel kell számolniuk, hiszen elvesztik azokat a vevőket, akik most ugyanannyiért kapják meg az üzemanyagot egy közelebbi, de drága kúton.

Alapvető élelmiszerek árának befagyasztása

Szintén ellenzéki javaslat, hogy az élelmiszerek áfáját csökkentsék. Ezt bizonyos élelmiszer-fajtákra meg is tették, így a mostani intézkedés is zömében erre az áfacsökkentett termékkörre terjed ki. Viszont egy minapi tévébeszélgetésben valaki úgy érvelt az ÁFA további csökkentése ellen, hogy "azt úgyis lenyeli a kereskedő", a vevő semmit nem érez belőle.
Na most itt álljunk meg egy pillanatra, mert az én alapvetően Marxszal pallérozott közgazdaság-ismeretemmel ez sehogyan sem fér össze. Mert lehet, hogy fellélegez a kereskedő, hogy de jó, legalább nem kell árat emelnie, de azért a konkurens hűvös lehelletét is ott érzi a tarkóján. Azon a konkurensét, aki arra vár, hogy egy árcsökkentéssel a versenytársa elé kerülhessen. Kínálati piacnál ez így működik. Persze a versenytársak megállapodhatnak abban, hogy együttesen lenyelik az áfacsökkentést, de arra való a Versenyhivatal, hogy árgus szemekkel figyelje az ilyen kartellezést.
A mostani intézkedés alapvetően a kiskereskedőre terheli rá az árbefagyasztást.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a választások előtt Orbán tipikusan pártállami eszközöket vet be egy alapvetően versenypiacon alapuló gazdaságban, ami még sok anomáliát fog okozni. Ráadásul ennek terheit a piaci szereplők vállára rakja, akik ilyen vagy olyan formában, de szépen továbbhárítják azt a végfelhasználókra. Közben Márki-Zayék felvállalják a lehetetlent, és három hónap alatt próbálják Kádár népének elmagyarázni a piacgazdaságot. A '70-es években egy rajzfilmsorozat, a Dr. Agy próbálta megtenni ugyanezt, Gyurcsányék alatt pedig a Modern képmesék. Ma viszont Kádár népének a Gyurcsány-show propagandafilmjeivel kell beérniük minden hullámhosszon és minden plakátfelületen. Híg trágyalével gombaként a sötétben

Részlet a Dr. Agy-ból
Részlet a Modern Képmesékből
Részlet a Gyurcsány-showból



2022. január 17., hétfő

Populista diktátorok regénye

Kellett hozzá egy jó kis hétvégi torokgyulladás (COVID gyorstesz lefuttatva, szerencsére negatív) hogy elolvassam Bödőcs Tibor karácsonyra kapott legújabb kötetét, a címe: Mulat a manézs.

Bödőcs már legalább egy évtizede a magyar standup élvonalában van. Korábban fellépéseit az tette különösen viccessé és eredetivé, hogy minden közéleti jelenséget saját faluja, Búcsúszentlászló életére és különösen annak legfontosabb fórumára, a kocsmára képezte le. Mára viszont Bödőcs Orbán egyik legkérlelhetetlenebb kritikusa lett. Ismerek olyan Fidesz-hívőt, aki azelőtt imádta Bödőcsöt, de be kellett látnia, hogy sajnos ő is "átállt a sötét oldalra". Szokták azt is mondani, hogy ő a 21. század Hofija, de a hasonlat sok ponton is sántít. Hofi Géza a három T (tilt, tűr, támogat) időszakában nem lehetett volna népszerű Aczél György kultúrpápa hozzájárulása nélkül, Bödőcsöt viszont ha kitiltja valamelyik Fidesz-hű polgármester vagy képviselő a városi kultúrházból, megtartja az előadását a szomszéd városban.

Tavaly novemberben voltunk egy nagy sikerű Bödőcs-shown a Kongresszusi központban. Nem volt olcsó a jegy, és figyelembe véve, hogy aznap két előadás is volt, nem mondhatjuk, hogy a kormánykritika rosszul fizet. És tárgyilagosan meg kell jegyeznünk, hogy csak kb. az előadás fele parodizálta a NER-t, a másik 50 százalék hagyományos búcsúszentlászlói kocsmai történetekből állt.

A Mulat a manézs Luigi King, Hettikánia porondmesterének, úgyis, mint a Circus Populair társulat vezetőjének egyetlen napját mutatja be. Nagy nap a mai, Luigi, a nagy sátorverő éppen harminc éve a boldog Hettikánia porondmestere. És mennyi minden belefér ebbe a napba: A kurvája mellett ébredő Luigi családi reggelin vesz részt a Palazzoban, aztán reggeli rádióinterjúra siet, majd részt vesz a Cirkuszművészeti Akadémia ünnepi rendezvényén, találkozik az egyszerű nép gyermekeivel, este díszelőadás a Nagy Kőcirkuszban ünnepi beszéddel, szépségkirálynő-választással és nyilvános kivégzéssel, majd hajnalig tartó tivornya a Palazzoban a "szűk kör hagymahéjai" társaságában: "Van itt mobilitás! Pontos koreográfiája van, ki kinek mit mondhat, s mikor ki mit engedhet meg magának, ki ki mögött áll, és amögött ki áll. Ki kinek az embere, és az kinek az embere."

A regény nyelvezete elsőre zavarbaejtően barokkosan burjánzó. Na de kérdem én, vajon barokkos túlzás-e, ha a regénybeli Balambér, a Cirkuszművészeti Akadémia elnöke ünnepi beszédében így szónokol: "Luigi King! Értetlenül, könnyben úszva állunk zsenid jászolánál. Hogy fér el ennyi géniusz csomó egyetlen koponyádban? Szavaid aranypatakjának mannájától szülni kezdenek záros határidővel a hettikán anyák száz és ezrei. Hangodból a legjobb értelemben vett cirkusziság friss rózsaillata árad, sóhajtásodból a hettikán csúcsok csipkés csúcsainak friss hava szitál, és e havon a cirkuszhű emberség szánján siklanak érzéseink."

Elég csak felmennünk a világhálóra és mi hangzik el a Magyarságkutató Intézet Alapjogokért Központ igazgatójának, Szánthó Miklósnak a szájából?

Igazi bödőcsi hettikán mondat!

Aztán itt van az a rész, hogy Luigi King hogyan igazolja, hogy ő "nem pásztora, de vezérkosa" a hettikán nép nyájának: "Mikor biciklilánccal demonstráltak a hőbörödők, ő sonkát füstölt, kolbászt töltött, töpörtyűt sütött, pörköltbe tunkolt. Mákonyos pákoszttal abált, pácolt és sózott. Cefrét kevert, vödröt lögybölt, virágot öntözött, tésztát dagasztott. Miskárolt, ministrált, mángorolt."

Hát nem minapi miniszterelnöki Facebook-poszt, hogy Orbán ipponnal fektetett kétvállra egy vágnivaló hízót?


Nem is maradtak el a kommentek a poszt alatt: "Na pont ez az, amiben miniszterelnökünk hiteles! Valahogy nem látom sem Karácsonyt sem Márki-Zay-t magam előtt egy ugyanilyen helyzetben..."

Igen, pont ettől tűpontos Bödőcs regénye, hogy csak bele kell kotorni az internet bugyraiba, és máris omlik ki belőle naprakészen ugyanaz. Pedig a regény szólhatna bármelyik dél-amerikai vagy közép-ázsiai diktatúráról is, mi valahogyan mégis minden fejezetben hazánkra ismerünk benne.

Bödőcs valószínűleg ismeri az amerikai beat-nemzedék verseit és Juhász Ferenc költeményeit. Luigi hettikán tengerről álmodozik: "Úszkálnának benne szardellák, makrélák, medúzák, márnák, murénák, rákok, piráják, polipok, szivacsok, remete-, tarisznyás és harlekin-sáskarákok; palackorrú delfinek szökkennének fel a magasba, s törnék össze visszazuhanva, mint a tükröt, a tengert."

Íme Jack Keruac 211. kórusának részlete (Fordította Eörsi István):

"Ember, disznó, teknős, rovar, béka, serke,
Gyíkok, csíkok, tetvek, patkányok,
Aranyderes versenyparipák,
Sertésvészes idilli kullancsok,
Keselyűk megnevezhetetlen iszonyú tetvei,
Gyilkosan támadó afrikai kutya-hadak,
A dzsungel kóbor rinocéroszai,
Óriás vadkanok,
Hatalmas, gigászi elefántbikák,
Kosok, sasok, karvalyok,
Lepények és Sünök és Labdacsok,
Végtelen körben fogant élőlények vicsorognak a tudatban"

A regényt olvasva úgy éreztem, ez a buja forgatag már a NER végső haláltánca: "S jönnek, keringenek Luigi körül, hisz pénzszag páráll belőle, köré gyűlnek a birkózás, a muzsika, az üzlet nagyvadjai. Cenzorok, cenzorinák. Kincstárunk ege alatt esőtáncot járó sajtóvezérek, főszerkesztők, tévés alhadnagyok, rádiós dandártábornokok, csődülnek, növelni vágyván a koncot, az utolsó töltényig cirkuszhű katonáink. Jön a kunyerahad Luigi asztalához, hova víg mosolyú, boldog marhák főtt pofája érkezik mostan, a sült vízilóból sasmadarak röppennek elő; tálalják a párducvese-esszenciát kehelyben, zsiráfsajtot hoznak fokhagymásan, bölényembrió-aszpikot, bivalynyelv csipszet s téglaszín bifsztekeket némi fűzöld salátákkal."

Jó könyv, április 4-én újból belelapoznék.

2022. január 15., szombat

2010-2013-2022

A kézilabda Európa-bajnokságnak egy nagyon fontos dolgot köszönhetünk. Annak ellenére, hogy a fertőzésszám ugrásszerűen emelkedik, a 20 000 férőhelyes MVM Dome-ban a mérkőzések telt ház mellett zajlanak, és senki nem kéri számon a nézőkön a szájmaszk viselését. Lényeg, hogy tavaly jóval kisebb fertőzésszám mellett sem lehetett megtartani a Szilágyi Erzsébet Gimnázium szalagavató bálját, viszont idén engedélyezettek a rendezvények.

2010-ben Borit, 2013-ban Orsit, tegnap pedig a legkisebbet, Petrát volt módom felkérni a szalagavató bálon.


Borival 2010-ben

Orsival 2013-ban

Petrával 2022-ben
Mindhárman a Szilágyiban végeztek, Bori szalagavatója a Móricz Zsigmond Gimnázium aulájában volt (fenn a Törökvész úton, nem az én régi alma máteremben), Orsié a Kertészeti egyetem aulájában, Petráé pedig az ELTE Gömbaulájában, ahol 2014-ben Bori átvette az alapfokú diplomáját.

Petra hónapok óta úgy készült erre az eseményre, mintha az esküvőjéről lenne szó. A ruhát talán már fél évvel ezelőtt lefoglalta, a báli fehér cipő vásárlása pedig igen kalandosra sikerült: Ősszel elmentünk az Ázsia Centerbe fehér cipőt venni. Rögtön az első cipőboltban volt is megfelelő, de komoly ember nem vásárol az első boltban, ezért végig jártuk az üzletház mindkét épületének összes cipőboltját, majd három és fél óra múlva a legleső üzletben megvettük azt a cipőt, amit legelőször kinéztünk.

De természetesen külön ruhát és cipőt kellett vásárolni az afterpartyra, aztán volt a hagyományos sötét szoknya - matrózblúz kombó a szalagtűzési ceremóniához.

A táncpróbák már három hónapja zajlanak, és mivel Petráék osztályában kevesebb a fiú, Petra a tizedikes évfolyamból "vadászott" magának egy nyalka legényt, akit persze a baráti társaságából is ismert.

Képzeljétek el, hogy a szalagavató előtti délutánon arra mentem haza a munkahelyemről, hogy négy 18 éves lány öltözködik a nappaliban :DDD.

Feleségem meg van győződve, hogy az élet császára vagyok, mert bár csak fél hattól volt a beengedés a helyszínre, mi hátulról, a művészbejárón lopakodtunk be, így baromi jó helyet sikerült foglalnunk. Pedig csak arról volt szó, hogy ugyanott mentünk be, ahol Bori diplomaosztóján is.

Az esemény a szalagfeltűző ceremóniával kezdődött.

Petra következik

Különféle vendégprodukciók mellett levetítették a két osztály filmjét, majd felváltva jöttek az A-sok és B-sek osztálytáncai és keringői.

Részlet az osztálytáncból

Részlet az osztálytáncból

Részlet a keringőből

Részlet a keringőből

Ezután megkezdődött az össztánc, fotózkodás a kis hercegnőkkel. Íme három családi fotó 2010-ből, 2013-ból és 2022-ből, amiből azt is láthatjátok, miből lesz a cserebogár:

Bori szalagavatóján

Orsi szalagavatóján

Petra szalagavatóján (Orsi hivatalosan távol)

A kis hercegnők pedig ragyogtak, akár a csillagok:


Nem lenne teljes a bászámolónk, ha nem említenénk meg azokat, akik nem lehettek itt Petra szalagavatóján. 2010-ben és 2013-ban még három nagyszülő volt jelen a szalagavató bálon.

A három öreg, anyósom, anyám és apám 2013-ban

Orsi orvosi javaslatra nem vállalta az utazást Budapestre: részint a járványhelyzet miatt, részint pedig azért, mert márciusra babát vár. De csitt, ezt nem akarom elpénecolni.

A fiatalokat busz vitte az afterpartyra a Kopaszi-gáton találhat Le Bistro nevű szórakozóhelyre, Petra hat körül ért haza, de fél kilenckor már talpon volt, hogy megnézhesse a felvételeket. Be is szúrom ide a keringőről és az osztálytáncról készült filmek linkjét:

---

2022. január 7., péntek

Ceausescu előtt és után

A decembert Dragomán György Máglya című regényével töltöttem. Azért az a posztom címe, hogy Ceausescu előtt és után, mert Dragomán talán leghíresebb regénye, A fehér király közvetlenül a diktátor bukása előtt, míg a Máglya a bukás után játszódik,  ráadásul mindkettő egy kiskamasz szemén keresztül mutatja be a román iparvárosok életét: előbbi egy fiú, utóbbi egy lány szemszögéből.

Dragomán igazából novellista, mind a két említett regénye valójában novellafüzér, önállóan is megálló, egymáshoz lazán kapcsolódó történetekből áll. A szerző egy novelláskötetéről, a Rendszerújráról is már írtam egy posztot, sőt megjelent külön kötetben egy rövid novellája, a Jég. Történetei olyan érzékenyen mozognak a misztikum és valóság határán, hogy nekem Gabriel García Marquez jut róluk eszembe.

Miközben a posztkommunista Romániában egy nagymama és az unokája egymásba kapaszkodva próbálnak élni és túlélni, olyan boszorkányos dolgokra képesek, mint a holtak megigézése, agyagember-készítés vagy a minden rosszat elégető máglya fellobbantása. Ráadásul Nagymama megindító holokauszt-története egy külön regény a regényben.

A felbomló régi rend vesztesei Romániában is ugyanazok voltak, akik Magyarországon: a megszűnő nagyvállalatok, elavultan keleti piacra termelő gyárak dolgozói. 2007-ben jártunk Erdélyben, és láttuk azokat az egykori vasgyárakat Nagyvárad és Déva mellett, melyeket a már közmű nélküli egykori munkástelepekre beköltözött, főleg cigányokból álló nincstelenek lopnak szét apránként, hogy darabonként adogassák el a vas alkatrészeket. A Déva melletti omladozó lakótelepekről szedte össze Böjte Csaba atya az ott élő árva, félárva gyermekeket, a Szent Ferenc Alapítvány árvaházaiban otthont teremtve számukra.

Emlékszem, Magyarországon is nagy élmény volt, amikor egyszer csak megjelent a boltokban ugyanaz az árubőség, amit addig csak a műholdas nyugati televízióadások reklámjaiban láttunk. Ez különösen megrendítő lehetett abban a Romániában, ahol a Ceausescu-korszak utolsó éveiben már szinte semmit sem lehetett vásárolni. Egy boltos monológja a regényből: "Ő már majdnem két hete itt van ezek között a polcok között, a saját kezével rakta tele őket, de mégsem tudja felfogni ezt az egészet. Lehet, hogy már túl öreg hozzá, lehet, hogy túl késő neki, mert mind csak arra gondol, hogy milyen volt, amikor semmi nem volt, amikor lopni és csalni és hazudni kellett még a puliszkáért is, és hogy azt mondja, egyszerre zokogni kezd, hangosan, hüppögve sír, mint egy gyerek, a könnyektől gurgulázva mondja, hogy miattunk csinálta az egészet, csak miattunk csinálta, azért, hogy minekünk jusson, hogy minekünk legyen."

A győztes forradalom utáni kiüresedésről és csalódásról így ír: "Az volt a jó a forradalomban, hogy az alatt a négy nap alatt legalább tudta, hogy ki kivel van...Azt hitte, azért harcol, hogy mindenkinek jusson minden, hogy soha többé ne kelljen félnie senkinek. És nem azért, hogy olyanok, mint az Ivánka apja, akik ott se voltak, lassan megvegyék a fél várost..."

De hát nem ugyanígy érzünk mi is, harminc évvel a rendszerváltás után? Másutt ez olvasható: "Ő személy szerint azért kockáztatta az életét, hogy ne a hülyék parancsoljanak mindenkinek hülyeségeket, de ha mi magunktól akarunk hülyék lenni, akkor úgy kell nekünk. Akkor megérdemeljük majd, hogy megint a nyakunkra üljenek, és ha megint az lesz itt, mint régen volt, azt magunknak köszönhetjük. A mi hibánk lesz."

Dragomán Györgyöt követem Facebook-on, és nemrégiben, a román forradalom 32. évfordulója alkalmából kiposztolta Ada Milea román költő-énekes versét, a címe: Ceausescu nem halott. A verset Dragomán fordította:

Ceauşescu nem halott!
Figyelő szeme amott…
Ceauşescu egy tanoda,
Ceauşescu egy kaloda:

Itt van tebenned és bennem,
minden gyárban és üzemben.
Itt hordjuk ma is magunkban,
Ceauşescu halhatatlan.

Ceauşescu nem halott!
A történelem becsapott.
Szavainak bikkfanyelve
Itt nyikorog bent a nyelvbe’.

Ceauşescu nem halott!
A történelem becsapott.
Magunk vagyunk élőnk s holtunk,
Ceauşescuk leszünk s voltunk.

 

2022. január 4., kedd

Patchwork-alaptörvény

Tíz éve, 2012 január 1-től hatályos Magyarország alaptörvénye, melyet még abban az évben háromszor módosítottak, majd az elmúlt tíz év során még további hatszor, utoljára 2020 december 22-én. Olyan foltozott szegény, mint Tibus bohóc nadrágja.

Mostanában azon tanakodik az egyesült ellenzék (Egységben Magyarországért, tessék jól megjegyezni!), hogy ha a tavaszi országgyűlési választásokon nem sikerül alkotmányozó többséget szerezniük, hogyan módosíthatnák vagy helyezhetnék hatályon kívül tekintélyét vesztett, ütött-kopott alaptörvényünket.

Nos, én azt hiszem tudom a megoldást, ugyanis birtoklom annak a Magyar Közlöny-különszámnak egy példányát, mely az alaptörvényt tartalmazza. Ennek kipreparált első oldalát láthatjátok fenn, de itt lent ez az utolsó lap.

Azt hiszem jól látható a két aláíró, Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Na most az itt a gond, hogy Kövér László köztudottan jogi doktor, bizonyos körülmények között használja is a Dr-t a neve előtt, például az Országgyűlési Őrség oldalán. Schmitt Pálról viszont köztudott, hogy azért kellett lemondania elnöki címéről, mert Phd. fokozatát plágiummal szerezte, ezért a Testnevelési Egyetem doktori tanácsa megfosztotta doktori címétől. Vagyis az Alaptörvényen szereplő aláírás is érvénytelen. Vagyis az Alaptörvény is érvénytelen.

Hej, ha ez tényleg ilyen egyszerű volna! De azért tényleg micsoda rangkórság kell ahhoz, hogy egy igazi doktor mellett, aki nem használja titulusát, oda kanyarintsa az ebül szerzett Dr-t.

2011 decemberében teljes gőzzel üzemelt a törvénygyár, hogy megalkossák azokat a a sarkalatos törvényeket, melyek szükségesek az Alaptörvény életbe lépéséhez. Így született meg a 2011. évi CCIV. sz. törvény a nemzeti felsőoktatásról, melyet a 2011 december 30-án megjelenő Magyar Közlöny 165. számában hirdettek ki. A törvény több mint öt évig változtatás nélkül érvényben volt, egészen 2017. április 10-éig, a sürgősséggel elfogadott lex-CEU érvénybe lépéséig. Hogy miért érdekes ez? Hát azért, mert egy tavaly ősszel megjelent írásában a miniszterelnök azt találta állítani, hogy "a ’90-es években Soros hűséges szövetségese, Magyar Bálint, a liberális-exkommunista kormány oktatási minisztere olyan szabályt hozott, amely a magyar egyetemekkel szemben indokolatlan versenyelőnyt biztosított a Soros-egyetemnek." 

Ezek szerint ebben a "versenyelőnyben" Orbán Viktor, mint Soros György akkori szintén hű szövetségese nem látott semmi kivetnivalót, sőt egy új törvényben erősítette meg.

Orbán és Soros 2011-ben még puszi pajtások voltak

Aztán 2017 februárjában Putyin Budapesten járt, és súgott valamit Orbán fülébe:


És ekkor már nagyon sürgőssé vált a CEU ellehetetlenítése. Így esett, hogy még öt év után is saját korábbi törvényükről kell bizonygatniuk, hogy az valójában Magyar Bálint és Soros György mutyija. Szánalmas.

Úgy hallani, Putyin még idén februárban ismét felkeresi Orbánt. És Putyin nagyon szeret sugdosni. Aggódva várom, hogy most mi lesz az a baráti szívesség, amire megkéri magyar barátját.

Bármi legyen is az, ne hagyjuk, hogy Orbán teljesíthesse a kérését!

2022. január 3., hétfő

MMXXII

Parádés újévköszöntés Parádon.

Két éve szilvesztereztünk először azokkal a túratársakkal, akikkel balatoni nyaralásokról már ismertük egymást: Petra osztálytársának a szülei és azok barátai. Valójában az volt az első túra velük, amit aztán több egynapos és többnapos túra is követett. A 2020-as szilveszterezés viszont két ok miatt is elmaradt: a ragály miatt tíz felnőttnél több nem gyűlhetett össze, másrészt édesanyámat válltörése miatt nálunk ápoltuk és állandó felügyeletet igényelt.

A 2021/22-es fordulót viszont megint a túratársak és a nagy gyerekcsapat körében ünnepelhettük a parádi Muskátli turistaházban 2021 december 30-tól 2022 január 2-ig.


Ezt az újévköszöntést is emlékezetessé tette:

  • a jó társaság,
  • a vidám gyerekcsapat,
  • a szép túraútvonalak,
  • a csodálatos idő,
  • a sok enni- és innivaló.
30-án este az évszázad ködében érkeztünk Parádra és nagyjából éjjel egyig beszélgettünk némi borozgatás közepette, de a gyerekek csak hajnalban feküdtek le (ők táncoltak, énekeltek és társasoztak). 31-én egy 12 km-es túra várt a felnőttekre és gyerekekre egyaránt, de voltak, akik 16 km-t mentek. Este már várt minket az előző nap elkészített palócleves, utána töméntelen sütemény, a gyerekek pedig közben feldíszítették mindkét társalgót.

Hasonlóan a két évvel ezelőttihez csináltunk egy kb. másfél órás vetélkedőt, melyben volt:

  • COVID-teszt (egyik csapat három tagjából kettő vizet, egy pálinkát iszik, a másik csapatnak meg kell tippelni, ki itta a pálinkát);
  • Pegasus-lehallgatás (két egyszerre szóló 2021-es slágerből fel kellett ismerni a dalokat és az előadókat);
  • a közkedvelt gargalizálós feladat (pálinkával gargalizálva kellett egy-egy 2021-re jellemző fogalmat elmondani, pl. "gyermekvédelmi törvény", "védettségi igazolvány" stb);
  • és persze volt kreatív feladat, amelyben a csapatok különféle, 2021-es híreket adtak elő rap, sportközvetítés, standup és operatívtörzs-tájékoztató stílusban.

Gargalizálós feladat

A vetélkedő után a táncparkettet a gyerekek foglalták el, kevés helyet adva a felnőtteknek, akiknek maradt az evés, ivás, beszélgetés, nótázás. Az éjfélköszöntés után tűzijáték majd virslievés következett. A gyermekek megint később kerültek ágyba, mint a felnőttek.

Elsején csak a kemény mag ment túrázni, ezúttal is voltak rövid és hosszabb útvonalon menők. Este már várt ránk a hagyományos újévi lencse, de lehetett enni libamájat és kocsonyát is. A gyerekek hajnali ötig fenn maradtak.

A búcsú napján a recski munkatábor megtekintése volt a programban.









Már csak annyi dolgom maradt, hogy ebben a posztban is közreadjam idei újévköszöntő versünket (az összes eddigit megtaláljátok ezen a helyen):

Pálék ismét verset írnak
COVID miatt juszt se sírnak
Buliznak ahogy csak bírnak
Bánat ellen harcot vívnak.
Az új évre kívánnak most
Pénztárcádba sok forintot
Örömet és sok kalandot
Tátott szádba sült galambot!