Magyar Péter utolsó vacsorája

Posztomban senkit nem akarok vallásos hitében megsérteni, egyszerűen csak egy érdekes analógiát találtam.

Nagycsütörtök van, más nevén zöldcsütörtök, a keresztény hit szerint ezen az estén volt az utolsó vacsora, mely után Júdás elárulta Jézust. A nagycsütörtöki vacsora egyébként egy széderesti vacsora volt, a zsidó húsvét, a pészách beköszöntét ünneplik és ünnepelték már a krisztusi korban is a zsidók. A keresztény és a zsidó naptár rejtelmei miatt időnként valóban pont nagycsütörtökre esik a széder.

Nekem erről a napról eszembe jutott a Jézus Krisztus Szupersztár című film, annak is az utolsó vacsorát bemutató jelenete. Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperájából Norman Jewison 1973-ban rendezett filmet, de jó tíz évet kellett várni a magyarországi vetítésre. Pedig a film inkább provokatív, sőt kissé már istenkáromló is, a szocialista Magyarországon nyugodtan bemutatható lett volna a '70-es években is. A filmet rengetegszer megnéztem, lemezen, VHS-kazettán és DVD-n is birtokoltam, a szövegét sokáig tudtam és magyarra is lefordítottam.

Ha hiszitek, ha nem, az utolsó vacsora jelenetről, Jézus és Júdás vitájáról nekem a Magyar Péter-jelenség jut eszembe. A jelenet az apostolok kórusával kezdődik, melyben többek között ez hangzik el:

"Always hoped that I’d be an apostle
Knew that I would make it if I tried
Then when we retire, we can write the gospels
So they'll still talk about us when we've died"

(Mindig is reméltem, hogy apostol leszek.
Tudtam, hogy sikerülni fog, ha megpróbálom.
Aztán amikor nyugdíjba megyünk, megírhatjuk az evangéliumokat.
Hogy még akkor is beszéljenek rólunk, amikor már meghaltunk.)

Vagyis az apostolok a NER hű kiszolgálói, Krisztus (Orbán) hű követői, akik az apostolságban látják életük kiteljesedését.

Aztán Krisztus (Orbán) megtöri a kenyeret, kitölti a bort, és ezt a meglepő kijelentést teszi:

"For all you care, this wine could be my blood
For all you care, this bread could be my body"

(Tőletek ez a bor akár a vérem is lehetne
Tőletek ez a kenyér akár a testem is lehetne)

Vagyis az apostolok szemére veti az önzésüket. Ugye nem pont így szerepel ez a szöveg a Bibliában?

És ekkor kezdődik Júdás (Magyar Péter) és Jézus (Orbán) kiélesedett vitája:

[JUDAS]

"You sad pathetic man, see where you've brought us to
Our ideals die around us, and all because of you
But the saddest cut of all, someone has to turn you in
Like a common criminal, like a wounded animal
...
Every time I look at you, I don't understand
Why you let the things you did get so out of hand?"

(Te szánalmas, szánalmas ember, nézd hova juttattál minket...
Az eszményeink meghalnak körülöttünk, és mindez miattad.
De a legszomorúbb dolog mind közül, valakinek fel kell adnia téged.
Mint egy közönséges bűnözőt, mint egy megsebzett állatot...
...

Valahányszor rád nézek, nem értem.
Miért hagytad, hogy a dolgaid ennyire kicsússzanak a kezedből?)

A filmbeli Júdás azt hányja Krisztus szemére, hogy az általa hirdetett eredeti eszmények helyett fontosabb lett Jézus személye és a körülötte kialakult csodálat.

Magyar Péter kilépett a NER-ből, de hisz a NER eredeti eszményeiben, és azt akarja visszahozni. A NER-ben most mindenki árulóként, júdásként tekint rá, nekem meg eszembe jutott ez a filmrészlet, amit itt akár eredetiben is megnézhettek (libabőr garantált):

---

Virágvasárnapon holokausztra emlékezve

Biztos észrevettétek, hogy ha holokauszttal kapcsolatos esemény, rendezvény, előadás híre jelenik meg, mindig megjelennek azok a hangok, hogy nem volt elég már az emlékezésből, nem lehetne végre más témával foglalkozni? Akinek van (vagy lassan már csak múltidőben: volt) holokauszt-túlélő ismerőse vagy családtagja, az nagyon jól ismeri ezt a jelenséget: képtelenek elfelejteni a múlt szörnyűségeit még akkor is, ha mélyen eltemetik magukban. Apósom és öccse mindketten deportálva voltak, apósom Mauthausenba, öccse pedig Dachauba. Mindketten másképpen dolgozták fel a múltat. Apósom sohasem beszélt róla, került minden holokauszttal kapcsolatos könyvet, filmet vagy előadást. Pista bácsi, az öccse viszont pont ellenkezőleg: idős korában családi beszélgetéseken újra és újra előhozta deportálásának történetét, megírta visszaemlékezéseiben, és ami az érdekes volt, szinte mindig szóról szóra ugyanazokat a szavakat, kifejezéseket, fordulatokat használta.

A múlt héten volt a német megszállás 80. évfordulója. Az egykori Józsefvárosi Pályaudvar helyére épült Sorsok Háza épületkomplexum már 10 évvel ezelőtt, a 70. évfordulóra elkészült, 2014. április 16.-án, a holokauszt magyarországi emléknapján nyílt volna meg, de a megnyitás mind a mai napig várat magára, pedig már nagyon sok gazdája volt. Helyette csak a vérlázító német megszállási emlékművet sikerült felállítani.

1944 április 16.-án, a pészách, vagyis a zsidó húsvét végén kezdődött meg az északkelet-magyarországi zsidóság gettósítása. Ekkor gyűjtötték be a kassai zsidókat is egy téglagyárba, így Elefánt Editet, későbbi asszonynevén Edith Eva Egert, aki több mint hetven évvel az auschwitzi majd mauthauseni deportálása után írta meg A döntés című regényét. A könyvet rajtam kívül mindenki olvasta a családban, tegnap, virágvasárnap pedig megnéztük a könyvből készült monodrámát Tenki Réka előadásában.

Tenki Rékával már láttunk monodrámát, az Egyasszonyt, abban is nagyot alakított. Tulajdonképpen Edith Eva Eger holokauszt-történetében szinte semmi olyan nem volt, amely korábbi olvasmány- és filmélményeimben vagy családi történetekben ne jött volna elő:

• A Bécsi Döntések nyomán visszatért területek (pl. Kassa) zsidóságának deportálása. 1938 novemberében a visszacsatolt területek zsidósága boldogan ünnepelte a visszatérést, sőt, az 1941-es népszámláláskor büszkén vallották magukat magyarnak. Sorsukat mégsem kerülhették el. Kati családjában van olyan felvidéki holokauszt-túlélő, aki soha többet nem volt hajlandó megszólalni magyarul, így Kati egyik nagybátyja ezért nem tud beszélgetni saját nászával.
• A folyamatos éhezést úgy próbálták túlélni, hogy gondolatban mindig főztek. Erről Pista bácsi is mesélt, de a Szakácskönyv a túlélésért című könyv és színdarab is pont erről szól, amiről már szintén posztoltam.
• Mengele az auschwitzi rámpa végén élet és halál ura volt: akit balra küldött, annak a sorsa az azonnali elgázosítás volt, akiknek jobbra mutatta az irányt, azok dolgozhattak (a későbbi transzportokkal érkezőkkel már nem tudtak mit kezdeni, őket azonnal a halálba küldték, lásd a Saul fia című filmet). De Mengele néha ördögi választás elé állította a szerencsétlen sorsúakat. William Styron regényében, a Sophie választ-ban egy fiú és egy leány gyermekkel deportált nőt arra kényszerít, hogy válasszon gyermekei közül, hogy ki maradjon életben. Hasonló, egész életére nyomasztó emlékként nehezedő döntésre kényszerítette Editet is. Két nővér, Edit és Magda édesanyjukkal álltak sorban a rámpán sorsukra várva. Mengele az anyára mutatott és megkérdezte Editet: Mutter oder Schwester? (anya vagy testvér?) Mutter - vágta rá ösztönösen Edit, és ezzel ki is mondta édesanyjára a halálos ítéletet, mert Mengele a balra menő sorba küldte.
• Sok zsidó a koncentrációs táborokban veszítette el vallásos hitét: ha létezne Isten, ezt nem engedte volna meg. 
• A tábor felszabadulását Edit ugyanúgy félholtan élte meg, ahogyan Kertész Imre alias Köves Gyuri a Sorstalanságban. Sajnos vőlegénye pont a tábor felszabadulásának napján halt bele az alultápláltságba.
• Sokban hasonlított Edit hazaútja Kassára Pista bácsi által elmesélt kalandos hazaúthoz.

Saját fotóm, 2023

Edith Eva Eger, aki Amerikában neves pszichoterapeuta lett, regényét afféle terápiás regénynek írta. annak példázatára, hogyan kell magunkban lezárni a múltat és továbblépni. Egy fontos idézet a regényből: „Élhetsz a múlt börtönében, vagy ugródeszkának is használhatod a múltat, hogy eljuss ahhoz az élethez, amelyet a jelenben szeretnél élni. Volt egyvalami, ami minden túlélőben közös volt (engem is beleértve): nem volt ráhatásunk azokra a történésekre, amelyek a legpusztítóbbaknak bizonyultak életünkben; az azonban hatalmunkban állt, hogy mi határozzuk meg, miként éljük meg a traumát követő életünket.”

Edit édesapja (aki szintén nem élte túl a vészkorszakot) még az Auschwitzba tartó rettenetes vonatúton ezt mondta a lányának: "Ne felejtsd el, bármi is történik, belül mindig szabad maradsz". A balett táncosnak készülő Edit 11 évesen táncolt Horthynak, aki megsimogatta érte, 17 évesen táncolt Mengelének, egy darab kenyeret adott érte. Edit belül végig megmaradt balerinának.

Álljanak itt Pista bácsinak, a család egyik utolsó holokauszt-túlélőjének a szavai: "Nincs bennem bosszúvágy, de elfelejteni sem szabad, ami történt".

---

Mint egy tóba dobott kő

Ha egy nyugodt tó vizébe kavicsot dobunk, körkörös hullámokat vet. Ezek a hullámok mindent elérnek a környezetükben. A kegyelmi úgy - amiről írtam, hogy talán posztolok még róla - is ugyanilyen körkörös hullámokat vet, és olyanokat is elért, akik talán nem is számítottak rá.

Kónya Endre nem nyugszik

Azt gondolhattuk volna, hogy az ügy fő érintettje, Kónya Endre, a bicskei gyermekotthon egykori igazgató-helyettese egy időre háttérbe vonul, esetleg visszavonul az erdélyi Zabolára, szülőfalujába. De nem, Kónya (juszt sem vagyok hajlandó K. Endrének hívni) annyira hisz saját ártatlanságában, hogy továbbra is minden követ megmozgat ennek bizonyítása érdekében.

Az RTL Klub Házon kívül című műsorában bemutatott, rejtett kamerás felvételen Kónya Endre februárban azzal kereste meg a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának egyik áldozatát, hogy pénzért mondja videóra, hogy ő, Kónya Endre ártatlan, miközben a sértett a bíróságon korábban ennek az ellenkezőjét vallotta, amiért Kónya Endrét jogerősen el is ítélték.

Pár nap múlva a Gulyáságyú riporterei Bicskén követték Kónya Endre autóját, aki nemes egyszerűséggel az őket követőkbe tolatott, majd az autóból nem szállt ki, hanem telefonon segítségül hívott egy magyarul törve beszélő román férfit, aki megfenyegette a stáb tagjait.

A kegyelmesasszony nyaralása

Érdekes módon csak kisebb botrányt kavart, hogy Novák Katalin és családja pár hónappal azután, hogy aláírta Kónya Endre kegyelmi kérvényét, az erdélyi Zabolán, egy, a Kónya Endre családjának érdekeltségében lévő panzióban töltött el pár napot és erről még a Facebookon is posztolt. Gondolom Kónyáék igyekeztek kedvében járni jótevőjüknek.

A köztársasági elnök és a "zsidóbútor"

A jelöléstől számítva mindössze négy nap alatt köztársasági elnökké választott Sulyok Tamás régi jogász családból származik. De most azt is megtudhattuk róla, hogy talán Háry Jánossal is rokonságban áll. Még a nyáron - akkor még az Alkotmánybíróság elnökeként - mesélte el édesapjáról, Sulyok Lászlóról, hogy a felszabadulás után tíz évig bujkálni volt kénytelen, mert egy magas rangú kommunista feleségét képviselte egy válóperes ügyben, amiért az a kommunista halálra ítéltette. Ezzel az állítással szemben viszont Ungváry Krisztián történész azt állapította meg, hogy Dr. Sulyok László ügyvéd Székesfehérváron átvette egy, a zsidó törvények miatt állásától megfosztott zsidó ügyvéd, dr. Lőwy Endre praxisát, és nyomozás indult ellene a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után.

A köztársasági elnök a történész állításán felháborodott, és ragaszkodott ahhoz, hogy édesapja filoszemita hazafi volt. Pár napja viszont a Hócipő nevű lap megírta, hogy Sulyok László a Magyar Nemzetiszocialista Párt székesfehérvári szervezete nevében iroda céljára deportált zsidók lakását igényelte ki, majd később az iroda berendezésére szintén zsidóktól elkobzott "zsidóbútort" is igényelt.

Forrás: Hócipő

Forrás: Hócipő

Nem állítom, hogy ezért le kellene mondania a köztársasági elnöknek, de a "zsidóbútor" jelző lehet, hogy rajta marad.

A rendíthetetlen püspök úr

Balog Zoltán, aki Kónya Endre kegyelmi ügyét Novák Katalin előtt támogatta, a botrány kipattanása óta azért küzd, hogy megtarthassa pozícióit a református egyházban, amelyet az elmúlt néhány évben az uralma alá hajtott. Bár az egyik fontos pozíciójáról már lemondott, hivatalosan még onnan sem távozott, és püspökként továbbra is ő vezeti az egyik egyházkerületet.

Azóta kiderült, hogy Balog Zoltán személyesen is találkozott Kónya Endrével, mielőtt lobbizni kezdett azért, hogy Novák Katalin adjon neki kegyelmet. Erről maga Balog Zoltán beszélt a református lelkészeknek, akikkel március 7-én a Dunamelléki Református Egyházkerület gárdonyi, rendkívüli egyházmegyei közgyűlésen, illetve két nappal később a budapesti Ráday utcában találkozott. Kónya Endre már házi őrizetben volt, amikor feleségével hozzá fordultak, elmentek hozzá, és másfél órát beszélgetettek, majd közösen imádkoztak is. Balog meg volt győződve arról, hogy Kónya ártatlan, ezért ment bele abba, hogy támogatni fogja a férfi kegyelmi kérvényét.

Az ex-ex-államfő testvére

Ki gondolta volna, hogy még Áder János testvére, Pölöskei Gáborné is érintett lehet a kegyelmi ügyben? Pölöskei Gáborné ugyanis 2011 és 2013 között az Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály vezetője volt. Ezen főosztály alá tartozik a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztály, melynek osztályvezetője, Csókay László vette fel a jegyzőkönyvet a bejelentés alapján a bicskei gyermekotthonban történtekről. Az ombudsmani jelentésből tudjuk azt is, hogy a vizsgálat keretében bekérték a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztály vezetőjétől az ügyben keletkezett dokumentumokat.
Gy. Németh Erzsébet, a DK politikusa szerint a volt államfő testvére megakadályozhatta volna, hogy a bicskei igazgató tovább zaklassa a rábízott gyermekeket, de ezt nem tette. Pölöskei Gáborné az ex-ex-államfőn keresztül üzente meg Gy. Németh Erzsébetnek és Dobrev Klárának, hogy büntető feljelentést tesz ellenük rágalmazás miatt. Állítása szerint tájékoztatta a főjegyzőt az igazgatóval kapcsolatos bejelentésről, aminek nyomán elkezdték a feljelentés előkészítését, és végül később nyomozás indult.

Ki a nagyobb pedofil, az ellenzék vagy a kormány

Óvodás-szintű homokozóba való sárdobálás indult meg a médiában nagyjából ilyen stílusban: Nem is mi vagyunk a pedofilok hanem ti, bibibíííí! Aki mondja másra, az mondja magára bibibíííí! Gyurcsányék az Isten? Haza? Pedofília! plakáttal hergelik a kormánypártokat.

A kormánymédia viszont azt harsogja, hogy Gyurcsányék alatt csak 81-en ültek börtönben pedofília miatt, bezzeg Orbán alatt 660-an! A XI. kerületi Fidesz pedig a jelenlegi DK-s polgármester lemondását követeli, mert egy kerületi óvodai alkalmazott az óvoda mosdójában fajtalankodott egy gyermekkel, de állítólag azért nem léptek fel ellene, mert édesanyja az önkormányzatnál dolgozott.

Ha másra nem, arra jó lesz ez a sárdobálás, hogy a gyermekvédelem fókusza a nemlétező nemváltó óvodásokról végre ismét a gyermekek kiszolgáltatottsága miatt erős látenciájú pedofíliára irányuljon.

Magyar Péter: messiás vagy futóbolond

Kétségtelenül a kegyelmi botrány legbizarabb hozadéka a Magyar Péter-jelenség. Biztos voltatok már úgy, hogy elkezdtetek beszélgetni egy ismeretlennel, és egészen értelmes dolgokat mondott, majd a beszélgetés során egyre inkább kiütközött rajta az őrület, szkítákról kezdett beszélni, meg arról, hogy Jézus Krisztus magyar volt, a világ ősnyelve a magyar stb.

Na pont ilyen érzésem van MP-rel kapcsolatban. Ráadásul a birodalmi lépegető végre irányt vett, és míg március 15.-e előtt egy átlag közszolgálati hírfogyasztó nemigen tudhatta meg, ki is az a Magyar Péter, addig az elmúlt héten minden híradóban kapott 7-8 percet. De MP nem hagyja magát, minden támadást megkontráz, és most éppen ott tartunk, hogy:

Ennek az ügynek még egészen biztosan lesz folytatása, és akkor posztolni is fogok róla még.

Update

Van egy zseniális deep-fake videó Magyar Péter és Varga Judit házasságáról, nézzétek meg.

Hány az óra, Vekker úr? - 2. rész

Előző posztomban írtam néhány történetet az ipari informatika és az időmérés kapcsolatáról az elektronika hőskorából. Most újabb sztorik jönnek.

Hogyan szinkronizáljunk egy ingaórát a frankfurti időhöz

Egy másik sógorom (nővérem férje) nagy ezermester: harangjátékot épít, templomfűtés létesít, de ha kell, egyéb feladatokat is elvállal. Vagy húsz évvel ezelőtt felvetették neki, meg tudná-e oldani az egyik sátoraljaújhelyi templomtorony ingaórájának a frankfurti időhöz való szinkronizálását, de lehetőleg úgy, hogy ne kelljen az egész óraszerkezetet kicserélni.

Sógorom azt a módszert eszelte ki, hogy az óra ingáját 12-kor egy retesz a végponton megfogja, és csak akkor engedi tovább, ha egy DCF77 vevőáramkör pontosan 12:00 jelez. Ehhez persze a toronyórának kicsit sietnie kell, hogy aztán 12:00-kor bevárja a valódi időt. Kétségtelenül ötletes megoldás, de bevállaljuk-e, hogy óránk egy picit mindig pontatlan, cserébe viszont sohasem lesz nagyon pontatlan. Ugyanakkor megvan az a kockázat, hogy ha az óra mégis késik, akkor a retesz 12 óra időtartamra blokkolja az óra működését.

Ugyanez a helyzet volt egy, a Paksi Atomerőműbe a '90-es évek elején szállított rendszerünkbe épített VERTESZ gyártmányú óramodullal. Az óramodul fogadta az erőmű percszinkron-hálózatán érkező szinkronimpulzust, és ilyenkor nemes egyszerűséggel kinullázta a másodpercet. Ez a módszer szintén csak akkor működik, ha az óra picit siet. Ha az óra mégis késne, és mondjuk 13:59:58-nál érkezik a szinkronjel, ahelyett, hogy 14:00:00-ra állna be, 13:59:00-ra ugrik vissza. Arra a kérdésemre, hogy miért nem csinálták azt, hogy 30 másodpercig visszafelé állítják az órát, afölött pedig előre, azt a választ kaptam, hogy az előre állítás komplikált, mert 59 percnél az órát is léptetni kell, 23 óránál napot, 28., 29., 30., 31. dátumnál attól függően, hogy melyik hónapban vagyunk és szökőév van-e, hónapváltást kell csinálnunk, ez nagyon számításigényes. Végül is a problémát Kolumbusz tojása módon oldottam meg: ha a szinkronimpulzus akkor jött, amikor az óra 31-59 közötti másodperc-értéket mutatott, akkor eggyel megnöveltem a perc értékét, de csak akkor, ha az kisebb volt, mint 59. 59-nél egyszerűen nem módosítottam az órát, hiszen ha a percenkénti szinkronizálásból óránként kimarad egy, attól az óra még nem lesz pontatlan.

Ez az órakártya kilenc készülékben teljesített szolgálatot csaknem 25 éven keresztül a Paksi Atomerőműben.

Meddőteljesítmény-szabályozó, benne a VERTESZ óramodulja

Az Y2K-para

Rettegve vártuk az ezredfordulót, az évezredváltástól a számítástechnika összeomlását vártuk. Attól féltünk, hogy minden évszámláló 0-ra ugrik vissza, 100 évig nem kapunk fizetést vagy éppen 100 év adótartozását hajtja be rajtunk az adóhivatal. Az ipari informatikában attól féltek leginkább, hogy bizonyos időzített feladatok rosszul hajtódnak végre, vagy elmaradnak vagy túl sokszor futnak le.
Az ipari informatikai rendszerekről a felhasználok Y2K tanúsítványt kértek, mi pedig elvégeztük a szükséges vizsgálatokat és elemzéseket, persze nem ingyen. Sok szoftvergyártó cég kiadta szoftvereinek Y2K-biztos verzióját, és ezekért persze külön pénzt számolt fel. Érdekes módon gyakran maga az Y2K vizsgálat okozott később bajt, pl. a gyógyszertárak informatikai rendszere azért állt le 2001 január 1.-én, mert bent maradt egy olyan tesztprogram a rendszerben, melynek éppen az Y2K-állóságot kellett volna vizsgálnia.

Na és mi a helyzet a téli/nyári óraátállítással?

Magyarországon a téli/nyári óraátállítást 25 év szünet után 1980-ban vezették be újból. Célja a villamosenergia-megtakarítás: ha a nyári időszakban az órákat a zónaidőhöz képest egy órával előbbre állítjuk, tovább van világos és később kell lámpát gyújtani. 1996-ig az óraátállítás nagyjából egybeesett a tavaszi és az őszi napéjegyenlőséggel, de 1997-től az őszi óravisszaállítás októberben van, így tulajdonképpen 7 hónapot töltünk el a keleti időzónában és csak ötöt a saját közép-európai időzónánkban.

Az évenkénti óraátállítás sok hercehurcával jár, össze kell hangolni a menetrendeket is, de informatikai problémát ott jelent, hogy ha egy eseményt a helyi idővel címkézünk fel, akkor a tavaszi óraátállításkor lesz egy órányi szakadás az időben, de ami még rosszabb, az őszi óraátállításkor a 2:00-tól 2:59-ig tartó idő kétszer fut le.

Napjainkra a villamosenergia-fogyasztási szokások annyira megváltoztak, hogy igazán sokat nem lehet spórolni az óraátállítással, ezért még 2020 környékén az EU a tagállamoknak az óraátállítás eltörlését javasolta, egyben nemzeti hatáskörbe utalva azt, hogy a téli vagy a nyári időt szeretnék-e megtartani. Ez egyébként a mi cégünknek is adott feladatot, egyelőre csak koncepcióterv szinten.

Bár Magyarországon is megindult egy társadalmi párbeszéd arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás állandósuljon-e, és persze az emberek inkább a nyári felé hajlottak, mert hogy akkor sokáig van világos, de aztán az egész probléma elhalványult a koronavírus-járvány majd az orosz-ukrán háború árnyékában. De azért az, hogy Magyarországon a közép-európai (CET) vagy a keleteurópai (EET) idő legyen-e bevezetve, az alapvetően attól függ, hogy az ország melyik természetes időzónába esik. A greenwichi idő szerint akkor van dél, amikor a 0 fokos hosszúsági kör fölött áll a Nap, a közép-európai időzónában pedig akkor, amikor a keleti hosszúság 15. foka fölött.

Én 2000-ben Greenwichben a 0 meridián fölött

Kati 2022-ben Jindřichův Hradec-ben a 15 fokos hosszúságon

Tehát a közép-európai időzóna természetes határai 7,5 fok és 22,5 fok között vannak, Magyarország területe a beregi részt leszámítva beleesik ebbe az övezetbe, vagyis a téli időszámítás megtartása lenne nálunk a földrajzilag indokolt.

És ha már szó esett arról, hogy a Nap 24 óránként éri el delelőpontját, a vetélkedők népszerű kérdése, hogy mennyi idő alatt fordul meg a Föld a tengelye körül. Nos, a válasz a meglepő 23:56:04! Igen mert a Föld tengelykörüli forgásának és a Nap körüli keringésének iránya megegyezik, így egy teljes fordulat után még kb. 1 foknyit tovább kell fordulnia, hogy ismét a Nap irányába nézzen, ez kb. 4 percet vesz igénybe. Így egy év alatt pont összejön egy plusz fordulat. Tehát egy normál évben a Föld 366-ot fordul, egy szökőévben pedig 367-et!

Na de a Föld sem forog ám egyenletesen. Időnként lelassul, máskor meg felgyorsul. Ha lelassul, szökőmásodperceket kell beiktatni. Szökőmásodperceket 1972 óta iktatnak be, volt olyan év, hogy egy évben kettőt is. Most viszont a Föld forgása gyorsulni látszik, mert 2016-ban volt utoljára szükség ennek alkalmazására.

Hogyan mondjuk meg egy informatikai rendszernek, hogy mennyi az idő?

A frankfurti időről, vagyis a DCF77-ről posztom első részében már beszéltem. Ezt a kódot bármelyik óraszerver ki tudja magából adni, de ezen kívül az óraszerverek számos más nyelven is "beszélnek". A DCF77 százszorosára felgyorsított változata az IRIG időkód, mely a nevét az amerikai Inter-Range Instrumentation Group szervezetről kapta. Szemben a DCF77-tel, mely egy másodperc alatt mindössze egy bitet sugároz ki magából, így egy perc alatt pont leadja az aktuális időt, az IRIG századmásodpercenként ad le egy bitet, így minden másodpercben lemorzézza a dátumot és az időt. A morze hasonlat megállja a helyét, mert hosszú és rövid impulzusok váltogatják egymást, de míg a DCF77-ben csak 0 és 1 van, addig az IRIG-ben a rövid impulzus a 0, a közepes az 1 és a hosszú a referenciajel.

Az időszerverek beszélik még a GPS-ek által használt NMEA-kódot, de ahány adatátviteli protokoll van, annyiféle módon kódolják az időt. Számítógépes hálózatokon viszont az NTP (Network Time Protocol) illetve SNTP (az előbbi egyszerűsített változata) óraszinkronizálási mechanizmust alkalmazzák, mellyel kiterjedt hálózaton is viszonylag nagy pontosság érhető el. Nagyon nagy sebességű hálózatokon a a PTP (Precision Timing Protocol) protokollt használják, amellyel már akár milliomod másodpercnél is kisebb időeltéréssel szinkronizálhatók a rendszerek.

Hatmillió időformátum között váltok folyamatosan

Kétrészes posztomban megpróbáltam összefoglalni, milyen idővel kapcsolatos problémákkal találkoztam szakmai életem során, melyek egy része mind a mai napig munkát ad nekem és cégünknek.

Orbán és Trump

Amikor a 2016-os tusványosi szabadegyetemen Orbán bejelentette, hogy a lassan finiséhez közeledő amerikai elnökválasztási kampányban Donald Trump a favoritja, a fél világ felhúzta a szemöldökét. Egyrészt Amerikával jó kapcsolatot kell ápolni, bárki legyen is az elnöke, ez nemzeti érdek, nem jó előre elköteleződni, másrészt akkor a közvéleménykutatások Hilary Clintont tartották esélyesebbnek az elnöki székre (tulajdonképpen egészen végig, a választások napjáig).

Tény, hogy Hilary elég élesen bírálta Orbán politikáját különösen a két évvel korábban, 2014-ben szintén Tusnádfürdőn meghirdetett illiberális zászlóbontása miatt. Orbán Trump 2016-os győzelme után úgy érezhette, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok virágzó szakaszba lépnek.

2017 tavaszán még alig iktatták be Trumpot, Orbán azt gondolta, hogy a CEU betiltásával két legyet üt egy csapásra. Egyrészt teljesíti Putyin kérését a Soros-egyetem ellehetetlenítésére, másrészt a Sorost legendásan gyűlölő Trumpnak is tesz egy szívességet. Csakhogy súlyosan elszámította magát: az USA-ban az amerikai érdek védelme mindennél fontosabb, és itt most egy amerikai egyetemet kezdtek vegzálni, így az amerikai külügyi szóvivő szinte haladéktalanul elítélte hazánkat a CEU miatt. Nem is érkezett a hőn áhított meghívó a Fehér Házból, így Orbán először csak a 2017-es NATO-csúcson találkozhatott Trumppal, ahol Trump azzal a mozdulatával került a világsajtó címoldalára, ahogyan a montenegrói elnököt a fotózkodásnál egyszerűen félrelöki.

Nemcsak Trump arckifejezése árul el mindent a jelleméről, de Orbán kínos eminens-mosolya a magyar miniszterelnökről.

2018-ban aztán David Cornstein személyében új nagykövet érkezett Budapestre, aki szintén Orbán értésére adta, hogy a CEU fontos az amerikaiaknak, mert első útja a CEU rektorához vezetett.

Orbán megértette az üzenetet, és egy igazi diplomáciai kuriózumra került sor: saját otthonában fogadta az amerikai nagykövetet.

Orbán és Cornstein a Cinege utcai házban

Elképzelem, ahogyan Anikó asszony pongyolában átlejt a szobán, a konyhából a szarvasi kávéfőző hörgése hallatszik, miközben a miniszterelnök biztosítja a nagykövetet arról, hogy jelentősebb katonai megrendelések várhatók Magyarország részéről.

A nagykövet megenyhült a CEU-ügyben (2018 végén el is vitték Magyarországról az amerikai diplomát adó képzéseket), és 2019 májusában a Fehér Ház is kitárta kapuját a magyar miniszterelnök előtt, ennek ára mindössze egy rakétavédelmi fegyverrendszer megvásárlása volt.

Aztán eljöttek a választások, és a populista elnököt egy nála négy évvel idősebb öregúr, Sleepy Joe (Joe Biden) váltotta. A diplomáciai mesterterv összeomlott.

2022-ben Cornstein-t egy másik David, David Pressman váltotta a nagyköveti poszton, aki mintha csak Orbánék "gyermekvédelminek" csúfolt homofób törvényére reflektálna, "férjével" és közösen nevelt gyermekeikkel együtt jelentek meg a Sándor palotában megbízólevelének átadására. Pressman - akire Orbán a "Présember" gúnynevet akasztotta - nem rejtette véka alá sem saját, sem az amerikai kormány nemtetszését a magyar demokrácia állapotát illetően. A magyar-amerikai kapcsolatok zuhanórepülésre váltottak:

• Az USA korlátozta a beutazási engedélyeket a korábbi adott időtartamon belüli korlátlan számú beutazásról egyszeri beutazásra. (Sógornőmék két hete jöttek meg egy Karib-tengeri hajóútról, amely Miamiból indult. Korábban ez egy beutazási engedéllyel elintézhető volt, most egy újabb beutazási engedélyt kellett kiváltani már kinn az USA-ban, hogy a hajóról újra amerikai földre léphessenek). A korábban boldog-boldogtalannak osztogatott diplomataútleveleket sem fogadják el többé csakis kizárólag diplomáciai célú utazásra.
• Magyarország nemcsak a finn és svéd NATO-csatlakozás ratifikálása körüli teszetoszáskodással bőszítette fel az amerikaiakat, de azzal is, hogy az ügyben hazánkba érkező szenátusi vegyes küldöttséget (melyben demokrata és republikánus szenátorok egyaránt voltak) egyszerűen nem voltak hajlandók hivatalosan fogadni.

Pressman az elhíresült nyírmártonfalvai lombkoronasétányon

Az utolsó pofonváltás Orbán amerikai útját követő amerikai reakciók és magyar ellenreakciók kapcsán volt. Történt, hogy Orbán magánlátogatáson kereste fel az ismét elnöki babérokra törő Trumpot és két diplomáciai otrombaságot is elkövetett:

• Útja során semmilyen hivatalos találkozója nem volt kormányzati tisztviselőkkel;
• Kifejezte reményét, hogy Trump leváltja majd Sleepy Joe-t (amire elég nagy esély van, a szavazópolgár szeret arra szavazni, aki erőt mutat fel).

Joe Biden oda nyilatkozott, hogy szerinte Magyarországon már nem lehet demokráciáról beszélni, mire "Présembert" a külügyminisztériumba kérette Szijjártó. Ez már valóban unortodox diplomáciának tekinthető, egy világhatalommal szemben nem lehetne ennyire mindent egy lapra feltenni. Tölgyessy Péter idei évértékelőjében fejtette ki, hogy Orbán nem értékalapon politizál, hanem megpróbálja megtippelni a világpolitikai folyamatok kimenetelét. Jelenleg erős téteket tesz a konzervativizmus előretörésére Európában és Amerikában, Zelenszkij bukására (melyben tevőlegesen is részt vesz az ex-elnök Porosenko támogatásával) és Putyin győzelmére. A világ erős vezetőinek kegyét keresi. Néha megalázásban van része: Putyin egy 15 méteres asztal túlfelére ülteti vagy Erdogan szarban hagyja a svéd NATO-csatlakozás kapcsán. De úgy gondolja, hogy még így is megéri.

Én pedig szokás szerint egy dalt énekeltem a két populista, a bukott amerikai elnök és a magyar zsebdiktátor találkozásáról.

---

Hány az óra, Vekker úr? - 1. rész

Szakmai életemet végig kísérte az időmérés, az adatgyűjtő rendszerekben keletkező adatok pontos időbélyeggel való ellátása. Azt is mondhatnánk, folyton versenyt futottam az idővel és próbáltam elcsípni. Néhány történetet osztok meg veletek az ipari informatika és az időmérés témakörében.

Első találkozásom egy elektronikus órával

Amikor 1981-ben elkezdtem a VEIKI-ben, az Elektronikus Osztályon dolgozni, már nagyban folyt egy olyan, mikroszámítógépes adatgyűjtő által használható óra fejlesztése, melynek "agya" egy, az Intel cég által fejlesztett 8741 típusú UPI (univerzális programozható vezérlő) volt. Egy kollégám fejlesztette ki a programját és nagyon büszke volt magára, amikor a céghez kerültem, már lényegében kész volt. Napi időt mért (óra, perc, másodperc, ezredmásodperc). Amikor alkalmazni kezdtem, észrevettem, hogy brutálisan késik, egy nap alatt majdnem másfél percet. Reklamáltam a kollégámnál, aki egy nagy pontosságú frekvenciamérővel próbálta igazolni, hogy az óra teljesen pontos.

Egy kis statisztikát végeztem, és megállapítottam, hogy a hiba pontosan 1 ezrelék, azaz minden ezredik óraimpulzusnak nyoma vész. Mivel ezredmásodperc felbontású óráról volt szó, hamar rájöttem, hogy a másodperc-váltások környékén kell keresgélni. És valóban: a másodperc léptetése ennek a nem túl nagy teljesítményű processzornak annyi energiáját emésztette fel, hogy ilyenkor egy impulzus feldolgozására nem jutott idő. Csak érdekességként: a 8741-esnek mindössze 1 kbájt (!) programmemóriája volt. A kollégám a hibát kijavította, és a Dunamenti Erőmű adatgyűjtőjében a 2000-es évek elejéig működött több készülékben is, például ebben:

Meddőteljesítmény-szabályozó

De hogyan járjanak együtt az órák?

Nem elég az adatgyűjtőket órákkal ellátni, ahhoz, hogy egy adott üzemben az összes eseményt idősorrendbe állíthassuk, össze kell szinkronizálni az órákat. A Dunamenti Erőműben volt egy szerkezet, melyet szintén egy VEIKI-s kollégám fejlesztett ki, a Központi Óra, amely percenként kiadott magából egy 24V-os impulzust, amire nemcsak az erőmű összes adatgyűjtője, de még a fali órák is rá voltak szinkronizálva. A '70-es években gyártott szerkezet quartz-oszcillátora egy klimatizált kazettában volt elhelyezve, és nixicsöves kijelzőjével ma igen retro hatást keltene.

kb. ilyen volt a kijelzője

Kalandom a Budapesti Értéktőzsde világórájával

Amikor a Budapesti Értéktőzsde a Deák Ferenc utcába költözött, sógorom - kinek kiállítás-installációs cége volt - készített az ügyfélváróba egy díszfalat egy világtérképpel és négy digitális órával, melyek a New York-i, londoni, budapesti és tokiói időt mutatták. A villanyszerelők szépen bekötötték és beállították az órákat, de azokon nem egyszerre ugrott a percmutató és nem követték a téli/nyári óraátállítást. Sógorom engem kért meg, hogy oldjam meg az órák egymáshoz szinkronizálását és a téli/nyári váltást.

Az órák dokumentációjából kiderült, hogy egymáshoz lehet őket szinkronizálni, és egy évre előre beállítható rajtuk a téli/nyári átállítás időpontja is. Magam előtt látom a helyzetet, ahogyan a Gresham-palotából (a VEIKI akkori irodájából) átsétálok a Deák Ferenc utcába, de előtte még betérek a Dorottya utcai Malév-irodába megkérdezni, hogy mennyi most az idő New Yorkban, Londonban, Tokióban. Aztán ülök az üres tőzsdeteremben a nagy csengő alatt, és hívogatom telefonon az amerikai, angol és japán nagykövetségeket, hogy mondják meg nekem, országukban van-e nyári idő, és mikor van az átállítás dátuma.

Mivel az órákat évente újra meg újra be kellett állítani az aktuális dátumokra, ezt végül egy kollégám vállalta fel, évente ment a tőzsdére órát állítani.

A Budapesti Értéktőzsde egykori épülete

De hogyan igazodjunk a valódi időhöz?

Igazából egy üzemben elegendő, ha az adatgyűjtők órái egyszerre járnak és időnként valaki beállítja őket, nincs szükség arra, hogy egész pontosan mutassák az abszolút időt. Előbb-utóbb azonban mégis előjött ez az igény is. Az internet- és GPS-korszak előtt alapvetően kétféle lehetőség volt az órák pontos beállítására:

• A Kossuth Rádióban minden délben elhangzó öt sípszó, ahol az utolsó jelezte a 12:00-t;
• A Frankfurt mellől sugárzott hosszú hullámú rádiójel, a DCF77 (77,5 kHz frekvencián), mely a közép-európai helyi időt sugározza.

Akár hiszitek, akár nem, a Paksi Atomerőműben megvalósított központi óra, a Master Calendar kezdetben minden délben automatikusan a Kossuth ötödik sípszavára szinkronizált, ha a bemondó előbb szólalt meg, akkor elmaradt az aznapi órapontosítás.

Aztán valamikor a '90-es években rekonstrukcióra került a Master Calendar (a PROLAN Zrt. jóvoltából), áttértek a frankfurti rádiójelre való szinkronizálásra.

A frankfurti órajel hatótávolsága

A DCF77 nagyon egyszerűen kódolja le az időt: egy perc alatt, másodpercenként mindössze egy bit információval perc-óra-naptári nap-a hét melyik napja-hónap-év sorrendben. Nagyon sok karóra és falióra is erre a hosszúhullámú jelre szinkronizál, amely követi a föld görbületét és pincehelyiségekben is vehető. A DCF77 kódolás annyira elterjedt, hogy a mai korszerű óraszervereket is ellátják DCF77 kimenettel.

A GPS mindent visz

A GPS, vagyis globális helyzetmeghatározó rendszer elterjedésével a GPS-vevők váltak az abszolút idő beállításának alapeszközévé. Hogyhogy, a GPS nem helyzetmeghatározásra szolgál? De igen, de a műholdas helyzetmeghatározás alapelve pont az, hogy a rendszerben lévő műholdak nemcsak a helyzetüket, hanem a pontos időt is lesugározzák. A vett rádiójelbe kódolt idők összehasonlításával megtudjuk az egyes műholdak relatív távolságát, mert a távolabbi műholdaktól később érkezik meg a jel, mint a közelebbiektől. Innentől egy hagyományos geodéziai feladattá válik a helyzetmeghatározás. Szóval az abszolút idő ismerete a helyzetmeghatározás "mellékterméke".

Első GPS-alapú óraszerverünket a Dunamenti Erőműben telepítettük valamikor 2000 környékén, a Meinberg cég termékét. A berendezés egy antennából és egy elektronikából állt, mely programozott impulzusokat tudott kiadni magából, így kiválthattuk az erőműben korábban használt egyperces szinkronimpulzusokat, de maga az idő is kiolvasható volt belőle különféle kódolt formában, többek között DCF77-es kimenete is van.

Az GPS-óra beépítve egy berendezésbe a Dunamenti Erőműben
(a fényképen én is látható vagyok 😏)

GPS helyett ma már helyesebb GNSS-t (Global Navigation Satellite System) mondani, mert az amerikai GPS rendszer (32 műhold) mellett ma már rendelkezésünkre áll az orosz GLONASS (24 műhold), az európai Galileo (24 műhold) és a kínai BeiDou (35 műhold). A korszerű óraszerverek ma már az összes fenti rendszer időadatát használják.

Posztom második részében megtudhatjátok majd, hogyan lehet a frankfurti időhöz szinkronizálni egy templom ingás toronyóráját, milyen feladatokat adott az Y2K probléma illetve nyári/téli váltás esetleges eltörlése. Stay tuned.

Egy igazi patchwork-család

A dolgok egyféleképpen történhetnek, tudniillik úgy, ahogyan történtek. Ezzel a mondattal kezdődik Gerlóczy Márton A katlan című családregényének minden fejezete. Ezzel a könyvvel töltöttem az utóbbi pár hetemet. A mondat vitathatatlanul a református vallás egyik alapvetése, a predestinatio, az eleve elrendelés. Gerlóczy Márton identitása is eleve elrendelt, vagy mégsem?

Gerlóczy Márton ugyanúgy Áprily Lajos dédunokája, mint Péterfy Gergely író, akinek egyik könyve kapcsán már feltártam a Jékely családnak azt az ágát. Gerlóczy egy korábbi regényében, a Mikecs Anna - Altató című kötetben az anyai ág női tagjait mutatja be egészen fel a szépanyáig, Balog Borbáláig. Már abban a könyvben is nyíltan írt édesanyja, Mészáros Zsófia meglehetősen ingatag párkapcsolatairól, arról, hogy Gerlóczy Ferenccel kötött házassága lakodalmán megszökött Váczi Tamás zenésszel. Egy másik posztomban is visszatértem arra, hogy Mészáros Zsófia öt gyermeke születési sorrendben a következő volt: Váczi Dániel, Váczi Rozi, Gerlóczy Márton, Váczi Borbála és végül Gerlóczy Zsigmond. Biztos voltam benne, hogy Gerlóczy jelentkezni fog egy újabb családregénnyel, és ezúttal az apai vonallal fog foglalkozni. Nos, erről szól A katlan.

Gerlóczy Márton 12 éves koráig Váczi Márton volt. Ekkor elvették a nevét. Váczi Tamás, akit édesapjának hitt, akkor már évek óta halott volt. Édesanyja Kristóffal (vezetékneve nem derül ki a regényből) él együtt, majd ő is elhagyja a családot. Ekkor színre lép az eredeti férj, Gerlóczy Károly filozófus, ismét házasságot köt az édesanyával, majd a 12 éves kis Marcival közlik, hogy ő valójában Gerlóczy, mert 1980-ban a Bercsényi kollégiumban volt egy URH-koncert, melyen Zsófi összetalálkozott első férjével, Károllyal, és elhálták a találkozást, melynek gyümölcse lett a kis Marci.

De az édesapa nem csak úgy terem a semmiből, az édesapa nyakába ülteti a gyereket, hogy jobban lássa a tűzijátékot, az édesapa elmagyarázza a nyiladozó értelmű kisfiának, hogyan keletkeznek a csillagok, mik az atomok, miért van szivárvány, ha esős időben süt a nap, az édesapa focizik a kisfiával. Az igazi édesapa Váczi Tamás. És hogyhogy elveszik a nevét. Ha valakit elnevezek, kicsit a tulajdonommá teszem, gondoljunk csak József Attila nevelőszüleire vagy Kunta Kintére, akit gazdája Tobynak nevez el. (Csak zárójelben: a '80-as években a népi Bulgáriában minden török nemzetiségű embernek bolgár hangzású nevet kellett felvennie, így lett a bolgár súlyemelő fenomén Szulejmanov Salamonov, aki ezért az első adandó alkalommal "disszidált" Törökországba, onnantól kezdve Naim Süleymanoğlu néven nyerte az érmeket.)

A 12 éves fiú nehezen dolgozza fel ezt a traumát, de végül egy kis büszkeséget is érez, hogy a történelmi Gerlóczy nevet viseli, hiszen ükapja, Károly a főváros alpolgármestereként a három városrész egyesítésén munkálkodik, akiről több mint 120 éve utca van elnevezve Budapesten. Dédapja, Zsigmond a fővárosi közkórházakat felügyelte, nagyapja, Károly ismert gyermekgyógyász volt, akinek testvére, az építész Gedeon a Csontváry-hagyaték felvásárlásával megmentette azt az örökkévalóságnak. És ekkor jön a második trauma: Gerlóczy Márton nem is "igazi" Gerlóczy, hiszen nagyapját csak örökbe fogadta Gerlóczy Zsigmond, valódi apja Kriegler Miksa zsidó szállítmányozó. Innentől a közös Jékely-Gerlóczy családfa egy kicsit bonyolulttá válik:

A függőleges vonal szülő-gyermek kapcsolat, a vízszintes pedig házastársi
Nézegessétek, mert elképesztő sok hírességet találtok rajta
(Katt a teljes képernyős nézetért)

Ekörül a kettős identitási válság körül forog a regény. Vajon valóban termékeny volt Mészáros Zsófia és Gerlóczy Tamás numerája az URH-koncert után? Gerlóczy Zsigmond miért vette feleségül Kriegler Miksa özvegyét, Nagy Idát, és miért fogadta örökbe, sőt vette nevére annak első házasságából származó gyermekeit. Lehet hogy azért, mert az akkor már régóta megözvegyült orvosprofesszor évek óta átjárogatott a szomszédba Nagy Idához, amikor annak férje üzleti úton volt, hiszen közös bérházban, a Ferenciek terén álló királyi bérpalotában lakott mindkét család. (Minden nap munkából hazafelé ez előtt az épület előtt várom a buszomat).

A királyi bérpalota a Ferenciek terén

Bár tanú vallott arról a '40-es években, hogy Gerlóczy Zsigmond fogadott gyermekei valójában édes gyermekek, így nincs bennük zsidó vér, de ez az úgynevezett "visszatörvénytelenítés" bevált gyakorlat volt a zsidó törvények kikerülésére olyan vegyes családokban, ahol az apa zsidó volt, az anya pedig keresztény. Utólag nem igazol semmit.

A szerző viszonya a család Gerlóczy ágához mindvégig elutasító maradt. Apjáról például így ír: "...megjelentek apánk irritáló jegyei, modoros, okoskodó fecsegése, a tettekig soha el nem jutó naiv, álmodozó tervezgetése, kórós nárcizmusa és nem kevésbé kórós életvitele, mely a semmittevés üresjáratait fűszívással és csetelgetéssel, randizások előkészítésével és kivitelezésével töltötte fel." Apai nagyanyjával, Telléry Sára festőművésszel alig tartja a kapcsolatot (nála mondták meg neki, hogy ő valójában Gerlóczy). A regény szereplői közül testvérei, szülei és nagymamái még élnek, mégis kendőzetlen nyíltsággal ír róluk.

Csak érdekességként: amikor a Gerlóczy család után nyomoztam a neten, akkor találtam rá arra, hogy Gerlóczy Márton féltestvére, a szintén Áprily-dédunoka Váczi Rozi korábban Nagy Ervin színész első felesége volt. Ezért a családfára Nagy Ervint és mostani feleségét, Borbély Alexandrát is felrajzoltam. Hogy miért? Mert a másik Áprily-dédunoka, Péterfy Gergely baráti viszonyt ápol Nagy Ervinékkel, ő a társzerzője a Nagy Ervinről most megjelent könyvnek.

Gerlóczy Márton könyvének címadója egy szicíliai völgykatlan, melyben Scicli városa terül el. Ebben a kisvárosban néz szembe a szerző identitásválságával és várja egy DNS-teszt megerősítését kételyeire. De az eredményt már nem tudhatjuk meg, ahhoz el kell olvasnunk a könyv folytatását, Az örvényt.

Scicli, a szicíliai völgykatlanba épült város

---

Készítsük ki magunkat nosztalgiával

Hatalmas üzlet a nosztalgia, hiszen a mai 60+-os generációnak van pénze és szeret visszaemlékezni a fiatalságára, így aztán nemcsak sorra nyílnak a '60-as, '70-es évek szocreál stílusában berendezett éttermek és cukrászdák, de múzeumok, kiállítások és színházi előadások is szívesen lovagolják meg a nosztalgia hullámait.

Kb. másfél éve voltunk az Október 6. utcában lévő Budapest Retro Élményközpontban, amit nemcsak a magyar 60+-os generáció látogat, de a külföldiek is szívesen betérnek ide, hogy megízleljék, milyen is volt a híres magyar "gulyáskommunizmus".

Ugyanennek a korszaknak a könnyűzenei életét mutatja be a Zene Háza Nekünk írták a dalt című időszaki kiállítása, ahol pár hete jártunk.

A múlt hétvégén a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban voltunk, mely szintén nagy terjedelemben foglalkozik a Kádár-korszakkal is. Mi speciel a Rigójancsi időszaki kiállítás kedvéért mentünk, de ha már ott voltunk, végigjártuk az összes kiállítást. Rigó Jancsi cigányprímás nemcsak legendás zenész volt, de nagy nőcsábász is. A cigányprímás Párizsban elszerette a belga Chimay herceg feleségét, Clara Ward-ot. Tíz évig éltek együtt, ezalatt minden magyar pletykarovat tele volt a kapcsolatuk zaftos részleteivel, még a híres festő, Toulouse-Lautrec is megörökítette őket. A róla elnevezett híres édességet Fiuméban készítették először.

Rigó Jancsi és Clara Ward

Toulouse-Lautrec képén

Lakótelepi házak közé ékelődve a múzeum

Én és Rigó Jancsi

Katival a legendás fotón

A kiállítás végén már-már komikus volt, ahogy beszélgetve a teremőrökkel arra a következtetésre jutottunk, hogy régen minden jó volt, ma meg minden rossz. Öregszünk, na. De a héten derült ki, hogy a Vendéglátóipari Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot, a Természettudományi Múzeumot, a Petőfi Irodalmi Múzeumot, a Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárt összevonják egy holdingba, a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központba, melynek vezetője Demeter Szilárd lesz. Hiába, kell a központi irányítás a kultúrában is, különben nem fogjuk tudni, mi a "vonal".

A '60-as, '70-es évek könnyűzenei életét nemcsak kiállításokon örökítik meg, de számos olyan film és színházi előadás van, mely egy-egy híres együttes ismertebb számai köré építi fel történetét. Talán ebben a műfajban a legismertebb a Mamma Mia! musical, melyben a legismertebb ABBA slágerek csendülnek fel. Ezt láttam filmen is és színházban is. De talán az első, amit ebben a műfajban láttam, az a Thália Színházban a '80-as évek végén bemutatott Mindhalálig Beatles volt. Aztán itt volt a Hungária sikereire építő Hotel Menthol és a Made in Hungária is.

Tegnapelőtt a Neoton zenéjében és a '70-es évek KISZ építőtáboros nosztalgiájában gázolhattunk szügyig, mert nővérem jóvoltából megnéztük a Szép nyári nap című musicalt a Veres 1 Színház előadásában. Amig a svédeknek ott volt az ABBA, a németeknek a Modern Talking, az amerikaiaknak a Boney M, addig nekünk a Neoton Família jelentette a diszkó korszakot. Slágereiket ma is játsszák a bulikban (szilveszterkor és is roptam rájuk). Menedzselésüket maga a '70-es évek könnyűzenei életének mindenható ura, Erdős Péter (Vitézy Dávid nagypapája) intézte, és ezúttal nemes alapanyaghoz nyúlt. A Neoton egyik "Kócbabája", a három Évából az utolsó (Fábián Éva, Pál Éva, Csepregi Éva) évekig Erdős élettársa is volt. '79-ben a cannesi MIDEM fesztiválon figyelt fel rájuk a nemzetközi pop szakma, és ezután számos angol nyelvű lemezt is kiadtak.

A Szép nyári napban is felhangzik az összes jelentősebb Neoton-sláger, ráadásul a meglepetés-előadó, Falus Mariann is emelte az est fényét. Az építőtáborban játszódó történet kicsit sematikusan indul (a Magyar-Szovjet Barátság MGTSZ paradicsomfeldolgozója, egy disszidálni szándékozó fiú és KISZ-titkár lány szerelme, egy belügyes tiszt meg persze sok szerelmes fiatal), de szerencsére a darab végén nem sétálnak bele a happy-end csapdába, hanem minden szereplőről megtudjuk, mire jutott napjainkra, és ebben ráismerhetünk saját magunkra. A keserédes vég engem Szörényi és Bródy felejthetetlen balladájára, A Kárpáthyék lányára emlékeztetett, miközben szólt a finálé dal, a Neoton legnagyobb slágere, a Holnap hajnalig.

Hát így merülök el időről-időre a nosztalgia mocsarában.