A görög mitológia szerint Apollón, a költészet, a jóslás, a zene, a tánc, a művészetek, a férfi szépség, a fény, az íjászat és a gyarmatosítás istene és Artemisz, a a Hold és a vadászat szűz istennője ikertestvérek voltak, Zeusz és a "széphajú" Létó gyermekei (Héra hol volt addig?). Nem véletlen, hogy az USA, sőt az emberiség eddigi két emberes holdraszállási programját pont erről a két görög istenről nevezték el, csak éppen a két program között pontosan fél évszázad telt el (50 éve, 1972 decemberében járt utoljára ember a Holdon).
Az ötven évvel ezelőtti Apollo-küldetés még igazi férfias macsó program volt, kizárólag fehér férfiak vettek benne részt, talán ezért is választották a macsó férfi archetípusát, Apollónt a program nevének (ámbátor Apollónnak számos női szeretője mellett volt férfiszerelme is, Hüakhintosz, e tekintetben a görög vallás nem volt olyan prűd, mint a keresztény).
A 12 moonwalker, akik jártak már a Holdon
Na, az Artemis-program ezzel a hagyománnyal gyökeresen szakítani fog: a 2025-re várható Artemis III küldetés egy nőt és egy afroamerikai férfit juttat fel a Holdra. Na de addig egyrészt ki kellett fejleszteni minden idők legnagyobb tolóerejű rakétáját, az SLS-t (Space Launch System). Eddig az Apollo-programban használt Saturn V rakéta volt a világ legerősebb rakétája, és ahogyan egy korábbi posztomban írtam róla, a ruszkik pont akkor veszítették el az űrversenyt, amikor látványos kudarcot vallottak saját N1 rakétájukkal. Az SLS-nél felhasználták az űrsikló programban már sikeresen alkalmazott RS-25-ös motorokat, melyek ejtőernyővel visszatérő egységek voltak, így pl. az Artemis I-nél használt legrégebbi RS-25-öt 2011-ben használták először és már hatszor megjárta az űrt.
Aztán ott van az Orion kapszula, mely lényegesen nagyobb, mint az Apollo-programban használt űrkabin, akár hét űrhajóst is szállíthat, és nagyon komoly, hosszú távra is létfeltételeket szolgáltatni képes létfenntartó rendszere van. Más kérdés, hogy a nemzetközi űrállomásra Elon Musk magáncégének Space-X űrhajói hordják a személyzetet (az időközben latorállammá vált oroszok csendesen kiszállnak az űrállomás-projektből).
A héten, többszöri halasztás után útjára indított Artemis I küldetés a programnak pont ezt a két eszközét, az SLS-t és az Orion kapszulát próbálja ki, egyelőre személyzet nélkül, de már Hold körüli pályán. Bár a missziót 26 naposra, vagyis majdnem egy teljes holdciklusra tervezik, elég meglepő pályán mindössze két elnyújtott hurkot ír majd le a Hold körül.
Kék: Föld, zöld: Hold, lila: űrhajó
Az Artemis-program abban is gyökeresen különbözik az Apollo-programtól, hogy utóbbiban lényegében minden küldetés önálló volt, az Artemis-nél azonban egymásra épülő küldetésekről van szó, ahogyan ez az alábbi ábrán is látszik.
Katt a még nagyobb képért
A mostani, Artemis I küldetés az SLS és az Orion Hold körüli pályán való kipróbálása személyzet nélkül;
A 2024-ben sorra kerülő Artemis II küldetés során már személyzettel kerülik meg a Holdat;
Az egymást követő ún. támogató küldetések során először egy napelemes Gateway-modult állítanak Hold körüli pályára, a következő küldetéssel ehhez egy lakókabint kapcsolnak, végül hozzákapcsolják a Holdra szálló egységet (HLS) is;
A 2025-ben indítandó Artemis III misszió első lépcsőben erre a Hold körül keringő űrállomásra juttatja el a személyzetet és innen szállnak le a Hold felszínére.
Vagyis - ha csak a kínaiak közben be nem előznek, mert tőlük ez is kitelik - 2025-ben lép 53 év után újra ember a Hold felszínére.
Palkovics László személyében először mondott le miniszter az elmúlt 12 évben az Orbán-kormányból. Sokan csak gúnyolódnak ezen, hogy : úgy kellett, úgy kellett, káposztába hús kellett, de szerintem ez az ügy ennél sokkal tragikusabb. Engem leginkább Bacsó Péter Titánia, Titánia című filmjének arra a jelenetére emlékeztet, amikor a diktátor lelövi a medvének öltözött színészt, akinek ez az utolsó mondata: Csalók, nem ezt ígértétek!
Palkovics Lászlóról már felsőoktatásért felelős államtitkárrá való kinevezése előtt hallottam. Egy volt kollégám a VEIKI-ből több vargabetűn keresztül a magyarországi Knorr-Bremse vállalathoz szegődött el szoftveresnek. Akkor a cég fejlesztési igazgatója Palkovics László volt, aki kitartó, szívós munkával elérte, hogy ne csak járműipari összeszerelő üzemek települjenek hazánkba, hanem fejlesztő központok is. Ha belegondolunk, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke alig pár hete kijelentette, hogy versenyképességünk alapja az olcsó munkaerő, megérthetjük, hogy talán a kormányban sem mindenki osztotta Palkovics azon nézetét, hogy inkább a jól képzett munkaerőre kell alapoznunk versenyképességünket. Mindenesetre volt kollégám nagyon jó véleménnyel volt főnökéről, akiről megtudhattam, hogy már nagyon fiatalon lett akadémikus és a Műegyetem egyik járműipari tanszékének vezetője.
Ugyanezt hallottam Kossuth-díjas osztálytársamtól, a Puskás Aréna tervezőjétől, Skardelli Györgytől is, aki a Knorr-Bremse irodaházát is tervezte. Azt mondta, ennek az embernek egy erős magyar járműiparról alkotott víziója van. A Kecskeméti Főiskola stratégiai rektorhelyetteseként megszervezte az egyetem járműipari képzését, ezzel szellemi bázist teremtve a Kecskemétre települő Mercedes-Benz gyár számára.
Amikor 2014-ben felsőoktatásért felelős államtitkárrá nevezték ki, először nem is tudtam, hogy ugyanarról az emberről van szó. Aztán 2016-ban a közoktatás is hozzákerült, miután a központosított KLIK a hatalmas vízfejével működésképtelennek bizonyult, ezzel teljesen megbénítva az államosított iskolák működését. Palkovics a tankerületi rendszer megszervezésével valamit javított a helyzeten, úgy gondolhattuk, hogy mind a közoktatás, mind pedig a felsőoktatás értő kezekben van.
Első kijózanodásom a CEU elűzésében való közreműködése volt. Lehet, hogy Palkovics eleve gyanakvással tekintett minden nem-műszaki tudományra, de azt, mint a felsőoktatás felelőse tudnia kellett, hogy milyen minőségű oktatás folyik a CEU-n és milyen fontos hazánk számára, hogy van nálunk egy, az amerikai akadémiai rendszerbe szervesen beágyazott felsőoktatási intézmény. Talán még azt is tudta, hogy az egyetem kilövésére egyenesen Putyintól érkezett a parancs, de úgy gondolta, hogy az általa megálmodott távlati cél szentesít minden nemtelen eszközt. Ráadásul akkor, 2017 tavaszán még igazán jól hazudni sem tudott:
2018-ban, az új Orbán-kormányban szolgálatainak meg is lett a jutalma: immáron innovációs és technológiai miniszterként szolgálhatta a NER-t, és nem is tétlenkedett. A négyéves ciklusra ilyen, nevéhez köthető intézkedések jutottak:
Az akadémiai rendszer szétverése, az MTA megfosztása saját kutatói hálózatától és a kutatásra szánt pénzek elosztásának jogától. Az állami felügyelet alatt álló Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kuratóriumába volt tanszékéről két professzor is bekerült, az átcsoportosított pénzekből bőven jutott a járműipari fejlesztésekre. Egy, a KTI-nél (Közlekedéstudományi Intézet) dolgozó ismerősömtől tudom, hogy ekkortól hirtelen megugrottak az állami megbízások, a ZalaZONE tesztpálya gőzerővel épülni kezdett (Palkovics László maga is zalaegerszegi, hiába, ki stadiont épít a szülővárosában, ki jármúipari tesztpályát).
Az SZFE alapítványba történő szervezésének nem titkolt célja az volt, hogy a "túlságosan liberális szellemű" egyetem függetlenségét megnyirbálva "egészséges, nemzeti szelleművé" váljon ez a kulturális oktatási intézmény. Több hónapnyi bojkott és blokád után a hivatalos SZFE mellett végül megalakult a FreeSZFE alapítvány.
A Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány (melynek kuratóriumi elnöke szintén Palkovics László) létrejöttében nem az a botrányos, hogy egy egyébként neves kínai egyetem jöhet Magyarországra, hanem az, hogy az egyetemi kampusz felépítését kínai hitelből a magyar állam vállalta az egyetemnek ajánlott, korábban diákvárosnak tervezett, a Fudan céljaira ingyen rendelkezésre bocsátott területen.
Végül még az is belefért ebbe a kormányzati ciklusba, hogy egy-két kivételtől eltekintve valamennyi felsőoktatási intézmény állami alapítványokba lett kiszervezve, melyek kuratóriumaiba a NER-hez közel álló és gyakorlatilag kirobbanthatatlan káderek kerültek.
A 2022-es kormányátalakítás után egy újjászervezett minisztérium élén találjuk Palkovicsot: Technológiai és Ipari Minisztérium. Bár Palkovicsra rászakadt az energiaválság, azért még eleget tett az egyre inkább elboruló elméjű diktátor parancsának, hogy bocsássa el azt az időjóst, aki neki nem kedvező előrejelzést merészelt kiadni augusztus 20.-ára. Bár az Országos Meteorológiai Szolgálat mindössze három hónapja tartozott a TIM alá, Palkovics mégis azzal az indoklással hajtotta végre Radics Kornélia elbocsátásának parancsát, hogy egy régóta érlelődő átalakítási tervbe nem illett bele az OMSZ vezetőjének személye.
Az új kormányba visszakerült az eke szarva mellől Lázár János, aki nagy elánnal vetette bele magát a feladatokba, és egyre több közlekedési területet lenyúlt Palkovics minisztériumától, így például a Nemzeti Közlekedési Központot. A felsőoktatás már nem a TIM-hez tartozott az új kormányzati struktúrában, és amikor az egyre akutabbá váló energiaügynek önálló tárcát szánt a miniszterelnök, Palkovicsnak rá kellett jönnie, hogy hiába ment le kutyába nyolc éven keresztül, hogy dédelgetett álmát, a magyar járműipar felemelését megvalósítsa.
Palkovics lemondásával az utolsó mérnök végzettségű miniszter is távozott a kormányból (a paksi bővítésért felelős Süli János, aki szintén mérnök végzettségű, az új kormányban már csak államtitkári szerepet kapott, de arról is lemondott a nyáron). Palkovicstól az újságírók állítása szerint azért vették el az energiaügyet, mert a volt miniszter támogatta volna a szélenergia hasznosításának erőteljesebb fejlesztését. Ennek némileg ellentmond, hogy három hónappal korábban olyan szakembert távolított el az OMSZ éléről, aki maga is a szélenergia hasznosításának szakembere volt. De lehet, hogy akkor még Palkovicsban erősebb volt az Orbánnak való megfelelési kényszer, mint a közös szakmai álláspont. Jut eszembe, kíváncsian várom, hogy az új kormánystruktúrában melyik minisztériumhoz kerül majd az OMSZ, visszahelyezik-e pozíciójába Radics Kornéliát.
Palkovics László most a Honvédelmi Minisztérium egyik ipari holdingjának vezérigazgatója lesz. Majd a harci járművek fejlesztésében kiélheti járműipari ambícióit. Lehet, hogy a végén még harcijármű-nagyhatalom leszünk?
Egy nyár végi posztomban említettem, hogy a Pozsonyi Pikniken a Hócipő standjánál megvásároltam a Farkasházy - Para-Kovács - Váncsa szerzőhármastól az Orbánság aranya című kötetet Marabú illusztrációival.
A kötet tematikusan rendezve megad több száz Orbán-idézetet a rendszerváltástól 2017-ig, a szerzők pedig ironikus kommentárral látják el azokat. Keserűen állapítottam meg, hogy a kötet 2017-es kiadása óta ugyanúgy két, a Holdról is látszó kétharmadot zsebelhetett be Orbán, mint előtte, vagyis ez az értelmiségi nyavalygás sem változtatott semmin sem. Viszont megtudhattam, hogy 2010 óta Orbán következetesen ugyanazt a nótát fújja, vagyis leginkább nincs új a nap alatt.
Szívesen hangoztatja, hogy ő milyen egyszerű ember, a nép gyermeke:
2015: Magyarként is lehet késsel és villával enni.
2016: Én egy falusi legény vagyok, ez az életben sok mindentől megvédett engem, sok minden bajtól megvédett, leginkább attól, hogy szükségtelenül túlbonyolítsam a politikát.
2017: Mi magyarok, úgy általában szeretjük az egyenes beszédet.
A sport központi szerepet játszik az életében:
2013: Addig nem szeretnék nyugdíjba vonulni, amig olimpiát nem rendezünk.
2015 (A felcsúti stadionról): Ebben nincsen egyetlen fillér közpénz sem. Ezért lógunk ki a sorból. (Utóbb bíróság mondta ki, hogy dehogy nincs!)
A főispáni cím visszaállítása már régóta foglalkoztatta:
2013: Megvédjük az országot. Utasítottam a Komárom-Esztergom megyei főispánt, vagy mi is annak a rendes neve?
Bár 2017-ben szavaztuk meg a lex-CEU-t, a kötetben mindössze egy Orbán-idézetet találtam ebben a témában:
2017: Örülök, hogy a kormányzó jelentkezett (New York állam kormányzója - PJ), készséggel állunk a rendelkezésükre, mégiscsak egy amerikai egyetemről beszélünk, ha nekik fontos, akkor méltóztassanak megtenni a szükséges lépéseket, mi pedig állunk rendelkezésükre. (Az amerikaiak méltóztattak megtenni a lépéseket, Altusz Kristóf főtárgyaló előkészített minden dokumentumot, de Orbán baszott rendelkezésre állni!)
A kevert népességről sem 2022-ben beszélt először:
2017, a lengyel miniszterelnökkel való tárgyalás során: Mi nem akarunk kevert népességet létrehozni.
Viszont ami igazán megdöbbentő, hogy Orbán milyen régóta a Putyin-terv magyarországi helytartója:
2014-ben az akkori Oroszország elleni szankciókról: Lábon lőttük magunkat.
2014: Putyin elnök egy szóval nem kifogásolta a magyarországi belpolitikai viszonyokat, pedig Oroszország még mindig a világ második legnagyobb hatalma, s a tendenciákat látva könnyen lehet, hogy egy évszázadon belül elsőségét is visszaszerzi.
Megakadályozhatjuk-e, hogy visszatérjen a hidegháború szelleme, és Oroszország, kisodródva Európából ismét az ellenségünk legyen?
2016: Egyelőre nem látjuk, hogyan lesz a számunkra oly fontosszomszédunkból, Ukrajnából egy saját lábán megállni képes, nyugatos gazdasági szerkezettel rendelkező, az európai gazdasági térbe beilleszkedő jogállam.
2016: Moszkva, ha akarná se tudná a szabadságot a politikája középpontjába állítani, mert fejében és történelmében minden mást megelőz a hatalmas területek összetartásának parancsa.
Orbán a kezdetektől Európa megmentőjének szerepében tetszelgett:
2013: Európa válságban van, mi meg hasítunk.
2014: Reális célkitűzésnek látom, hogy a 2018-as ciklus végére Magyarország legyen Európa legiparosodottabb országa.
2016: Eljött az idő, hogy megakadályozzuk Európa tönkretételét és megmentsük Európa jövőjét.
2017: Európa öreg, gazdag és gyenge.
2017: Ha az Európai Unió jövőjével kapcsolatos viták fényében nézzük Lengyelországot és Magyarországot, akkor azt mondhatjuk el magunkról, hogy mi vagyunk azok az országok, amelyek a ma hatályban lévő, eredeti európai uniós Alapszerződés őrei vagyunk.
Orbán Viktort Kósa Lajos egyszer így jellemezte:
2014: Orbán Viktor a szó nemes értelmében vett szürke magyar bika, az a jó másfél tonnás, kétméteres szarvterpesztésű. Hihetetlenül stabil. Ha csak áll a pusztában, már abban olyan erő lakozik, hogy messziről látszódik, itt nincs apelláta. Ráadásul nyugodt, nem valami másfél éves, összevissza szaladgáló.
Nos, én Kósával ellentétben Orbánt inkább a viccbéli, mindenkivel kötözködő agresszív kismalacnak látom, de játszunk el a gondolattal, hogy mégiscsak bika, aki már régóta Európa elrablására készül. Talán vagyunk még egy páran, akik ezúttal Európának szurkolunk.
Egye fene, bepillantást engedek nektek abba, hogy egy öttagú család milyen "fontos" dolgokról képes chat-elni. Időpont: péntek délután fél négy és négy között. Én és Kati a munkahelyeinken, Bori Bécsben, Orsi Tel Avivben, Petra pedig az egyetemen.
Íme a chat-elés (jobb olvashatóság miatt egyenként kattintsatok a képekre):
Hát így telnek napjaink. Egyébként a keresett dalocska ez volt:
Posztom címe egy képzeletbeli párbeszéd lehetne a "Görög nyelv kezdőknek" című könyvből. De itt most egészen másról van szó.
Pár hétre rabul ejtett minket egy koreai sorozat, a címe: Egy különleges ügyvéd, Woo. A sorozat címszereplője egy autizmussal küzdő fiatal ügyvédnő, aki a sok rigolyája és zavarba ejtő viselkedése ellenére fejből tud minden törvényt és jogszabályt, ráadásul kreatívan képes alkalmazni is azokat. Furcsa viselkedése ellenére kedves, megnyerő személyiség, úgyhogy a sorozatot nézve két dolgot értettem meg egyszerre:
Miért vannak sokan úgy rákattanva a koreai sorozatokra.
Miért vannak megvadulva az európai férfiak az ázsiai nőktől.
Most nem belemenve a sorozat részleteibe az utolsó epizód arról szólt, hogy egy internetes kereskedelemmel foglalkozó céget hekkertámadás ér, és kiszivárog 40 millió ügyfél (a koreaiak nem aprózzák el) személyes adata. A céget egyrészt megbírságolja az adatvédelmi hatóság, másrészt az ügyfelek is kártérítési pert indítanak a cég ellen. Aztán kiderül, hogy hekkertámadást a cég egyik ügyvezetője rendelte meg, hogy ráébressze ügyvezetőtársát, hogy többet költsenek a kiberbiztonságra.
Pont ezzel egy időben szivárgott ki Magyarország eddigi legsúlyosabb adatvédelmi incidense: hekkertámadás érte a közoktatási intézmények által kötelezően használt KRÉTA rendszert. A hekkerek már szeptemberben bejutottak a rendszerbe az egyik projektvezető fiókján keresztül, mégpedig ugyanazzal a módszerrel, ahogyan a filmben is: a célszemélynek egy ismerősnek álcázott levelet küldtek, melynek csatolmánya egy egyedi fejlesztésű, ezért a vírusirtók által fel nem ismert RAT (remote access trojan) volt, mely a megnyitásától kezdve hozzáfért:
a cég belső levelezéséhez;
az ügyfelek (diákok) minden adatához;
a rendszer teljes forráskódjához;
Bár a rendszerüzemeltetők észlelték a támadást, azt hitték, hogy egy jelszómódosítással elintézhetik a dolgot, és eszük ágában sem volt jelenteni az incidenst a felügyeleti szerveknek, így aztán a hekkerek jópár hét elteltével maguk jelentkeztek egy hírportálnál, akiknek még a cég elmúlt hetek teszetoszáskodásáról tanúskodó belső levelezését is megmutatták. Ráadásul a teljes programkód fennvan a Github-on, az ország informatikusai most ezen csemegéznek. Ez szerintem egy őrült nagy blamázs, viszont nagyon sok szinte szürreális dolgot tudtam meg a KRÉTA fejlesztéséről és üzemeltetéséről.
A KRÉTA és a felsőoktatási intézmények által használt NEPTUN ugyanannak a cégcsoportnak a termékei (a jóval korábban kifejlesztett NEPTUN egyes moduljai jól látható módon még eredeti nevükön vannak benne a KRÉTA forráskódjában). A rendszerek üzemeltetése, karbantartása és továbbfejlesztése egy olyan cégcsoporthoz tartozik, melynek ügyvezetője és többségi tulajdonosa 14 éven keresztül Palkovics László cégtársa volt. Bár Palkovics '14-ben, felsőoktatási államtitkárrá való kinevezése idején kiszállt a közös cégből, de '16-ban, amikor a közoktatás felügyelete is hozzá került, lett kötelező az addigra már államosított közoktatás minden intézményében a KRÉTA használata.
Elképesztően bizarr az ügy minden eleme, és lehet, hogy ennek is köze van Palkovics miniszter lemondásához, amit a mai napig még mindig nem erősítettek meg, így az okait sem lehet pontosan tudni.
Az energiaválság a közlekedésről alkotott elképzeléseinket is átírja. Eddig ugyanis elég alapvető volt az az elképzelés, hogy az elektromos közlekedés nemcsak tisztább, de olcsóbb közlekedési mód, mint a belső égésű motorok használata. A vasúti vontatás villamosítására már száz éve törekszik az emberiség, és az elektromos autózás is egyre rohamosabban terjed. Most viszont azt olvasom, hogy Debrecen városa úgy döntött, hogy a trolibuszokat végérvényesen autóbuszokkal váltják ki, a villamosok helyett pedig hétvégeken járnak majd autóbuszok.
Mérnökember ilyenkor számolgatni kezd:
Kikeresi a táblázatból a gázolaj fűtőértékét, ez 11.9 kWh/kg
Mivel a gázolajat nem kilóra, hanem literre vásároljuk, ezért ismernünk kell a gázolaj sűrűségét, mely átlagosan 0.85 kg/liter (könnyebb a víznél)
Tehát egy liter gázolaj fűtőértéke 11.9 * 0.85 ≈ 10 kWh/liter
Na de egy Diesel-motor nem képes mozgási energiává alakítani a gázolaj teljes energiatartalmát, egy jobb Diesel-motos hatásfoka is kb. 40%, vagyis egy autóbusz vagy Diesel-mozdony kerekein hasznosuló energia 10 * 0.4 ≈ 4 kWh/liter
Jelenleg az ársapka nélküli gázolaj ára a benzinkutakon kb. 800 Ft/liter, vagyis 1 kWh kerekeken hasznosuló energia gázolajból előállítva kb. 800 / 4 ≈ 200 Ft
Figyelembe véve, hogy a villanymotorok hatásfoka 90 % fölötti, de ezek fékezéskor képesek energiát visszatáplálni a hálózatba/akkumulátorba, Debrecen városa valószínűleg jelenleg 200 Ft/kWh fölött kénytelen megvásárolni a villamosenergiát, ha erre a lépésre kellett szánnia magát.
Csak emlékeztetőül: a rezsicsökkentett áramár jelenleg 36 Ft/kWh, az e fölötti rész is csak 72, vagyis tényleg eléggé meg vannak szívatva az önkormányzatok. Nyáron még arról is cikkeztek, hogy a MÁV is elbaltázta az árambeszerzését.
Lehet, hogy nemsokára újra feltűnnek a síneken a régi jó Szergej és Nohab Diesel-mozdonyok?
