Egy tavalyi posztomban adtam hírt arról, hogy a felújításra kerülő gellérthegyi Felszabadulási emlékműre egy hatalmas kőkeresztet fognak elhelyezni. Ma reggel háromnegyed hét felé a munkahelyemre menet láttam, hogy már bontják az állványzatot a szobor talapzatánál, délutánra pedig már elő is bukkant a kereszt a maga teljes valójában.
Forrás: 444.hu
Abban a bizonyos posztomban leírtam, miért tartom történelemhamisításnak a keresztet, de igazából erről mondjanak véleményt a történészek, művészettörténészek és városépítők. Én a döntéshozatalon szeretnék most egy kicsit füstölögni.
A Felszabadulási emlékmű felállítását Budapest városparancsnoka, Vorosilov marsall parancsára állították fel, de azért a formára még akkor is adtak. Alig voltunk túl Budapest ostromán, az országban még folytak a harcok, de a Budapesti Nemzeti Bizottság még ilyen körülmények között is adott a formákra, és szabályos határozatot hozott az emlékmű felállítására, amiből kiderül az előterjesztő, kit bíztak meg az emlékmű elkészítésével, mikor fogják felavatni.
Katt a nagyításért
Kisfaludi Stróbl géniuszára jellemző, hogy sikerült egy ideológiamentes szoboralakkal Budapest új jelképét megteremtenie, mely a Parlament, a Lánchíd és a Halászbástya mellett minden kétséget kizárólag Budapest egyik legfontosabb ismertetőjegye lett. A szovjet felszabadításra a szobor talapzatánál felállított szovjet katona emlékeztetett egyedül.
Arról, hogy a Felszabadulási emlékműre egy gigantikus kőkereszt kerül, Budapest népe a Nemzeti Hauszmann Alajos Program kijelentő módban megfogalmazott Facebook-posztjából értesülhetett:
"A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát." - így, többes szám első személyben! Azóta sem derült ki, hogy milyen testület döntött erről, kinek a javaslatára. És nem is érzik a visszásságát annak, hogy ilyen horderejű döntés - a főváros egyik legfontosabb jelképe külalakjának megváltoztatása - hogyan született. Így lesz és kész!
Még a soha fel nem avatott német megszállási emlékműről is szabályos kormányrendelet született, melyet a Magyar közlöny 2013. december 31.-i száma hozott le, de még a Rogán Antal által vezetett V. kerületi közgyűlés is szavazott róla.
Katt a nagyításért.
Ez a titkos keresztállítás tényleg azt mutatja, hogy Orbánék azt gondolják, hogy a nyilvánosságra most már tényleg semmi szükségük sincsen.
PS 2025.07.16.
Kiderült, miért volt ez a sietős állványbontás, kereszt-bemutatás. A Várkapitányság megszűnik, beleolvad Lázár János minisztériumába. A Citadella sajtóbejárásán már nem is volt jelen a Várkapitányság vezetője, csak az országos főépítész és a kivitelező cég vezetője. Valószínűleg a Várkapitányságnál is az volt a helyzet, hogy nem tartoztak elszámolással senkinek, ezért számolatlanul folyt el a pénz mindenfélére. Lázár már fontosabb beruházásokat is leállított (Budai Centrumkórház, Nemzeti Galéria, mozdonybeszerzés), ezért valószínű, hogy a Vár-beli építkezések üteme le fog lassulni a jövőben.
A megismételhetetlen és utolérhetetlen TESCO-dal után pár hónappal - nagyjából pont tíz évvel ezelőtt - egy másik sikeres dalt töltöttem fel a YouTube-ra (67 ezres nézettségével a top 5-ben van), a Kerítésdalt, melynek az volt a koncepciója, hogy a migránsriogatás és a határkerítés-építés csak fedőtörténet a kormány disznóságainak elfedésére. Tulajdonképpen ez tíz év óta mit sem változott, csak most "még hangosabban játszik a zenekar, mert még büdösebb a hal". Vegyük sorra, hogy a Kerítésdal milyen disznóságokat hánytorgat fel:
Habony, Vajna, Gucci-táska: a NER-elit luxizó kedve azóta sem csillapodott, de már kormányzati körökből is egyre több bírálat éri az átlagembereket bőszítő urizálás. Hadházi Ákos a Facebookon külön rovatot szentel ennek a jelenségnek, itt van például egy poszt Szijjártóné egyszerű sportos szettjéről.
Mészáros a Felcsút ura: bizony nagyívű pályát futott be Mészáros Lőrinc, aki azóta az ország leggazdagabb emberévé vált, és helikopterrel és magánrepülővel utazik a BL-döntőre, nem is gyalog. Természetesen az ő és felesége rongyrázásával is foglalkozik Hadházi.
Questor-botrány: Tarsoly Csaba bűntetőpere tavaly szeptemberben jutott el az első fokú ítéletig: 13 év fegyház, nem jogerősen. 150 milliárd értékű fiktív kötvény kibocsátásával vádolják, lényegében elsikkasztotta a befektetők pénzét. Erről részletesebben posztom későbbi részében még írok.
Boltbezárás: azt szoktam mesélni, hogy a TESCO-dal hatására meghátrált a kormány, de addig Kubatov verőemberei megpróbáltak megakadályozni egy népszavazási indítványt. Azóta egyébként újra meg újra előjön ez a kérdés.
Trafikmutyi: a trafikmutyi által keltett hullámok már lecsillapodtak, de ne felejtsük el, hogy ez volt Hadházi Ákos genézise: az akkor még a szekszárdi közgyűlés fideszes képviselőjeként működő állatorvos leleplezte, hogyan osztották el haverok között a trafikokat egy frakcióülésen. Az ügyészség nem talált semmi kivetnivalót a dologban. Mellesleg az én politikai dalszerzői karrierem is a trafikmutyinak köszönhető, a Trafikdal volt az első YouTube feltöltésem.
Vida Ildikó adóhivatali elnök kitiltása az Egyesült Államokból: hát azóta már tiltottak ki magyar minisztert is az USA-ból, igaz, Trump hamar törölte Biden Rogán elleni kitiltási végzését. Azt viszont nem tudjuk, hogy a Vida elleni határozat érvényben van-e még.
A baltás gyilkos futni hagyása Orbánt egészen a Türk Nemzetek Közösségéig repítette (végül is kipcsakok vagyunk), de az örmény-magyar kapcsolatok a mélypontra süllyedtek. Tavaly ismét felvettük a diplomáciai kapcsolatot és kölcsönösen nagykövetségeket nyitottunk egymás országában.
Na de akkor beszéljünk egy kicsit a Questor-ügyről és a hasonló ügyekről. Valamikor a '90-es évek végén olvastam Tőke Péter Peter Sheldon álnéven írt könyvét, a Budai milliárdosokat. Lényegében azt tudhattuk meg a könyvből, hogy rendszerváltás után hogyan jött létre az a hedonista, az ügyfelek pénzén meggazdagodó bróker-réteg, mely azóta is időről időre felmerülő botrányokkal hallat magáról. A Questor-ügy és a BudaCash-ügy is lényegében ugyanúgy működött: szolid, kis kockázatú befektetést ígérnek az ügyfeleknek, de valójában a pénzt magasabb hozamú, de kockázatosabb alapokban helyezik el, a hasznot lefölözik. És időnként megbuknak. Apósomék így veszítettek egy csomó pénzt a Baumag-ügyön, a per még mindig folyamatban van. Az én egészségpénztáram, a PROV1TA a teljes pénzét a BudaCash-nél tartotta. A pénztár pénzét elherdálták a brókerek, én szerencsére kevés saját pénzt buktam, de a pénztár elnöke belehalt a bukásba. A Honvéd Egészségpénztár pénze is BudaCash-ben volt, őket megsegítette az állam, akárcsak a Questor-ügy károsultjait, mert több minisztérium is a Questornál fektetett be.
Pár napja a Magyar Mozifilm csatornán láttunk egy 20 évvel ezelőtti filmet, az Overnight-ot, amely eddig valahogy elkerült bennünket, pedig pont erről, az ügyfelek pénzét elbrókerező keverő-kavaró pénzemberekről, zűrös magánéletükről, erkölcsi nihiljükről szól. De azt gondolhatnánk, hogy mára már lehetetlen azt megcsinálni, amit még a BudaCash simán megtett: államkötvényről adott papírt, de valójában más alapba helyezte el a pénzt. Itt a Nemzeti Bank alapítványainak egyre szövevényesebb ügye, melyben már alaphangon is 400 milliárd tűnt el a süllyesztőben. Pedig 9 évvel ezelőtt egy dalnok már ezt is megénekelte:
Három fontos YouTube videó látott idén napvilágot. Az egyik minden kétséget kizáróan Majka Csurran-cseppen-je a maga 24 milliós nézettségével, aztán itt van a Direkt36 Dinasztiája, melynek stáblistáján Bori lányomat is megtalálhatjátok, és ezt is 3,8 millióan nézték meg eddig, de szerintem a legütősebb a Telex A nagy játszma című dokumentumfilmje az MNB-botrányról (igaz, ezt még csak egymillióan látták). Úgy tűnik, hogy Matolcsy Ádám és haverjai egérutat fognak kapni, nem fegyházat, pedig ők leginkább a devizakárosultak pénzéből keletkezett MNB-nyereséget húzták le a vécén, svájci és lengyel ingatanalapokban. A Kecskeméti Egyetem 127 milliárdját az egyetemi kuratórium asszisztálásával sikerült lenullázni. A kuratórium elnöke , Csizmadia Norbert a Magyar Nemzeti Bank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős egykori ügyvezető igazgatója, de a kuratórium tagja sorában megtaláljuk Lezsák Sándort, a lakitelki sátorverőt is, és az egész ügylethez vígan asszisztált Kecskemét fideszes polgármestere is.
Szóval amikor nagy csinnadrattával megy a nyári uborkaszezonban is az ukránozás és brüsszelezés, akkor gondoljatok arra, hogy mekkora botrányok eltussolásáért száll most sorompóba a Harcosok Klubja.
Édesapám mindig azt mondta: ha egy étteremben büdös a hal, hangosabban játszik a zenekar, hogy elterelje a vendégek figyelmét. Hát most ez a zenekar fortissimóba váltott. Az elmúlt hónapokban egy soha nem látott mértékű, otromba, ordenáré, ocsmány, őrjöngő, tébolyult gyűlöletcunami söpört végig az országon. A gyűlölet célpontja ezúttal egy olyan nép volt, mely egyáltalán nem szolgált rá erre a gyűlöletre, sőt, éppen ellenkezőleg, az immár 1200 napja tartó honvédő háborújuk éppen hogy a tiszteletünket kellett volna, hogy kiváltsa.
Aki jól kutakodik a neten, az megtalálhatja, hogy három évvel ezelőtt - már a háború megkezdése után - a magyar kormány - természetesen a nép megkérdezése nélkül - Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását kezdeményezte, erről egy közleményt is kiadott.
Két évvel ezelőtt Mráz Ágoston Sámuel kormánypárti politológus meggyőző érvekkel támasztotta alá, hogy miért is érdeke Magyarországnak, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen. Tavaly nyáron Várhelyi Olivér, akkor még az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa is úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna minden feltételt teljesített ahhoz, hogy megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat: "Várhelyi Olivér az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését jelentő, Ukrajnával tartott első kormányközi konferenciát követő sajtótájékoztatón mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a bővítés hosszútávú geostratégiai befektetést jelent a békébe, a biztonságba, a stabilitásba és az egész kontinens jólétébe és felemelkedésébe."
Bár Trump megválasztása után az új amerikai elnök világossá tette, hogy Ukrajnát nem szeretné a NATO soraiban tudni, de keleti szomszédunk uniós csatlakozása továbbra is terítéken volt.
Aztán valami történt, jó volna tudni, hogy pontosan mi. Február közepe környékén kezdte azt kommunikálni a kormány, hogy Magyarországnak nem érdeke Ukrajna belépése az Unióba. Aztán azt is bejelentették, hogy erről "véleménynyilvánító szavazást" fognak tartani.
Magyar Péterék a "Nemzet hangja" című online szavazásukon is feltették az Ukrajna csatlakozására vonatkozó kérdést anélkül, hogy bármiféle propagandával ebben a kérdésben befolyásolni próbálták volna a közvéleményt. Az eredményt április 13-án hirdették ki, amikor már csaknem két hónapja a csapból is az állami propaganda folyt Ukrajna csatlakozásának káros voltáról. Ennek ellenére az eredmény 58,2% lett a csatlakozást támogatók javára. Magyar Péter akkor úgy nyilatkozott, hogy ez az eredmény olyan megosztó, hogy a csatlakozási tárgyalások lezárása után ügydöntő népszavazást fognak tartani a kérdésben. Ennek ellenére a propaganda folyamatosan úgy állította be Magyar Pétert és a Tiszát, mint Manfred Weber bábját, aki Ukrajna gyorsított csatlakozását akarja megvalósítani. És hogy mit hoztak fel ennek alátámasztására? Hát hogy többen is hallották, hogy Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, Magyar Péter nagy támogatója nyilvánosan azt találta mondani: "Слава Україні!" (Dicsőség Ukrajnának!).
Április végén Schmidt Mária, Orbán bizalmasa, külpolitikai tanácsadója, aki Orbánt minden külföldi útjára elkíséri, egy cikket jelentetett meg, melyben azt az ócska orosz álhírt próbálja elhitetni, hogy Bucsában az ukránok saját polgáraikat gyilkolták le. Furcsa módon a cikk pont azon a napon jelent meg, amikor Magyar Levente külügyminiszter-helyettes Olha Sztefanyisinával, Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével tárgyalt és közös sajtótájékoztatójukon kijelentette: „Reményt látok arra, hogy belátható időn belül eljutunk egy megállapodáshoz, ami a magyar pozíciót is alapvetően újraformálhatja Ukrajna euroatlanti integrációja vonatkozásában”. Értitek, akkor már két hete ment a szavazóívek kipostázása, de Szijjártó helyettese még a csatlakozásról tárgyalt!
Látszik, hogy a Fideszen belül is komoly erők feszültek egymásnak még április végén is Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban, és Orbán és az őt körülvevő mag nyilvánvalóvá tette, hogy ebben az ügyben nem enged, és ekkor elszabadultak az indulatok. Május 9.-én magyar kémeket fogtak el Ukrajnában, cserébe mi is lelepleztünk, letartóztattunk vagy kiutasítottunk ukrán ügynököket. Sőt! Hirtelen mindenki Ukrán ügynök lett! Magyar Péter húsvét hétfőn ugyanúgy Hollókőn volt, mint Ukrajna magyarországi nagykövete, lehet, hogy egy csőszkunyhóban találkoztak ☺. És innentől kezdve az egész ügynök-mese kezdett az '50-es évek jugoszláv "láncos kutya" történeteihez hasonlítani, már csak a békaemberekre meg az ürgebőrbe varrt kémjelentésekre vártunk.
Ám május 17.-én mintha megint megtorpanni látszott volna a történet: az utcánkban lévő szavazásra buzdító plakátot eltávolították, és a kormányhoz közelálló hírportálok oldalairól is eltűntek a felugró Ukrajna-ellenes propagandafilmek. Egy pillanatra mintha megint az ukránbarát erők kerekedtek volna felül. Ám ez az ideális állapot csak egy hétvégén állt fenn, hogy aztán hétfőn meginduljon a teljes offenzíva.
Megindult a teljes vizuális környezetszennyezés, a régi plakátok helyett vörös plakátok lepték el az utcákat. Orbánék kijelentették, hogy a tiszások kilopkodják a postaládákból a szavazólapokat, amelyeket egyébként a hamisítások elkerülésére biztonsági jegyekkel ellátott bankjegypapírra nyomtattak, ezért az eredeti tervekkel ellentétben mégis csak lehetővé tették az online szavazást. (A postaládákból történő lopásokra természetesen semmiféle bizonyítékot nem mutattak fel, ez közönséges rémhírterjesztés, hamis vád, a jó hírnév megsértése volt).
A közösségi médiát elárasztotta a legszemetebb propagandaanyag, amiből megtudhattuk, hogy Ukrajna csatlakozása egyet jelent a háborúval, fiainkat koporsóban fogják hazahozni, az ukrán emberrablók és szervkereskedők csomagtartóba zárnak majd bennünket, de még kovászos uborkánk sem lesz többé (!).
Rájöttek, hogy hibás kérdést tettek fel, hiszen a szavazáson arra az egyszerű kérdésre kellett válaszolni: "Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?". Hogy mikor volna ez a csatlakozás, az nem szerepelt a kérdésben. Éppen ezért a propagandában már azt próbálták sulykolni, hogy a gyorsított ütemű csatlakozásról szól a szavazás.
Az állami propagandában az MI által készített deep-fake videók és fényképek is nagy szerepet kaptak, Magyar Pétert Zelenszkij-ügynöknek beállítva. Magyar Péter erre válaszul magától Manfred Webertől, az Európai Néppárt vezetőjétől kért igazolást, hogy a Tisza nem támogatja Ukrajna gyorsított ütemű felvételét.
Ez az eldurvult, mindent lehengerlő kormánypropaganda egyébként sokakat elgondolkodtatott, hogy ha most képes volt a Fidesz pár hónap alatt ilyen mértékű gyűlöletkeltésre, simán képes lesz ezzel a módszerrel megakadályozni a Tisza 2026-os választási részvételét is. Erről is készült - a kormányzati propagandafilmek stílusában - egy deep-fake videó.
Szerintem az elmúlt hónapok minden jóérzésű embert viszolygással kellett, hogy eltöltsenek, hiszen ez a gyűlöletcunami már tőről metszett fasiszta akció volt. Azonban reménnyel tölthet el bennünket az, hogy már Orbán kötélbarátja, Robert Fico is úgy nyilatkozott az Ukrán felvételről, hogy Ukrajna uniós csatlakozása hasznos Szlovákiának. Orbán ezzel a féktelen Ukrajna-gyűlölettel egyedül maradt, saját csomagtartójába zárva. És ez talán felbátorítja azokat a Fideszen belüli erőket, akik mindent megtettek, hogy csillapítsák azt a felmérhetetlen kárt, amit ez a gyűlöletkampány okozott a két szomszédos ország viszonyában és százezer magyar nemzettársunk életében.
PS
Jóérzésű magyar értelmiségiek - jobboldaliak és baloldaliak egyaránt - nyílt levelet írtak az ukrán népnek szolidaritásuk jeléül. Erre Orbánék lényegében magyarellenesnek nyilvánítottak mindenkit, aki aláírta a dokumentumot.
A levélben egyébként nincsen szó sem a NATO-ról sem az Európai Unióról. Szégyellem, hogy ilyen miniszterelnökünk van!
Ezen a majdnem két éves képen Novák Katalin akkori államfő átadja a hazánkba látogató Ferenc pápának az ajándékát, az Alaptörvény díszkiadását. Még viccelődtünk is, hogy vajon a hatályos változatot tartalmazza-e, hiszen addig pontosan 11 módosításon esett már át. 2023. április 28.-án, amikor ez történt, még meg sem száradt Novák Katalin aláírása Kónya Endre pedofil-segítő kegyelmi döntésén, hiszen éppen a pápalátogatás kapcsán osztogatott Novák kegyelmet. A dolgok aztán éles fordulatot vettek:
Az alaptörvényt az elmúlt két évben pontosan négyszer módosították, ebből a 13. módosítás a mindenkori köztársasági elnök kegyelmi jogkörét korlátozza, hogy ilyen többé elő ne fordulhasson;
Ferenc pápa sincs már közöttünk, öt nappal ezelőtt, húsvét hétfőn elhunyt.
A 12., 13. és 14. módosítással nem kívánok foglalkozni (szuverenitásvédelem, kegyelmi jogkör korlátozása, főügyészi kinevezés), koncentráljunk most a 15. módosításra, mely igazi fasisztoid pontokkal bővítette az alaptörvényt. Arról van ugyanis szó, hogy Orbán most már nem a tarkóján érzi Magyar Péter hűvös lehelletét, de ő kénytelen bámulni MP egyre távolodó tarkóját. Fontossá vált hát a Fidesztől is jobbra álló Mi Hazánk párt kegyeit keresni. Ez két előnnyel is kecsegtethet:
Ha sikerül egy-két százalékot a Mi Hazánktól a Fideszhez átcsábítani, esetleg újra a TISZA elé vághatnak;
Ha 2026-ban nem sikerül abszolút többséget szerezni, az állandó koalíciós partner KDNP mellé a Mi Hazánkat is bevéve kormányt tudnának alakítani.
A 15. alaptörvény-módosítás szinte minden eleme a Mi Hazánk eredeti javaslata, háborognak is, hogy a Fidesz lenyúlta őket, de azért persze megszavazták. Ez a poszt most kicsit hosszabb lesz a szokásosnál, de érdemes végig menni az összes (majdnem összes) új részen.
A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága határozott időre felfüggeszthető.
A felfüggesztés és annak visszavonása nem a köztársasági elnök jogköre, hanem az ezért felelős miniszteré (Pintér?, Rogán?, Gulyás?). Míg a magyar állampolgárság megvonása jogerős bírósági ítélethez kapcsolódott, mint mellékbüntetés, addig a felfüggesztéshez valószínűleg elegendő lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal döntése. Az Alaptörvényben az is benne van, hogy a felfüggesztés időtartamára megszűnik a magyar állampolgárság. Ha a felfüggesztés időtartama alatt az érintettnek gyermeke születik, az születésénél fogva nem válik magyar állampolgárrá. Az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása szerint akinek a magyar állampolgárságát felfüggesztik, az az országból idegenrendészeti eljárással kiutasítható.
A legsötétebb történelmi időket idézi vissza az, hogy születéssel szerzett magyar állampolgárság hatósági döntéssel megvonható. Megint a hatalom fogja megmondani, hogy ki a rossz magyar, akinek takarodnia kell. Igazi virtigli náci törvény született!
Az ember férfi vagy nő. Az anya nő, az apa férfi
Itt a módosítási indítványnál már az is vitát váltott ki, hogy a benyújtott szöveg így szólt: " Az ember férfi vagy nő. Az apa férfi, az anya nő." A korábbi Alaptörvényben ez szerepelt: "Az anya nő, az apa férfi", ráadásul az indoklás szerint a "teremtés sorrendje" miatt került előre a férfi. Ennek aztán úgy húzták ki a méregfogát, hogy a végső változat első mondatában a férfi áll elöl, a másodikban pedig a nő.
Na de miért volt fontos leszögezni egy, a biológiával nem teljesen egybevágó dolgot arról, hogy az ember csak férfi vagy csak nő lehet, miért kellett ezt alaptörvényi szintre emelni? Valóban időnként vannak esetek, hogy női sportversenyen férfiből nővé alakított versenyzők próbálnak indulni, de még arra is volt példa, hogy a nők 40 éves szolgálati viszony utáni nyugdíját egy férfiből lett nő próbálta megigényelni. De ez valóban akkora társadalmi probléma, amihez már alaptörvény-módosítás kell?
Nézzük a biológiai tényeket: Az orvostudomány többféle nemet is megkülönböztet. Ezek közül az első szint a genetikai nem, vagyis a nemi kromoszómapár. A második szint a gonadális nem, vagyis hogy az embriónak heréi vagy petefészkei fejlődnek ki. A harmadik szint a genitális nem, vagyis a külső nemi szervek megjelenése. A negyedik szint a fenotípusos nem, ami pubertásban kialakult másodlagos nemi jellegeket jelöli. Minden szint az előzőből következik. Ha XY nemi kromoszómapárja van a magzatnak, akkor gonádtelepe hereszövetté fejlődik, az férfi hormonokat kezd termelni, azok hatására pedig férfi nemi szervei alakulnak ki a terhesség alatt, majd pedig férfi másodlagos nemi jellegei (izomtömeg, zsíreloszlás, csontozat, szőrzet, hang) a pubertás során. Ha viszont egy mutáció miatt már az elején hiba csúszik a folyamatba, előfordulhat, hogy például a genitális nem eltér a genetikaitól. Ilyenkor melyik számít biológiainak? A kromoszómapár vagy ami az illető „lába között van”?
Nem is volt olyan rég, a párizsi olimpián egy algériai bokszolónő, Iman Helif ügye. Helif ugyanis nem egy férfiből nővé operált transzvesztita, hanem a fentiekben leírtak szerint női genitáliákkal, de XY kromoszómákkal született. Tegyük, fel hogy Helif magyarnak születik, mondjuk Hetési Irma. A kis Irmáról már magzatkorában kimutatja az ultrahang, hogy kislány lesz, amit megszületésekor a bába is igazol, így lánynevet kap, lányként anyakönyvezik és lányként nevelik. Pubertás korában veszi észre, hogy erősebb az izomzata, mélyebb a hangja és olyan helyeken is szőrösödik, ahol a többi kislány nem. A szülei kromoszómavizsgálatot végeztetnek rajta, kiderül, hogy genetikailag férfi. Viszont hazánkban a születéskori nem és születéskori név nem változtatható, Irmából sohasem lehet Imre. Az Alaptörvény alapján Irma nem is létezik.
Mindenkinek joga van a készpénzzel történő fizetéshez
Egyszer, amikor volt osztálytársaimmal síelni voltunk, és én hitelkártyával váltottam meg a síliftbérletet, az egyik volt osztálytársam, aki történetesen orvos, csodálkozva kérdezte: "Te kártyával fizetsz? Hát így nyomonkövethetőek a költéseid!" Mondtam neki, hogy de hiszen nekem minden jövedelmem legális.
Igen, a kártyával való fizetés fehéríti a gazdaságot, nehezíti a jövedelmek eltitkolását. A koronavírus-járvány egyik nagy eredménye pont a kártyás fizetés gyors elterjedése volt. A nyugati társadalmakban azért terjedt el gyorsan a hitelkártyával történő vásárlás, mert kártyával könnyebben költenek az emberek, ami annak ellenére jó a kereskedőnek, hogy a jutalékot ő fizeti.
Úgy tűnik, Magyarországon ez sokaknak elfogadhatatlan volt, ők tudják miért. Viszont a készpénz elfogadásának kötelezettsége elég nagy fennakadást fog okozni koncert- és sportrendezvényeken a büfékben. Ez a módosítás most azzal jár majd, hogy minden településre kell ATM-et telepíteni.
Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz
Ez a látszólag ártalmatlan módosítás, vagyis a gyermekek alapjogának minden más alapjog elé való helyezése adja a Pride betiltásának egyik alapját. A másik két pillért a gyermekvédelmi törvény 2022-es módosítása és későbbi további szigorításai, valamint a gyülekezési törvény legutóbbi módosítása alkotják. E három pillér együttes alkalmazásával lehet a Pride-ot betiltani és egy betiltott rendezvényen nemcsak a szervezők, de a résztvevők is büntethetők, és ehhez arcfelismerő rendszert is igénybe vehet a belügyminisztérium.
Szerintem ahol a Pride megtartása lehetséges, az demokrácia, ahol pedig ez tilos, az diktatúra. Ez ilyen egyszerű. Az emberek nehezen tűrik a szerzett jogok megvonását, így sokaktól hallottam, hogy még sohasem voltak Pride-on, de idén biztosan kimennek. Bori lányom is hazajön Bécsből csak azért, hogy június 28.-án részt vehessen a Budapest Pride-on. A régi gyülekezési törvényben az szerepelt, hogy egy rendezvényt legkorábban három hónappal hamarabb lehet bejelenteni. Ez most egy hónapra módosult, ugyanis a Pride-ot már március 28-án be lehetett volna jelenteni, de akkor még nem volt kész az Alaptörvénymódosítás, így nem lett volna jogalap a Pride betiltására. Hát így toldozzuk-foldozzuk a törvényeket ebben a lángoktól ölelt kis országban. Viszont született egy új szitokszó is: aki kiáll a Pride megtartásáért, az Pride-párti (prájdpárti).
Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos
A Btk. eddig is tiltotta a kábítószer használatát és terjesztését. Számos európai országban a kannabisz (marihuána) használata nem tilos (Csehország, Németország, Hollandia), hazánkban is vannak a kannabisz legalizálását követelő mozgalmak. (Mikor Bori Hollandiában tanult és turistabusszal átkirándult Belgiumba, a sofőr a határon mindenkit figyelmeztetett, hogy Belgiumban tilos a marihuána, akinél ilyen van, adja oda neki 😄).
A kannabisz tiltása Európában (Forrás: Qubit)
Azóta naponta vannak híradások kristályt árusító szabolcsi Bözsi néniken való rajtaütésekről, pedig a gettólét csak droggal vagy piával viselhető el. Így még több olcsó pálinka fog fogyni, hiszen a pálinkafőzés viszont olyan alapjog, mint Amerikában a fegyverviselés.
Az alkoholizmus európai áldozatainak térképe (Forrás: Index)
A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével
Igazi mihazánkos törvény: Nehogy már ne szólhassunk bele, hogy holmi cigányok vagy anyabaszó migránsok a falunkba költözhessenek. Még jól emlékszem a '80-as évekre, amikor Budapest zárt város volt, állandó lakcímet Budapesten csak engedéllyel csak a kormányhivatal engedélyével lehetett kapni. Amikor az első lakásomra OTP-hitelt igényeltem, a hiteligényléshez be kellett adjak egy igazolást, hogy budapesti lakos vagyok.
Hát most a zárt települések száma növekedni fog, és egyre nehezebb lesz a gettólétből kikapaszkodni, a cigánysorról a szomszéd faluba költözni. De kíváncsi vagyok, hogy érinti ez majd azokat a kelet-magyarországi településeket (Bodrogkeresztúr, Tarcal), ahol egyre több ortodox zsidó vásárol ingatlant. Vajon a falvak közössége itt is korlátozást vezet majd be?
A kormány hadiállapotban és szükségállapotban az Országgyűlés külön felhatalmazása nélkül, veszélyhelyzetben az Országgyűlés – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határozott időre megadott – felhatalmazásával egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet
A különleges jogrend már az Alaptörvény 6. módosításával (2016) bekerült. Magyarországon 2016. március 9.-én rendelték el a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet, amely még mindig (!) érvényben van (amihez időnként hozzájön egyéb, pl. a koronavírus-járvány miatti vészhelyzet vagy az orosz-ukrán háború miatti vészhelyzet). Egyszóval mindig van jogalap a rendeleti kormányzásra, egyre több reggelen ébredünk arra, hogy a Közlöny már megint lehozott egy - az addigi életünket megváltoztató - törvényerejű rendeletet.
------
Időről-időre megéneklem az Alaptörvény módosításait, úgy tapasztgatom össze a dalt, mint a fecske a fészkét, akárcsak a magyar parlament az Alaptörvényt.
Minden újabb módosítás újabb 25 másodperc, egy félhanggal feljebb modulálva. A 15 módosítás egy oktáv és egy kisterc modulációt jelent. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a dal hangterjedelme egy oktáv és egy nagyszekund, akkor két és fél oktáv hangterjedelmet kéne áténekelnem. Ez sajnos nekem már nem megy, ezért az utolsó négy módosítás már digitálisan modulált formában került hozzá.
Ugye szerintetek sincs más az országban, aki megénekelte az Alaptörvény összes módosítását? Hát így hallgassátok.
De ha mégsem szántok rá majdnem hét percet, akkor olvassátok el az utolsó négy módosítás szövegét (zárójelben az aktuális hangnemet adtam meg):
12 (E)
Itt ez a jó alaptörvény, erős mint a vasbeton
Csak egy kicsit igazítunk néhány rövid mondaton
Szuverenitás-védelmünk borzasztóan fontos
Ez volt most az utolsó, a tizenkettedik módosítás
13 (F)
Itt ez a jó alaptörvényt, kemény, mint az atommag
Egy dolgot most mégis bele kell hogy írjunk utólag
Gyermekmolesztáló többé kegyelmet nem kaphat
Ez volt most az utolsó, a tizenharmadik módosítás
14 (F#)
Itt ez a jó alaptörvényt, tartós mint a svédacél
Egy bizonyos kérdésben most mégis változott a cél
Mostantól már legfőbb ügyész akárkiből válhat
Ez volt most az utolsó, a tizennegyedik módosítás.
Miután az élelmiszer-infláció padlóba döngölése - hát hogy is mondjam csak - némi kívánni valót hagyott maga után, Nagy Márton legújabb ötlete, hogy akkor most ne húzzunk ársapkát az alapvető élelmiszerek fejére, alkalmazzunk inkább árrés-sapkát. Az árrés-sapka nagyjából ugyanazokra a termékekre, amelyekre két éve az ársapkát alkalmazták, 10 %-ban maximálja az eladási és beszerzési ár különbségét.
Tudjátok, hogy szenvedélyes államihíradó-néző vagyok, és van ott egy "gazdasági elemző", a kuszaszemű-kuszafogú Tóth Levente, aki a nép egyszerű nyelvén magyarázza el az embereknek az Orbán-Nagy tandem zseniális gazdasági döntéseit. Hallgassátok csak:
Értitek? Tóth Levente szerint az árrés nem más, mint a kereskedő haszna! Ha emlékeim nem csalnak, minden közgáz-kurzus első félévében az a mentőkérdés a kettesért, hogy mi a különbség az árrés és a haszon között. Az árrésből fizeti a kereskedő az összes költségét, a helyiségbérletet, a rezsit, a munkabéreket. Hogy is írta József Attila: s mi haszna sincs, hiába számol többet a petróleumért? (Mondd, mit érlel?)
Én pont beleszülettem a Kádár-rendszerbe, abban szocializálódtam, de olyasmikről, amiktől most hangos a kormánysajtó, inkább csak a Rákosi-időkről olvastam:
Az árak nem emelkednek, hanem a nyerészkedő multik emelik. Felrémlik előttem az árurejtegető, árdrágító Reakczy Jóska képe.
Talán az 56-os "ellenforradalom" okait vizsgáló "Fehér könyvben" olvastam olyan magyarázatot, hogy a nép elégedetlenségének egyedüli oka a külföldi reakció bujtogatása.
Pride betiltásáról csak azért nem lehetett szó, mert még Pride sem volt. De én úgy gondoltam, hogy a Pride egyirányú utca: ahol ez rendezvény megtartható, ott megtették a legfontosabb lépést a társadalmi tolerancia, a másság elfogadása irányába. Ez a tiltás tényleg arra hasonlít, mint amikor a Négyszögletű Kerek Erdőben Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon kihirdeti, hogy mostantól tilos a bukfenc. Hirtelen minden erdőlakó bikfi-bukfenc-bukferencezni kezdett.
És akkor itt van a kedvencem:
A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivételével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető.
Felfüggesztett állampolgárság. Félig-meddig állampolgár. Ahogy Presser Pici bácsi énekli: Kint is vagyok, bent is vagyok, jaj de nagyon boldog vagyok. Nem hiszem, hogy van még ilyen máshol a világon.
Ciceronak tulajdonítják a mondást, hogy minél őrültebbek a törvények, annál közelebb a bukás. Minden esetre én most leporolom és újra közzé teszem a több mint két éve énekelt ársapka-dalt:
PS 2025.03.14
A csütörtöki kormányinfón Safranek (Gulyás Gergely) is 10% "kereskedelmi profit" maximalizálásról beszélt, és a pénteki híradó is 10%-os "maximáli nyereségről" beszélt, ezért nyilvánvaló, hogy az emberek tudatos félrevezetéséről van szó.
Előző posztomban nagyon is hosszasan írtam az elévülési ügyről, és hogy ez alapján hogyan is szavazták meg gyorsított menetben a büntetőtörvénykönyv "hibáját" reparáló "Lex Till Tamás" törvényt. Akkor nem értettem, hogy mire volt ez a nagy sietség, hiszen Ésik Sándor átnyálazta a döntvénytárt, és megállapította, hogy a magyar kriminalisztika történetében még nem volt olyan eset, hogy valaki fiatalkorúként követett el gyilkosságot, de csak több mint 20 év után derült fény a tettére, ezért aztán egyhamar nem is várható egy ilyen ügy.
Aztán a parlamenti szavazás estéjén volt egy beszélgetés Hack Péterrel, az ELTE Büntetés Eljárásjogi Tanszékének vezetőjével, és ez a beszélgetést sok mindent megvilágított.
Akinek nincs ideje végignézni ezt a 12 percet, annak összefoglalom a professzor két legfontosabb állítását:
A Fidesz által megalkotott, jelenleg hatályos Btk, vagyis a 2012. évi C. törvény alapján - bármit is állít róla utólag a kormánypárt - F. János cselekménye elévült. Ez nemcsak a törvény szövegéből derül ki, hanem a törvényhez mellékelt miniszteri magyarázatból, amit már az előző posztomban is idéztem: "Életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett bűncselekmény elkövetése esetén, ha a fiatalkorú az elkövetéskor a tizenhatodik életévét betöltötte, a büntethetőség tizenöt év elteltével, míg a tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorú esetében tíz év elteltével évül el." Bár a miniszteri magyarázat nem része a törvénynek, de pont azért látja el a törvényalkotó ilyen magyarázatokkal a szavazásra bocsátott törvényeket, hogy az országgyűlési képviselők számára egyértelmű legyen, hogy mit szavaznak meg. Vagyis Hack Péter szerint a Bács-Kiskun vármegyei ügyészség döntése F. János letartóztatásáról nem volt megalapozott, ráadásul maga a főügyész, Polt Péter - aki rá jellemző módon most hallgatott a kérdésben - évekkel ezelőtt szintén kiadott egy kommentárt ezzel kapcsolatban: "Az elkövetéskor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményének elévülése tizenöt év elteltével következhet be, a tízévi, valamint az ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményének elévülési ideje tíz, illetve öt év."
Az országgyűlés által lóhalálában megreparált törvény már rendbe tette ezt a kérdést, és így már nemcsak a törvény szövege, de a hozzáfűzött indoklás is egyértelművé tette "az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények – függetlenül attól, hogy azokat felnőttkorúak vagy fiatalkorúak követték el – soha nem évülnek el." Hasonló volt a helyzet az elkövetéskori (1978-as) Btk.-val, mely szerint a cselekmény soha el nem évülő. És itt jön a csavar: Az elévülés elbírálásakor csak a cselekmény elkövetésekor és a cselekmény elbírálásakor hatályos Btk.-t kell összevetni és a kedvezőbbet alkalmazni. Márpedig a cselekmény elbírálásakor - valamikor a 2025. év során - már ez a "kijavított" Btk. lesz hatályban. Akárhogy is nézzük, itt most egy visszamenő hatályú törvénykezés soft változatával van dolgunk: gyorsan módosítsuk a törvényt, hogy mire elbírálásra kerül a cselekmény, már az legyen hatályos!
Gondoltam, megnézem, hogyan rendelkezik a Btk. a Lex mitior-ról, vagyis az elkövetőre nézve kedvezőbb szabály alkalmazásáról. 2. §-ának (2) bekezdése tartalmazza a releváns szabályt: "Ha a cselekmény elbírálásakor a cselekmény elkövetésekor hatályos törvényhez képest más törvény van hatályban, azt a törvényt kell alkalmazni, amelynek rendelkezései az elkövető számára kedvezőbbek."
Tudom, hogy jogi kérdésekben nem szabad a ChatGPT-t megkérdezni, de nem álltam meg, és rákérdeztem, hogy mi a helyzet, ha közben enyhébb szabály(ok) is hatályban voltak. Ezt a választ kaptam: "A bírói gyakorlat figyelembe veszi az időközben hatályban volt, már hatályukat vesztett jogszabályokat is, ha azok kedvezőbbek az elkövetőre nézve." Oké, de az elévülés inkább eljárásjogi, mint büntetőjogi kérdés, azzal mi a helyzet? Erről is megkérdeztem a ChatGPT-t: "Elévülési szabályok közbenső változása: Ha az elévülési szabályok a cselekmény elkövetése és az elbírálás között változtak, akkor a bíróságnak a közbenső időszak szabályait is vizsgálnia kell. Ha valamelyik időszakban kedvezőbb szabályok voltak hatályban, azokat kell alkalmazni." Hát Hack Péter nem ezt mondta, és ő valószínűleg jobban tudja.
Az viszont tény, hogy a Fidesz számára nem ördögtől való a visszamenőleges hatályú törvénykezés. A második Orbán-kabinet kormányzása kezdetén, 2010-ben törvényt hozott, ami a 2 millió forint feletti (úgymond "pofátlan") végkielégítéseket visszamenőleg is 98 százalékos különadóval sújtotta. Petra lányom egy barátnőjének édesanyja az ELTE-n oktat politológiát. Kérdezte Navracsics Tibor igazságügyi minisztert, ki megtartotta oktatói katedráját az ELTE-n, hogy vajon átengedné-e a vizsgán azt a hallgatót, aki ezt a törvényt jogszerűnek találná? Navracsics azt válaszolta, hogy ez nem jogi, hanem politikai kérdés.
Az Alkotmánybírósággal szembement ezzel, alkotmányellenesnek találva azt a visszamenőleges hatály miatt, illetve mert ellentétes a jog- és vagyonbiztonsággal. A Fidesz végül emiatt korlátozta úgy az Alkotmánybíróság hatáskörét, hogy az költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket csak bizonyos esetekben véleményezhet. Miután a leváltott vezetők a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán sorra nyerték a pereket, az adót 2013-ban 98 százalékról 75 százalékra csökkentették. 2018-ban aztán szép csendben, nem nagydobra verve kivezették ezt a különadót. Minden esetre ez volt az a pont a Fidesznél, melyről Stumpf István így írt: "A korábban oly fontosnak tartott jogállami értékek alárendelődtek a vegytiszta hatalmi érdekeknek és rendszerépítő politikai célkitűzéseknek".
Úgyhogy ma már ott tartunk, kedves olvasóim, hogy Magyarország politikai menedékjogot ad egy másik uniós ország, Lengyelország korrupciós cselekmény miatt körözött volt igazságügyminiszter-helyettesének, csak azért, hogy a volt lengyel kormánypárt, a PiS képviselői is belépjenek az Orbán által alapított Patrióták Európáért képviselőcsoportba. Képes ezért a hagyományos lengyel-magyar barátságot teljesen lenullázni, és Európa páriájává válni. 😡
Most, hogy műtét után itthon lábadozom, nekiülök egy hosszabb összefoglalónak a magyar egészségügyről. Fogadjátok türelemmel.
Édesapám, aki jól ismerte a magyar vidéket, mindig azt magyarázta, hogy a parasztember életében az, hogy lett társadalombiztosítása, vagyis ingyenes egészségügyi ellátása és nyugdíja, mekkora változást hozott. Apai nagyapám csendőr volt, anyai nagyapám a MÁV-nál dolgozott, így valójában ők már a Horthy-rendszerben biztosítottak voltak. Az más kérdés, hogy csendőr nagyapámat a felszabadulás után megfosztották a nyugdíjától.
Ennek ellenére jól megfigyelhető volt, hogy a vidékiek és a pestiek mennyire különbözően éltek az ingyenes egészségügy adta lehetőségekkel. Pesti nagyszüleim eljártak vizsgálatokra, befeküdtek műtétekre, mindkettőjük kórházban hunyt el. Ezzel szemben balkányi nagyszüleimet még betegségük végstádiumában is otthon ápolták, bár a körzeti orvos naponta járt hozzájuk.
A rendszerváltást is úgy éltük meg, hogy az általános és ingyenes egészségügy állampolgári alapjog, amit az alkotmány - később az alaptörvény - is rögzíti, bár különbözőképpen megfogalmazva. A 2012. január 1. előtti alkotmányban:
35. § (1)/g A Kormány meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről;
70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.
A 2012. január 1.-én életbe lépett alaptörvényben:
XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
Ennek az ingyenes egészségügyi ellátásnak az intézményi háttere elég káoszos volt: megmaradtak a régi, nagy, önálló egészségbiztosítást nyújtó intézmények (MÁV, honvédség stb.) kórházai, egyetemi klinikák, állami tulajdonú és önkormányzati tulajdonú kórházak és rendelő intézetek. És persze volt a szinte kötelezőnek tekintett paraszolvencia. A rendszerváltozás után aztán számos privatizált elem bekerült az egészségügybe:
Fokozatosan privatizálásra kerültek a laboratóriumi szolgáltatások és a képalkotási (ultrahang, röntgen, CT, MR) szolgáltatások, művese-kezelések, munkaegészségügy.
A 2000. évi II. ún. praxisprivatizációs törvény a háziorvosi praxist vagyoni értékű joggá tette, amelyhez a gyakorló orvosok térítésmentesen jutottak hozzá. De miután anyagi jellegű jogról van szó, az elidegeníthető, vagyis adásvétel útján értékesíthető. A jogszabály ugyanakkor lehetővé tette, hogy a praxis működtetésének jogával rendelkező háziorvosok a térítésmentesen használt rendelőt megvásárolják.
Zöldmezős beruházásként magánkórházak jöttek létre fizetős betegek részére, pl. a telki magánkórház 1998-ban.
Természetesen kialakult a szürke zóna: az erre áldozni kész betegek számára az állami kórházak infrastruktúráját felhasználva általában ügyeleti időben elvégeztek olyan beavatkozásokat, amelyekre egyébként sokáig kellett volna várni. Ez nyilvánvalóan törvénytelen, de bevett gyakorlat volt.
A korszerű terápiák egyre drágábbak lettek, a TB-járulékokból az állami egészségügy finanszírozhatatlanná vált, ezért friss pénzt kellett az egészségügybe pumpálni. Az első kórházprivatizációs törvényt még Mikola István, az első Orbán-kormány egészségügyi minisztere nyújtotta be. A 2001. december 18-án elfogadott 2001. évi CVII. törvény alapján 2002 tavaszától - ha szabályozott formában is, de - lehetőség nyílt volna a kórházak privatizációjára, 2003-tól pedig szabadfoglalkozásúként dolgozhattak volna a doktorok. Ezt a törvényt az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte.
2003-ban a MSZP-SZDSZ többségű parlament olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé tette volna meghatározott feltételek mellett a magántőke kisebbségi tulajdonosként való bevonását az egészségügy üzemeltetésébe. Ezt a törvényt a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek, de Szili Katalin házelnök vita nélkül bocsátotta újbóli szavazásra, ami alkotmányellenes, ezért az alkotmánybíróság ezt a törvényt is hatályon kívül helyezte.
Kevesen emlékeznek arra, hogy 2004 december 5.-én nemcsak a határon túl élő magyarok állampolgárságáról, de a kórházprivatizációról is szavaztunk, és innen datálódik a Fidesz nagy pálfordulása a kérdésben, aki egyértelműen a privatizáció lehetősége elleni szavazásra buzdított. Bár a népszavazás nem lett érvényes, a privatizációt ellenzők 65%-ot értek el.
Mivel az egészségügy finanszírozásának kérdése továbbra is akkut probléma volt, a második Gyurcsány-kormány, és annak SZDSZ-es egészségügyi minisztere, Molnár Lajos egyrészt bevezették a 300 Ft-os vizitdíjat és kórházi napidíjat, másrészt elkezdték előkészíteni egy több-biztosítós egészségbiztosítási rendszer előkészítését. A vizitdíjat nemcsak a betegek, de az egészségügyi dolgozók egy része is felháborodással fogadta, mert ezzel csökkent a hálapénzük. Édesanyám pl. abban az időben fizikoterápiára járt, és mindig adott 200 Ft-ot a terápiás nővérnek egészen addig, míg be nem vezették a vizitdíjat. De én magam is láttam ilyen feliratot az egyik rendelő intézetben:
Kedves Betegek! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a rendelőintézet a vizitdíjból származó bevételt nem a dolgozók jövedelmének emelésére fordítja.
A Fidesz ezt a felháborodást kihasználva harcolta ki a "szociális népszavazást", és 2008. március 9.-én az érvényes népszavazáson elutasították a vizitdíjat (Ez volt a hazánkban megtartott utolsó érvényes népszavazás). Így aztán a több-biztosítós törvény már nem is került a parlament elé.
A 2010-ben ismét hatalomra kerülő és azóta a hatalmat a kezéből ki nem engedő Fidesz megszüntette az önálló egészségügyi minisztériumot. A jó öreg Mikola doktor eredeti, 2001-es elképzelésével homlokegyenest szembe menve államosította a korházakat, az intézmények pénzügyi vezetésére kancellárt neveztek ki és a beszerzésekről központilag döntenek. Ezzel együtt járt a volumenkorlátozás, vagyis az intézmény kapacitásánál jóval alacsonyabb szinten meghúzott ellátási limit. A Magyar Orvoskamarával való szinte állandósult összetűzéseknek azzal húzták ki a méregfogát, hogy megszűntették a kötelező kamarai tagságot. Nekifutottak a rendelőintézetek államosításának is, de ebbe beletört a bicskájuk.
Mindeközben szépen kialakult egy párhuzamos magánegészségügy. Szinte bármelyik biztosítónál lehet kiegészítő betegbiztosítást kötni (sajnos túl magas az életkori felár, hogy nekem megérje), de nagyon sok munkaadó köt ilyen biztosítást a dolgozóinak. Nekem is volt több esetem ilyen magánintézményekkel, pl. amikor az állami ellátás nem volt képes biztosítani az influenza elleni védőoltást, vagy amikor ünnepnapon hirtelen felindulásból eltörtem a lábujjamat. De édesanyámat is többször vittem betegségeivel magánintézménybe.
Azért piros pontot is beírhatunk a Fidesznek, mert az orvosbérek 2020-as megduplázásával és a hálapénz felszámolásával több emberöltőnyi egészségügyi korrupciót számoltak fel. Ezt a legtöbb orvos örömmel fogadta, de a sztársebészek és a nőgyógyászok - vagyis a hálapénzből leginkább részesülő ágazat - nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Ráadásul még szigorúbban veszik a területi ellátási kötelezettséget, vagyis a szabad orvosválasztás lehetősége lecsökkent. Ezzel együtt tovább nőttek a várólisták, egyre nagyobb a szakemberhiány és évről évre egyre nagyobb lett a kórházaknak a beszállítók felé fennálló eladósodottsága, amit az állam időnként - afféle úri kegyként - megtérít.
Időpontfoglalásért állnak sorba a Szent Kozma Egészségügyi Központ előtt
Az elmúlt 10 évben minden magyar ember élő tapasztalata, hogy egyre nehezebben jut el orvoshoz, akár a háziorvoshoz, akár szakrendelőbe. Van úgy, hogy havonta egyetlen nap van kijelölve arra, hogy az ember időpontot foglalhasson egy vizsgálatra, ilyenkor már hajnaltól hosszú sor kígyózik az intézmény előtt. Egy traumatológiai ügyelet igazi lázálom: vérző emberek várakoznak órákig.
Épp a napokban került sor a Magyar Kórházszövetség éves konferenciájára, ahol az is felmerült, hogy az állami kórházak és a magánellátás közötti határok gyakran elmosódnak, ami további kérdéseket vet fel az egészségügyi rendszer hatékonyságával és igazságosságával kapcsolatban. Az én sérvműtétemet végző magánintézmény a helyiségeit egy állami intézménytől bérli, orvosai egyben az állami intézmény alkalmazottai, és a műtő is az állami kórház műtője. Kóka János, a Gyurcsány-kormány volt minisztere, jelenleg az egyik legnagyobb magyar magánegészségügy-szolgáltató tulajdonosa úgy nyilatkozott, hogy kevesebb, de koncentrált erőforrásokkal dolgozó kórházra lenne szükség és a magánvállalatoknak jobban be kellene szállni a magánegészségügybe. Bár a jelenlegi államtitkár, Takács Péter bírálja az állami és magánellátás párhuzamosságát, mára ez már megkerülhetetlenné vált. Számomra nem érthető, hogy ha a magánellátás tehermentesíti az államit, miért nem kapok én, mint biztosított valamennyi visszatérítést azért, mert a sérvműtétemmel nem az állami kapacitásokat kötöttem le.
Egyszóval, kedves blogolvasók, akiknek volt türelmük végigolvasni ezt a hosszú posztot, levonhatjuk azt a következtetést, hogy a Fidesz demagóg szlogenje, mi szerint az egészség nem üzlet, mára már bőven túlhaladottá vált. Nem véletlen, hogy nyári nagy országjárásán Magyar Péter a kórházakat is sorra látogatta, mert ő is látja: Új társadalmi szerződésre van szükség az egészségügyben.
Nyári svájci túránk első túranapján, vagyis július 14.-én furcsa diszkonfort-érzés vett erőt rajtam gyaloglás közben: mintha nyomná a lágyékomat az alsógatyám vagy a túranadrágom. Igazgattam jobbra-balra, aztán egyszer csak elmúlt, pontosabban a túracipő jobban törte a lábamat, sem mint ezzel törődjek. Talán az utolsó túranapon, július 19.-én jött elő megint ez az érzés, de akkor a bőrig áztató esőben mással voltam elfoglalva.
Már majdnem megfeledkeztem erről a problémámról, amikor is július végén néhány balatoni nap során nemcsak újra jelentkezett ez a fájdalom, de egy furcsa rosszulléttel is párosult: mintha valami az emésztésemmel nem lenne rendben, furcsa érzés a gyomorban (akkor még nem sejtettem, hogy a vékonybelem húzódott).
Ennek a fele sem tréfa, orvoshoz kell fordulni.
Sérv álló helyzetben, köhögtetéskor sem észlelhető
Július 31.-én vizsgált meg egy általunk nagyra becsült sebész, de sérvet nem tudott megállapítani, ezért tovább küldött urológiára, kolonoszkópiára és ultrahangra. Az urológiai vizsgálatra már másnap, augusztus 1.-én sor került, de ez került megállapításra: "Panaszok hátterében urológiai panaszokat nem észleltünk".
Ultrahangra augusztus 7.-én jutottam el (azért ilyen hamar, mert magánrendelőbe mentem), ahol alhasi és lágyék-táji vizsgálatot végeztek, és lényegében két megállapítást is tettek:
"Jobb vese alsó polusában 4 mm-es kőárnyék" - basszus, hogy lehet, hogy ezt az urológus nem látta? Különben is, nekem már volt vesekövem, az nem így fáj.
"Gyulladásos nyirokcsomók inguanalisan" - Hűha, ennek fele sem tréfa, irány a háziorvos.
A háziorvos megnyugtatott, hogy a nyirokcsomóimnak kutya baja, viszont a vesekövet vegyem komolyan, de könnyen lehet, hogy csípőizület-kopásom van, menjek el az ortopédiára.
A nyirokcsomóim érdekében még egy begyulladt fogamat is rendbe tetettem, és azt reméltem, hogy talán ez volt a baj.
Nyomás vissza a sebészetre, amit szeptember 6.-án meg is tettem, és immár a diagnózis egyértelmű volt: "Jobb oldalt inguinalisan, álló helyzetben elődomborodó, női ökölnyi reponibilis sérv van".
Szerencsére írtak fel sérvkötőt, és kiderült, hogy ezzel egészen jól hordható lábon ez a betegség. Ettől a naptól kezdve két hónapig folyamatosan viseltem.
Azért a sebész változatlanul ragaszkodott a vastagbél-tükrözéshez. Korábban pont 15 éve vettem részt ilyen vizsgálaton, és eléggé tartottam tőle, mert "szárazon", azaz bódítás vagy altatás nélkül végezték, ezért elég kellemetlen volt. Végül összeszedve minden bátorságomat bejelentkeztem egy állami, vagyis ingyenes vizsgálatra, amire szeptember 18.-án került sor. Szerencsére bódításban végezték, és erre csak azt tudom mondani, hogy az egyik legkülönösebb élmény, amit az egészségügyben átéltem: Éber voltam és együttműködő, de érzékeim teljesen letompultak és egy csomó dologra egyáltalán nem emlékszem.
619 nap
Még augusztus közepén publikált Szily László újságíró, ki egyben dalaim nagy rajongója, a 444-en egy cikket arról, hogy sérvet diagnosztizáltak nála a Szent János Kórházban, de 2026 áprilisára, vagyis 619 napra kapott műtéti időpontot. Bár a cikk fizetős, ezért csak az elejét tudtam elolvasni, de amit írt, azt a sebészem is megerősítette: körzetileg a Szent János Kórházhoz tartozom, de ott sérvműtétre másfél évre adják az időpontot! Ezt írta Szily: "... azzal a zavaró tudattal élsz, hogy ki vagy lyukadva, és szó szerint kilóg a beled. Amit nemcsak elképzelni, de átélni is baromi kellemetlen, mert az ébren töltött időd kábé felében olyan érzés, mintha az előbb erőből tökön rúgtak volna. Egy nem városlakó egyedülállónak pedig további nehezen megoldható gyakorlati nehézségekkel jár a dolog. A hasizom megfeszítésével járó fizikai munkát eleve nem szabad végezni, és még egy megpakolt bevásárlószatyrot sem cipelhetsz haza.
Mert ha az ember megerőlteti, az egyébként nem veszélyes állapot átfordulhat halálközelibe. A kizáródott sérv majdnem olyan ijesztő, mint a perforált vakbél: azonnali műtétre van szükség, amit az alany nem biztos, hogy túlél, a halálozási arány ilyenkor még ma is 10 százalék körüli". Bár Takács Péter Főegészségőr elítéli az ilyesmit, egy, a betegei sorság szívén viselő orvos tájékoztatja betegét a magánellátás lehetőségéről, sőt, ajánl is ilyen intézményt. Nálam is megkezdődött a magánellátásban elvégzendő műtét szervezése.
Egy párhuzamos univerzum
Felvettem a kapcsolatot azzal a magánintézménnyel és azzal a sebésszel, melyet ajánlottak nekem, de azért itt is volt egy táncrend: Megvizsgált az operáló orvos, el kellett végeztetnem további vizsgálatokat (labor, EKG, mellkasröntgen), konzultálni kellett az altatóorvossal, végül kitűzték a műtét időpontját november 18.-ára.
Bár ez alatt a másfél hónap alatt is részt vettem két többnapos eseményen, 50. érettségi találkozómon és egy bakonyi 2x20 km-es túrán, ezekben néha bizony eléggé szenvedtem már. Így aztán az izraeli repülőutat, amiből pont a műtétem előtti napon tértünk volna haza, már nem vállaltam.
Az egész műtét olyan volt, mintha egy párhuzamos egészségügybe kerültem volna be: egy kétszemélyes, tiszta és jól felszerelt szobában egyedül voltam, 24 órán keresztül az egymást váltó nővérek csak rólam gondoskodtak, mindenről megkaptam a megfelelő tájékoztatást. Egy több évtizedet az izraeli egészségügyben eltöltött rokonunk tanácsára a gerincmelléki (spinális) érzéstelenítést választottam az altatással szemben, viszont az operáló sebésszel végül a laporoszkópiás műtéti eljárással szemben a nyitott (Lichtenstein) műtétben állapodtunk meg. Tudom, hogy tudni szeretnéd, kedves blogolvasó: összes vizsgálattal együtt ez a kaland kb. 2 ezer euróba került, ennek kiperkálására van belőve a magyar középosztály, a szegények pedig várják ki a maguk 619 napját.
Mégis mire jó egy ilyen betegség
Egy sérvműtét a világ legegyszerűbb műtétjei közé tartozik, bár a laporoszkópiás eljárás viszonylag újnak számít. Karinthy Frigyesnek van egy kiváló novellája egy sérvműtétről, mely az "érted haragszom, nem ellened" egyik szép mintapéldája.
Viszont ennek a betegségnek a kapcsán számos olyan vizsgálaton estem át, aminek már éppen ideje volt:
urológiai vizsgálat PSH vizsgálattal együtt;
alhasi ultrahang;
vastagbéltükrözés;
mellkasröntgen;
EKG;
több menetben is teljes laborvizsgálat;
teljes háziorvosi vizsgálat.
Szerencsére mindent rendben találtak, vagyis minden rosszban van valami jó. De a magyar egészségügy ezer sebből vérzik.
November 4.-e van, forradalmunk leverésének 68. évfordulója. A Forradalom Lángja emlékműnél, melynek Magyar Péter és a II. kerületi TISZA-szigetek általi fellobbantásáról egy másik posztomban tudósítottam, ma a TISZA-aktivisták ünnepélyes oltási ceremóniát tartottak.
A lángot ellobbantás előtt egy hordozható mécsesbe mentették át, ebben fogják őrizni 2025. október 22.-éig.
Dr. Somkuti Bálint, a Szuverenitásvédelmi Kutató Intézet nemrég kinevezett munkatársa ezen a napon az alábbi Facebook-posztot volt képes publikálni.
Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond.
Somkuti azt gondolta, hogy ha Orbán Balázsnak elnézték otromba nyilatkozatát, akkor talán ő is rátehet egy lapáttal. De hát tudjuk: Quod licet Jovi, non licet bovi. Tévedett, haladéktalanul kirúgták. Facebook-oldalára még kitett egy magyarázkodó posztot, de később az egész oldalt elérhetetlenné tette.
Szerintem közeleg az idő, amidőn Ukrajna végképp elfehéroroszosodik, Magyarország a semlegesség nevében kilép a NATO-ból és az EU-ból. A tanuló ifjúság számára az ifjúsági könyveket aktualizálva fogják majd kiadni. Átírásra kerül majd az Egri csillagok című regényben a várvédők esküje is, valahogy igy:
Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazám és otthonom védelmére fel nem áldozom. Ellenséges erő és fortély megfélemlítése előtt habozás nélkül meghajlok. A vár feladásáról az ellenséggel tárgyalok, az ellenség ajánlatát meghallgatom. Magamat a váron belül vagy kívül bármikor megadom. A vár elárulásáért elejétől végéig alávetem akaratomat a nálam feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!
A Pál utcai fiúkban a bölcs Geréb a semlegesség nevében majd okos alkut köt a vörösingesekkel, akik néha-néha talán megengedik, hogy a Pál utcaiak is játszhassanak a grundon. De nemecsek örökre kisbetűs marad, hiszen bolond volt, nem ismerte fel a túlerőt.
A nyári uborkaszezonban most azon indult meg a pörgés, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében felújítandó Citadella kapcsán közzétették a Szabadság-szobor felújításának látványtervét.
A szobor talapzatán, az egykori szovjet katona helyén egy hatalmas kőkereszt fog magasodni a város fölé. Persze rögtön megindult a vita, a baloldal tiltakozott, a jobboldal pedig egyből keresztényellenességgel, woke-izmussal támadta a tiltakozókat. A kérdés azonban fennáll: szabad-e egy 75 éve álló emlékművet, mely egyben fővárosunk nagyon fontos jelképe, ennyire újraértelmezni?
A Szabadság-szobrot állítólag Vorosilov marsall kezdeményezésére állították fel és egy négyes kompozíció uralta a Budapest fölé magasodó emlékművet: a pálmaágat tartó nőalak alatt helyezkedett el a felszabadító szovjet katona szobra, két oldalán pedig a fáklyás nőalak és a kígyóölő szobra volt látható. Az emlékmű pedig Budapest egyik fontos jelképévé vált.
A rendszerváltást követően a kurzusszobrok - lehettek bármilyen jó alkotások - szépen megindultak a szoborpark felé: Osztapenko és Steinmetz parlamenterek szobrai a városhatárról, Lenin szobra a Felvonulási térről, Kun Béla szobra a Vérmezőről, Marx és Engels szobra a Jászai Mari térről, és még sorolhatnám. És velük együtt távozott a szovjet katona szobra is a Szabadság-szobor alól. Elég sokan voltak, és mind a mai napig hallatják hangjukat azok, akik az egész emlékművet kikukázták volna. Számukra a pálmaágat tartó nőalak csak egy nagy sörnyitó.
Demszkyék 1991-ben, a szovjet csapatok kivonulásakor egy fura installációt találtak ki: a szobrot egy nagy fehér lepellel takarták le, melyre két lyukat vágtak, megalkotva a "szabadság szellemét".
A projekt papíron jobban mutatott, mint a valóságban, csak néhány hétig volt látható. Akkoriban nagy divat volt Európa jellegzetes épületeit becsomagolni.
A Szabadság-szobor megmaradt fontos budapesti jelképnek, a tavalyi atlétikai vébé logójában is szerepelt.
34 évnek kellett eltelnie a rendszerváltás óta, hogy a Fidesz előjöjjön a kereszt ötletével. Hogy világos legyen: ha most úgy döntenének, hogy állítanak egy olyan emlékművet, amely egyszerre fejezi ki hazánk szabadságvágyát és ezeréves kereszténységét, akkor azt mondom, hogy jöhet a kereszt. De egy meglévő emlékmű ilyen újraértelmezése történelemhamisítás. Az emlékmű annak emlékére épült, hogy hazánk felszabadult egy magát egyébként nagyon kereszténynek valló fasiszta rémuralom alól. Semmi köze nem volt ennek a kereszténységhez. A szovjet katona szobrának hűlt helye azokat, akik még emlékeznek a rendszerváltás előtti időkre, azt szimbolizálja, hogy a ruszkiktól is megszabadultunk. Nem a kereszténység nevében, hanem nemzeti függetlenségünk nevében.
Képzeljük el, hogy ha ismert köztéri szobrainkon megjelenne a kereszt. Például Radnóti milyen keresztény költő volt, nem? Felvette a katolikus vallást, keresztapja Zolnai Béla volt. Hogy végül zsidó származása miatt kellett meghalnia? Mit számít az.
Vagy itt van a zsidómentő Wallenberg. Milyen keresztényi tett volt az is. Ja, hogy a nyilas testvérek is keresztények voltak? Spongyát rá!
Azért őrizzük meg régi emlékműveinket, mert a történelmünkre emlékeztetnek bennünket. Utólagos átértelmezésük történelem-hamisítás.
Mostanában egyébként a felszabadulási emlékművet - nemcsak a fő szobrot de a két mellékszobrot is - furcsa állványzat borítja. Azt mondják, a szobor renoválása igényli ezt a fajta terjedelmes állványozást, de szerintem az augusztus 20.-i "Európa leglátványosabb tűzijátékát" fogja kiegészíteni valamilyen installációval, vagy esetleg görögtűzzel. Kati szerint egy nagy Szent Koronát húznak rá.
Tegnap 22:51-kor volt a tavaszi napforduló, ráadásul 228 éve (!) most esik dátum szerint a legkorábbra. Na de miért nem mindig ugyanakkor van a nyári napforduló? A nyári napfordulónál a Föld forgástengelye a legjobban hajlik a Nap felé, ez évente egyszer egy jól meghatározható pillanat. De az év nem kerek 365 nap, hanem 5 órával, 49 perccel és 12 másodperccel hosszabb. Na jó, de akkor pont egyre később kéne lenni a napfordulónak, nem? De igen, ezért van négyévente egy szökőév, hogy ezt visszakorrigálják. Csakhogy a szökőév kicsit túlkorrigál, hiszen 24 órát módosít, pedig csak durván 23 óra és 20 percet kéne korrigálnia, így a napforduló időpontja minden negyedik évben egyre korábbra kerül. Na jó, de mi állítja meg ezt a visszacsúszást? Hát az, hogy a 100-zal osztható években nincs szökőév. Oké, de akkor hogy lehet, hogy most mégis ennyire korán van nyári napforduló? Hát úgy, hogy a 400-zal osztható évek mégis szökőévek, így 2000-ben elmaradt a visszakorrigálás, és ez így lesz 2100-ig, amely ismét nem lesz szökőév. Vagyis 2096-ban lesz a leghamarabb nyári napforduló (20-án 8:32-kor).
És ha ez kevés volna, a nyári napfordulóval szinte egybeesik a holdtölte, márpedig ilyenkor jár a Hold legalacsonyabban az égen, ezt a jelenséget hívják Eperholdnak. Hát ebben a különleges csillagászati helyzetben vettünk részt egy nagyszerű előadáson az Akváriumban: Vecsei H. Miklós, Szabó Balázs és Ratkóczi Huba által előadott Cseh Tamás-esten, melynek címe:Füst a szemében.
Hat éve már voltunk egy Cseh Tamás-esten, amiről akkor posztoltam is, és tulajdonképpen tetszett is a műsor, de akkor lényegében csak ismert művészek Cseh Tamás-dalokat adtak elő. Így utólag visszagondolva a legnagyobb pozitívuma az akkori előadásnak az volt, hogy szerepelt benne a nemrég méltatlanul fiatalon elhunyt Tompos Kátya is (Tompos Kátyával a héten, így a pride előtt megnéztünk egy régebbi magyar filmet, a Comingout-ot). A mostani előadás sokkal érzékenyebb, hitelesebb és bensőségesebb volt. A három zenész közül Vecsei és Szabó énekeltek és gitároztak, Ratkóczi pedig bravúrosan, de ízlésesen és mértéktartóan szólógitározott a háttérben.
Az előadás nemcsak Cseh Tamás dalait, de a dalnok életét is felidézi. Három fontos, véletlenszerű pillanat határozta meg az énekes életét:
Amikor egy taxi ablakából kinézve az Astoriánál megpillantotta Bereményi Gézát, aki pár nap múlva már dalszövegeket írt Tamásnak, majd olyan intenzív munka vette kezdetét, hogy össze is költöztek;
Amikor a legnagyobb lelki mélyponton betért, majd megtért a Krisztina téri Templomba/ban;
Amikor a csillaghegyi strandon minden bátorságát összeszedve megszólította későbbi feleségét, Császár Bíró Évát.
Igen, én is Cseh Tamás-dalokat mondok, pedig Bereményi (illetve később egy pár évig Csengey Dénes) írta a dalszöveget, de Tamás olyan önazonosan adta elő azokat, hogy el sem tudtuk képzelni, hogy a dalszövegek nem Tamás életére utalnak, pl. a Horváth Annáról szóló ballada. Tíz évig alkottak megbonthatatlan szerzőpárost, ahová Másik János is belefért legsikeresebb lemezük megalkotására, de aztán egy nőn összekülönbözve széjjelváltak. Aztán '82-ben Bereményi is azt mondta Tamásnak: nem írok több szöveget neked.
Ha olykor összefutottak, Tamás megkérdezte: Géza, fogunk mi még közösen dalt írni? Majd ha újra angyalok leszünk, válaszolta Bereményi. Aztán persze újra összeállt a szerzőpáros, hiszen hiába írt tökéletes dalszövegeket Bereményi Dés Lászlónak és Udvaros Dorottyának (2010 őszén a zsidó nyári fesztiválon meg is hallgattuk őket), abból a legfontosabb dolog hiányzott: a titok. Igen, Cseh Tamást mindig egyfajta titok lengte körül. Fiatalon társaival indiánok voltak a hegyekben, amit cselekedtek, tett volt, amit beszéltek, igaz volt. Tamás indián neve Füst a szemében volt. Aztán halála előtt Bakonybélbe vonult vissza, 15 éve, 66 évesen halt meg.
Vecsei H. Miklós hiteles Cseh Tamás volt, ahogyan a Pál Utcai fiúkban hiteles Nemecsek, a Semmelweisben pedig hiteles címszereplő volt. Sőt, néhány Cseh Tamás-dalt, köztük a Budapestet a Lánchíd fesztiválon is előadták Beck Zolival. Szóval kicsit ismertem Vecseit, de nem túlságosan, amikor is a múlt héten egy barátom rám írt, hogy van itt egy Facebook-poszt, feltétlen olvassam el, de csak ha sok időm van. Ebben Vecsei keserűen ír arról a politikai szakadékról, amely a művészeket elválasztja, a szekértáborokról, a kultúrbuborékokról. Csak egy kiragadott részlet, de ha tehetitek olvassátok el az egész posztot:
Aztán szép lassan láttam, ahogy kiépül a propaganda. A királyi televízió a kereskedelmi tévéknél is durvább agysorvasztássá válik, a plakátok országszerte milliárdokért hergelik a népet és tanítanak gyűlöletre, közpénzen meghízott emberek mászkálnak németrendszámú G-Mercikkel és Lamborghinikkel, hogy százezres pezsgőket durrantgatnak kereszténynek mondott összejöveteleken, a stadionok és külföldi közepes focistákba tett százmilliárdok iskolák és európai oktatás helyett, oldalakon keresztül sorolhatnám a NER általam bűnnek vélt eseményeit. Ugyanakkor ott lebegett a szemem előtt a kettősállampolgársági szavazás, az, hogy szembe mernek szállni szinte egyedüliként a woke-kal, hogy nem szégyellik kimondani, hogy hány magát liberálisnak hazudó ország gazdagszik meg a háborúból. És akkor megint billen az egész lelkem, amikor legyrosozzák az iszlám embereket, mert én nagyon-nagyon tisztelem az iszlám és a zsidó vallás békés oldalát. Ezerszer erősebbnek tartom őket a hittükkel, mint magunkat. Ezért is fájdalmas, ha összemossák a terrorizmussal. Kb. ugyanannak látom, mint a keresztesháborúkat összemosni a kereszténységgel. Akárhova nézek kétszínűség, és szekértábor-logika. (Ismét egy kritikus tett helyre engem azzal, hogy „hazudik az, aki középen áll”, hiába próbáltam védeni magam, hogy én témák szerint próbálok gondolkozni.) Esélyt sem adtam arra, hogy mindez változni fog. Féltettem édesapámat, hogy még mindig a Fidesz minisztériumában dolgozik, örültem, hogy van egy remek polgármesterünk Őrsi Gergely személyében, és próbáltam felvenni a kapcsolatot azokkal a művészekkel és politikusokkal, akikben ösztönösen hittem, vagy fontosnak tartottam, hogy hallja meg az én színészgenerációmnak a hangját...
Szóval tényleg jó volna már a kultúrában (is) végre elkezdeni az árkok betemetését. Ehhez olyan gravitációs pontok kellenének, melyek azzal tudnának művészeket maguk köré gyűjteni, hogy náluk egyedül csak a minőség számít. Cseh Tamást is megpróbálta a Fidesz-kormányzat magának kisajátítani, még egy könnyűzenei támogató programot is elneveztek az énekesről, de talán Cseh Tamás nevetne a legjobban azon, hogy őt nemzeti vagy keresztény skatulyába próbálják betuszkolni. Ezért vettem meg gyorsan ezt a két jegyet a tegnapi előadásra. Ráadásul barátokkal is összefutottunk a darab után, akikkel beültünk egy borra, hisz valószínűleg Cseh Tamás is ezt tette volna.
