Parlament

Parlament

2011. december 31., szombat

100. bejegyzés: év végi visszatekintő

Kedveseim! Azért jó a blog-írás, mert az év utolsó napján a posztok tükrében lehet visszaemlékezni a mögöttünk álló esztendőre. Amiről nem blogoltam, az nincs is!

Színház
A 16 %-os SZJA-nak köszönhetően sokat jártunk színházban, írtam is róla rendesen. A Nemzetiben két előadáson is voltunk, Esterházy Én vagyok a Te c. darabján valamint tegnap megnéztük az Alföldi által rendezett Ember tragédiáját. Az átalakulás előtt álló József Attila Színházban Petrával a Süsü, a sárkányt, Katival a Mici néni két életét néztük meg. A Centrálban is kétszer voltunk: A 88. utca foglyain meg a Kabarén. És amiről nem blogoltam, de még emlékszem rá: A Radnótiban az Alkony, a Pestiben A dzsungel könyve, a MOM Művelődési Házban Karinthy Ferenc két egyfelvonásosa (A Bösendorfer, Dunakanyar).

Könyv
A műszaki értelmiség zömében szakkönyveket olvas. Azért néhány egyéb könyvet is kezembe vettem, átlagosan kéthavonta sikerül egy könyvet elolvasnom, nem is rossz:
Koncert
Néhány komolyzenei koncerten is részt vehettem Kati unokatestvére, Juli jóvoltából, de inkább a könnyű műfajt preferáltam: Koncz Zsuzsa, Hot Jazz Band, Tűz-Tánc, Hadd szóljon (koncert a Klubrádióért), Palya Bea, Budapest Bár, Bródy János. A Szilveszter éjszakát pedig Fenyő Miklóssal szándékozunk eltölteni. Ja, egy nagyon kedélyes garázskoncerten is voltunk.

Filmek
Idén is inkább DVD-t vagy tévét néztem, Petrát pedig inkább az anyja vagy nővéri vitték moziba. Magam mindössze kétszer voltam moziban, mindkétszer az Urániában: Tarr Béla (egykori iskolatársam): Torinói Ló, Török Zoltán: Vad Magyarország. Ez utóbbiról írt posztomat maga a rendező is megkommentelte, az ünnepek alatt leadta a filmet a Magyar Televízió, sikerült felvennem.

Utazás, üdülés
Síelés a családdal és az osztálytársaimmal, olaszországi nyaralás, tavaszi és őszi agárdi hétvége, őszi szünet Nyíregyházán.

Családi események
Apám 90. születésnapja volt a legjelentősebb, de sokat dolgoztam Szántó Mimi 18. születésnapjára is, de írtam posztot a lányok félévi bizonyítványáról, Orsi és Petra tanulmányi versenyeken elért eredményéről, Orsi színjátszásáról és novellapályázati első díjáról is.

Halálok
Idén két távoli rokon, Andris sógorom nagynénje és anyósom unokahúga távozott a családból. Posztoltam híres emberek haláláról: Makovecz Imréről, Steve Jobsról, Zdenek Milerről és Kemény Henrikről. Steve Jobs halála kapcsán sorozatot indítottam arról, hogy az okostelefonok funkciói milyen szerepet játszottak az életemben, így írtam a telefonról, az SMS-ről, a fényképezésről, a rádióról, a GPS-ről és a hangrögzítésről.

Cégügyek
Cégünk idén új telephelyre költözött, erről két posztot is írtam: itt meg itt. A cég-internet áthelyezésével kapcsolatban betekinthettem a hazai telekommunikációs multik  ádáz küzdelmébe itt és itt. Bár posztot nem írtam róla, de idén megkezdődött a VEIKI felszámolása, ezzel megpályáztuk (sikertelenül) a VEIKI-től örökölt eszközeinket. Új cégünk a második teljes pénzügyi évét is sikeresen abszolválta.

Kütyük, beruházások
Kütyümániám idén sem hagyott nyugodni: az év elején kaptam egy internet-rádiót, szintetizátoromat igazi (bár digitális) zongorára cseréltem le és lett egy igazi túra-GPS-em  is. Jelentős beruházás volt még idén a Kati örökségéből származó ülőgarnitúra teljes áthúzatása is.

A világ és hazánk eseményei
2011-ben a világot természeti katasztrófák, forradalmak és diktátorok bukása rengette meg. A japán földrengést követő szökőár következményeiről írtam egy posztomban. A hazai politikai helyzetet igyekeztem a saját szemszögemből figyelemmel kísérni.  Változatlanul mondom: ezek a posztok a saját véleményeim, de továbbra sem állítom, hogy letéteményese lennék az abszolút igazságnak.

Geocaching
Idén tovább hódoltam ennek a hobbimnak. Idei 98 találatom 4-gyel kevesebb, mint tavaly, viszont több mozgó ládát is találtunk, idén kerestünk először külföldi ládákat, idén találtuk meg eddigi legdélebb, legnyugatibb, legkeletibb és legmagasabb geoládánkat.

Kedveseim! Idén is folytatjuk azt a 8 évvel ezelőtt megkezdett hagyományt, hogy Szilveszter éjjelén szeretteinket saját SMS-verssel köszöntjük. Itt megtalálhatjátok összes eddigi köszöntőnket, íme a legújabb, fogadjátok szeretettel:

Végét járja már az év,
Mindenkit elönt a hév.
Bulizz Te is hajnalig,
Táncoljanak lábaid!
Járják kicsik és nagyok,
Kortyolj pezsgődből nagyot!
A Pálék is ezt teszik,
S így köszöntenek: Proszit!

2011. december 23., péntek

Gyertyafény, szép remény, karácsonyi sütemény

Juszt se fogok politizálni ezen a szép adventi napon!
Pedig most hallom, hogy bevitték Gyurcsányt, Mesterházyt, Kukorellit, és a többi "felforgatót".
Inkább gondoljuk végig, miért is az év legsötétebb napját, a leghosszabb éjszakát ünneplik meg legjobban szerte a világon (kivéve persze az ausztrálokat és a brazilokat, meg persze minden ortodoxot 20000 év múlva, ha addig nem változtatnak a naptárukon).
Azért, mert a sötétet mindig a fény követi. "Legyen világosság!". A fény a legszebb születés-szimbólum, a legjobban fejezi ki a reményt. "Már látjuk a fényt az alagút végén!"- ezt szoktuk mondani.
Becsület szavamra ma hajnalban madárcsicsergés szűrődött be az ablakon. Valahogy olyan vidám lettem tőle.
Cégünk bezárt az ünnepekre, megtartottuk a szokásos évzáró bulinkat az új kelenvölgyi telephelyünkön. Pontosan 30 évvel ezelőtt volt az első munkahelyi évzáró bulink, örültem, hogy sokan eljöttek azok közül, akik azon is ott voltak.
A következő 10 nap a családé (bocsánat, az év 365 napja a családé, de most kizárólag a családé). Már túl vagyunk egy Bródy János-koncerten, Fenyő Miklós bulijára is megyünk Szilveszterkor, közben Orsival megnézzük Az ember tragédiáját a Nemzetiben (Alföldi rendezte), talán rajzfilmen is (Jankovics Marcell), lesz geokarácsony is, és természetesen nagy rokonjárás is lesz*.
Szóval, kedves barátaim, a mélypontokat mindig felemelkedés követi, ezt tekinthetitek politikai hitvallásnak is. Ennek reményében kívánok mindenkinek áldott, békés karácsonyt.
*Jaj, azt el is felejtettem, hogy cirkuszba is megyünk mind az öten, bizony

2011. december 16., péntek

Úr Isten, ki vezeti a gépet?

Két évvel ezelőtt az Air France 447-es járata az Atlanti Óceánba zuhant, mindenki életét vesztette. Hónapokig keresték a gép fekete dobozát, míg végül egy búvárhajónak sikerült a felszínre hoznia. Kiderült, hogy egy műszaki hiba - a sebességet mérő Pitot-csövek - befagyása és az ezt követő súlyos pilótahiba vezetett a tragédiához.
Az Airbus 330-as gépeken a két oldalsó kar („sidestick”) egymástól függetlenül mozog, ellentétben a régebbi gyártmányú mechanikus gépekkel. A pilótának fogalma sem volt róla, hogy míg ő előrebillentette, addig helyettese továbbra is hátrafelé húzta a magassági kormányt. A gép egyre gyorsabban süllyedt az óceán felé. Ha a helyettes elengedte volna a kart, a gép orra – a pilóta parancsának megfelelően – lefelé billent volna, így gyűjtve elegendő sebességet, amire szükség lett volna az AF477 kormányozhatóvá tételéhez, ezzel elkerülhető lett volna a baleset.
Miért is írtam le mindezt? Már egy korábbi posztomban leírtam, hogy Matolcsy György néhány nappal azután, hogy a Parlamentben kijelentette, az IMF nem kívánatos hazánkban, olyan közleményt adott ki, hogy Magyarország felújítja a tárgyalásokat a Valutaalappal. Aztán a következő hetekben ezek a furcsa, gyors fordulatok megismétlődtek.
Orbán Viktor a brüsszeli csúcson (Nagy-Britanniával együtt) megvétózta az EU fiskális uniójáról hozott döntést, majd ezt néhány órával később úgy módosította, hogy a magyar törvényhozás elé terjeszti a kérdést.
A legutolsó dobás tegnap és ma történt. A Fidesz frakció törvényjavaslatot terjesztett be a jegybank és a PSZÁF szervezeti összevonásáról. Nemcsak az ellenzéki pártok, de egész Európa hevesen tiltakozott, mire a frakció a törvényjavaslat tárgyalásának felgyorsítását terjesztette elő. Ennek - és pl. a jövő évi magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlásának - hatására a frissen felújított IMF tárgyalások ismét megszakadtak. Mire a Fidesz kijelentette: nem is olyan fontos az új jegybanktörvény.
Namármost két eset lehetséges. Vagy egy személy vezeti a gépet, de az nagyon idegesen rángatja a botkormányt, vagy még öt-hat másodpilóta húzogatja a joysticket, mert azt hiszi, hogy ez csak valami számítógépes játék. Szimulációs gyakorlat. Pedig ez a gép le is zuhanhat! Aki nem ért hozzá, üljön vissza az első osztályra és rendeljen magának még egy whiskey-t.

2011. december 14., szerda

Okostelefonok funkciói VI. - hangrögzítés

1962-ben apám egy magnetofonnal állított haza. Kiderült, hogy csak kölcsönben van nála, mert interjút szeretne készíteni a szüleivel. Akárcsak Bartók fonográfja köré a falusiak, úgy gyűltünk a készülék köré: énekeltünk, szavaltunk. Aztán a nagypapámmal és nagymamámmal is elkészült a hangfelvétel, mely alapján apám elkészítette családjának élettörténetét.
Mivel a magnózás rajtam kívül senkit sem érdekelt a családban, utána még több mint tíz évig nem volt magnónk. Emlékszem, a '70-es évek elején mennyire vágytam egy kazettás magnóra. Végül '73-ban (17 éves koromban) saját nyári keresetemből vásároltam egy orsós magnót, egy TESLA B444-et (mellékelt kép). Ma azt mondanánk rá: "stereo-ready", vagyis monó készülék volt, de sztereó felvételt is le tudott játszani. Egyaránt vettem fel komolyzenei és könnyűzenei műsorokat.
Kazettás magnóra újabb 10 évet vártam, egy ORION minitorony tartozéka volt. még mindig megvan. Azóta volt mindenféle magnós rádiónk, walkmanunk, magnós autórádiónk. Az évek során sok felvételem és műsoros kazettám gyűlt össze, de szinte valamennyit sikerült MP3-ban letöltenem, így kazetta-hallgatásra már csak a kocsiban kerül sor, de ott is egyre ritkábban.
Bori gyerekhangját még magnókazettára rögzítettem '94 környékén, Petrácska éneklését már telefonnal örökítettük meg. Rádióműsor rögzítésére ritkán kerül sor, hiszen általában minden megtalálható a neten, ha mégis, akkor azt MP3-ban teszem, mert TEAC CR-H225-ös zenelejátszóm képes pendrive-ra felvenni.
Telefonom hangrögzítőjét utoljára egy hete használtam, amikor apám megkért egy email elküldésére és lediktálta nekem a szöveget.
Végezetül beszúrom ide nagyapám hangját 1962-ből: olyan recsegve-ropogva szól, mint Kossuth az egykori viaszhengerről.

2011. december 8., csütörtök

Lánclevelek

Gyermekkoromban gyakran kaptam képeslapot az alábbi utasítással:
  • Küldjek egy képeslapot egy, a képeslapon megadott címre.
  • Küldjek további 6 képeslapot 6 ismerősömnek, melyre felírom ugyanezt az utasítást, és címként a nekem képeslap küldő feladóját írom rá.
  • Kis idő múlva 36 képeslap fog érkezni a címemre.
Mivel már akkor jó voltam matekból, hamar kiszámítottam, hogy már a 9. körben Magyarország minden lakosa kap egy képeslapot, ha mindenkinek akkora szerencséje van, hogy sikerül olyan 6 ismerőst találnia, akinek még senki sem küldött képeslapot.
Ez a paradoxon dönti be a pilótajátékokat (más néven piramisjátékokat), valamint a multilevel-marketing nagyon alacsony szintjén álló ügynököket: csak a piramis csúcsain állók járhatnak jól.
Később a hasonló lánclevelek már kiegészültek azzal a fenyegetéssel, hogy aki megszakítja a láncot, azt szörnyű szerencsétlenség fogja érni.
Naná, hogy az email megjelenésével a lánclevelek is átköltöztek a világhálóra, hogy színesítsék a kéretlen levelek miatt amúgy sem egyhangú kiber-üzenetek világát.
A webkettő terjedésével aztán az emberek egy része inkább a Facebook-on, Twitteren, különféle blogokban terjeszti a hülyeséget, de sokakat - főként idősebbeket - már nem tudta beszippantani a wiki-világ. Ők a bolygónk irgalmatlan méretű lánclevél-forgalmának fenntartói.
Naponta legalább egy tucat ilyen lánclevelet kapok, többnyire prezentációs-vetítős melléklettel kiegészítve, ezek alaptípusait sorolom most fel:
  • A régi lemez: ha nem küldöm tovább a levelet legalább 10 embernek, tragédia fog történni velem, ha viszont továbbküldöm, biztosan rám talál a szerencse.
  • Valami fenyegetésre hívja fel a figyelmet: élelmiszer, ami rákot okozhat, mobiltelefon, amely felrobban, ha töltés közben használom, számítógépemet fenyegető vírustámadások stb.
  • Valami szomorú vagy szenzációs hír, melyről aztán kiderül hogy csak félig igaz, csalás, hamisítvány, blöff. Pl. hogy Márquez, a híres író haldoklik és egy utolsó üzenetet küld a Világnak, vagy egy megadott napon a Mars ugyanolyan fényesen ragyog majd az égen, mint a Hold.
  • A magyarság mások általi elnyomásáról terjedő teóriák: már évezredek óta itt élünk a Kárpát-medencében és ugyanilyen régi írásbeliséggel rendelkezünk, de a világ, főleg a történet-tudósok ezt  megpróbálják előttünk titokban tartani, mert ha kiderülne az igazság...Nem is tudom, akkor mi lenne.
  • Egy beteg gyermek életmentő operációjához sürgős pénzügyi segítségre lenne szükség, adakozzak és küldjem tovább a levelet másoknak. A kb. évente megkapott levélben általában ugyanaz a gyerek szerepel ugyanazzal a betegséggel.
  • A lánclevek között azért szerepelnek a világ szép tájait vagy élővilágát bemutató fotók is, ezeket kedvtelve nézegetem, csak kicsit unom, hogy évente újra meg újra megkapom őket. Persze ezek között a fotók között is szerepelnek PhotoShop-os hamisítványok, pl. a fekvő Buddhát formázó távol-keleti sziget.
A fent felsorolt alaptípusok közös jellemzője, hogy általában rossz magyarsággal vannak megírva vagy szánalmas fordítások, és mivel küldőjük hadilábon áll a netes keresők használatával, a legalapvetőbb tényeknek sem néz utána. Én gyakran bepöccenek, és a nyilvánvaló baromságokra válaszolni szoktam, megmutatva a forráshelyet, ahol az adott ténynek utána lehet olvasni. Íme néhány hasznos link:
A küldő általában azzal válaszol vissza, hogy "én csak kapom és küldöm tovább". A legaranyosabb, amikor a lánclevél végén ott van a kérés, hogy a kéretlen levelek elleni védekezés miatt a címzettek ne legyenek láthatók mások számára, a levél mégis egy 20-30-as címlistával érkezik.
Én a lánclevelekre is érvényesnek tartom azt, amit minden más információ-forrásra: Ne hagyjátok magatokat becsapni, átverni, megkárosítani...

2011. december 2., péntek

Varázslók

Az igazi varázslók boldog kacajt tudnak varázsolni a gyerekek arcára. Két ilyen nagy varázsló ment el a héten: Zdenek Miler, a Kisvakond szülőatyja és Kemény Henrik, a magyarországi vándorbábszínházak utolsó nagy alakja.
Már gyerekkoromban is mentek Kisvakond-filmek a tévében, és persze voltak Kisvakond-könyvek is. Bori lányom első találkozása Kisvakonddal egyben első könyvtári kölcsönzése is volt. 1995 tavaszán mátraházi üdülésünk kapcsán a szálloda könyvtárából kikölcsönöztük a Kisvakond nadrágját. Bori ebből a könyvből már háromévesen megtudhatta, milyen bonyolult dolog egy ruhadarab előállítása, és olyan szakkifejezéseket is megtanulhatott, mint a tilolás vagy a gerebenezés. Petra könyvei között is megtalálható ez a becses kötet, akárcsak a Kisvakond és vízözön.
Első DVD-nk is egy Kisvakond-DVD, még akkor kaptuk ajándékként egy bevásárló központban, amikor még nem is volt DVD-lejátszónk. Petra egy időben nagyon sokat nézte, nekem is vannak benne kedvenc epizódok, pl. a Kisvakond és a hóember. Petra egyik kedvenc alvóállata egy Kisvakond-figura, melyet nyáron vettünk a cseh sörfesztiválon.
A Kemény-család három generáción keresztül képviselte Magyarországon a mutatványos bábjátékot. A nagyapa még Korngut néven telepedett le hazánkban, és apáról fiúra szállt a bábjátszás és bábkészítés hagyománya. Édesapja, az idősebb Henrik nem tért haza a munkaszolgálatból. Az unoka, Henrik is mindvégig megőrizte a népi bábszínházak klasszikus figuráját, Vitéz Lászlót, aki palacsintasütővel vágja kupán a gonosz ördögöt. Pár éve még láthattuk Henrik bácsi egyik előadását mozgó bábszínházában a Múzeumkertben egy Múzeumok Majálisán. Vitéz László figurája persze nem magyar találmány, az osztrákoknál Kasper vagy Kasperle néven egy sulykolófával szolgáltat igazságot, de Mr. Punch néven Angliában, Guignnol néven Franciaországban, Jan Klaassen néven Hollandiában, Pulcinella néven Olaszországban, Petruskaként pedig Oroszországban nevetteti évszázadok óta a gyerekeket. Hiába, ugyanarra nevetnek a gyerekek az egész világon: a gonoszt jól kupán kell vágni.
Persze Vitéz Lászlón kívül olyan hallhatatlan figurákat is köszönhetünk Henrik bácsinak, mint Süsü, a sárkány vagy Hakapeszik Maki. Kemény Henrik bácsi már az égi bábszínház paravánja mögül kiáltja: Szervusztok pajtikáim!  A Kemény Henrik Bábszínház, mely a Népliget mutatványos pavilonjai közül az egyetlen, mely megmaradt, s amelyet 1989-ben felújítottak és átadtak, mégis üresen állt egészen mostanáig, két hónapja porig égett. Furcsa...