Kati, Petra és én Kőröshegyen szilvesztereztünk egy baráti társaságban, Petra barátnőjének szüleivel, azok túratársaival és gyerekeivel. A szállásunk egy ifjúsági szállás volt sokágyas szobákkal. A nyolc gyerek (10-18 évesek, négy fiú és négy lány) egy szobában akartak aludni, így a szülőknek jutottak külön-külön szobák, mi Katival egy hétágyasban szálltunk meg. 29-én délután érkeztünk és 1-én délután indultunk haza.
30-án, 31-én és 1-én voltak a túrák és a közös ebédek.
30-án Kereki-Amáliapusztáról kapaszkodtunk fel a Kereki várromhoz (Fehérkő vára), ahol "pecsételtünk" (pálinkával) és megtaláltuk
900. geoládámat.
 |
| Pecsétkör a várromnál |
A zöld jelzésen haladva jutottunk el a Páskum-pihenőig, itt szendvicsebéd, majd felmentünk a Somogy megye legmagasabb pontját, Alman-tetőt (316 m) jelző kopjafához. Koppány egykori birtokán folytattuk utunkat az ősmagyaroknak emléket állító Nezde szoborparkhoz, végül a kőröshegyi völgyhíd alatt átsétálva jutottunk haza (14,5 km). A túra útvonala és magasságprofilja az alábbi fényképeken látszik.
 |
| A túra útvonala (lilával), zöld a kiindulási, piros az érkezési pont |
 |
| Magasságprofil |
Estére tárkonyos raguleves várt ránk krumpligombóccal, utána túrós/mákos/diós/lekváros tészta. Este
Kahoot-oztunk, Petra barátnője állította össze a kérdéssort, így nem véletlen, hogy a lány nővére és Petra közösen nyerték a játékot.
 |
| Gyertyános-láp |
31-én szilveszterre való tekintettel lájtosabb túra volt: A zamárdiban található egykori pogány áldozati helyről, a Szamár-kőtől indultunk, itt meg is ejtettük a "pecsételést", majd a kőhegyi kilátóról megcsodáltuk a téli Balatont. Felcaplattunk az 1896-ban állított Vaskereszthez, a Gyertyános-láp mellett egy darabig aszfaltúton haladtunk. A sárga keresztre rátérve jutottunk el az Ágosvári-pihenőig.
901-ik geoládám kedvéért utunkat nem a zöld jelzésen folytattuk, hanem az M7-essel párhuzamosan futó, két emelkedővel nehezített úton, ahonnan viszont szép kilátás nyílt a völgyhídra.
 |
| A völgyhíd |
Kőröshegy főutcáján sétáltunk haza, a túra útvonala és magasságprofilja alant látható (11,5 km).
Mire hazaértünk, az előre futó (!) és siető gyerekek a közös termet már szépen feldíszítették. A szilveszteri vacsora vaddisznópörkölt volt zsemlegombóccal.
A szilveszter-estét egy vetélkedővel indítottuk, amit Katival és Petrával állítottunk össze, és 2019 eseményeit dolgoztuk fel benne. A vetélkedő csúcspontja az volt, amikor Maurizio Cattelan polgárpukkasztó
banános "műalkotása" által inspirált, de 2019 valamelyik eseményét ábrázoló alkotást kellett készíteni egy rajzlapból, egy banánból, celluxból, színes ceruzákból. Az egyiken az árvíz által elöntött Velencét, a másikon a lángoló Notre Dame-ot és az Európából kiszakadó Magyarországot, a harmadikon Tarlós István citromízű banánját láthatjuk.
A JustDance nevű táncos játékot nemcsak játékkonzolokon lehet játszani, de a YouTube-on is fenn van az összes szám, ha azt elindítod egy projektorral, egy egész társaság tud rá bulizni. Na, mi is pont így buliztunk. Éjfélkor volt virsli franciasalátával, kimentünk tűzijátékozni, majd hajnalig folyt tovább a tánc és a karaoke. Mi, felnőttek fél négy felé kidőltünk, a gyerekek állítólag reggel fél nyolckor feküdtek le.
Érthető okokból elsején már csak a felnőttek mentek el egy túrának nem nevezhető sétára Széchenyi Zsigmond egykori halastavához.
 |
| A befagyott halastó |
 |
| A séta útvonala |
Ebédre természetesen lencsefőzelék volt füstölt hússal, de kicsit gazdagítottuk az éjféli virslivel is. Közben a projektor segítségével a bécsi újévi koncertet néztük (nekem a Strauss-muzsika mintegy pavlovi reflexként füstölt hús illatával társul). Takarítás és összepakolás után fél öt felé indultunk haza.
Soha rosszabb szilveszterezést.
Természetesen idén is született újévi köszöntő vers, mint 2004 óta minden évben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése